Népszava, 2002. április (130. évfolyam, 76–100. sz.)

2002-04-02 / 76. szám

NÉPSZAVA A szakszervezetek szövetsége az MSZP-t támogatja Várhatóan egyértelművé teszi a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Szövetsége a szocialista párt támogatását mai választási felhívásával. Az MSZOSZ elnöke kampánykörútján is hangsú­lyozta: még soha nem egyezett ennyire valamely párt program­ja a szakszervezetek törekvéseivel. Sándor László ugyanakkor kizárja a jelenlegi kormánnyal való együttműködést, mert az szerinte nem kíváncsi a szociális partnerek véleményére. NÉPSZAVA-információ Választási felhívást tesz közzé ma a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, amelyben az általuk fontosnak tartott érté­kek támogatására hívják fel a vá­lasztópolgárokat. Sándor László, az MSZOSZ elnöke annak kap­csán, hogy a szocialista párttal való megállapodásuk konkrét tá­mogatást is jelent-e, korábban úgy nyilatkozott: „még nincs itt az ideje kimondani, hogy a szak­­szervezeti tagok kire, illetve me­lyik pártra szavazzanak, ám az nem kétséges, hogy számukra csak baloldali párt jöhet számí­tásba, olyan párt, amely nemcsak nyilatkozataiban, hanem tetteiben is baloldali”. A mai felhívással azonban várhatóan a párt és a szövetség között már amúgy is meglévő megállapodást erősíthe­tik meg, s ezzel az MSZP támo­gatottságát növelhetik a választá­sokon. A múlt héten Salgótarjánban a szövetség elnöke úgy fogalma­zott: „a mostani parlamenti vá­lasztások előtt történt meg elő­ször, hogy egy miniszterelnök-je­lölt a nyilvánosság előtt teljes ga­ranciát adott minden, a szakszer­vezetek számára fontos cél eléré­sére. Az MSZOSZ elnöke szerint új típusú együttműködés alakul ki a szocialista párt és a szakszerve­zeti szövetség között, amely szá­mukra egyúttal új minőséget is jelent. Mint mondta, korábban is voltak ugyan személyes megbe­szélések, megállapodások a két fél között, de hogy a párt minisz­terelnök-jelöltje a nyilvánosság előtt ennyire egyértelművé tegye , és a választási kiadványokban személyes aláírásával hitelesítse a szakszervezetek számára is el­sődleges fontosságú gondolat­sort, ez a mostani parlamenti vá­lasztások előtt történt meg elő­ször. Sándor László ugyanakkor már korábban is kizárta a jelenleg kormányon lévőkkel való együtt­működés esélyét, mert álláspont­ja szerint a kormányzat nem kí­váncsi a szociális partnerek véle­ményére és kizárólagosságra tö­rekszik. Mint fogalmazott: „nem béke, hanem feszültség van a munka világában, s csak egy igazság van, a hatalommal ren­delkezők igazsága.” Emlékezetes, hogy korábban a szocialista párt és az MSZOSZ között együttműködési megálla­podás született, amelyben egye­bek mellett a nyugdíjasok életkö­rülményeinek javításáról, az adó­terhek csökkentéséről, új munka­helyek teremtéséről és a regioná­lis foglalkoztatási különbségek mérsékléséről állapodtak meg. Hajó az Erzsébet hídon: művészeti akció a demokráciáért Együtt húzott evezők Hasonlóan kellene mindenkinek beleavatkoznia a választások kimenetelébe, mint ahogy az Erzsébet hídra kifeszített hajó avatkozik bele a a főváros látképébe - ezt kívánják sugallni időszakos műalkotásukkal annak készítői. Beliczai Bea NÉPSZAVA Hat nappal a választások előtt, tegnap mutatták be az Erzsébet hídra kifeszített,­­hajót ábrázoló műalkotást, melyet a SuperGroup művészcsoport a Soros Alapít­vány felhívására készített. A ha­jón látható felirattal: „Egy hajó­ban evezünk - Szavazz” az al­kotók (Till Attila, Kistamás Lász­ló, Csernátony Dóra és Chra­­novszki János) azt kívánják üzenni: Éljen mindenki állam­polgári jogával, és menjen el sza­vazni! Az installáció nem az adó­fizetők pénzéből, hanem kizáró­lag az alapítvány és más magán­adományozók, többek között Zwack Péter támogatásával való­sult meg. A mű a Soros Alapít­vány „Élj a jogaiddal, menj el szavazni” felhívására érkezett. Mint ismert, ezzel a tenderrel valósultak meg a választási rész­vételre ösztönző óriásplakátok is. A tegnap avatott alkotást 22 alpi­nista építette fel három éjszaka alatt. Csernátony Dóra, a Super­Group egyik tagja kifejtette: al­kotásukkal valójában azt kíván­ják sugallni, hogy úgy avatkoz­zon be mindenki a választások­ba, ahogy ők is beleavatkoztunk Budapest panorámájába. Zwack Péter elmondta: azért döntött úgy, hogy támogatja ezt a kezde­ményezést, mert mélységesen egyetért, az „Egy hajóban eve­zünk” szlogennel. Ebben a hajó­ban mindenkinek egyformán van helye. Ugyanakkor Zwack elítél minden szélsőséget. Kistamás László, a SuperGroup tagja hangsúlyozta: a hajó színét mű­vészi szempontok alapján vá­lasztották, azért kék, mert ez a hí­don kifeszített hajó nemcsak a két partot köti össze, hanem az eget is a vízzel. A SuperGroup tagjai óránként mérik a szelet, ugyanis viharos szél esetén a ha­jó hasából mintegy ezer négyzet­­méter vitorla bevonható. A mű­vészeti csoport első nagyszabású alkotása máig látható. A két partot, illetve a magasságot a mélységgel köti össze a szavazási részvételre ösztönző vitorlatömeg Kovács Petra felvétele Ciklus végeztekor is őrizetben • Állításuk szerint mindketten Fidesz-áldozatok Simon Zoltán NÉPSZAVA Két parlamenti képviselőt is őri­zetben ér a most lejáró parlamenti ciklus. Mindketten kisgazdák: Szabadi Béla, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) volt politikai államtitkára házi őrizetben várja a bírósági íté­letet, míg Székely Zoltán, a parla­ment közbeszerzési vizsgálóbi­zottságának volt elnöke előzetes letartóztatásban van. Szabadi Bélát kétrendbeli, kü­lönösen nagy értékre elkövetett sikkasztással, 16 rendbeli hűtlen kezeléssel, jelentős kárt okozó csalással, felbujtóként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségé­vel vádolja az ügyészség. A nyo­mozó hatóság már továbbította a vádemelési javaslatot a Fővárosi Bíróságra. Eszerint összességé­ben több mint egymilliárd forin­tos kár okozásával vádolják a po­litikust és három egykori munka­társát. Ha a bíróság bűnösnek ta­lálja ezekben a vádakban, Szaba­di halmazati büntetésként akár 12 év börtönt is kaphat. A volt állam­titkár a vádirat szerint sikkasztást követett el, amikor a minisztéri­um költségvetési keretéből mint­egy 200 millió forintot utalt át jogtalanul különböző számlákra. Hűtlen kezelést követett el, ami­kor tulajdonosként mintegy 20 céget arra biztatott, hogy kösse­nek reklámszerződéseket a Fradi­val. Torgyán József volt agrármi­niszter bizalmasát azzal is vádol­ják, hogy jogtalanul utazott első osztályon külföldi tárgyalásaira. Szabadi ellen Torgyán lemon­dása után kezdődtek a vizsgála­tok, múlt nyáron őrizetbe is vet­ték. Mentelmi jogát először 2001. június 19-én függesztette fel az Országgyűlés, majd egy másik ügyben tavaly november 6-án. A Pesti Központi Kerületi Bíróság június 22-én elrendelte előzetes letartóztatását, amelynek indokai között akkor szerepelt a szökés és az elrejtőzés, illetve az összebe­szélés veszélye. A Fővárosi Bíró­ság október 4-én megszüntette előzetes letartóztatását, és házi őrizetbe helyezte. Szabadi szerint az FKGP, Torgyán József és sze­mélye útjában állt a Fidesznek céljai megvalósításában, ezért az ellene indult eljárás tulajdonkép­pen egy jól megszervezetett kon­cepciós per. Ezt igazolandó több­ször arra hivatkozott, hogy a Mi­niszterelnöki Hivatalban minden lépéséről tudtak. A Fővárosi Főügyészség Nyo­mozóhivatala és az ORFK 2000. október 12-én a Gellért Szálló parkolójában érte tetten Székely Zoltánt, amikor 20 millió forintot vett át egy vállalkozótól. Az ügy előzménye, hogy a vállalkozó egy közel egymilliárdos csatorná­zási berházásban érdekelt. Szé­kely közölte vele: ha nem engedi át a beruházás ötven százalékát egy általa megjelölt alvállalkozó­nak vagy nem ad harmincmillió forintot, ellehetetleníti vállalko­zását. Később az összeget leal­kudták 20 millióra, és megbeszél­ték a találkozót is, de időközben a vállalkozó a rendőrségtől kért se­gítséget. A politikus mindvégig cáfolta a vádakat, és többek kö­zött az SZDSZ-t vádolta provo­kációval. Székely ellen 2000 őszén indult meg a büntetőeljá­rás. Az ügyészség kétrendbeli mi­nősített vesztegetéssel vádolja egy közbeszerzési pályázat, illet­ve egy környezetvédelmi beruhá­zás kapcsán. A képviselő 2000. december 15-től 2001. április 26- ig volt előzetes letartóztatásban, azt követően a bíróság elrendelte szabadlábra helyezését és egyút­tal házi őrizetét. Székely azonban többször megszegte a szabályo­kat, így tavaly november 22-én újra előzetesbe helyezték. Székelyt azzal is gyanúsítják, hogy egy 450 millió forint összér­tékű csatornázási beruházás 30 szá­zalékát kérte Em­őd polgármesteré­től, továbbá azt, hogy vonjanak be egy általa megnevezett céget az üz­letbe, különben meghiúsítja a beru­házást. Ismeretes, hogy Székely korábban a parlament közbeszerzé­si bizottságának volt az elnöke. Székely idén januárban levél­ben jelezte az MSZP frakciójá­nak, csatlakozni kíván a szocia­listákhoz, és fölajánlotta együtt­működését az „áljobboldali Fi­­desz-diktatúrával szemben." Szé­kely egy, a Fidesszel összefüg­gésbe hozott, panamagyanúsnak vélt csatornabomházásról is be­számol levelében. Leszögezte: tényszerűen be tudja bizonyítani, hogy Polt Péter legfőbb ügyész és más, egyelőre meg nem nevezett személyek szándékosan eltussol­ják a Fidesz botrányos ügyeit. BELFÖLD 2002. ÁPRILIS 2., KEDD 3 Fantáziát serkenti nyilatkozatuk Simon Zoltán NÉPSZAVA A vagyonbevallások alapelve, hogy akik közpénzekhez jutnak, ezzel a közpénzzel tudjanak is el­számolni, nyilatkozta lapunknak Kolláth György. Az alkotmányjo­gász szerint a nyugati demokráci­ákban két másik elv is meghatáro­zó: egyrészt az, hogy a közszerep­lők bevételei legyenek nyilváno­sak, másrészt az, hogy olyan sze­mélyeket válasszanak meg, akik nem szorulnak rá a közpénzekre. Mindez persze politikai hagyo­mány kérdése, tette hozzá Kol­láth. Szerinte a közjogi méltósá­gok bevallásai, ahogy a képvise­lői vagyonnyilatkozatok is ezt a célt szolgálják, ugyanakkor a tör­vény nem következetes és világos ez ügyben. A bevallások ugyanis az érintett őszinteségére és „fantá­ziájára” bízzák azt, hogy mit hoz­nak nyilvánosságra. Példaként említette Lázár Mózes (Fidesz) lobbipénzét, amelyet a képviselő „elfelejtett” feltüntetni vagyon­nyilatkozatában. Miután ezt pó­tolta, emiatt semmilyen szankció nem érheti, mondta Kolláth. Az alkotmányjogász ezért úgy véli, komoly következménye kellene hogy legyen az ilyen ügyeknek, még a lemondatást is el tudja kép­zelni. Ugyancsak megemlítette, hogy a közjogi méltóságok csa­ládtagjainak nyilatkozatai nem nyilvánosak, ami lehetőséget nyújt a törvény esetleges kijátszá­sára. Kolláth szerint a magyar gyakorlat a nagy ügyekben elné­ző, míg a kicsikben túl szigorú, amin csak egy következetes jog­szabály segíthetne, amely ponto­san követhetővé tenné a vagyo­nok gyarapodását. Az alkotmány­­jogász azután nyilatkozott, hogy a múlt héten hat közjogi méltóság - a köztársasági elnök, a négy om­budsman és az Állami Számvevő­­szék elnöke - vagyonnyilatkoza­tát hozták nyilvánosságra. A köz­jogi méltóságok valamennyien időben leadták bevallásukat. Megtették nyilatkozatukat a hat érintett házastársai és velük egy háztartásban élő gyermekeik is, ezek a dokumentumok azonban nem nyilvánosak. Az alkotmány­­bírók ugyancsak időben leadták bevallásukat, ezeket az Alkot­mánybíróság Hivatala tartja nyil­ván. A nyilatkozatok tartalmát az Alkotmánybíróság teljes ülése el­lenőrzi. A törvény szabta határ­időn belül szintén leadta bevallá­sát a Magyar Nemzeti Bank nyolc vezetője, ám ezen nyilatkozatok­ba nem lehet betekinteni. A köztársasági elnök bevallá­sából kiderül, hogy havi adóköte­les bruttó jövedelme 693 ezer fo­rint, emellett az MTA-tól havonta 288 ezer forint tiszteletdíjat, kül­földi utazásaira pedig átlagosan havi 76 ezer forint napidíjat kap. Mádl Ferenc felerészben tulajdo­nosa egy II. kerületi, 95 négyzet­­méteres társasházi lakásnak és több örökölt ingatlannal rendel­kezik, illetve ötödrészben birto­kol további ingatlanokat. Taka­rékbetétben 3,6 millió forint, 46 ezer dollár, 18 ezer 660 euró és 43 ezer 800 svájci frank megtaka­rítása van, szintén felerész tulaj­donnal. Rendelkezik ezenkívül három régi perzsa szőnyeggel és mintegy 2500 darab könyvvel. Lenkovics Barnabás, az állam­­polgári jogok országgyűlési biz­tosaként sem szünetelteti egyete­mi tanári tevékenységét, amiből havi 370 ezer forint jövedelme származik. Eseti tankönyvírásból további évi mintegy 2 millió fo­rint, tudományos publikációk el­lenértékeként pedig nagyjából évi félmillió forint jövedelmet tünte­tett fel, az ombudsman, aki érték­papírokba 1 millió 167 ezer forin­tot fektetett. Az ombudsman fel­tüntette, hogy összesen 1,9 millió forintos tartozása is van. Általá­nos helyettese, Takács Albert fő­iskolai tanárként havi bruttó 263 ezer forintot, publikációival pe­dig évi mintegy 200 ezer forintot keres. Takács festményeket, gra­fikákat, egy 3200 kötetes jogi és társadalomtudományi könyvtá­rat, illetve egy 1400 darabos ba­kelit- és CD-lemezgyűjteményt is feltüntetett. Péterfalvi Attila va­gyonnyilatkozatában havi illet­ményként 547 ezer forintos jutta­tást, valamint egy használatra ka­pott SAAB személygépkocsit és egy mobiltelefont jelölt meg. Az adatvédelmi biztos főiskolai do­censként havi 150 ezer forintot keres. Kaltenbach Jenő, a kisebb­ségi ombudsman két érdi építési telek (az egyiken 163 négyzetmé­teres lakóház) felerészbeni tulaj­donosa, negyedrésznyi tulajdon­nal örökölt két pécsi ingatlant, valamint övé egy 5 hektáros ófa­lui erdő fele is. Kovács Árpád az Állami Számvevőszék elnökeként 650 ezer forintos adóköteles bruttó jö­vedelmet vehet fel havonta. Emellett szellemi szabadfoglal­kozásúként évi 300 ezer forintot, egyetemi oktatóként további 935 ezer forintot keres. POLITIKAI HIRDETÉS Politikai hirdetés Velünk az ország! 4 ■MSZP 1­1-

Next