Népszava, 2002. október (130. évfolyam, 229–254. sz.)
2002-10-01 / 229. szám
NÉPSZAVA Mától a számlákon a pénz Folytatás az 1. oldalról Az egészségügyi és szociális területen 220 ezer személyt érint a béremelés. Az OEP az egészségügyi dolgozók béremelésének fedezetéhez szükséges öszszeg átutalására szeptember 25- én megbízást adott a Magyar Államkincstárnak. Ma, vagyis október 1-jén az egészségügyi intézmények mindegyikének számláján ott kell lennie a béremelés fedezetének, amelyből azonban az érintettek nem azonos arányban részesülnek. Az eredetileg ötven százalékban meghatározott növekmény egyes esetekben többet, más esetben kevesebbet jelent. Az OEP-től megtudtuk: adatgyűjtés és egyeztetések sorozata előzte meg a bérnövekmény mértékének meghatározását. A béremelés előkészítésének folyamatában, júliustól kezdődően az OEP több mint 10 ezer egészségügyi szolgáltatóval egyeztette a dolgozói létszámra és a bérekre vonatkozó adatokat. Az intézmények, szolgáltatók menedzsmentje a helyi érdek-képviseleti szervekkel egyeztetve kellett hogy kialakítsa az egyes konkrét személyekre vonatkozó béremelés mértékét. Az egészségügyben így kialakuló béremelés elsősorban az orvosoknak, illetve a felsőfokú végzettségűeknek kedvez. Rácz Jenő, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára az MTI- nek nyilatkozva megerősítette, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében a béremelés valóban elmaradhat az átlagos 50 százaléktól, miközben a felsőfokú végzettségűeknél a 70-80 százalékos növekmény se lehet ritka. A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a béremelés végrehajtásához több mint 9 milliárd forint szükséges, amelyet az egészségbiztosító a továbbiakban is havonta utal az intézményeknek és az érintett vállalkozásoknak. A közoktatási ágazatban mintegy kétszázhúszezer foglalkoztatottat érint a közalkalmazotti béremelés. A pedagógusok körében átlagosan 50 százalékos emelést jelent, a nem pedagógusok körében 0 százaléktól 100 százalékig terjed, nyilatkozta Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. Hozzátette: ez utóbbiak körében amiatt nem lehet átlagosan 50 százalékról beszélni, mivel most nem egyszerű béremelésről van szó, hanem struktúraváltó bérrendezésről, ami a közalkalmazotti bértábla egyenetlenségeit rendezi. Az emeléshez szükséges összegekről július elején kezdődtek a felmérések, az akkori létszám szerint majd a nyár folyamán még kétszer történt korrekció, nyilatkozta lapunknak Fitó Zsuzsa, a VII. kerületi önkormányzat Pénzügyi és Számviteli Irodájának vezetője. Az igényelt többlettámogatást az önkormányzatok megkapták, az összeggel azonban év végén el kell számolniuk, és amennyiben nem használták fel az egészet, a fennmaradt összeget vissza kell fizetni, mint minden állami támogatást. Fitó Zsuzsa elmondta, hogy a pontos összeget egyelőre nem lehetett felmérni, mivel például a túlórákra vagy a helyettesítésekre csak év közben derül fény, de év végéig ezeket is rendezik. Amennyiben az eddig átutalt összeg nem elegendő, az utólagos korrekciók során jelenleg is lehet igényelni kiegészítést, de ezekmár csak maximum egymilliós tételek. A közgyűjteményi és közművelődési dolgozók körében közel 50 ezer főt érint a béremelés, szakszervezeti források szerint az ő bérmegállapodásuk a legjobb az összes ágazati megállapodás között. Az itt dolgozó diplomások esetében a tényleges béremelés jóval meghaladja az 50 százalékot, sőt elérheti a 70-80 százalékot is. Információink szerint a belügyi dolgozók bizonyultak a közalkalmazotti béremelés veszteseinek. E terület bértáblája ugyanis csonka, a felső kategóriákban alig-alig található munkavállaló, mivel a magasabb képzettségű és beosztású munkavállalókat ebben az ágazatban a köztisztviselői státus illeti meg, így a belügyi dolgozóknál csak a minimálbérre vonatkozó adókedvezmény 11 százalékával együtt közelíti meg az országos 50 százalékos átlagot. A belügyisek átlagos béremelése 37,5 százalék. A belügyi dolgozók bizonyultak a közalkalmazotti béremelés veszteseinek BELFÖLD Méltó helyet kapnak az önkormányzatok a közigazgatásban Helyben marad a gépjárműadó A választások után megalakuló önkormányzati képviselő-testületek várhatóan több pénzből gazdálkodhatnak, a kormányzat ugyanis a következő évi költségvetés összeállításánál már figyelembe veszi a kampányidőszak vállalásait - jelentette be a kormányfő a tegnapi konferencián. Patay Gábor NÉPSZAVA A választások után megalakuló önkormányzati képviselő-testületek várhatóan több pénzből gazdálkodhatnak, a kormányzat a következő évi költségvetés összeállításánál ugyanis már figyelembe veszi a kampányidőszak vállalásait, ezért a személyi jövedelemadóból a jelenleginél nagyobb mértékben részesülnek az önkormányzatok, a gépjárműadóból származó bevétel pedig egészében náluk marad. Ezt Medgyessy Péter ígérte meg az önkormányzatok napja alkalmából tartott konferencián. A miniszterelnök fontos célkitűzésnek nevezte az önkormányzati társulások ösztönzését, valamint a területfejlesztési és a vidékfejlesztési szempontból fontos szerepet betöltő kistérségek kialakítását, illetve támogatását. A törvényhozás 2000-ben nyilvánította szeptember 30-át, az 1990. évi első helyhatósági választások napját a helyi önkormányzatok napjává. A belügyminiszter szerint az önkormányzatok a demokrácia alappillérei, ezért a kormány hivatásának tekinti annak biztosítását, hogy a helyhatóságok elfoglalják méltó helyüket a magyar közigazgatásban. Lamperth Mónika arról beszélt, hogy a kormányzat komolyan akarja venni az önkormányzatiságot és tiszteletben tartja annak törvényi alapjait. A tárca és az önkormányzatok közti kapcsolatban nagy előrelépésnek nevezte, hogy hétfőn átadhatta az önkormányzatok szolgáltatóközpontját a BM Duna Palotában. Az új intézmény, valamint a kapcsolódó szolgáltatások - díjmentes telefonálás, számítógép-használat, internet - évente 8 millió forint értékű segítséget jelent az önkormányzati szövetségeknek. * Összesen 108 071 jelölt méretteti meg magát az október 20-án esedékes önkormányzati választásokon - négy éve csak 101 562. A jelöltek közül 65 550 független. Polgármesteri címért 8341- en indulnak, és számuk kiegészül a nyilvántartásba vett hét főpolgármester-jelölttel is. A 3167 településen egyéni képviselőjelöltként 14 346-an, kisebbségi jelöltként pedig mintegy 15 ezren állnak rajthoz. Négy éve 63 ezer egyéni jelölt közül lehetett választani. A jelöltállításnál 866 szervezetet vettek nyilvántartásba, közöttük 47 pártot, 662 társadalmi és 152 kisebbségi szervezetet. Az országosan összesített 307- féle együttműködésből 52-t a pártok, 39-et a társadalmi és 22-t pedig a 13 magyarországi kisebbség pártjai és szövetségei kötötték. Úgynevezett vegyes szövetségben 194-en állnak rajthoz. A pártok bruttó listáján, amely a pártok összes közösen, illetve egyéniben indított polgármesterjelöltjeit tartalmazza, nem történt változás, azt továbbra is az MSZP vezeti 423 polgármesterjelölttel, második a Fidesz 319 aspiránssal, a harmadik az MDF 206-tal. Az SZDSZ 156, a MIÉP pedig 63 helyen indított polgármesterjelöltet. 11 indulója van a Liberális Roma Unió Pártnak, a Magyarországi Népjóléti Pártnak, a Nyugdíjasok pártjának, illetve a Solymári Környezetvédők Egyesületének. Szerkesztőségünk vendége volt tegnap Lamperth Mónika belügyminiszter, akit Németh Péter, a Népszava főszerkesztője tájékoztatott a lap életéről, terveiről. A politikus asszony a tárcájánál folyó munka kapcsán a Belügyminisztérium „civilesítésének” fontosságát hangsúlyozta. Lényeges feladataként beszélt az önkormányzatok és az államigazgatás képviseletének erősítéséről Szalmás Péter felvétele Válasz Magyar Bálintnak MTI-információ A Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői örömmel fogadták, hogy Magyar Bálint segítségüket kérte Magyarország „legnagyobb társadalmi problémájának” megoldásához, derül ki abból a levélből, amelyet az egyházi vezetők juttattak el a miniszternek. Felhívják a figyelmet: a történelmi egyházak nem csupán a jászladányi eset kapcsán figyeltek fel a cigányság problémájára. Leszögezik, készek mindazokkal együttműködni, akik fontosnak tekintik a probléma mielőbbi megoldását. Újabb haladék az egészségügynek Mostantól elvileg egyetlen kórház sem működhetne. Mától már egyetlen hazai kórház sem működhetne, még ideiglenes engedéllyel sem - legalábbis elvileg. Lejárt ugyanis a határideje annak, hogy érvényes működési engedélyt szerezzenek, vagyis megfeleljenek a törvényi feltételeknek. Pillanatnyilag egyik intézmény sem felel meg azoknak a minimális előírásoknak, amelyek a szabályozás szerint a betegellátáshoz alapvetően szükségesek. A jogalkotók végül meghosszabbították a határidőt jövő év decemberéig. Kun J. Viktória NÉPSZAVA Október elsejével lejárt annak a jogszabálynak a határideje, amely lehetőséget adott a kórházaknak arra, hogy eleget tegyenek a működéshez szükséges minimumfeltételeknek. Jelenleg ugyanis valamennyi intézmény ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik csak, mert eddig még soha nem volt összhang a kórházak számára előírt követelmények és a meglévő személyi és tárgyi feltételek között. A minimumfeltételek ugyanis, amelyeket a biztonságos betegellátáshoz megadott a jogszabály, messze meghaladják azokat, amelyek ma bárhol rendelkezésre állnak. Az egészségügyi vezetés ezért most egészen jövő év decemberéig meghosszabbította a határidőt, így nem kell bezárni vagy törvénytelenül működtetni a magyar betegellátást. A szakemberek szerint ugyanakkor végleges segítséget a határidő módosítása semmiképpen sem jelent, hiszen a kórházaknak több százmilliárd forintba kerülne, hogy eleget tegyenek a követelményeknek. Dr. Kovács Ágnes, a Magyar Kórházszövetség jelenlegi elnöke, a szentesi kórház igazgatója a rendelet módosítását sürgeti, az ugyanis szerinte alapvetően hibás. - Az intézmények egyelőre biztosan nem tudnak megfelelni ezeknek az előírásoknak, s bizonyos, hogy ez jövőre sem lesz másként. Csak a saját intézményemben mintegy félmilliárd forint kellene ahhoz, hogy mindenben teljesítsük a feltételeket, erre természetesen reményünk sincs - mondta az igazgató. Szerinte ugyan jogilag ideiglenesen rendezték most a kérdést, tartalmilag azonban alapjaiban kellene már régóta felülvizsgálni a szabályozást. - A rendelet olyan feltételek egész sorát tartalmazza, amely egyáltalán nem alkalmazkodik a mai betegellátó rendszerhez. A szabályozás például egyáltalán nincs összhangban a képzéssel, sok esetben lényegesen több szakembert ír elő, mint amennyit egyáltalán képeznek. A műszerek esetében pedig csak követel, de a beszerzéshez anyagiakat nem biztosít - tette hozzá dr. Kovács Ágnes. Az elnökség most javaslattal fordult az egészségügyi tárcához, miként szabályozza a betegellátás működését. Összehangolt betegellátás a fővárosban A magasabb színvonalú egészségügyi ellátás érdekében együttműködésről szóló dokumentumot írtak alá a fővárosi intézmények tulajdonosai hétfőn Budapesten. A fővárosi önkormányzat meghívására az egészségügyi, az oktatási, a belügyi, a honvédelmi tárcák, valamint a zsidó hitközség képviselői aláírták a szeptember 12-én megalakult Budapesti Egészségügyi Fórumon elfogadott dokumentumokat. Szolnoki Andrea, a főváros egészségügyekért felelős SZDSZ-es főpolgármester-helyettese jelezte, a dokumentumot a napokban várhatóan aláírja még a közlekedési tárca, valamint a katolikus és református egyház képviselője is. Szolnoki Andrea szerint azzal, hogy a fővárosnak sikerült egy asztalhoz ültetnie és partnerré tennie az egészségügyi intézmények tulajdonosait, minden lehetőség adott ahhoz, hogy racionálisabbá tegyék a betegek ellátását és megszűnjenek a párhuzamosságok. Kökény Mihály egészségügyi minisztériumi politikai államtitkár jelezte, hogy a megállapodás megfelel a tárca szakmai szemléletének, elvárásainak. Véleménye szerint hasonló megállapodásra lenne szükség a szociális területen működő intézmények tulajdonosai között is. n • Tízen indulnak a Nemzeti igazgatói posztjáért Tegnap éjfélig kellett postára adni a Nemzeti Színház igazgatói pályázatait. Tízen vásárolták meg a kiírás dokumentumait, közülük hatan járultak hozzá nevük nyilvánosságra hozatalához: dr. Dalos Gábor újságíró, Gáspár Máté, a Krétakör Színház produkciós vezetője, Jordán Tamás, a Merlin Színház igazgatója, Klapka György vállalkozó, Székhelyi József színész és Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója. Hamvay Péter írása a NÉPSZAVÁNAK A kulturális tárca tájékoztatása szerint szerdán áll össze a bírálóbizottság, melynek tagjait - az érintettséget elkerülendő - csak az összes pályázat beérkezése után nevezik ki. A bizottságnak egy hónap áll rendelkezésére a döntéshez. Mint ismeretes, nagy botrányt kavart Görgey Gábor miniszter döntése, mellyel Huszti Pétert nevezte ki a teátrum élére. A miniszter döntése visszavonása után írta ki a pályázatot. A színházat jelenleg Bosnyák Miklós vezeti, akinek megbízása az év végéig szól. Az új igazgató 2003. január 1-jétől kezdődően 5 éven át irányíthatja a Nemzeti Színházat. Ebben az évadban még a Schwajda György által előkészített műsorterv szerint hat bemutató várja a közönséget. Gáspár Máté, a Krétakör Színház produkciós vezetője korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az esélytelenek nyugalmával dolgozták ki a koncepciójukat, mely nemcsak a stúdióra, hanem az egész színházra vonatkozik. A Krétakör Színház tucatnyi művésszel dolgozó, rendkívül sikeres, modern színházi nyelvet beszélő társulat, amely fennállása nyolc éve alatt még nem tudott állandó játszóhelyre szert tenni. Klapka György vállalkozó kérdésünkre utalt színházi múltjára, húsz évvel ezelőtt színészként végzett, s ő vezette a Klapka Sztárszínházat is. Meggyőződése szerint a fiatalokat vissza kell csábítani a színház széksoraiba. Kifejtette, hogy elsősorban menedzserként irányítaná a Nemzetit, a szakmai vezetést Csiszár Imrére bízná. Fontosnak tartja, hogy ne a közönség, hanem az állam finanszírozza a Nemzeti Színházat, ezért radikális jegyárcsökkentéseket helyezett kilátásba. Székhelyi József külön Shakespeare-ciklust tervez, ügyvezetőnek Márton Évát, a korábbi művészeti főtitkárt kérné fel. Szűcs Miklós, a Budapesti Kamaraszínház igazgatója tegnap délután adta be pályázatát. Lapunk kérdésére elmondta, hogy azt folytatná, amit a három játszóhelyen működő Budapesti Kamara élén elkezdett. Kijelentette: évek óta a nemzet színházához méltó műsort játszanak. 36 magyar darabot mutattak be, közülük 20 volt ősbemutató. Etikátlannak tartja azokat a nyilatkozatokat, melyek szerint el kell venni a Nemzetitől a kiemelt támogatást. Szűcs szerint az Operát és a Nemzetit kiemelten kell kezelni, de a következő három évben a többi teátrum támogatását is közelíteni kell hozzá. Méltánytalannak tartja az előző kormányzat eljárását a Hevesi téri színházzal kapcsolatban. Az itt dolgozó színészek közül is többekre - például Kállai Ferencre, Béres Ilonára - számít is, ha ő kapja meg az igazgatói megbízatást. 2002. OKTÓBER 1., KEDD 3