Népszava, 2002. május (130. évfolyam, 101–125. sz.)
2002-05-02 / 101. szám
2 2002. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Elutasítások Kedden újabb négy, a töredékszavazatokhoz kapcsolódó beadványt utasított el érdemi vizsgálat nélkül a Legfelsőbb Bíróság (LB). A beadványok az Országos Választási Bizottságnak (OVB) a töredékszavazatokra vonatkozó döntését támadták. Jelenleg már nincs függőben hasonló kifogás az LB testülete előtt. Az LB végzései ellen nincs helye további fellebbezésnek. Ismert, hogy az OVB pénteken elutasította Vecsernyés Sándor beadványát, amely azzal érvelt, hogy a választások második fordulója előtt visszalépett jelölteket a töredékszavazatok elosztásánál kiesett jelöltként kell kezelni és ezért az első fordulóban rájuk leadott szavazatok sem kerülhetnek az országos listára. Hétfőn az LB érdemi vizsgálat nélkül utasított el egy, az OVB pénteki döntése elleni panaszt. A végzés indoklása szerint az OVB nem határozatot, hanem állásfoglalást hozott. Ez ellen nincs helye további jogorvoslatnak. Az OVB állásfoglalásai ellen csak az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Roma fiatalok támogatása A roma fiatalok életkörülményeinek javításáért az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) vezetője és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke mintegy 30 millió forint keretösszegű együttműködési megállapodást írt alá kedden. A Deutsch Tamás és Farkas Flórián által jegyzett megállapodás értelmében a cigány fiatalok életmódváltozásának elősegítése érdekében az OCÖ ifjúsági stratégiát dolgoz ki. Az ISM segíti a cigány fiatalok sportolási lehetőségeinek megteremtését és az OCÖ-vel együtt támogat egy, a cigány lakosság kábítószer-fogyasztását felmérő programot. A tárca támogatja a fogyatékos cigány fiatalok sporttevékenységének fejlesztését is. Összhírói értekezlet__ A bírói kar létszámának intenzív fejlesztése befejeződött, a jövőben már csak kisebb kiigazítások várhatók - jelentette ki Solt Pál Veszprémben, a megyei összbírói értekezleten. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint jelentősen növelni kell a bírói munkát segítő tisztviselők számát. Az Európai Unió tagállamaiban egy bíróra 3-4 kisegítő jut, ezzel szemben Magyarországon csak 1-2. Folytatás az 1. oldalról Úgy tudjuk, az ötlet „adaptálása” már Silvio Berlusconi olasz kormányfő magyarországi látogatásakor is felmerült, és csak az utolsó pillanatban derült ki, hogy a szerződés eleve az olaszoktól származik, tehát nem lenne illő ezzel fogadni Berlusconit. Ezenkívül több más ötlet is a jelenlegi olasz kormánypárté. Úgy tudjuk, a sport és a politika összekapcsolása is Berlusconiéktól származik (1993-ból). Eredetileg a Forza Italia (Hajrá, Olaszország) is sportkifejezés, csakúgy, mint a Hajrá, Magyarország - Hajrá, magyarok! Utóbbi jelszó - bár szerepelt már többek között a kisgazda Horváth Béla telefonjának üzenetrögzítőjén szélesebb nyilvánosságot először a Testnevelési Egyetemen, majd a Kossuth téren és a Millenáris Parkban kapott, Orbán Viktor zárta így beszédeit. Ezenkívül, a Népszabadság értesülése szerint, a tervezett tömegpárt neve is utalna az olasz pártra, bár azt a Fideszben nem szeretnék, hogy az új mozgalom az olasz példa másolata legyen. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke az olasz Forza Italiához hasonló, pártokon felül álló mozgalom elindításáról úgy nyilatkozott, hogy a lapokban fölöttébb érdekes találgatások jelennek meg. Ugyanakkor leszögezte, hogy a polgári összefogás stratégiai együttműködés is, amely a polgári erőket támogató emberekről szól. Közölte, hogy az összefogás alkotói írásos megállapodást kötnek majd, amely formát és végleges keretet ad az együttműködésnek. A pártban többen valószínűsítik, hogy - a két forduló közötti rendezvényekhez hasonlóan - az önkormányzati választások előtt is több százezer embert tudnak majd megmozgatni, ha sikerül egységes tömegmozgalmat létrehozniuk, illetve állandó izgalmi állapotban” tartani a szavazókat. E két feladatot egyaránt nehéznek tartják a Fideszben. Egyrészt, a jelenlegi szövetségesek érdekei eltérőek, ami főként az MDF esetében okozhat problémát. Másrészt, a kampány, a választások után egyre nehezebb lesz lázba hozni a polgárokat. E nehézségek miatt a Fidesz Orbánt tartja a legalkalmasabbnak a polgári erők mozgósítására. Rá kettős munka vár: a pártszövetség integrátoraként, illetve mozgósító erőként egyaránt fel kell majd lépnie. Tehát várhatóan nem Orbán lesz a párt elnöke, mint ahogy a frakcióvezető sem. Utóbbi tisztség, mint megírtuk, Pokorni Zoltánra vár, amíg a pártelnöki posztról nincs döntés (arról sincs, hogy egyáltalán kell-e személycsere). Arról viszont még nem tett le az (ex)kormánypárt, hogy Orbán, illetve a Fidesz-frakció jelenlegi vezetője, Szájer József a parlament EU-integrációs bizottságát és/vagy a külügyi bizottságot vezesse, attól függően, melyiket adja át az MSZP és az SZDSZ. A Népszava információi szerint a kormányalakításra esélyes MSZP-SZDSZ azokat a bizottságokat szánja az ellenzéknek, amelyeket korábban is a parlamenti ellenzék vezetett (például a nemzetbiztonsági, emberi jogi, honvédelmi). Ez azt jelenti: a Fidesz a külügyi bizottság elnöki posztjára számíthat, az EU-bizottság vezetésére nem. Az elosztásról várhatóan a napokban - legkésőbb a jövő héten - tárgyalnak a parlamentbe jutott pártok. Ezzel párhuzamosan tárgyal Pokorni Zoltán, a Fidesz elnöke az MDF-fel, tehát Orbán és Szájer esetleges bizottsági tisztségeiről csak e tárgyalások végén születhet meg a végső döntés. Lapunk internetes változata, a Népszava Online szavazást rendezett arról, hogy a jelenlegi kormányfő részt vegyen-e a napi politizálásban. A pontos kérdés így szólt: Helyeselné-e, ha Orbán Viktor úgy döntene, kivonul a napi (parlamenti) politizálásból? A kérdésre összesen 884-en válaszoltak. Többségük, 611 olvasó (69,12 százalék) igennel válaszolt, ezzel szemben csak 273 fő (30,88 százalék) vélte úgy, hogy Orbánnak nem kellene kivonulnia a napi politikából. Új szövetség a jobboldalon? Helyeseln -e ha Orbá Viktor gyűntene, kivonul a napi (parlamenti) politizásba? BELFÖLD Dávid Ibolya MDF-elnök és Deutsch Tamás Fidesz-alelnök egybehangzó véleménye szerint nem méltó Magyarország leendő miniszterelnökéhez az a nyilatkozat, amelyet Medgyessy Péter a Die Welt című német lapnak adott. - Sok millió magyar ember nevében fogalmazom meg, hogy Medgyessy Péter szégyellje magát. A magyar országgyűlés megválasztott tagjaként nem csupán Magyarország miniszterelnökének testi adottságain, hanem az egész országon gúnyolódik egy külföldi lapban, az ország közös teljesítményét becsmérli ezzel a lesajnáló minősítésével - mondta Deutsch. A politikus külvárosi ivóban is nehezen elfogadhatónak nevezte Medgyessy nyilatkozatát. Dávid Ibolya szerint az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozata se nem magyar, se nem európai, se nem emberi. Az MDF elnöke nagyon szeretné, ha a kampány végre lezárulna, különösen a külföldi utak visszhangjában. Arra kérte Medgyessyt, óvakodjék attól, hogy elődje külföldi megítélését ő maga is minősítse. A Die Weltben Medgyessy Péter azt mondta: „az európai politikusok körében Orbán soha nem volt nagyon népszerű. Soha nem találta meg a megfelelő hangnemet, az udvariasság és a határozottság korrekt keverékét. Persze ez nem is volt egyszerű a számára: Magyarország kicsi, ő maga is kicsi, ilyenkor az ember néha szívesen nagyzol egy kicsit. Természetesen nem vagyunk nagy ország, de azt akarjuk, hogy egyenlők között egyenlőnek ismerjenek el bennünket”. Alakul, de még mindig nincs kész NÉPSZAVA-információ A leendő Medgyessy-kabinet egyre biztosabbnak látszó körvonalazódása ellenére még mindig nyitott jó néhány személyi kérdés. Az ugyan már megkérdőjelezhetetlen, hogy Szili Katalin szocialista elnökhelyettes lesz az új országgyűlés házelnöke, ennek viszont - információink szerint - az az ára, hogy négy tárcához juthassanak a szabad demokraták. Az MSZP pedig a házelnöki tisztség mellett semmiképp nem akar lemondani az oktatási, illetve a kulturális minisztériumról. Az előbbi vezetésére Glatz Ferenc akadémiai elnök esélyes, az utóbbi tisztségre Görgey Gábor író aspirál. Az egyezkedések jelenlegi állása szerint önálló informatikai minisztérium alakul majd, és annak irányítása az SZDSZ-hez kerül. Ebben az esetben a párt Magyar Bálintra testálná a tárca irányítását. Megmarad az Ifjúsági és Sportminisztérium, amelynek bársonyszékében Vass Károlyt látnák szívesen a szocialisták. Az Elektromos sportegyesület vezetője, egykori kézilabdázó mellett ugyanakkor felvetődik Bakonyi Tibor, illetve Szabó Imre neve is. A két párt közötti koalíciós egyeztetésnek változatlanul achillesi pontja a főpolgármesterjelölt személyéről való megállapodás. Információink szerint ugyan a szocialisták felkínálták Demszky Gábornak a közlekedési miniszteri tisztséget, de mint azt Budapest első emberének környezetéből megtudtuk, Demszky világossá tette: fölösleges minden tárcakínálgatás, azzal nem érdemes az MSZP-nek próbálkoznia az ő esetében. Lenne ugyan a főpolgármester-jelöltségre olyan aspiránsuk a szocialistáknak, akit politikailag támogathatónak tartanának a szabad demokraták is, de semmiképp nem szeretnének Demszky ellen tenni. Az MSZP-ben forog Mandur László budapesti elnök neve, mint lehetséges főpolgármesterjelölté, tekintve, hogy felülről is táplált reményei foszlottak szét az informatikai minisztérium vezetésére. Ugyanakkor taktikai lépésnek látszik Gy. Németh Erzsébet mostani megbízatása: a budapesti közgyűlésben az MSZP frakcióját eddig vezető politikus lesz a szocialisták parlamenti képviselőcsoportjának egyik frakcióvezetője, így országos ismertségét növelhetné az őszi önkormányzati választásokig. A hétfőn alakuló ülését tartó szocialista frakció egyszersmind megválasztja vezetőit is. A frakcióvezető Lendvai Ildikó lesz, a frakcióvezető-helyettességre jelöltek pedig: Katona Béla, Gy. Németh Erzsébet és Juhász Gábor. A frakcióigazgató várhatóan Varjú László lesz, aki korábban a Baloldali Ifjúsági Társulás alelnöke volt, később ő vezette a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt. Őszig még biztosan fideszes az MDF Folytatás az 1. oldalról Az alapszabály értelmében a helyi szervezetek illetékességi területükön önállóan állítanak képviselőjelölteket, valamint a területi szerveknek javaslatot tesznek a megyei/fővárosi listán induló jelöltek személyére. A megyei választmányok önkormányzati választások idején döntenek a megyei/fővárosi listán induló jelöltek személyéről és azok sorrendjéről, megüresedés esetén a hely betöltéséről, illetve a polgármester- és képviselőjelöltekkel kapcsolatban vétójogot gyakorolhatnak. Az országos választmány feladata, hogy döntsön a budapesti választmány javaslatára a főpolgármester-jelölt személyéről. A Fidesz és az MDF között tavaly augusztusban létrejött választási együttműködési megállapodás 13. pontjának megfelelően a két politikai szervezetnek meg kell neveznie annak az egyeztető bizottságnak a tagjait, amely a 2002-es önkormányzati választásokon történő együttműködést készíti elő. Információnk szerint a testület vezetője Szőke László, a párt budapesti elnöke, az országos választmány elnökségének tagja lesz majd, de nem elképzelhetetlen, hogy Dávid Ibolya saját jelöltet állít, ugyanis többször előfordult, hogy Hende Csaba alelnököt nevezte meg saját jelöltjeként. A tagság abban bízik, hogy ez alkalommal nem követi ezt a szokást. A két pártelnök, Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya, az MDF képviselőinek első tanácskozása után minden eddiginél szorosabb együttműködésről beszélt. Ennek ellenére a budapesti választmány úgy döntött: vagy minden kerületben közös jelölteket állítanak a pártok, vagy egyikben sem. Információnk szerint az MDF megyei választmányai közül még két-három testülettől várható hasonló döntés. A felvetés azért érthető, mert az MDF hasonló sikert akar elérni az önkormányzati választásokon, mint áprilisban. Ez ugyanis talán erősíthetné azt az MDF-et, amely az utóbbi időben egyre tartózkodóbb a Fidesszel szemben. Tavaly januári nagygyűlésén döntött az MDF arról, hogy stratégiai partnere a Fidesz NÉPSZAVA A köztévés politizálás most sem vezetett eredményre Minden eddiginél nagyobb segítőkészség Bár nem számszerűsített, hogy a közszolgálati televíziónak mennyit köszönhet a Fidesz a választások első fordulója utáni felzárkózásban, de a Szabadság téren láthatóan hálásak voltak az elmúlt évek bőséges, közpénzekből nyújtott támogatásaiért. Pedig a köztévé „segítőkészsége” eddig még soha nem volt elég: a korábbi választásokon mindig épp az a politikai erő vesztett, amelynek kedvezni próbált a köztévé. Lakos Nóra NÉPSZAVA A Fidesz első forduló utáni erőteljes támadó kampányáról vélhető volt, hogy bumerángként fog visszaütni, ahogyan az 1994-es választási kampányban sem jött be az MDF-nek a szocia- .................. listák elleni offenzívája. A 2002-es választások második fordulójának eredménye azonban nem támasztotta alá ezt a vélekedést. Bár pontos adatok nincsenek arról, hogy 2002-ben mekkora szerepe volt a közszolgálati televíziónak ebben, az bizonyos, hogy a négy év alatt a kormány adakozókedvének köszönhető több tízmilliárd forintos közpénz célba ért. Rangos nemzetközi és hazai szervezetek elemzései szerint a köztévé minden jogszabályt és határt áthágva kampányolt a Fidesz-kormány mellett az utóbbi években és a kampányidőszakban egyaránt. A sors fintora, vagy törvényszerűség, de eddig mindig vesztett az a politikai erő, amelynek kedvezni próbált a köztévé. A közszolgálati médiumok, azon belül is a Magyar Televízió szerepe a választások idején, mindig a figyelem központjába kerül. Két médiakutató, Tóka Gábor és Marina Popescu empirikus kutatást végzett arról, hogy „befolyásolja-e a szavazókat a Magyar Televízió kormánypárti propagandája”. A Médiakutató című szaklapban közzétett elemzés az 1994-es, illetve az 1998-as választásokat vizsgálja ebből a szempontból. A kutatás szerint „szembetűnő különbség”, hogy amíg az 1994- es választások első fordulója után a megkérdezettek 45 százaléka mondta azt, hogy a köztévé az MDF javára volt elfogult, addig 1998-ban csupán 22 százalék válaszolt úgy, hogy az akkori kormánypártnak, vagyis az MSZP-nek kedveztek az adások. A kereskedelmi csatornák megjelenése miatt ugyanakkor 1998-ban jóval kevesebben nézték az MTV-t, mint 1994-ben, így a köztévé választókra gyakorolt hatása erősebb lehetett, mint nyolc évvel ezelőtt - így szól az elemzők egyik feltételezése. (A köztévé nézettsége egyébként a Fidesz kormányzása alatti négy évben tovább csökkent, így a 2002-es kampány idejére már alig 10 százalék körülire olvadt.) A kutatás eredménye szerint míg a közszolgálati televízió adásai 1998-ban növelték a vezető kormánypárt népszerűségét, vagy csökkentették a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságát, addig 1994-ben a szándékokkal éppen ellentétes hatást váltottak ki, így a televíziós műsorok MDF-párti hangvétele ellenére, minél többet nézte valaki a köztévét a kampány során, annál rokonszenvesebbé vált számára az MSZP, vagy annál ellenszenvesebbé az MDF. Az elemzők elmélete alapján ennek oka, hogy 1994-ben maguk a médiumok váltak üzenetté, a szavazást befolyásoló választási kérdéssé, vagy saját hangvételük, vagy a médiaháború miatt, vagy mert az elégedetlen nézők nem kapcsolhattak át másik csatornára. Bár elemzéseket a 2002-es kampányidőszakról e tekintetben még nem ismerünk, a választások második fordulójának eredménye alapján feltételezhető, hogy az utolsó hetekben szinte a Fidesz-kampány részeként működő Magyar Televízió adásainak hatása ez alkalommal nem fordult visszájára, most segítette a kormányt A köztévé minden jogszabályt és határt áthágva kampányolt a kormány mellett