Népszava, 2001. szeptember (129. évfolyam, 204-228. sz.)
2001-09-10 / 211. szám
6 2001. SZEPTEMBER 10., HÉTFŐ INTERJÚ Magyarország nyerésre áll Michael Lake EU-nagykövet szerint az idei országjelentés fontos jelzést küld a tagállamoknak Magyarország az elmúlt évben közelebb került ahhoz, hogy teljesítse vállalását, és 2002 végéig befejezze felkészülését az európai uniós tagságra - nyilatkozta lapunknak Michael Lake, az Európai Bizottság magyarországi delegációjának vezetője. A posztjáról október végén távozó angol nemzetiségű diplomata az interjúban beszél az autópálya-építés uniós támogatásának feltételeiről, a Pepsi Szigeten vállalt szerepéről és az előttünk álló csatlakozási tárgyalásokról. Szerinte szégyen, hogy a hat parlamenti párt mindeddig nem tudott megállapodni a médiatörvény módosításáról. Halmai Katalin NÉPSZAVA Hamarosan elkészül az Európai Bizottság idei jelentése Magyarország uniós felkészüléséről. Jobb lesz ez a bizonyítvány, mint a tavalyi? -Az országjelentést most szerkesztik és aktualizálják Brüsszelben. Mi júniusban tettük meg észrevételeinket, megállapításainkat, ezeket szintén most frissítjük föl. A Bizottság a magyar hatóságoktól is kért információkat, és sok más egyéb forrást is fölhasznált a dokumentum összeállításához. Természetesen most nem ismertethetem a 2001. évi magyar országjelentést, már csak azért sem, mert november 13-án esedékes nyilvánosságra hozataláig a tartalma szigorúan bizalmas. Általánosságban azonban elmondhatom: Magyarország közelebb került ahhoz, hogy a jövő év végéig befejezze felkészülését az európai uniós tagságra. Az országjelentés ismét arról fog tanúskodni, hogy magyarok ezrei végeztek nagyon komoly munkát ennek érdekében. De nésmhány korábbi bírálat is előkerül a dokumentumban, ilyen a romák helyzete, a korrupció, a regionális támogatások fogadására alkalmas adminisztratív kapacitás gyengesége. Külön megelégedésre adhat okot, hogy két, korábban bírált minisztérium, az agrár- és a környezetvédelmi tárca tevékenységében gyökeres fordulatról, jelentős javulásról beszélhetünk. Magyarországnak még mindig sok a tennivalója a jogharmonizáció terén, és számos kormány-, valamint miniszteri rendelet hiányzik ahhoz, hogy megtöltsék tartalommal a parlament által elfogadott kerettörvényeket. Az országjelentés kiemelten foglalkozik a közösségi joganyag alkalmazására képes adminisztratív kapacitással. Ennek nagy fontosságot tulajdonítanak a tagállamok, hiszen biztosak akarnak lenni abban, hogy nem „béna kacsát”, hanem egy olyan országot fogadnak maguk közé, amely képes átültetni a gyakorlatba a közösségi vívmányokat. Ezért ilyen hosszú és aprólékos a csatlakozási folyamat. Az uniós tagság drámai átalakulást követel a jelöltektől. A hamarosan nyilvánosságra kerülő országjelentés fontos jelzéseket küld a tagállamok felé a tárgyalások utolsó szakaszában.A romák helyzete évről évre bírálatokat kap a Bizottságtól. A tavalyi jelentés közzététele óta néhány magyarországi roma család menedékjogot kapott Franciaországban, az Európai Unió egyik meghatározó tagállamában. Ez hogyan befolyásolja megítélésünket? - Nagy hibát követnénk el, ha egyetlen esetből vonnánk le messzemenő következtetéseket. Jártam olyan magyarországi településeken, ahol kiváló a romák és az önkormányzat kapcsolata. A romák kielégítőnek találták lakáskörülményeiket, a különféle szolgáltatásokat, nem tapasztaltak iskolai diszkriminációt. A strasbourgi incidens tehát nem általánosítható. Nem jó, hogy megtörtént, és valószínűleg a létező diszkriminációról árulkodik. De romáknak és magyaroknak leginkább a szívekben és a lelkekben megbúvó megkülönböztetést kell leküzdeniük. Magyarországnak egy soknemzetiségű, soknyelvű, tarka Európai Unióhoz kell alkalmazkodnia. Idő kell ahhoz, hogy a romák társadalmi felzárkóztatását célzó középtávú program meghozza a gyümölcseit. Bízom benne, hogy a jövő év végén már tapasztalni fogjuk ennek első konkrét eredményeit. Mindazonáltal nehéz nyomon követni, hogy az e célra szánt pénzösszeget 2000-ben hol és hogyan költötték el, hiszen nem különítették el a költségvetésben. Az utóbbi időben ellentmondásos nyilatkozatok láttak napvilágot a magyarországi autópálya-építés uniós megítéléséről. Kérem, öntsön tiszta vizet a pohárba: az Európai Unió milyen feltételekkel és mekkora pénzzel támogatná ezeket a projekteket? Az úgynevezett ISPA-alapok infrastrukturális beruházások támogatására szolgálnak a környezetvédelem és a közlekedés területén a tagjelölt országokban. A Bizottság sohasem utasított el egyetlen magyar igényt sem, amely az úthálózat fejlesztését célozta. Pályázatát Magyarország vonta vissza 2000- ben. A múltban jó néhány projektet előterjesztettek, ám anélkül, hogy időt hagytak volna a közbeszerzési eljárás lefolytatására, ami létfontosságú, ha bárki EU-pénzekre pályázik. A Bizottságnak nincsenek fenntartásai új utak építésével, a régiek korszerűsítésével szemben. Autópályák szelik át Nyugat- Európát, épül a tervezett transzeurópai úthálózat. Reméljük, hogy úthálózatának modernizálásában Magyarország is igényt tart majd ISPA-pénzekre. Évi 45-50 millió eurót fordíthatnak közlekedésfejlesztésre, de ezt a támogatást hazai forrásokkal kell kiegészíteni. A következő ISPA-pályázatok egyébként nem új utak építését, hanem a meglévők korszerűsítését, az uniós normákhoz való igazítását célozzák, vagyis azt, hogy megfeleljenek a közösségben elfogadott 11,5 tonnás terhelhetőségi határnak. Az idei országjelentés vélhetően foglalkozik az úgynevezett státustörvénnyel... - A státustörvény többé nem probléma. A magyar hatóságok, figyelembe véve a Bizottság javaslatát, módosították a törvénytervezetet. A tagállamok ezt tudomásul vették, így a kérdés lekerült a napirendről. Brüsszel azt tanácsolta a magyar kormánynak, hogy folytasson konzultációkat a szomszédos államokkal a törvény végrehajtásáról. Az Európai Parlamentben nemrégiben jóváhagyott országjelentés azonban arról tanúskodik, hogy a tagállamok aggódnak Magyarország jószomszédi kapcsolatai miatt. -A jószomszédi kapcsolatok fenntartása és ápolása az uniós tagság egyik feltétele. Bármi, ami ezt megzavarhatja, aggodalomra ad okot. A szomszédos országokban élő magyar kisebbség kormányzati szerepvállalásával hozzájárul a térség stabilitásához. Magyarországnak az EU-tagjaként különlegesen fontos szerepe lesz abban, hogy az unió fejlessze kapcsolatait ezekkel a közép- és kelet-európai államokkal. - Ön kisebb vihart kavart azzal, hogy védnökséget vállalt a Pepsi Sziget melegrendezvényei fölött. Miért tartotta fontosnak, hogy szerepet vállaljon ebben a kényes ügyben? - Sem az esemény, sem ottani szerepvállalásom nem okozott meglepetést az Európai Unió egyetlen tagállamában sem. Figyelmet is inkább a kerületi polgármester intézkedései nyomán kialakult ellentmondásos helyzet miatt kapott. A Bizottság képviselőjeként egyik feladatom az, hogy Magyarországon bemutassam, elmagyarázzam az Európai Unió politikáját. Ennek egyik leghangsúlyosabb eleme a diszkrimináció, benne a homoszexuálisok hátrányos megkülönböztetésének tilalma. Az Európai Alapjogok Chartája, amelyet Nizzában fogadott el az Európai Tanács, határozottan tiltja a homoszexuálisok diszkriminációját. Meghívásom a Pepsi Szigetre ily módon lehetőséget teremtett arra, hogy megismertessem az emberekkel az unió álláspontját. Ugyanezt tenném, ha olyan fórumra invitálnának, ahol mezőgazdasággal vagy fogyasztóvédelemmel foglalkoznak. Azért mert részt veszek a millenniumi misén, még nem tartozom a papok közé... Jelenlétem a Szigeten sokkal több méltatást, mint kritikát kapott. - A melegdemonstrációt újabb kisebbségellenes kirohanások, a Fradi eladását kommentáló antiszemita megnyilvánulások követték. Ön szerint mennyire jellemzi Magyarországot az antiszemitizmus? - Sajnos a futballpályák manapság a rasszizmus és a gyűlölködés megszokottá vált találkahelyei Európában. Ez nagyon szomorú dolog. A tulajdonosváltást követően elhangzott antiszemita kijelentések távol esnek azoktól az értékektől, felvételi kritériumoktól, amelyeket az EU magáénak vall, és teljességgel elfogadhatatlanok, különösen egy parlamenti képviselő szájából. Nem sokkal az incidens után az országban utazgatva meggyőződtem arról, hogy sok-sok magyarban megütközést és undort keltettek a megjegyezések. Hallottam olyan véleményt is, amely szerint Magyarországon vannak antiszemiták, de az ország nem antiszemita. Nem tudom eldönteni, hogy ez így van-e vagy sem, csak remélni tudom, hogy többé ilyen megjegyzések nem hangzanak el. Egyetértek Simon Peresszel, aki budapesti látogatásán egy kérdésre válaszolva azt mondta: az antiszemitizmus nem Izrael, hanem Magyarország problémája. A decemberig tartó belga elnökség alatt három-négy fejezet ideiglenes lezárásában reménykedünk a csatlakozási tárgyalásokon. Hogyan értékeli az esélyeinket? - Még korai jósolni, de az esélyeik jók. A francia és különösen a svéd elnökség alatt elért eredményei alapján Magyarország tartotta magát a menetrendhez, sőt a jelöltek élére ugrott. Egyetlen fejezet - a kultúra és audiovizuális politika - félretétele kelt komoly kétségeket a belga elnökség alatt. Ez mindaddig nem zárható le, amíg a magyar parlament kétharmados többséggel nem módosítja a médiatörvényt. A megállapodásnak viszont az a feltétele, hogy rendezzék az ellenzék részvételét a közszolgálati médiakuratóriumok elnökségében. Szégyen, hogy a hat parlamenti párt, amely közös nyilatkozatban támogatta az ország európai uniós csatlakozását, képtelen megoldani ezt a problémát. Pedig ha nem tesznek pontot erre a fejezetre, lemondhatnak a taggá válásukról. Azok a pártok - és itt nem egyetlen pártra gondolok -, amelyek hátráltatják a megegyezést, valójában megvétózzák a csatlakozást. - Az ellenzék vagy valamennyi parlamenti párt felelős a kialakult helyzetért? - A patthelyzet kialakulásában valamennyi párt ludas kisebb-nagyobb mértékben. Mindig is azt hangsúlyoztam, hogy a megegyezéshez minden parlamenti erőnek össze kell fognia. Tudomásom szerint a kormány azt tervezi, hogy a kérdést a parlament elé viszi. Médiával foglalkozó ismerőseim azonban azt jósolják, hogy a jogszabály nem kap kétharmados támogatást. Ha a törvényhozás most elodázza a döntést, az a választások utánra halasztódik. Hiába fejezik be a felkészülésüket, ha marad egy lezáratlan fejezet, nem is álmodhatnak arról, hogy aláírják a csatlakozási szerződést. A „pénzosztásról”, uniós zsargonban a költségvonzatú fejezetekről jövőre kezdődik az alkudozás Brüszszelben. Itthon sok szakértő attól tart, hogy az új tagok nem fognak ugyanakkora regionális és mezőgazdasági támogatást kapni, mint a jelenlegiek. Megalapozottak ezek a félelmek? - A magyarok pesszimisták, azok voltak a csatlakozási tárgyalások egész ideje alatt. Borúlátásuk azonban teljességgel megalapozatlan. Önök nyerésre állnak. A strukturális alapokról és a mezőgazdaság reformjáról először egymással fognak vitatkozni a tagállamok. A közvetlen kifizetések rendszerét azért hozta létre az unió, hogy kárpótolja a farmereket a korábbi reform következtében elszenvedett jövedelemkiesésért. Azok a mezőgazdasági termelők, akik nem voltak az unió állampolgárai, értelemszerűen nem veszítettek pénzt. Hiba lenne közvetlen kifizetéseket folyósítani azoknak a farmereknek, akik részesei az új vidékfejlesztési támogatásnak. Az egyik lehetőség, hogy az új tagállamok mezőgazdasági termelői a közvetlen kifizetések összegével csaknem azonos nagyságú támogatáshoz jussanak a strukturális alapokból, amit modernizálásra és vidékfejlesztésre fordíthatnak. - Az ír referendum és néhány friss közvélemény-kutatás arról tanúskodik, hogy egyre népszerűtlenebb az Európai Unió bővítése a tagállamokban. Ön szerint mi ennek az oka? - Ami az ír referendum értékelését illeti, nem értek egyet önnel. Az ír népszavazás eredményét belpolitikai okok motiválták. A zöldek, a Sinn Fein és a szélsőbal furcsa szövetsége, megtoldva az alacsony részvételi aránnyal, egyáltalán nem reprezentálta a bővítés és az Európai Unió tevékenységének nagyon is kézzelfogható ír támogatását. Ne felejtse el, hogy az ír kormány valamenynyi fejezet ideiglenes lezárását támogatta a csatlakozási tárgyalásokon! A tények mást mutatnak, mint a referendum eredménye, amely egyébként a nehezen emészthető nizzai szerződésről állított ki bizonyítványt. Jelenleg erőteljesebb a bővítés támogatottsága az Európai Unióban, mint korábban. Amikor a közvélemény-kutatók azt kérik az EU polgáraitól, hogy sorolják föl a szervezet prioritásait, természetes, hogy nem említik a bővítést. Az embereket jobban érdeklik saját hazai ügyeik. Ám ha a kérdés úgy szól, hogy ön egyetért-e az EU bővítésével, a válasz sokkal kedvezőbb. A folyamatot nem kíséri lelkesedés, de ellenséges hangulat sem. Remélem, hogy a csatlakozási szerződést valamennyi tagállam parlamentje ratifikálni fogja. A ratifikáció az utolsó állomás, ezért is létfontosságú, hogy Magyarország semmi olyat ne tegyen, ami aggodalmakat kelthet a tagállamok parlamentjében. - Mire gondol? - Folytassák a felkészülést és ügyeljenek az Európai Unió értékeinek tiszteletben tartására. - Magyarország egy soknemzetiségű, sokszínű családhoz csatlakozik, ha belép az Európai Unióba. Mivel gazdagíthatjuk ezt a közösséget? - Magyarország szörnyű 20. századot hagyott maga mögött, súlyos leckéken van túl. Ezek közül az egyik, hogy a szélsőségektől mindenáron meg kell szabadulni. Magyarország talán az egyetlen állam, amelyet az Osztrák- Magyar Monarchia és az Ottomán Birodalom egyaránt az uralma alatt tartott. Most megadatott a lehetőség arra, hogy az Európai Unió ernyője alatt, a közös európai értékek mentén egyesüljenek az egykori Osztrák-Magyar Monarchiához és Ottomán Birodalomhoz tartozó államok. Ez megoldást kínál az úgynevezett keleti kérdésre, amely a krími háború, az első és a második világháború előidézője volt. A bővítés, ez a gigantikus vállalkozás békét, biztonságot és megbékélést hoz a kontinens népeinek. Magyarország gazdagítani fogja az Európai Uniót és erősíteni az integrációt, hiszen integrációpártibb, mint egynéhány tagállam. A csatlakozás garantálni fogja Magyarország függetlenségét, demokratikus és nyílt társadalmát. - Ön több mint három és fél évet töltött Magyarországon. Milyen változásoknak volt a tanúja? - A gazdaság 1996 óta növekedik, csaknem valamennyi makrogazdasági mutató kedvezően alakul. A görbe fölfelé ível, és ez megmutatkozik az emberek öltözködésében, a már-már elviselhetetlen gépkocsiforgalomban, az üzletek kínálatában, a bevásárlóközpontok folyamatosan bővülő hálózatában. Egyre többen beszélnek idegen nyelven, bárhol jártam, mindenütt megérttettem magam. Az emberek barátságosak és udvariasak, talán túlságosan is udvariasak, ha a problémákról van szó. Hiányoznak a nagy feltáró viták különféle kérdésekről, köztük az Európai Unióról. - Ön október végén távozik a posztjáról. Mik a tervei? - Először is ki kell csomagolnom... Aztán meglátogatjuk a feleségem szüleit, akik Új-Zélandon élnek. Ott fogjuk tölteni a karácsonyt és a szilvesztert. Úgy tervezzük, hogy február elején térünk vissza Nagy-Britanniába, ekkorra várjuk első unokánk megszületését. Ami a munkát illeti, az isztambuli egyetemen fogok előadni, és beválasztottak két másik intézmény igazgatótanácsába. Megsínyli az ember, ha intenzív munkás évek után tétlenségre kényszerül. Engem ez szerencsére nem fenyeget. Michael Lake, az Európai Unió budapesti misszióvezetője szerint a magyarok borúlátása teljességgel megalapozatlan Veres Viktor felvétele NÉPSZAVA