Népszava, 2002. július (130. évfolyam, 151–177. sz.)
2002-07-01 / 151. szám
IFÉ Futballcsapatnyi államtitkár A rendszerváltás óta valamennyi miniszterelnök igyekezett megerősíteni a Miniszterelnöki Hivatalt. A kancellária így egyre több feladatot lát el és egyre több ember tartozik hozzá. Az új kormány megalakulása óta immár egy teljes futballcsapatot tesz ki a hivatalban tevékenykedő politikai államtitkárok száma. Simon Zoltán NÉPSZAVA Eggyel több politikai államtitkára lesz a Miniszterelnöki Hivatalnak (MeH) Keller László kinevezésével. A szocialista párti képviselőt a kormányfő a közpénzek felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési rendszerek összehangolásával bízta meg a múlt héten, így várhatóan 11 politikai államtitkár dolgozik majd a kancelláriában. A hivatalt vezető miniszter, Kiss Elemér mellett Baja Ferenc felel a társadalmi kapcsolatokért, Baráth Etelét a nemzeti fejlesztési terv kidolgozásával bízták meg, Horn Gábor feladata a koalíciós koordináció, Nagy Sándoré pedig a területfejlesztés. Pál Béla a turizmusért felelős politikai államtitkár, Szabó Vilmos a Határon Túli Magyarok Hivatalát vezeti ebben a rangban, Szekeres Imre általános politikai államtitkár, Tóth András pedig a titkosszolgálatokat felügyeli. Teleki Lászlót egy újonnan felállított posztra, a cigányügy koordinálására nevezeték ki, és egyelőre nem ismert az ugyancsak a MeH-hez tartozó egyházügyi államtitkár személye. Az Orbán-kormánynak nyolc politikai államtitkára volt a MeH-ben. Általános politikai államtitkár volt Bogár László, a kommunikációs államtitkárság vezetője pedig Borókai Gábor, Őry Csaba, Mádi László, Mikes Éva, mint a kormányzati referatúrák vezetői töltötték be ugyanezt a pozíciót. Mádi a gazdaságért, Őry a társadalompolitikáért, Mikes a közigazgatási és területpolitikáért felelt. Szemerkényi Réka kül- és biztonságpolitikai államtitkár volt, rajta kívül politikai államtitkári rangban dolgozott még Nagy Andor, a miniszterelnök kabinetfőnöke és Simicskó István, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter politikai államtitkára is. A MeH szervezeti keretei között önálló feladatkörrel működött a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter hivatala és a PHARE-programokat koordináló tárca nélküli miniszter hivatala is. Két miniszter tartozott a MeH-et vezető Stumpf István kancelláriaminiszter hivatala alá: Boros Imre és Demeter Ervin. Az Orbán-kormány a kabinet struktúráját igyekezett leképezni a MeH referatúrái által, a Medgyessy-kormány részben követte ezt a logikát, de a hivatalba telepítette a megszüntetett tárca nélküli miniszteri posztokat is. A MeH szerepe már Antall József és Horn Gyula kormányfősége alatt is nőtt, mindkét miniszterelnök igyekezett megerősíteni a kancellária szerepét. A referatúraszerű kabinet Antall alatt alakult ki, a politikai államtitkárok körét elkülönítve a MeH közigazgatási államtitkára által vezetett szakmai csoporttól. Ez a törekvés részben az 1989-ben elfogadott új alkotmányból fakadt, amely tág hatáskört ad a kormányfőnek; a miniszterek nem felelősek a parlamentnek, csak a miniszterelnök. A kormányzati szerkezet tehát egy 1990 óta tartó folyamat eredménye; az átalakítás célja, hogy a korábbi pártirányítás után a kormányzati rendszer is az alkotmányban megállapított erős miniszterelnöki jogosítványokhoz alkalmazkodjon. 2 2002. JÚLIUS 1., HÉTFŐ RÖVIDEN Kapunyitás az MSZP-ben Az MSZP-nek társadalmi önvédelmet kell kialakítania az Magyarországon alakuló új populista mozgalommal szemben. Egyebek között erről beszélt Krausz Tamás egyetemi tanár a kormánypárt három platformja által szervezett tanácskozáson. Úgy vélte, a szocialista párt kapuit meg kell nyitni a magyar társadalom előtt, hogy egy 100- 200 ezres tömegpárt jöhessen létre, de nincs szükség a polgári körökkel szembenálló ellenkörök létrehozására. Krausz szerint a Fideszben minden jobboldali irányzat integrálódik, ideértve a szélsőjobbot is. Előtérbe az agráriumot A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára úgy véli, a mezőgazdaság volt az utóbbi 12 év legnagyobb vesztese Magyarországon. Szanyi Tibor szerint most az a cél, hogy az uniós csatlakozásnál az agrárium kerekedjen felül. Somogy megyei látogatásán az államtitkár a fő feladatnak azt jelölte meg, hogy kiegyenlítsék a vidéki és a nagyvárosi jövedelmek közötti különbségeket és hatékonyabbá tegyék a mezőgazdasági termelést. Szerinte a jövőben az önkormányzatokhoz is több pénz kerül majd, így nagyobb sikerrel indulhatnak az uniós pályázatokon. Kisebbségi jogszabályokat A hazai kisebbségekre vonatkozó jogszabályok gyors módosítását, illetve megalkotását sürgeti az Országos Horvát Önkormányzat. Karagics Mihály elnök arra figyelmeztetett, hogy a kisebbségek fennmaradását biztosító intézményi hálózat és háttér nélkül nem lehet sem kulturális autonómiáról, sem pedig kisebbségi önkormányzati modellről beszélni. Az önkormányzat közgyűlésén úgy vélték, a kormány és a parlamenti pártok is sokat tehetnek azért, hogy lassuljon a hazai kisebbségek látványosan felgyorsult asszimilációja. Mit gondol? Ön szerint megtudjuk-e valaha, hogy kik dolgoztak a pártállami Belügyminisztérium III-as ügyosztályának? Erről szavazhatnak most a NÉPSZAVA Online oldalain. www.nepszava.hu BELFÖLD Medgyessy: múlttól a jövőig Amíg a régmúltról beszélnek, nincs szó az előző négy évről Az államfői sajtóiroda mára ígérte, hogy Mádl Ferenc állást foglal a Medgyessy-ügyről, amelyről a múlt héten folyamatosan tájékozódott. A miniszterelnök közben úgy nyilatkozott, a jövőben le kell mondania posztjáról annak a közszereplőnek, aki eltitkolja titkosszolgálati múltját. Ismert, hogy Medgyessy nem mondott le, amikor kiderült: kémelhárító volt. NÉPSZAVA-információ A köztársasági elnök várhatóan ma fejti ki álláspontját az ország politikai helyzetéről. Mádl Ferenc a múlt héten konzultált mind a négy parlamenti párt vezetőjével, majd Medgyessy Péterrel is. A kormányfő múltjáról nyilvánosságra került részletek hatásáról tájékozódott. Az államfői sajtóiroda korábban a megbeszélések utánra ígérte az állásfoglalást, pénteken azonban közölték, hogy ennek kiadását a jövő hétre halasztották. Mádl Ferencnek egyébként alkotmányos teendője nincs ebben az ügyben. A miniszterelnök ellenzi, hogy egy politikusnak automatikusan le kelljen mondania csupán azért, mert hírszerző vagy kémelhárító volt. Medgyessy Péter szerint ugyanakkor elképzelhetőnek tartja, hogy ha egy közéleti szereplő a jövőben eltitkolja ezt, akkor távoznia kelljen posztjáról. Erről a Nap-tévének adott tegnapi interjújában beszélt a kormányfő. A miniszterelnök szerint ez azokra vonatkozik, akik a parlament, illetve az államfő előtt tesznek esküt (tehát ez a miniszterelnökre is érvényes - a szerk.), valamint a polgármesterekre. Az ügynöktörvény módosításával kapcsolatban elmondta, a kormány három elv alapján tette meg javaslatát. Eszerint a közéleti képviselők múltja legyen átlátható, zsarolhatóságuk elkerülése érdekében vallják be, ha a III-as főcsoportfőnökségnél tevékenykedtek, ne sérüljenek nemzetbiztonsági érdekek, a kisembereket pedig „hagyják békén”, legyenek kutathatók a dokumentumok, de ne tegyék ki azokat közszemlére. - Az embereket nem az érdekli, mi volt 20 évvel ezelőtt, hanem az, hogy a miniszterelnök demokratikus, hozzáértő, akarja és képes-e a javukat szolgálni vagy sem - vélekedett Medgyessy. Mint mondta: az őt ért támadások nem ingatták meg, sőt, inkább megerősítették benne az elszántságot, hogy végigvigye programját. Mint mondta, jól esett neki, hogy az SZDSZ képviselőinek döntő többségétől is bizalmat kapott. Szerinte a botrány azért nem a választási kampány idején robbant ki, mert az ellenzék rendkívül elbizakodott volt, nem gondolta, hogy elveszítheti a választásokat. Most viszont az ellenzék ideges, egyrészt a kormány kezdeti sikerei, másrészt pedig az elmúlt négy évben történtekkel kapcsolatban megindított vizsgálatok miatt. „Ez a történet arról szól, hogyan lehet elterelni a figyelmét a magyar lakosságnak arról, ami szerintem mindannyiunk számára fontos” - jelentette ki a miniszterelnök. Hozzáfűzte: ameddig valaki a régebbi múltról beszél, addig nem esik szó az elmúlt négy év történetéről, amivel kapcsolatban pedig igazán volna mit elszámolni. Medgyessy Péter megismételte, hogy amit ő kémelhárító tisztként tett, az az ország érdekét szolgálta, és ezt kizárólag szakmai feladatnak tekintette. Megjegyezte, hogy ő akkor is hazájának tartotta ezt az országot. - Sokan vagyunk még ezzel így - tette hozzá. Az ellenzék rendkívül elbizakodott volt, nem gondolta, hogy elveszítheti a választásokat Díjtalan tévézés és rádiózás NÉPSZAVA-információ jától nem kell fizetni tévé-előfizetési díját. Ezt erősítette meg a Pénzügyminisztérium, amely azt is közölte, hogy a havi 736 forintos előfizetési díj egyelőre nem szűnik meg, hanem kifizetését a költségvetés vállalja át. (Ez a pénz nemcsak a tévékészülék működtetését fedezte eddig, benne volt a rádiókészülékek előfizetési díja is.) A szocialisták választási ígéretei között szerepelt az előfizetési díj eltörlése. A választási győzelem után pedig az ígéret belekerült a kormány száznapos programjába is, amivel komoly vitát indukált. Több fideszes képviselő, illetve a Magyar Rádió kuratóriumának elnöke is támadta az elképzelést, mert attól tartottak, hogy ezzel tovább erősödik a közmédiumok politikai függősége. A Magyar Rádió éves bevételének jelentős része ugyanis éppen az előfizetési díjból származik. Az MSZP médiával foglalkozó képviselője, Újhelyi István ennek kapcsán kijelentette: a normatív díj meghatározásával egy stabil finanszírozási rendszert alakítanak ki, így a közszolgálati médiumok nem lesznek kiszolgáltatva a parlament döntéseinek. A kormány elképzelései szerint a díjat 2002. december végéig fizeti a költségvetés, azután végképp megszűnik. Ezután a közmédiumok finanszírozását az Országgyűlés jóváhagyásával új alapokra helyezik. Újhelyi István lapunknak elmondta: őszszel a parlament elé terjesztik a médiatörvény teljes körű módosításra vonatkozó javaslatukat. Ebben - a tervek szerint - egy kiszámítható, normatív díjat határoznak meg, amely a Műsorszolgáltatási Alapon keresztül jut el a közmédiumokhoz. 4 Ti Törésvonalak átvilágításügyben Folytatás az 1. oldalról__________ Így tehát a törésvonal sokkal inkább a konkrét ügy, mint az általános elvek, értékek mentén alakult ki a két politikai tábor között. A felfogásbeli különbséget Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője egyrészt az erkölcsi megítélésben, másrészt a nyilvánosságban látja. Mint azt lapunknak elmondta, javaslatuknak nem az a célja, mint az 1996-os ügynöktörvénynek, amely erkölcsi szankciót mondott ki azon közszereplők esetében, akikről kiderül, hogy a III/III-nál dolgoztak (nekik le kell mondaniuk, ha nem teszik meg, nyilvánosságra hozzák a múltjukat). Az MSZP nem kívánja összemosni a hírszerzést, a kémelhárítást és a katonai elhárítást a III/III-as ügyosztállyal, ugyanakkor a választókra bízzák annak megítélését, hogy a közszereplőt - múltjának ismeretében - felhatalmazza-e a közfeladatok ellátására. A kormány előterjesztése alapján egy új átvilágítóbírói testület (tényfeltáró bizottság) vizsgálja majd a parlament és a köztársasági elnök előtt esküt tett közszereplők, a polgármesterek, az országos egyházak vezetői, továbbá a meghatározó sajtóorgánumok főszerkesztői múltját. Ezen belül a BM teljes III-as főcsoportfőnökség nyilvántartásait átnézik - tehát lényegében az átvilágítás kiterjesztéséről van szó -, ám a ’96-os jogszabállyal ellentétben nem szólítják fel lemondásra a közszereplőt, egyszerűen nyilvánosságra hozzák az adatokat. Lendvai kérdésünkre azt is elmondta: nem egyszeri aktusról van szó, a jövőben az új kinevezettek titkosszolgálati múltját is ellenőrzik az új átvilágítóbírák. A Fidesz-MDF javaslata ezzel szemben összeférhetetlenséget mond ki azon közszereplők esetében, akik a III-as Főcsoportfőnökségnek dolgoztak. Nem mellékes körülmény, hogy az ellenzéki javaslat elfogadása esetén Medgyessy Péternek le kellene mondania a miniszterelnöki posztról. Egyébként Dávid Ibolya, az MDF elnöke a Népszavának adott múlt heti interjújában azt mondta, hogy nem kell határt szabni, a lényeg az, hogy nyilvánosságra kerül, ki mit csinált. Utalt arra, hogy Horn Gyulát annak ismeretében választották meg miniszterelnökké, hogy karhatalmista volt. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője, a nemzetbiztonsági bizottság tagja egyetért azzal, hogy koncepcionális ellentét van a két oldal javaslata között. A Fidesz álláspontja szerint nem maradhat következmények nélkül, ha valakiről kiderül, hogy - amint az a kormány előterjesztésében is szerepel „az önkényuralmi korszak állambiztonsági elnyomó apparátusának” dolgozott. Répássy szerint a vita úgy összegezhető: a kormánypártok és az ellenzék is negatívan ítéli meg a rendszerváltás előtti elnyomó apparátust, ám a következményeket eltérően értelmezik. Ebben az értelemben a kormány előterjesztése visszalépést jelent az 1996-os ügynöktörvényhez képest, hiszen még annyi szankciót sem rögzít, mint a III/III-as törvény. Azt pedig óriási különbségnek tartja Répássy, hogy a szocialisták csak a „kishalakra” utaznak, és csak azok múltját vizsgálnák, akik jelentéseket írtak, azokét nem, akik megrendelték a jelentéseket. A Fidesz előterjesztése ezért mond ki összeférhetetlenséget az MSZMP párttitkárai, a párt Központi, illetve Politikai Bizottságának tagjai esetében. Ezzel párhuzamosan nyilvánosságra hoznák az ügynöklistákat, nem kellene tehát külön testületnek ellenőriznie a közszereplők múltját. Meglepő álláspont lehet 12 évvel a rendszerváltás után kimondani, hogy nincs helyük a közéletben azoknak, akik ’90 előtti elnyomó apparátusnak dolgoztak, de ha ezt nem mondjuk ki, és ha nincsenek világos következmények, akkor joggal merülhet fel a kérdést: mi a különbség a két rendszer között? - mondta Répássy Róbert. Arra a kérdésünkre, hogy kormánypártként miért nem valósította meg az érdemi szankcionálást a Fidesz (amely kétszer is módosította az ügynöktörvényt), Répássy úgy válaszolt: jogos a kérdés, valóban a Medgyessy-ügy hozta meg azt a felismerést, hogy tizenkét évvel a rendszerváltás után is komoly terhet jelent a múlt. Szerinte egyébként nem véletlen, hogy az ügynökmúlt mindig a szocialista kormánytagokról derül ki. Répássy Róbert és Lendvai Ildikó szavaiból kiderült: meghatározóak a politikai érdekek NÉPSZAVA Bankérdek lehet a nyomozás Simon Zoltán NÉPSZAVA A Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozó Szakmai Kamara országos alelnöke attól tart, hogy a Defend Kft. megfigyelési ügye rossz fényt vethet az egész szakmára, miközben elképzelhető, hogy csak legális megbízásukat teljesítették. Szabó László lapunknak elmondta, hogy a rendőrség dolga kideríteni, követett-e el bűncselekményt a Defend vagy sem. A törvény szerint azonban a magánnyomozók szerződésük teljesítése érdekében adatokat gyűjthetnek és felvilágosítást kérhetnek megbízójuk felhatalmazásából, kivéve, ha ez más törvénnyel ütközik. Az egykori neves bűnügyi újságíró, aki a rendszerváltás óta foglalkozik jelenlegi szakmájával, nem tartja túlságosan szerencsésnek, hogy a Defend Kft. mostani ügye kapcsán az rögzül a közvéleményben, hogy a cég, amely a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) végzett magánnyomozói tevékenységet, törvénytelenül jutott hozzá a bank alkalmazottainak és ügyfeleinek adataihoz. A pénzintézetekről szóló törvény ugyanis lehetőséget ad a bankoknak arra, hogy az ilyen adatgyűjtést, esetleges ellenőrzést a bank harmadik személlyel, például a rendőrség által folyamatosan ellenőrzött, engedéllyel rendelkező magánnyomozóval végeztesse el. A bankoknak ugyanis nincs apparátusa erre, nem is foglalkozhatnak szakszerűen ilyesmivel, ezt a munkát külső cégekkel végeztetik. Szabó saját, 13 éve működő cége több ezer hasonló ellenőrzést végzett már el, az ország számos bankja megbízásából. Szabó úgy gondolja, ilyen felhatalmazása volt a Defendnek is az MFB megbízásából, mégpedig azzal a céllal, hogy egyrészt a bank leendő ügyfeleiről derítse ki: megvannak-e a megfelelő garanciáik például egy hitel felvételéhez. Ebben az esetben a bank érdeke azt kívánja, hogy minél több legális információt megtudjon leendő ügyfeléről. A szakember úgy véli, hogy az adó- és titkosszolgálati adatokon kívül egy magánnyomozó cég gyakorlatilag az ügyfél bármely nyilvános adatához törvényesen hozzájuthat. Arról a konkrét ügyről, hogy az MFB megfigyeltette a Magyar Hírlap egy újságíróját, Szabó úgy vélekedik, hogy ha az újságíró, akinek a lehetőségei az adatgyűjtésben a magánnyomozóéhoz hasonlóak, valóban banktitkot, állami vagy üzleti titkot hozott nyilvánosságra, akkor a bank teljesen legálisan nyomoztatott azután, hogyan szivároghatott ki a pénzintézettől egy titkosnak számító információ. A bank vagy bármely más cég az esetleges rendőrségi vizsgálat előtt, hogy biztos legyen dolgában, ilyen ellenőrzéseket törvényesen végezhet, tette hozzá Szabó.