Népszava, 2002. május (130. évfolyam, 101–125. sz.)
2002-05-23 / 118. szám
NÉPSZAVA Becsületrenddel tüntették ki David Linchet, a cannes-i fesztivál zsűrielnökét Szoros verseny a legjobb alakításért A cannes-i fesztivál zsűrijének a legnagyobb gondot várhatóan a legjobb férfi alakítás díjának odaítélése jelentheti. A nagy esélyesek között van Ralph Fiennes, Jack Nicholson, Adam Sandler. David Lynchnek, a fesztivál zsűrielnökének - Jacques Chirac köztársasági elnök nevében - adta át a francia kulturális miniszter a Becsületrend kitüntetést a Fesztiválpalotában. Szentgyörgyi Rita (Cannes) írása a NÉPSZAVÁNAK Előreláthatóan a legnagyobb gondot a legjobb férfi alakítás díjának odaítélése jelentheti: Ralph Fiennes, Jack Nicholson, Adam Sandler számítanak a nagy esélyeseknek. Az Amerika-szerte rendkívüli népszerűségnek örvendő színpadi és televíziós komikus Sandler amolyan modern Buster Keatonként igazi kis burleszkremekművet varázsolt Emily Watsonnal a Magnólia rendezőjének, Paul Thomas Andersonnak az irányítása alatt. A Punch-drunk love egyszerre érzelmes és nyugtalanító koktél egy kissé debil raktáros ámokfutásáról, aki pudingosdobozokat gyűjt egy álomutazás reményében. Tomboló közönség és kritikai siker fogadta Nicholson újabb remeklését az amerikai független filmesek újhullámához tartozó Alexander Payne filmjében. A Schmidtről címszerepében Nicholson nyugdíjazott biztosítási alkalmazottja fergeteges öniróniával vall az öregedésről. Nem kevés csalódást okozott híveinek a hallucinációs pszichológiai játékok besorolhatatlan nagymestere, David Cronenberg. Klasszikus, már-már hagyományos pszichothrillere, a Pók a valóság és az emlékezés viszonylagosságát hangsúlyozva egy pszichopata mentális világába kalauzolja a nézőt. Aki a pszichiátriai klinikáról kikerülve gyerekkora helyszíneit járja végig meggyilkolt anyja nyomában. Ralph Fiennes hátborzongatóan hiteles alakítása becketti figurává minősíti a főhőst. A rövidfilmzsűrit elnöklő Martin Scorsese az 1840-es évek New Yorkjának Zoláját idézve eleveníti meg a korabeli városi polgárháborút New York-i banditák történelmi szuperprodukciójában. Hányattatott sorsú filmről van szó, amelynek bemutatóját eredetileg tavaly karácsonyra tervezték, később pedig az idei cannes-i filmfesztivál nyitóeseményének szánták. Scorsese végül 20 perces előzetest mutatott be a várhatóan ez év karácsonyára elkészülő alkotásból. Arról, hogy mit üzen a ma Amerikájáról a film, a rendező a következőket felelte: „Ez a történet a gyökereinkről szól, a mai Amerikát rajzolja meg. A 19. század éppúgy az egyik legerőszakosabb korszaka volt ennek az államnak, mint a mai. Az ír bevándorlók tízezreit ellenségesen fogadták az angolok, a hollandok, mindazok, akik már megharcoltak ezért az országért. Számomra Amerika fogalom, a nyitottság, a szabadság fogalma mindenre, a rosszra éppúgy, mint a jóra.” A gyökerek éppúgy messzire nyúlnak az örmény származású, kanadai születésű Etom Egoyan a már a múlttal szembesítő filmjében. „Csak akkor lehet leszámolni, megbékélni a múlttal, ha szembenézünk vele, ha feltárjuk.” Egoyant ez az alapgondolat vezérelte, amikor az örmény holokausztnak állított emléket, amelynek dédszülei is áldozatul estek. Amit látunk, film a filmben, a Charles Aznavour alakította rendező filmet forgat az ottomán birodalom 1915-ös népirtásáról, amelyben közel másfél millió örményt gyilkoltak meg. A török kormány mindmáig nem ismeri el a népirtás tényét, mint ahogyan a németek elismerték a holokausztot. Az Ararat forgatásának hírére a török kormány, a média, sőt isztambuli üzletemberek is a film betiltását kérelmezték - mondta a rendező. A 78. születésnapját Cannes-ban ünneplő és a helyi maroknyi örmény közönség által is éljenzett Aznavourral a cannes-i örmény étteremben sikerült szót váltanunk. - Több olyan másod-, harmadgenerációs emigránssal beszélgettem már, akik azt mondták, hogy gyerekfejjel szerettek volna beleolvadni a tömegbe, elvegyülni, de egy bizonyos idő után a múltjuk utolérte őket. Ön, akit mindenütt az örmény nép szószólójaként tartanak számon, hogyan viszonyul ehhez a kérdéshez? - Én legalább annyira vagyok százszázalékosan örmény, mint százszázalékosan francia. Ebben a filmben százszázalékosan színésznek kellett lennem. Anyám, aki első generációs kivándorló volt, gyakran mesélt nekem a szülei drámájáról. De soha nem azzal a szándékkal, hogy átörökítse belém a gyűlöletet a török nép iránt. Ellenkezőleg, minduntalan figyelmeztetett arra, hogy mi, örmények éppúgy törökök is vagyunk. Hogy a törökök nem vérengzőek, hogy a konyhájuk talán jobb a miénknél, hogy az asszonyok legalább annyira szépek arrafelé, mint az örmény nők. Tudja, én az örmény kultúrán, hagyományokon, szokásokon nőttem tel. Soha nem éreztem sem kevesebbnek, sem többnek magam attól, hogy ehhez a kisebbséghez tartozom. - Ön kétszeresen is meghatottnak tűnik, egyrészt a személyét övező születésnapi ünneplés, másrészt a film miatt. Mi Aznavour legfőbb üzenete az Ararattal? - Hogy a gyűlölet helyett itt az ideje a megbékélésnek. A film küldetése nem más, mint azt üzenni általa a mai török népnek, hogy nem sokkoló, provokatív szándék vezérelt bennünket, hanem az, hogy vegye tudomásul és fogadja el Ankara is a történelmi igazságot. Eddig folyamatos nyomást gyakoroltak ránk a film miatt. Az örmények nem kívánnak egyebet, mint emelt fővel élni. És ez olyan harmadgenerációs örményeknek is köszönhető, mint amilyen Egoyan, aki nem fél. David Lynch immár a francia Becsületrend frissen kitüntetett lovagjaként hódolhat saját szavaival élve két kedvenc hobbijának Cannes-ban: a filmeknek és a kiváló francia vörösboroknak. A fesztivál zsűrielnökének Jacques Chirac köztársasági elnök nevében a francia kulturális miniszter adta át a magas rangú kitüntetést. Arsinee Khanjian örmény származású, kanadai filmszínésznő és Charles Aznavour örmény származású francia énekes-színész az Ararat című film vetítésén MTI-fotó Ismét lesznek könyvnapok gyermekeknek MTI-információ A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) mintegy másfél évtizedes kényszerszünet után feléleszti a Gyermekkönyvnapok hagyományát; az olvasás éve keretében tartandó eseménysorozatot a gyermeknaphoz igazítva rendezik a hét végén a fővárosban, a II. kerületi Millenáris Parkban. Zentai Péter László, az MKKE igazgatója elmondta: a pénteken kezdődő háromnapos rendezvényen 29 pavilonban mutatkoznak be a magyar ifjúsági és gyermekkönyv-kiadásban részt vevő műhelyek. Az e kategóriába tartozó könyvek forgalma 2000-ben és 2001- ben meghaladta a 4 milliárd forintot; ez az összeg a teljes magyar könyvkiadás bevételének 10 százalékát teszi ki - ismertette. Az Animus Kiadó díjat alapított az újraindított Gyermekkönyvnapok alkalmából; az Aranyalma-díjat az kaphatja, aki irodalomtörténészként, esztétaként, olvasáskutatóként, pedagógusként vagy könyvtárosként a legtöbbet tette a gyermekirodalom értékeinek közkinccsé tételéért. A programot neves művészek és együttesek fellépése is színesíti, látható és hallható lesz például Huzella Péter, Levente Péter, Gryllus Vilmos, a Kaláka együttes és a Pécsi Bóbita együttes műsora is. _ ______________________A HÉT FILMJE______________________ A zongoratanárnő sötét oldala Bársony Éva NÉPSZAVA Az elragadtatás és a felháborodás hangjai kísérik az osztrák Michael Haneke A zongoratanárnő című filmjének útját azóta is, hogy tavaly Cannes-ban mindjárt elsőre óriási vihart kavart a bemutatója. Írhatok diadalutat is, mert vitathatatlanul egyfajta diadal, ha egy film képes a legszélsőségesebb érzelmeket felkorbácsolni maga iránt. Haneke filmje nem ébreszti, hanem szó szerint felkorbácsolja az érzelmeket. Sejthetően nálunk sem lesz másképpen. Azoknak nem ajánlatos beülni rá, akik nem viselik elég kemény lélekkel a filmre vihetőség korlátait feszegető szexuálpatológiás provokációt. Hozzátéve, hogy azoknak sem, akik netán szexuális izgalmakat remélnek egy patológiás esettanulmány filmes megjelenítésétől. Egyetlen pornórészleten kívül a szex és a szado-mazóba hajló erőszak nem meztelenedik le képen mutogatott látvánnyá, Haneke a sejtetés és érzékeltetés sokkal provokatívabb, kivédhetetlenebb, felzaklatóbb módszerét alkalmazza. De azt idegborzoló kíméletlenséggel. És két főszereplője, a rezzenéstelen arc mögött ragacsos titkokat és hihetetlenül intenzív feszültséget hordozó Isabelle Huppert és a neki érzelmileg és szexuálisan kiszolgáltatott diákot alakító Benoit Magimel kifinomult összjátékának segítségével. A film próbára tesz, de meg kell adni, bemelegít hozzá. Az induló jelenet, amelyben az anyja (a csodálatos Annie Girardot) zsarnokoskodására és terrorisztikus féltékenységére Huppert öregedő zongoratanárnője, Erika tettlegességig fajuló hisztériával válaszol, felér egy kisebb fajta elektrosokkütéssel. Azután kiderül, hogy Schubert, Beethoven és Bach kifinomult érzése, a zene magasrendű érzékenységre valló szeretete nemcsak az anya fizikai megtépázásával fér össze, hanem a tanítványok emberi méltóságának, önbizalmának szisztematikus megtépázásával is. A hibátlan zenei ízlés, a mosolytalan arc és a jéghideg pillantás mögött a környezete iránti kíméletlenségnél meghökkentőbb Erika különös szexuális szenvedélye. Videós pornókabinban az otthagyott spermás törlőkendőket szagolgatja a vad szexjelenetet figyelve, autóban szeretkező párokra leselkedik, pengével sérti fel magát a fürdőszobában. Amikor pedig megjelenik életében a jóképű, felszabadult, szerelmes diák, aki a zenétől is átszellemült hódolattal közeledik hozzá, Erika a szado-mazochista perverziók változatos megnyilvánulásaival hajszolja bele a fiút a legmegalázóbb szexuális helyzetekbe. Ő diktálja a feltételeket, s ha nem teljesül a kívánsága, a legrettenetesebb kegyetlenséggel válaszol. Az intim szféra betegessé fajult területein vergődnek át a film hősei a befejezés sötét drámájáig. Amihez az első megdöbbenés után odaszegődik a csalódottság érzése. Haneke a honfitársnője, Elfriede Jelinek novellája alapján filmre vitt történettel ugyanis mintha magát a nézőt tekintené egy „na mennyit bírsz?” jellegű pszichiátriai kísérlet tárgyának. Fokozatosan viszi el az elviselhetőség határáig, s még tovább, miközben időnként egyre erősebb sokkhatásoknak teszi ki. Nem lenne ezzel semmi baj, ahogy azzal sem, hogy olyasmiről és úgy beszél, amiről és ahogyan nem szokás. A hiányérzet abból fakad, hogy a kísérlet célja nem több mint maga a kísérlet (mondhatnám: a túlélőtúra egy sajátos formája), s hogy a bármily briliáns elbeszélésmód ellenére története megreked a klinikai diagnosztákra tartozó szexuálpatológiai jelenségeknél. Lett belőle botránykő, pedig akár remekmű is lehetett volna. A zongoratanárnő Francia-osztrák film Rendező: Michael Haneke Forgalmazó: Budapest Film KULTÚRA 2002. MÁJUS 23., CSÜTÖRTÖK 13 RÖVIDEN Tosca - nemzetközi szereplőgárdával A Nemzeti Filharmonikusok Hamar Zsolt vezényletével Puccini Toscájának koncertszerű előadásával örvendezteti meg az olasz mester rajongóit: május 24-én este a Zeneakadémián csendül fel a népszerű opera, a főbb szerepekben kitűnő külföldi és magyar énekesekkel: a címszerepet a Kölni Operaház művésze, a svéd Nina Stemme, Cavaradossit a Zürichi Operaház tagja, a bolgár Boiko Zvetanov, Scarpiát az ukrán Igor Morozov, Spolettát a Magyarországon élő ecuadori énekes, Xavier Rivadeneira alakítja, közreműködik továbbá Rácz István, Szilágyi Béla, Mementis Tamás, Gáspár István, valamint a Nemzeti Énekkar és a Magyar Állami Operaház Gyermekkórusa. Film a kazahsztáni magyarokról_________ A Kazahsztánban élő magyar közösségről készített filmet Sára Balázs, a Duna Televízió operatőre; a felvételt csütörtökön, az alkotó jelenlétében mutatják be Budapesten. Napjainkban 138 nemzetiség él Kazahsztánban, a legutóbbi népszámláláson 432- en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, a magyar származásúak száma azonban ennél jóval több lehet. Magyarok jellemzően az I. világháború után, hadifogolyként kerültek Kazahsztánba, míg sokan Kárpátaljáról származnak, s a 60-as, 70- es években, „a szűzföldek feltörésére” szervezett programok keretében érkeztek a területre. Csodálatos mandarin a televízióban________ Elkészült A csodálatos mandarin című Bartók-táncjáték televíziós változata a Szegedi Kortárs Balett előadásában. A balettfilmet május 29-én mutatják be a Magyar Televízió 1-es műsorán. A 35 perces előadás koreográfusrendezője Juronics Tamás, aki a mandarin, az öreg és a diák szerepét is táncolja. A további szerepeket Nemes Zsófia, Aczél Gergő, Kocsis László, Sárközi Attila és Topolánszky Tamás alakítja. A filmet Silló Sándor rendezte. 14 Sztárok a Szegedi Szabadtéri Játékokon Műfajok kavalkádja a Dóm téren Koren Zsolt írása a NÉPSZAVÁNAK Idén július 5-től augusztus 20-ig tíznél is többféle produkcióval várja a közönséget a Szegedi Szabadtéri Játékok programsorozata. Július első hétvégéjén William Shakespeare egyik legjelentősebb királydrámája, a III. Richárd kerül színre Kulka Jánossal a címszerepben. Partnerei közt olyan neves színészegyéniségek találhatóak, mint Törőcsik Mari, Bálint András, Szervét Tibor és Székhelyi József. A produkció rendezője Valló Péter, a soproni Petőfi Színház direktora. A rákövetkező hét végén Fenyő Miklós és Tasnádi István közös szerzeményét, a József Attila Színházban nagy sikerrel futó Made in Hungária című musicalt mutatják be, ennek rendezője Méhes László lesz. Andrew Lloyd Webber- Tim Rice népszerű musicaljét, az Evitát tavaly mutatták be a Dóm téren, ennek felújítása három estén át idén is látható lesz. Július 26-án a Győri Balett koreográfiáját láthatja majd a közönség Purim, avagy a sorsvetés címmel. Az előadásban szerepel a Budapest Klezmer Band is. A világ legelismertebb olasz származású filmzeneszerzője lép fel másnap este kilenc órától. Ennio Morricone dirigálja a saját szerzeményeiből válogatott koncertet, melynek műsorában többek között Az óceánjáró zongorista legendája, A jó, a rossz, és a csúf, valamint a Volt egyszer egy vadnyugat című nagy sikerű mozik betétdalai és kísérőzenéi hallhatóak. Két estén át a Bábeltorony című XX. nemzetközi néptáncgála látható, augusztus második hétvégéjén pedig Bizet Carmen című operája lesz a program Nagy Viktor rendezésében. Augusztus 11-én kerül sor az immár hagyományosnak tekinthető Dóm Dixie Gálára, amely különleges zenei csemegét jelent a tradicionális jazzmuzsika rajongóinak. A nemzetközileg is elismert állandó házigazda együttes, a Storyville Jazz Band mellett fellép az idén eMeRton-díjjal jutalmazott Molnár Dixieland Band, valamint a svéd Carling Family. Az augusztus 20-i hétvége Operettgálával kezdődik a szegedi Dóm téren, melyben főleg a 120 éve született Kálmán Imre szerzeményei hallhatóak. Közös koncerten lép fel a 2000. évi játékok egyik legnagyobb közönségsikert aratott zenekara, a 100 Tagú Cigányzenekar és a Boban Markovic Orkestar, mely a legnépszerűbb szerb fúvósegyüttes. Japán és amerikai turné után augusztus 20-án a Dóm téren vendégszerepel a 100 táncost és a hatvanfős zenekart felvonultató ukrán Virsky Balett.