Népszava, 2001. november (129. évfolyam, 255-279. sz.)
2001-11-30 / 279. szám
2001. NOVEMBER 30., PENTEK KULTÚRA RÖVIDEN Nagy Előd kiállítása Nagy Előd festőművész munkáiból nyílik kiállítás ma 17.30-kor a San Marco Galériában (Bp. III., San Marco u. 81.). A kiállítást dr. Géczi István nyitja meg. Képek a Doli Galériában Kesselyák Rita és Varga Zsófi munkáiból nyílik kiállítás ma 18 órakor a Dob Galériában (Bp. VII., Dob u. 22.). A kiállítást Horeczky Krisztina újságíró nyitja meg. Koncert a Bartók Házban Beethoven A-dúr (Kreutzer) szonátája, a-moll szonátája, valamint Bartók I. Rapszódiája és II. szonátája szerepel ma 18 órakor a Bartók Béla Emlékház (Bp. II., Csalán út 29.) hangversenyprogramjában. Közreműködik Szabadi Vilmos hegedűművész és Gulyás Márta zongoraművész. Tibet-film__________ Sólyom András Tibet-filmjét és fotóit mutatják be A dalai láma üzenete címmel ma 19 órától a Fészek Művészklubban. Beszélgetőtárs: Báron György. A legnagyobb magyar Siklós Olga A legnagyobb magyar című monodrámáját mutatják be Bánffy György szereplésével ma 19 órakor a Budaörsi Játékszínben (Budaörs, Szabadság u. 26.). Bánki-est________ Beethoven G-dúr, Esz-dúr, Fiszdúr, D-dúr (Pastorale) szonátája hangzik el ma 19.30-kor az MTA Dísztermében (Bp. V, Roosevelt tér 3.) Ránki Dezső zongoraestjén. Rock and roll-buli_____ Cadillac rock and roll-buli indul ma 21 órakor az Almássy Téri Szabadidőközpontban (Bp. VII., Almássy tér 6.). Fassbinder-bemutató Reiner Werner Fassbinder A szenny, a város és a halál című művét mutatják be ma 19 órakor a Veszprémi Petőfi Színház Latinovits Zoltán Játékszínében. A rendező: Tömöry Péter. Nemzeti Táncszínház A közelmúltban alapított Nemzeti Táncszínház ünnepélyes, zártkörű nyitófesztiválját tartják holnap, 18 órakor balett-, néptánc- és kortárs táncegyüttesek részvételével a Várszínházban (Bp. I., Színház u. 1-3.). A nyilvános nyitógálára vasárnap, ugyanebben az időben kerül sor. Gérecz Attila utólélete Kerékgyártó György NÉPSZAVA Az eddigi legteljesebb kiadásban jelentek meg Gérecz Attila versei 1956 forradalmár-költője halálának negyvenötödik évfordulóján a Stádium Kiadó jóvoltából. A fiatalon elhunyt alkotó - életében nem publikált - életműve persze nem tesz ki vaskos köteteket, tehát nem a filológiai rendszerezés hossza volt az, ami a könyv megjelenését késleltette. Az ok inkább az, hogy Gérecz munkásságát az utókor alig egy évtizede fedezte fel, idő kellett tehát, hogy ezek az alkotások a közös emlékezet részévé váljanak. S hogy ez a közös emlékezet mit rajzolt a rövid, de lendületes alkotói pálya köré, jól dokumentálja a Sorsod művészete című kötet. Gérecz Attila művei az eltelt évtized alatt elsősorban a fiatalabb nemzedékek kedvelt olvasmányai lettek, a költő nevét egy díj viseli, amivel fiatal költők munkáit szokás most már elismerni, épp a Stádium Kiadó szárnyai alatt alakult ki azoknak az ifjú művészeknek a köre, akik Gérecz Attilát valamiképpen előképnek, még inkább példaképnek tekintik, s - úgy tűnik - az irodalomtudomány is élénkebb érdeklődést mutat e csaknem fél évszázaddal ezelőtti életút iránt. A kötet szerkesztői dokumentálni kívánták e változásokat, rögzíteni és megmutatni azokat a reflexiókat, amelyeket a művek váltottak ki, jelezni, hogy amiről beszélünk, nagyon is élő, máig ható művészet. A kötet tehát nem csak a verseket és a műfordításokat tartalmazza, sőt maga a függelék a kiegészítő fejezetekkel (Gérecz Attila utóélete) jóval terjedelmesebb a költemények gyűjteményénél. Ebben a válogatásban írók és irodalomtudósok (Fodor András, G. Komoróczy Emőke, Szakonyi Károly, Varga Domokos, Kárpáti Kamil, Czigány Zoltán, Mezey László Miklós, Koppány Zsolt, Tarján Tamás) Gérecz Attila munkásságát, életét elemző írásai olvashatóak, valamint magyar költők (Béri Géza, Csillag Tibor, Döbrentei Kornél, Kárpáti Kamil, Kulicz Gábor, Nagy Cili, Oravecz Péter, Rózsássy Barbara, Szathmáry György, Szentmártoni János, Tollas Tibor, Tóth Bálint) Gérecz Attila emlékére írt verseit. (Nem haszontalan megemlíteni, hogy az ifjabb költők szinte mindegyike Gérecz Attila-díjas.) A szerkesztők a Gérecz-verseket keletkezésük szerint kronológiai sorrendben közük. Aki tehát a kezébe veszi ezt a kötetet, nem csupán irodalmi élményben részesülhet: bepillantást nyerhet egy tragikus élet krónikájába is. Sorsod művészete Gérecz Attila versei és utóélete Stádium Kiadó Újra harcban a milliókért Kétszáz tétel kerül kalapács alá a Mű-Terem Galériában „Senki többet? Harmadszor!” Ha minden jól megy, Virág Judit 197-szer mondhatja el ma este a fenti szavakat a Budapesti Kongresszusi Központban, a Mű-Terem Galéria idei utolsó árverésén. A kínálatban a festmények mellett ezúttal tíz Zsolnay-kerámia, egy Loetzváza, egy Tiffany-lámpa és Kisfaludi Strobl Zsigmond két szobra szerepel. Martos Gábor írása a NÉPSZAVÁNAK Jó egy hónappal ezelőtt, szeptember 28-án igencsak sikeres őszi árverést tartott a Mű-Terem Galéria: akkor az eladásra kínált 171 műtárgyból mindössze 26- ra nem akadt jelentkező, a többiek esetében azonban a licitek során sokszor jelentős áremelkedés is történt. Néhány kép igencsak szép sikert könyvelhetett el: Vaszary János egyik festménye 19, Czigány Dezsőé 17, Rippl-Rónai Józsefé 16, Aba- Novák Vilmosé pedig 11 millió forintos leütési áron került új tulajdonoshoz. A mai Mű-Terem-árverésen ismét mind a négy múltkori tízmillió feletti „sikerfestő” harcba indul az esetleges újabb rekordokért. Vaszarynak ezúttal hat munkája szerepel a kínálatban, közülük a legmagasabb kikiáltási árról (7,5 millió) egy csendélete indul, de van 3,8 és kétmilliós indulóáron szereplő munkája is. Czigány Dezső két festménye közül egy női képmás 1,8, míg egy provance-i tájkép 1,4 millióról kezdi a licitet. Rippl- Rónainak három munkája indul az aukción: egy női portréja 5, 5, egy (védett) férfi portréja 1,8, egy tájképe pedig 1,2 millió forintért. Aba-Novák ugyancsak három képpel képviselteti magát: két portréja 3,5, illetve 2 millióért, míg Csángó család című képe 3,4 millióért vág neki a feltehetően most is nem kevés izgalmakat tartogató liciteknek. A legmagasabb indulóár azonban ezúttal Szinyei Merse Pál Patak című (védett) festményéé, ezért 15 millió forinttal kell licitálni annak, aki meg szeretné szerezni. A képnek külön érdekessége, hogy a rajta ábrázolt tájba a művész utólag festett bele egy parasztruhás női figurát. A további kínálatból kiemelkednek Kmetty János, Nádler Róbert, Basch Andor, Schönberger Armand, Amos Imre, Emnőd Aurél, Pólya Tibor, Szőnyi István, Scheiber Hugó, Székely Bertalan, Mednyánszky László, Tóth Menyhért, Vajda Júlia, id. Markó Károly, Koszta József, Mattis-Teutsch János, valamint a Ferenczy család három tagjának, Károlynak és két gyermekének, Valérnak és Noéminek a munkái. Természetesen, amint ez ma már megszokott az aukciókon, ezúttal is több kortárs alkotó munkája is kalapács alá kerül: közülük Schéner Mihály, Hencze Tamás, Gyarmathy Tihamér, Fajó János, Haász István, Lossonczy Tamás, Radák Eszter, ef- Zámbó István, Károlyi Zsigmond, Deim Pál és Fehér László képei tarthatnak különösebb érdeklődésre számot. A mai árverés különlegessége egy 1910 körül készült Tiffany asztali lámpa, amelyért nem kevesebb mint 6,5 millió forintról indul a licit, ma 17 órától ismét a megszokott helyen, a Budapesti Kongresszusi Központban. Perlmutter Izsák Tisztaszobában című munkájának kikiáltási ára 1,5 millió forint. A 115-ször 85 centiméteres képet 1907 és 1910 között festette a művész Britannica Hungarica a határon túlra NÉPSZAVA-információ A Britannica Hungarica Enciklopédia sorozata ebben az évben vált teljessé. A Határon Túli Magyarok Hivatala és Pungor Ernő professzor, az alapítvány elnöke ismertették azokat a romániai (nyolcvanhárom cím), burgenlandi (kettő), felvidéki (harmincnyolc), vajdasági, horvátországi, illetve szlovéniai (huszonegy) és kárpátaljai (húsz) iskolákat, egyetemeket, könyvtárakat, közintézményeket és egyházi szervezeteket, ahová eljuttatják ingyen a tizennyolc kötetes teljes sorozatot. NÉPSZAVA Európa Filmhét és a hazai fiatalok szájtépése NÉPSZAVA-információ A cannes-i nagydíjas olasz film, a Nanni Moretti rendezte A fiú szobája vetítésével nyílik meg december 1-jén a 11. Európa Filmhét. A nyolc napon át tartó rendezvényre a szervező Budapest Film a legfrissebbek közül választotta ki a 12 alkotást, amelyeket ezúttal a Művész moziban láthat a közönség. A választékban szenzációnak számít például a tízévi szünet után most ismét filmmel jelentkező Werner Herzog új munkája, A legyőzhetetlen. Ugyancsak unikum az osztrák Michael Haneke Ismeretlen kód című munkája, amelyet Juliette Binoche főszereplésével forgatott. (Haneke idei, botrányt kavart, A zongoralecke című filmjére a jelek szerint még várnunk kell.) Jó találkozást ígér A kertben című film után Martin Sulik szlovák rendező új opusza, a Tájkép, amely előző filmjének kamarajellegével ellentétben többtucatnyi szereplő történetét meséli el. Goran Paskaljevic a nálunk is játszott Lőporos hordó után ezúttal egy Írországban forgatott filmmel, a Haragos Harryval lesz jelen a programban. A Luzsini védelem című angol film nemcsak az alapul szolgáló Nabokov-regény, illetve Emily Watson és John Turturro főszereplése miatt tarthat számot kivételes érdeklődésre, hanem azért is, mert bizonyos jeleneteit Budapesten forgatták. Az említetteken kívül az izlandi, spanyol, lengyel, szlovén, francia és német filmgyártás egyegy alkotását láthatja a magyar közönség. A programban a hazai forgalmazók által meg nem vett filmek szerepelnek, az előadások szinkrontolmácsolással folynak. Újdonság az Európa Filmhéten, hogy most először csatlakozik a programhoz a hazai fiatal nemzedék Szájtépés Filmszakadásig című kétnapos vetítéssorozata. E rendezvény keretében december 1-jén és 2-án a Szindbád mozi közönsége megismerheti a már nevet szerzett, illetve a még kevésbé ismert fiatal alkotók munkáit. A két napon 28 rendező 30 rövid- és kisjátékfilmjét vetítik, emellett két fórum foglalkozik a pályakezdő alkotókat érintő kérdésekkel. Természetgyógyász-fesztivál NÉPSZAVA-információ Ezoterikus és természetgyógyászati témájú előadásokkal, valamint művészeti programokkal várja az érdeklődőket december 2-án, vasárnap a Villányi úti Konferenciaközpontban - idén ötödik alkalommal - a Természetgyógyász Magazin Karácsonyi Fesztiválja. A szervezők különös jelentőséget tulajdonítanak a jubileumnak: terveik szerint az immár hagyományos találkozó idén a megszokottnál is bensőségesebb hangulatú, a szeretetet, az egymásra figyelést, a belső harmónia megtalálását hirdető, s mindezeket segítő ünnep lesz. Ezért, a már ismert programok mellett (ingyenes természetgyógyászati tanácsadás, kezelések, az egészséges életvitelhez szükséges eszközök, készítmények bemutatása), vidám, kreatív játékra, ezoterikus jelmezversenyre is invitálják a látogatókat. A vidám hangulatú ünnepet komoly, ezoterikus és természetgyógyászati témájú előadások egészítik ki. Az előadások olyan témákkal foglalkoznak, mint az agykontroll és a belső béke, az asztrálfizika, a jövőérzékelés, a jóslás, illetve a fiatalodás kérdése, a finomenergetika és az agy, a diéta és a rákbetegségek, az önmasszázs, a biológiai fogászat, a vitalitásmérés. A fesztivál művészeti programjában Krisna-tudatú szerzetesek, Kövi Szabolcs, Dávid Viktória, Tolcsvay László, Somi Panni és társai és Laár András lép fel, de hallható török zene, japándob-bemutató és világzenei jam session is. Előkerült az elveszett Haydn-levél MTI-információ Gyűjtői ritkaság került nemrégen a kismartoni székhelyű Nemzetközi Joseph Haydn Magánalapítvány birtokába: hoszszas alkudozás után, néhány héttel ezelőtt 330 000 schillingért (mintegy 6 millió forintért) sikerült megszereznie a világhírű komponista ama levelének eredeti példányát, amelyet Haydn 1800. augusztus 3-án Georg Halbig bécsi zongorakészítőnek írt. Az összeget Burgenland tartomány hozzájárulásából és magánszemélyek adakozásából teremtették elő. A levelet hosszú időn át elveszettnek hitték, csak húsz évvel ezelőtt került újból elő, később azonban ismét nyoma veszett. Néhány éve egy kereskedő szerezte meg, aki szigorúan lakat alatt tartotta. Joseph Haydn levelének nyilvános bemutatása alkalmából Helmut Bieler burgenlandi kultúrtanácsos rámutatott: „Célunk az, hogy Eisenstadtot és egész Burgenlandot a világ Haydnközpontjává tegyük, mint ahogyan az Wagner esetében Bayreuthnak, Goethe esetében pedig Weimarnak sikerült.” Az alapítvány már 1993-ban megvásárolt kereken hatmillió schillingért 34 Haydn-levelet, majd 1996-ban és az idén értékes első nyomtatványoknak került birtokába. A teremtés című oratórium zenei anyagát tartalmazó partitúra igen ritka első kiadásához is hozzájutott.