Népszava, 2002. április (130. évfolyam, 76–100. sz.)
2002-04-12 / 85. szám
12 2002. ÁPRILIS 12., PÉNTEK 1990-2000 KORMÁNYOK ÉS VÁLASZTÁSOK NÉPSZAVA Infláció, avagy az örök ellenség Hullámvasúton a bruttó hazai össztermék mutatója - Lassú növekedést várnak a szakértők Az infláció várhatóan továbbra is lassan csökken, a bruttó nemzeti termék (GDP) pedig megtartja emelkedő tendenciáját - vélik gazdasági szakértők. A valószínű kormányváltás sem lehet befolyással a magyar gazdaság további jó teljesítményére. Azonban akár bekövetkezik a kabinetváltás, akár nem, a szakemberek szerint az új adminisztráció óvatos lépéseket lesz kénytelen tenni. Simon István NÉPSZAVA Klasszikus értelmezés szerint az infláció kiváltó oka az áruforgalom lebonyolításához szükségesnél nagyobb mennyiségű papírpénz kibocsátása, ami az árak emelkedéséhez, közvetve pedig a pénz értékének, a bérek reálértékének csökkenéséhez vezet. Magyarországon az infláció a két világháborút követően ugrott meg a legjelentősebb mértékben. Az első világháborút követően a pengő bevezetésével törték le az árak rohamos emelkedését (1926), a második világégés után pedig a pengő addig nem látott mértékű inflálódásának vetett véget a forint 1949. augusztus 1-jei bevezetése. A rendszerváltás előtt hazánkban piacgazdaság nem létezett, helyette számos hibásan finanszírozott, évről évre tetemes veszteséget termelő állami vállalat működött. Ezek talpra állítása vagy adott esetben felszámolása sürgős és hathatós központi beavatkozást igényelt. A fogyasztói árak alakulásával mért infláció Magyarországon 1988-ban gyorsult fel számottevően. Csúcspontját 1991-ben érte el a folyamat, amikor a kutatók 35 százalékos drágulást regisztráltak az előző évhez viszonyítva. Bár a nyomott külkereskedelmi mérlegből egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy hamarosan drasztikus megszorító intézkedésekre lesz szükség, az 1994- es választások közeledtével ezt senki nem merte felvállalni, ezért kis léptékben, ám folyamatosan csökkent az infláció üteme. A Horn-kormány belátta, hogy a gazdasági reformok nem halogathatók tovább. Ezért 1995- ben a stabilizáló csomag alapkövét a forint 17 százalékos, egylépcsős leértékelése, majd a csúszó leértékeléses korrekciója jelentette. Alapvető fontosságú lépés volt a kétéves időtartamra szóló, összesen 30 százalékos vámpótlék bevezetése is. Mindez jelentősen megemelte az inflációs rátát, egyúttal a jövedelmek mintegy 15 százalékos értékcsökkenéséhez vezetett.A kilencvenes évek közepére felgyorsult a privatizáció üteme, a vállalati struktúra fokozatosan átalakult. A veszteséget termelő üzemeket sorra bezárták, illetve eladták, csak az átgondolt tervezéssel irányított, piaci alapokon működő egységek maradtak fenn. Ennek következtében a gazdaság termelékenysége, hatékonysága is fokozódott, ami belgazdasági szempontból kedvezőbb kamatterheket, külgazdasági szempontból pedig kedvezőbb külkereskedelmi cserearányokat eredményezett. Mindez erősen befolyásolta az infláció alakulását, amit a költségvetés és a politika sem bánt igazán, hiszen semlegesítette a korábbi évek erőltetett béremelési indexét, lehetőséget nyújtva a mutatók konszolidálására. A Bokros-csomag hatására 1996-tól 1999 májusáig ismét folyamatosan csökkenő pályára állt az éves árdrágulás mértéke, évi 4-5,3 százalékpontot csökkent az infláció. Több mint tíz év után így sikerült elérni, hogy 2000- re ismét egy számjegyű legyen a fogyasztói árindex emelkedése (9,8 százalék). Hasonló értéket regisztráltak a kutatók 2001-ben is (9,2 százalék). Míg Magyarországon a fogyasztói árszínvonal 2000-ben az előző évivel megközelítőleg azonos mértékben emelkedett, Európa legtöbb országában és az Egyesült Államokban is gyorsult az áremelkedés üteme. Hasonló gyorsulás jellemezte a környező, a piacgazdaság útjára velünk egy időben lépett közép- és kelet-európai államokat, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát és Lengyelországot is, ám az éves növekedés mindenütt magasabb volt a Magyarországon tapasztaltnál. Az inflációtervezés hosszú távú folyamat, melynek végső célja az, hogy belátható időn belül a magyar gazdaság teljesítménye elérje az Európai Unió 2-3 százalékos éves inflációs átlagát - fejtette ki a Népszava kérdésére dr. Szabó László, az Ecostat KSH Gazdaságelemző és Informatikai Intézet szaktanácsadója. Az EU-ban jelenleg Írországban a legmagasabb az inflációs ráta (5 százalék körül), ám a gazdaság évi 8-10 százalékos növekedési üteme miatt ezt a szervezet egyelőre nem nézi rossz szemmel. Rendkívül szigorú feltételekhez kötik Magyarországnak az Európai Monetáris Unióba (EMU) való bekerülését is, Szabó László azonban úgy véli, a jelenlegi gyarapodási mutatók mellett 3-4 éven belül ez is megvalósulhat. Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. infláció-szakértője szerint is célravezető a jelenlegi gazdaságpolitika. Véleménye szerint azonban a gazdasági növekedés nagyban függ majd az európai konjunktúra alakulásától. Az ipari termelés 2002 első felében várható visszaesését a második fél évben valószínűleg gyenge erősödés követi majd - véli a kutató. Utóbbi megállapítás a kedvező kamatozású lakáscélú hiteleknek köszönhetően megélénkülni látszó építőiparra, illetve az ezzel összefüggő ingatlankereskedelemre támaszkodhat, de jelentős fejlődésre van kilátás a hírközlés (mobiltelefonok és internet), valamint a kereskedelem terén. Minderre az elmúlt hónapokban tapasztalt, erőteljes reálkereset-növekedés lehet a magyarázat. Barta Judit úgy véli, hogy a valószínű kormányváltás nem jelent majd komoly befolyásoló tényezőt a gazdaság fejlődési irányára. A szakértő leszögezte: bár ezt nem ismerik be, a Fidesz-kormány is restrikciókkal kezdte, és az áprilisban megválasztásra kerülő új kabinet is megfontolt intézkedésekre kényszerül. Csodát tenni ugyanis nem lehet: ha nincs export, megfullad a gazdaság. A piacgazdaság bevezetését kísérő gazdasági visszaesést követően folyamatos növekedés olvasható ki a bruttó nemzeti termék (GDP) mutatóiból. Szintén tíz évre volt szükség ahhoz, hogy a stabilizációs intézkedéseknek köszönhetően a GDP visszakússzon az 1989-es szintre. Az 1998 és 2000 közötti világgazdasági konjunktúra idején, a Bokros-csomag hatására a magyar gazdaság is dinamikus fejlődési periódusba lépett, amit a bruttó hazai terméknek az Európai Unió átlagát jóval meghaladó mértékű növekedése jelzett. Az ezt követő, máig érezhető dekonjunktúra Európa valamennyi országának gazdaságára visszavető hatást gyakorolt, nálunk azonban az uniós átlagnál jóval csekélyebb mértékben csökkent a GDP. A Fideszkormány által két évvel ezelőtt bevezetett Széchenyi-terv különösen az építőiparra gyakorolt élénkítő hatást, amit az ágazat GDP-ből kihasított, stabil 9-10 százalékos részesedése jelez. Hegedűs Miklós, a GKI vezető kutatója úgy véli, a maga idejében a Bokros-csomag és a Széchenyi-terv is nagyarányú pozitív változások katalizátora volt, ám gusztustalannak tartja a két stabilizáló csomag politikai célzatú összehasonlítását. A kutató szerint előbbi sikerét mutatja, hogy 1996- tól napjainkig folyamatos, gyorsuló GDP-növekedést regisztráltak. Ez a folyamat 2000-ben éves szinten 5,8 százalékon csúcsosodott, 2001 -ben pedig némi visszaesés után 3,8 százalékot tett ki. Ez is szép eredmény annak tükrében, hogy az EU-ban évi átlagban csupán 1,4-1,6 százalékos GDP-növekedést mértek. Az építőipar mellett legszembetűnőbben a feldolgozóipar fejlődik, amely az elmúlt évek során összesen több mint 60 százalékkal növelte GDP-részesedését. Lendületes a híradástechnikai ipar fejlődése is, amelynek alappillérei a külföldi finanszírozással létrehozott zöldmezős nagyberuházások (székesfehérvári ipari park) voltak. Az 1995-ös 4-5 százalékhoz képest ma a hi-tech ipar teszi ki az export közel 30 százalékát. Különösen a privatizációt követően számított húzóágazatnak a híradástechnika, amely 15 százalékos szeletet hasított ki a GDP-ből, de a mobiltelefónia és az internetipar előretörése révén elért évi 4,2-4,3 százalékos részaránya még mindig igen kedvező. A fentiekkel ellentétben gyakorlatilag a rendszerváltás óta jellemzően stagnál ugyanakkor a közlekedés és a mezőgazdaság. Különösen az utóbbi GDP-részesedése csökkent számottevően. Hegedűs szerint ugyan a gyarapodás üteme várhatóan csökken, a bruttó nemzeti termék 2002-ben is növekedni fog (3,2-3,5 százalékkal). A dekonjunktúra lecsengésével egy időben különösen az év második felében várható érdemleges fellendülés. Ezt a kedvező lakáshitelekkel felpezsdített magán-, valamint az állami beruházások hatására megélénkülő önkormányzati építkezések okán továbbra is az építőipar (9-10 százalékos növekedési ütem), illetve a hírközlés (4 százalék) vezeti majd. A közlekedés és a mezőgazdaság terén stagnálásra számítanak a szakemberek. A világgazdasági dekonjunktúrától függően a GDP növekedése 4,5 százalék körül valószínűsíthető. Dr. Szabó László szerint az EU-átlagot kétszeresen meghaladó fejlődési ütem tartásához középtávon kell biztosítania a mindenkori kormányzatnak a legalább kétszeres ütemű gazdasági növekedést. A jelenlegi négyszeres adatok azt mutatják, hogy kisebb időegységekre bontva, egyes szektorok kiemelt támogatása révén jóval látványosabb eredményeket is fel lehet mutatni. Az Ecostat szaktanácsadója szerint azonban a neheze csak most következik. A választásokon bizalmat szerző kabinet ugyanis a ciklus első egy-két évében az egyensúly helyreállítására kényszerül, ami feltehetőleg nem állítja pozitív megvilágításba az új kormányt. Csodát tenni aligha lehet: ha nincs export, megfullad a gazdaság Hétfői témánk: bérpolitika Az élelmiszerárak gyakran az infláció átlagánál nagyobb mértékben drágultak A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, 1990-2000 Év Bruttó hazai termék (piaci beszerzési áron) ágazatok bruttó hozzáadott értéke összesen (alapáron) Ebből mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat ipar építőipar kereskedelem, javítás, szálláshelyszolgáltatás és vendéglátás szállítás, raktározás, posta és távközlés szolgáltatások Folyó áron (millió forint 1990 2 089 313 1 796 503 261 236 576 227 125 436 266 560 143 539 423 505 1991 2 498 319 2 298 991 195 138 666 516 123 500 355 643 209 907 748 287 1992 2 942 668 2 624 269 189 879 717 257 153 892 341 615 245 244 976 382 1993 3 548 262 3 142 327 206 095 824 418 167 392 417 535 276 967 1 249 920 1994 4 364 811 3 919 434 262 271 993 554 201 455 493 793 333 774 1 634 587 1995 5 614 042 4 932 855 332 963 1 296 495 227 828 655 733 442 808 1 977 028 1996 6 893 934 6 061 312 402 390 1 591 437 260 682 804 590 556 095 2 446 118 1997 8 540 669 7 555 986 445 120 2 123 635 345 869 1 017 405 736 222 2 887 735 1998 10 087 434 8 873 463 491 506 2 505 318 405 801 1 186 706 875 122 3 409 010 1999 11 393 499 9 973 026 483 522 2 757 840 463 832 1 275 626 1 018 398 3 973 808 2000* 13 075 210 11 414 378 472 313 3 337 523 519 990 1 227 019 1 096 273 Volumenindexek (előző évi 100,0) 1990 96,5 96,2 95,4 92,4 78,1 111,8 92,7 104,0 1991 88,1 89,3 91,9 82,2 85,0 91,7 88,6 97,6 1992 96,9 94,9 83,5 93,3 101,9 83,9 95,7 103,3 1993 99,4 100,6 92,1 103,0 94,5 96,2 94,6 104,6 1994 102,9 104,3 99,6 106,0 104,7 96,1 101,4 107,3 1995 101,5 100,5 102,7 106,9 100,2 96,8 112,4 93,9 1996 101,3 102,2 104,1 103,2 92,8 99,6 103,1 103,0 1997 104,6 104,7 99,5 111,4 108,2 106,5 109,3 99,2 1998 104,9 104,7 98,5 108,3 105,8 105,4 103,3 103,0 1999 104,2 104,3 100,9 107,2 104,3 100,5 105,5 103,6 2000* 105,2 105,1 96,0 110,4 104,1 101,8 102,0* A 2000-es adatok előzetesek Forrás: KSH Ragassza fel a matricát és nyerje meg ii a smart személygépkocsit, vagy: Hallgassa a 102.1 Bridge FM-et és figyelje a játékunkat! • Ragassza fel a 102.1 Bridge FM matricát az autójára! • Valahol Budapesten április 22-től 34 napon keresztül a 102.1 Bridge FM matricaőrjárata Önre vár, hogy megállíthassa. • Lépjen a fékre, mondja el a 102.1 Bridge FM szlogenjét és nyerjen! A fOCAUsilENT támogatásával