Népszava, 2001. augusztus (129. évfolyam, 178-203. sz.)

2001-08-01 / 178. szám

NÉPSZAVA Elfogadhatatlan a poligráf használata a civil szférában Folytatás az 1. oldalról A többségnek ugyanis nincs nagy gyakorlata, ráadásul kont­roll nélkül végzi munkáját. Míg a büntetőeljárásban a poligráfos vizsgálat eredménye csupán egy a több más bizonyíték közül, ami a nyomozás további adataival is összehasonlítható, a munkahe­lyeken végzett vizsgálatok ered­ményeit nem lehet ellenőrizni. A poligráf büntetőeljáráson kívüli alkalmazása több aggályt vet fel az adatvédelem szem­pontjából. Az ügyben - egy név­telen bejelentés alapján - még Majtényi László korábbi biztos kezdett vizsgálódni. Az elké­szült ajánlás szerint elfogadha­tatlan a poligráf használata a ci­vil szférában. A bűncselekmé­nyek felderítése ugyanis a ható­ságok feladata, nem a gazdasági társaságoké. Ez nem pusztán a munkavállalók személyiségi jo­gát sérti, hanem emberi méltósá­gukat is. Az ellenőrzésekkel ugyanis indokolatlanul szélesí­tik ki a gyanúsítottak körét. Ez­zel pedig olyan helyzetbe kény­szerítik a dolgozókat, amelyben úgy érzik, tisztázniuk kell ma­gukat. Ez lehet az oka annak, hogy a nemzetközi tapasztalatok alapján 200 emberből csupán egy nem vállalja a vizsgálatot. Nem támogatja az adatvédel­mi biztos a munkatársak emberi tényezőjének kockázatára irá­nyuló poligráfos vizsgálatot. A dolgozók hozzájárulásuk megtagadásával ugyanis egzisz­tenciájukat veszélyeztetik. Rá­adásul a fontos és bizalmas munkakörre jelölt vagy ezt be­töltő személyek nemzetbizton­sági ellenőrzése - ami éppen a kockázati tényezők kiszűrésére irányul - sem tartalmaz poligrá­fos vizsgálatot. Bár Magyarországon még nem elfogadott, más országok­ban a hazugságvizsgálat sokszor a humánpolitika része. Ameri­kában kormányhivatalokban fel­vételi követelmény a poligráfos vizsgálat, amit aztán bizonyos időközönként újra elvégeznek. Izraelben pedig elképzelhetet­len, hogy hazugság-, illetve megbízhatósági vizsgálat nélkül nevezzék ki mondjuk a Legfel­sőbb Bíróság elnökét. A szakember által végzett poligráfos vizsgálat mindent elárul az érintettről: feltárhat­ja az illető múltját, anyagi helyzetét és azt is, vajon nem hátsó szándék vezette-e, ami­kor a meghirdetett állásra je­lentkezett. A vizsgálat során csak tényekre lehet rákérdez­ni. Ezen kérdésekre adott vá­laszokból és fiziológiai reak­ciókból tudja megállapítani a szakértő, hogy a vizsgált sze­mély igazat mond-e. Szándé­kokat nem lehet megállapí­tani. A vizsgálat minimum másfél órás, de akár egy egész napig is eltarthat. Feljelentették a zámolyi roma házak építőjét MTI-információ Műszaki kifogások miatt rendőr­ségi feljelentést tett a zámolyi roma házakat építő alvállalkozó ellen az Országos Cigány Önkor­mányzat (OCÖ) - közölte Kozéky László. Az OCÖ szociá­lis lakásépítési és környezetvé­delmi kht.-jának ügyvezető igaz­gatója elmondta: az időközben Strasbourgba távozott romák számára épült hat lakásból kettőt még nem adtak át az építők, négy elkészült ugyan, de a műszaki ál­lapotuk - az igazságügyi szakér­tői vizsgálatok eddigi eredménye szerint - nem megfelelő. A Franciaországban mene­dékjogot kapott roma családok szociálpolitikai kedvezményé­nek felhasználásával az OCÖ tulajdonában levő telkekre emelt házakat a cigány önkor­mányzat közhasznú társaságá­nak alvállalkozójaként az ado­­nyi székhelyű Cseto-Bau Bt. építette.­­ A megállapodás értelmében az alvállalkozónak az épületeket kulcsrakészen, a területet pedig parkosítva kellett volna átadnia. Ezzel szemben a házak kivitele­zése nem megfelelő, s elmaradt a terület rendbetétele is - közöl­te Kozéky László. Mivel az épí­tő cég a romák távozása miatt csaknem két éve gazdátlan és a még át nem adott épületek őrzé­séről sem gondoskodott, azok állaga folyamatosan romlott, és sok mindent el is loptak belőlük. A házak sorsának rendezésére az állam egyébként feltehetően ügybiztost jelöl majd ki, a mű­szaki kifogások rendezéséről pedig feltehetően a bíróság dönt majd - mondta az ügyvezető. BELFÖLD Pert indítanak a turistaosztály-szindróma áldozatai a légitársaságok ellen Veszélyes, hosszú repü­lőutak Ferihegyen még nem halt meg utas a turistaosztály-szindróma, azaz a mozdulatlanság okozta mélyvénás trombózis miatt. A Malév tomafilmet vetít utasainak a tengerentúli járatain. Angliában több millió fontos próbapert indítottak légitársaságok ellen, amiért korábban bár tudtak róla, nem figyelmeztették az utasokat a többórás mozdulatlanságban eltöltött repülőút veszélyeire. NÉPSZAVA-összeállítás Ferihegyen még nem fordult elő, hogy egy utas a többórás mozdu­latlanságban töltött repülőút után az úgynevezett turistaosztály­szindróma miatt halt volna meg. Angliában viszont több millió fontos, precedenst teremtő próba­pert indítanak több légitársaság ellen az áldozatok hozzátartozói, valamint a betegségből sikeresen felépült utasok. A kilenc elhunyt személy hozzátartozója, valamint a húsz túlélő szerint ugyanis a tár­saságok is felelősek a tragédiá­kért, hiszen már harminc éve tud­nak arról, milyen veszélyekkel jár a hosszú, gyakorlatilag mozdulat­lanságban eltöltött repülőút, még­sem figyelmeztették az utasokat. A turistaosztály-szindróma, az­az a hosszú mozdulatlanságban töltött repülés okozta mélyvénás trombózis októberben került a fi­gyelem középpontjába, miután egy fiatal walesi nő egy húszórás repülőút után a londoni repülőté­ren holtan esett össze. Az elneve­zés az olcsóbb árral párosuló ala­csonyabb színvonalú szolgálta­tásnak, a nagyobb zsúfoltságnak köszönhető. A többórás egyhelyben ülés ugyanis károsítja a keringést. Aki hajlamos erre, annak vénájában leszakadhat egy vérrög, ami a tü­dőbe jutva - az esetek döntő többségében halálos -,embóliát okoz - mondta kérdésünkre Zacher Gábor főorvos. Ezt a gya­kori betegséget elsősorban járká­­lással, a végtagok megmozgatásá­val és folyamatos folyadékpótlás­sal lehet kivédeni. A baj leggyak­rabban hosszú repülőút után je­lentkezik, de buszon vagy vona­ton is előfordulhat. Azok, akik­nek véralvadási problémáik van­nak - a terhes nők, az idősek és a frissen műtöttek -, különösen veszélyeztetettek. A dohányzás, a túlsúly és a túlzott alkoholfo­gyasztás szintén növeli a mélyvé­nás trombózis kialakulását. A ke­ringési rendellenesség az utazást követő öt napon belül előjöhet. A beperelt légitársaságok egyi­ke, a British Airways a repülője­gyek mellé már külön figyelmez­tetést is mellékel a mozdulatlan­ságban töltött többórás repülőút veszélyeiről. A Malév a két érintett tengeren­túli járatán többször levetít egy háromperces tomafilmet a turista­­osztály utasainak - mondta kérdé­sünkre Danks Emese szóvivő. A tomagyakorlatokat akár ülve vagy a repülőgép folyosóján vé­gezhetik el az utasok. A légi­kísérők fokozottan figyelnek a fo­lyadékpótlásra. Kérésre harisnyát is biztosítanak az utasoknak, ami nem engedi a lábakat és a vénákat megdagadni. Kérdésekkel pedig bármikor lehet a repülőorvosi központhoz fordulni. Danks Eme­se elmondta, a Ferihegyi repülő­téren az elmúlt hónapokban nem fordult elő a londonihoz hasonló eset. A KLM légitársaság már évek óta tájékoztatja utasait a hosszú repülőút veszélyeiről. Az októbe­ri tragikus eset óta a tengerentúli járatok turistaosztályain tomafil­­men mutatják meg, mit kell ten­niük az utasoknak, hogy elkerül­jék a bajt - mondta kérdésünkre Nemes Ervin, a társaság magyar­­országi kereskedelmi igazgatója. Elköltözött a traumatológia MTI-információ Befejeződött a Mentőkórház trau­matológiai osztályának költözé­se az Országos Baleseti és Sür­gősségi Intézetbe (OBSI) - kö­zölte Szokoli Miklós osztályve­zető főorvos kedden. A főorvos kijelentette: szerdán már az új helyszínen adnak ügyeletet. Szokoli elmondta, hogy az OBSI Fiumei úti épületében öt kórtermet alakítottak ki, ame­lyekben egyszerre 23 beteget tudnak ellátni. Góbi Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója ar­ról tájékoztatott, hogy a Mentő­kórház 24 ágyas belgyógyászati és 6 ágyas intenzív részlege csak a későbbiekben, a teljes be­rendezkedés után kezdi meg működését az új helyen. Az Egészségügyi Miniszté­riumban márciusban született döntés a Mentőkórház és az Or­szágos Traumatológiai Intézet fúziójáról, amelynek eredmé­nyeként létrejött az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet. Az intézményben a Mentő­kórház korábbi dolgozói az Or­szágos Mentőszolgálat státusá­ban maradnak, és fizetésük sem változik. A Szobi utcai épületet eladja a szaktárca. Ré­szben kompenzált veszteség Folytatás az 1. oldalról Gyakran 1-2, míg a legjobb ese­tekben is legfeljebb 10 százalé­kot jelent, így a bevételüket csu­pán kismértékben befolyásolja a változtatás. Az egyik megyei ka­marai elnök szerint a házi készí­tés díjazásának növelése kizáró­lag a szakma presztízsét emel­heti, de semmiképpen nem te­kinthető kompenzációnak. Értesüléseink szerint a tegnap elfogadott rövid távú megálla­podásban a kompenzáción kívül a patikus tulajdonosi viszonyai­nak bővítése is szerepel. A tárca ugyanis beleegyezett abba, hogy a jövőben a gyógyszerész, ha a privatizált patika beltagja, a je­lenlegi 25 százalék helyett akár 51 százalékos tulajdonrészt is szerezhet. Az éppen egy hónapja életbe lé­pett árrésrendelet hatására a gyógyszertárak többsége havi be­vételének legalább harmadát ve­szítette el. A megkérdezettek sze­rint - függetlenül attól, milyen forgalmú patikáról volt szó - a korszerű, hatékony készítmények szinte teljes körét érinti az árrés­befagyasztás, hiszen a speciális megbetegedésektől és betegkörtől függetlenül a többségük legalább 5-10 ezer forintba kerül. Az el­múlt hónap tapasztalatai szerint, amikor már az új, emelt áron,­s fix árréssel dolgoztak a gyógyszertá­rak, többségében felére csökkent az elszámolható árréstömeg. Rá­adásul az érintettek szerint a 630 forint például már egy 20 ezer fo­rintos készítményt alapul véve, még a bankkártya-használati dí­jért felszámolt kezelési költséget sem fedezi, így esetenként szinte egyetlen forint bevétellel nem számolhatnak a patikusok. Az általunk megkérdezett „patikatípusok” bevétele és kiesése (forintban) a rendelet következtében júliusi forgalmi adatok alapján Patika Havi forgalom Havi árbevétel Árrésbevétel-kiesés a rendelet miatt Magisztrális patikaszerek forgalma Alkalmazott Kiadás Bér Speciális, nagy forgalmú 65 millió 10 millió 5,2-5,3 millió 19 ezer 20 2,24 millió 4,7 millió Szakrendelő melletti, közepes forgalmú 15 millió 1-1,2 millió 300-400 ezer 50 ezer 5-6 5-600 ezer 800 ezer Kis forgalmú, vidéki 5-6 millió 1020 ezer 220 ezer 10 ezer­ 320 ezer 60 ezer 2001. AUGUSZTUS 1., SZERDA 3 Nem vezetik be szeptembertől az egységes bérletet Csak a választékot bővítenék, árát a BKV áraihoz igazítanák Bár az állam és a főváros pénzügyi alapjai rendelkezésre állnak, mégsem lesz szeptembertől egységes bérlet, mert mindkét fél ré­széről hiányzik a garancia. A rendszer elindítását akadályozza a közlekedési társaságokra vonatkozó egységes jogszabályok hiá­nya is. Az egyesített bérlet Budapesten és vonzáskörzetében, 170 településen 3,3 millió lakost érintene, ami havonta mintegy 130 ezer bérlet értékesítését jelentené. Leopold Erika írása a NÉPSZAVÁNAK Bár a tervek szerint szeptember­től már egységes bérlettel utaz­hatnánk Budapesten és az agglo­merációban a MÁV, a BKV és a Volánbusz járatain, erre mégsem kerül sor. Ennek egyik oka, hogy bár a kétéves központi, illetve a fővá­rosi költségvetésben már léteznek a szükséges pénz­ügyi alapok - az ál­lam az idén 320 millió, jövőre 347 millió forinttal, a főváros 180 millió­val támogatná az egységes bérlet­rendszert -, de hi­­ányzik a garancia mindkét fél részéről, amely a hosszú távú együttműködés alapja lehetne - nyilatkozta lapunknak Héthelyi József, a Budapesti Közlekedési Szövetség (BKSZ) előkészítő irodájának vezetője. Ezért a BKV viteldíjait megállapító fővárosi önkormányzat, illetve a MÁV és a Volánbusz díjait előíró Közle­kedési és Vízügyi Minisztérium még nem módosította a viteldíja­­kat szabályozó rendeleteket. Vajda Pál főpolgármester-he­lyettes viszont úgy látja, ponto­san a pénzhiány miatt nem vezet­hetik be ezt a fajta bérletet. Mint elmondta, a főváros megszavazta a rá háruló összeget, a beruházás­hoz szükséges 580 millió forint egyharmadát, a fennmaradó rész viszont hiányzik. Ugyanakkor elismerte, a rendszer elindítását akadályozza a közlekedési társa­ságokra vonatkozó egységes jog­szabályok hiánya is. Ezeknek egységesítése azonban a parla­ment feladata. Arra a kérdésre, mikortól lehet beve­zetni az egységes bérletet, még senki nem tudja a választ. Réthelyi József sze­rint a döntéstől szá­mított 3-4 hónapon belül. Ennyi időre van szükség, hogy kinyomtathas­sák a papír alapú bérletet, felké­szítsék a pénztárosokat, és meg­felelő hirdetést szervezzenek. Az egyesített bérlet Budapesten és vonzáskörében, 170 települé­sen 3,3 millió lakost érintene, ami havonta mintegy 130 ezer bérlet értékesítését jelentené. Kéthelyi leszögezte, hogy ez a bérlet csak a már meglévő választékot bőví­tené, árát viszont a mindenkori BKV-bérlet árához igazítanák. Azok a fővárosi lakosok, akik használni szeretnék a Volánbusz, illetve a MÁV járatait, 10 száza­lékos felárral kaphatnák az úgy­nevezett összhálózati bérletet. A Budapest vonzáskörzetében élőknek kínálják majd az egyesí­tett bérletet, ami magában foglal­ja a helyközi járatot, és ehhez járna tíz százalékkal olcsóbban a fővá­rosi helyi járatokra érvényes bérlet. A BKSZ megalakítása során a következő lépcső a tarifaközös­ség, amikor Budapesten kívül is biztosítják a teljes átjárhatóságot a különböző járművek között is. Ez természetesen a fővárosi köz­lekedés átgondolását feltételezi. Ki kell szűrni a párhuzamos jára­tokat. Jelenleg például az 1-es villamos vonala hosszú ideig pár­huzamosan fut a vasúti sínekkel. Réthelyi szerint a teljes közle­kedési szövetség létrejöttéig, te­hát a pontosan összehangolt me­netrendek és az egységes fejlesz­tések megvalósulásáig még 4-5 évnek kell eltelnie. A Volánbusz érdeke a sze­mélygépkocsi kényelmével ver­senyképes közforgalmi közleke­dés létrehozása, hiszen csak így tarthatják meg a jövőben is az utazóközönséget - nyilatkozta lapunknak Sohár István forgalmi igazgató. A MÁV-nak máris vannak a BKV-buszoknál kedvezőbb jára­tai: a Keleti pályaudvartól a Ke­lenföldig 15 perc alatt jut el a vo­nat. Ugyanez a távolság busszal kétszer ennyi­ ideig tart. Sárdi Gyula vezérigazgató-helyettes elmondta, hogy az elővárosi köz­lekedésben különösen nagy sze­repe lehetne a vonatjáratoknak. Végső céljuk a Volánbuszéhoz hasonlóan az, hogy az utasok személygépkocsi helyett a tömeg­­közlekedést használják. Arra a kérdésre, mikortól lehet bevezetni az egy­séges bérletet, még senki nem tudja a választ Változik a jegyzettámogatás MTI-információ Kollégiumfejlesztésekre, illetve szociális támogatásra is felhasz­nálhatják a jövőben a hallgatói önkormányzatok a lakhatási tá­mogatásokat egy, a szaktárcánál készülő kormányrendelet értel­mében. A lakhatási támogatás hallga­tónként 33 ezer forint évente, ezt azonban az eddigi gyakorlat­tal ellentétben nem normatív alapon osztják majd ki, hanem a hallgatói önkormányzatok dön­tenek arról, ki milyen összegű támogatásban részesül. A hely­ben lakó hallgatók segítésének rendszere nem változik, támo­gatásukra továbbra is tízszázalé­kos keret áll rendelkezésre. A kormányrendelet kiterjed a kollégiumi térítésekre is. Ezek összege szintén nem nő, a jog­szabály azonban pontosan meg­határozza, milyen minimális szolgáltatásokat kell biztosíta­niuk az intézményeknek a 3500 forintos kollégiumi alapdíjért. Ezenfelül kérhetnek az egyete­mek, főiskolák plusztérítéseket, ezeknél, illetve a kollégiumi dí­jak emelésénél a hallgatói ön­­kormányzatoknak vétójoga lesz. A jegyzettámogatás elosztásá­nál is változásokra lehet számí­tani. Eddig az e célra rendelke­zésre álló 7000 forint hetven százalékából a hallgatók ked­vezményesen vásárolhattak jegyzeteket, 30 százalékát pedig könyvkiadásra fordították az egyetemek, főiskolák. A jövő­ben a hallgatói önkormányzatok dönthetnek a teljes összegről, hogy azt milyen formában oszt­ják ki. A kreditrendszer beveze­tése miatt módosulnak a külön­böző költségtérítések - például évismétlésért fizetett díjak - rendszere.

Next