Népszava, 2001. június (129. évfolyam, 127-151. sz.)
2001-06-06 / 130. szám
* Nincs még kompromisszum A szocialista párt ragaszkodik a jelenlegi országgyűlési biztosok újraválasztásához Újhegyi Katalin NÉPSZAVA A szocialisták továbbra is azt javasolják, hogy a mandátumuk végét töltő országgyűlési biztosok újraválasztását kezdeményezzék a pártok a parlamentnek. Nem változott tehát az MSZP álláspontja az országgyűlési biztosok jelölésével kapcsolatban - mondta el tegnap lapunknak Nagy Sándor frakcióvezető. A párt elnöksége tegnap vitatta meg a Fidesz múlt heti javaslatát. A legnagyobb koalíciós párt akkor azt indítványozta, hogy az ellenzék az általános helyettesi, valamint a kisebbségi biztosi tisztségre tegyen javaslatot. Ők maguk pedig az állampolgári jogok ombudsmanját, valamint az adatvédelmi biztost jelölnék. Utóbbi tisztség várományosaként Molnár Miklóst, az ELTE jogi karának oktatóját nevezték meg. Jelölését az MSZP nem minősíti mindaddig, amíg a Fidesztől magyarázatot nem kapnak arra, hogy mi indokolja új biztosok jelölését - tette hozzá a frakcióvezető által elmondottakhoz Vastagh Pál országgyűlési képviselő. A politikus emlékeztetett arra, hogy szakmai kifogásokat a koalíciós pártok sem tudtak felhozni az ombudsmanokkal szemben. A szocialisták és a szabad demokraták kitartanak tehát eddigi véleményük mellett, és a jelenlegi ombudsmanok újraválasztása mellett érvelnek. Általános helyettesnek ugyanakkor elfogadhatónak látják Margitán Évát is, akit e posztra a Fidesz javasolt korábban. Nagy Sándor tájékoztatása szerint a párton belüli egyeztetés ennek ellenére tovább folyik, és tárgyalnak még a héten az SZDSZ-szel is. Jövő hétfőn pedig már a hat parlamenti párt frakcióvezetői együtt folytatják a megbeszéléseket. Ekkor kerül sor a köztársasági elnöknél múlt héten megkezdett megbeszélések újabb fordulójára. 2 2001. JÚNIUS 6., SZERDA BELFÖLD RÖVIDEN Tiltakoztak a zárt ülés miatt Sem Herczog Edit, sem Nagy Sándor szocialista képviselő nem válaszolt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának keddi zárt ülésén feltett kérdésekre, mivel azokat nyilvánosság előtt is megválaszolhatóaknak tartották. Herczog Editet azért hívták meg, hogy a zámolyi ügy általa ismert részleteiről, illetve a strasbourgi látogatása során a helyszínen tapasztaltakról kérdezzék. Nagy Sándor szocialista frakcióvezetőtől pedig azt várták, hogy bizonyítsa korábbi állítását: nem igaz, hogy Herczog Edit pénzt ajánlott volna fel a Strasbourgban tartózkodó romáknak hazautazásukért. Herczog úgy vélekedett, nincs nemzetbiztonsági vonatkozása a zámolyi romaügynek. Megújult az MSZP honlapja A szocialisták a társadalmi és a politikai modernizáció eszközének is tekintik az internetet. Ezért újították meg 1996 novembere óta meglévő honlapjukat, amely folyamatosan friss hírekkel, szervezeti információkkal bővül. Az MSZP a 2002-es választások alkalmával fontos szerepet szán internetes megjelenésének: a következő lépésként portállá, majd kampánysite-tá alakítja honlapját. Azt várják, hogy az internet egyrészt katalizálja a párt modernizációját, másrészt új fejezetet nyit a társadalommal való kapcsolattartásában. A szándék, hogy az internet is segítsen véget vetni a túlcentralizált és hierarchikus párttípusnak, és megújítsa a politikai kommunikációt. A munkanélküliség ellen Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága általános vitára alkalmasnak találta a munkanélküliellátások körének felülvizsgálatáról szóló jelentést és az ehhez kapcsolódó országgyűlési határozati javaslatot. Az Országgyűlés még a múlt év májusában felkérte a kormányt: vizsgálja meg, hogy a munkanélküli-ellátásban részesíthetők körébe milyen módon és feltételekkel vonhatók be az egyéni és társas vállalkozók. A vizsgálat szerint az egyéni és társas vállalkozók, valamint egyéb önfoglalkoztatók munkanélküliség-elleni védelmének a biztosítására az önkéntes munkanélküli biztosítási rendszer jelenthet megoldást. Jóléti rendszerváltás a cél Medgyessy Péter az MSZP törekvéseivel összhangban olyan, gazdaságilag megalapozott társadalmi programot akar megvalósítani, amelynek középpontjában a rendszer jóléti változtatása, másként fogalmazva, a Jóléti rendszerváltás” áll. Elmondta: a program első vázát az MSZP szombati kongresszusa vitatja meg, majd ha elfogadta, akkor a szocialisták igyekeznek azt minél szélesebb körben megvitatni az emberekkel. A jóléti rendszerváltozás azért szükséges, mert számtalan olyan probléma van, amelyek egy részét a jelenlegi kormány megcélozta ugyan, de nem oldotta meg - jelentette ki Medgyessy Péter. Újra van elnöke a rádiónak Kondor Katalint négy évre választották meg a közmédium élére Lakos Nóra NÉPSZAVA Kondor Katalint, a Kossuth Rádió adófőszerkesztőjét választotta meg a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriuma tegnap az intézmény elnökének a következő négy évre. Az elnökség egyetlen jelöltjét a kuratórium nagy többséggel, tizenkilenc-hat arányban támogatta. Az elnökjelölt meghallgatásakor a kurátorok elmondása szerint szóba került a Vasárnapi Újsággal kapcsolatos ORTT-bírálatok esetleges szankcionálása is. Kondor ezzel kapcsolatban elmondta, reméli, hogy Stifner Gábor, a belpolitikai osztály nemrégiben kinevezett vezetője letöri a műsor vadhajtásait. Hozzátette, amennyiben ez nem sikerül, Lakatos Pálnak, a műsor főszerkesztőjének mennie kell. Kérdésünkre, hogy kiket nevezne ki alelnöknek, Kondor azt mondta, egyelőre még azt sem tudja, augusztustól vagy szeptembertől érvényes-e a kinevezése, így személyi kérdésekkel sem foglalkozik még. Kondor pályázati szlogenje szerint a Petőfi adó ezentúl „életkedvadó” lesz, ami azt jelenti, hogy főleg sporttal és életmóddal kapcsolatos műsorokat sugároznak majd. Várhatóan első intézkedései között megszünteti a Külföldi Adások Főszerkesztőségét (KAF). Mint mondta, a KAF a rendszerváltás előtt a szocialista propaganda hírvivője volt a külföldi magyarok számára, így annak működése több mint tíz éve okafogyottá vált. Tervei között szerepel még a kiegyensúlyozottabb tájékoztatás megteremtése, ami felé véleménye szerint nagy lépés volt Stifner kinevezése. (Stifner azelőtt a Vasárnapi Újság munkatársa volt, amely műsort a legtöbb bírálat érte az ORTT-től a kiegyensúlyozatlan, pártatlan tájékoztatása miatt.) Újságírói kérdésre válaszolva Kondor elmondta, egyedül a tavaly nyári elnökválasztás előtt beszélt Orbán Viktorral kinevezéséről. Szavai szerint akkor a miniszterelnök azt mondta, „kedves Katalin, örülök, hogy indult az elnökségért”. Akkor Kondort pályázata és a választás előtti meghallgatás alapján az előző kuratórium leszavazta. Kondor tavalyi pályázatát adta be idén is, egyedül az archívummal kapcsolatos részben változtatott egy mondatot jelen időből múlt időbe. Ugyanakkor úgy érzi, nem a rádiósok tehetnek arról, hogy csonka, csak kormánypárti delegáltakból álló kuratórium választotta meg, így emiatt nem is érheti kritika. Az archívummal kapcsolatban Kondor elmondta, jelenleg az átvilágítás és az értékfelmérés folyik, de az adatbázis fenntartásához mindenképpen további bevételeket kell teremteni. Kondor szerint az intézmény a Pollack Mihály téri épületben rendkívül gazdaságtalanul működtethető, így örülne, ha a tervezett médiapark, ami a három közmédia telephelyéül szolgálna, a kormány tervei alapján megvalósulna. Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő közleményben reagált Kondor Katalin megválasztására. Szerinte Kondor eddigi munkássága nyomán a közrádió a kormány prgépezetévé vált. (Vezércikkünk a 7. oldalon) Kondor Katalin reméli, hogy letörik a Vasárnapi Újság vadhajtásait Gy. Balázs Béla felvétele Ombudsman védje a határon túliak érdekeit? Miközben a pártok a mandátumuk végét töltő ombudsmanok utódait keresik, már a második szocialista párti indítvány született új országgyűlési biztosi poszt létrehozása érdekében. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa mellett a határon túli magyarok is saját ombudsmanuktól kaphatnának jogvédelmet. Újhegyi Katalin NÉPSZAVA A határon túli magyarok jogainak érvényesítése és jogvédelmük elősegítése érdekében új országgyűlési biztosi tisztség létrehozását javasolja képviselői önálló indítványában Tabajdi Csaba szocialista képviselő. A határon túli magyarok országgyűlési biztosa feladatául szánná Tabajdi a kinti magyarokat ért jogi visszásságok kivizsgálását, és azt, hogy ezek orvoslását kezdeményezze. Az ombudsman a különböző szervezetek, köztük a hatóságok eljárása, illetve mulasztása esetén intézkedhetne, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti az illető különleges jogállásából adódó jogát. Az ombudsman a többi biztosnál szélesebb körben járhatna el, nem csupán meghatározott hatóságok, illetve közszolgáltatást végző szervezetek esetében. A biztos feladatkörébe tartozna a határon túli magyar tanuláshoz, művelődéshez való jogának érvényesítésével, egészségügyi ellátásával, munkavállalásával, letelepedésével, ingatlanvásárlásával kapcsolatos visszásságok vizsgálata, és ezekben intézkedés kezdeményezése. Az ombudsman külföldön is eljárhatna, de csak kivételes esetben, a külügyminiszter útján. A törvényjavaslat arra is feljogosítaná az országgyűlési biztost, hogy kiemelkedően fontos ügyben kormányzati intézkedést kezdeményezzen. A tisztség betöltését kizárja, ha a jelölt a javaslat megtételét megelőző négy évben köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság vagy a kormány tagja, jegyző, ügyész, a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos állományú tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt. Tabajdi Csaba indítványát azzal indokolja, hogy az alkotmány rögzíti: a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért. A törvényjavaslatban javasolt speciális jogvédelem éppen ezt a célt szolgálná. Azt ugyanis a képviselő szerint a Határon Túli Magyarok Hivatala nem tudja ellátni, ráadásul az ombudsmanok tevékenységét az Országgyűlés ellenőrzi. A szocialisták javasolta biztos a határon túli magyarok érdekeit védené, elsősorban Magyarországon NÉPSZAVA Székely Zoltán július végéig házi őrizetben marad NÉPSZAVA-információ A Fővárosi Bíróság jogerős ítéletében helyben hagyta a vesztegetéssel gyanúsított Székely Zoltán független országgyűlési képviselő házi őrizetének 60 nappal való meghosszabbítását - tudtuk meg Futó Barnabástól, a volt kisgazda képviselő ügyvédjétől. A politikus házi őrizetének további meghosszabbítását a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelte el a napokban. A képviselő négy hónapig volt előzetes letartóztatásban, s április 27-i szabadulása után helyezte őt a bíróság házi őrizetbe. Futó Barnabás elmondta: Székely Zoltán a bírósági végzés szerint orvosi vizsgálatra hetente kétszer rendőri kísérettel elhagyhatja II. kerületi lakását. A jogerős döntés szerint Székely házi őrizete július 26-ig tart. Az ügyvéd szerint ha az ügyészségi nyomozóhivatal az ügyben befejezi a nyomozást, akkor a Fővárosi Főügyészség megszüntetheti Székely Zoltán házi őrizetét. Székelyt és szakértőit tavaly december 13-án vették őrizetbe, miután házkutatást tartottak náluk. Az Országgyűlés először október 17-én függesztette fel a törvényhozó mentelmi jogát, mivel öt nappal korábban a Fővárosi Főügyészség Nyomozó Hivatalának nyomozói és az ORFK munkatársai a Gellért Szálló parkolójában tetten érték, amint Balla Dániel vállalkozótól átvett 20 millió forintot. December 12-én a parlament másodszor is felfüggesztette Székely Zoltán képviselő mentelmi jogát az úgynevezett emődi kazettaügy miatt. Emőd polgármestere magnóra vette, hogy a képviselő állítólag megpróbálja megzsarolni őt. ff A „reformkisgazdák” Torgyán utánra készülnek Megvárják a bíróság döntését Szeptemberig megoldást szeretnének találni a Torgyán Józseffel szemben álló kisgazda erők a jövő évi választásokon való indulásra. A képlékeny helyzetben még nem tudni, hogy új párttal vágnak neki a kampánynak vagy a már meglévő kisgazda szervezet keretein belül. Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK Nem biztos hogy új pártformációt alakítanak a Torgyán Józseffel szembenálló kisgazdák, mondta lapunknak Lányi Zsolt független képviselő. A volt FKGP-s politikus Boros Imre tegnap reggeli, a Nap-keltében elhangzott nyilatkozatára reagált. Boros Imre tárca nélküli miniszter szerint szeptemberig eldőlnek a legfőbb vitás kérdések a párton belül, többek között az, hogy Torgyán József marad-e az elnök, illetve az, hogy Bánk Attila vagy Szentgyörgyvölgyi Péter a párt frakcióvezetője. Ha Torgyán marad az elnök, akkor Boros szerint olyan „tartalékmodellt” kell találni, hogy a koalíció és a Fidesszel való együttműködés továbbra is fennmaradjon. A miniszter úgy vélte, ha Torgyán vezetésével indul el a választásokon a párt, akkor nem érik el a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot sem, így az elvesztett szavazatok a baloldalt fogják erősíteni. Ha a bíróság másodfokon úgy dönt, hogy Lányi az FKGP elnöke, akkor a négy kisgazda miniszter és a Torgyánnal szembenállók teljesen egységesen felsorakoznak Lányi Zsolt mögé. Ebben az esetben Lányi a 2002-es választásokig vezetné a pártot, utána párton belül demokratikus választásokat tartanának a kisgazda alkotmány szerint. Boros környezetéből származó információnk szerint a miniszter nem egy új párt alakítására célzott, amikor felvetette az új „pártformáció” ötletét. A PHARE-miniszter nem kívánja gyarapítani a már így is számos, kisgazda név alatt működő szervezet számát, hanem arra célzott, hogy szeptemberig megoldást találnak a koalícióval való további együttműködésre, történjen ez bármilyen formációban is. Lányi Zsolt, a kisgazda frakcióból kizárt képviselő szerint, ha a bíróság nem úgy dönt, hogy ő az FKGP legitim elnöke, akkor több lehetőség is kínálkozik. Elképzelhetőnek tartja egy új párt megalapítását vagy a már működő Független Kisgazdák Demokratikus Szövetségének a Fidesszel való választási együttműködését a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) mintájára. Egyiket sem tartja ugyanakkor jó megoldásnak, hiszen a párt szavazói - az egyszerű emberek többsége - nem értik, hogy mi történik a párton belül. Ők azok, akik a Független Kisgazdapártban látják az egyetlen agrárpártot, amely a vidék Magyarországát képviseli, és ők azok akik nem fognak másra szavazni. Lányi szerint a szavazók egy része elmegy a MIÉP-hez, egy kisebb része más jobboldali pártokhoz, de a nagy többség nem fog szavazni, s ez az, amit Borosék is el akarnak kerülni, hogy a baloldalt erősítsék az elveszett szavazatok. Gyimóthy Géza, a párt főtitkára mára összehívta az FKGP kibővített elnökségi ülését. A napirenden a jövő évi választásokon induló jelöltek mellett szóba kerül majd az utóbbi időben alakult különböző kisgazda egyesületek, szervezetek ügye is.