Népszava, 2002. november (130. évfolyam, 255–279. sz.)
2002-11-02 / 255. szám
, 2002. NOVEMBER 2., SZOMBAT RÖVIDEN Medgyessy Párizsba utazik Medgyessy Péter miniszterelnök a francia kormányfő meghívására november 5-én Párizsba látogat - közölte Gál J. Zoltán a kormányszóvivői tájékoztatón, csütörtökön Budapesten. A kormányszóvivő elmondása szerint Medgyessy Pétert fogadja Jacques Chirac francia államfő is. A tárgyalások középpontjában várhatóan az Európai Unió bővítése és a csatlakozási tárgyalások még nyitott kérdései szerepelnek. Új macedón kormány• Hosszas vitát követően a macedón parlament pénteken megválasztotta az ország új kormányát, amelyben az egykori albán felkelők is helyet kaptak, az ellenzék ezért bojkottálni kívánja a parlamenti munkát. A hárompárti koalíciós kormány miniszterelnökének Branko Crvenkovszkit választották meg, a Macedón Szociáldemokrata Szövetség elnökét, aki a szeptemberi parlamenti választásokon győztes Együtt Macedóniáért pártszövetséget is vezette. Rövid pártelnökség Mathias Reichhold alig 40 nap után lemondott a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöki tisztségéről és a listavezető-jelöltségről is, s helyére Herbert Haupt szociális ügyi miniszter lép - közölték csütörtökön Bécsben. Reichhold - aki miniszteri tisztségét a választásokig meg kívánja tartani az infrastruktúra-tárca élén - betegségére hivatkozott, mivel szívritmuszavarokkal napok óta kórházban van. Fasiszta szimbólumok A horvát kormány csütörtökön olyan törvényjavaslatot terjesztett a törvényhozás elé, amelynek értelmében a fasiszta szimbólumok közszemlére tétele akár háromévi börtönbüntetést is vonhat maga után. A törvényjavaslat célja elsősorban az ország jobboldali szélsőségeseinek a megfékezését célozza. Zavaros pénzügyek Kétnapos tanácskozást kezdett Berlinben a német Szabad Demokrata Párt (FDP) országos vezetősége és parlamenti frakciója stratégiai kérdésekről, a figyelem azonban az FDP-vel kapcsolatban változatlanul a Möllemannügyre, a párt egyre zavarosabb pénzügyeire és Guido Westerwelle pártelnök felelősségére összpontosul. MTI-információ Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml tájékoztatási főnöke szerint a hatóságok mintegy 100 személyt keresnek, akik a terroristák lehallgatott telefonbeszélgetései alapján kívülről segítették a túszejtőket, akár öngyilkos merényletekkel is. A rendőrség 40 főt vett eddig őrizetbe a terroristák külső kapcsolataként. Pénteken az állami duma harmadik olvasatban is elfogadta a sajtótörvény módosítását, amely megtiltja terroristák szerepeltetését és nézeteik propagálását a médiában. Az egyébként még a moszkvai túszdráma előtt beterjesztett módosítás ellenérzést váltott ki a sajtóban és a liberális politikusok körében. A duma elvi jelleggel elfogadott egy határozatot, amelyben elítéli Dániát a hétfőn és kedden megtartott, úgynevezett csecsen világkongresszus engedélyezése miatt. Dmitrij Rogozin, a külügyi bizottság Kreml-párti elnöke szerint a pontos szöveget később alkotják meg a honatyák. Megfigyelők szerint azért szenved késedelmet a kemény hangú nyilatkozat, mert Moszkva el szeretné érni, hogy Koppenhága kiadja Ahmed Zakajevet, Maszhadov európai megbízottját, akit szerdán vettek őrizetbe a dán hatóságok. Oroszország olyan adatokat adott át a dán biztonsági szerveknek, amelyek szerint Zakajevnek köze van a moszkvai túszdrámához. Valentyina Matvijenko orosz miniszterelnök-helyettes, Mihail Svidkoj kulturális miniszter és Georgij Vasziljev, a Nord-Ost című musical producere és rendezője pénteki találkozóján döntés született arról, hogy régi helyén, a Dubrovka Színházban újítják fel a terrorcselekmény miatt csődbe jutott darabot. A felújításhoz az állam mellett vezető orosz üzletemberek is segítséget nyújtanak. A Nord-Ost szereplői és közreműködői közül nem végleges adatok szerint 18-an hunytak el a túszdráma során. Egy kilométeres körzetben pusztított volna a detonáció, ha a terroristák felrobbantják a színház épületét - ezt Vlagyimir Jeremin, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kriminalisztikai intézetének igazgatóhelyettese közölte csütörtökön Moszkvában. Beszámolója szerint a túszejtők 120 kilogrammnyi robbanószert halmoztak fel a megszállt épületben, és 16 gránátot, gránátvetőt és 89 házi készítésű kézigránátot találtak náluk. A színházban összesen 25 robbanószerkezet volt a túszdráma napjaiban, a legtöbbet a terroristanők viselték a testükre erősítve. Mihail Adjukov moszkvai főügyész cáfolta azokat a napok óta keringő híreket, hogy számos kiszabadított túsz mintha nyomtalanul eltűnt volna - hozzátartozóik semmit nem tudnak sorsukról. Adjukov szavainak ellentmondanak azok a beszámolók, amelyek értelmében külföldiek, többek között 3 grúz és 1 ukrán állampolgár is „hiányzik”, vagyis nevük nem olvasható sem a halottak, sem a sebesültek között. Egyre több kritika éri a kiszabadított túszok evakuálásának megszervezését. Mentősök arról számoltak be, hogy nem volt megszervezve, kiket melyik kórházba vigyenek, és az információhiány miatt több egészségügyi intézmény nem volt felkészülve gázmérgezésben szenvedők ellátására, hanem meglőtt sérültekre számítottak. Jurij Sevcsenko orosz egészségügyi miniszterhelyettes szerint viszont azonnal rendelkezésre állt több mint 1000 adag antidotum, a fentanil-gázt semlegesítő ellenanyag. Csecsen vezér vállalta a túszszedést Az orosz hatóságok olyan terroristák után nyomoznak, akik kívülről segítették az akciót Sámil Bászájev hadúr a Kavkaz-Centr csecsen szakadár sajtóügynökség internetes oldalán elismerte: ő állt a moszkvai túszszedő akció mögött. Állítása szerint ugyanakkor Aszlan Maszhadov, a szakadár mozgalom politikai vezetője nem tudott a Dubrovka Színház elfoglalásának tervéről. Bászájev és emberei foglalták el 1995-ben a bugyonnovszki kórházat is, ahol a terrortámadásnak 166 - többségében civil - áldozata volt. Az orosz hatóságok Bászájevet és az időközben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat által likvidált, arab származású Hattab hadurat gyanúsítják az 1999-es moszkvai lakóházrobbantásokkal is. Egy közvélemény-kutatás szerint a túszdráma után 10-12 százalékkal esett Vlagyimir Putyin orosz elnök mindeddig 80 százalék fölötti bizalmi indexe az orosz nagyvárosokban. A kritikusok elsősorban azt vetik az államfő szemére, hogy „elbújt a biztonsági szervek háta mögé”, és nem vállalta a döntésekért a felelősséget. A moszkvaiak 89 százaléka ért egyet azzal, hogy az Alfa kommandó a múlt hét szombat hajnalban megrohamozta a csecsen terroristák által elfoglalt Dubrovka Színház épületét. A megkérdezettek 47 százaléka azonosul azzal a véleménnyel, hogy elkerülhetetlen volt - a hivatalos adatok szerinti - 120 ártatlan áldozat az ostrom során, míg 37 százalék elfogadhatatlanul magasnak tartja ezt a számot. MTI-információ A Háárec című izraeli lap csütörtöki beszámolója szerint Simon Peresz izraeli külügyminiszter elhárította Saron ajánlatát, hogy csatlakozzon az új kormányhoz. A veterán munkapárti politikusnak számító Pereszt az izraeli kormányfő képviselői keresték meg szerda este, új koalíciós partnerek után kutatva. Az amerikai székhelyű Human Rights Watch emberi jogi szervezet szerint Jasszer Arafat palesztin elnököt súlyos politikai felelősség terheli az izraeli polgári személyek elleni öngyilkos merényletek miatt, amelyek elkövetői és segítői „háborús bűnösök”. Az emberi jogi szervezet pénteken közzétett 170 oldalas jelentése hangsúlyozta: nem talált bizonyítékokat arra az izraeli vádra, amely szerint a háttérből Arafat irányította volna a támadásokat, és a palesztin elnök legnagyobb „kudarca”, hogy nem zabolázta meg, és nem büntette meg a „kamikaze” merénylőket támogató militáns mozgalmakat. Pokolgépgyártó műhely működött, és munkavégzés közben, véletlen folytán történt robbanássorozat csütörtökön Gázában, a Hamász radikális palesztin szervezet egyik tagjának házában. Ezt a Hamász egyik vezetőjére, Abdelaziz al-Rantiszire hivatkozva jelentette az AFP, hozzátéve, hogy mindhárom halálos áldozat tagja volt a Hamász fegyveres szárnyának. A 15 sebesült között egyaránt vannak Hamász-tagok és vétlen környékbeli lakosok. A detonációk teljesen lerombolták a műhelynek otthont adó házat, számos másikat pedig súlyosan megrongáltak a közelben. Izraeli katonák lelőttek csütörtökön két palesztint a Jordán folyó nyugati partján. Egy palesztin titkosszolgálati tiszttel, aki a Jasszer Arafat palesztin elnök vezette Fatah mozgalomhoz tartozott, Náblusz város közelében végeztek. A Rámalláhtól északra fekvő Ofra település mellett egy palesztin fegyveres - egyelőre ismeretlen körülmények között -tűzharcba keveredett izraeli katonákkal, és halálos sebet kapott. Izraeli katonák őrizetbe vettek 22 feltételezett szélsőségest. Új védelmi miniszter Izraelben Önmagukat robbantották föl a Hamász fegyveres szervezetének tagjai Saul Mofaz volt izraeli vezérkari főnök elfogadta a védelmi miniszteri tisztséget, amelyet az izraeli kormányválság után kínált fel számára Ariel Saron miniszterelnök. A tisztség szerdán üresedett meg, miután a tárca addigi vezetője, Benjámin Ben Eliezer - munkapárti minisztertársaival egyetemben - benyújtotta lemondását az izraeli telepek költségvetési támogatása körül folyó belpolitikai vita miatt. Saul Mofaz tábornok, még Izrael vezérkari főnökeként MTI-fotó VILÁG Iszlamista esélyek Törökországban Forró Evelyn (Ankara) a NÉPSZAVÁNAK Győzhet-e a leendő győztes? Ez az egyik fő kérdése a vasárnapi választásoknak Törökországban. A közvélemény-kutatások ugyanis egyértelműen az iszlamista Igazság és Fellendülés Pártjának (AKP) győzelmét jelzik, ám az Alkotmánybíróság előtt két beadvány is van, amely a párt vezetőjét, Erdogant akarja eltávolítani a politikai életből, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy jelentős előretörésük esetén a pártot valamilyen ürüggyel betiltják. Összesen 18 párt száll ringbe vasárnap a parlamenti mandátumokért Törökországban, de alig néhánynak van csak esélye arra, hogy átlépje a 10 százalékos küszöböt. A pártok többsége etnikai vagy vallási alapon politizál, és ennek megfelelően számít a szavazatokra is. Kivétel ez alól a jelenlegi kormányfő, Bülent Ecevit pártja, a Demokratikus Baloldal Pártja (DSP), a Munkáspárt (IP), a meglehetősen hangosan kampányoló Török Kommunista Párt (TKP), továbbá a jobbközép irányvonalú, az egykori miniszterelnök asszony, Tansu Ciller vezette Igaz Út Pártja (DYP). Etnikai - konkrétan cserkeszszavazatok juttathatják a törvényhozásba a Köztársasági Néppártot, amelynek egyik képviselő-jelöltje a korábbi gazdasági miniszter, az a Kemal Dervis, akinek a kormányból való kilépése adta meg a végső lökést a mostanáig hivatalban lévő koalíció lemondásához és az előrehozott választásokhoz. A kurdok szavazataira számít a Demokratikus Néppárt (DEHAP), amely a népcsoport nacionalizmusára apellálva nyíltan válaszút elé állítja őket, vagyis azt mondja, ha kurd vagy, akkor a DEHAP-ra szavazol, ha nem rá, akkor nem vagy igazán kurd. Ugyanakkor ott van a másik kurd tömörülés, a Népi Demokratikus Párt (HADEP), amely szintén a kurd szavazatokat akarja megszerezni. Az könnyen lehet, hogy a kettő közül egyik sem jut be a parlamentbe, mert egyik sem éri el az éppen miattuk kialakított magas választási küszöböt. Néhány órával a választások megkezdése előtt azonban egyáltalán nem a várható esélyek foglalkoztatják az embereket, hanem az, hogy a jelenleg legnagyobb népszerűségnek örvendő csoportosulás, az iszlámista Igazság és Fellendülés Pártja (AKP) milyen arányban nyer. Ha nagyon nagy arányban, akkor megtalálják azt az ürügyet, hogy betiltsák, ha csak kismértékben, akkor akár meg is maradhat. Arról van ugyanis szó, hogy ez a vallási-politikai tömörülés folyamatosan újjáéled, mert amikor éppen nem szalonképesen politizál, akkor betiltják, majd más néven újjászerveződik. A török alkotmánybíróság előtt jelenleg is két olyan beadvány van, amely a létét fenyegeti. A legfőbb ügyész kezdeményezte néhány nappal ezelőtt a párt betiltását, mert nem tartott be egy korábban kiszabott bírósági határozatot, nevezetesen azt, hogy az AKP vezetőjének, Recep Tayyip Erdogannak távoznia kellett volna a párt éléről. Őt ugyanis korrupciós pénzek miatt elítélte a bíróság még az év elején, és az ítéletben a fél éven belüli lemondás is szerepelt, ez viszont nem történt meg. Eközben barátságtalan üzengetés is kezdődött Erdogan és a török köztársasági elnök, Ahmet Necdet Sezer között. Az AKP vezetője azt nyilatkozta, hogy amikor megnyerik a választásokat, megmondja, kit jelöl pártja kormányfőnek, mire az államfő azt mondta, tudomása szerint a miniszterelnök személyét ő nevezi meg a választási eredmények figyelembevételével, ez az ő alkotmányos joga. Az alkotmánybíróság most úgy döntött, hogy meghallgatja a beadványban megtámadott AKP védekezését is, mielőtt döntene arról, hogy milyen intézkedéseket hoz. Válaszút elé állítja őket, azt mondja: ha kurd vagy, akkor a DEHAP-ra szavazol, ha nem rá, akkor nem vagy igazán kurd NÉPSZAVA Washingtonban tárgyal Fischer Joschka Fischer német külügyminiszter szerint hazája és az Egyesült Államok barátok és szövetségesek maradnak, de Németország nem támogatja az Irak elleni katonai fellépést, és nem vesz részt benne. Fischer háromnegyed órás tárgyalást folytatott Colin Powell amerikai külügyminiszterrel. Ez volt az első külügyminiszteri találkozó a két ország között azóta, hogy a német szociáldemokratazöld koalíció megnyerte a parlamenti választásokat, amelynek kampányában sokat lendített esélyein az Egyesült Államok iraki politikájának bírálata. Washingtoni vélemények szerint a kampányban elhangzott kijelentések megmérgezték a légkört a két ország között. Azonosítottak egy Báli szigeti merénylőt MTI-információ Sikerült azonosítani a Báli szigetén elkövetett véres terrorista merénylet egyik tettesét a rendőrség által szerdán közzétett robotképek alapján. A feltételezett merénylő kilétét nem hozták nyilvánosságra, s még nem is fogták el az illetőt, de az indonéz rendőrfőnök a sajtó képviselői előtt kijelentette: bízik abban, hogy e merénylő személyazonosságának megállapítása hozzá fogja segíteni a hatóságokat a másik két gyanúsított letartóztatásához is. A francia főváros különleges esküdtszéke életfogytiglani börtönbüntetéssel sújtotta a párizsi metróban és a városi gyorsvasúton 1995 nyarán elkövetett sorozatos robbantások két vádlottját, az algériai GIA terrorszervezethez tartozó Boualem Bensaidot és Smain Ait Ali Belkacemet. A líbiai kormány képviselői aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Tripoli összesen 2,7 milliárd dollár kárpótlást fizet azon áldozatok hozzátartozóinak, akik a skóciai Lockerbie felett 1988-ban felrobbantott Pan Am amerikai utasszállító gépen lelték halálukat. A kárpótlás összege az ITARTASZSZ csütörtöki jelentése szerint családonként 10 millió dollár. Tripoli három részletben kívánja kifizetni a kárpótlást.