Népszava, 2001. június (129. évfolyam, 127-151. sz.)

2001-06-06 / 130. szám

* Nincs még kompromisszum A szocialista párt ragaszkodik a jelenlegi országgyűlési biztosok újraválasztásához Újhegyi Katalin NÉPSZAVA A szocialisták továbbra is azt ja­vasolják, hogy a mandátumuk végét töltő országgyűlési bizto­sok újraválasztását kezdemé­nyezzék a pártok a parlament­nek. Nem változott tehát az MSZP álláspontja az országgyű­lési biztosok jelölésével kapcso­latban - mondta el tegnap la­punknak Nagy Sándor frakció­­vezető. A párt elnöksége tegnap vitatta meg a Fidesz múlt heti ja­vaslatát. A legnagyobb koalíciós párt akkor azt indítványozta, hogy az ellenzék az általános he­lyettesi, valamint a kisebbségi biztosi tisztségre tegyen javasla­tot. Ők maguk pedig az állam­­polgári jogok ombudsmanját, valamint az adatvédelmi biztost jelölnék. Utóbbi tisztség váro­mányosaként Molnár Miklóst, az ELTE jogi karának oktatóját ne­vezték meg. Jelölését az MSZP nem minősíti mindaddig, amíg a Fidesztől magyarázatot nem kapnak arra, hogy mi indokolja új biztosok jelölését - tette hozzá a frakcióvezető által elmondot­takhoz Vastagh Pál országgyűlé­si képviselő. A politikus emlé­keztetett arra, hogy szakmai ki­fogásokat a koalíciós pártok sem tudtak felhozni az ombudsma­­nokkal szemben. A szocialisták és a szabad demokraták kitarta­nak tehát eddigi véleményük mellett, és a jelenlegi ombuds­manok újraválasztása mellett ér­velnek. Általános helyettesnek ugyanakkor elfogadhatónak lát­ják Margitán Évát is, akit e posztra a Fidesz javasolt koráb­ban. Nagy Sándor tájékoztatása szerint a párton belüli egyeztetés ennek ellenére tovább folyik, és tárgyalnak még a héten az SZDSZ-szel is. Jövő hétfőn pe­dig már a hat parlamenti párt frakcióvezetői együtt folytatják a megbeszéléseket. Ekkor kerül sor a köztársasági elnöknél múlt héten megkezdett megbeszélé­sek újabb fordulójára. 2 2001. JÚNIUS 6., SZERDA BELFÖLD RÖVIDEN Tiltakoztak a zárt ülés miatt Sem Herczog Edit, sem Nagy Sándor szocialista képviselő nem válaszolt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságá­nak keddi zárt ülésén feltett kér­désekre, mivel azokat nyilvános­ság előtt is megválaszolhatóak­­nak tartották. Herczog Editet azért hívták meg, hogy a zámo­­lyi ügy általa ismert részleteiről, illetve a strasbourgi látogatása során a helyszínen tapasztaltak­ról kérdezzék. Nagy Sándor szo­cialista frakcióvezetőtől pedig azt várták, hogy bizonyítsa ko­rábbi állítását: nem igaz, hogy Herczog Edit pénzt ajánlott vol­na fel a Strasbourgban tartózko­dó romáknak hazautazásukért. Herczog úgy vélekedett, nincs nemzetbiztonsági vonatkozása a zámolyi romaügynek. Megújult az MSZP honlapja A szocialisták a társadalmi és a politikai modernizáció eszközé­nek is tekintik az internetet. Ezért újították meg 1996 novembere óta meglévő honlapjukat, amely folyamatosan friss hírekkel, szer­vezeti információkkal bővül. Az MSZP a 2002-es választások al­kalmával fontos szerepet szán in­ternetes megjelenésének: a kö­vetkező lépésként portállá, majd kampánysite-tá alakítja honlap­ját. Azt várják, hogy az internet egyrészt katalizálja a párt moder­nizációját, másrészt új fejezetet nyit a társadalommal való kap­csolattartásában. A szándék, hogy az internet is segítsen véget vetni a túlcentralizált és hierar­chikus párttípusnak, és megújítsa a politikai kommunikációt. A munkanélküliség ellen Az Országgyűlés Gazdasági Bi­zottsága általános vitára alkal­masnak találta a munkanélküli­ellátások körének felülvizsgála­táról szóló jelentést és az ehhez kapcsolódó országgyűlési hatá­rozati javaslatot. Az Országgyű­lés még a múlt év májusában felkérte a kormányt: vizsgálja meg, hogy a munkanélküli-ellá­tásban részesíthetők körébe mi­lyen módon és feltételekkel vonhatók be az egyéni és társas vállalkozók. A vizsgálat szerint az egyéni és társas vállalkozók, valamint egyéb önfoglalkozta­tók munkanélküliség-elleni vé­delmének a biztosítására az ön­kéntes munkanélküli biztosítási rendszer jelenthet megoldást. Jóléti rendszerváltás a cél Medgyessy Péter az MSZP tö­rekvéseivel összhangban olyan, gazdaságilag megalapozott tár­sadalmi programot akar megva­lósítani, amelynek középpontjá­ban a rendszer jóléti változtatá­sa, másként fogalmazva, a Jólé­ti rendszerváltás” áll. Elmondta: a program első vázát az MSZP szombati kongresszusa vitatja meg, majd ha elfogadta, akkor a szocialisták igyekeznek azt mi­nél szélesebb körben megvitatni az emberekkel. A jóléti rend­szerváltozás azért szükséges, mert számtalan olyan probléma van, amelyek egy részét a jelen­legi kormány megcélozta ugyan, de nem oldotta meg - je­lentette ki Medgyessy Péter. Újra van elnöke a rádiónak Kondor Katalint négy évre választották meg a közmédium élére Lakos Nóra NÉPSZAVA Kondor Katalint, a Kossuth Rádió adófő­szerkesztőjét választotta meg a Magyar Rá­dió Közalapítvány kuratóriuma tegnap az intézmény elnökének a következő négy év­re. Az elnökség egyetlen jelöltjét a kuratóri­um nagy többséggel, tizenkilenc-hat arány­ban támogatta. Az elnökjelölt meghallgatá­sakor a kurátorok elmondása szerint szóba került a Vasárnapi Újsággal kapcsolatos ORTT-bírálatok esetleges szankcionálása is. Kondor ezzel kapcsolatban elmondta, remé­li, hogy Stifner Gábor, a belpolitikai osztály nemrégiben kinevezett vezetője letöri a mű­sor vadhajtásait. Hozzátette, amennyiben ez nem sikerül, Lakatos Pálnak, a műsor fő­­szerkesztőjének mennie kell. Kérdésünkre, hogy kiket nevezne ki alelnöknek, Kondor azt mondta, egyelőre még azt sem tudja, au­gusztustól vagy szeptembertől érvényes-e a kinevezése, így személyi kérdésekkel sem foglalkozik még. Kondor pályázati szlogenje szerint a Pető­fi adó ezentúl „életkedvadó” lesz, ami azt je­lenti, hogy főleg sporttal és életmóddal kap­csolatos műsorokat sugároznak majd. Vár­hatóan első intézkedései között megszünteti a Külföldi Adások Főszerkesztőségét (KAF). Mint mondta, a KAF a rendszervál­tás előtt a szocialista propaganda hírvivője volt a külföldi magyarok számára, így annak működése több mint tíz éve okafogyottá vált. Tervei között szerepel még a kiegyen­súlyozottabb tájékoztatás megteremtése, ami felé véleménye szerint nagy lépés volt Stif­ner kinevezése. (Stifner azelőtt a Vasárnapi Újság munkatársa volt, amely műsort a leg­több bírálat érte az ORTT-től a kiegyensú­lyozatlan, pártatlan tájékoztatása miatt.) Újságírói kérdésre válaszolva Kondor el­mondta, egyedül a tavaly nyári elnökválasz­tás előtt beszélt Orbán Viktorral kinevezé­séről. Szavai szerint akkor a miniszterelnök azt mondta, „kedves Katalin, örülök, hogy indult az elnökségért”. Akkor Kondort pá­lyázata és a választás előtti meghallgatás alapján az előző kuratórium leszavazta. Kondor tavalyi pályázatát adta be idén is, egyedül az archívummal kapcsolatos rész­ben változtatott egy mondatot jelen időből múlt időbe. Ugyanakkor úgy érzi, nem a rá­diósok tehetnek arról, hogy csonka, csak kormánypárti delegáltakból álló kuratórium választotta meg, így emiatt nem is érheti kri­tika. Az archívummal kapcsolatban Kondor el­mondta, jelenleg az átvilágítás és az érték­­felmérés folyik, de az adatbázis fenntartásá­hoz mindenképpen további bevételeket kell teremteni. Kondor szerint az intézmény a Pollack Mihály téri épületben rendkívül gazdaságtalanul működtethető, így örülne, ha a tervezett médiapark, ami a három köz­média telephelyéül szolgálna, a kormány tervei alapján megvalósulna. Haraszti Miklós SZDSZ-es képviselő közleményben reagált Kondor Katalin meg­választására. Szerinte Kondor eddigi mun­kássága nyomán a közrádió a kormány pr­­gépezetévé vált. (Vezércikkünk a 7. oldalon) Kondor Katalin reméli, hogy letörik a Vasárnapi Újság vadhajtásait Gy. Balázs Béla felvétele Ombudsman védje a határon túliak érdekeit? Miközben a pártok a mandátumuk végét töltő ombudsmanok utódait keresik, már a második szocialista párti indítvány szüle­tett új országgyűlési biztosi poszt létrehozása érdekében. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa mellett a határon túli magya­rok is saját ombudsmanuktól kaphatnának jogvédelmet. Újhegyi Katalin NÉPSZAVA A határon túli magyarok jogai­nak érvényesítése és jogvédel­mük elősegítése érdekében új országgyűlési biztosi tisztség létrehozását javasolja képviselői önálló indítványában Tabajdi Csaba szocialista képviselő. A határon túli magyarok ország­­gyűlési biztosa feladatául szán­ná Tabajdi a kinti magyarokat ért jogi visszásságok kivizsgálá­sát, és azt, hogy ezek orvoslását kezdeményezze. Az ombudsman a különböző szervezetek, köztük a hatóságok eljárása, illetve mulasztása esetén intézkedhetne, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti az illető különleges jogállásából adódó jo­gát. Az ombudsman a többi biz­tosnál szélesebb körben járhatna el, nem csupán meghatározott ha­tóságok, illetve közszolgáltatást végző szervezetek esetében. A biztos feladatkörébe tartozna a határon túli magyar tanuláshoz, művelődéshez való jogának érvényesí­tésével, egészség­­ügyi ellátásával, munkavállalásával, letelepedésével, in­gatlanvásárlásával kapcsolatos visszás­ságok vizsgálata, és ezekben intézkedés kezdeményezése. Az ombudsman külföldön is eljárhatna, de csak kivételes esetben, a külügymi­niszter útján. A törvényjavaslat ar­ra is feljogosítaná az országgyűlé­si biztost, hogy kiemelkedően fontos ügyben kormányzati intéz­kedést kezdeményezzen. A tiszt­ség betöltését kizárja, ha a jelölt a javaslat megtételét megelőző négy évben köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság vagy a kor­mány tagja, jegyző, ügyész, a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek hivatásos ál­lományú tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt. Tabajdi Csaba indítványát az­zal indokolja, hogy az alkotmány rög­zíti: a Magyar Köz­társaság felelőssé­get érez a határain kívül élő magyarok sorsáért. A törvény­­javaslatban javasolt speciális jogvéde­lem éppen ezt a célt szolgálná. Azt ugyanis a képvi­selő szerint a Határon Túli Ma­gyarok Hivatala nem tudja ellát­ni, ráadásul az ombudsmanok tevékenységét az Országgyűlés ellenőrzi. A szocialisták javasolta biztos a határon túli magyarok érdekeit védené, elsősorban Magyarországon NÉPSZAVA Székely Zoltán július végéig házi őrizetben marad NÉPSZAVA-információ A Fővárosi Bíróság jogerős íté­letében helyben hagyta a veszte­getéssel gyanúsított Székely Zol­tán független országgyűlési kép­viselő házi őrizetének 60 nappal való meghosszabbítását - tudtuk meg Futó Barnabástól, a volt kisgazda képviselő ügyvédjétől. A politikus házi őrizetének to­vábbi meghosszabbítását a Bu­dai Központi Kerületi Bíróság rendelte el a napokban. A képvi­selő négy hónapig volt előzetes letartóztatásban, s április 27-i szabadulása után helyezte őt a bíróság házi őrizetbe. Futó Barnabás elmondta: Szé­kely Zoltán a bírósági végzés szerint orvosi vizsgálatra hetente kétszer rendőri kísérettel elhagy­hatja II. kerületi lakását. A jog­erős döntés szerint Székely házi őrizete július 26-ig tart. Az ügy­véd szerint ha az ügyészségi nyo­mozóhivatal az ügyben befejezi a nyomozást, akkor a Fővárosi Fő­ügyészség megszüntetheti Szé­kely Zoltán házi őrizetét. Székelyt és szakértőit tavaly december 13-án vették őrizetbe, miután házkutatást tartottak ná­luk. Az Országgyűlés először október 17-én függesztette fel a törvényhozó mentelmi jogát, mivel öt nappal korábban a Fő­városi Főügyészség Nyomozó Hivatalának nyomozói és az ORFK munkatársai a Gellért Szálló parkolójában tetten érték, amint Balla Dániel vállalkozó­tól átvett 20 millió forintot. De­cember 12-én a parlament má­sodszor is felfüggesztette Szé­kely Zoltán képviselő mentelmi jogát az úgynevezett emődi ka­zettaügy miatt. Em­őd polgár­­mestere magnóra vette, hogy a képviselő állítólag megpróbálja megzsarolni őt. ff A „reformkisgazdák” Torgyán utánra készülnek Megvárják a bíróság döntését Szeptemberig megoldást szeretnének találni a Torgyán Józseffel szemben álló kisgazda erők a jövő évi választásokon való indu­lásra. A képlékeny helyzetben még nem tudni, hogy új párttal vágnak neki a kampánynak vagy a már meglévő kisgazda szer­vezet keretein belül. Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK Nem biztos hogy új pártformáci­ót alakítanak a Torgyán Józseffel szembenálló kisgazdák, mondta lapunknak Lányi Zsolt független képviselő. A volt FKGP-s politi­kus Boros Imre tegnap reggeli, a Nap-keltében elhangzott nyilat­kozatára reagált. Boros Imre tár­ca nélküli miniszter szerint szep­temberig eldőlnek a legfőbb vitás kérdések a párton belül, többek között az, hogy Torgyán József marad-e az elnök, illetve az, hogy Bánk Attila vagy Szent­­györgyvölgyi Péter a párt frakció­vezetője. Ha Torgyán marad az elnök, akkor Boros szerint olyan „tartalékmodellt” kell találni, hogy a koalíció és a Fidesszel va­ló együttműködés továbbra is fennmaradjon. A miniszter úgy vélte, ha Torgyán vezetésével in­dul el a választásokon a párt, ak­kor nem érik el a parlamentbe ju­táshoz szükséges öt százalékot sem, így az elvesztett szavazatok a baloldalt fogják erősíteni. Ha a bíróság másodfokon úgy dönt, hogy Lányi az FKGP elnöke, ak­kor a négy kisgazda miniszter és a Torgyánnal szembenállók telje­sen egységesen felsorakoznak Lányi Zsolt mögé. Ebben az esetben Lányi a 2002-es válasz­tásokig vezetné a pártot, utána párton belül demokratikus vá­lasztásokat tartanának a kisgazda alkotmány szerint. Boros környezetéből származó információnk szerint a miniszter nem egy új párt alakítására cél­zott, amikor felvetette az új „pártformáció” ötletét. A PHARE-miniszter nem kívánja gyarapíta­ni a már így is számos, kisgazda név alatt működő szervezet szá­mát, hanem arra célzott, hogy szeptemberig megoldást találnak a koalícióval való további együttműködésre, történjen ez bármilyen formációban is. Lányi Zsolt, a kisgazda frakció­ból kizárt képviselő szerint, ha a bíróság nem úgy dönt, hogy ő az FKGP legitim elnöke, akkor több lehetőség is kínálkozik. Elképzel­hetőnek tartja egy új párt megala­pítását vagy a már működő Füg­getlen Kisgazdák Demokratikus Szövetségének a Fidesszel való választási együttműködését a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) mintájára. Egyiket sem tartja ugyanakkor jó megoldásnak, hiszen a párt sza­vazói - az egyszerű emberek többsége - nem értik, hogy mi történik a párton belül. Ők azok, akik a Független Kisgazdapárt­ban látják az egyetlen agrárpártot, amely a vidék Magyarországát képviseli, és ők azok akik nem fognak másra szavazni. Lányi szerint a szavazók egy része el­megy a MIÉP-hez, egy kisebb ré­sze más jobboldali pártokhoz, de a nagy többség nem fog szavazni, s ez az, amit Borosék is el akar­nak kerülni, hogy a baloldalt erő­sítsék az elveszett szavazatok. Gyimóthy Géza, a párt főtitká­ra mára összehívta az FKGP ki­bővített elnökségi ülését. A napi­renden a jövő évi választásokon induló jelöltek mellett szóba ke­rül majd az utóbbi időben alakult különböző kisgazda egyesületek, szervezetek ügye is.

Next