Népszava, 2001. augusztus (129. évfolyam, 178-203. sz.)

2001-08-16 / 191. szám

NÉPSZAVA KULTÚRA 2001. AUGUSZTUS 16., CSÜTÖRTÖK 13 A várbeli, nyár végi fesztiválon a hangszerkészítők és a kovácsok találkozóját is megrendezik RÖVIDEN Mesterek és Mesterségek Ünnepe A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) 15. alkalommal rendezi meg a Mesterségek Ünnepét a budai Várban. A négynapos rendezvény, amely augusztus 17-től 20-ig tart, a kézművesbemutatók mellett vásárral, zenei és színházi programokkal, a II. Nemzetközi Kovács Találkozóval, valamint a Hangszerkészítők Nemzetközi Találkozójával várja az érdeklődőket. A jubileumi rendezvény kezdeteiről, programjáról Ledniczky Márton, az esemény egyik szervezője beszélt. Tizenötödik alkalommal várja a budai Várban az érdeklődőket a mesterségek négynapos ünnepe, s a kiegészítő programok között akad koncert, vásári komédia, valamint színházi produkció is Kovács Ágnes írása a NÉPSZAVÁNAK — Hogyan jött létre a tizenöt éves múltra visszatekintő, Magyarországon akkor még egyedülálló, a népművészet értékeit meg­őrizni kívánó rendezvény?- A NESZ elődje, a Népművészeti Egye­sület, melyet Péterfí László szobrászmű­vész alakított meg, Borbély Jolánnal és Bánszky Pállal 1982-ben - kapcsolódva a 70-es években induló táncházmozga­lomhoz -, kitalálta, hogy össze kellene fog­ni az országban addig elkülönülve működő kézművesműhelyeket és -mestereket. Létre is hozták az ország megyéiben a tagszerve­zeteket. Majd arra gondoltak, milyen jó lenne, ha ezekkel az alkotásokkal a kézmű­vesek bemutatkozhatnának Budapesten, így lenne egy nagy fórum, ahol a mesterek egymással is találkozhatnának, mindenki megmutathatná tevékenységét és tapaszta­latokat is cserélhetnek. A szervezők évekig jártak külföldi programokra, s nézték, hogy lehetne egy ilyen rendezvényt Magyaror­szágon is megrendezni. Kevesebb árusítást és több mesterségbemutatót terveztek, mint az inkább vásári jelleget mutató nemzet­közi eseményeken tapasztaltak. A csapatot a hagyományőrzés szelleme hatotta át, nemcsak természetes anyagokból, hagyo­mányos technikákkal és mintákkal dolgozó emberek munkáját akarták bemutatni, de fontos volt, hogy ezek a tárgyak használati tárgyak legyenek.- Az első évben, az 1987-ben megjelent hirdetésen láthatjuk, hogy az akkor alkot­mány ünnepeként tisztelt augusztus 20-án a Várban aratófelvonulást rendeztek, tehát a búza és a kenyér napját tartották. Nem adódtak ebből problémák?- A kezdetekkor a Mátyás-templom plé­bánosa aggódott, nem lesz-e abból problé­ma, ha az alkotmány ünnepén, Szent István és a kenyér tiszteletére meghúzzák a haran­got. A rendszerváltás után pedig szocialista csökevénynek tartották a rendezvényt, en­nek ellenére sikerült túlélni az előítéleteket és a kritikákat, s a Mesterségek Ünnepét minden évben nagy siker övezi.- Hogyan választják ki a részt vevő kéz­műveseket?- A NESZ-nek az ország minden terüle­tén vannak tagszervezetei, s ott az évi szak­mai munka folyamán eldől, hogy ki az, aki a rendezvényen részt vehet. Minden egye­sület a taglétszámával arányosan küldhet résztvevőt, s az így előzsűrizett 700 kéz­műves mutathatja be portékáit a fővárosi rendezvényen. Tulajdonképpen ez már verseny, hisz az Év Mestere és az Év Ifjú Mestere Díjat a Mesterségek Ünnepén részt vevő legsikeresebb, legnépszerűbb kézműves kapja.- Miben különbözik ez az esemény a manapság oly sok helyen megrendezett ki­rakodóvásároktól?- Sok mindenben. Először is a minőség, amit a NESZ mint szakmai szervezet ga­rantál, valamint ez az esemény elsősorban nem vásár, hanem mesterségbemutató, bár a mesterek portékáját természetesen meg is lehet venni. S nem utolsósorban ez egy meghívásos program, a tagoknak nem kell helypénzt fizetni, így nem kell a kézműves­nek kitermelni ezt a költséget is, ezért nem kell magas áron olyan árut is kínálniuk, ami nem érték, de kelendő. Ezen a programon mi fizetjük a meghívott vendégek utazását, szállását és a szállítást is.- Hányféle mesterség képviselteti magát?-Fafaragók, gyékényszövők, fazekasok, hímzők, csipkeverők, szíjgyártók, kerék­gyártók, kádárok, kosárfonók, mézeska­lács-készítők, s még megannyi tradicioná­lis népi mesterség képviselői mutatják be fortélyaikat, bevonva a közönséget is az alkotás folyamatába.- A programfüzet szerint sok külföldi mestert is láthatunk munkája közben. Mi­lyen szempontok alapján hívták meg őket?- Eleinte évente egy-egy országot, illetve mestereiket hívtuk vendégségbe. Legelő­ször a hollandok, majd a lengyelek s az olasz kézművesek mutatkoztak be. Két év­vel ezelőtt azonban kitaláltuk, hogy inkább egy mesterséget emelünk ki, így tavaly a világ minden tájáról kovácsok érkeztek, még Japánból is, éü hatalmas sikerük volt. A kovácsmesterek maguk is nagyon élvez­ték a programot, s úgy döntöttek, idén is el­jönnek, hisz ez számukra is hatalmas lehe­tőség a szakmai tapasztalatcserére, s a meg­rendelések is jelentősek. Az idei kiemelt program a Hangszerkészítők Nemzetközi Találkozója, ahol együtt jelenik meg a klasszikus és a népi hangszerkészítés. A mesterek szakmájuk bemutatása mellett koncerteket is adnak, s neves művészek próbálják ki ezeket a csodálatos hangszere­ket, de hallhatnak szakmai előadásokat, s kiállításokon tekinthetik meg a látogatók a remekműveket. A közönség számára érde­kes lehet, hogy micsoda értékek kerülnek ki a mai hangszerkészítők kezéből, a kiállí­tott mesterhegedűk több millió forintot ér­nek. A résztvevők többek közt Angliából. Spanyolországból, Ausztriából, Franciaor­szágból érkeznek.- A számos kiegészítő programból me­lyiket emelné ki?- Idén is nagyon bő választékot ajánlunk az idelátogatóknak. Három színpadon egész nap magyar és külföldi zenei és tánc- együttesek lépnek fel. A Rondellában pedig vásári komédiások, utcaszínházasok, báb­játékosok szórakoztatják a publikumot. Azonban két programra külön is felhívnám a figyelmet. Az egyik az Áthallások című produkció 18-án a Palota teraszán, melyben szeretnénk megmutatni azt, hogy a népze­ne végtelen variációi hogyan kötődnek a dzsessz improvizatív formanyelvéhez. Fel­lép Balogh Kálmán, a Bokros-zenekar, Dresch Mihály, a Quartet B, és a Vujicsics együttes is. A másik, amit ajánlanék, a Szent Kinga Gyűrűje című népi misztériumjáték, melyet a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Lí­ceum diákjai adnak elő. A gyermekfolklórt, archaikus népi imádságot, magyar és len­gyel egyházi és középkori zenei emlékeket, történelmi énekeket s a népzenét ötvöző kü­lönleges művet vasárnap 20.30-tól tekint­hetik meg szintén a Palota teraszán. Millenáris-programok A Millenáris Szabadtéri Színpa­dán (Bp. II., Lövőház u. 37.) ma 20 órától a Cotton Club Singers és vendégei adnak koncertet. Az énekegyüttes a nemrégiben megjelent O Budapest című le­mezét mutatja be. A fogadóban délelőtt a Nagyszülők és unokák sorozat keretében Kovács Géza adja elő Vasilache című bábjá­tékát. Irány Horány! Zenés millenniumi estéket ren­deznek a hét végén Horányliget- ben. A programok mindkét na­pon 18 órakor kezdődnek, s a belépés ingyenes. Magyar Variácidk A franciaországi Perigord Noire Fesztivál Magyar variációk a Dunától a Dordogne folyóig cí­mű komolyzenei sorozatában ma és holnap az Auer vonósné­gyes játszik. Koncertjük műso­rában Beethoven, Bartók, Mo­zart, Haydn és Mendelssohn művei szerepelnek. Játék a tűzzel Kovács Ákos Játék a tűzzel cí­mű kötetének bemutatóját Feje­zetek a magyarországi tűzijáté­kok és díszkivilágítások XV- XX. századi történetéből cím­mel ma tartják a Galéria XXI. kiállítóteremben, (Bp. V., Váci utca 59.). A kötet a Helikon Ki­adó gondozásában jelent meg. Internetes fotóárverés Augusztus 24-ig lehet licitálni az első internetes fotóárverésen. Az Artphoto Galéria és a Habostorta közös szervezésében megvalósu­ló aukción a kortárs magyar fotó­művészet jelentős alkotóinak ki­emelkedő művei szerepelnek. A kínálatban Bállá Demeter, B. Müller Magda, Eifert János, Féner Tamás, Horváth Péter, Hemző Károly, Járai Rudolf, Jung Zseni, a Kármán-Novák szerzőpáros, Koncz Zsuzsa és Stalter György képei szerepelnek. Nemzetközi i népzenekuta tó konferencíi 1 _________________________A HÉT FILMJEI Á llatnak sem könnyű lenni MTI-információ Nemzetközi népzenekutató kon­ferenciát rendeznek mától au­gusztus 21-ig Pásztón Rajeczky Benjámin ciszterci szerzetes, ze­netudós születésének századik évfordulója alkalmából. Juhász Zsolt, a rendezvény szervezője elmondta, a Magyar Zenetudo­mányi és Zenekritikai Társaság, a Nemzetközi Népzenekutató Tár­saság (ITCM) Magyar Nemzeti Bizottsága, valamint a helyi ön- kormányzat ezúttal első ízben emlékezik meg tudományos ren­dezvénnyel a Pásztóhoz kötődő - itt élő, dolgozó - tudós papról. A nemzetközi konferenciára huszonnégy ország csaknem öt­ven népzenekutatója jelezte rész­vételét. A találkozót ma Budapes­ten nyitja meg Somfai László, a Nemzetközi Zenetudományi Tár­saság elnöke, péntektől pedig Pásztón folytatódik a tanácsko­zás. Rajeczky Benjámin ciszterci szerzetes volt, s a gregorián mu­zsika és a népzene nemzetközileg elismert alakja. A mátraalji város­ban a tudós pap lakása életében nemzetközi szellemi műhely volt. A ciszterciek Mária Terézia óta tanító rendként működtek; Ra­jeczky Benjámin is tanárként ok­tatta a zene tudományát, továbbá muzeológusként is tevékenyke­dett a Néprajzi Múzeumban. Mint kutató foglalkozott a csángó nép­zenével, a felvidéki lakodalmasok dallamstílusával és a siratóéne­kekkel is. Tanulmányozta a ma­gyar középkor zenekultúráját és a gregorián ének hazai fejlődését. Bársony Éva NÉPSZAVA Még az is elképzelhető, hogy Eddie Murphy, a fékezhetetlen humorú komédiás, intim vallo­mást rejtett el nagy szemérme­sen legújabb állatmeséjébe, a Dr. Dolittle 2.-be. Itt ugyanis az Archie névre hallgató társfősze­replő, egy megtermett fiúmedve a cirkusz világából érkezik a történet­be. Nem is igazi medve már, inkább a szórakoztatóipar képére és hasonla­tosságára átgyúrt termék, elsatnyult ösztönei helyett ta­nult szokásokkal, eredeti lényétől idegen beideg­ződésekkel, állati lényét megha­zudtoló behízelgő viselkedéssel. Amikor Archie-nak egy nagy és szent ügy érdekében természe­tes önmagát kellene alakítania élete eredeti színterén, a vadon sűrűjében, kiderül, nemhogy ön­magát, de még egykor volt ön­maga emlékét sem találja a cir­kuszi mulattató felvett szerepe alatt. Eddie Murphy, és tán itt van elrejtve egy kis személyesség, visszavezeti az elkorcsosultat a természethez, előbbre valónak ítélve a természetest az idomi- tottnál. A film ekörül forog, any- nyi történik, hogy Murphy az ál­latok nyelvén, s itt már a lelkén is értő csodadoktor szerepében nagy türelemmel tanítgatja ked­ves medvéjét medvének lenni. Ajutalom nem akármi, egyrészt megmenekül az erdő a csúf és pénzsóvár fakitermelők fűrészei­től, másrészt Archie elnyeri a vi­lág legszexisebb lánymedvéjé­nek kezét és minden mását ah­hoz, hogy immár természetes lakhelyét sokasítsa be sok apró bamamedvével. Bár az ötletről második eresz- tésben az újdonság hímpora el­tűnt, a beszélő-kot- nyeleskedő-pi- maszkodó-vissza- pofázó állatsereglet bája megteszi hatá­sát. Egyszer ereszti vaskosabbra humo­rát a film (az ame­rikai vígjátékok rendre bélrendszer­komplexusban szenvednek, in­fantilis és kényszeres humorfor­rásuk az emésztéssel járó han­gok hatása), a többi jóravaló családi mulatság. Alighanem a családi jellegre tekintettel szó­lalnak meg magyarul az ember- és állatszereplők, s köztük ter­mészetesen jól működik a Heti Hetes négy tagja is a szinkron- szerepekben. Mégsem hangzik jó ötletnek a film szövegébe be­leszőtt Heti Hetes műsorcím. A nagyon népszerű és jellegzetes magyar tévéműsor címét bedob­ni elég kancsal poén egy kikö­pött amerikai miliőben játszódó történetben. Az Éjjel-nappal fiatalok az angol film nálunk igencsak megbecsült válfaját képviseli, sajnos nem igazán átütő eré­nyekkel. A szürke tömegből ki­emelt emberi arcok, s a hozzá­DR. DOLITTLE 2. Amerikai film Rendező: Steve Carr Forgalmazó: InterCom Eddie Murphy és az Archie névre hallgató társfőszereplő, a cirkusz világából érkezett megtermett fiúmedve éjszakai műszakot más-más he­lyen nyomja le, de az előtte és utána közös kávézással töltött időben kiderül, ugyanaz hiány­zik mindannyiuk életéből. A szürkeségből és a monotóniából való kitörés lehetősége, az értel­mes cél és tartalom. Ez olyan erős és valós felütés, s pláne kis­sé groteszkesítve, hogy egy mó­kásra vett keresztbe-félreérté- ses-összeveszéses-kibéküléses macska-egér játékkal nem lehet elütni. Illetve lehet, de el is la­posodik az, ami érdekesnek in­dult. juk csatolt életek, sorsok, konf­liktusok, de főként hétköznapok mikrovilágába ________ igyekszik mélyme­rülést végrehajtani Saul Metzstein ren­dező, amikor négy fiatal hősét az éjsza­kai műszakokban monoton munkát végző arctalan tö­megből választja ki. A ráérős ritmus el­lenére mindaddig fenn is tartja az érdeklődés fe­szültségét, míg a négy teljesen EJJEL-NAPPAL FIATALOK Angol film Rendező: Saul Metzstein Forgalmazó: Budapest Film különböző karakterű hősét fa­nyar humorú apró-cseprő hely- _______ zetekben érzékle­tes közelségbe hozza. Az ügyesen egyénített figurák, jópofa párbeszé­dek nagyobb vára­kozást ébreszte­nek, mint amekko­ra kielégitésére a film képesnek bi­zonyul. A három fiúból és az egy lányból véletlenül verbuváló­dott, ám összetartó társaság az

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék