Népszava, 2002. október (130. évfolyam, 229–254. sz.)

2002-10-01 / 229. szám

NÉPSZAVA Mától a számlákon a pénz Folytatás az 1. oldalról Az egészségügyi és szociális te­rületen 220 ezer személyt érint a béremelés. Az OEP az egész­ségügyi dolgozók béremelésé­nek fedezetéhez szükséges ösz­­szeg átutalására szeptember 25- én megbízást adott a Magyar Államkincstárnak. Ma, vagyis október 1-jén az egészségügyi intézmények mindegyikének számláján ott kell lennie a bér­emelés fedezetének, amelyből azonban az érintettek nem azo­nos arányban részesülnek. Az eredetileg ötven százalékban meghatározott nö­vekmény egyes esetekben többet, más esetben keve­sebbet jelent. Az OEP-től megtudtuk: adat­gyűjtés és egyezte­tések sorozata előzte meg a bér­­növekmény mértékének megha­tározását. A béremelés előkészí­tésének folyamatában, júliustól kezdődően az OEP több mint 10 ezer egészségügyi szolgáltató­val egyeztette a dolgozói lét­számra és a bérekre vonatkozó adatokat. Az intézmények, szol­gáltatók menedzsmentje a helyi érdek-képviseleti szervekkel egyeztetve kellett hogy kialakít­sa az egyes konkrét személyek­re vonatkozó béremelés mérté­két. Az egészségügyben így kiala­kuló béremelés elsősorban az orvosoknak, illetve a felsőfokú végzettségűeknek kedvez. Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociá­lis és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára az MTI- nek nyilatkozva megerősítette, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében a bér­emelés valóban elmaradhat az átlagos 50 százaléktól, miköz­ben a felsőfokú végzettségűek­nél a 70-80 százalékos növek­mény se lehet ritka. A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a béremelés végrehajtásához több mint 9 milliárd forint szük­séges, amelyet az egészségbiz­tosító a továbbiakban is havon­ta utal az intézményeknek és az érintett vállalkozásoknak. A közoktatási ágazatban mintegy kétszázhúszezer fog­lalkoztatottat érint a közalkal­mazotti béremelés. A pedagó­gusok körében átlagosan 50 százalékos emelést jelent, a nem pedagógusok körében 0 százaléktól 100 százalékig ter­jed, nyilatkozta Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezeté­nek elnöke. Hozzátette: ez utóbbiak körében amiatt nem lehet átlagosan 50 százalékról beszélni, mivel most nem egy­szerű béremelésről van szó, ha­nem struktúraváltó bérrende­zésről, ami a közalkalmazotti bértábla egyenetlenségeit ren­dezi. Az emeléshez szükséges összegekről július elején kez­dődtek a felmérések, az akkori létszám szerint majd a nyár fo­lyamán még kétszer történt kor­rekció, nyilatkozta lapunknak Fitó Zsuzsa, a VII. kerületi ön­­kormányzat Pénz­ügyi és Számviteli Irodájának vezető­je. Az igényelt többlettámogatást az önkormányza­tok megkapták, az összeggel azonban év végén el kell számolniuk, és amennyiben nem használták fel az egészet, a fennmaradt össze­get vissza kell fizetni, mint minden állami támogatást. Fitó Zsuzsa elmondta, hogy a pon­tos összeget egyelőre nem lehe­tett felmérni, mivel például a túlórákra vagy a helyettesíté­sekre csak év közben derül fény, de év végéig ezeket is rendezik. Amennyiben az eddig átutalt összeg nem elegendő, az utólagos korrekciók során je­lenleg is lehet igényelni kiegé­szítést, de ezek­­már csak maxi­mum egymilliós tételek. A közgyűjteményi és közmű­velődési dolgozók körében kö­zel 50 ezer főt érint a béreme­lés, szakszervezeti források sze­rint az ő bérmegállapodásuk a legjobb az összes ágazati meg­állapodás között. Az itt dolgozó diplomások esetében a tényle­ges béremelés jóval meghaladja az 50 százalékot, sőt elérheti a 70-80 százalékot is. Információink szerint a bel­ügyi dolgozók bizonyultak a közalkalmazotti béremelés veszteseinek. E terület bértáblá­ja ugyanis csonka, a felső kate­góriákban alig-alig található munkavállaló, mivel a maga­sabb képzettségű és beosztású munkavállalókat ebben az ága­zatban a köztisztviselői státus illeti meg, így a belügyi dolgo­zóknál csak a minimálbérre vo­natkozó adókedvezmény 11 százalékával együtt közelíti meg az országos 50 százalékos átlagot. A belügyisek átlagos béremelése 37,5 százalék. A belügyi dolgozók bizonyultak a közalkalmazotti béremelés veszteseinek BELFÖLD Méltó helyet kapnak az önkormányzatok a közigazgatásban Helyben marad a gépjárműadó A választások után megalakuló önkormányzati képviselő-testületek várhatóan több pénzből gazdálkodhatnak, a kormányzat ugyanis a következő évi költségvetés összeállításánál már figyelembe veszi a kampányidőszak vállalásait - jelentette be a kormányfő a tegnapi konferencián. Patay Gábor NÉPSZAVA A választások után megalakuló önkormányzati képviselő-testü­letek várhatóan több pénzből gazdálkodhatnak, a kormányzat a következő évi költségvetés összeállításánál ugyanis már fi­gyelembe veszi a kampányidő­szak vállalásait, ezért a személyi jövedelemadóból a jelenleginél nagyobb mértékben részesülnek az önkormányzatok, a gépjármű­adóból származó bevétel pedig egészében náluk marad. Ezt Medgyessy Péter ígérte meg az önkormányzatok napja alkal­mából tartott konferencián. A miniszterelnök fontos célkitű­zésnek nevezte az önkormány­zati társulások ösztönzését, va­lamint a területfejlesztési és a vidékfejlesztési szempontból fontos szerepet betöltő kistérsé­gek kialakítását, illetve támoga­tását. A törvényhozás 2000-ben nyilvánította szeptember 30-át, az 1990. évi első helyhatósági választások napját a helyi ön­­kormányzatok napjává. A belügyminiszter szerint az önkormányzatok a demokrácia alappillérei, ezért a kormány hi­vatásának tekinti annak biztosí­tását, hogy a helyhatóságok el­foglalják méltó helyüket a ma­gyar közigazgatásban. Lamperth Mónika arról be­szélt, hogy a kormányzat komo­lyan akarja venni az önkor­mányzatiságot és tiszteletben tartja annak törvényi alapjait. A tárca és az önkormányzatok közti kapcsolatban nagy előrelé­pésnek nevezte, hogy hétfőn át­adhatta az önkormányzatok szolgáltatóközpontját a BM Duna Palotában. Az új intéz­mény, valamint a kapcsolódó szolgáltatások - díjmentes tele­fonálás, számítógép-használat, internet - évente 8 millió forint értékű segítséget jelent az ön­­kormányzati szövetségeknek. * Összesen 108 071 jelölt méret­teti meg magát az október 20-án esedékes önkormányzati válasz­tásokon - négy éve csak 101 562. A jelöltek közül 65 550 függet­len. Polgármesteri címért 8341- en indulnak, és számuk kiegé­szül a nyilvántartásba vett hét főpolgármester-jelölttel is. A 3167 településen egyéni képvi­selőjelöltként 14 346-an, ki­sebbségi jelöltként pedig mint­egy 15 ezren állnak rajthoz. Négy éve 63 ezer egyéni jelölt közül lehetett választani. A jelöltállításnál 866 szerve­zetet vettek nyilvántartásba, kö­zöttük 47 pártot, 662 társadalmi és 152 kisebbségi szervezetet. Az országosan összesített 307- féle együttműködésből 52-t a pártok, 39-et a társadalmi és 22-t pedig a 13 magyarországi kisebbség pártjai és szövetségei kötötték. Úgynevezett vegyes szövetségben 194-en állnak rajthoz. A pártok bruttó listáján, amely a pártok összes közösen, illetve egyéniben indított polgármester­jelöltjeit tartalmazza, nem tör­tént változás, azt továbbra is az MSZP vezeti 423 polgármester­jelölttel, második a Fidesz 319 aspiránssal, a harmadik az MDF 206-tal. Az SZDSZ 156, a MIÉP pedig 63 helyen indított polgár­mesterjelöltet. 1­1 indulója van a Liberális Roma Unió Pártnak, a Magyarországi Népjóléti Párt­nak, a Nyugdíjasok pártjának, il­letve a Solymári Környezetvé­dők Egyesületének. Szerkesztőségünk vendége volt tegnap Lamperth Mónika belügyminiszter, akit Németh Péter, a Népsza­va főszerkesztője tájékoztatott a lap életéről, terveiről. A politikus asszony a tárcájánál folyó munka kap­csán a Belügyminisztérium „civilesítésének” fontosságát hangsúlyozta. Lényeges feladataként beszélt az önkormányzatok és az államigazgatás képviseletének erősítéséről Szalmás Péter felvétele Válasz Magyar Bálintnak MTI-információ A Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház és a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö­vetsége vezetői örömmel fogad­ták, hogy Magyar Bálint segít­ségüket kérte Magyarország „legnagyobb társadalmi problé­májának” megoldásához, derül ki abból a levélből, amelyet az egyházi vezetők juttattak el a miniszternek. Felhívják a fi­gyelmet: a történelmi egyházak nem csupán a jászladányi eset kapcsán figyeltek fel a cigány­ság problémájára. Leszögezik, készek mindazokkal együttmű­ködni, akik fontosnak tekintik a probléma mielőbbi megoldását. Újabb haladék az egészségügynek Mostantól elvileg egyetlen kórház sem működhetne. Mától már egyetlen hazai kórház sem működ­hetne, még ideiglenes engedéllyel sem - leg­alábbis elvileg. Lejárt ugy­anis a határideje an­nak, hogy érvényes működési engedélyt szerez­zenek, vagyis megfeleljenek a törvényi feltéte­leknek. Pillanatny­ilag egy­ik intézmény sem felel meg azoknak a minimális előírásoknak, amely­ek a szabályozás szerint a betegellátáshoz alapvetően szükségesek. A jogalkotók végül meghosszabbí­tották a határidőt jövő év decemberéig. Kun J. Viktória NÉPSZAVA Október elsejével lejárt annak a jogszabálynak a határideje, amely lehetőséget adott a kórhá­zaknak arra, hogy eleget tegye­nek a működéshez szükséges mi­nimumfeltételeknek. Jelenleg ugyanis valamennyi intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik csak, mert eddig még soha nem volt összhang a kórhá­zak számára előírt követelmé­nyek és a meglévő személyi és tárgyi feltételek között. A mini­mumfeltételek ugyanis, amelye­ket a biztonságos betegellátáshoz megadott a jogszabály, messze meghaladják azokat, amelyek ma bárhol rendelkezésre állnak. Az egészségügyi vezetés ezért most egészen jövő év decembe­réig meghosszabbította a határ­időt, így nem kell bezárni vagy törvénytelenül működtetni a magyar betegellátást. A szakemberek szerint ugyan­akkor végleges segítséget a ha­táridő módosítása semmiképpen sem jelent, hiszen a kórházak­nak több százmilliárd forintba kerülne, hogy eleget tegyenek a követelményeknek. Dr. Kovács Ágnes, a Magyar Kórházszövet­ség jelenlegi elnöke, a szentesi kórház igazgatója a rendelet módosítását sürgeti, az ugyanis szerinte alapvetően hibás. - Az intézmények egyelőre biztosan nem tudnak megfelelni ezeknek az előírásoknak, s bizo­nyos, hogy ez jövőre sem lesz másként. Csak a saját intézmé­nyemben mintegy félmilliárd fo­rint kellene ahhoz, hogy minden­ben teljesítsük a feltételeket, erre természetesen reményünk sincs - mondta az igazgató. Szerinte ugyan jogilag ideiglenesen ren­dezték most a kérdést, tartalmilag azonban alapjaiban kellene már régóta felülvizsgálni a szabályo­zást. - A rendelet olyan feltételek egész sorát tartalmazza, amely egyáltalán nem alkalmazkodik a mai betegellátó­ rendszerhez. A szabályozás például egyáltalán nincs összhangban a képzéssel, sok esetben lényegesen több szakembert ír elő, mint amennyit egyáltalán képeznek. A műszerek esetében pedig csak követel, de a beszerzéshez anyagiakat nem biztosít - tette hozzá dr. Kovács Ágnes. Az elnökség most javas­lattal fordult az egészségügyi tárcához, miként szabályozza a betegellátás működését. Összehangolt betegellátás a fővárosban A magasabb színvonalú egészségügyi ellátás ér­dekében együttműködésről szóló dokumentu­mot írtak alá a fővárosi intézmények tulajdono­sai hétfőn Budapesten. A fővárosi önkormányzat meghívására az egészségügyi, az oktatási, a bel­ügyi, a honvédelmi tárcák, valamint a zsidó hit­község képviselői aláírták a szeptember 12-én megalakult Budapesti Egészségügyi Fórumon el­fogadott dokumentumokat. Szolnoki Andrea, a főváros egészségügyekért felelős SZDSZ-es főpolgármester-helyettese je­lezte, a dokumentumot a napokban várhatóan aláírja még a közlekedési tárca, valamint a kato­likus és református egyház képviselője is. Szol­noki Andrea szerint azzal, hogy a fővárosnak si­került egy asztalhoz ültetnie és partnerré tennie az egészségügyi intézmények tulajdonosait, minden lehetőség adott ahhoz, hogy racionáli­sabbá tegyék a betegek ellátását és megszűnje­nek a párhuzamosságok. Kökény Mihály egészségügyi minisztériumi politikai államtitkár jelezte, hogy a megállapo­dás megfelel a tárca szakmai szemléletének, el­várásainak. Véleménye szerint hasonló megálla­podásra lenne szükség a szociális területen mű­ködő intézmények tulajdonosai között is. n • Tízen indulnak a Nemzeti igazgatói posztjáért Tegnap éjfélig kellett postára adni a Nemzeti Színház igazgatói pályázatait. Tízen vásárolták meg a kiírás dokumentumait, kö­zülük hatan járultak hozzá nevük nyilvánosságra hozatalához: dr. Dalos Gábor újságíró, Gáspár Máté, a Krétakör Színház produkciós vezetője, Jordán Tamás, a Merlin Színház igazgató­ja, Klapka György vállalkozó, Székhelyi József színész és Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója. Hamvay Péter írása a NÉPSZAVÁNAK A kulturális tárca tájékoztatása szerint szerdán áll össze a bíráló­­bizottság, melynek tagjait - az érintettséget elkerülendő - csak az összes pályázat beérkezése után nevezik ki. A bizottságnak egy hónap áll rendelkezésére a döntéshez. Mint ismeretes, nagy botrányt kavart Görgey Gábor miniszter döntése, mellyel Huszti Pétert nevezte ki a teát­rum élére. A miniszter döntése visszavonása után írta ki a pá­lyázatot. A színházat jelenleg Bosnyák Miklós vezeti, akinek megbízása az év végéig szól. Az új igazgató 2003. január 1-jétől kezdődően 5 éven át irányíthatja a Nemzeti Színházat. Ebben az évadban még a Schwajda György által előkészített műsor­terv szerint hat bemutató várja a közönséget. Gáspár Máté, a Krétakör Szín­ház produkciós vezetője koráb­ban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az esélytelenek nyugalmá­val dolgozták ki a koncepcióju­kat, mely nemcsak a stúdióra, hanem az egész színházra vo­natkozik. A Krétakör Színház tucatnyi művésszel dolgozó, rendkívül sikeres, modern szín­házi nyelvet beszélő társulat, amely fennállása nyolc éve alatt még nem tudott állandó játszó­helyre szert tenni. Klapka György vállalkozó kérdésünkre utalt színházi múltjára, húsz évvel ezelőtt szí­nészként végzett, s ő vezette a Klapka Sztárszínházat is. Meg­győződése szerint a fiatalokat vissza kell csábítani a színház széksoraiba. Kifejtette, hogy elsősorban menedzserként irá­nyítaná a Nemzetit, a szakmai vezetést Csiszár Imrére bízná. Fontosnak tartja, hogy ne a kö­zönség, hanem az állam finan­szírozza a Nemzeti Színházat, ezért radikális jegyárcsökken­téseket helyezett kilátásba. Székhelyi József külön Shakes­­peare-ciklust tervez, ügyvezető­nek Márton Évát, a korábbi mű­vészeti főtitkárt kérné fel. Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója teg­nap délután adta be pályázatát. Lapunk kérdésére elmondta, hogy azt folytatná, amit a három játszóhelyen működő Budapesti Kamara élén elkezdett. Kijelen­tette: évek óta a nemzet színhá­zához méltó műsort játszanak. 36 magyar darabot mutattak be, közülük 20 volt ősbemutató. Etikátlannak tartja azokat a nyi­latkozatokat, melyek szerint el kell venni a Nemzetitől a ki­emelt támogatást. Szűcs szerint az Operát és a Nemzetit kiemel­ten kell kezelni, de a következő három évben a többi teátrum tá­mogatását is közelíteni kell hoz­zá. Méltánytalannak tartja az előző kormányzat eljárását a Hevesi téri színházzal kapcso­latban. Az itt dolgozó színészek közül is többekre - például Kál­lai Ferencre, Béres Ilonára - számít is, ha ő kapja meg az igazgatói megbízatást. 2002. OKTÓBER 1., KEDD 3

Next