Népszava, 2002. december (130. évfolyam, 280–303. sz.)
2002-12-21 / 297. szám
8 2002. DECEMBER 21., SZOMBAT VILÁG RÖVIDEN Új osztrák parlament Bécsben tegnap megtartotta alakuló ülését a november 24-én megválasztott új osztrák parlament. A 183 képviselő letette az esküt és megválasztották a testület első, második és harmadik elnökét. A parlament elnökének tisztségét az ÖVP eddigi frakcióvezetője, Andreas Khol tölti be. Milutinovicsot kéri Hága Carla Del Ponte, a hágai Nemzetközi Törvényszék főügyésze felszólította a belgrádi hatóságokat, hogy adják ki a bíróságnak Milan Milutinovic szerb elnököt, mihelyt a jövő év elején lejár elnöki megbízatása. Francia holokauszttagadók A holokauszt tagadása miatt fejenként ötezer euró (közel 1,2 millió forint) pénzbüntetésre ítélt két fiatal férfit, a 32 éves Stephane Bizót és a 23 éves Jérome Laurent a saverne-i büntetőbíróság. Vakcina himlő ellen Németország további alapanyagot szerez be himlő elleni oltás céljára, hogy felkészüljön egy esetleges terrortámadásra. A raktáron lévő 35 millió adag vakcinához további 65 milliót szereznek be, így a teljes lakosságot be tudnák oltani. Radarrendszer próbaüzemben Oroszország új radarállomást telepített Fehéroroszország nyugati részére. A Baranavicsinál lévő orosz radarállomáson pénteken próbaüzembe helyezték az újonnan kifejlesztett Volga rendszert, amely több ezer kilométeres távolságból képes észlelni közeledő interkontinentális rakétákat. Mérgesgáz-megsemmisítés A Volga menti Gomij településen épült új üzemben megsemmisítették az első tonna mérges gázt az orosz hadsereg vegyifegyverkészleteiből. Mint az illetékes kormánybiztos közölte, 840 kilogramm mustárgázt tettek ártalmatlanná szakértők jelenlétében. Kivonulás Grúziából Az orosz és a grúz védelmi minisztérium megállapodásának megfelelően az orosz hadsereg pénteken megkezdte Grúziában lévő híradós berendezéseinek kivonását. A 66. számú orosz híradóközpont első alegységét az örményországi Gümriben lévő orosz bázisra telepítik át. Boldoggá avatják Teréz anyát Jövőre boldoggá avatják Kalkuttai Teréz anyát. II. János Pál pápa pénteken Rómában aláírta a szükséges rendeleteket, lezárva a boldoggá avatási eljárást. Áttörés a magyar-orosz tárgyalásokon Medgyessy a vitás kérdések rendezéséről tárgyalt Putyinnal és Kaszjanovval „Sikerült áttörést elérni a magyar-orosz kapcsolatokban” - összegezte Vlagyimir Putyin államfővel folytatott tárgyalásainak eredményét Medgyessy Péter kormányfő. A magyar miniszterelnök pénteken találkozott Mihail Kaszjanov orosz kormányfővel, Jurij Luzskovval, Moszkva főpolgármesterével, valamint Szergej Mironovval, a Föderációs Tanács (Felsőház) elnökével. A kormányfői tárgyalások eredményként öt megállapodás aláírására került sor Moszkvában, a program azonban ekkor nem ért véget - a szakértők lapzártánk után folytatták az egyeztetést a 280 millió dolláros orosz államadósság rendezéséről. Kiss Andrej (Moszkva) NÉPSZAVA Az elmúlt évek mélypontja után Medgyessy Péter moszkvai tárgyalásain sikerült olyan párbeszédet kezdeményezni az orosz vezetőkkel, ami megfelel mind Magyarország, mind Oroszország érdekeinek. Az már a tárgyalások előtt nyilvánvalóvá vált, hogy elsősorban a vitás kérdésekre kell megoldást találni. Ezek közül is leginkább az orosz adósság rendezését tűzte ki célul a magyar vezetés. Vlagyimir Putyin elnök egyértelművé tette, hogy Oroszország kedvezően fogadja a kapcsolatok javítása érdekében kifejtett magyar kezdeményezéseket. „Putyin elnökkel egyetértettünk abban, hogy nem a múlttal kell foglalkozni. A vélt vagy valódi sérelmek helyett a jövő kérdései a fontosak” - húzta alá Medgyessy Péter. Vlagyimir Putyin elfogadhatónak tartotta azokat az elveket, melyek mentén Magyarország rendezni kívánja a szovjet államadósság kérdését. Ezek szerint Budapest még az idén megoldást szeretne találni a problémára, Magyarország nem kíván közvetítőket bevonni az ügyletbe, valamint Medgyessy Péter szerint az is fontos, hogy a rendezés készpénzben történjen. A sárospataki könyvtár ügyében két dologban állapodott meg a magyar kormányfő az orosz elnökkel. Eszerint a két kormány kötelezettséget vállal arra, hogy visszaszolgáltatják az egymás országaiban fellelhető műkincseket. Ugyanakkor konkrétan a könyvtárral kapcsolatos kormányzati megállapodást Budapesten beterjesztik a törvényhozás elé, annak érdekében, hogy a parlament határozatban erősítse meg azt. „Ezzel eleget teszünk annak az orosz kérésnek, hogy a műkincsek visszaszolgáltatása kölcsönösségi alapon történjen” -jelentette ki Medgyessy Péter. A magyar újságíróknak Medgyessy Péter a moszkvai főpolgármesterrel folytatott tárgyalásairól azt emelte ki, hogy azokon konkrét megállapodások lehetőségei nyíltak meg. A gazdasági kapcsolatok bővítése jegyében szó volt magyar mezőgazdasági termények szállításáról, a Moszkvában futó Ikarus buszok Rábamotorjainak felújításáról, valamint egy magyar érdekeltségű, Moszkva melletti raktárbázis létrehozásáról. Medgyessy Péter megerősítette, hogy Magyarország különösen érdekelt a gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. A magyarorosz tárgyalásokon egyértelművé vált, hogy Oroszország nyitott a magyar áruk fogadására. A kölcsönösség jegyében ugyanakkor a magyar kormányfő szerint is joggal várják el, hogy Magyarország engedje be piacára az orosz árukat és befektetőket. „Ez másként sehol a világon nem megy, ez a gazdasági kapcsolatok alfája és ómegája” - indokolta a magyar nyitottságot a kormányfő. Medgyessy Péter elmondta, hogy akkor tudja támogatni az orosz befektetéseket Magyarországon, ha azok az átlátható pénzügyi rendszer keretein belül megvalósuló, legális befektetések. Valamint az is fontos szempont, hogy ne ellenséges kivásárlásokként jelentkezzenek az orosz pénzek. Mihail Kaszjanov orosz kormányfő Medgyessy Pétert üdvözölve közölte, hogy már régen várták ezt a látogatást Moszkvában. Szerinte megérződött annak káros hatása, hogy hét évig szünetelt a legfelsőbb szintű párbeszéd. A maga részéről az orosz kormányfő sikeresnek értékelte tárgyalásait Medgyessy Péterrel. Kaszjanov különösen fontosnak tartotta üdvözölni a 380 millió dolláros Mol-Jukosz-megállapodást egy nyugat-szibériai olajmező közös kitermeléséről. Egyben kifejezte reményét, hogy 2003- ban orosz befektetők is sikeresen részt vehetnek a magyarországi privatizáció zárószakaszában. Medgyessy Péter biztosította partnerét arról, hogy Magyarország legalább annyira nyitott az orosz befektetők előtt, ahogy a magyar érdekeltségeket várják Oroszországban. Az eredeti program szerint a magyar-orosz kormányfői tárgyalások hat megállapodás ünnepélyes aláírásával zárultak volna. Azonban az első körben csak öt dokumentumot láttak el kézjegyükkel a magyar és az orosz tárgyalóküldöttségek tagjai, így egyezményeket írtak alá az idegenforgalmi, a haditechnikai és a környezetvédelmi együttműködésről, megkötötték a légi közlekedési megállapodást, valamint parafálták a Konzuli Egyezményt. Ezt követően a hivatalos programot meghosszabbítva a szakértők további egyeztetésre vonultak el. Lapzártánk után a diplomaták a 280 millió dolláros orosz adósság rendezésének részleteiről kíséreltek meg eljutni a végső megállapodásig. Medgyessy Péter arról is tájékoztatta a magyar sajtót, hogy moszkvai tárgyalásai során Mádl Ferenc államfő és a maga nevében meghívta Magyarországra Vlagyimir Putyin elnököt, valamint Budapestre invitálta Mihail Kaszjanov orosz kormányfőt. Mind Putyin, mind Kaszjanov kedvezően reagáltak a meghívásra, az időpontok mielőbbi egyeztetése a diplomaták feladata. Fontos szempont, hogy ne ellenséges kivásárlásokként jelentkezzenek az orosz pénzek Medgyessy Péter az orosz befektetésekről is tárgyalt Mihail Kaszjanovval (középen) MTI-fotó Bush téves jelzést ad a világnak Bill Clinton elhatárolja magát utóda politikájától MTI-információ Bill Clinton volt amerikai elnök a világ problémáinak együttműködés, nem pedig háborúk útján való megoldásáért szállt síkra a Focus című német hetilapban közölt írásában. Az Egyesült Államok történelmileg egyedülálló helyzetben van, tekintettel hatalmi fölényére politikai, gazdasági és katonai téren egyaránt. „Az utókor aszerint fog megítélni bennünket, hogy miképpen használtuk ki ezt a rendkívüli pillanatot” - írta Clinton. „Vajon arra akartunk-e kényszeríteni más népeket, hogy a mi elképzeléseink szerint éljenek? Vagy inkább azon fáradoztunk, hogy vezetés, példa és meggyőzés útján olyan világot teremtsünk, amelyben más nemzetek úgy bánnak velünk, ahogyan szeretnénk, mert hatalmi fölényünk órájában ugyanilyen rendesen viselkedtünk?” - idézett a dpa hírügynökség a hétfőn utcára kerülő hírmagazinból. A népek jövőbeni együttélésére vonatkozó víziójával Clinton elhatárolta magát George W. Bush kormányától. Az exelnök nem említette Irakot. Konkrétan bírálta viszont Bushnak a nukleáris kísérletek, a kiotói jegyzőkönyv, a nemzetközi büntetőbíróság és a vegyi fegyvereket tiltó egyezmény témájában hozott döntéseit. Hangsúlyozta, mennyire lesújtja, hogy az amerikai kormány mindezekről a területekről kivonult. Ezzel téves jelzést adott a világnak éppen akkor, amikor az Egyesült Államoknak égető szüksége van szövetségesekre ahhoz, hogy megfékezze a terroristákat és megvédje magát - fejtegette Clinton a Focusban. Amerikai katonák mennek az Öbölbe folytatás az 1. oldalról Bagdad csapást mér bármely orvágra, amely az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátja területét, hogy onnan indítson hadműveletet Irak ellen - jelentette ki Muhammad Szaleh iraki kereskedelmi miniszter. „Irak hatalmas tömegsír lesz az amerikaiak számára” - fenyegetőzött pénteken a kairói látogatáson tartózkodó politikus, s azzal vádolta az Egyesült Államokat és Izraelt, hogy biológiai fegyvereket vetnek be, így próbálnak különböző betegségeket elterjeszteni az arabok között. Ugyanakkor az arab országoknak tilos génmanipulációval foglalkozniuk még a mezőgazdaság fejlesztése céljából is, s egyetlen arab sem tanulhat atomfizikát külföldön - állította Muhammad Szaleh. Az izraeli hadsereget január 15-től teljes riadókészültségbe helyezik, nehogy váratlanul élje az esetleges iraki háború. A Jediót Ahronót című izraeli lap pénteki száma szerint a legmagasabb készültségi fokozat kódneve „Vörös zápor”. A lap szerint szombaton ezer amerikai katona érkezik Izraelbe, Patriot elhárítórakétákból álló szállítmánnyal. Ezek a katonák január elejétől izraeli csapatokkal együtt gyakorolni fogják a rakétatámadások elhárítását. Az öbölháború idején Irak 41 rakétát lőtt ki Izraelre. A Patriot elhárítórakéták akkor nem bizonyultak hatékonynak, az izraeli Hec rakétavédelmi rendszer pedig még fejlesztés alatt állt. Hiányosságok az iraki jelentésben Az Egyesült Államok külügyminisztériuma péntekre virradóra közzétett egy listát, amely az iraki fegyverkezési programokról szóló jelentés Washington szerinti hiányosságait tartalmazza. A dokumentum azután került nyilvánosságra, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter csalódásának adott hangot a bagdadi jelentés tartalmát illetően. Az amerikaiak szerint az iraki listáról hiányzik az a legalább 2160 kilogrammnyi, biológiai fegyver gyártásához szükséges táptalaj, amelynek létét már az 1998-ig Irakban tevékenykedő ENSZ- fegyverzetellenőr csoport is megállapította. Ebből a táptalajból 26 ezer liter lépfene-baktériumot, 1200 botulinustoxint (romlott hús mérgező anyagát) és 5500 liter Clostridium perfringens baktériumot lehet előállítani. Irak tagadta, hogy új üzemanyagot állít elő, amely csak egyfajta ballisztikus rakétához szükséges. Bagdad azt állítja, hogy ilyen rakétával nem rendelkezik. Az Egyesült Államok nem hiszi el, hogy az a rakéta, amellyel Irak próbarepüléseket végzett, nem nagyobb hatótávolságú az ENSZ által megállapított 150 kilométernél. A nyilatkozatban nincs szó arról, hogy Irak megpróbált urániumot vásárolni Nigertől, s a dokumentum nem oszlatta el a VX iraki ideggáz gyártásával kapcsolatos aggodalmakat sem. Washington azt sem fogadja el, hogy 550, mustárgázzal töltött tüzérségi lövedék és 400, biológiai fegyverek szétszórására képes légi bomba megsemmisült. Nem számoltak be az irakiak több száz, de lehet, hogy több ezer vegyi fegyverhez szükséges elővegyületről. NÉPSZAVA Elég mozgásteret hagy az EK közös külpolitikája MTI-információ Az európai konvent kül- és biztonságpolitikai vitájában a magyar kormányt képviselő Balázs Péter integrációs államtitkár (MSZP) pénteken hangoztatta, hogy az EU jogi és pénzügyi szerkezetét összhangba kell hozni nemzetközi súlyával és szerepével. A magyar államtitkár felszólalásában kifejtette, hogy az EU, miközben gazdasági óriás, a világpolitika porondján sem törpe, a válságkezelés feladata fontos, nehéz munka. A közös külpolitikát ki lehetne terjeszteni a bűnüldözési és határvédelmi együttműködésre. Magyarország támogatásáról biztosította a jelentésben szereplő, EU-n belüli szolidaritás javaslatát, mert ez az újítás a válságkezelés új, célszerű eszközét jelentené. Balázs szorgalmazta összefüggő szomszédságpolitika kidolgozását a földközi-tengeri medence országai, a volt szovjet köztársaságok és a balkáni országok viszonylatában, ebben szerinte Magyarország is fontos szerepet vállalhat. A magyar országgyűlés két konventbeli képviselője, Szent- Iványi István (SZDSZ) és Szájer József (Fidesz) úgy ítélte meg, hogy magyar szempontból vállalható minden olyan elhangzott javaslat, amely továbblépést jelent az EU közös kül- és biztonságpolitikájának eddigi rendszeréhez képest. Szent-Iványi úgy látja, hogy a külpolitika kemény része távlatilag is a tagállamok, a védelem pedig a NATO hatáskörében marad. Szájer vélekedése szerint a változtatások nem korlátozzák Magyarország külpolitikai mozgásterét, nem nehezítenék meg nemzeti érdekeinek képviseletét. Kukán várakozó állásponton MTI-információ Eduard Kukán szlovák külügyminiszter egyelőre nem kommentálja a magyar kedvezménytörvény módosításának elveit megszabó kormányhatározatot, mert mint mondta: „Az elv egy dolog, a törvény szövege pedig egy másik dolog.” A Kukant idéző TASR szlovák közszolgálati hírügynökség jelentése szerint a külügyminiszter hozzátette: a szlovák fél érdemi állásfoglalása majd csak az egyes törvénycikkek megfogalmazásának ismeretében várható. Ismét hangsúlyozta: a kedvezménytörvény „nem szlovák-magyar, hanem magyar probléma”. Mint mondta: „A magyar parlament egy olyan törvényt szentesített, amely nincs összhangban az európai normákkal, ezért a megoldást is a magyar parlamentnek kell megtalálnia”. Megjegyezte: gyakorlatilag azonos a szlovák fél kifogásaival az, ami az EU csatlakozási főbiztosa, Günter Verheugen idevágó levelében áll. „Ezzel együtt nem szabad elfelejteni, hogy a kedvezménytörvény nyomán kialakult »légköri zavarok« ellenére a magyar-szlovák viszony soha nem volt olyan kedvező, mint most” - tette hozzá a szlovák diplomácia vezetője.