Népszava, 2001. június (129. évfolyam, 127-151. sz.)

2001-06-01 / 127. szám

2 2001. JÚNIUS 1., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Népszavazást az olimpiáról A főpolgármester népszavazást javasol az olimpiáról, mert a nyári ötkarikás játékok megren­dezése többletterheket róna a polgárokra. Demszky Gábor egyúttal levélben kért tájékoz­tatást a rendezési szándékról. Egyben arra hívta fel a figyel­met, hogy komoly tanulmányok, pontos számítások kellenek, a több ezer milliárdos beruházá­sokat pedig az adók emelése nélkül kell megvalósítani. A fő­polgármester szerint alaposan meg kell gondolni, képes-e az ország megrendezni a 2012-es játékokat, a komolytalan jelent­kezés ugyanis jelentős presztízs­­veszteséggel járna. A társadalmi párbeszédért Az Akadémia politikailag füg­getlen intézmény, mégis fontos­nak tartja a társadalmi párbe­széd megteremtését és a politi­kai szembenállás enyhítését. Egyebek között ezt mondta Glatz Ferenc, az Akadémia el­nöke a Harmadik Oldal Magya­rországért Egyesület (HOM) el­nökének. Gyenesei István arról beszélt, hogy az egyesület vál­lalja a híd szerepét, a közéletre ártalmas szekértáborok fenntar­tása helyett. Újabb letartóztatás?____ A Fővárosi Főügyészség indítvá­nyozta a GMS ’96 Kft. ügyveze­tőjének, később kereskedelmi igazgatójának előzetes letartózta­tását a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Mint arról beszámol­tunk, az ORFK Szervezett Bűnö­zés Elleni Igazgatósága különö­sen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének és je­lentős értékre elkövetett sikkasz­tás alapos gyanújával vette őri­zetbe B. Csabát a Concordia Rt. ügyében. A gyanú szerint a férfi három céggel kötött fiktív raktár­­bérleti szerződést több mint 77 millió forint értékben. Helyreigazítás A lapunk tegnapi számban meg­jelent „Szigorúan titkos iratok­ban is kutathat a történész” című cikkünkben a Politikatörténeti Intézet helyett tévesen említet­tük a Történeti Hivatalt. Az érin­tettektől elnézést kérünk. ­ Kampányfilmek közpénzen? Újhegyi Katalin NÉPSZAVA Nincs dokumentációs értékük azoknak a filmeknek, amelyeket a miniszterelnök különböző programjain összesen hárommil­lió forintból forgattak - mondta el Varga Kristóf, az SZDSZ ügyvi­vője. A politikus hosszas levele­zés után hat ilyen filmet tekintett meg az Országimázs Központ­ban, köztük a békéscsabai kol­básztöltést és az ásványrárói láto­gatást. Értékelése szerint ezek nem többek kampányfilmeknél, hiszen még professzionális han­got sem rögzítettek a filmeken, és a képek is csupán olyan protokoll­­eseményeket örökítenek meg, amilyeneket bármelyik sajtóorgá­num dokumentálhat. A politikus szerint ezek után ki­mondható: az Országimázs Köz­pontnál pénzpocsékolás folyik, a filmek készítését sürgősen be kell fejezni. Az SZDSZ éppen ezért a napokban levélben tájékoztatja ta­pasztalatairól Stumpf István kan­celláriaminisztert, s egyben arra kéri: a már elkészült dokumentu­memecs Zsolt felvétele solat közkönyvtárakban helyez­tesse el. Varga szerint így elkerül­hető, hogy az adófizetők pénzén készült felvételek a Fidesz kam­pányfilmjeiben tűnjenek fel újra. Az Országimázs Központ egyik pártnak sem bocsátja ren­delkezésére a miniszterelnök sze­repléseiről készült felvételeket felhasználás céljából - reagált Tóth István Zoltán, a központ ve­zetője az SZDSZ nyilatkozatára. Elmondta, hogy a tár felvételei a jövőnek is készülnek, s bárkinek hozzáférhetőek, kutathatók. Gyanakvó pillantások: a szabad demokraták képviselői megnézték a kormányfő közszerepléseit Független kisgazdák a jogrend védelméért A köztársasági elnökön kívül a miniszterelnöktől, az Alkotmány­­bíróságtól, továbbá a bíróságtól és az ügyész­ségtől vár lépéseket frakciótagsága visszaállításáért Torgyán József független képvise­lő. A kisgazda pártelnök szerint nem lenne szerencsés tárgyalni a választási együttműködésről a Fidesszel. Úgy tudjuk, a legna­gyobb kormánypárt részéről nincs is ilyen szándék. NÉPSZAVA-MTI-információ A Független Kisgazdapárt a Fi­­desztől is független, így ebben a helyzetben nem lenne sze­rencsés folytatni a választási együttműködési tárgyalásokat - jelentette ki tájékoztatóján Tor­gyán József, az FKGP elnöke, jelenleg független képviselő. „Legfeljebb az első forduló eredményének ismeretében lesz olyan helyzet, hogy megfelelő kölcsönös ellenszolgáltatás fe­jében választási együttműködé­si megállapodás szülessen " - fogalmazott Torgyán. Mint ar­­ról korábban már beszámol­tunk, a közös jelöltállításra a koalíciós szerződés kötelezi a két pártot, a tárgyalások azon­ban tavaly év végén megsza­kadtak. Úgy tudjuk, azóta a Fi­desz részéről nem is merült fel, hogy megújítsák a tárgyaláso­kat, viszont egyes kisgazda képviselőkkel már tárgyalnak a fideszesek. A pártelnök közölte azt is, mind a 176 egyéni választóként életben indítanak jelöltet a 2002-es választásokon. Torgyán a kisgazdafrakcióból történt kizárásával kapcsolatban elmondta, „a jogrend védelme érdekében” levélben intézkedé­seket sürgetett az államfőnél, a kormányfőnél, az Alkotmánybí­róság elnökénél, a Legfelsőbb Bíróság elnökénél és a legfőbb ügyésznél. Szerinte a legfőbb ügyésznek fel kell lépnie Áder János házelnökkel szemben, hogy érvényesítse a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletét, amely megsemmisítette a kizárásáról hozott frakciódöntést. - Ha ezek az intézkedések nem történnének meg, akkor az azt jelentené, hogy Magyaror­szágon megszűnt az alkotmá­nyos rend - mondta a politikus. Azokra a sajtóhírekre reagál­va, amelyek szerint több volt kisgazda politikus - köztük Cseh Sándor, aki jelenleg szin­tén független képviselő - kérte visszavételét a pártba, Torgyán úgy reagált: megvizsgálják, hogy a „megtévedtek és bűnbocsána­tot kérő” politikusok melyikénél érdemes kezdeményezni a visszavételt. A pártelnök a Szabó János honvédelmi miniszter által ve­zetett Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségéről (FKDSZ) úgy fogalmazott: a szervezet, amelynek célja a za­varkeltés, a megtévesztés lehe­tőségére épít, mivel nincs saját ereje. Torgyán szerint Szabóék a Fidesz segítségével szeretnének begyalogolni a parlamentbe. G. Nagyné Maczó Ágnes alel­­nök a tájékoztatón „felkérte” a Fideszt arra, hogy ne avatkoz­zon bele az FKGP belügyeibe. Erről annak kapcsán beszélt, hogy a legnagyobb kormánypárt különmegállapodást készül köt­ni egyes kisgazda képviselők­kel. Kérdésre válaszolva közölte azt is: tárgyalásokat folytatnak mindazokkal, akik nem határo­lódtak el az FKGP-től. Maczó egyébként a közeljövő­ben tárgyal Szabó János honvé­delmi miniszterrel, a találkozó­nak még nincs konkrét időpontja. Erről Szabó tájékoztatta a Nép­szavát. Torgyán kijelentéseire a miniszter úgy reagált, ő minden kisgazda felé nyitott. Kérdésünk­re közölte azt is, ez a kisgazda és a „független kisgazda” képvise­lőkre egyaránt érvényes. Segítség civil szervezeteknekOrbán pártolja a kátpártrendszert A miniszterelnök a politikai és gazdasági stabilitás összefüggéseiről MTI-információ A magyar modell sikerének fel­tétele a politikai stabilitás. Ma­gyarország az egyetlen állam, ahol 1990 óta minden kormány kitöltötte mandátumát, s ez min­denképpen szoros összefüggés­ben van azzal, hogy a magyar gazdaság fejlődik a leggyorsab­ban a régióban - mondta a mi­niszterelnök a Budapest Busi­ness Klub tegnapi budapesti konferenciáján. Orbán Viktor szerint, amikor a kétpártrend­­szer kialakulásáról, mint kívá­natos modellről beszélnek, ak­kor éppen e politikai stabilitást tartják szem előtt. Orbán szerint a rendszervál­tás első évtizedét követően korszakváltást él át a magyar gazdaság és gazdaságpolitika. Ennek központi kérdése az, hogy miként biztosítható egy olyan gazdasági­­növekedés, amelynek révén Magyarország 30-35 éves lemaradást 15-20 év alatt behozva elérheti az eu­rópai uniós országok szintjét. A miniszterelnök hangsúlyoz­ta, hogy immár nem a meg­bomlott egyensúlyi tényezők­kel kell küzdenie a magyar gazdaságnak, hanem arról szól­hat a vita, milyen ütemben sza­bad növekednie. Szerinte olyan fejlődési modellre van szük­ség, amely választ ad arra, hogy a gazdaság teljesítményé­nek 80 százalékát adó magán­­gazdaságot miként lehet a nemzeti érdekeknek legmegfe­lelőbben alakítani. Úgy véli, a modell sikeres végrehajtásának feltétele, hogy ne csak a belső stabilitásért, hanem az egész térség békéjéért is mindent megtegyen Magyarország, amelynek - szavai szerint - stabilizáló szerepet kell játsza­nia a régióban.­­ A magyar gazdaság legna­gyobb problémája 4-5 éven be­lül a szűkös munkaerő-kínálat lesz, ez veszélyeztetheti a növe­kedést - hangsúlyozta Orbán, aki szerint e probléma megoldá­sa felé tett első lépés a státustör­vény megalkotása. Elmondta azt is, hogy nem csak a határon túl élő magyarokkal, hanem a Kár­pát-medencében élő más nem­zetek tagjaival is számolnak a munkaerő-probléma megoldá­sában. Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK A Soros Nonprofit Szolgáltató Központ megnyitásával új lehe­tőségeket kínál a civil szerveze­teknek a Soros Alapítvány. A szer­vezet a Nonprofit Információs és Oktató Központ közreműködé­sével jött létre. A nonprofit szer­vezetek díjtalanul kaphatnak in­formációkat, szakmai segítséget jogi, gazdasági és más, a tevé­kenységüket érintő ügyekben. Egy közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a civil szféra legnagyobb problémái: nincs elegendő anyagi forrásuk, nem rendelkeznek megfelelő irodával és infrastruktúrával, továbbá ke­vés a megbízható információjuk. A II. kerületi, Bolyai utcai intéz­ményben megismerhetik a kü­lönböző pályázatokat, használ­hatják az ország legnagyobb nonprofit könyvtárát. Ingyen a szervezetek rendelkezésére áll­nak a számítógépek, használhat­ják az irodákat és a központ töb­bi informatikai berendezését is. Az eszközöket nem csak ott le­het igénybe venni, többségük ki­kölcsönözhető. Az ősztől nonp­rofit hitelprogramot indítanak. A civil szervezetek 500 ezertől 3 millió forintig kedvezményes hi­telt vehetnek majd fel munká­jukhoz. Ingatag maradt az MTV gazdasági helyzete NÉPSZAVA-információ A Magyar Televízió Közalapít­vány kuratóriuma tegnapi ülésén elfogadta az MTV Rt. és a testü­let 2000. évi mérlegét, ugyanak­kor a felügyelőbizottság állás­­foglalása alapján elfogadha­tatlannak tartották az előző évi gazdálkodást. Felhívták az új menedzsment figyelmét, hogy ezentúl hatékonyan gazdálkod­jon. Tavaly az intézmény veszte­sége 11 milliárd forint volt, ami abból adódott, hogy 3 milliárd forinttal túllépték a műsorköltsé­geket, magas szakértői díjakat fi­zettek, de a tervezettnél kisebb volt a reklámbevétel. Bár az MTV megújult vezetése az idei első félévben jelentősen csökkentette a műsorköltségeket, az egyelőre fél évre készített üz­leti terv csak úgy teljesíthető, hogy beszámítják a második fél­évben remélt bevételeket is. Ezért a köztévé az év második felében várhatóan újabb támogatást kér az Országgyűléstől. Az MTV ta­valyi tartozásából 9,5 milliárdot engedett el a költségvetés. A ter­vek szerint még júniusban újabb elbocsátások várhatók. Ez mint­egy 200 tévést érinthet. NÉPSZAVA Halasztott egyeztetés A Fidesz csak június közepe után foglalkozik érdemben az MDF javaslatával, amikor a vezető kormánypárt helyi szervezeteiben is befejeződik a tisztújítási folyamat. Ezt az MDF-ben is termé­szetesnek tartják, hiszen csak ezután dönthetnek felelősséggel a közös területi listákról. Az MDF ugyanakkor a gyors tárgyalás híve: szeretné június végéig dűlőre vinni a két párt közötti egyeztetést. László Boglár NÉPSZAVA A Fidesz június 16-ig nem fog­lakozik az MDF javaslatával. Szájer József frakcióvezető la­punknak azt mondta, pártjának mindaddig nem áll módjában a demokrata fórum által megfo­galmazott kívánalmakat érdem­ben megvitatni, amíg a helyi Fi­­desz-szervezetekben nem feje­ződik be a tisztújítás. Mint isme­retes, az MDF közös listára és közös jelöltállításra tett javasla­tot, de azt is el akarja érni, hogy a parlamenti döntéseknél meg­kerülhetetlen frakciója lehessen majd. Ez számszerűsítve azt je­lenti, hogy azon a 16 választó­­kerületen kívül, amelyet jelen­leg is az MDF képvisel a parla­mentben, további 28 helyen tart igényt jelölésre. Ezt a javaslatot hagyta jóvá a demokrata fórum választmánya és ilyen tartalmú levelet írt Dávid Ibolya a Fidesz elnökének. A tisztújítási folyamat a Fi­­deszben a párt szegedi kong­resszusával vette kezdetét és ha­táridejét előzetesen június köze­péig szabták. A legnagyobb kor­mánypárt frakcióvezetője magá­tól értetődőnek tartja, hogy az új helyi vezetőségek megválasztá­sa megelőzze a választási meg­állapodásról folyó egyeztetése­ket, hiszen ez utóbbiak konkrét képviselői helyeket érintenek. E menetrendet természetes­nek tartják az MDF-ben is. Ba­logh László legalábbis azt mondta a Népszavának, hogy érthető a Fidesz szándéka, hi­szen a területi listákról a két párt nem egyeztethet felelősen a he­lyi tisztújítások nélkül. A de­mokrata fórum parlamenti kép­viselője arra emlékeztetett, hogy ez a folyamat az MDF-ben már lezajlott. Balogh szerint ugyan­akkor az MDF a gyors tárgyalá­sok híve: szeretnék tartani azt a tempót, amelyet a tárgyalások újraindulásának felvetődésekor is célszerűnek láttak. Vagyis az MDF június végéig-július ele­jéig kívánná dűlőre vinni az egyezkedést, hogy az ősszel is­mét felpezsdülő politizálásban a pártok helyi vezetői már a tár­gyalások eredményéből követ­kező feladatokat láthassák el. Balogh László nem tart attól, hogy az egyeztetésekre­ kevés idő jutna. Úgy véli, a hónap közepe előtt is lezárulhat a tiszt­újítás a Fideszben, és így akár már a jövő héten tárgyalóasztal­hoz ülhet a két pártelnök. *­ Jövő héten ismét lehet elnöke a közrádiónak• Újra Kondor Katalin az esélyes a posztra Lakos Nóra NÉPSZAVA Nagy valószínűséggel Kondor Katalint, a Kossuth adófőszer­kesztőjét jelöli a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége jövő keddi ülésén szavazásra. Ha a tisztségre jelölt személy megszerzi a kurátorok kéthar­madának támogatá­sát, jövő héttől újra lehet elnöke a köz­­szolgálati rádiónak. A negyedik el­nökválasztás előtt pár nappal Szadai Károly, a kurató­rium elnöke a kurá­torokkal folytatott folyamatos egyeztetések alapján bízik ab­ban, hogy jelöltjük megkapja a szükséges támogatást. Tavaly nyáron az előző kuratórium le­szavazta Kondor Katalint, majd második körben az elnökség úgy ítélte meg, hogy nem érke­zett be megfelelő pályázat, a harmadik választás pedig azért bukott el, mert az előzetes egyeztetések ellenére Marino­­vich Endrét, az Antall-kormány volt kabinetfőnökét is lesza­vazták. Amennyiben Kondor meg­kapja a szükséges támogatást, nagy eséllyel fontos funkcióhoz jut (alelnöki vagy adófőszer­kesztői kinevezéshez) Hollós János, a Króni­ka főszerkesztője és Szigeti Emma, aki PR-tevékeny­­séget végez Kon­dor mellett. Egyéb­ként mindketten pályáztak az elnöki tisztségre. Úgy tudjuk, szin­te minden pályá­zatban szerepel a külföldi adások fő­szerkesztőségének megszünteté­se, emellett a tervek szerint 150- 200 embert elbocsátanak június 30-ig az intézményből. Hogy kik kerülnek utcára, arról a rádió szervezeti egységeinek vezetői döntenek. A tizennégy pályázó közül úgy tudjuk, eddig egyet, az InfoRá­­dióban is dolgozó Kiss Róbert Richárdot zárták ki, azzal az in­dokkal, hogy nem csatolt erköl­csi bizonyítványt pályázatához. A kuratórium keddre tervezett szavazása után várhatóan június végéig 150-200 embert elbocsátanak az intézményből

Next