Népszava, 2002. április (130. évfolyam, 76–100. sz.)

2002-04-12 / 85. szám

12 2002. ÁPRILIS 12., PÉNTEK 1990-2000 KORMÁNYOK ÉS VÁLASZTÁSOK NÉPSZAVA Infláció, avagy az örök ellenség Hullámvasúton a bruttó hazai össztermék mutatója - Lassú növekedést várnak a szakértők Az infláció várhatóan továbbra is lassan csökken, a bruttó nem­zeti termék (GDP) pedig megtartja emelkedő tendenciáját - vé­lik gazdasági szakértők. A valószínű kormányváltás sem lehet befolyással a magyar gazdaság további jó teljesítményére. Azonban akár bekövetkezik a kabinetváltás, akár nem, a szak­emberek szerint az új adminisztráció óvatos lépéseket lesz kény­telen tenni. Simon István NÉPSZAVA Klasszikus értelmezés szerint az infláció kiváltó oka az áruforga­lom lebonyolításához szüksé­gesnél nagyobb mennyiségű papírpénz kibocsátása, ami az árak emelkedéséhez, közvetve pedig a pénz értékének, a bérek reálértékének csökkenéséhez vezet. Magyarországon az inflá­ció a két világháborút követően ugrott meg a legjelentősebb mértékben. Az első világháborút követően a pengő bevezetésé­vel törték le az árak rohamos emelkedését (1926), a második világégés után pedig a pengő addig nem látott mértékű inflá­lódásának vetett véget a forint 1949. augusztus 1-jei bevezeté­se. A rendszerváltás előtt hazánk­ban piacgazdaság nem létezett, helyette számos hibásan finan­­szírozott, évről évre tetemes veszteséget termelő állami vál­lalat működött. Ezek talpra állí­tása vagy adott esetben felszá­molása sürgős és hathatós köz­ponti beavatkozást igényelt. A fogyasztói árak alakulásával mért infláció Magyarországon 1988-ban gyorsult fel számotte­vően. Csúcspontját 1991-ben ér­te el a folyamat, amikor a kuta­tók 35 százalékos drágulást re­gisztráltak az előző évhez viszo­nyítva. Bár a nyomott külkeres­­­­kedelmi mérlegből egyre nyil­­­­vánvalóbbá vált, hogy hamaro­san drasztikus megszorító in­tézkedésekre lesz szükség, az 1994- es választások közeledté­vel ezt senki nem merte felvál­lalni, ezért kis léptékben, ám fo­lyamatosan csökkent az infláció üteme. A Horn-kormány belátta, hogy a gazdasági reformok nem halogathatók tovább. Ezért 1995- ben a stabilizáló csomag alapkövét a forint 17 százalékos, egylépcsős leértékelése, majd a csúszó leértékeléses korrekciója jelentette. Alapvető fontosságú lépés volt a kétéves időtartamra szóló, összesen 30 százalékos vámpótlék bevezetése is. Mind­ez jelentősen megemelte az inf­lációs rátát, egyúttal a jövedel­mek mintegy 15 százalékos ér­tékcsökkenéséhez vezetett.­­A kilencvenes évek közepére felgyorsult a privatizáció üteme, a vállalati struktúra fokozatosan átalakult. A veszteséget termelő üzemeket sorra bezárták, illetve eladták, csak az átgondolt terve­zéssel irányított, piaci alapokon működő egységek maradtak fenn. Ennek következtében a gazdaság termelékenysége, ha­tékonysága is fokozódott, ami belgazdasági szempontból ked­vezőbb kamatterheket, külgaz­dasági szempontból pedig ked­vezőbb külkereskedelmi csere­arányokat eredményezett. Mind­ez erősen befolyásolta az inflá­ció alakulását, amit a költségve­tés és a politika sem bánt igazán, hiszen semlegesítette a korábbi évek erőltetett béremelési inde­xét, lehetőséget nyújtva a muta­tók konszolidálására. A Bokros-csomag hatására 1996-tól 1999 májusáig ismét folyamatosan csökkenő pályára állt az éves árdrá­gulás mértéke, évi 4-5,3 százalékpon­tot csökkent az inf­láció. Több mint tíz év után így sikerült elérni, hogy 2000- re ismét egy szám­jegyű legyen a fo­gyasztói árindex emelkedése (9,8 százalék). Hasonló értéket re­gisztráltak a kutatók 2001-ben is (9,2 százalék). Míg Magyarországon a fo­gyasztói árszínvonal 2000-ben az előző évivel megközelítőleg azonos mértékben emelkedett, Európa legtöbb országában és az Egyesült Államokban is gyorsult az áremelkedés üteme. Hasonló gyorsulás jellemezte a környező, a piacgazdaság útjára velünk egy időben lépett közép- és kelet-európai államokat, a Cseh Köztársaságot, Szlovákiát és Lengyelországot is, ám az éves növekedés mindenütt ma­gasabb volt a Magyarországon tapasztaltnál. Az inflációtervezés hosszú tá­vú folyamat, melynek végső cél­ja az, hogy belátható időn belül a magyar gazdaság teljesítmé­nye elérje az Európai Unió 2-3 százalékos éves inflációs átlagát - fejtette ki a Népszava kérdésé­re dr. Szabó László, az Ecostat KSH Gazdaságelemző és Infor­matikai Intézet szaktanácsadója. Az EU-ban jelenleg Írországban a legmagasabb az inflációs ráta (5 százalék körül), ám a gazda­ság évi 8-10 százalékos növeke­dési üteme miatt ezt a szervezet egyelőre nem nézi rossz szem­mel. Rendkívül szigorú feltéte­lekhez kötik Magyarországnak az Európai Monetáris Unióba (EMU) való bekerülését is, Sza­bó László azonban úgy véli, a jelenlegi gyarapodási mutatók mellett 3-4 éven belül ez is meg­valósulhat. Barta Judit, a GKI Gazdaság­­kutató Rt. infláció-szakértője szerint is célravezető a jelenlegi gazdaságpolitika. Véleménye szerint azonban a gazdasági nö­vekedés nagyban függ majd az európai konjunktúra alakulásá­tól. Az ipari termelés 2002 első felében várható visszaesését a második fél évben valószínűleg gyenge erősödés követi majd - véli a kutató. Utóbbi megállapí­tás a kedvező kamatozású lakás­célú hiteleknek köszönhetően megélénkülni látszó építőiparra, illetve az ezzel összefüggő in­gatlankereskedelemre támasz­kodhat, de jelentős fejlődésre van kilátás a hír­közlés (mobiltele­fonok és internet), valamint a kereske­delem terén. Minderre az el­múlt hónapokban tapasztalt, erőteljes reálkereset-növe­kedés lehet a ma­gyarázat. Barta Ju­dit úgy véli, hogy a valószínű kormányváltás nem jelent majd komoly befolyásoló tényezőt a gazdaság fejlődési irányára. A szakértő leszögezte: bár ezt nem ismerik be, a Fidesz-kormány is restrikciókkal kezdte, és az ápri­lisban megválasztásra kerülő új kabinet is megfontolt intézkedé­sekre kényszerül. Csodát tenni ugyanis nem lehet: ha nincs ex­port, megfullad a gazdaság. A piacgazdaság bevezetését kísérő gazdasági visszaesést kö­vetően folyamatos növekedés olvasható ki a bruttó nemzeti termék (GDP) mutatóiból. Szin­tén tíz évre volt szükség ahhoz, hogy a stabilizációs intézkedések­nek köszönhetően a GDP vissza­kússzon az 1989-es szintre. Az 1998 és 2000 közötti vi­lággazdasági konjunktúra ide­jén, a Bokros-csomag hatására a magyar gazdaság is dinamikus fejlődési periódusba lépett, amit a bruttó hazai terméknek az Európai Unió átlagát jóval meg­haladó mértékű növekedése jel­zett. Az ezt követő, máig érez­hető dekonjunktúra Európa va­lamennyi országának gazdasá­gára visszavető hatást gyako­rolt, nálunk azonban az uniós át­lagnál jóval csekélyebb mérték­ben csökkent a GDP. A Fidesz­­kormány által két évvel ezelőtt bevezetett Széchenyi-terv külö­nösen az építőiparra gyakorolt élénkítő hatást, amit az ágazat GDP-ből kihasított, stabil 9-10 százalékos részesedése jelez. Hegedűs Miklós, a GKI vezető kutatója úgy véli, a maga idejé­ben a Bokros-csomag és a Szé­­chenyi-terv is nagyarányú pozitív változások katalizátora volt, ám gusztustalannak tartja a két stabi­lizáló csomag politikai célzatú összehasonlítását. A kutató szerint előbbi sikerét mutatja, hogy 1996- tól napjainkig folyamatos, gyor­suló GDP-növekedést regisztrál­tak. Ez a folyamat 2000-ben éves szinten 5,8 százalékon csúcsoso­dott, 2001 -ben pedig némi vissza­­­esés után 3,8 százalékot tett ki. Ez is szép eredmény annak tükré­ben, hogy az EU-ban évi átlag­ban csupán 1,4-1,6 százalékos GDP-növekedést mértek. Az építőipar mellett legszem­betűnőbben a feldolgozóipar fejlődik, amely az elmúlt évek során összesen több mint 60 százalékkal növelte GDP-része­­sedését. Lendületes a híradás­­technikai ipar fejlődése is, amelynek alappillérei a külföldi finanszírozással létrehozott zöldmezős nagyberuházások (székesfehérvári ipari park) vol­tak. Az 1995-ös 4-5 százalékhoz képest ma a hi-tech ipar teszi ki az export közel 30 százalékát. Különösen a privatizációt köve­tően számított húzóágazatnak a híradástechnika, amely 15 szá­zalékos szeletet hasított ki a GDP-ből, de a mobiltelefónia és az internetipar előretörése révén elért évi 4,2-4,3 százalékos rész­aránya még mindig igen kedve­ző. A fentiekkel ellentétben gya­korlatilag a rendszerváltás óta jellemzően stagnál ugyanakkor a közlekedés és a mezőgazdaság. Különösen az utóbbi GDP-része­­sedése csökkent számottevően. Hegedűs szerint ugyan a gya­rapodás üteme várhatóan csök­ken, a bruttó nemzeti termék 2002-ben is növekedni fog (3,2-3,5 százalékkal). A dekonjunk­túra lecsengésével egy időben különösen az év második felé­ben várható érdemleges fellen­dülés. Ezt a kedvező lakáshite­lekkel felpezsdített magán-, va­lamint az állami beruházások hatására megélénkülő önkor­mányzati építkezések okán to­vábbra is az építőipar (9-10 szá­zalékos növekedési ütem), illetve a hírközlés (4 százalék) vezeti majd. A közlekedés és a mező­­gazdaság terén stagnálásra számí­tanak a szakemberek. A világ­­gazdasági dekonjunktúrától füg­gően a GDP növekedése 4,5 százalék körül valószínűsíthető. Dr. Szabó László szerint az EU-átlagot kétszeresen megha­ladó fejlődési ütem tartásához középtávon kell biztosítania a mindenkori kormányzatnak a legalább kétszeres ütemű gazda­sági növekedést. A jelenlegi négyszeres adatok azt mutatják, hogy kisebb időegységekre bontva, egyes szektorok kiemelt támogatása révén jóval látvá­nyosabb eredményeket is fel le­het mutatni. Az Ecostat szakta­nácsadója szerint azonban a ne­heze csak most következik. A választásokon bizalmat szerző kabinet ugyanis a ciklus első egy-két évében az egyensúly helyreállítására kényszerül, ami feltehetőleg nem állítja pozitív megvilágításba az új kormányt. Csodát tenni aligha lehet: ha nincs export, megfullad a gazdaság Hétfői témánk: bérpolitika Az élelmiszerárak gyakran az infláció átlagánál nagyobb mértékben drágultak A bruttó hozzáadott érték ágazatonként, 1990-2000 Év Bruttó hazai termék (piaci beszerzési áron) ágazatok bruttó hozzáadott értéke összesen (alapáron) Ebből mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat ipar építőipar kereskedelem, javítás, szálláshely­szolgáltatás és vendéglátás szállítás, raktározás, posta és távközlés szolgáltatások Folyó áron (millió forint 1990 2 089 313 1 796 503 261 236 576 227 125 436 266 560 143 539 423 505 1991 2 498 319 2 298 991 195 138 666 516 123 500 355 643 209 907 748 287 1992 2 942 668 2 624 269 189 879 717 257 153 892 341 615 245 244 976 382 1993 3 548 262 3 142 327 206 095 824 418 167 392 417 535 276 967 1 249 920 1994 4 364 811 3 919 434 262 271 993 554 201 455 493 793 333 774 1 634 587 1995 5 614 042 4 932 855 332 963 1 296 495 227 828 655 733 442 808 1 977 028 1996 6 893 934 6 061 312 402 390 1 591 437 260 682 804 590 556 095 2 446 118 1997 8 540 669 7 555 986 445 120 2 123 635 345 869 1 017 405 736 222 2 887 735 1998 10 087 434 8 873 463 491 506 2 505 318 405 801 1 186 706 875 122 3 409 010 1999 11 393 499 9 973 026 483 522 2 757 840 463 832 1 275 626 1 018 398 3 973 808 2000* 13 075 210 11 414 378 472 313 3 337 523 519 990 1 227 019 1 096 273­ Volumenindexek (előző év­i 100,0) 1990 96,5 96,2 95,4 92,4 78,1 111,8 92,7 104,0 1991 88,1 89,3 91,9 82,2 85,0 91,7 88,6 97,6 1992 96,9 94,9 83,5 93,3 101,9 83,9 95,7 103,3 1993 99,4 100,6 92,1 103,0 94,5 96,2 94,6 104,6 1994 102,9 104,3 99,6 106,0 104,7 96,1 101,4 107,3 1995 101,5 100,5 102,7 106,9 100,2 96,8 112,4 93,9 1996 101,3 102,2 104,1 103,2 92,8 99,6 103,1 103,0 1997 104,6 104,7 99,5 111,4 108,2 106,5 109,3 99,2 1998 104,9 104,7 98,5 108,3 105,8 105,4 103,3 103,0 1999 104,2 104,3 100,9 107,2 104,3 100,5 105,5 103,6 2000* 105,2 105,1 96,0 110,4 104,1 101,8 102,0­* A 2000-es adatok előzetesek Forrás: KSH Ragassza fel a matricát és nyerje meg i­i a smart személygépkocsit, vagy:­­ Hallgassa a 102.1 Bridge FM-et és figyelje a játékunkat! • Ragassza fel a 102.1 Bridge FM matricát az autójára! • Valahol Budapesten április 22-től 34 napon keresztül a 102.1 Bridge FM matricaőrjárata Önre vár, hogy megállíthassa. • Lépjen a fékre, mondja el a 102.1 Bridge FM szlogenjét és nyerjen! A fOCAUs­ilENT támogatásával

Next