Népszava, 2002. január (130. évfolyam, 1–26. sz.)

2002-01-02 / 1. szám

4­­­s Kevés kisebbségi képviselő lesz A pártok többsége nem tervez a Fidesz-Lungo Drom megálla­podáshoz hasonló választási együttműködést cigányszerveze­tekkel. Ugyanakkor kivétel nélkül minden parlamenti párt indít listán vagy egyéniben kisebbségi jelöltet, a leggyakrabban ép­pen roma nemzetiségűt. A hazai kisebbségek parlamenti képvi­selete azonban tíz éve megoldatlan, noha azt az Alkotmánybíró­ság is előírta a T. Háznak. NÉPSZAVA-összeállítás A Fidesz és a Lungo Drom meg­egyezése alapján a kisebbségi szervezet három jelöltjét az or­szágos, további hetet pedig me­gyei listákon indít a vezető kor­mánypárt a 2002-es országgyűlé­si választásokon. Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke és Farkas Fló­rián, a Lungo Drom vezetője ar­ról is megállapodott, hogy vá­lasztási győzelem esetén külön kormányszervezetet hoznak létre Cigány Integrációs Hivatal né­ven. Ez a hivatal­ összefogná az összes olyan államigazgatási te­rületet, amely a cigánysággal foglalkozik. Farkas lapunknak azzal indokolta a választási szö­vetséget, hogy a Fidesz az a poli­tikai erő, amely akarja és tudja is képviselni a romák érdekeit. Az MDF - a Fidesszel kötött válasz­tási szövetsége révén - részese a Lungo Drom-megállapodásnak, a dokumentumon szerepel Dávid Ibolya aláírása is. A párt által ka­pott 27 parlamenti helyen azon­ban romák nincsenek. Kósáné Kovács Magda, a par­lament emberi jogi és kisebbségi bizottságának szocialista elnöke úgy látja, a kisebbségeknek ala­nyi jogon kellene biztosítani kép­viseletüket a parlamentben, azon­ban erre az alkotmány nem ad le­hetőséget. Bár a kisebbségi jogi anyag elkészült - és az MSZP módosító indítványt is benyújtott hozzá -, az Országgyűlés egyál­talán nem foglalkozott a törvény megalkotásával. Kósáné lapunk­nak azt mondta: ebben a helyzet­ben az egyetlen megoldás, hogy a pártok országos listájukra vesz­nek vagy egyéniben indítanak ki­sebbségi jelölteket. Az MSZP ezért tárgyalásokat folytat több szervezettel is, a konkrét szemé­lyi kérdésekről a januári választ­mányi ülésen döntenek. Az SZDSZ - mint eddig - most is indít olyan jelölteket a jö­vő évi választásokon, akik vala­mely kisebbséghez tartozónak vallják magukat. Nem ez volt azonban kiválasztásuk legfőbb szempontja, nyilatkozta lapunk­nak Gulyás József, a párt jelölőbi­zottságának elnöke. Hozzátette: az SZDSZ mindig örül annak, ha olyanok vállalják a párt színeiben a megmérettetést, akik valame­lyik etnikumhoz tartoznak. Ép­pen ezért kisebbségi kvótát nem állapítottak meg, de az egyéni in­dulók között ezúttal is lesz roma és német származású is. A kisgazdapártnak természete­sen lesznek roma jelöltjei a vá­lasztásokon - mondta lapunknak Béres Béla, a párt alelnöke. Mivel a párt lefedi a magyar lakosság egészét, más kisebbséghez tarto­zókat, például német nemzetisé­git is indítanak — tette hozzá. G. Nagyné Maczó Ágnes, a párt má­sik alelnöke korábban úgy fogal­mazott, hogy bár néhány szerve­zet megkereste őket, választási szövetséget nem kötnek kisebb­ségiekkel, csak egy-egy politi­kust indítanak. Az idei választásokon két vagy három roma indul a MIÉP színei­ben - mondta Győri Béla, a MIÉP szóvivője. Az országos lis­ta még nem készült el, de az már biztos, hogy egyéni jelöltként szerepelnek. Az előző választáso­kon négy roma is indult a MIÉP képviseletében, de nem ugyan­azok, mint ezúttal. A párt jelöltjei között vannak még német, horvát és szlovák nemzetiségűek is. A rendszerváltás óta összesen három roma képviselője volt a parlamentnek. Hága Antónia (1990, 1994) és Horváth Aladár (1990) az SZDSZ listájáról került be, az azóta elhunyt Péli Tamás (1990, 1994) pedig az MSZP- frakcióban ült. Jelenleg nincs ci­gány képviselő a parlamentben. A kisebbségek parlamenti képvi­selete ugyanakkor alkotmányos kötelezettség, amely tíz éve nem teljesül. Az Alkotmánybíróság 1992-ben megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásos alkot­mánysértést követett el azzal, hogy nem hozott törvényt a ki­sebbségek parlamenti képvisele­téről. A parlamenti képviselet szükségességéről a mai kormány szerint sincs vita, eltérő nézetek csak a megvalósítás módjáról vannak. A helyzet egyik lehetséges megoldása Medgyessy Péternek, a szocialisták kormányfő-jelöltjé­nek ötlete volna a kétkamarás parlamentről, amelynek felsőhá­zában a kisebbségek is szerepet kapnának. L 2002. JANUÁR 2., SZERDA RÖVIDEN Légisztrájk igen, fennakadás nem Várhatóan ma sztrájkba lép a lé­giforgalmi irányítók egy része, miután sikertelenül zárultak a bértárgyalások a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság (LRI), valamint a Magyar Légiforgalmi Szolgálatok Szakszervezete kö­zött. A szakszervezet által köve­telt százszázalékos emelést az LRI irreálisnak nevezte, de a lé­giforgalmi irányítókat és mű­szaki dolgozókat tömörítő nagy szakszervezetek is elhatárolód­nak a munkabeszüntetéssel fe­nyegető szervezettől. Éppen ezért az LRI nem számol számot­tevő fennakadással a légi közle­kedésben. A cég ebben a formá­jában egyébként január 1-jével megszűnt, tevékenységét a to­vábbiakban a jogutód szerveze­tek - a Budapest Airport Rt. és a Hungarocontrol - végzik. A püspök önpusztítónak látja az emberiséget A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi el­nöke szerint az emberiség re­ménységgel és félelmekkel lé­pett át az új évezredbe. A debre­ceni Református Nagytemplom­ban tartott újévi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv püspök emlé­keztetett rá, hogy a múlt eszten­dő megmutatta: a természetet le­győzni akaró ember önmagát pusztítja el. Bölcskei Gusztáv az év eseményei közül az árvizet, valamint a szeptember 11 -i ese­ményeket emelte ki. Ezek sze­rinte azt bizonyították, hogy az emberi természet nem változott semmit. Sikeres volt az ö ökumenikus találkozó Mintegy hetvenezer fiatal vett részt a Taizéi Közösség ötnapos budapesti találkozóján. A fran­ciaországi alapítású ökumenikus szerzetesközösség 24. európai ifjúsági találkozóját rendezték a magyar fővárosban. Magyaror­szág másodszor adott otthont a találkozónak. A programban kö­zös imák, elmélkedések és ének­lések, valamint témák szerinti összejövetelek szerepeltek. A fórumokon szó volt a politiká­ról, Európa jövőjéről, a segít­ségnyújtás lehetőségeiről és az erőszakról. Szilveszter éjjelén a résztvevők virrasztást rendeztek az egyházközségekben a békéért s mindazokért, akik szenvednek a világ különböző tájain. BELFÖLD NÉPSZAVA Ringbe szállnak a pártok az frt karikáért Már csak tíz év a felemelkedésig - Tetőfokon az olimpiai láz Három gyerek, három szoba, négy kerék, öt karika, így hangzik a kibővített szlogen, amely jelzi: a választási kampány nem lesz mentes a 2012-es nyári játékok témájától. Az utóbbi egy hónap belpolitikai eseményeiből kiderült: sok társadalmi, politikai erő magáénak érzi az olimpia ötletét, a nemzeti egység tehát ebből a szempontból adott. Sőt, egyes politikusok 2012-re teszik a ma­gyar nemzet felemelkedésének kezdő időpontját. Nyusztay Máté NÉPSZAVA A politika résztvevői az utóbbi időszakban láthatóan nemcsak azt ismerték fel, hogy az olimpia ellen kampányolni veszélyes, ha­nem azt is: bár csak 2005-ben de­rül ki, melyik város rendezhet olimpiát mostanhoz tíz évre, már az idei választásokon is szavaza­tokat hozhat a terv felkarolása, így valószínű, hogy az egészség­ügy és a családok támogatása mellett a 2012-es olimpia ma­gyarországi megrendezésének kérdése is központi téma lesz a választási kampányban. Lapunk néhány hete már be­számolt arról, hogy a közelmúlt­ban olyannyira népszerűvé vált a téma, hogy önkormányzatok és társadalmi szervezetek, miniszte­rek és pártvezetők is megkezdték az olimpiai kampányt. Nemrég informális olimpiai tanácsadó testület is alakult, amely rögtön megállapította, hogy „az olimpia új utakat, hidakat jelent”. Az olimpiai láz a kormányt és a par­lamentet sem kímélte: a kabinet két héten belül háromszor is fog­lalkozott a kérdéssel, a parlament pedig idei utolsó ülésnapján vi­tatta meg, miért jó az országnak, ha Budapesten lesz az olimpia. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban a „hosszabb távú nemzeti fejlesztési terv gerincé­nek” nevezte az olimpiát. Nyilat­kozata után Pokorni Zoltán, a Fi­desz elnöke és Deutsch Tamás sportminiszter beszélt a legtöbb­ször a témáról. A vezető kor­mánypárt választmányának leg­utóbbi ülésén Pokorni úgy fogal­mazott, az olimpia a munkahely­­teremtés szempontjából felér egy kormányzati ciklus teljesítmé­nyével. Deutsch pedig azt mond­ta: a következő tíz esztendőben az olimpia rendezéséhez szüksé­ges infrastrukturális beruházá­sokra kétszer annyi költségvetési forrást kellene biztosítani, mint amennyit a kabinet a Széchenyi­­terv keretében történő fejleszté­sekre költ. A pártelnök „a magyar nemzet nagy lehetőségének” ne­vezte az olimpia megrendezé­sét, a sportminiszter viszont azt mondta, az nem csak Magyaror­szág, hanem Közép-Európa nagy lehetősége is. Sőt: a parlament­ben a sportminiszter a 21. század lehetőségéről beszélt. A Budapest Társaság konferenciáján - ame­lyen Pokorni és Deutsch is részt vett - a sportminiszter úgy fogal­mazott: a 2012-es olimpiai pályá­zók közül Budapest tart a legelő­rébb, hiszen a Magyar Olimpiai Bizottság, a fővárosi közgyűlés és a kormány egyaránt támogatja a tervet. A Fidesz elnöke pedig azt mondta: a miniszterelnök által meghirdetett szlogen így bővül: három gyerek, három szoba, négy kerék, öt karika. A parlamenti vitában Bánki Erik (Fidesz) történelmi lehető­ségnek, Weszelovszky Zoltán (Fi­desz) az egész nemzetre kiható­nak minősítette a nyári játékok megrendezését. A többi párt óva­tosabban ugyan, de szintén támo­gatásáról biztosította a tervet (a MIÉP-es Bognár László szavai szerint az olimpia „tartásra ser­kenti, összefogásra készteti a nemzetet”). Csak az SZDSZ el­lenzi alapjaiban a tervet. Bauer Tamás (SZDSZ) a vitában úgy fogalmazott, a jelenlegi kormány gátolja azokat a budapesti és fő­város környéki infrastrukturális fejlesztéseket, amelyek az olim­pia rendezéshez nélkülözhetetle­nek lennének. Demszky Gábor főpolgármester viszont - pártja álláspontjával szemben - „hasz­nosnak és kívánatosnak" tartja, hogy 2012-ben Budapest rendez­ze az olimpiát. Ő azzal érvelt, hogy a mindenképpen szükséges fővárosi, köztük közlekedésfej­lesztési beruházásokat az olim­piai felkészülés kapcsán előre le­hetne hozni. Az olimpiai pályázat támoga­tásáról szóló előterjesztés részle­tes vitája a parlament februári ülésén folytatódik, lesz tehát még alkalmuk a pártoknak arra, hogy kifejtsék az ország felvirá­goztatásával kapcsolatos elkép­zeléseiket. Egyébként Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke az év első ne­gyedében Budapestre készül. Or­bán Viktor meghívására a tervek szerint alig több mint egy hónap­pal a választás előtt, március 9-én látogat az olimpiai rende­zésre aspiráló magyar fővárosba. A magyar politikusoknak is hasonló a szemüvege, mint Juan Antonio Samaranch volt NOB-elnöknek Népszerűsség: szoros élv­ezőoj NÉPSZAVA-információ Bár decemberben is a 2001-et végig vezető Dávid Ibolya áll a politikusok népszerűségi listá­jának élén, rokonszenvindexe a Szonda Ipsos és a TÁRKI méré­se szerint is csökkent. A két köz­vélemény-kutató cég december eleji felmérése szerint a dobogós helyeket továbbra is Mádl Ferenc köztársasági elnök, illetve Mar­­tonyi János külügyminiszter fog­lalja el. Eltérés mutatkozik azon­ban a két adatsor között a továb­bi helyeket illetően, hiszen amíg a TÁRKI és a Századvég Politi­kai Elemzések Központja közös vizsgálata Orbán Viktort, illetve Pokorni Zoltánt teszi a negyedik és ötödik helyre, addig a Szonda felmérése szerint a­ miniszterel­­nök csupán a nyolcadik, míg a Fidesz pártelnöke a hetedik leg­népszerűbb magyar politikus. A Szonda Ipsos által megkér­dezettek körében náluk előke­lőbb helyen szerepel Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök­jelöltje, illetve Kovács László pártelnök. A két vezető kormány­­párti politikust ebben a felmérés­ben az SZDSZ elnöke, Kuncze Gábor is megelőzi. Jelentős elté­rés, hogy a TÁRKI által megkér­dezett szavazópolgároktól a sza­bad demokrata pártelnök csak a 11. helyre elegendő szavazatot kapott, így Demszky Gábort kö­veti a sorban. A főpolgármestert egyébként a Szonda csupán a 13. helyre sorolta. Az említetteken kívül nemigen található ellenzéki politikus a TÁRKI-Századvég által összeál­lított népszerűségi listán. A Fi­desz vezető politikusai mellett azon csupán egy-két kormánytag és kisgazda politikus, valamint Csurka István szerepel. A Szon­da Ipsos felmérése viszont rajtuk kívül szocialista, szabad demok­rata, illetve MDF-es vezetőket is a helyezettek közé sorol. A leg­népszerűtlenebb politikus mind­két közvélemény-kutató szerint továbbra is Torgyán József. Hatékonyabban működik már a Történeti Hivatal 2001-ben hússzor több embert világítottak át a Történeti Hiva­talban, mint az előző évben. Az intézmény vezetője, Markó György szerint a múltjukra kíváncsi ügyfelek átlagos várakozá­si ideje a kezdeti fél évről három hónapra csökkent. Dikász János írása a NÉPSZAVÁNAK Eddig 7596 ügyfél fordult a Tör­téneti Hivatalhoz (TH), hogy be­tekintsen a személyét érintő ira­tokba - nyilatkozta lapunknak Markó György, az intézmény el­nöke. Mint ismert, az 1997-ben alapított TH-ban őrzik - többek között - az egykori állampárt bel­ügyi szervezetei által megfi­gyelt személyekről készült dossziékat. Ezekhez az iratok­hoz - a törvényi szabályozás betartá­sa mellett - hozzá­férhetnek a kutatók és az adott ügyben érintett állampolgá­rok is. A törvény ér­telmében a hivatal által kiadott iratmásolatokban számos nevet ki kellett takarni, ami nemtetszést keltett az ügyfe­lek többségben. Markó szerint ezen pozitívan változtatott a nyá­ron módosított ügynöktörvény. Ezután a témát kutató történészek és a dossziékba betekinteni akaró átlagemberek több adathoz jut­hatnak, a TH-nak pedig már nem kell a törvényes kiskapukat ke­resnie, hogy kielégítse az igény­lők információéhségét. Ez azt je­lenti, hogy a korábbi gyakorlattal szemben például egy olyan nyo­mozati iratot, amelyet a korabeli törvények alapján csak a benne szereplők olvashattak, a nyár óta a betekintő ügyfelek is megis­merhetik. Az ügynöktörvény ezen kívül a TH jogállását szaklevéltárként határozta meg. Ez egyebek mel­lett azt jelenti, hogy titkosszolgá­latoknál lévő iratok a keletkezé­süket követő 15 év múlva a TH- ba kerülnek és kutathatóvá vál­nak. A rendszerváltás évének adataira így például már csak négy évet kell várni. Erre a folya­matos iratbővülésre készülve ala­kítottak ki az Eöt­­vös­ utcai székház pincéjében újabb tá­rolóhelyeket. Az elmúlt időszak statisztikáit áttekint­ve Markó György kiemelte, hogy amíg kezdetben a dosz­­sziék feldolgozat­­lansága miatt csak minden harmadik ügyfélnek tud­tak érdemi információval szolgál­ni, az idei 1447 kérelmező közül már 725-en elégedetten távozhat­tak. Az átlagosan féléves várako­zási idő a felére csökkent. Az új számítógépes rendszer folyama­tosan bővülő adatbázisában jelen­leg csaknem 300 ezer név szere­pel. A 2000-ben elfogadott átvilá­gítási törvény kibővítette az érin­tettek körét, jelentősen megnövel­ve a TH kötelezettségeit: az első évben 97 embert kellett átvilágíta­niuk, tavaly viszont már mintegy kétezret. Markó szerint a 2004-ig tartó munka nagy része még hát­ravan, hiszen eddig jórészt csupán az elektronikus sajtóban dolgo­zókkal végeztek. Azt az iratot, amelyet korábban csak a benne szereplők olvashattak, nyár óta a betekintő ügy­felek is megismerhetik «OWWOOeWMWWOftfrMOWCWOWWWWOWM&MMaowaoCMWMWWOWWOfr á Kibernetikus államtitkár Január elsejétől tölti be hivatalát a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumának új politikai állam­titkára. Halász János - a Fidesz debreceni országgyűlési képvise­lője - végzettsége alapján mate­matikus-kibernetikus, valamint művelődési és felnőttképzési me­nedzser diplomával is rendelke­zik. A politikus Várhegyi Attila helyére kerül. Ő novemberben mondott le, miután a bíróság első fokon pénzbüntetésre ítélte. Vár­hegyi váltja egyébként Halászt a parlament társadalmi szervezetek bizottsága alelnöki tisztségében.

Next