Népszava, 2001. szeptember (129. évfolyam, 204-228. sz.)
2001-09-18 / 218. szám
NÉPSZAVA Elmarad a drámaíróverseny Az angyalföldi teátrum anyagi gondjai Bóka B. László NÉPSZAVA Az idei évben elmarad az immár nyolc éve, a Magyar Dráma Napjára kiírt drámaíróverseny. Az ok: pénzhiány. A József Attila Színházban megrendezett eseményen az utóbbi években a Népszava szeptember 21-én megjelenő cikkeiből húzták ki azt az egyet, amely egy villámdráma témájául szolgált. Az elkészült művet még aznap színpadra is állították, sőt nyomtatott formában meg is jelentették estére. Az idei nemes télibajnokság azonban elmarad. A döntés rendkívül fájdalmasan érint mindenkit: a színházat és az évek óta visszatérő közönséget - nyilatkozta lapunknak Léner Péter, a József Attila Színház igazgatója. - A versenynek ugyanis már törzsközönsége volt. Tavaly a határon túli magyar írók versengtek, idén az egész fiatal drámaírókat készültünk bevonni ebbe a játékos versengésbe, amely egy kicsit mindig felhívta a figyelmet a drámaírókra, a színházra és persze a munkákra is. Az idei évad elején - a szokásoktól eltérően, október 6-án és 13-án - két darabot mutatunk be. Erre a megoldásra színészegyeztetési problémák miatt kényszerültünk. A két egymás utáni bemutató hihetetlenül megterheli a színház költségvetését, így a versenyre, melynek költsége kétmillió forint, már nem maradt pénzünk. S bár a fővárosi önkormányzat mindig nyújtott segítséget, a költségek kétharmadát nekünk kell állni, ígérem, hogy jövőre ismét megtartjuk a drámaírók versenyét itt, a József Attila Színházban - nyilatkozta az igazgató. Bori Erzsébet írása a NÉPSZAVÁNAK A fényképezés elterjedésének korában egyes elméleti kutatókat hosszan foglalkoztatott a kérdés, hogy a fotó önmagában hordoz-e információt, információ-e a kép. Mi, akik tévénézőként tájékozódunk a világban, ilyen kicsiségeken már rég nem törjük a fejünket. Számunkra az információ maga a televízió. Ha a múlt hét televíziós adásai közül kell választani tárgyalásra érdemeset, nincs valódi választási lehetőség. Keddtől minden csatornán hadiállapot volt. Ismét valami olyan történt a világban, ami a teljes bolygó televíziós érdeklődését azonos fokon gerjesztette. Ne kerteljünk, ahhoz, hogy az egész világ televíziózása egyként kapja fel a fejét, háború kell. Olyan háború, amelyben Amerika is érintett. Az Öböl-háború, majd Jugoszlávia bombázása volt eddig a földbolygó nagy közös élménye. Kell-e mondanom, hogy a keddi, szörnyű tragédia mennyire elhomályosította, mennyire a múlt századnak adta át ezeket. Ha a hazai televíziós gyakorlatot nézzük, az ilyen eseményekre kétféle tévés reakció létezik. Az első elemi reakció, hogy azonnal át kell venni a legnagyobb amerikai hírtelevízió, a CNN adását, azután jöhet bánni más. A bármi más Magyarországon - és feltehetően máshol is - a beszélő televíziózás. Megy a CNN műsora, s a szerkesztők lázasan trombitálják össze az éppen elérhető háborús szakértőket. Míg azok egyesével szivárognak be a különböző stúdiókba, addig a CNN képei alatt lefolytatott háttérbeszélgetéseket hallgathatunk, ám ha már elégséges számban gyűltek öszsze, kezdődhetnek a kerekasztalműsorok. A szakértői mozgás azonban korántsem egyenes vonalú: helyenként körkörös, helyenként keresztirányú. Minden csatornának megvannak a maga általános háború- és Amerikaszakértői, ők nem nagyon mászkálnak. De nagy számban vannak elkötelezetlen szakelemek is, közöttük nem csekély számban olyanok, akik nem átallnak egy-egy ilyen alkalommal tévéstúdióról tévéstúdióra nyakukba venni a várost, hogy mindenütt elmondják ugyanazt. E jelentős körforgás leginkább egy tanulsággal szolgálhat. Jelesül azzal, hogy mondjon bárki bármit, hírtelevízió vagy hírtelevíziózás márpedig nem létezik. A CNN sem hírtelevízió, az is véleménytévé. Ezért érdekes ugyanaz a mai tévénézőnek, ami egykor a fényképek nézegetőjének: hogy mennyiben információ a kép. Adott esetben az elektronikus mozgókép. Az, ami egy-két óra leforgása alatt a lakásunkba hozza a világ túlsó oldalának tragédiáit és a tragédiákkal együtt az azokhoz kapcsolódó vélemények özönét. A kérdés roppant egyszerűen eldönthető, próbálják ki, vegyék le a hangot, és nézzék meg századszor a World Trade Centerbe csapódó utasszállítók képét. A képeket, amelyeket mellesleg nem hivatásos fotóriporterek, hanem hozzánk hasonló civilek készítettek, amikor kis időre felálltak a televízió elől. Vesztévé Egy hete az összes csatorna képernyőjén hadiállapot van. Ne kerteljünk, ahhoz, hogy az egész világ televíziózása egyként kapja fel a fejét, háború kell KULTÚRA 2001. SZEPTEMBER 18., KEDD 13 Veszprém nem zárkózik el a tárgyalásoktól Befogadó színházat keres a Latinovíts-darab Egyeztetési problémák miatt hiúsult meg Siposhegyi Péter Latinovits Zoltánról írt darabjának veszprémi bemutatója. Egyelőre nincs kilátás arra, hogy a felek megegyezzenek, pedig A győzelem ára kuriózum. Eddig ez az egyetlen olyan mű, amelynek főszereplője a színészkirály. Kerékgyártó György NÉPSZAVA Legendás színészről darabot írni izgalmas, de nem egyszerű drámaírói feladat. Szereppé formálni a szerepeket alakító személyiséget olyan kísérlet, amit csak a színház világát igazán ismerő szerzők vállalhatnak fel. Ismert példa Bulgakov Moliére-darabja vagy Spiró György Boguslavsi életének egy rövid szakaszát feldolgozó játéka. A színészkirályról írni talán minden hasonló vállalkozásnál nehezebb. Siposhegyi Péter: A győzelem ára című, Latinovits Zoltánnak emléket állító darab szerzője erre vállalkozott. A művet eddig egyetlen alkalommal, szeptember 9-én, Latinovits hetvenedik születésnapján, Balatonszárszón láthatta a közönség. — Latinovits Zoltánt, még ha nem is ismertem személyesen, szellemi vezetőmnek tekintem - vallja Siposhegyi Péter, aki a színészkirály emléke előtt személyesebb, bensőségesebb hangvételű darabbal tiszteleg. Az ünneplés örömét az sem ronthatja el, hogy a produkció megszületését kudarcba fulladt egyeztetési kísérletek, viták előzték meg , hogy egyelőre kétséges, látható-e még színpadon az előadás, amelyet a Szárszón összegyűlt közönség és a színészek egyaránt kiválónak minősítettek. A darab nem dokumentumszerűen, de ragaszkodva a tényekhez Latinovits veszprémi vendégrendezésének történetét beszéli el. Siposhegyi kézenfekvőnek tekintette, hogy a szöveget tavasszal elsőként a Veszprémi Petőfi Színház kamaraszínpadának, a Latinovits Zoltán Játékszínnek ajánlja fel. Az írói elképzelés szerint a szerepeket a színház társulatának tagjai játszották volna, kivéve a főszerepet, amelyet egy fővárosi vendégszínészre - hogy kire, erről nem született döntés - osztották volna. Siposhegyi Péter tájékoztatása szerint az ajánlat része volt, hogy a produkciót a Tófesztivál rendezői és a Veszprémi Petőfi Színház közösen szervezi: a bemutatót és néhány előadást a Balaton mellett tartottak volna, hogy aztán az előadás ősztől a veszprémi színház repertoárjára kerüljön. A költségeket a fesztivál szervezői állták volna. Az író azonban - mint azt Koltai Helga, a színház igazgatója lapunknak elmondta - nem kész szöveggel, nem szinopszissal, csupán ötlettel jelentkezett, amit a színház nem tekintett elegendőnek ahhoz, hogy vállalja az együttműködést. Az elutasító döntést indokolta az is, hogy a szerző későn jelentkezett az ötlettel. Az igazgatónő tájékoztatása szerint a színház az előző évad végén még nagyobb tartozást görgetett maga előtt, s ez nem tette lehetővé, hogy az előadást a már őszre betervezzék. A társulat tehát saját emlékműsorával készül a Latinovits-évforduló megünneplésére. Az író úgy látja, a balatonszárszói bemutató, amelyet „nyilvános olvasópróbaként” hirdettek meg, olyan jól sikerült, hogy nem kívánnak változtatni rajta. Az előadás szerepeit kiváló színészek alakítják: Bubik István, Kubik Anna, Hollósi Frigyes, Pápai Erika, Stohl András, Balkay Géza, Vallay Péter, Meszléri Judit, Lippai László. Siposhegyi elmondta, bár a közelmúltban több vidéki színház is kezdeményezett együttműködést, ők már nem társulatot, hanem befogadó teátrumot keresnek. Koltai Helga szerint a Veszprémi Petőfi Színház kész tárgyalni az előadás befogadásáról. Az igazgatónő úgy véli, a színházi financiális helyzete javult az elmúlt fél évben, amenynyiben tehát a szerző újra tárgyalást kezdeményez, és sikerül megállapodni az anyagi feltételekben, az előadást már tavasszal láthatja a veszprémi közönség. Az író szerint a kezdő lépést a színháznak kell megtennie, ha úgy gondolja, hogy szüksége van a darabra. A színházkedvelő közönség tehát egyelőre csak reménykedhet, hogy a patthelyzet feloldódik még a Latinovits-évforduló vége előtt. Az író szerint a kezdő lépést a színháznak kell megtennie, ha úgy gondolja, hogy szüksége van a darabra íj főigazgató az Opera élén NÉPSZAVA-információ Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere 2001. szeptember 15-i hatállyal a bírálóbizottság egyhangú javaslata alapján dr. Locsmándi Miklóst nevezte ki az Operaház főigazgatói posztjára. Az új főigazgató 1967-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végzett középiskolai énektanári és karvezetői szakon, 1973-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem fizika szakán szerzett diplomát, majd 1987- ben a Marx Károly Közgazdasági Egyetemen doktorált. Az újonnan kinevezett főigazgatót és Győriványi Ráth Györgyöt, az Operaház fő-zeneigazgatóját Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter holnap hivatalában fogadja. Eredményt hirdettek a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyen MTI-információ A budapesti Zeneakadémián befejeződött a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny; a zsűri első díjat nem osztott ki a döntőbe került hat zongorista között. A kilenctagú nemzetközi zsűriben - amely vasárnap éjszaka hozta meg döntését - zongoraművészek, Liszt-kutató zenetudósok és zenekritikusok kaptak helyet. A zongoraverseny második díját Tóth Péter nyerte el; a tizenhét éves magyar fiatalember a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem előkészítő évfolyamán tanul. A harmadik helyezést három versenyzőnek - a magyar Farkas Gábornak, az ukrán Vadim Kholodenkónak és az olasz Massimiliano Motterlének - osztották ki. Budapest különdíját az osztrák Ingolf Wunder kapta. A verseny valamennyi díjazottja fellép kedden a Zeneakadémia nagytermében tartandó gálahangversenyen, amely egyben a díjkiosztó ünnepség is. Az idei zenei megmérettetésen huszonegy országból ötvennyolcan vettek részt, közülük tizenöt magyar versenyző volt. A középdöntőbe tíz ország tizennégy zongoristája került be. A versenyt 1933-ban alapították, s egyike volt Európa legelső, jelentőségre szert tett hasonló rendezvényeinek. Az első Liszt-verseny győztese Fischer Annie volt. Több év szünet után 1956-ban éledt újjá a vetélkedés, amelyet azóta ötévente rendeznek meg. A Liszt Ferenc nevével fémjelzett megmérettetés olyan művészek pályaindulásában játszott fontos szerepet, mint például Dino Ciani vagy Robert Benz. A legutóbbi, az 1996-os verseny győztese Bogányi Gergely volt. RÖVIDEN __ Illusztrált Énekek Éneke Ősz Ilona festőművész illusztrációival jelenik meg az Énekek Éneke legújabb, angol és magyar nyelvű kiadása. A kötetet ma délelőtt 10 órakor mutatják be az I. kerületi Polgármesteri Hivatalban (Bp. I., Kapisztrán tér 1.). Búza Barna keresztútjai A kilencvenhárom éves szobrászművész, Búza Barna életútját és munkásságát mutatja be Gergely Mihály Búza Barna keresztútjai című kötete, amelyet ma 14 órakor mutatnak be a Várlak Egyesület Klubjában (Bp. I., Bem rakpart 6.). Létportrék Sárától_____ Amrita Sher-Gil tiszteletére Sára Sándor Indiában készült fotóiból nyílik kiállítás Létportrék címmel ma 17 órakor a Művészetmalomban (Szentendre, Bogdányi út 32.). A kiállítást Dobai Péter nyitja meg. Finnország története_ A Jyväskylaläi Egyetem történelem tanszékének munkáját, a Finnország története című kötetet mutatják be ma 17 órakor a Finn Nagykövetség könyvtárában (Bp. XI., Kelenhegyi út 16/A). A rendezvény vendége Anssi Halmesvirta, az egyetem docense. Kiállítás a Kempinskiben Z. Szabó Zoltán kiállítása nyílik ma 18 órakor a Kempinski Galériában (Bp. V. Erzsébet tér 7— 8.). A tárlatot Mezei Ottó művészettörtész nyitja meg. Takarodj, Antigoné! Roman Sikora darabját Takarodj, Antigoné! címmel ma és holnap 20 órától tekinthetik meg a Mu Színházban (Bp. XI., Körösy József u. 17.). Az előadás rendezője Illés Edit. Ingyen látogatható kastélyok Kulturális Örökség Napjai több mint háromszáz helyszínen NÉPSZAVA-információ Ezen a hétvégén számos iskola, múzeum, kastély, templom, emlékház és könyvtár várja a látogatókat, hiszen szeptember 22-én és 23-án tartják a Kulturális Örökség Napjait. Ezen a két napon minden kijelölt intézmény ingyen látogatható, s az érdeklődőket nemcsak végigvezetik az épületeken, hanem számos érdekes programot is szerveznek számukra. Van, ahol a látogatók kiállítást láthatnak, van, ahol koncertet hallhatnak, de a rendezvények sorában orgonaismertetés, kórusbemutató, táncest, színielőadás, sportvetélkedő, régészeti bemutató, vásári bábjáték és fotótárlat is szerepel. A Kulturális Örökség Napjai Európa-szerte népszerűek, s céljuk, hogy a nagyközönség figyelmét ráirányítsák azoknak az épületeknek az értékeire, amelyek máskor csak részlegesen látogathatók. A programot idén már közel félszáz országban rendezik meg. Magyarországon ebben az évben a központi téma az oktatás épületei, ezért a hét végén százhetven általános, középiskola és egyetem várja a látogatókat. Köztük olyan helyszínek is akadnak, mint a volt Sacelláry-kastély, amely a Közép-európai Egyetemnek ad otthont, egy volt ferences kolostor, amelyben jelenleg a Kodály Zoltán Pedagógiai Intézet működik vagy a Draskovichkastély, ami most fiúkollégium. Összesen háromszázharminchat épület nyitja ki a kapuit, s köztük van a Magyar Országos Levéltár, a Belügyminisztérium, a Fürdő Múzeum, a Magyar Nemzeti Bank, a Törley-mauzóleum, a fertődi Esterházy-kastély, a székesfehérvári Romkert, a mosonmagyaróvári Habsburg-kripta, a soproni Hajnóczy-ház, az esztergomi Prímás Palota, a kisbéri Királyi Lovarda, a nyírcsászári Boldog Pió Atya templom vagy a komáromi Csillagerőd. A meglátogatható épületek listája az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Oktatási Minisztérium honlapján, valamint a Magyar Televízió teletextjén olvasható, emellett pedig megtalálni az összes Tourinform-irodában is. A Kulturális Örökségi Napok ünnepélyes megnyitója szeptember 21-én, a rákospalotai Leánynevelő Intézetben lesz 15 órakor, s a köszöntőket a javítóintézet növendékeinek műsora követi. A rendezvény ideje alatt az intézet múltját és mai életét bemutató videovetítést és fotókiállítást is láthatnak az érdeklődők. A hét végén a fertődi Esterházy-kastély is egész nap várja a látogatókat