Népszava, 2001. október (129. évfolyam, 229-254. sz.)

2001-10-01 / 229. szám

22001. OKTÓBER 1., HÉTFŐ ELLENCSAPÁS ELŐTT Kabul elismerte: Oszama bin Laden afgán területen tartózkodik Tálib vezetők Afganisztán több tartományában rendeztek gyű­léseket, hogy az ország népét felkészítsék az Egyesült Államok esetleges támadása elleni honvédő háborúra. A kabuli rádió je­lentése szerint a hivatalos tálib személyiségek szombaton legke­vesebb nyolc tartományban találkoztak a helyiekkel, akik arról biztosították őket: készek a dzsihádra, azaz a szent háborúra. MTI-információ Az Egyesült Államok nem haj­landó tárgyalni az Afganisztán nagy részét kormányzó tálibok­­kal Oszama bin Laden sorsáról, és olyan bizonyítékokat sem kí­ván átadni a táliboknak, amelyek alátámasztják az Afganisztánban bujkáló szaúdi férfi terrorista cselekményekkel kapcsolatos bűnösségét - ismertette a Fehér Ház álláspontját vasárnap a CNN hírtelevízió. Mindezt azután jelentették be, hogy a pakisztáni tálib nagykövet elismerte, a tálibok el tudják érni Oszama bin Ladent (bár a pontos tartózkodási helyet csak a bizton­sági illetékesek ismerik), és tárgyalást ajánlott Washington­nak, ismételten kérve a bizonyí­tékokat, halványan felcsillantva azt az eshetőséget, hogy amennyi­ben a bizonyítékok meggyőzőek lesznek, az Oszama bin­ Laden kiadatását eddig elutasító tálib álláspont megváltozhat. A tálibok cáfolták azt a hírt, hogy elfogták az amerikai külön­leges osztagok három tagját és két hozzájuk tartozó afgánt, sőt azt is, hogy egyáltalán amerikai - vagy brit - különleges alakulatok lennének az általuk ellenőrzött területeken. Az Al-Dzsazira kata­ri hírtelevízió előzőleg azt jelen­tette, hogy a tálibok az iráni határ közelében öt amerikait, köztük két afgán származásút fogtak el, akiknél fegyvereket és az Osza­ma bin Laden vezette szervezet, az Al-Kaida telephelyeit ábrázo­ló térképeket találtak. A wa­shingtoni védelmi minisztérium is cáfolta az amerikai komman­dósok elfogásáról szóló ellent­mondásos híreket. Az ellenzéki Északi Szövetség külügyminisztere erősen kételke­dik abban, hogy brit vagy ameri­kai különleges erők tevékeny­kednének Afganisztán tálibok el­lenőrizte területén. Szerinte a tá­libok szilárdan ellenőrzik a fel­ügyeletük alatt álló térségeket, és nehezen hihető, hogy ott különít­mények tevékenykedhetnek. Nagy-Britannia nem kapott független megerősítést arról, hogy amerikai kommandósokat fogtak volna el Afganisztánban - mondta Ben Bradshaw külügyi államtitkár. Bradshaw kijelentet­te, szerinte senkit nem lepne meg, ha kiderülne, hogy felderítő­műveletek folynak a térségben. Bradshaw arról is beszélt, hogy friss információik szerint Afga­nisztánban csökken a hatalmon lévő tálibok befolyása, és a rend­szeren belüli megosztottság egy­re jelentősebbnek tűnik. A katari Al-Dzsazira tévé, az „arab CNN” azonban kitart állí­tása mellett, bár a kommandósok „afgán biztonsági erők általi” el­fogásának hírét később úgy fo­galmazta, hogy azt maga az Oszama bin Laden vezette Al- Kaida gerillaszervezet hajtotta végre. Mohamed Zahir Sah afgán ex­­király római otthonában találko­zott vasárnap az afgán ellenzék küldöttségével és amerikai kong­resszusi képviselőkkel. Az afgán delegációban helyet kapott az Északi Szövetség több katonai vezetője, köztük Ahmed Zia Ma­­szud, a két hete meggyilkolt pa­rancsok fivére, valamint más tar­tományok ellenzéki politikusai. Az amerikai küldöttséget Curt Weldon republikánus képviselő vezette. A száműzetésben élő volt ural­kodó kijelentette az amerikai tör­vényhozóknak: az Egyesült Álla­mok politikai és humanitárius tá­mogatásukkal segíthetnek abban, hogy Afganisztánban visszatér­jen a béke. Egyúttal biztosította vendégeit arról, hogy „Amerika oldalán áll” a terrorizmus elleni harcban. Az egyik afgán ellenzéki kato­nai vezető szerint egyelőre nem született megállapodás az exki­­rállyal egy legfőbb tanács, illetve egy katonai tanács létrehozásá­ról, amelynek célja a tálib rend­szer megdöntése lenne. Mint az AFP jelentette, az Északi Szövet­ség képviselői kijelentették, nem támogatnak egy, az Egyesült Ál­lamok által irányított katonai be­avatkozást Afganisztánnal szem­ben. Zahir Sah ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a tálibok is szerepet kapja­nak egy esetleges koalíciós kor­mányban - idézte Curt Weldon republikánus képviselő az exki­­rályt. A The New York Times szerint a CIA már három évvel ezelőtt, a kenyai és tanzániai nagykövetsé­gek felrobbantását követően Af­ganisztánba küldte ügynökeit, hogy rávegye az afgán ellenzéket Bin Laden elfogására, esetleg megölésére, de az amerikai kor­mány nem rendelkezett a szüksé­ges hírszerzési értesülésekkel. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa átfogó terrorizmusellenes határo­zatot fogadott el az Egyesült Ál­lamok kezdeményezése nyomán. Ez felszólítja a világ államait, hogy zárolják a terroristagyanús személyek pénzügyi készleteit, illetve csapjanak le a terroriz­must támogató csoportokra, ne nyújtsanak semmilyen értelem­ben menedéket se a terrorcselek­mények elkövetőinek, se az elkö­vetők támogatóinak. Szaúd-Arábia jelezte szomba­ton, hogy az Egyesült Államok nem vehet igénybe szaúd-arábiai támaszpontokat az Afganisztán elleni válaszcsapáshoz. A világ több államában tüntettek a békéért, illetve a tervezett amerikai válaszcsapások ellen. A kép egy hol­land felvonuláson készült, ahol az egyik tüntető az emberiség elleni bűnökkel vádolta George Busht Támadás két napon belül? ! Az Északi Szövetség is átfogó offenzívára készül MTI-információ Londoni lapértesülések szerint az Egyesült Államok és Nagy- Britannia 48 órán belül lecsap az Oszama bin Laden által irá­nyított afganisztáni kiképzőtá­borokra. A The Observer sze­rint, amely meg nem nevezett amerikai és brit forrásokat idéz, a támadások célja megölni Bin Ladent, és ezzel párhuzamosan csapásokat mérnének a tálib rendszer légi és szárazföldi ere­jére. A londoni hetilap azt is ál­lítja, hogy döntő bizonyítékokat sikerült szereznie Bin Laden fe­lelősségéről a szeptember 11-i merényletekben, miután hozzá­jutott egy, a szaúdi milliomos te­vékenységét régóta figyelemmel követő arab ország titkosszolgá­lata által összeállított dosszié­hoz. Ebből kiderül, hogy az ön­gyilkos merényletekben részt vevő 19 túszszedő között leg­alább egy olyan volt, akit az Al- Kaida, Bin Laden szervezete képzett ki. A Mail on Sunday hasábjain az afgán ellenzéki Északi Szö­vetség egyik katonai vezetője kijelentette, hogy két napon be­lül új offenzívát indítanak a táli­bok ellen az Egyesült Államok támogatásával. Tragédia a számok tükrében 1,1 milliárd dollár - A Világke­reskedelmi Központ épületegyüt­tese felépítésének összköltsége. 1197 dollár - Egy csak oda szóló Boston-Los Angeles repü­lőjegy ára az American Airlines légitársaságnál. 4 dollár - egy kartondobozvá­gó kés ára. 900 ezer köbméter - Ennyi követ és földet mozgattak meg a Világkereskedelmi Központ fel­építéséhez. 90 ezer tonna - Ennyi törme­léket emeltek ki szeptember 22-ig a WTC romjai közül. 116 000 - Ennyi amerikai zász­ló kelt el a Wal-Mart áruház­láncnál 2001. szeptember 11 -én. 6400 - Ennyit adtak el 2000. szeptember 11 -én. 40 milliárd dollár - A wa­shingtoni kongresszus által a ter­rorizmusellenes harcra jóváha­gyott összeg. 11,1 milliárd dollár-Az And­­rew-hurrikán okozta károk elhárí­tására 1992-ben jóváhagyott ösz­­szeg, mostanáig ez volt az Egye­sült Államok legsúlyosabb ka­tasztrófája. 5960 - A Világkereskedelmi Központnál eltűntek száma. 2527 - Nemzetközi terrorcse­lekmények áldozatainak száma 1990-től 1999-ig. 12 500 - A 2000. évben elkö­vetett gyilkosságok száma az Egyesült Államokban. 11 550 - Hivatásos tűzoltók száma New Yorkban. 350 - A World Trade Centernél eltűnt tűzoltók száma. 27 - Chicagóban, 1947-ben ennyi tűzoltó halt meg hajótüzek eloltásánál. Mostanáig ez volt az amerikai tűzoltóság legsúlyosabb embervesztesége. 29 973 dollár - Egy New York-i tűzoltó éves kezdő fizetése. 3,2 milliárd dollár - Ennyit fi­zetett egy befektető idén július­ban a Világkereskedelmi Köz­pont irodahelyiségeinek bérleti jogáért. 99 - Ennyi év maradt hátra a bérleti szerződésből. 2 óra 40 perc - Ennyi idő alatt süllyedt el a Titanic azt követően, hogy összeütközött a jégheggyel. 1 óra 44 perc - Az első repü­lőgép becsapódásától ennyi idő telt el a Világkereskedelmi Köz­pont teljes összeomlásáig. 25 millió dollár — az Oszama bin Laden fejére kitűzött vérdíj. 800 dollár - Afganisztán egy főre jutó GDP-je. 79 390 - A merényletek után a légitársaságoktól elbocsátott al­kalmazottak száma. 15 milliárd dollár - A kong­resszus segélycsomagja a légitár­saságoknak. (A Time magazin összeállítása) Bizonyított a terrorvezér vétkessége Tony Blair brit kormányfő a BBC tv-ben kijelentette: ő maga lát­ta a cáfolhatatlan bizonyítékokat, amelyek egyértelművé teszik, hogy Oszama bin Ladennek köze volt a New York-i és washing­toni merényletekhez. A miniszterelnök ismételten figyelmeztet­te a tálib vezetést: vagy segíti a nyugati országokat és kiadja bin Ladent, vagy ellenséggé válik. Nem számítanak több túlélőre Rudolph Giuliani, New York pol­gármestere bejelentette: nincs már remény arra, hogy a Világke­reskedelmi Központ romjai kö­zött túlélőkre találjanak. Leszö­gezte: bár elutasítja, hogy a mű­veletet átkereszteljék „romeltaka­rításra”, a valóság az­ túlélőkre már nem számítanak. Hozzáfűz­te: ettől függetlenül a kutatóala­kulatok továbbra is a lehető leg­nagyobb körültekintéssel vizsgál­ják át a romokat. Az eltűntek számáról szólva Giuliani megerősítette, hogy a hozzátartozók bejelentései alap­ján az 4642, a rendőrségi összesí­tések szerint pedig 5641. Bush diadalt ígér MTI-információ Bush elnök rádióbeszédében győzelmet ígért az amerikaiak­nak a terrorizmus elleni háború­ban, de az eltökéltség mellett tü­relemre intette őket. Hangoztatta, hogy „nem kerestük ezt a konf­liktust, de mi fogunk győzni”, és hogy ez a háború más lesz, mint minden eddigi. Egy friss fel­mérés szerint az amerikaiak 90 százaléka továbbra is helyesli, hogy katonai akciót indítsanak a terrortámadás elkövetői és értel­mi szerzői ellen. Az egyiptomi külügyminiszter szerint az Egye­sült Államok megígérte, hogy egyetlen arab ország sem lesz célpontja az amerikai megtorlás­nak. NÉPSZAVA Újabb letartóztatások világszerte A brit rendőrség antiterrorista részlegének vasárnapi közlése szerint letartóztattak a londoni Gatwick repülőtéren egy férfit a terrorizmus elleni törvény alap­ján. Az őrizetbe vétel még pénte­ken történt. Bár a Sussex grófság­beli rendőrség szóvivője nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, a BBC szerint a férfi közel-keleti országból érkezett Nagy-Britan­­niába. A terrorizmus elleni tör­vény értelmében a szigetország­ban hét napig bárkit fogva lehet tartani vádemelés nélkül. Közben a hatóságok folytatták Lotfi Raiszi algériai pilóta kihall­gatását, akit azzal gyanúsítanak, hogy közvetlen köze van a szep­tember 11-i amerikai merényle­tekhez. Az ügyészség szerint Ra­iszi volt a kiképzője azoknak a lé­gi kalózoknak, akik a Pentagon­nak vezették az elrabolt gépet. Raiszit szintén pénteken tartóz­tatták le, amikor egy arizonai szö­vetségi bíróság körözést adott ki ellene, miután hamis adatokat írt be egy amerikai szövetségi repü­lési adatlapra. Az algériai férfi többek között azt sem közölte, hogy 1993-ban lopásért elítélték Nagy-Britanniában. Az amerikai hatóságoknak 60 napjuk van arra, hogy kiadatását kérjék. A mauritániai hatóságok szombaton este letartóztattak egy távközlési mérnököt, akit azzal vádolnak, hogy kapcsolatban állt Oszama bin Ladennel. A le­tartóztatott mérnök, a 31 éves Muhamedu Old Szlahi rokon­ságban áll Bin Laden egyik kö­zeli munkatársával, Mahfuz Uld al-Validdal. Old Szlahi ellen már 2000 januárjában vizsgálat in­dult egy, az Egyesült Államok­ban 1999 decemberére tervezett terrortámadással kapcsolatban, de a nyomozás nem talált terhelő adatokat. A nyomozás megállapította, nincs köze az Egyesült Államo­kat ért terrortámadásokhoz annak a hét iraki állampolgárnak, akiket a héten vettek őrizetbe az ecuado­ri hatóságok. Az arabokat akkor fogták le, amikor a dél-amerikai ország egyik tengerparti kikötőjé­ben egy Egyesült Államokba in­duló hajóra készültek felszállni. Visszaesett az utasforgalom Czirják Eszter (New York) írása a NÉPSZAVÁNAK A World Trade Center romjain dolgozó munkások egy pillanatra megálltak és levették a sisakju­kat, amikor néhány virágot és mécsest szorongató ember této­ván közeledett feléjük. A hétvége óta hozzátartozók százai keresik fel a pusztítás színhelyét, hogy végső búcsút vegyenek szeret­teiktől a romhalmazok tetején. A hetekig tartó, hasztalan keresés­ben és bizonytalanságban meggyötört emberek virágokat helyeznek el a törmeléken és imádkoznak az elhunytakért. Azok, akik néhány napja még fá­radhatatlanul járták a város kór­házait és rokonaikat kereső szó­rólapokat osztogattak, temetni jöttek a ground zéróhoz. A város naponta háromszor közlekedő hajójáratot indított Manhattan Midtown városrészé­ből Downtownba, a romokhoz. A gyászolókat lelkészek fogadják a hajón, akik megpróbálják felké­szíteni őket a megrázó élményre. Sokan továbbra sem adják fel a reményét annak, hogy a hatezer ember földi maradványait rejtő tömegsír helyett saját vallási szer­tartásaik szerint temethessék ön­álló sírba elhunyt szerettüket. Az egyik férfinek sikerült a szigorú­an őrzött romhalmazból néhány kilogramm törmeléket szereznie, amely szerinte szerencsétlenül járt rokona hamvait tartalmazza. A búcsúra nem mindenki szán­ta rá magát. Egy hölgy, aki a to­rony 97. emeletén dolgozó iker­testvérét vesztette el, azt állítja, képtelen lenne elmenni arra a helyre, ahol testvére fekszik hat­emeletnyi törmelékhegy alatt. Úgy döntött, inkább egy temp­lomban emlékezik meg róla. A légitársaságok utasforgalma továbbra is elmarad a támadás előttitől, mégis, a múlt hét közepe óta hosszú sorok kígyóznak a repülőterek indulási terminálja­in New Yorkban és szerte Ameri­kában. 3-4 órával az indulás előtt kimegy a repülőtérre az, aki nem akar kockáztatni. A torló­dást a csütörtökön bevezetett szigorú biztonsági intézkedések okozzák. A biztonságiak újabban a belföldi járatokon is legalább olyan alapossággal vizsgálják át az utasokat és poggyászaikat, mint a tengerentúlra tartó járatok esetében. A legfelsőbb bíróság tagja, Sandra Day O’Connor, aki a New York egyetemen tartott elő­adást pénteken, arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy a terrortámadás utáni Amerikában különösen fon­tos a törvények betartatása. „Va­lószínűleg személyes szabadsá­gunk sokkal nagyobb mértékben lesz korlátozva, mint valaha” - fi­gyelmeztetett O’Connor. Szombattól újra fogadja a láto­gatókat az immár rivális nélkül maradt Empire State Building. Az esténként nemzeti színekkel megvilágított felhőkarcoló 102. emeleti kilátója a hét végén külö­nösen népszerű volt: az emberek türelmesen várakoztak az épület bejárata előtt kígyózó, több mint száz méter hosszú sorban. Az Empire State Building megnyitá­sával a város vezetése azt igyeke­zett bizonyítani, hogy visszatért a megszokott élet New Yorkba.

Next