Népszava, 2002. május (130. évfolyam, 101–125. sz.)

2002-05-02 / 101. szám

2 2002. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Elutasítások Kedden újabb négy, a töredék­szavazatokhoz kapcsolódó bead­ványt utasított el érdemi vizsgá­lat nélkül a Legfelsőbb Bíróság (LB). A beadványok az Országos Választási Bizottságnak (OVB) a töredékszavazatokra vonatkozó döntését támadták. Jelenleg már nincs függőben hasonló kifogás az LB testülete előtt. Az LB vég­zései ellen nincs helye további fellebbezésnek. Ismert, hogy az OVB pénteken elutasította Vecsernyés Sándor beadványát, amely azzal érvelt, hogy a vá­lasztások második fordulója előtt visszalépett jelölteket a töredék­szavazatok elosztásánál kiesett jelöltként kell kezelni és ezért az első fordulóban rájuk leadott sza­vazatok sem kerülhetnek az or­szágos listára. Hétfőn az LB ér­demi vizsgálat nélkül utasított el egy, az OVB pénteki döntése el­leni panaszt. A végzés indoklása szerint az OVB nem határozatot, hanem állásfoglalást hozott. Ez ellen nincs helye további jogor­voslatnak. Az OVB állásfoglalá­sai ellen csak az Alkotmánybíró­sághoz lehet fordulni. Roma fiatalok támogatása A roma fiatalok életkörülményei­nek javításáért az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) vezető­je és az Országos Cigány Önkor­mányzat (OCÖ) elnöke mintegy 30 millió forint keretösszegű együttműködési megállapodást írt alá kedden. A Deutsch Tamás és Farkas Flórián által jegyzett megállapodás értelmében a ci­gány fiatalok életmódváltozásá­nak elősegítése érdekében az OCÖ ifjúsági stratégiát dolgoz ki. Az ISM segíti a cigány fiatalok sportolási lehetőségeinek megte­remtését és az OCÖ-vel együtt tá­mogat egy, a cigány lakosság ká­bítószer-fogyasztását felmérő programot. A tárca támogatja a fogyatékos cigány fiatalok sport­­tevékenységének fejlesztését is. Összhírói értekezlet__ A bírói kar létszámának intenzív fejlesztése befejeződött, a jövő­ben már csak kisebb kiigazítások várhatók - jelentette ki Solt Pál Veszprémben, a megyei összbírói értekezleten. Az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács és a Leg­felsőbb Bíróság elnöke szerint jelentősen növelni kell a bírói munkát segítő tisztviselők szá­mát. Az Európai Unió tagállamai­ban egy bíróra 3-4 kisegítő jut, ezzel szemben Magyarországon csak 1-2. Folytatás az 1. oldalról Úgy tudjuk, az ötlet „adaptálása” már Silvio Berlusconi olasz kor­mányfő magyarországi látogatá­sakor is felmerült, és csak az utol­só pillanatban derült ki, hogy a szerződés eleve az olaszoktól származik, tehát nem lenne illő ezzel fogadni Berlusconit. Ezen­kívül több más ötlet is a jelenlegi olasz kormánypárté. Úgy tudjuk, a sport és a politika összekapcso­lása is Berlusconiéktól származik (1993-ból). Eredetileg a Forza Italia (Hajrá, Olaszország) is sportkifejezés, csakúgy, mint a Hajrá, Magyarország - Hajrá, ma­gyarok! Utóbbi jelszó - bár szere­pelt már többek között a kisgazda Horváth Béla telefonjának üze­netrögzítőjén szélesebb nyilvá­nosságot először a Testnevelési Egyetemen, majd a Kossuth téren és a Millenáris Parkban kapott, Orbán Viktor zárta így beszédeit. Ezenkívül, a Népszabadság ér­tesülése szerint, a tervezett tö­megpárt neve is utalna az olasz pártra, bár azt a Fideszben nem szeretnék, hogy az új mozgalom az olasz példa másolata legyen. Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke az olasz Forza Italiához hasonló, pártokon felül álló mozgalom elindításáról úgy nyilatkozott, hogy a lapokban fölöttébb érde­kes találgatások jelennek meg. Ugyanakkor leszögezte, hogy a polgári összefogás stratégiai együttműködés is, amely a pol­gári erőket támogató emberekről szól. Közölte, hogy az összefogás alkotói írásos megállapodást kötnek majd, amely formát és végleges keretet ad az együtt­működésnek. A pártban többen valószínűsí­tik, hogy - a két forduló közötti rendezvényekhez hasonlóan - az önkormányzati választások előtt is több százezer embert tudnak majd megmozgatni, ha sikerül egységes tömegmozgalmat létre­hozniuk, illetve állandó izgalmi állapotban” tartani a szavazókat. E két feladatot egyaránt nehéznek tartják a Fideszben. Egyrészt, a jelenlegi szövetségesek érdekei eltérőek, ami főként az MDF ese­tében okozhat problémát. Más­részt, a kampány, a választások után egyre nehezebb lesz lázba hozni a polgárokat. E nehézségek miatt a Fidesz Orbánt tartja a leg­alkalmasabbnak a polgári erők mozgósítására. Rá kettős munka vár: a pártszövetség integrátora­ként, illetve mozgósító erőként egyaránt fel kell majd lépnie. Te­hát várhatóan nem Orbán lesz a párt elnöke, mint ahogy a frakció­vezető sem. Utóbbi tisztség, mint megírtuk, Pokorni Zoltánra vár, amíg a pártelnöki posztról nincs döntés (arról sincs, hogy egyálta­lán kell-e személycsere). Arról viszont még nem tett le az (ex)kormánypárt, hogy Orbán, il­letve a Fidesz-frakció jelenlegi vezetője, Száj­er József a parla­ment EU-integrációs bizottságát és/vagy a külügyi bizottságot ve­zesse, attól függően, melyiket ad­ja át az MSZP és az SZDSZ. A Népszava információi sze­rint a kormányalakításra esélyes MSZP-SZDSZ azokat a bizott­ságokat szánja az ellenzéknek, amelyeket korábban is a parla­menti ellenzék vezetett (például a nemzetbiztonsági, emberi jogi, honvédelmi). Ez azt jelenti: a Fi­desz a külügyi bizottság elnöki posztjára számíthat, az EU-bi­­zottság vezetésére nem. Az el­osztásról várhatóan a napokban - legkésőbb a jövő héten - tárgyal­nak a parlamentbe jutott pártok. Ezzel párhuzamosan tárgyal Po­­korni Zoltán, a Fidesz elnöke az MDF-fel, tehát Orbán és Szájer esetleges bizottsági tisztségeiről csak e tárgyalások végén szület­het meg a végső döntés. Lapunk internetes változata, a Népszava Online szavazást ren­dezett arról, hogy a jelenlegi kormányfő részt vegyen-e a na­pi politizálásban. A pontos kér­dés így szólt: Helyeselné-e, ha Orbán Viktor úgy döntene, kivo­nul a napi (parlamenti) politizá­lásból? A kérdésre összesen 884-en válaszoltak. Többségük, 611 olvasó (69,12 százalék) igennel válaszolt, ezzel szem­ben csak 273 fő (30,88 százalék) vélte úgy, hogy Orbánnak nem kellene kivonulnia a napi politi­kából. Új szövetség a jobboldalon? Helyeseln -e ha Orb­á Viktor gy­ű­ntene, kivonul a napi (parlamenti) politiz­á­sb­a? BELFÖLD Dávid Ibolya MDF-elnök és Deutsch Tamás Fidesz-alelnök egybehangzó véleménye szerint nem méltó Magyarország leendő miniszterelnö­kéhez az a nyilatkozat, amelyet Medgyessy Péter a Die Welt című német lapnak adott. - Sok millió magyar ember nevében fogalmazom meg, hogy Medgyessy Péter szégyellje magát. A ma­gyar országgyűlés megválasztott tagjaként nem csupán Magyarország miniszterelnökének testi adottságain, hanem az egész országon gúnyoló­dik egy külföldi lapban, az ország közös teljesít­ményét becsmérli ezzel a lesajnáló minősítésé­vel - mondta Deutsch. A politikus külvárosi ivó­ban is nehezen elfogadhatónak nevezte Med­gyessy nyilatkozatát. Dávid Ibolya szerint az MSZP miniszterelnök-jelöltjének nyilatkozata se nem magyar, se nem európai, se nem emberi. Az MDF elnöke nagyon szeretné, ha a kampány végre lezárulna, különösen a külföldi utak vissz­hangjában. Arra kérte Medgyessyt, óvakodjék attól, hogy elődje külföldi megítélését ő maga is minősítse. A Die Weltben Medgyessy Péter azt mondta: „az európai politikusok körében Orbán soha nem volt nagyon népszerű. Soha nem találta meg a megfelelő hangnemet, az udvariasság és a határozottság korrekt keverékét. Persze ez nem is volt egyszerű a számára: Magyarország kicsi, ő maga is kicsi, ilyenkor az ember néha szívesen nagyzol egy kicsit. Természetesen nem vagyunk nagy ország, de azt akarjuk, hogy egyenlők kö­zött egyenlőnek ismerjenek el bennünket”. Alakul, de még mindig nincs kész NÉPSZAVA-információ A leendő Medgyessy-kabinet egyre biztosabbnak látszó körvo­nalazódása ellenére még mindig nyitott jó néhány személyi kér­dés. Az ugyan már megkérdője­lezhetetlen, hogy Szili Katalin szocialista elnökhelyettes lesz az új országgyűlés házelnöke, en­nek viszont - információink sze­rint - az az ára, hogy négy tárcá­hoz juthassanak a szabad demok­raták. Az MSZP pedig a házelnö­ki tisztség mellett semmiképp nem akar lemondani az oktatási, illetve a kulturális minisztérium­ról. Az előbbi vezetésére Glatz Ferenc akadémiai elnök esélyes, az utóbbi tisztségre Görgey Gábor író aspirál. Az egyezkedések je­lenlegi állása szerint önálló in­formatikai minisztérium alakul majd, és annak irányítása az SZDSZ-hez kerül. Ebben az esetben a párt Magyar Bálintra testálná a tárca irányítását. Meg­marad az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium, amelynek bársony­székében Vass Károlyt látnák szí­vesen a szocialisták. Az Elektro­mos sportegyesület vezetője, egykori kézilabdázó mellett ugyanakkor felvetődik Bakonyi Tibor, illetve Szabó Imre neve is. A két párt közötti koalíciós egyeztetésnek változatlanul achillesi pontja a főpolgármester­jelölt személyéről való megálla­podás. Információink szerint ugyan a szocialisták felkínálták Demszky Gábornak a közlekedé­si miniszteri tisztséget, de mint azt Budapest első emberének környezetéből megtudtuk, Demszky világossá tette: fölösle­ges minden tárcakínálgatás, azzal nem érdemes az MSZP-nek pró­bálkoznia az ő esetében. Lenne ugyan a főpolgármester-jelöltség­re olyan aspiránsuk a szocialis­táknak, akit politikailag támogat­hatónak tartanának a szabad de­mokraták is, de semmiképp nem szeretnének Demszky ellen tenni. Az MSZP-ben forog Mandur László budapesti elnök neve, mint lehetséges főpolgármester­jelölté, tekintve, hogy felülről is táplált reményei foszlottak szét az informatikai minisztérium ve­zetésére. Ugyanakkor taktikai lépésnek látszik Gy. Németh Erzsébet mostani megbízatása: a budapesti közgyűlésben az MSZP frakcióját eddig vezető politikus lesz a szocialisták parlamenti képviselőcsoportjának egyik frakcióvezetője, így országos is­mertségét növelhetné az őszi ön­­kormányzati választásokig. A hétfőn alakuló ülését tartó szocialista frakció egyszersmind megválasztja vezetőit is. A frak­cióvezető Lendvai Ildikó lesz, a frakcióvezető-helyettességre je­löltek pedig: Katona Béla, Gy. Németh Erzsébet és Juhász Gábor. A frakcióigazgató várha­tóan Varjú László lesz, aki koráb­ban a Baloldali Ifjúsági Társulás alelnöke volt, később ő vezette a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványt. Őszig még biztosan fideszes az MDF Folytatás az 1. oldalról Az alapszabály értelmében a helyi szervezetek illetékességi területü­kön önállóan állítanak képviselő­­jelölteket, valamint a területi szerveknek javaslatot tesznek a megyei/fővárosi listán induló je­löltek személyére. A megyei választmányok önkormányzati választások idején döntenek a me­gyei/fővárosi listán induló jelöl­tek személyéről és azok sorrend­jéről, megüresedés esetén a hely betöltéséről, illetve a polgármes­ter- és képviselőjelöltekkel kap­csolatban vétójogot gyakorolhat­nak. Az országos választmány fel­adata, hogy döntsön a budapesti választmány javaslatára a főpol­gármester-jelölt személyéről. A Fidesz és az MDF között ta­valy augusztusban létrejött vá­lasztási együttműködési meg­állapodás 13. pontjának megfele­lően a két politikai szervezetnek meg kell neveznie annak az egyeztető bizottságnak a tagjait, amely a 2002-es önkormányzati választásokon történő együttmű­ködést készíti elő. Információnk szerint a testület vezetője Szőke László, a párt budapesti elnöke, az országos választmány elnök­ségének tagja lesz majd, de nem elképzelhetetlen, hogy Dávid Ibolya saját jelöltet állít, ugyanis többször előfordult, hogy Hende Csaba alelnököt nevezte meg sa­ját jelöltjeként. A tagság abban bízik, hogy ez alkalommal nem követi ezt a szokást. A két pártelnök, Pokorni Zoltán és Dávid Ibolya, az MDF képvi­selőinek első tanácskozása után minden eddiginél szorosabb együttműködésről beszélt. Ennek ellenére a budapesti választmány úgy döntött: vagy minden kerü­letben közös jelölteket állítanak a pártok, vagy egyikben sem. In­formációnk szerint az MDF me­gyei választmányai közül még két-három testülettől várható ha­sonló döntés. A felvetés azért ért­hető, mert az MDF hasonló sikert akar elérni az önkormányzati vá­lasztásokon, mint áprilisban. Ez ugyanis talán erősíthetné azt az MDF-et, amely az utóbbi időben egyre tartózkodóbb a Fidesszel szemben. Tavaly januári nagygyűlésén döntött az MDF arról, hogy stratégiai partnere a Fidesz NÉPSZAVA A köztévés politizálás most sem vezetett eredményre Minden eddiginél nagyobb segítőkészség Bár nem számszerűsített, hogy a közszolgálati televíziónak mennyit köszönhet a Fidesz a választások első fordulója utáni felzárkózásban, de a Szabadság téren láthatóan hálásak voltak az elmúlt évek bőséges, közpénzekből nyújtott támogatásaiért. Pedig a köztévé „segítőkészsége” eddig még soha nem volt elég: a korábbi választásokon mindig épp az a politikai erő vesztett, amelynek kedvezni próbált a köztévé. Lakos Nóra NÉPSZAVA A Fidesz első forduló utáni erő­teljes támadó kampányáról vél­hető volt, hogy bumerángként fog visszaütni, ahogyan az 1994-es választási kampányban sem jött be az MDF-nek a szocia- .................. listák elleni offen­­zívája. A 2002-es választások máso­dik fordulójának eredménye azon­ban nem támasztot­ta alá ezt a véleke­dést. Bár pontos adatok nincsenek arról, hogy 2002-ben mekkora szerepe volt a közszolgálati televíziónak eb­ben, az bizonyos, hogy a négy év alatt a kormány adakozóked­vének köszönhető több tízmil­­liárd forintos közpénz célba ért. Rangos nemzetközi és hazai szervezetek elemzései szerint a köztévé minden jogszabályt és határt áthágva kampányolt a Fidesz-kormány mellett az utób­bi években és a kampányidő­szakban egyaránt. A sors fintora, vagy törvényszerűség, de eddig mindig vesztett az a politikai erő, amelynek kedvezni próbált a köztévé. A közszolgálati médiumok, azon belül is a Magyar Televízió szerepe a választások idején, mindig a figyelem központjába kerül. Két médiakutató, Tóka Gábor és Marina Popescu em­pirikus kutatást végzett arról, hogy „befolyásolja-e a szavazó­kat a Magyar Televízió kor­mánypárti propagandája”. A Médiakutató című szaklapban közzétett elemzés az 1994-es, il­letve az 1998-as választásokat vizsgálja ebből a szempontból. A kutatás szerint „szembetűnő különbség”, hogy amíg az 1994- es választások első fordulója után a megkérdezettek 45 száza­léka mondta azt, hogy a köztévé az MDF javára volt elfogult, ad­dig 1998-ban csupán 22 száza­lék válaszolt úgy, hogy az akko­ri kormánypártnak, vagyis az MSZP-nek kedveztek az adá­sok. A kereskedelmi csatornák megjelenése miatt ugyanakkor 1998-ban jóval kevesebben néz­ték az MTV-t, mint 1994-ben, így a köztévé vá­lasztókra gyakorolt hatása erősebb le­hetett, mint nyolc évvel ezelőtt - így szól az elemzők egyik feltételezése. (A köztévé nézett­sége egyébként a Fidesz kormányzá­sa alatti négy évben tovább csökkent, így a 2002-es kam­pány idejére már alig 10 száza­lék körülire olvadt.) A kutatás eredménye szerint míg a közszolgálati televízió adásai 1998-ban növelték a ve­zető kormánypárt népszerűsé­gét, vagy csökkentették a legna­gyobb ellenzéki párt támogatott­ságát, addig 1994-ben a szándé­kokkal éppen ellentétes hatást váltottak ki, így a televíziós mű­sorok MDF-párti hangvétele el­lenére, minél többet nézte valaki a köztévét a kampány során, an­nál rokonszenvesebbé vált szá­mára az MSZP, vagy annál el­lenszenvesebbé az MDF. Az elemzők elmélete alapján ennek oka, hogy 1994-ben maguk a médiumok váltak üzenetté, a szavazást befolyásoló választási kérdéssé, vagy saját hangvéte­lük, vagy a médiaháború miatt, vagy mert az elégedetlen nézők nem kapcsolhattak át másik csatornára. Bár elemzéseket a 2002-es kampányidőszakról e tekintet­ben még nem ismerünk, a vá­lasztások második fordulójának eredménye alapján feltételez­hető, hogy az utolsó hetekben szinte a Fidesz-kampány része­ként működő Magyar Televízió adásainak hatása ez alkalommal nem fordult visszájára, most se­gítette a kormányt A köztévé minden jogszabályt és határt áthágva kampányolt a kormány mellett

Next