Népszava, 2002. február (130. évfolyam, 27–50. sz.)
2002-02-01 / 27. szám
NÉPSZAVA Közalkalmazotti összefogás MTI-információ Béreik emeléséért közös és egységes fellépésre kérik fel közalkalmazott társaikat a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) tagjai, a felhívást az érdekképviselet országos ügyvivői tanácsa csütörtöki ülésén nyilatkozatban fogalmazta meg. A nyilatkozat szerint azért szükséges közösen és egységesen fellépni a béremelésért, mert az ez év januárjától bevezetett bruttó 50 ezer forintos (nettó 37 700 forintot jelentő) minimálbér megalázó helyzetbe hozta a közalkalmazottak közül azokat, akik több évtizede végeznek szakmai munkát. Követelésük szerint a béreken még a jelenlegi parlamentnek kell változtatnia. A bérfejlesztést úgy kell végrehajtani, hogy 2002. január 1-jétől a minimálbér és a törvény szerinti, bértáblában meghatározott legkisebb közalkalmazotti bér mindig legyen azonos a mindenkori minimálbérrel. Ha a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma országos közalkalmazotti figyelmeztető sztrájkot hirdet, a KKDSZ részt vesz abban, miután az érdekképviselet tagsága 98 százalékban kész csatlakozni. Beépítik a Tabán egy részét Nagy többséggel elfogadta a fővárosi közgyűlés azt a kerettervet, amely közparkból építési övezetté minősíti át a Tabán egy részét - értesült az origo. Közben környezetvédők tüntettek a Ráckert környékének beépítése ellen a Városháza előtt. A Rác fürdő felújítása mellett szálloda, mélygarázs is épülne, ráadásul sikló vezetne fel a Gellérthegyre. Nagy többséggel elfogadta a Ráckert környékének beépítésével kapcsolatos beruházások kerettervét a fővárosi közgyűlés, ezzel közparkból építési övezetté minősítették a Tabán egy részét. A döntéshez kétharmados többség kellett, a MIÉP kivételével valamennyi frakció támogatta. A konkrét tervekről külön szavaznak majd. A tervek szerint felújítanák a Rác fürdőt, és egy luxusszálloda és mélygarázs is épülne a fürdő mellett. A környezetvédelmi hatósági engedély még elbírálás alatt áll. A Gazdasági Minisztérium a Széchenyi-tervből támogatná a beruházást. Demszky Gábor főpolgármester azzal érvelt az építkezés mellett, hogy csak magántőke bevonásával lehet felújítani az elhanyagolt környéket. A befektetőcég pedig csak akkor vállalja a fürdő rendbetételét, ha szállodát és mélygarázst is építhet. A főpolgármester szerint csak kismértékben, 1600 négyzetméterrel csökken a zöldfelület a Tabánban. Demszky érvelése ellenére a zöldek tiltakoznak a tervezet ellen. Ezért csütörtökön mintegy félszáz természetvédő demonstrált a Tabán egy résznek beépítése ellen. A tüntetők tiltakozó levelet és fogpiszkálókat - emlék a Tabánból felirattal - adtak át a fővárosi közgyűlés tagjainak. Számos fa esne áldozatul a beruházásnak, és a zöldek számítása szerint 3700 négyzetméternyi park tűnne el. Ez a zöldek szerint elfogadhatatlan. A nyugat-európai nagyvárosokban 21 négyzetméter zöldterület jut egy főre, Budapesten pedig csak 11-12 négyzetméter - magyarázta Huth Gergely, a Szabadfelfogású Természetvédők Körének aktivistája, aki hozzátette: az eddigi parkoló helyén tervezett mélygarázs pedig veszélyeztetheti a forrásokat. A fővárosi közgyűlés legnagyobb létszámú, Fidesz-MDFMKDSZ-frakció képviselői túlnyomó többségének távollétében döntöttek a főváros legjelentősebb beruházásáról, a 120 milliárd forint értékű csepeli szennyvíztisztító építésével összefüggő kérdésekről, és a Bartók Béla út és térségének 8 milliárd forintos felújítási programjáról. • S MTI-információ Felszínre hozták tegnap délután 16 óra 55 perckor Szilágyi Zsolt 26 éves kutatóbúvárt, aki öt napon át volt foglya az Esztramoshegy alatti Rákóczi-barlang üregének. A fiút hordágyra erősítve, speciális kötélpályán húzták ki a barlangból. A mentősök azonnal melegítő fóliába helyezték és elindultak vele a Miskolci Megyei Kórházba. A család a barlang bevezető folyosóján várta Szilágyi Zsoltot, aki pár szót tudott beszélni a feleségével. A búvárok sírva fakadtak, amikor öt nap után végre a felszínre került a barlangász. Ezt megelőzően tegnap délelőtt 11 óra 40 perckor a barlangi mentőcsapatok egy vékony résen áttörték annak az üregnek a falát, amelyben a bent rekedt kutatóbúvár tartózkodott. Az áttört falon először néhány centiméter széles és 80 centiméter hosszúságú rést sikerült vágniuk. A kőzet áttörése után még mintegy 80 centimétert kellett haladni, hogy kibővítsék a rést. Végül is ezen keresztül hozták ki Szilágyit, akinek kimentésén csaknem száz barlangi mentő dolgozott az utóbbi napokban. A munka az utolsó fázisban jelentősen lelassult, mert minden robbantás után szünetet kellett tartani, hogy oxigénpalackokkal frissítsék a levegőt. A lőporgázok miatt ugyanis a fal mindkét oldalán búvártechnikával kellett friss levegőt juttatni a mélyben rekedt búvárhoz és rá vigyázó társához, továbbá a kihajtott sziklafal oldalán a mentőcsapat tagjaihoz is. Mádl Ferenc köztársasági elnök közleményben fejezte ki örömét amiatt, hogy sikerült felszínre hozni a kutatóbúvárt. „Ezúton is szeretném megköszönni a mentésben részt vevő valamennyi közreműködőnek, hogy tudásuk, erejük legjavát adva, emberségből példát mutatva megmentették honfitársunk életét” - írta Mádl Ferenc. Kimentették a búvárt Szilágyi Zsolt barátja sírva mond köszönetet az egyik barlangi mentőnek Veres Viktor felvétele BELFÖLD 2002. FEBRUÁR 1., PÉNTEK 3 Megkezdődött az idei költségvetés tartalékának szétosztása Azonnali kormányfői ígéret bizonytalan teljesítéssel Nem alaptanul aggódik Solt Pál, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) és a Legfelsőbb Bíróság elnöke a nyári, összességében 4 milliárd forintos kormányfői ígéret kapcsán. Bár Orbán Viktor miniszterelnök szavának súlyát senki nem vitatja, mégis túl sok a bizonytalanság az ígért támogatás egészének kifizetése körül. Pálmai Erika NÉPSZAVA Orbán Viktor miniszterelnök 2001. június végi találkozójukon ígérte meg Solt Pálnak, hogy még abban az évben 4 milliárd forintos támogatást kap az igazságszolgáltatás. Mert megérdemli, mert szükséges és mert van rá lehetőség. A magyar gazdaság nagyon jól teljesített az elmúlt évben (2000-ben), ami lehetővé teszi, hogy költségvetési forrást biztosítsanak előre nem tervezett kiadásokra is - fogalmazott akkor Orbán Viktor. A bíróságok ekkor kaptak ígéretet arra, hogy hozzájutnak a köztisztviselői törvény módosítása miatt szükséges béremelés fedezetéhez. Megállapodtak abban is, hogy szabálysértési ügyek letárgyalhatóságához 30 új titkári és 30 tisztviselői álláshely megteremtésére nyújt fedezetet a kormányzat. Ígéretet kaptak az ország második legnagyobb bíróságának - amely jelenleg alkalmatlan e minősítésre - felújításához és bővítéséhez szükséges hárommilliárd forint kifizetésére is. A két közjogi méltóság legeredményesebbnek minősített találkozója után nem sokkal átutalták a bírósági tisztviselőknek - a köztisztviselői törvény módosítása következtében - járó béremelés összegét (mintegy 800 millió forintot), így maradt még 3,2 milliárd forint a kormányfői ígéretből. Ezek után decemberi ülésén foglalkozott a kormány Orbán Viktor júniusi ígéretének megvalósításával. Az itt született kormányhatározat szerint 2001-ben mindössze 367 millió forintot kapnak kézhez a bíróságok. A döntést a kormányszóvivő azzal indokolta, hogy a költségvetési többlettámogatást még az idén - azaz 2001-ben - fel kell használni. Tekintettel arra, hogy közeledik az év vége, ennél többet úgysem tudnának már elkölteni. Borókai Gábor azt is hangsúlyozta, hogy a kormányfő 2001-2002-re ígérte a többlettámogatást. Annak ellenére, hogy Solt Pállal folytatott megbeszélésén Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy a magyar gazdaság 2000. évi jó teljesítménye teszi lehetővé a többlettámogatást a bíróságok számára is. Ráadásul júniusban jelen - és nem jövő - időben beszélt a miniszterelnök. Ehhez képest még mindig nem egyértelmű, hogy hozzájutnak a bíróságok a megígért pénzhez. A Pest Megyei Bíróság épületének felújításához és bővítéséhez szükséges 2,75 milliárd forinttal kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter a következőkről tájékoztatta a közelmúltban Solt Pált: „Tájékoztatom, hogy Miniszterelnök úrral történt megbeszélése alapján a Pest Megyei Bíróság épületkorszerűsítésére 2001-2002. évre kért támogatás összegét előjegyzésbe vettük. A kormányhatározat szerint az általános tartalék terhére biztosított összegen felül fennmaradó részt a 2002. évi költségvetési folyamatok, illetve a központi költségvetés általános tartalékának terhére jelentkező igények ismeretében lesz módom ismételten a Kormány elé terjeszteni.” Az idei költségvetésnek 37,5 milliárd forintos tartaléka van, és már megkezdődött ennek szétosztása. Ebből már 1,2 milliárd forintot kifizettek januárban a státustörvény végrehajtásához. Terror Háza: leállították a kivitelezést A fővárosi közigazgatási hivatal építésügyi főosztálya január 21- én kelt határozatával az I. fokú építésügyi hatóságot új eljárás lefolytatására utasította, ezért az Andrássy út 60. szám alatti épületen folyamatban lévő külső homlokzati kivitelezési munkálatokat leállították. Miután a munkák zöme elkészült, a Terror Háza Múzeum tervezett megnyitását nem befolyásolja. IV tt biztosítók többsége vállalja az árvízi kockázatot Folytatás az 1. oldalról Igaz, azt követően a kormány és az OTP Garancia Biztosító képviselői egyaránt úgy kommentálták az eseményeket, hogy a biztosítótársaság átveszi a szerződéseket. Kérdés azonban, mit értettek a felek átvétel alatt. Az ÁB-Aegon ugyanis - a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletére hivatkozva - nem adta ki a szerződések listáját. Az átvétel tehát mindössze annyit jelent, hogy a biztosítótársaság hajlandó kötvényt kötni mindazokkal, akik maguktól jelentkeznek náluk. Erre pedig bármelyik más társaság is hajlandó. Különösen igaz ez azért, mert az OTP Garanciához hasonlóan a legtöbb társaság megegyező módon biztosítja az ingatlanokat árvízi kockázatra: nyílt ártéren, hullámtéren és nem mentett területen keletkezett károk esetén nem térítenek - tudtuk meg a társaság illetékeseitől. Álláspontjuk szerint nem lehet azonban külön kezelni a Tisza mentén lévő ügyfeleket, éppen ezért nem is tartják külön nyilván az itteni szerződéseket. Ez ugyanis ellenkezne a biztosítás alapelvével és antiszelekcióhoz vezetne - fogalmaznak az OTP Garancia szakértői. (Mindez éppen ellentétes egyébként az ÁB-Aegon szempontjával, amely éppen e térségre elkülönítve kalkulál.) A tavalyi árvízzel összefüggésben egyébként a társaság 350 millió forintot utalt ki károsult ügyfelei részére. Tavaly lakásbiztosítások kapcsán országosan összesen 2,132 milliárd forintot fizetett ki. Lakásbiztosításokból származó díjbevételük ugyanebben az évben 4,544 milliárd forint volt. A Generali-Providencia Biztosító 350 ezer lakásbiztosítási szerződést kezel. A tavalyi árvíz kapcsán közülük csaknem 600 szerződésre több mint 450 millió forint kártérítést fizettek ki. Ez meghaladta az adott térségből származó díjbevételüket - tudtuk meg Hajas Gábortól, a Generali-Providencia osztályvezetőjétől. Lakásbiztosításukban alapkockázatként szerepel az árvízkár, ezt tehát minden szerződésünk tartalmazza. Az Allianz Hungária Biztosító Rt.-nek országszerte hozzávetőlegesen 550 ezer ingatlanbiztosítása van, ezzel 20 százalékos a piacrészesedése. Cégük nembiztosítja a hullámtereken lévő ingatlanokat, továbbá azokat, amelyek belvíz által rendszeresen veszélyeztetett területen vannak. Egyéb ingatlanok esetén az árvízi kockázat alapbiztosításuk része. Az esetek zömében alkalmazott egyéni kockázatbecslés sokkal inkább a házak állagával van kapcsolatban, s nem elsősorban annak elhelyezkedésétől függ - tudtuk meg Sipos Józseftől, az Allianz Hungária ügyvezető igazgatójától. A tavalyi évi árvízi károkra az Allianz Hungária csaknem félmilliárd forintot fizetett ki a károsultaknak. Az árvízi pusztítások okozta riadalom csak időlegesen növeli a biztosítások számát. A tapasztalatok szerint egy-egy nagy elöntést, lakásrobbanást vagy földrengést követően élénkül az érdeklődés a biztosítások iránt, ez azonban nem tartós. Aki ugyanis nem meggondolásból, hanem hirtelen felindulásból köti meg biztosítását, azok jó része elfelejti fizetni azt, így sok szerződés néhány hónap után megszűnik. Lapunk megkereste a Magyar Biztosítók Szövetségének soros elnökét - aki egyben az OTP Garancia Rt. elnök-vezérigazgatója -, ám Utassy László nem kívánt kérdéseinkre válaszolni. A településeken egyébként igen nagy számban biztosították otthonukat az ÁB-Aegonnál a polgárok, sokan azonban már korábban is elégedetlenek voltak a társasággal. Az emberek jogosan háborodtak fel, amikor az ÁB-Aegon január közepén közölte velük, hogy február 28-ig érvényes a biztosításuk, és utána nem hosszabbítja meg - mondta lapunknak Vámosatya polgármestere, Szász József. Ez már kritikus időszak, hiszen a tavaszi árvizek éppen attól az időszaktól kezdve esedékesek. Ráadásul a biztosító döntése a 271 ingatlan hozzávetőlegesen 40 százalékát érintette. Ekkora volt ugyanis az a kör, aki korábban éppen a szerződéseket felmondó ÁB-Aegon mellett tette le a voksot. A más társaságokkal történő szerződéskötés folyamatos, nem volt fennakadás, mivel már szeptemberben megkereste a vámosatyaiakat egy másik cég, és ott helyben nyitott is egy fiókot. Ám az ÁB-Aegon szerződésfelmondására nem az OTP Garancia Biztosító Rt., hanem a Generali- Providencia reagált azonnal, így aki akarta, már megköthette az új szerződést, ráadásul a régi feltételeket átvállalta az új társaság is. Gulácson a négyszáz házból mintegy 180-nak volt biztosítása, megközelítőleg 60-nak az ÁBAegon biztosítótársasággal - tudtuk meg Szűcs László jegyzőtől. Hozzátette: szerették a lakosok ezt a biztosítót, mert a károk nagy részét megtérítette, most azonban más biztosítóval kénytelenek szerződést kötni. Az új lakások esetében nem újította meg a biztosítási szerződést az ÁB-Aegon Tákoson. A polgármester, Kiss Mihály szerint azonban az emberek nem is bánták, mert rossz tapasztalataik voltak, a tavalyi árvíz után sokan még most is pereskednek a biztosítóval. Augusztus végén a helyreállítási és újjáépítési bizottság munkatársai jelezték a tárcaközi bizottság ülésén, hogy az ÁBAegon nem hosszabbítja meg a szerződéseit, ennek ellenére csak akkor foglalkoztak az üggyel, amikor az országos sajtóban megszellőztették - mondta Helmeczy László elnök. Hozzátette: az érintettek nagyon sérelmezték a biztosító lépését, hiszen ebben a térségben nem csak elővigyázatosságból kétnek biztosítást. Az ÁB-Aegonnak azonban amúgy sem voltak elégedettek a térségben, mivel a kárrendezéskor a megállapított összegnek csak a töredékét térítették meg. Több száz panasz érkezett a megye különböző településeiről, a tárgyalások sok esetben a mai napig nem fejeződtek be. Az esetek zömében alkalmazott egyéni kockázatbecslés sokkal inkább a házak állagával van kapcsolatban, nem annak elhelyezkedésével