Népszava, 2002. november (130. évfolyam, 255–279. sz.)

2002-11-02 / 255. szám

, 2002. NOVEMBER 2., SZOMBAT RÖVIDEN Medgyessy Párizsba utazik Medgyessy Péter miniszterelnök a francia kormányfő meghívására november 5-én Párizsba látogat - közölte Gál J. Zoltán a kormány­­szóvivői tájékoztatón, csütörtö­kön Budapesten. A kormányszó­vivő elmondása szerint Med­gyessy Pétert fogadja Jacques Chirac francia államfő is. A tár­gyalások középpontjában várha­tóan az Európai Unió bővítése és a csatlakozási tárgyalások még nyitott kérdései szerepelnek. Új macedón kormány• Hosszas vitát követően a mace­dón parlament pénteken megvá­lasztotta az ország új kormányát, amelyben az egykori albán felke­lők is helyet kaptak, az ellenzék ezért bojkottálni kívánja a parla­menti munkát. A hárompárti koa­líciós kormány miniszterelnöké­nek Branko Crvenkovszkit vá­lasztották meg, a Macedón Szoci­áldemokrata Szövetség elnökét, aki a szeptemberi parlamenti vá­lasztásokon győztes Együtt Ma­cedóniáért pártszövetséget is ve­zette. Rövid pártelnökség Mathias Reichhold alig 40 nap után lemondott a jobboldali po­pulista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöki tisztségéről és a lis­tavezető-jelöltségről is, s helyére Herbert Haupt szociális ügyi mi­niszter lép - közölték csütörtökön Bécsben. Reichhold - aki minisz­teri tisztségét a választásokig meg kívánja tartani az infrastruk­túra-tárca élén - betegségére hi­vatkozott, mivel szívritmuszava­rokkal napok óta kórházban van. Fasiszta szimbólumok A horvát kormány csütörtökön olyan törvényjavaslatot terjesztett a törvényhozás elé, amelynek ér­telmében a fasiszta szimbólumok közszemlére tétele akár háromévi börtönbüntetést is vonhat maga után. A törvényjavaslat célja első­sorban az ország jobboldali szél­sőségeseinek a megfékezését cé­lozza. Zavaros pénzügyek Kétnapos tanácskozást kezdett Berlinben a német Szabad De­mokrata Párt (FDP) országos ve­zetősége és parlamenti frakciója stratégiai kérdésekről, a figyelem azonban az FDP-vel kapcsolat­ban változatlanul a Möllemann­­ügyre, a párt egyre zavarosabb pénzügyeire és Guido Westerwel­le pártelnök felelősségére össz­pontosul. MTI-információ Szergej Jasztrzsembszkij, a Kreml tájékoztatási főnöke szerint a ha­tóságok mintegy 100 személyt keresnek, akik a terroristák le­hallgatott telefonbeszélgetései alapján kívülről segítették a túsz­­ejtőket, akár öngyilkos merényle­tekkel is. A rendőrség 40 főt vett eddig őrizetbe a terroristák külső kapcsolataként. Pénteken az állami duma har­madik olvasatban is elfogadta a sajtótörvény módosítását, amely megtiltja terroristák szerepelteté­sét és nézeteik propagálását a médiában. Az egyébként még a moszkvai túszdráma előtt beter­jesztett módosítás ellenérzést vál­tott ki a sajtóban és a liberális politikusok körében. A duma elvi jelleggel elfogadott egy határoza­tot, amelyben elítéli Dániát a hét­főn és kedden megtartott, úgyne­vezett csecsen világkongresszus engedélyezése miatt. Dmitrij Rogozin, a külügyi bizottság Kreml-párti elnöke szerint a pon­tos szöveget később alkotják meg a honatyák. Megfigyelők szerint azért szenved késedelmet a ke­mény hangú nyilatkozat, mert Moszkva el szeretné érni, hogy Koppenhága kiadja Ahmed Zaka­­jevet, Maszhadov európai megbí­zottját, akit szerdán vettek őrizet­be a dán hatóságok. Oroszország olyan adatokat adott át a dán biz­tonsági szerveknek, amelyek szerint Zakajevnek köze van a moszkvai túszdrámához. Valentyina Matvijenko orosz miniszterelnök-helyettes, Mihail Svidkoj kulturális miniszter és Georgij Vasziljev, a Nord-Ost cí­mű musical producere és rende­zője pénteki találkozóján döntés született arról, hogy régi helyén, a Dubrovka Színházban újítják fel a terrorcselekmény miatt csődbe jutott darabot. A felújításhoz az állam mellett vezető orosz üzlet­emberek is segítséget nyújtanak. A Nord-Ost szereplői és közre­működői közül nem végleges adatok szerint 18-an hunytak el a túszdráma során. Egy kilométeres körzetben pusztított volna a detonáció, ha a terroristák felrobbantják a szín­ház épületét - ezt Vlagyimir Jere­­min, az orosz Szövetségi Bizton­sági Szolgálat (FSZB) krimina­lisztikai intézetének igazgatóhe­lyettese közölte csütörtökön Moszkvában. Beszámolója sze­rint a túszejtők 120 kilogramm­­nyi robbanószert halmoztak fel a megszállt épületben, és 16 gráná­tot, gránátvetőt és 89 házi készí­tésű kézigránátot találtak náluk. A színházban összesen 25 robba­nószerkezet volt a túszdráma napjaiban, a legtöbbet a terroris­tanők viselték a testükre erősítve. Mihail Adjukov moszkvai fő­ügyész cáfolta azokat a napok óta keringő híreket, hogy számos ki­szabadított túsz mintha nyomtala­nul eltűnt volna - hozzátartozóik semmit nem tudnak sorsukról. Adjukov szavainak ellentmonda­nak azok a beszámolók, amelyek értelmében külföldiek, többek között 3 grúz és 1 ukrán állam­polgár is „hiányzik”, vagyis ne­vük nem olvasható sem a halot­tak, sem a sebesültek között. Egyre több kritika éri a kisza­badított túszok evakuálásának megszervezését. Mentősök arról számoltak be, hogy nem volt megszervezve, kiket melyik kór­házba vigyenek, és az információ­­hiány miatt több egészségügyi intézmény nem volt felkészülve gázmérgezésben szenvedők ellá­tására, hanem meglőtt sérültekre számítottak. Jurij Sevcsenko orosz egészségügyi miniszterhe­lyettes szerint viszont azonnal rendelkezésre állt több mint 1000 adag antidotum, a fentanil-gázt semlegesítő ellenanyag. Csecsen vezér vállalta a túszszedést Az orosz hatóságok olyan terroristák után nyomoznak, akik kívülről segítették az akciót Sámil Bászájev hadúr a Kavkaz-Centr csecsen szakadár sajtóügynökség internetes oldalán el­ismerte: ő állt a moszkvai túszszedő akció mö­gött. Állítása szerint ugyanakkor Aszlan Masz­hadov, a szakadár mozgalom politikai vezetője nem tudott a Dubrovka Színház elfoglalásának tervéről. Bászájev és emberei foglalták el 1995-ben a bugyonnovszki kórházat is, ahol a terrortámadásnak 166 - többségében civil - ál­dozata volt. Az orosz hatóságok Bászájevet és az időközben az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat által likvidált, arab származású Hat­­tab hadurat gyanúsítják az 1999-es moszkvai lakóházrobbantásokkal is. Egy közvélemény-kutatás szerint a túszdráma után 10-12 százalék­kal esett Vlagyimir Putyin orosz elnök mindeddig 80 százalék fö­lötti bizalmi indexe az orosz nagyvárosokban. A kritikusok elsősor­ban azt vetik az államfő szemére, hogy „elbújt a biztonsági szervek háta mögé”, és nem vállalta a döntésekért a felelősséget. A moszk­vaiak 89 százaléka ért egyet azzal, hogy az Alfa kommandó a múlt hét szombat hajnalban megrohamozta a csecsen terroristák által el­foglalt Dubrovka Színház épületét. A megkérdezettek 47 százaléka azonosul azzal a véleménnyel, hogy elkerülhetetlen volt - a hiva­talos adatok szerinti - 120 ártatlan áldozat az ostrom során, míg 37 százalék elfogadhatatlanul magasnak tartja ezt a számot. MTI-információ A Háárec című izraeli lap csütör­töki beszámolója szerint Simon Peresz izraeli külügyminiszter el­hárította Saron ajánlatát, hogy csatlakozzon az új kormányhoz. A veterán munkapárti politikus­nak számító Pereszt az izraeli kormányfő képviselői keresték meg szerda este, új koalíciós part­nerek után kutatva. Az amerikai székhelyű Human Rights Watch emberi jogi szerve­zet szerint Jasszer Arafat palesz­tin elnököt súlyos politikai fele­lősség terheli az izraeli polgári személyek elleni öngyilkos me­rényletek miatt, amelyek elköve­tői és segítői „háborús bűnösök”. Az emberi jogi szervezet pén­teken közzétett 170 oldalas jelen­tése hangsúlyozta: nem talált bi­zonyítékokat arra az izraeli vádra, amely szerint a háttérből Arafat irányította volna a támadásokat, és a palesztin elnök legnagyobb „kudarca”, hogy nem zabolázta meg, és nem büntette meg a „kamikaze” merénylőket támo­gató militáns mozgalmakat. Pokolgépgyártó műhely műkö­dött, és munkavégzés közben, vé­letlen folytán történt robbanásso­rozat csütörtökön Gázában, a Ha­mász radikális palesztin szervezet egyik tagjának házában. Ezt a Hamász egyik vezetőjére, Abdel­­aziz al-Rantiszire hivatkozva je­lentette az AFP, hozzátéve, hogy mindhárom halálos áldozat tagja volt a Hamász fegyveres szárnyá­nak. A 15 sebesült között egy­aránt vannak Hamász-tagok és vétlen környékbeli lakosok. A de­tonációk teljesen lerombolták a műhelynek otthont adó házat, számos másikat pedig súlyosan megrongáltak a közelben. Izraeli katonák lelőttek csütör­tökön két palesztint a Jordán fo­lyó nyugati partján. Egy palesztin titkosszolgálati tiszttel, aki a Jasszer Arafat palesztin elnök ve­zette Fatah mozgalomhoz tarto­zott, Náblusz város közelében vé­geztek. A Rámalláhtól északra fekvő Ofra település mellett egy palesztin fegyveres - egyelőre is­meretlen körülmények között -tűzharcba keveredett izraeli kato­nákkal, és halálos sebet kapott. Izraeli katonák őrizetbe vettek 22 feltételezett szélsőségest. Új védelmi miniszter Izraelben Önmagukat robbantották föl a Hamász fegyveres szervezetének tagjai Saul Mofaz volt izraeli vezérkari főnök elfogadta a védelmi mi­niszteri tisztséget, amelyet az izraeli kormányválság után kínált fel számára Ariel Saron miniszterelnök. A tisztség szerdán üresedett meg, miután a tárca addigi vezetője, Benjámin Ben Eliezer - munkapárti minisztertársaival egyetemben - benyúj­totta lemondását az izraeli telepek költségvetési támogatása kö­rül folyó belpolitikai vita miatt. Saul Mofaz tábornok, még Izrael vezérkari főnökeként MTI-fotó VILÁG Iszlamista esélyek Törökországban Forró Evelyn (Ankara) a NÉPSZAVÁNAK Győzhet-e a leendő győztes? Ez az egyik fő kérdése a vasárnapi választásoknak Törökországban. A közvélemény-kutatások ugyan­is egyértelműen az iszlamista Igazság és Fellendülés Pártjának (AKP) győzelmét jelzik, ám az Alkotmánybíróság előtt két bead­vány is van, amely a párt vezető­jét, Erdogant akarja eltávolítani a politikai életből, sőt az sem el­képzelhetetlen, hogy jelentős elő­retörésük esetén a pártot valami­lyen ürüggyel betiltják. Összesen 18 párt száll ringbe vasárnap a parlamenti mandátu­mokért Törökországban, de alig néhánynak van csak esélye arra, hogy átlépje a 10 százalékos kü­szöböt. A pártok többsége etnikai vagy vallási alapon politizál, és ennek megfelelően számít a sza­vazatokra is. Kivétel ez alól a je­lenlegi kormányfő, Bülent Ecevit pártja, a Demokratikus Baloldal Pártja (DSP), a Munkáspárt (IP), a meglehetősen hangosan kampá­­nyoló Török Kommunista Párt (TKP), továbbá a jobbközép irányvonalú, az egykori minisz­terelnök asszony, Tansu Ciller vezette Igaz Út Pártja (DYP). Etnikai - konkrétan cserkesz­­­szavazatok juttathatják a törvény­­hozásba a Köztársasági Néppár­tot, amelynek egyik képviselő-je­löltje a korábbi gazdasági minisz­ter, az a Kemal Der­vis, akinek a kor­mányból való kilé­pése adta meg a végső lökést a mos­tanáig hivatalban lé­vő koalíció lemon­dásához és az előre­hozott választások­hoz. A kurdok sza­vazataira számít a Demokratikus Néppárt (DE­­HAP), amely a népcsoport nacio­nalizmusára apellálva nyíltan vá­laszút elé állítja őket, vagyis azt mondja, ha kurd vagy, akkor a DEHAP-ra szavazol, ha nem rá, akkor nem vagy igazán kurd. Ugyanakkor ott van a másik kurd tömörülés, a Népi Demokratikus Párt (HADEP), amely szintén a kurd szavazatokat akarja megsze­rezni. Az könnyen lehet, hogy a kettő közül egyik sem jut be a parlamentbe, mert egyik sem éri el az éppen miattuk kialakított magas választási küszöböt. Néhány órával a választások megkezdése előtt azonban egyál­talán nem a várható esélyek fog­lalkoztatják az embereket, hanem az, hogy a jelenleg legnagyobb népsze­rűségnek örvendő csoportosulás, az iszlámista Igazság és Fellendülés Párt­ja (AKP) milyen arányban nyer. Ha nagyon nagy arány­ban, akkor megta­lálják azt az ürü­gyet, hogy betiltsák, ha csak kis­mértékben, akkor akár meg is maradhat. Arról van ugyanis szó, hogy ez a vallási-politikai tömö­rülés folyamatosan újjáéled, mert amikor éppen nem szalonképesen politizál, akkor betiltják, majd más néven újjászerveződik. A török alkotmánybíróság előtt jelenleg is két olyan beadvány van, amely a létét fenyegeti. A legfőbb ügyész kezdeményezte néhány nappal ezelőtt a párt betil­tását, mert nem tartott be egy ko­rábban kiszabott bírósági határo­zatot, nevezetesen azt, hogy az AKP vezetőjének, Recep Tayyip Erdogannak távoznia kellett vol­na a párt éléről. Őt ugyanis kor­rupciós pénzek miatt elítélte a­ bí­­róság még az év elején, és az íté­letben a fél éven belüli lemondás is szerepelt, ez viszont nem tör­tént meg. Eközben barátságtalan üzenge­tés is kezdődött Erdogan és a tö­rök köztársasági elnök, Ahmet Necdet Sezer között. Az AKP ve­zetője azt nyilatkozta, hogy ami­kor megnyerik a választásokat, megmondja, kit jelöl pártja kor­mányfőnek, mire az államfő azt mondta, tudomása szerint a mi­niszterelnök személyét ő nevezi meg a választási eredmények fi­gyelembevételével, ez az ő alkot­mányos joga. Az alkotmánybíró­ság most úgy döntött, hogy meg­hallgatja a beadványban megtá­madott AKP védekezését is, mi­előtt döntene arról, hogy milyen intézkedéseket hoz. Válaszút elé állítja őket, azt mondja: ha kurd vagy, akkor a DEHAP-ra szavazol, ha nem rá, akkor nem vagy igazán kurd NÉPSZAVA Washingtonban tárgyal Fischer Joschka Fischer német külügymi­niszter szerint hazája és az Egye­sült Államok barátok és szövetsé­gesek maradnak, de Németország nem támogatja az Irak elleni ka­tonai fellépést, és nem vesz részt benne. Fischer háromnegyed órás tárgyalást folytatott Colin Powell amerikai külügyminiszterrel. Ez volt az első külügyminiszteri ta­lálkozó a két ország között azóta, hogy a német szociáldemokrata­zöld koalíció megnyerte a parla­menti választásokat, amelynek kampányában sokat lendített esé­lyein az Egyesült Államok iraki politikájának bírálata. Washingtoni vélemények sze­rint a kampányban elhangzott ki­jelentések megmérgezték a lég­kört a két ország között. Azonosítottak egy Báli szigeti merénylőt MTI-információ Sikerült azonosítani a Báli szige­tén elkövetett véres terrorista me­rénylet egyik tettesét a rendőrség által szerdán közzétett robotké­pek alapján. A feltételezett me­rénylő kilétét nem hozták nyilvá­nosságra, s még nem is fogták el az illetőt, de az indonéz rendőr­főnök a sajtó képviselői előtt kije­lentette: bízik abban, hogy e me­rénylő személyazonosságának megállapítása hozzá fogja segíte­ni a hatóságokat a másik két gya­núsított letartóztatásához is. A francia főváros különleges esküdtszéke életfogytiglani bör­tönbüntetéssel sújtotta a párizsi metróban és a városi gyorsvas­­úton 1995 nyarán elkövetett soro­zatos robbantások két vádlottját, az algériai GIA terrorszervezet­hez tartozó Boualem Bensaidot és Smain Ait Ali Belkacemet. A líbiai kormány képviselői aláírták azt a megállapodást, amelynek értelmében Tripoli összesen 2,7 milliárd dollár kár­pótlást fizet azon áldozatok hoz­zátartozóinak, akik a skóciai Lo­ckerbie felett 1988-ban felrob­bantott Pan Am amerikai utas­­szállító gépen lelték halálukat. A kárpótlás összege az ITAR­­TASZSZ csütörtöki jelentése sze­rint családonként 10 millió dollár. Tripoli három részletben kívánja kifizetni a kárpótlást.

Next