Népszava, 2001. szeptember (129. évfolyam, 204-228. sz.)
2001-09-01 / 204. szám
NÉPSZAVA Modellezett életpályák béremeléssel MTI-információ A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 4-5 százalékos növelést elfogadhatónak tartana azon nem pedagógus közalkalmazottaknak, akik januárban 8,75 százalékos béremelésben részesültek. Molnár Péter, a PDSZ szóvivője ezt a kormány és ....." a SZEF közötti pénteki egyeztetés után közölte. Elmondta: ez a közoktatásban az óvodai dolgozókkal együtt mintegy ötvenezer embert érintene. Beszámolt arról is, hogy megállapodás született, amelynek értelmében a közalkalmazotti életpályamodellt e hónap végéig előterjeszti a kabinet. Jelezte: ebbe kellene illeszkednie a pedagóguséletpálya-modellnek is. A PDSZ álláspontja szerint nagyságrendekkel magasabb fizetési kategóriák kialakítására van szükség. A most 100 ezer forint körül kereső pedagógusoknak reális esélyt kell látniuk, hogy elérhetik a legalább 150 ezer forintos bért. A pedagógustovábbképzés területén a felsőoktatással való szorosabb együttműködést szorgalmaznák. Az elképzelések között szerepel a pedagógusigazolvánnyal járó kedvezmények, illetve üdülési lehetőségek bővítése. A PDSZ évente minden második pedagógusnak minimális térítés ellenében egyhetes belföldi üdülést biztosítana. Ehhez az iskolák ma nem tudnak támogatást adni. Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) főtitkára azt közölte: 5 százalék körüli béremelés már érezhető eredményt jelentene a technikai, illetve adminisztratív dolgozóknál. Ma a pályakezdő pedagógusok bére alig több, mint a minimálbér. Ötvenezer forintos minimálbérnél egy pályakezdő pedagógus keresetének legalább 140 ezer forintnak kellene lennie - vélte Borbáth. Külön díjaznák a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógusokat, fejlesztő munkát végzőket. Borbáth Gábor szükségesnek tartaná a lakásépítési támogatási rendszer, hitelgarancia kidolgozását, az utazási kedvezmények körének bővítését is. A PDSZ szerint nagyságrendekkel magasabb fizetési kategóriák kialakítására van szükség Kétszintű minimálbért javasol az SZDSZ Kétszintű minimálbér bevezetését javasolja az SZDSZ - közölte Magyar Bálint és Horn Gábor szabad demokrata országgyűlési képviselő pénteken tartott sajtótájékoztatóján, Budapesten. Az Országgyűléshez is benyújtott javaslat szerint az SZDSZ külön jutalmazza azokat a közszférában dolgozókat, akik diplomával rendelkeznek. Az ellenzéki párt elképzelése szerint a diplomások minimálbére nem lehetne kevesebb, mint az alapminimálbér kétszerese. A diplomás-minimálbér bevezetéséhez szükséges körülbelül 120-130 milliárd forint megvan a költségvetés többletbevételeiben. Szakszervezeti egyeztetés a vasutasok érdekében Eredményes oldalegyeztetést folytattak a vasutas reprezentatív szakszervezetek péntek délelőtt a munkáltatóval 2000 februárjában kötött hároméves megállapodás témájában - közölte Márkus Imre, az oldalegyeztetést kezdeményező Vasutas Szakszervezet (VSZ) elnöke a megbeszélést követően. Az egyeztetésen mind a három reprezentatív szakszervezet - a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete (VDSZSZ), a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MoSZ), illetve a Vasutasok Szakszervezete - részt vett. Márkus Imre elmondta: mind a három vasutas-szakszervezet úgy vélekedett, hogy a MÁV a megállapodás több pontját nem teljesítette. A bérekkel kapcsolatos rész pedig minimálisan és nem érzékelhetően teljesült, ami a külső körülmények miatt elfogadhatatlan. A VSZ és a MOSZ úgy ítéli meg, hogy nem kell felmondani a megállapodásokat. A VDSZSZ azonban továbbra is a megállapodás felmondását tartja indokoltnak. A VSZ úgy látja, hogy veszélyt rejt a vasutasok számára a megállapodás felmondása. A VSZ és a MOSZ arra kérte a VDSZSZ-t, hogy értékelje át álláspontját és a vasutasok érdekét helyezze központba - közölte Márkus Imre. 2001. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT 3 Az albérleti hozzájárulás rendjének megváltoztatása nehéz helyzetbe hozta a rendőröket Lakásprogram belügyiseknek A belügyi dolgozók - elsősorban a rendőrök - életkörülményeinek javítására lakásprogramot indított a tárca. Ennek keretében két év alatt az ország több nagyvárosában építenek garzonházakat, illetve előtakarékosságra késztetik az állományt. Ennek ellenére a lakás továbbra is szinte teljesen elérhetetlen marad a legtöbb beosztott számára. Az albérleti hozzájárulás rendjének megváltoztatása csaknem valamennyi, korábban ilyen támogatásban részesülő budapesti rendőr lakhatását tette kilátástalanná. Veress Jenő NÉPSZAVA Az elkövetkező két évben Budapesten és hét nagyvárosban épít garzonházakat a Belügyminisztérium (BM), hogy megoldást találjon munkatársai lakásgondjaira. A fővárosban - Soroksáron - az ősszel adják át az első, 71 lakásos házat, majd jövőre újabb kettőt. Budapesten egyébként közel háromezer belügyi dolgozó vár lakásra, közülük több mint félezren a BRFK munkatársai.A tárca kamatmentes hitellel és olcsó átmeneti lakhatási lehetőséggel igyekszik segíteni munkatársainak otthonteremtését - mondta lapunknak Lajtár József, a tárca helyettes államtitkára. - A garzonok havi bérleti költségei a piaci árnál jóval alacsonyabbak, 10-12 ezer forint körül alakulnak. Aki öt éven át takarékoskodott, hárommillió forintos kamatmentes kölcsönt kaphat munkáltatójától. Ahhoz, hogy a hivatásos vagy közalkalmazott belügyi, illetve rendőrszállón lakhasson vagy albérleti támogatást kapjon, előtakarékossági programban kell részt vennie. A munkáltató havi ötezer forintot von le az érintett járandóságából, s ezt külön számlára utalják. A BM lakáskoncepcióját az érdekképviseletek is jónak találják, azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy az önálló otthon megszerzésére az állomány töredékének van csak lehetősége. Az ötévnyi takarékossággal ugyanis mindössze háromszázezer forintot gyűjthetnek a beosztottak, ez a három- vagy kivételes esetben ötmilliós kölcsönnel kiegészítve sem elegendő ahhoz, hogy önálló otthonra gondolhassanak. Mint Fábián Ágota, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára elmondta, számításaik szerint a rendőrök a legjobb esetben 6-7 millióra tudják ezt kiegészíteni, ami már szociálpolitikai támogatást, illetve más, kedvező kamatozású lakáshitelt is tartalmaz. A jól kitalált rendszer valójában tehát működésképtelen, mert a megvalósítására fordítható összeg nem nőtt. Különösen hátrányos helyzetbe kerülnek azok a házastársak, akik mindketten belügyi alkalmazottak, hiszen a kedvezményeket csak egyikük veheti igénybe, így arra sincs lehetőség, hogy a másik fél saját munkáltatójától kaphasson hitelt, támogatást. A tiszthelyettesek havi jövedelme átlagosan havi nettó hatvanezer forint, a közalkalmazottak pedig negyvenezer körüli összeget kapnak kézhez. Az albérleti hozzájárulás rendszerének megváltoztatása - mely szerint csak főbérlő által kiállított számlára fizet a rendőrség - súlyos helyzetet teremtett a fővárosi rendőrök körében. Mint Szikh László ezredes, a BRFK gazdasági igazgatója lapunknak elmondta, a korábbi ezer helyett ma már mindössze nyolcvan munkatársuk részesülhet a havi 15 forintnyi támogatásban. Ősszel adják át Soroksáron az első, 71 lakásos garzonházatSzalmás Péter felvétele Felfüggesztenék a végrehajtást MTI-információ A Legfelsőbb Bíróság pénteki döntésével az utolsó pillanatban felfüggesztette a Könyves Kálmán körúti Ganz-telepen aznapra tervezett végrehajtást - közölte Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) főtitkára az MTI- vel. A felperes T. J. M. Kft. és az alperes Ganz-Hunslet Rt., Reorg Faktor Pénzügyi Rt., illetve Ganz Mozdony, Vagon és Járműgyártó Rt. között tulajdoni vita, illetve bérleti szerződéssel kapcsolatos per folyik. A Fővárosi Bíróság ennek kapcsán korábban augusztus 31-ére előzetes végrehajtást rendelt el a felperes javára a Ganz-telepen. Ezt a határozatot változtatta meg az utolsó pillanatban a Legfelsőbb Bíróság. Lomniczi Zoltán a pénteki döntésről elmondta: a LB mérlegelte, hogy az alperesek - miután az alapügyben az elsőfokú eljárás felfüggesztése miatt nem várható a jogvita gyors lezárása - kellő alappal hivatkoztak arra, hogy a felperes az előzetes végrehajtással időnek előtte pelnyertesi pozícióba kerülne. Törvényre vár a kórházak magánosítása Folytatás az 1. oldalról Mindezek után egyelőre kérdéses, az eddigi privatizációs kezdeményezések - amelyeket mind a tárca vezetője, mind a szakma hol támogathatónak, hol vadprivatizációnak minősít - a törvény elfogadása után még megvalósíthatók-e, ugyanis mindegyik komoly vállalkozói csoportok részvételével magánosította volna a betegellátást. Sopronban egyelőre a kórház egyes egységeit, a művesekezelést, a labort és a röntgenrészleget működtetik vállalkozók, de szóba került az is, hogy egyikőjük akár a teljes intézmény működtetését átvenné. Kiskunhalason is a városi kórház bizonyos területeit vette volna át a vállalkozói csoport. A teljesen kidolgozott menetrend, képviselő-testületi támogatás után az utolsó pillanatban a miniszter közbenjárására az ÁNTSZ leállította az átalakítást, ugyanis nem adott működési engedélyt az új szereplőknek. A miniszter későbbi nyilatkozata szerint túl gyorsan jelent meg a profitérdekeltség. Szegeden egyenesen részvénytársaság szeretné működtetni a betegellátást, s csak azon belül tervezi közhasznú társaság alakítását, kizárólag a szakmai feladatok ellátására. Ugyan a szakminiszter és a polgármester nyilatkozatai alapján most csak halasztásról van szó, vagyis arról, hogy várja meg a város vezetése az új törvényt, ez alapján a jogszabály alapján biztos, hogy a kezdeményezés jelenlegi formájában már nem valósulhat meg. Jóllehet, a polgármesteri hivatal szakértői egy tegnapi fórumon úgy nyilatkoztak: megvárják a törvényt, annak szellemében alakítják át a szerződésüket, de továbbra sem állnak el a magánosítás jelenlegi terveitől. Tehát úgy tűnik, nem módosítanak s visszamenőleg nem indítanak közbeszerzési eljárást. A szakértői vélemények szerint ráadásul kizárt, hogy ebben a ciklusban az esetleg jó szándékú, úttörő kezdeményezés politikailag letisztuljon s valóban szakmai szempontok irányítsák az ottani átalakítást. Az országgyűlési szakbizottság elnöke, Kökény Mihály szerint várható, hogy a szegedi munkát elölről kell majd kezdeni, a vitáknak és botrányoknak nem lehet kitenni egy ennyire kényes területet. A szocialista képviselő úgy véli, az elképzelések szerint a decemberre parlament elé kerülő egészségügyi közszolgáltatásról szóló törvény olyan keretet és támpontokat ad majd az önkormányzatoknak, amely alapján kénytelenek lesznek valamennyien átlátható pályáztatással, valóban a legalkalmasabb jelöltet kiválasztani. A jelenlegi viharoktól függetlenül az átalakítást az egész szakma támogatja. Szakmán belül azonban sokan vannak, akik viszont éppen azt szeretnék biztosítani, hogy ne lehessen részeiben privatizálni az intézményeket, jóllehet, sokan úgy vélik, az egészségügyi rendszer jelenlegi helyzetében reménytelennek tűnik teljes intézményeket átalakítani. Az egyik kórházvezető szerint a mostani folyamat inkább nevezhető működtetési változtatásnak. Tényleges tulajdonosváltásról ugyanis nincs szó, így privatizációról sem lehet egyelőre beszélni: mindezek pénzügyi és orvosszakmai kényszermegoldások. Az egészségügy ugyanis ma nem piacképes. A szerkezetváltásban bizonytalan egyelőre az is, változtat-e a tárca azon, hogy a rendszerbe belépő új szereplőknek haladékot ad az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére. Pillanatnyilag az is akadálya lehet az átalakításnak, hogy az ország öszszes kórháza ideiglenes engedéllyel működik, s különböző határidőket kaptak arra, hogy a végleges engedélyhez szükséges minimumfeltételeknek megfeleljenek. Ha egy-egy vállalkozás belép a rendszerbe, a jelenlegi jogszabályok szerint nem kaphat ideiglenes papírokat, így már az átvételkor teljesítenie kell a minimum-előírásokat, így egyelőre egyikük sem kezdhetné működtetni egészségügyi szolgáltatásait, mindaddig, amíg a rendszer az alapkövetelményeknek eleget nem tesz. A teljes körű minimális konszolidációra összesen 30-40 milliárd forintra lenne szükség, intézményenként is akár milliárdos befektetésekre. Ezt viszont az új résztvevőknek kellene előzetesen beruházniuk, anélkül, hogy biztosra vehetnék: később ÁNTSZ-engedélyt kapnak a működtetéshez. Valamennyi szakmai szervezet egyelőre várja a letisztulást, világos törvényi háttér nélkül ugyanis még a legjobb szándékú kezdeményezés is veszélyes lehet. Szünetelteti a kiképzési repülést a légierő NÉPSZAVA-információ Nincs szó arról, hogy a Magyar Légierő egy hónapra felfüggeszti a MiG-29-es vadászgépek repülését -jelentette ki lapunknak Erdélyi Lajos, a szaktárca szóvivője. A dandártábornok ezzel egyértelműen cáfolta a Magyar Nemzet értesülését, amely a lépés okaként az alkatrészhiányt jelölte meg. Erdélyi elmondása szerint csupán a kiképzési repülést szüneteltetik, a készültséget és a betervezett feladatokat a pilóták ellátják. A szóvivő állítja, az intézkedésre azért került sor, mert a vadászgépek egyik berendezéséhez szükséges film kifogyóban van, de a szállítmány reményeik szerint hamarosan megérkezik. Lapunk értesülése szerint hétfőn derül ki, hogy szükség lesz-e további szigorító intézkedésekre. Katonai körökből úgy informálták lapunkat, hogy nem csupán a szóvivő által is említett film hiánya okoz problémát, amely a hibaközlő rendszer eleme. Kódszámok alapján erre a szalagra írja rá a műszer az észlelt hibát vagy a minden rendben jelzést. Enélkül a film nélkül biztonsági okok miatt nem szállhat fel a gép. Gondot jelent az is, hogy a lokátorok és a berendezések hűtésére használt szesz is elfogyott. Egyéb tartalék anyagok sem érkeztek meg Kecskemétre, biztonsági és technikai okok miatt tehát csak a készültséghez szükséges napi két darab MiG-29-es gép működését tudja garantálni a légierő vezetése.