Népszava, 2002. szeptember (130. évfolyam, 204–228. sz.)

2002-09-19 / 219. szám

NÉPSZAVA Egyelőre változatlanok az illetékfizetés visszásságai Folytatás az 1. oldalról A kérdés tehát az, hogy mi volt a célja a jogalkotónak a törvény megalkotásakor. A jogászok ér­telmezése szerint ugyanis csak a vagyongyarapodás után kellene illetéket megállapítani, azaz ak­kor, ha a vásárolt ingatlan értéke nagyobb az eladottnál. - Jogszabálysértésre hivat­kozva pereltem a közigazgatási hivatalt, hiszen úgy vélem, téve­sen értelmezte a törvényt az ille­tékhivatal - magyarázta lapunk­nak Csontos Péter. Ilyen esetben egyébként fellebbezésre nincs mód, végső esetben felülvizsgá­lati kérelmet lehet benyújtani. A jogszabályalkotó szándéká­nak kiderítésére természetesen megoldás lehetne az is, ha az il­letéktörvény pontos útmutatást adna arra vonatkozóan, ilyen esetben mi az eljárás. Ebben az esetben a törvényalkotó maga értelmezné a törvényt, s egy ki­egészítésben rögzítené az eljárás módját. Csontos Péter szerint ez lenne a legszerencsésebb, hi­szen akkor nem a bíróságnak, az illetékhivatalnak vagy a jogá­szoknak kellene megfejteniük azt, mi is volt a cél a fizetési kö­telezettség elrendelésekor. Erre azonban egyelőre bizto­san várni kell. Lapunk úgy tud­ja, a következő másfél esztendő­ben bizonyosan nem változtat­nak az illetéktörvény rendelke­zésein. Nemcsak az halasztódik tehát, hogy a fizetési kötelezett­ség - évek óta változatlan - mértékén módosítsanak, hanem a szabályozás módjának rende­zését is csupán a későbbiekben tűzik napirendre. - Várhatóan a ciklus közepén kerül sor arra, hogy felülvizsgál­juk az illetéket érintő jogszabá­lyi rendelkezéseket, s ekkor ke­rül sor az ezzel kapcsolatos visszásságok számbavételére is - mondta lapunknak Horváth Csaba, az Országgyűlés lakás­ügyi albizottságának vezetője. Szerinte­ ez elengedhetetlen, hi­szen az elmúlt 12 év változásai­ra tekintettel kell lennie az ille­téktörvénynek is. Szándékuk szerint azonban valamennyi, az illetékkel kapcsolatos rendelke­zést egyszerre, egy csomagban módosítják. Nem jöhet tehát szóba az, hogy előbb a fizetésre kötelezettek körét szűkítik, mi­közben a kiszabott illeték mérté­kének az ingatlanárakhoz igazí­tását csak egy-másfél év múlva hagyják jóvá. Nő a méltányossági nyugdíjra fordítható keret Százhúszezren számíthatnak kiegészítésre MTI-információ Az idén 300 millió forinttal nő a méltányossági nyugdíjemelésre fordítható keret, az összesen 700 millió forintból mintegy 120 ezer nyugdíjas számíthat nyug­díj-kiegészítésre. Erről az Egészségügyi, Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium helyettes államtitkára számolt be szerdán. Hegyesiné Orsós Éva el­mondta: a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokhoz eddig több mint 700 ezer kérvény érkezett, mintegy egyharmaduk azonban nem felel meg a jogszabályi elő­írásoknak. A helyettes államtit­kár rámutatott: az elbírálók min­den esetben figyelnek a különös méltányosságot igénylő körül­ményre. H hozzátette: mindenkit arra biztat, hogy ha egyszer ugyan elutasították az igényét, de időközben a szociális körül­ményei megváltoztak, akkor új­ra nyújtson be kérvényt. A járan­dóság folyósítása a rendszeres ellátás javítását szolgálja olyan kritikus élethelyzetekben, ame­lyek másként nehezen oldhatók meg. Kivételes nyugdíjemelést azok kaphatnak, akik öregségi, özvegyi nyugdíjban, rokkantsá­gi vagy árvaellátásban részesül­nek, és havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyug­díjminimum kétszeresét, jelen­leg 40 200 forintot. A rendkívüli emelés nem ad­ható azoknak, akiknek három éven belül állapítottak meg ilyen juttatást, és azoknak sem, akik három éven belül vonultak nyugdíjba. Nem kaphatnak mél­tányossági nyugdíjat a korhatárt be nem töltöttek, a korkedvez­ményes nyugdíjban, nyugdíjsze­rű szociális ellátásban részesü­lők, valamint az aktív korú öz­vegyek. A méltányossági nyugdíj int­­ézményét a 2001 és 2002 költ­ségvetési törvény szüntette meg. Az Országgyűlés június 18-án döntött a méltányossági nyugdíj intézményének visszaállításáról. Az adatok szerint Magyaror­szágon több mint 1 millió 150 ezer, nyugdíjszerű ellátásban ré­szesülő ember jövedelme nem éri el a havi 40 ezer forintot, és mintegy 150 ezren vannak azok, akik kevesebb mint 20 ezer fo­rintból élnek. l­é­k Prioritás a közlekedés fejlesztése Folytatás az 1. oldalról Borsik szerint a kormányon be­lül jelenleg nem túl erős a közle­kedéspolitika támogatottsága. Enélkül pedig nem lehet megol­dani a közlekedés jelenlegi prob­lémáit. Több ágazatban - köztük a vasúti közlekedésben - min­denképpen szükség lenne a költ­ségvetési támogatás emelésére, csak úgy nyílhat lehetőség az unió részéről elérhető támogatá­sok hatékonyabb kihasználására. Az NFT végrehajtásában részt vevő szervezetek ugyanakkor tegnap együttműködési megálla­podást kötöttek a megvalósítás érdekében. Az OÉT legutóbbi ülésén a kormányzat képviselői elfogadták azt a javaslatot, amely szerint a grémium min­den résztvevője együtt munkál­kodik az NFT végrehajtásán, sőt a megvalósult terv visszaellen­őrzésén is. Borsik János hangsúlyozta, hogy a tegnap megkötött együttműködési megállapodás nemcsak a felek - a munkálta­tók, a munkavállalók és a kor­mányzat - közös igénye, hanem az EU elvárása is. Az unió ugyanis határozottan megköve­teli, hogy a kormányzat a szo­ciális partnerekkel együtt dol­gozza ki és hajtsa végre a Ma­gyarország felzárkóztatását cél­zó programot. Erre azonban Borsik szerint csak akkor van esély, ha előbb a hazai közleke­dési problémákat átfogó - a közlekedési ágak közötti „mun­kamegosztást” pontosan szabá­lyozó - koncepcióban igyekszik megvalósítani. A megállapodás nemcsak a felek igénye, hanem az uniós csatlakozás feltétele is Isza Ferenc felvétele BELFÖLD 2002. SZEPTEMBER 19., CSÜTÖRTÖK 3 A csődbiztos cége működtetné tovább a szigetvári kórházat Profitérdekelt „konszolidáció” A szigetvári kórház valamennyi főorvosi és vezetői helyére pályázatot írtak ki, s tették közzé a legutóbbi Egészségügyi Közlönyben. A betegellátás ugyan egyelőre az önkormányzatnál maradna, de amint a kórháztörvény életbe lép, a most csődbiztosként foglalkoztatott szakember vállalkozása veheti át a városi betegellátás irányítását. A tervet többen is aggályosnak tartják. Kun J. Viktória NÉPSZAVA A hónap elején a szigetvári kór­ház összes vezetői állására pályá­zatot írtak ki, ugyanis rövidesen mátrixkórházként működhet to­vább az intézmény. Ez azt jelenti, hogy nem osztályok, hanem szakmacsoportok, ápolóműsza­kok működnek, s egy-egy adott feladatra mindig annyian és azok állnak készen, akikre épp szükség van. A pillanatnyilag a legsúlyo­sabb gazdasági krízisben lévő magyar kórház adósságállomá­nya már több mint kétszázmillió forint. A város polgármestere leg­utóbb már úgy fogalmazott: „a gondok mára már olyan súlyossá váltak, hogy abból Szigetvár ön­­kormányzata önerőből soha nem tud kimászni”. Idén már a máso­dik csődbiztos vette át az intéz­mény gazdasági irányítását, aki a teljes vezetés cseréjét, illetve a működési rend tökéletes átalakí­tását találta egyedüli megoldás­nak. Igaz, pillanatnyilag úgy tű­nik, erről eddig kizárólag a tele­pülés képviselő-testülete tud, il­letve döntött, sem a szakmai kép­viseleteket, sem az érintett dolgo­zókat nem kérdezték meg. A Ma­gyar Orvosi Kamara szakmai vé­leményét nem kérték ki, jóllehet ez törvényi kötelességük, s a ko­rábbi, más kórházakban történt, hasonló kezdeményezések éppen a szakmai tiltakozás miatt marad­tak el. Azzal együtt, hogy többen tartanak attól: az átszervezés kü­lönböző gazdasági csoportok ér­dekeit szolgálja, a szakmai kollé­gium szerint pillanatnyilag törvé­nyesen nem alakulhat mátrix­kórházzá a szigetvári intézmény, ugyanis a törvény által előírt mi­nimumfeltételeknek sem felel meg. Igaz, az évek óta óriási ne­hézségekkel küzdő intézmény so­kak szerint többek között éppen egy másik érdekcsoport miatt kö­tött és azóta sem fel- ____________ bontott szerződés miatt került kilátás­talan helyzetbe. A csődbiztos, Pe­­rényi László szerint első lépésben min­denképp ennek a szerződésnek a fel­bontására lesz szükség ahhoz, hogy fellélegezzenek.­­ A következő önkormányzati ülés sorsdöntő, akkor kellene ugyanis felmondani azt a megálla­podást, amely miatt ma ez az or­szág legdrágábban fűtött kórháza. Semmilyen magyarázata nincs ugyanis annak, hogy az elmúlt időszakban csaknem 250 száza­lékkal emelkedett a szolgáltatás díja. Hia ez sikerül, az adósságál­lomány ötödét le lehetne tudni, gyorsabban és kisebb vérveszte­séggel megoldható lenne a krízis - nyilatkozta a csődbiztos. Peré­­nyi László „mintakonszolidációt ” tervez Szigetváron, teljesen új menedzsmenttel, s mindenkire számít, aki hajlandó aktívan részt venni az átalakulásban.­­ Nem kizárt, hogy a mostani vezetők, főorvosok közül is lesznek, akik alkalmasak a további munkára, ennek viszont további feltétele a gazdasági működés elfogadása, saját szakmai koncepció, illetve az is, hogy a kórház fogadjon kül­sős, vállalkozó orvosokat is - mondta a csődbiztos. Szerinte fontos a kórház vállalkozásszerű __________ működtetése, azaz koncessziós szerző­déssel tőkebefekte­tők bevonása úgy, hogy az esetleges nyereséget az egészségügybe for­gatják vissza. A szakembernek hosszú távú elképzelései vannak: egyelőre önkormányzati biztos­ként szeretne maradni, amint azonban a kórháztörvény módo­sítása megtörténik, s az új válto­zat életbe lép, saját cégével szíve­sen vállalná az ellátórendszer működtetését. Ezt egyébként már a város vezetése is felvetette, s megkérdezték, elvállalná-e a mű­ködtetés menedzselését. Az önkormányzat szerint ugyan eddig az intézmény magá­nosítása nem került szóba, de va­lóban felmerült annak lehetősége, hogy célszerű lenne a kórházat kht. tonnában működtetni. - Az új - a kórház életében im­már ham­adik - biztos pályázatá­ban jelezte a struktúraváltás és a mátrixrendszer bevezetésének tervét - nyilatkozta Mozsgai Pé­ter, a település polgármestere.­­ A 11 500 lakosú kisváros nem képes a fenntartás, a konszolidá­ció és a fejlesztés követelményei­nek megfelelni. Ma a település 3,1 milliárd forintos évi költség­­vetésének majd 40 százalékát felemészti a kórház működtetése, amelyet éppen az alulfinanszíro­zás okoz. Óriási gond az intéz­mény szerkezetéből adódó hatal­mas költségigény, hiszen a ko­rábban fennálló életveszély elhá­rítása miatti pluszkiadásokat és az elhasználódott műszerek, gé­pek cseréjét is az önkormányzat finanszírozta. Ezeket a költsége­ket lehetetlen kigazdálkodnia Szigetvárnak, arról nem is be­szélve, hogy a kórház regionális feladatokat is ellát, amihez nem kap támogatást - tette még hozzá a polgármester. A szigetvári kór­ház valóban kritikus helyzetben van, az érintettek szerint ráadásul az elmúlt 15 évben most kapott először önkormányzati pénzeket. Kérdéses persze, miért érné meg egy „csődtömeg" működtetését bármilyen befektetői csoportnak átvállalnia. Elhitetni esetleg, hogy működésképtelen és érték­telen, s ezek után magánosítani, amitől a szakma érintettjei tarta­nak. Azaz így a városi betegellá­tás egy profitérdekelt befektetői csoporthoz kerülhet. Kérdéses, miért érné meg egy „csődtömeg” működtetését egy befektetői csoportnak átvállalnia Titokban vehetnek csak lakást a paksi romák Egy lakás megvásárlására már foglalót is leraktak azok a ro­mák, akiket 13 napja lakoltattak ki egy Paks közeli tanya élet­­veszélyessé vált házából. A tele­pülés nevét nem árulják el, mert félnek, hogy megakadályozzák a vásárlást. A környékbeli fal­vakban még mindig rossz szem­mel nézik, hogy a paksi romák lakásokat keresnek náluk. Igaz, hogy találtunk már Paks környékén eladó házakat, de nem akarjuk nyilvánosságra hozni a települések nevét, mert még min­dig nagy az ellenérzés a cigá­nyokkal szemben - mondta el az origónak a paksi cigány kisebb­ségi önkormányzat egyik tagja. Solt Pál elmondta: szinte biztos, hogy az egyik házat meg tudják venni a tulajdonostól. Nagy se­gítség, hogy az önkormányzat megemelte a lakásvásárlásra fel­ajánlott összeget. A 7,5 millió fo­rintból remélhetőleg mind a 45 roma lakhatása megoldódik. Solt Pál szerint a faddi polgármester tegnap megfenyegette azokat a lakosokat, akik el akarták adni lakásukat a romáknak. Fadd pol­gármestere tagadta a vádakat. Kocsner Antal elmondta: a tilta­kozásuk a paksi önkormányzat kitelepítésére vonatkozott. Két hete a szabad ég alá került hat paksi roma család. Életve­szélyessé vált házaikat az önkor­mányzat leromboltatta, cserébe pénzt ajánlott fel, de a környező községek hevesen tiltakoztak a romák odaköltözése ellen. Egy kiadatlan Kossuth-levél Ma 200 éve született Monokon az a magyar államférfi, akinek nevéhez nem kapcsoltak semmi­lyen eposzi jelzőt, aki életében és halálában is egyszerűen csak Kossuth Lajos volt és maradt. Rá emlékezünk a Szép Szó szomba­ti számában, amikor közöljük Méray Tibor Az ifjú hölgy láto­gatása című írását. A történelmi oknyomozás a francia Juliette Adam és a torinói száműzetésben élő Kossuth intellektuális kap­csolatát tárja föl. Ahogy mindezt a szerző röviden összefoglalja: a száműzött Kossuth ekkor már 19 éve Turinban él. 1884 augusztu­sában nyilván a nagyvárosi hő­ség elől menekül az Alpesekbe. Néhány hét múlva 82 éves lesz. Az ifjú hölgy, akihez a levél szól, Juliette Adam akkortájt kevésbé számított ifjúnak, mint manap­ság: 1836 októberében született, tehát hamarosan 48 éves lesz. Mindenesetre Kossuthnál 34 év­vel fiatalabb. Nagyon híres asz­­szony, egyike a leghíresebbek­nek Párizsban. Igen jómódú, s ugyanakkor meggyőződéses szo­cialista. Szenvedélyes magyarba­rát. Rajong a magyar 48-ért, amit szinte gyermekként élt át, s iga­zából a szalonjában sűrűn meg­forduló magyar emigránsok és Párizsban élő magyarok. Irányi Dániel, Justh Zsigmond, Tü­rr István, Munkácsy Mihály és má­sok elbeszéléseiből ismer. Egyik közeli barátnője , Agoult grófnő a büszke magyar hazafi, Liszt Ferenc nagy szerelme. Az egész Szegedet romba döntő árvíz után Juliette Adam az, aki az árvízká­rosultak javára komoly anyagi bevételt - több mint 300 ezer frankot - hozó ünnepséget szer­vez a párizsi Operában; francia középületen először lobog ma­gyar zászló, Juliette asszony fit­­­tyet hány az osztrák követség tiltakozására. Magyarországnak el kell szakadnia Ausztriától, Magyarországnak szabaddá, függetlenné, demokratikussá kell válnia: ennek a 48-49-es eszmének fanatikus híve és szó­szólója. Helfy Ignác, Kossuth legoda­­adóbb rajongója volt az, aki Bu­dapestről bejelentette a „nagy hazafinak” Juliette Adam látoga­tását. Igaz, hogy Kossuth sok lá­togatót fogadott, de azokkal aligha úgy és arról beszélgetett, mint a „francia asszonnyal". Igaz az is, hogy amit mond, azok a gondolatok, érvek nem egy le­velében, cikkében, tanulmányá­ban fellelhetők, de így, tömören több mint egy évszázad távlatá­ból is profétikusnak hatnak. Megemlékezés az évfordulón Megemlékezést tartanak pénteken a Fiumei úti Kossuth-mauzó­­leumban, Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulóján. Az esemény délután három órakor kezdődik, amelyen Görgey Gábor kulturális miniszter mond beszédet. A mauzóleum környezetét a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (NKB) hozatta rendbe - tudtuk meg Fogarasi Katalintól, a bi­zottság titkárától. Az ezer négyzetméternyi kőtörmelékes terüle­tet az NKB saját pénzből és saját erőből, mintegy három és fél millió forintból, egy hét alatt megtisztíttatta.

Next