Népszava, 2001. szeptember (129. évfolyam, 204-228. sz.)

2001-09-01 / 204. szám

NÉPSZAVA Modellezett életpályák béremeléssel MTI-információ A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) 4-5 szá­zalékos növelést elfogadhatónak tartana azon nem pedagógus köz­­alkalmazottaknak, akik január­ban 8,75 százalékos béremelés­ben részesültek. Molnár Péter, a PDSZ szóvivője ezt a kormány és ....." a SZEF közötti pénteki egyeztetés után közölte. El­mondta: ez a köz­oktatásban az óvo­dai dolgozókkal együtt mintegy öt­venezer embert érintene. Beszámolt arról is, hogy meg­állapodás született, amelynek ér­telmében a közalkalmazotti élet­­pályamodellt e hónap végéig elő­terjeszti a kabinet. Jelezte: ebbe kellene illeszkednie a pedagógus­­életpálya-modellnek is. A PDSZ álláspontja szerint nagyságrendekkel magasabb fi­zetési kategóriák kialakítására van szükség. A most 100 ezer fo­rint körül kereső pedagógusok­nak reális esélyt kell látniuk, hogy elérhetik a legalább 150 ezer forintos bért. A pedagógus­továbbképzés területén a felsőok­tatással való szorosabb együtt­működést szorgalmaznák. Az el­képzelések között szerepel a pe­dagógusigazolvánnyal járó ked­vezmények, illetve üdülési lehe­tőségek bővítése. A PDSZ évente minden második pedagógusnak minimális térítés ellenében egy­hetes belföldi üdülést biztosítana. Ehhez az iskolák ma nem tudnak támoga­tást adni. Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szak­­szervezete (PSZ) fő­titkára azt közölte: 5 százalék körüli bér­emelés már érezhető eredményt jelentene a technikai, illetve adminisztratív dolgozóknál. Ma a pályakezdő pedagógusok bére alig több, mint a minimálbér. Ötvenezer forintos minimálbérnél egy pályakezdő pedagógus keresetének legalább 140 ezer forintnak kellene lennie - vélte Borbáth. Külön díjaznák a nehéz sorsú, hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógusokat, fej­lesztő munkát végzőket. Borbáth Gábor szükségesnek tartaná a la­kásépítési támogatási rendszer, hitelgarancia kidolgozását, az utazási kedvezmények körének bővítését is. A PDSZ szerint nagyságrendekkel magasabb fizetési kategóriák kialakítására van szükség Kétszintű minimálbért javasol az SZDSZ Kétszintű minimálbér bevezetését javasolja az SZDSZ - közölte Ma­gyar Bálint és Horn Gábor szabad demokrata országgyűlési képvise­lő pénteken tartott sajtótájékozta­tóján, Budapesten. Az Ország­­gyűléshez is benyújtott javaslat szerint az SZDSZ külön jutalmaz­za azokat a közszférában dolgo­zókat, akik diplomával rendelkez­nek. Az ellenzéki párt elképzelése szerint a diplomások minimálbére nem lehetne kevesebb, mint az alapminimálbér kétszerese. A dip­lomás-minimálbér bevezetéséhez szükséges körülbelül 120-130 milliárd forint megvan a költség­­vetés többletbevételeiben. Szakszervezeti egyeztetés a vasutasok érdekében Eredményes oldalegyeztetést folytattak a vasutas reprezenta­tív szakszervezetek péntek dél­előtt a munkáltatóval 2000 feb­ruárjában kötött hároméves megállapodás témájában - kö­zölte Márkus Imre, az oldal­egyeztetést kezdeményező Vas­utas Szakszervezet (VSZ) elnö­ke a megbeszélést követően. Az egyeztetésen mind a három rep­rezentatív szakszervezet - a Vas­úti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete (VDSZSZ), a Mozdony­­vezetők Szakszervezete (MoSZ), illetve a Vasutasok Szakszerve­zete - részt vett. Márkus Imre elmondta: mind a három vasutas-szakszervezet úgy vélekedett, hogy a MÁV a megállapodás több pontját nem teljesítette. A bérekkel kapcsola­tos rész pedig minimálisan és nem érzékelhetően teljesült, ami a külső körülmények miatt elfo­gadhatatlan. A VSZ és a MOSZ úgy ítéli meg, hogy nem kell felmondani a megállapodásokat. A VDSZSZ azonban továbbra is a megálla­podás felmondását tartja indo­koltnak. A VSZ úgy látja, hogy ve­szélyt rejt a vasutasok számára a megállapodás felmondása. A VSZ és a MOSZ arra kérte a VDSZSZ-t, hogy értékelje át álláspontját és a vasutasok érde­két helyezze központba - közölte Márkus Imre. 2001. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT 3 Az albérleti hozzájárulás rendjének megváltoztatása nehéz helyzetbe hozta a rendőröket Lakásprogram belü­gyiseknek A belügyi dolgozók - elsősorban a rendőrök - életkörülményeinek javítására lakásprogramot indított a tárca. Ennek keretében két év alatt az ország több nagyvárosában építenek garzonházakat, illetve előtakarékosságra késztetik az állományt. Ennek ellenére a lakás továbbra is szinte teljesen elérhetetlen marad a legtöbb beosztott számára. Az albérleti hozzájárulás rendjének megváltoztatása csaknem valamennyi, korábban ilyen támogatásban részesülő budapesti rendőr lakhatását tette kilátástalanná. Veress Jenő NÉPSZAVA Az elkövetkező két évben Buda­pesten és hét nagyvárosban épít garzonházakat a Belügyminisz­térium (BM), hogy megoldást találjon munkatársai lakásgond­jaira. A fővárosban - Soroksáron - az ősszel adják át az első, 71 la­kásos házat, majd jövőre újabb kettőt. Budapesten egyébként közel háromezer belügyi dolgo­zó vár lakásra, közülük több mint félezren a BRFK munka­társai.­­A tárca kamatmentes hitellel és olcsó átmeneti lakhatási lehe­tőséggel igyekszik segíteni munkatársainak otthonteremté­sét - mondta lapunknak Lajtár József, a tárca helyettes államtit­kára. - A garzonok havi bérleti költségei a piaci árnál jóval ala­csonyabbak, 10-12 ezer forint körül alakulnak. Aki öt éven át takarékoskodott, hárommillió forintos kamatmentes kölcsönt kaphat munkáltatójától. Ahhoz, hogy a hivatásos vagy közalkalmazott belügyi, illetve rendőrszállón lakhas­son vagy albérleti támogatást kapjon, előtakarékossági prog­ramban kell részt vennie. A munkáltató havi ötezer forintot von le az érintett járandóságá­ból, s ezt külön számlára utal­ják. A BM lakáskoncepcióját az érdekképviseletek is jónak talál­ják, azonban arra hívják fel a fi­gyelmet, hogy az önálló otthon megszerzésére az állomány tö­redékének van csak lehetősége. Az ötévnyi takarékossággal ugyanis mindössze háromszáz­ezer forintot gyűjthetnek a be­osztottak, ez a három- vagy ki­vételes esetben ötmilliós köl­csönnel kiegészítve sem elegen­dő ahhoz, hogy önálló otthonra gondolhassanak. Mint Fábián Ágota, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára elmond­ta, számításaik szerint a rend­őrök a legjobb esetben 6-7 milli­óra tudják ezt kiegészíteni, ami már szociálpolitikai támogatást, illetve más, kedvező kamatozá­sú lakáshitelt is tartalmaz. A jól kitalált rendszer valójában tehát működésképtelen, mert a meg­valósítására fordítható összeg nem nőtt. Különösen hátrányos helyzet­be kerülnek azok a házastársak, akik mindketten belügyi alkal­mazottak, hiszen a kedvezmé­nyeket csak egyikük veheti igénybe, így arra sincs lehető­ség, hogy a másik fél saját mun­káltatójától kaphasson hitelt, tá­mogatást. A tiszthelyettesek havi jöve­delme átlagosan havi nettó hat­vanezer forint, a közalkalmazot­tak pedig negyvenezer körüli összeget kapnak kézhez. Az albérleti hozzájárulás rendszerének megváltoztatása - mely szerint csak főbérlő által kiállított számlára fizet a rend­őrség - súlyos helyzetet terem­tett a fővárosi rendőrök körében. Mint Szikh László ezredes, a BRFK gazdasági igazgatója la­punknak elmondta, a korábbi ezer helyett ma már mindössze nyolcvan munkatársuk részesül­het a havi 15 forintnyi támoga­tásban. Ősszel adják át Soroksáron az első, 71 lakásos garzonházatSzalmás Péter felvétele Felfüggesztenék a végrehajtást MTI-információ A Legfelsőbb Bíróság pénteki döntésével az utolsó pillanatban felfüggesztette a Könyves Kál­mán körúti Ganz-telepen aznapra tervezett végrehajtást - közölte Lomniczi Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) főtitkára az MTI- vel. A felperes T. J. M. Kft. és az alperes Ganz-Hunslet Rt., Reorg Faktor Pénzügyi Rt., illetve Ganz Mozdony, Vagon és Járműgyártó Rt. között tulajdoni vita, illetve bérleti szerződéssel kapcsolatos per folyik. A Fővárosi Bíróság ennek kapcsán korábban augusz­tus 31-ére előzetes végrehajtást rendelt el a felperes javára a Ganz-telepen. Ezt a határozatot változtatta meg az utolsó pillanat­ban a Legfelsőbb Bíróság. Lomniczi Zoltán a pénteki döntésről elmondta: a LB mér­legelte, hogy az alperesek - mi­után az alapügyben az elsőfokú eljárás felfüggesztése miatt nem várható a jogvita gyors le­zárása - kellő alappal hivatkoz­tak arra, hogy a felperes az elő­zetes végrehajtással időnek előtte pelnyertesi pozícióba ke­rülne. Törvényre vár a kórházak magánosítása Folytatás az 1. oldalról Mindezek után egyelőre kérdé­ses, az eddigi privatizációs kez­deményezések - amelyeket mind a tárca vezetője, mind a szakma hol támogathatónak, hol vadpri­vatizációnak minősít - a törvény elfogadása után még megvalósít­­hatók-e, ugyanis mindegyik ko­moly vállalkozói csoportok rész­vételével magánosította volna a betegellátást. Sopronban egyelő­re a kórház egyes egységeit, a művesekezelést, a labort és a röntgenrészleget működtetik vál­lalkozók, de szóba került az is, hogy egyikőjük akár a teljes in­tézmény működtetését átvenné. Kiskunhalason is a városi kórház bizonyos területeit vette volna át a vállalkozói csoport. A teljesen kidolgozott menetrend, képvise­lő-testületi támogatás után az utolsó pillanatban a miniszter közbenjárására az ÁNTSZ leállí­totta az átalakítást, ugyanis nem adott működési engedélyt az új szereplőknek. A miniszter későb­bi nyilatkozata szerint túl gyor­san jelent meg a profitérdekelt­ség. Szegeden egyenesen rész­vénytársaság szeretné működtet­ni a betegellátást, s csak azon be­lül tervezi közhasznú társaság alakítását, kizárólag a szakmai feladatok ellátására. Ugyan a szakminiszter és a polgármester nyilatkozatai alapján most csak halasztásról van szó, vagyis ar­ról, hogy várja meg a város veze­tése az új törvényt, ez alapján a jogszabály alapján biztos, hogy a kezdeményezés jelenlegi formá­jában már nem valósulhat meg. Jóllehet, a polgármesteri hiva­tal szakértői egy tegnapi fóru­mon úgy nyilatkoztak: megvár­ják a törvényt, annak szellemé­ben alakítják át a szerződésüket, de továbbra sem állnak el a ma­gánosítás jelenlegi terveitől. Te­hát úgy tűnik, nem módosítanak s visszamenőleg nem indítanak közbeszerzési eljárást. A szakér­tői vélemények szerint ráadásul kizárt, hogy ebben a ciklusban az esetleg jó szándékú, úttörő kez­deményezés politikailag letisz­tuljon s valóban szakmai szem­pontok irányítsák az ottani átala­kítást. Az országgyűlési szakbizott­ság elnöke, Kökény Mihály sze­rint várható, hogy a szegedi munkát elölről kell majd kezde­ni, a vitáknak és botrányoknak nem lehet kitenni egy ennyire ké­nyes területet. A szocialista kép­viselő úgy véli, az elképzelések szerint a decemberre parlament elé kerülő egészségügyi közszol­gáltatásról szóló törvény olyan keretet és támpontokat ad majd az önkormányzatoknak, amely alapján kénytelenek lesznek va­lamennyien átlátható pályázta­tással, valóban a legalkalmasabb jelöltet kiválasztani. A jelenlegi viharoktól függet­lenül az átalakítást az egész szak­ma támogatja. Szakmán belül azonban sokan vannak, akik vi­szont éppen azt szeretnék bizto­sítani, hogy ne lehessen részei­ben privatizálni az intézménye­ket, jóllehet, sokan úgy vélik, az egészségügyi rendszer jelenlegi helyzetében reménytelennek tű­nik teljes intézményeket átalakí­tani. Az egyik kórházvezető sze­rint a mostani folyamat inkább nevezhető működtetési változta­tásnak. Tényleges tulajdonosvál­tásról ugyanis nincs szó, így pri­vatizációról sem lehet egyelőre beszélni: mindezek pénzügyi és orvosszakmai kényszermegoldá­sok. Az egészségügy ugyanis ma nem piacképes. A szerkezetváltásban bizony­talan egyelőre az is, változtat-e a tárca azon, hogy a rendszerbe belépő új szereplőknek haladé­kot ad az egészségügyi ellátó­­rendszer fejlesztésére. Pillanat­nyilag az is akadálya lehet az át­alakításnak, hogy az ország ösz­­szes kórháza ideiglenes engedél­lyel működik, s különböző határ­időket kaptak arra, hogy a végle­ges engedélyhez szükséges mini­mumfeltételeknek megfelelje­nek. Ha egy-egy vállalkozás be­lép a rendszerbe, a jelenlegi jog­szabályok szerint nem kaphat ideiglenes papírokat, így már az átvételkor teljesítenie kell a mi­nimum-előírásokat, így egyelőre egyikük sem kezdhetné működtetni egészség­­ügyi szolgáltatásait, mindaddig, amíg a rendszer az alapkövetel­ményeknek eleget nem tesz. A teljes körű minimális konszolidá­cióra összesen 30-40 milliárd fo­rintra lenne szükség, intézmé­nyenként is akár milliárdos be­fektetésekre. Ezt viszont az új résztvevőknek kellene előzete­sen beruházniuk, anélkül, hogy biztosra vehetnék: később ÁNTSZ-engedélyt kapnak a mű­ködtetéshez. Valamennyi szakmai szervezet egyelőre várja a letisztulást, vilá­gos törvényi háttér nélkül ugyan­is még a legjobb szándékú kez­deményezés is veszélyes lehet. Szünetelteti a kiképzési repülést a légierő NÉPSZAVA-információ Nincs szó arról, hogy a Magyar Légierő egy hónapra felfüggeszti a MiG-29-es vadászgépek repü­lését -jelentette ki lapunknak Er­délyi Lajos, a szaktárca szóvivő­je. A dandártábornok ezzel egyér­telműen cáfolta a Magyar Nem­zet értesülését, amely a lépés oka­ként az alkatrészhiányt jelölte meg. Erdélyi elmondása szerint csupán a kiképzési repülést szü­neteltetik, a készültséget és a be­tervezett feladatokat a pilóták el­látják. A szóvivő állítja, az intéz­kedésre azért került sor, mert a vadászgépek egyik berendezésé­hez szükséges film kifogyóban van, de a szállítmány reményeik szerint hamarosan megérkezik. Lapunk értesülése szerint hét­főn derül ki, hogy szükség lesz-e további szigorító intézkedésekre. Katonai körökből úgy informál­ták lapunkat, hogy nem csupán a szóvivő által is említett film hiá­nya okoz problémát, amely a hi­baközlő rendszer eleme. Kódszá­mok alapján erre a szalagra írja rá a műszer az észlelt hibát vagy a minden rendben jelzést. Enélkül a film nélkül biztonsági okok mi­att nem szállhat fel a gép. Gondot jelent az is, hogy a lokátorok és a berendezések hűtésére használt szesz is elfogyott. Egyéb tartalék anyagok sem érkeztek meg Kecs­kemétre, biztonsági és technikai okok miatt tehát csak a készült­séghez szükséges napi két darab MiG-29-es gép működését tudja garantálni a légierő vezetése.

Next