Népszava, 2001. november (129. évfolyam, 255-279. sz.)

2001-11-02 / 255. szám

NÉPSZAVA Késnek a diákok igazolványai MTI-információ A felsőoktatásban tanuló mint­egy 17 ezer hallgató később kap­ja meg diákigazolványát; a csú­szás oka az igénylőlapok hibás kitöltése, illetve az egyetemek, a főiskolák az igényléseket nem mindig küldték el időben az álla­mi nyomdához. Gál András Le­vente, az oktatási tárca közigaz­gatási államtitkára közölte: a mi­nisztériumi adatszolgáltatás és kezelés hibátlanul működött. Az oktatási tárca, valamint a Közlekedési és Vízügyi Minisz­térium méltányossági intézke­dése értelmében az okmánnyal nem rendelkező egyetemi, főis­kolai hallgatók a jogszabályban rögzített utazási kedvezményeket november 1-jétől 30-ig az igény­lőlapon megjelölt lakóhely és az oktatási intézmény székhelye, a gyakorlati képzés helye között az egyetem, főiskola által lepecsételt diákigazolvány-igénylőlap máso­latával vehetné igénybe. Decemberben költözhetnek az árvízkárosultak A korábban tervezettnél később, december közepén költözhet be valamennyi árvízkárosult új ott­honába. Pillanatnyilag csaknem 800-an várnak arra, hogy az ün­nepeket saját otthonukba tölthes­sék. Dr. Bakondi György, a tár­caközi helyreállítási bizottság elnöke szerdai sajtótájékoztató­ján kijelentette: november 30-ra épül fel a maradék 151 ház. A két hónapos csúszást azzal magyarázta, hogy a rendezetlen tulajdoni viszonyok, a lakcím­bejelentkezések elmulasztása és a tulajdonostársak eltérő nyilat­kozatai is hátráltatták a munkát. A víz levonulását követően a felmért károk súlyosbodtak, emelkedett a helyreállításuk idő- és költségigénye. Növeke­dett az életveszélyessé vált, le­bontásra ítélt épületek száma. ­ Megkezdődik a MiG-ek felújítása A szerződés ára nem lépheti túl az ötmilliárd forintot MTI-információ A magyar légierő tizennégy MiG-29-es típusú vadászrepü­lőgépének üzemidő-meghosz­­szabbításáról kötött szerződést szerdán a Honvédelmi Miniszté­rium részéről, illetve a repülőket gyártó orosz cég Budapesten - közölte a szaktárca sajtófőosztá­lyának vezetője, Joós György. A szerződés értelmében az üzemidő-meghosszabbítást azonnal elkezdik Kecskeméten. Ez a műveletsor kiterjed a repü­lőgépek állapotának felülvizsgá­latára - amelynek alapján meg­határozzák a felújítási munkála­tokat­­, illetve az azok elvégzé­séhez szükséges alkatrészek biz­tosítására. A munkálatok befejezésének határideje 2002. október 31. Joós György közlése szerint a teljesítés a szerződés szerint fo­lyamatos, hiszen a repülőgépek üzemideje is folyamatosan jár le 2002 nyarától októberig. - A szerződés ára az orosz fél által ajánlott ötmilliárd forintos értékhatárt nem lépheti túl, minden jel szerint ez alatt lesz - mondta a főosztályvezető. A szerződésben azért nem tüntet­tek fel pontos összeget, mert az alkatrészcsomag végső ára az említett műveletsor elemeinek megfelelően még lefelé módo­sulhat. Vannak ugyanis olyan al­katrészek, amelyeket az üzem­idő-meghosszabbításkor kötele­zően cserélnek és lesznek olya­nok, amelyeknek cseréje a felül­vizsgálat eredményétől függ. A megkötött szerződés egy­ben azt jelenti, hogy a 14 va­dászrepülőgép a 2005-ös eszten­dő közepéig-végéig rendszerben maradhat. A magyar légierő töb­bi MiG-29-es vadászrepülőgé­pének sorsa egy későbbi tárgya­lás témája lehet. Mint ismeretes az üzemidő­hosszabbításáról szeptember 10-i ülésén döntött a nemzetbizton­sági kabinet, ugyanakkor, ami­kor a svéd kormány Gripen típu­sú vadászrepülőgépekre vonat­kozó ajánlatát találta a legked­vezőbbnek. A nemzetbiztonsági kabinet azzal az indokkal engedélyezte csak 14 MiG-29-es repülőgép üzemidő-hosszabbítását, hogy a 2001-2002-es költségvetésben a repülőgép-felújításra jóváha­gyott 21 milliárd forintos összeg fennmaradó részét is inkább a repülőgép-bérletre kívánják for­dítani. A 14 Gripen vadászrepülőgép beszerzéséről várhatóan novem­ber végéig készül el a szerző­déstervezet, amelyet még az idén véglegesíteni szeretne a honvédelmi tárca vezetése. A tervek szerint 2004 elején már megérkezhetnek az első Gri­­penek, illetve az év végéig már mind a 14 gép Magyaror­szágon lesz. Tizennégy vadászgépen végzik el az üzemidő-meghosszabbítást Veres Viktor felvétele BELFÖLD 2001. NOVEMBER 2., PÉNTEK 3 Az érdekvédők ötféle kategóriát tartalmazó rendszeren dolgoznak Javaslat a diplomások minimálbérére Diplomás minimálbér bevezetését javasolja az SZDSZ, jóllehet eddig csak a különböző szakszervezetektől érkeztek kezdeményezések a differenciált legkisebb bérekről. Az egyelőre kérdéses, hogy a párt terveit hogyan fogadja a parlament, az azonban biztos: az érdekvédők egy ötféle minimálbért tartalmazó rendszeren dolgoznak, amelyet 2003 januárjában vezetnének be. Ennek vitája pedig a következő béregyeztetéseken kerülhet napirendre. Kun J. Viktória NÉPSZAVA Ezúttal politikai oldalról ér­kezett javaslat a minimálbérek differenciálásáról, ugyanis az SZDSZ, éppen a bérfeszültsé­gek miatt, úgyneve­zett diplomás mi­nimálbér bevezeté­sét kezdeményezi, amelynek összege éppen kétszerese lenne az idei legki­sebb béreknek. In­formációink sze­rint a terveket a szocialisták is tá­mogatják, kérdéses azonban, hogy az elképzelés a parlament­ben milyen fogadtatásra talál. Van-e egyáltalán lehetőség arra, hogy a már lezárult minimálbér­tárgyalások után bármit is mó­dosuljon a helyzet. Mindeddig kizárólag a szak­szervezetek próbálkoztak a bér­­feszültségek oldására azzal, hogy különbséget tettek a legki­sebb keresetekben. Ők olyan el­vi megállapodásig jutottak, hogy a következő évi minimálbér­­tárgyalásokra már többféle javaslat­ról egyeztethetnek a munkaadói és a kor­mányoldallal. A Magyar Szak­­szervezetek Orszá­gos Szövetsége kez­detben még három különböző legki­sebb bért javasolt. Akkor iskolai végzettség alap­ján alap-, közép- és felsőfokúak között tettek különbséget. A tár­gyalások során ezt nem fogad­ták el, viszont arra jutottak, hogy egy átfogó rendszer kidolgozá­sába fognak. - A napokban kezdődött az új, a jövő évi tárgyalásokra vonat­kozó minimálbérrendszer össze­állítása, eszerint viszont már öt különböző bérre teszünk majd javaslatot - nyilatkozta Szabó Júlia, az MSZOSZ szakértője. - A legalsó kategória a minden­kori érvényes legkisebb bér, míg a többit az iskolai végzettség és a munkaköri besorolás alapján alakítjuk majd ki. A szervezet által a mostani tárgyalásokra ki­dolgozott sor szerint segédmun­kások kapnák az alap minimál­bért, a betanított munkások 65 ezer forintot, a szakmunkások már 75 ezret, a középfokú vég­zettségűek 80, a főiskolai 120, míg az egyetemi diplomások 140 ezer forintot. Az érdekvédők szerint csak diplomás minimálbér bevezeté­se egyértelműen előrelépés le­het, azonban semmiképpen nem végső cél. Ez ugyanis messze nem oldhatja meg a bérfeszült­ségeket, ami elsősorban a kö­zépfokú végzettségűeknél okoz gondot. A szakszervezeti szak­értők úgy gondolják: a diplomá­sok azért a gyakorlatban szinte mindig ki tudnak harcolni ma­gasabb keresetet, míg az egyér­telmű feszültséget az iskolázat­lan vagy tapasztalatlan pálya­kezdők és a már esetleg évtize­dek óta dolgozó, rendkívül ta­pasztalt, valamilyen szintű isko­lát végzett munkavállalók eseté­ben van. Őket érinti ugyanis leg­inkább a minimálbér, azaz hogy közöttük fordul elő leggyakrab­ban, hogy a nagy szakmai kü­lönbségek ellenére ugyanakkora fizetést kapnak. Az érdekvédők szerint a diplomás minimálbér ugy­an előrelépést jelentene, de az nem oldhatja meg a bérfeszültségeket A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma a közszféra alkal­mazottaira is új bértábla összeállítását kezdeményezi. Szabó Endre, a szervezet elnöke szerint ugyanis a jelenlegi tábla ugyan differenciál, de abból a 140 különböző csoport felének igazán funkciója sincsen.­­ Már a 40 ezer forintos minimálbér is jelentősen összenyom­ta a táblát, azaz annyira közel kerültek egymáshoz a bérek, hogy igazán értelme sem maradt a differenciálásnak - állítja a szak­­szervezeti vezető. - A 140 különféle szorzó közül hetven éppen emiatt teljesen okafogyottá vált. Ezért olyan táblára lenne szük­ség, amely alapján ugyan kevesebb csoportba osztanák az alkal­mazottakat, azok javadalmazása között azonban érezhető lenne a különbség. • " Közelednek az álláspontok Tárgyalás a Belügyminisztérium és a tűzoltók között MTI-információ A tárgyalófelek konstruktívnak és eredményesnek ítélték a tűz­oltó-szakszervezet és a Belügy­minisztérium (BM) közötti szer­dai eszmecserét - hangzott el a találkozó után rögtönzött sajtó­­tájékoztatón a fővárosban. Lajtár József helyettes állam­titkár elmondta: a veszélyességi pótlék ügye nem zárult le, a tárgyaláson abban állapodtak meg, hogy a különböző problé­mákat komplexen kezelik. Ez azt jelenti, hogy a két fél már nem csak a veszélyességi pótlék ügyének, hanem a tűzoltókat foglalkoztató más problémák megoldására is törekszik a tár­gyalások során. Független szakszervezetének (HTFSZ) ügyvivő testülete a jö­vő hét elején juttatja el a tárcához azokat a problémás kérdéseket, amelyek ügyében jogszabályal­kotással vagy -módosítással egy­értelmű helyzetet kell teremteni.­­ A BM továbbra is kitart amellett, hogy a tárca felügyele­te alá tartozó rendvédelmi szer­veknél a juttatásokat azonos módon határozzák meg és ne le­gyen eltérő értékítélet a munka vonatkozásában egyik szerve­zetnél sem a másik rovására - hangoztatta Lajtár József. Gálos Imre, a HTFSZ elnöke elmondta, hogy 5-6 problémás kérdést tartalmazó „halmazról” tárgyalnak a BM illetékesével a közeljövőben, amelyben szere­pel a munkaidő, a szolgálati idő, valamint az illetmény kérdése mellett a veszélyességi pótlék ügye is. Szólt arról is, hogy a szakszervezet elveiben egyetért a veszélyességi pótlék jogi úton történő szabályozásával. Az esetleges tűzoltó-demonst­rációról november 6-án dönt a választmány. - Jelenleg is foly­nak az előkészületek, bármikor készek vagyunk megszüntetni, elhalasztani vagy félbehagyni azt - hangsúlyozta a szakszerve­zet elnöke. Gazdasági bizonytalanság övezi a gyógyszertárakat Folytatás az 1. oldalról Esetenként az ingatlan értékesí­tése is nagyobb üzletet vagy költségmegtakarítást jelenthet a tulajdonosnak. Ennek ráadásul már jogi akadálya sincs, miután a tulajdonszerzéshez kötött 5 éves működtetési kötelezettség határideje lejárt. A privatizáció kezdetén meg­lévő kedvezményeknek ma már nyomuk sincs, így se adómen­tesség, se kedvezményes hitelle­hetőség nem áll a patikák ren­delkezésére. A legutóbbi, július­ban kihirdetett árrésrendelet pe­dig mind a kamara, mind az érintettek szerint ellehetetlení­tette a gyógyszertárak jelentős részének helyzetét. A számítá­sok szerint ugyanis a 3500 forint fölött 630 forintban fixált bevé­tel átlagosan 2 százalékot vett el az árrésből. A kamarai kimuta­tások szerint összesen 4,2 mil­­liárddal kevesebb jut így az üz­leteknek, ezt pedig egy kisfor­galmú patika egy idő után már nem fogja tudni kompenzálni. A gazdasági körülmények mel­lett szakértők szerint a privatizá­ciót követő működtetés és a túlsá­gosan drága magánosítás miatt lehetetlenült, illetve lehetetlenül el mára mind több gyógyszertár helyzete. Ennek okai között sze­repelhet, hogy a gyógyszerészek a tulajdonrész átvételekor már eleve rossz pozícióban voltak, hogy az értékét messze meghala­dó összegért kelt el a gyógyszer­­tár, de előfordulhatott olyan eset is, amikor az üzleti lehetőségek­nél több pénzt vettek fel, illetve hitelszerződéssel kötelezték el magukat a patikusok. Kérdéses ugyanakkor, hogy a privatizáció után 1500-1600-ról pillanatok alatt 2000-nél is több­re bővült patikakör meddig csökkenhet úgy, hogy a gyógy­szerellátás ne szenvedjen hiányt. Az ország legnagyobb patika­­hálózatát fenntartó Pharmanova igazgatója, Kinics László szerint legalább 10 patika helyzete már szinte kilátástalan, de másik 10 patika helyzete is veszélyben van saját láncon belül, ezek be­zárása azonban semmiféle fenn­akadást nem okozhat a gyógy­szerellátásban. - Semmiféle nyomás nincs a patikusokon. De ha az üzletre folyamatosan többet költ, mint amennyi a bevétele, azon sem­milyen beruházás sem segít - állítja az igazgató. A jelenleg ki­alakult feszültséget, fenntartási problémákat az jelenti, ha a gyógyszerész csak a gyógyszer­­ellátást, azaz a szakmát nézi, s nem fektet kellő hangsúlyt a gazdasági feltételek alakulására, így saját csődtömegét növeli minden újabb nappal tovább - mondta Kinics László. Úgy véli: egy ilyen adósságspi­rálon sem a tulajdonosi szerke­zetváltás (a jelenlegi 26 százalék helyett 51 százalékot szerezhet­nek majd a tervek szerint a gyógyszerészek), sem az ahhoz most tervezett hitelek nem segíte­nek az eladósodott patikákon. Bármekkorára is nő ugyanis a pa­tikusok tulajdonaránya, a veszte­ség továbbra is halmozódik. Az erre felvett hitellel tovább növek­szik a patikusi tartozás.­­ Pénzt pedig csak akkor van értelme be­fektetni, ha azzal legalább azt el lehet érni, hogy a veszteséget ne termelje tovább az üzlet. Ez vi­szont legfeljebb rendkívül ko­moly stratégiaváltással és meg­szorításokkal képzelhető el. Tizenegy új készítmény a közgyógylistán November 2-től módosul a szociálisan rászoruló betegek számára térítésmentesen rendelhető gyógyszerek köre. A mintegy három esztendeje változatlan „közgyógylista” revíziójára elsősorban azért volt szükség, mert a július 1-jén hatályba lépett új árakkal a külön­böző gyógyszercsoportokban más készítményekhez adja a legna­gyobb mértékű ártámogatást az egészségbiztosító, mint előzőleg. A leggyakoribb és ambulánsan kezelhető betegségek terápiájára összeállított közgyógyellátási listán elsősorban a legmagasabb ártá­mogatást élvező, úgynevezett referenciakészítmények szerepelnek. Júliusban több, szabadalmi védettséget már nem élvező, ezért ol­csóbb, ugyanakkor megbízható minőséget nyújtó és a gyógyszer­­piacot biztonságosan ellátó termelőtől származó készítmény került a referencia-gyógyszerek közé. A módosult közgyógyellátási lista 11 új gyógyszert is tartalmaz. Ezek közül kilenc terméknek még a hatóanyaga sem szerepelt eb­ben a körben, mint például a gombás fertőzések gyógyítására szol­gáló készítmény.

Next