Népszava, 2001. november (129. évfolyam, 255-279. sz.)

2001-11-30 / 279. szám

2001. NOVEMBER 30., PENTEK KULTÚRA RÖVIDEN Nagy Előd kiállítása Nagy Előd festőművész munkái­ból nyílik kiállítás ma 17.30-kor a San Marco Galériában (Bp. III., San Marco u. 81.). A kiállí­tást dr. Géczi István nyitja meg. Képek a Doli Galériában Kesselyák Rita és Varga Zsófi munkáiból nyílik kiállítás ma 18 órakor a Dob Galériában (Bp. VII., Dob u. 22.). A kiállítást Horeczky Krisztina újságíró nyitja meg. Koncert a Bartók Házban Beethoven A-dúr (Kreutzer) szo­nátája, a-moll szonátája, vala­mint Bartók I. Rapszódiája és II. szonátája szerepel ma 18 órakor a Bartók Béla Emlékház (Bp. II., Csalán út 29.) hangversenyprog­ramjában. Közreműködik Sza­badi Vilmos hegedűművész és Gulyás Márta zongoraművész. Tibet-film__________ Sólyom András Tibet-filmjét és fotóit mutatják be A dalai láma üzenete címmel ma 19 órától a Fészek Művészklubban. Beszél­getőtárs: Báron György. A legnagyobb magyar Siklós Olga A legnagyobb ma­gyar című monodrámáját mutat­ják be Bánffy György szereplé­sével ma 19 órakor a Budaörsi Játékszínben (Budaörs, Szabad­ság u. 26.). Bánki-est________ Beethoven G-dúr, Esz-dúr, Fisz­­dúr, D-dúr (Pastorale) szonátája hangzik el ma 19.30-kor az MTA Dísztermében (Bp. V, Roo­sevelt tér 3.) Ránki Dezső zon­goraestjén. Rock and roll-buli_____ Cadillac rock and roll-buli indul ma 21 órakor az Almássy Téri Szabadidőközpontban (Bp. VII., Almássy tér 6.). Fassbinder-bemutató Reiner Werner Fassbinder A szenny, a város és a halál című művét mutatják be ma 19 órakor a Veszprémi Petőfi Színház La­­tinovits Zoltán Játékszínében. A rendező: Tömöry Péter. Nemzeti Táncszínház A közelmúltban alapított Nemze­ti Táncszínház ünnepélyes, zárt­körű nyitófesztiválját tartják hol­nap, 18 órakor balett-, néptánc- és kortárs táncegyüttesek részvé­telével a Várszínházban (Bp. I., Színház u. 1-3.). A nyilvános nyitógálára vasárnap, ugyaneb­ben az időben kerül sor. ­ Gérecz Attila utólélete Kerékgyártó György NÉPSZAVA Az eddigi legteljesebb kiadás­ban jelentek meg Gérecz Attila versei 1956 forradalmár-költője halálának negyvenötödik évfor­dulóján a Stádium Kiadó jóvol­tából. A fiatalon elhunyt alkotó - életében nem publikált - élet­műve persze nem tesz ki vaskos köteteket, tehát nem a filológiai rendszerezés hossza volt az, ami a könyv megjelenését késleltet­te. Az ok inkább az, hogy Gé­recz munkásságát az utókor alig egy évtizede fedezte fel, idő kel­lett tehát, hogy ezek az alkotá­sok a közös emlékezet részévé váljanak. S hogy ez a közös emlékezet mit rajzolt a rövid, de lendületes alkotói pálya köré, jól dokumen­tálja a Sorsod művészete című kötet. Gérecz Attila művei az el­telt évtized alatt­­ elsősorban a fiatalabb­­ nemzedékek kedvelt olvasmányai lettek, a költő ne­vét egy díj viseli, amivel fiatal költők munkáit szokás most már elismerni, épp a Stádium Kiadó szárnyai alatt alakult ki azoknak az ifjú művészeknek a köre, akik Gérecz Attilát valamikép­pen előképnek, még inkább pél­daképnek tekintik, s - úgy tűnik - az irodalomtudomány is élén­­kebb érdeklődést mutat e csak­nem fél évszázaddal ezelőtti élet­út iránt. A kötet szerkesztői doku­mentálni kívánták e változásokat, rög­zíteni és megmutat­ni azokat a reflexió­kat, amelyeket a művek váltottak ki, jelezni, hogy ami­ről beszélünk, nagyon is élő, máig ható művészet. A kötet tehát nem csak a ver­seket és a műfordításokat tartal­mazza, sőt maga a függelék a ki­egészítő fejezetekkel (Gérecz Attila utóélete) jóval terjedelme­sebb a költemények gyűjtemé­nyénél. Ebben a válogatásban írók és irodalomtudósok (Fodor András, G. Komoróczy Emőke, Szakonyi Károly, Varga Domo­kos, Kárpáti Kamil, Czigány Zoltán, Mezey László Miklós, Koppány Zsolt, Tarján Tamás) Gérecz Attila munkásságát, éle­tét elemző írásai olvashatóak, valamint magyar költők (Béri Géza, Csillag Tibor, Döbrentei Kornél, Kárpáti Kamil, Kulicz Gábor, Nagy Cili, Oravecz Péter, Ró­­zsássy Barbara, Szathmáry György, Szentmártoni Já­nos, Tollas Tibor, Tóth Bálint) Gé­recz Attila emléké­re írt verseit. (Nem haszontalan megemlíteni, hogy az ifjabb költők szinte mindegyi­ke Gérecz Attila-díjas.) A szerkesztők a Gérecz-verse­­ket keletkezésük szerint krono­lógiai sorrendben közük. Aki tehát a kezébe veszi ezt a kötetet, nem csupán irodalmi él­ményben részesülhet: bepillan­tást nyerhet egy tragikus élet krónikájába is. Sorsod művészete Gérecz Attila versei és utóélete Stádium Kiadó Újra harcban a milliókért Kétszáz tétel kerül kalapács alá a Mű-Terem Galériában „Senki többet? Harmadszor!” Ha minden jól megy, Virág Ju­dit 197­-szer mondhatja el ma este a fenti szavakat a Buda­pesti Kongresszusi Központ­ban, a Mű-Terem Galéria idei utolsó árverésén. A kínálatban a festmények mellett ezúttal tíz Zsolnay-kerámia, egy Loetz­­váza, egy Tiffany-lámpa és Kisfaludi Strobl Zsigmond két szobra szerepel. Martos Gábor írása a NÉPSZAVÁNAK Jó egy hónappal ezelőtt, szep­tember 28-án igencsak sikeres őszi árverést tartott a Mű-Terem Galéria: akkor az eladásra kínált 171 műtárgyból mindössze 26- ra nem akadt jelentkező, a többi­ek esetében azonban a licitek során sokszor jelentős áremel­kedés is történt. Néhány kép igencsak szép sikert könyvelhe­tett el: Vaszary János egyik fest­ménye 19, Czigány Dezsőé 17, Rippl-Rónai Józsefé 16, Aba- Novák Vilmosé pedig 11 millió forintos leütési áron került új tu­lajdonoshoz. A mai Mű-Terem-árverésen ismét mind a négy múltkori tíz­millió feletti „sikerfestő” harcba indul az esetleges újabb rekor­dokért. Vaszarynak ezúttal hat munkája szerepel a kínálatban, közülük a legmagasabb kikiáltá­si árról (7,5 millió) egy csend­élete indul, de van 3,8 és kétmil­liós indulóáron szereplő munká­ja is. Czigány Dezső két festmé­nye közül egy női képmás 1,8, míg egy provance-i tájkép 1,4 millióról kezdi a licitet. Rippl-­ Rónainak három munkája indul az aukción: egy női portréja 5, 5, egy (védett) férfi portréja 1,8, egy tájképe pedig 1,2 millió fo­rintért. Aba-Novák ugyancsak három képpel képviselteti ma­gát: két portréja 3,5, illetve 2 millióért, míg Csángó család cí­mű képe 3,4 millióért vág neki a feltehetően most is nem kevés izgalmakat tartogató liciteknek. A legmagasabb indulóár azonban ezúttal Szinyei Merse Pál Patak című (védett) festmé­nyéé, ezért 15 millió forinttal kell licitálni annak, aki meg sze­retné szerezni. A képnek külön érdekessége, hogy a rajta ábrá­zolt tájba a művész utólag festett bele egy parasztruhás női figurát. A további kínálatból kiemel­kednek Kmetty János, Nádler Róbert, Basch Andor, Schönber­ger Armand, Amos Imre, Emnőd Aurél, Pólya Tibor, Szőnyi Ist­ván, Scheiber Hugó, Székely Bertalan, Mednyánszky László, Tóth Menyhért, Vajda Júlia, id. Markó Károly, Koszta József, Mattis-Teutsch János, valamint a Ferenczy család három tagjá­nak, Károlynak és két gyerme­kének, Valérnak és Noéminek a munkái. Természetesen, amint ez ma már megszokott az aukciókon, ezúttal is több kortárs alkotó munkája is kalapács alá kerül: közülük Schéner Mihály, Hen­­cze Tamás, Gyarmathy Tihamér, Fajó János, Haász István, Los­­sonczy Tamás, Radák Eszter, ef- Zámbó István, Károlyi Zsig­mond, Deim Pál és Fehér Lász­ló képei tarthatnak különösebb érdeklődésre számot. A mai árverés különlegessége egy 1910 körül készült Tiffany asztali lámpa, amelyért nem ke­vesebb mint 6,5 millió forintról indul a licit, ma 17 órától ismét a megszokott helyen, a Bu­dapesti Kongresszusi Központ­ban. Perlmutter Izsák Tisztaszobában című munkájának kikiáltási ára 1,5 millió forint. A 115-ször 85 centiméteres képet 1907 és 1910 között fes­tette a művész Britannica Hungarica a határon túlra NÉPSZAVA-információ A Britannica Hungarica Encik­lopédia sorozata ebben az évben vált teljessé. A Határon Túli Ma­gyarok Hivatala és Pungor Ernő professzor, az alapítvány elnöke ismertették azokat a romániai (nyolcvanhárom cím), burgen­landi (kettő), felvidéki (har­mincnyolc), vajdasági, horvát­országi, illetve szlovéniai (hu­szonegy) és kárpátaljai (húsz) iskolákat, egyetemeket, könyv­tárakat, közintézményeket és egyházi szervezeteket, ahová el­juttatják ingyen a tizennyolc kö­tetes teljes sorozatot. NÉPSZAVA Európa Filmhét és a hazai fiatalok szájtépése NÉPSZAVA-információ A cannes-i nagydíjas olasz film, a Nanni Moretti rendezte A fiú szobája vetítésével nyílik meg december 1-jén a 11. Európa Filmhét. A nyolc napon át tartó rendezvényre a szervező Buda­pest Film a legfrissebbek közül választotta ki a 12 alkotást, ame­lyeket ezúttal a Művész mozi­ban láthat a közönség. A válasz­tékban szenzációnak számít pél­dául a tízévi szünet után most is­mét filmmel jelentkező Werner Herzog új munkája, A legyőzhe­tetlen. Ugyancsak unikum az osztrák Michael Haneke Isme­retlen kód című munkája, ame­lyet Juliette Binoche főszereplé­sével forgatott. (Haneke idei, botrányt kavart, A zongoralecke című filmjére a jelek szerint még várnunk kell.) Jó találko­zást ígér A kertben című film után Martin Sulik szlovák ren­dező új opusza, a Tájkép, amely előző filmjének kamarajellegé­vel ellentétben többtucatnyi sze­replő történetét meséli el. Goran Paskaljevic a nálunk is játszott Lőporos hordó után ezúttal egy Írországban forgatott filmmel, a Haragos Harryval lesz jelen a programban. A Luzsini védelem című angol film nemcsak az ala­pul szolgáló Nabokov-regény, il­letve Emily Watson és John Tur­turro főszereplése miatt tarthat számot kivételes érdeklődésre, hanem azért is, mert bizonyos jeleneteit Budapesten forgatták. Az említetteken kívül az izlandi, spanyol, lengyel, szlovén, fran­cia és német filmgyártás egy­­egy alkotását láthatja a magyar közönség. A programban a hazai forgalmazók által meg nem vett filmek szerepelnek, az előadá­sok szinkrontolmácsolással folynak. Újdonság az Európa Filmhé­ten, hogy most először csatlako­zik a programhoz a hazai fiatal nemzedék Szájtépés Filmsza­kadásig című kétnapos vetítés­sorozata. E rendezvény kereté­ben december 1-jén és 2-án a Szindbád mozi közönsége meg­ismerheti a már nevet szerzett, illetve a még kevésbé ismert fia­tal alkotók munkáit. A két napon 28 rendező 30 rövid- és kisjá­tékfilmjét vetítik, emellett két fórum foglalkozik a pályakezdő alkotókat érintő kérdésekkel. Természetgyógyász-fesztivál NÉPSZAVA-információ Ezoterikus és természetgyógyásza­ti témájú előadásokkal, valamint művészeti programokkal várj­a az érdeklődőket december 2-án, va­sárnap a Villányi úti Konferencia­­központban - idén ötödik alka­lommal - a Természetgyógyász Magazin Karácsonyi Fesztiválja. A szervezők különös jelentőséget tulajdonítanak a jubileumnak: ter­veik szerint az immár hagyomá­nyos találkozó idén a megszokott­nál is bensőségesebb hangulatú, a szeretetet, az egymásra figyelést, a belső harmónia megtalálását hirdető, s mindezeket segítő ün­nep lesz. Ezért, a már ismert prog­ramok mellett (ingyenes termé­szetgyógyászati tanácsadás, keze­lések, az egészséges életvitelhez szükséges eszközök, készítmé­nyek bemutatása), vidám, kreatív játékra, ezoterikus jelmezver­senyre is invitálják a látogatókat. A vidám hangulatú ünnepet komoly, ezoterikus és termé­szetgyógyászati témájú előadá­sok egészítik ki. Az előadások olyan témákkal foglalkoznak, mint az agykontroll és a belső béke, az asztrálfizika, a jövőér­zékelés, a jóslás, illetve a fiata­­lodás kérdése, a finomenergeti­ka és az agy, a diéta és a rákbe­tegségek, az önmasszázs, a bio­lógiai fogászat, a vitalitásmérés. A fesztivál művészeti prog­ramjában Krisna-tudatú szerze­tesek, Kövi Szabolcs, Dávid Vik­tória, Tolcsvay László, Somi Panni és társai és Laár András lép fel, de hallható török zene, japándob-bemutató és világze­nei jam session is. Előkerült az elveszett Haydn-levél MTI-információ Gyűjtői ritkaság került nemré­gen a kismartoni székhelyű Nemzetközi Joseph Haydn Ma­gánalapítvány birtokába: hosz­­szas alkudozás után, néhány hét­tel ezelőtt 330 000 schillingért (mintegy 6 millió forintért) sike­rült megszereznie a világhírű komponista ama levelének ere­deti példányát, amelyet Haydn 1800. augusztus 3-án Georg Halbig bécsi zongorakészítőnek írt. Az összeget Burgenland tar­tomány hozzájárulásából és ma­gánszemélyek adakozásából te­remtették elő. A levelet hosszú időn át elve­szettnek hitték, csak húsz évvel ezelőtt került újból elő, később azonban ismét nyoma veszett. Néhány éve egy kereskedő sze­rezte meg, aki szigorúan lakat alatt tartotta. Joseph Haydn levelének nyil­vános bemutatása alkalmából Helmut Bieler burgenlandi kul­­túrtanácsos rámutatott: „Célunk az, hogy Eisenstadtot és egész Burgenlandot a világ Haydn­­központjává tegyük, mint aho­gyan az Wagner esetében Bay­­reuthnak, Goethe esetében pe­dig Weimarnak sikerült.” Az alapítvány már 1993-ban megvásárolt kereken hatmillió schillingért 34 Haydn-levelet, majd 1996-ban és az idén érté­kes első nyomtatványoknak került birtokába. A teremtés című oratórium zenei anyagát tartalmazó parti­túra igen ritka első kiadásához is hozzájutott.

Next