Népszava, 2002. december (130. évfolyam, 280–303. sz.)

2002-12-21 / 297. szám

8 2002. DECEMBER 21., SZOMBAT VILÁG RÖVIDEN Új osztrák parlament Bécsben tegnap megtartotta ala­kuló ülését a november 24-én megválasztott új osztrák parla­ment. A 183 képviselő letette az esküt és megválasztották a testü­let első, második és harmadik el­nökét. A parlament elnökének tisztségét az ÖVP eddigi frakció­­vezetője, Andreas Khol tölti be. Milutinovicsot kéri Hága Carla Del Ponte, a hágai Nemzet­közi Törvényszék főügyésze fel­szólította a belgrádi hatóságokat, hogy adják ki a bíróságnak Milan Milutinovic szerb elnököt, mi­helyt a jövő év elején lejár elnöki megbízatása. Francia holokauszttagadók A holokauszt tagadása miatt fe­jenként ötezer euró (közel 1,2 millió forint) pénzbüntetésre ítélt két fiatal férfit, a 32 éves Stephane Bizót és a 23 éves Jérome Lau­rent a saverne-i büntetőbíróság. Vakcina himlő­ ellen Németország további alapanya­got szerez be himlő elleni oltás céljára, hogy felkészüljön egy esetleges terrortámadásra. A rak­táron lévő 35 millió adag vak­cinához további 65 milliót sze­reznek be, így a teljes lakosságot be tudnák oltani. Radarrendszer próbaü­zemben Oroszország új radarállomást te­lepített Fehéroroszország nyugati részére. A Baranavicsinál lévő orosz radarállomáson pénteken próbaüzembe helyezték az újon­nan kifejlesztett Volga rendszert, amely több ezer kilométeres tá­volságból képes észlelni közele­dő interkontinentális rakétákat. Mérgesgáz-megsemmisítés A Volga menti Gomij településen épült új üzemben megsemmisí­tették az első tonna mérges gázt az orosz hadsereg vegyifegyver­készleteiből. Mint az illetékes kormánybiztos közölte, 840 kilo­gramm mustárgázt tettek ártal­matlanná szakértők jelenlétében. Kivonulás Grúziából Az orosz és a grúz védelmi mi­nisztérium megállapodásának megfelelően az orosz hadsereg pénteken megkezdte Grúziában lévő híradós berendezéseinek ki­vonását. A 66. számú orosz hír­adóközpont első alegységét az örményországi Gümriben lévő orosz bázisra telepítik át. Boldoggá avatják Teréz anyát Jövőre boldoggá avatják Kalkut­tai Teréz anyát. II. János Pál pápa pénteken Rómában aláírta a szükséges rendeleteket, lezárva a boldoggá avatási eljárást. Áttörés a magyar-orosz tárgyalásokon Medgyessy a vitás kérdések rendezéséről tárgyalt Putyinnal és Kaszjanovval „Sikerült áttörést elérni a magyar-orosz kapcsolatokban” - összegezte Vlagyimir Putyin államfővel folytatott tárgyalásainak eredményét Medgyessy Péter kormányfő. A magyar miniszterel­nök pénteken találkozott Mihail Kaszjanov orosz kormányfővel, Jurij Luzskovval, Moszkva főpolgármesterével, valamint Szergej Mironovval, a Föderációs Tanács (Felsőház) elnökével. A kormányfői tárgyalások eredményként öt megállapodás alá­írására került sor Moszkvában, a program azonban ekkor nem ért véget - a szakértők lapzártánk után folytatták az egyeztetést a 280 millió dolláros orosz államadósság rendezéséről. Kiss Andrej (Moszkva) NÉPSZAVA Az elmúlt évek mélypontja után Medgyessy Péter moszkvai tárgyalásain sikerült olyan párbe­szédet kezdeményezni az orosz vezetőkkel, ami megfelel mind Magyarország, mind Oroszország érdekeinek. Az már a tárgyalások előtt nyilvánvalóvá vált, hogy el­sősorban a vitás kérdésekre kell megoldást találni. Ezek közül is leginkább az orosz adósság ren­dezését tűzte ki célul a magyar vezetés. Vlagyimir Putyin elnök egyértelművé tette, hogy Orosz­ország kedvezően fogadja a kap­csolatok javítása érdekében kifej­tett magyar kezdeményezéseket. „Putyin elnökkel egyetértettünk abban, hogy nem a múlttal kell foglalkozni. A vélt vagy valódi sérelmek helyett a jövő kérdései a fontosak” - húzta alá Medgyessy Péter. Vlagyimir Putyin elfogad­hatónak tartotta azokat az elve­ket, melyek mentén Magyaror­szág rendezni kívánja a szovjet államadósság kérdését. Ezek szerint Budapest még az idén megoldást szeretne találni a prob­lémára, Magyarország nem kíván közvetítőket bevonni az ügyletbe, valamint Medgyessy Péter sze­rint az is fontos, hogy a rendezés készpénzben történjen. A sárospataki könyvtár ügyé­ben két dologban állapodott meg a magyar kormányfő az orosz el­nökkel. Eszerint a két kormány kötelezettséget vállal arra, hogy visszaszolgáltatják az egymás or­szágaiban fellelhető műkincse­ket. Ugyanakkor konkrétan a könyvtárral kapcsolatos kor­mányzati megállapodást Buda­pesten beterjesztik a törvényho­zás elé, annak érdekében, hogy a parlament határozatban erősítse meg azt. „Ezzel eleget teszünk annak az orosz kérésnek, hogy a műkincsek visszaszolgáltatása kölcsönösségi alapon történjen” -jelentette ki Medgyessy Péter. A magyar újságíróknak Med­gyessy Péter a moszkvai főpol­gármesterrel folytatott tárgyalá­sairól azt emelte ki, hogy azokon konkrét megállapodások lehető­ségei nyíltak meg. A gazdasági kapcsolatok bővítése jegyében szó volt magyar mezőgazdasági termények szállításáról, a Moszk­vában futó Ikarus buszok Rába­­motorjainak felújításáról, vala­mint egy magyar érdekeltségű, Moszkva melletti raktárbázis létreho­zásáról. Medgyessy Péter megerősítette, hogy Magyarország kü­lönösen érdekelt a gazdasági kapcso­latok fejlesztésé­ben. A magyar­orosz tárgyalásokon egyértelmű­vé vált, hogy Oroszország nyitott a magyar áruk fogadására. A köl­csönösség jegyében ugyanakkor a magyar kormányfő szerint is joggal várják el, hogy Magyaror­szág engedje be piacára az orosz árukat és befektetőket. „Ez más­ként sehol a világon nem megy, ez a gazdasági kapcsolatok alfája és ómegája” - indokolta a ma­gyar nyitottságot a kormányfő. Medgyessy Péter elmondta, hogy akkor tudja támogatni az orosz befektetéseket Magyarországon, ha azok az átlátható pénzügyi rendszer keretein belül meg­valósuló, legális be­fektetések. Valamint az is fontos szem­pont, hogy ne ellen­séges kivásárlások­ként jelentkezzenek az orosz pénzek. Mihail Kaszjanov orosz kor­mányfő Medgyessy Pétert üdvö­zölve közölte, hogy már régen várták ezt a látogatást Moszkvá­ban. Szerinte megérződött annak káros hatása, hogy hét évig szü­netelt a legfelsőbb szintű párbe­széd. A maga részéről az orosz kormányfő sikeresnek értékelte tárgyalásait Medgyessy Péterrel. Kaszjanov különösen fontosnak tartotta üdvözölni a 380 millió dolláros Mol-Jukosz-megállapo­­dást egy nyugat-szibériai olajme­ző közös kitermeléséről. Egyben kifejezte reményét, hogy 2003- ban orosz befektetők is sikeresen részt vehetnek a magyarországi privatizáció zárószakaszában. Medgyessy Péter biztosította partnerét arról, hogy Magyaror­szág legalább annyira nyitott az orosz befektetők előtt, ahogy a magyar érdekeltségeket várják Oroszországban. Az eredeti prog­ram szerint a magyar-orosz kor­mányfői tárgyalások hat megálla­podás ünnepélyes aláírásával zá­rultak volna. Azonban az első körben csak öt dokumentumot láttak el kézjegyükkel a magyar és az orosz tárgyalóküldöttségek tagjai, így egyezményeket írtak alá az idegenforgalmi, a haditech­nikai és a környezetvédelmi együttműködésről, megkötötték a légi közlekedési megállapodást, valamint parafálták a Konzuli Egyezményt. Ezt követően a hi­vatalos programot meghosszab­bítva a szakértők további egyez­tetésre vonultak el. Lapzártánk után a diplomaták a 280 millió dolláros orosz adósság rendezé­sének részleteiről kíséreltek meg eljutni a végső megállapodásig. Medgyessy Péter arról is tájé­koztatta a magyar sajtót, hogy moszkvai tárgyalásai során Mádl Ferenc államfő és a maga nevé­ben meghívta Magyarországra Vlagyimir Putyin elnököt, vala­mint Budapestre invitálta Mihail Kaszjanov orosz kormányfőt. Mind Putyin, mind Kaszjanov kedvezően reagáltak a meghívás­ra, az időpontok mielőbbi egyez­tetése a diplomaták feladata. Fontos szempont, hogy ne ellenséges kivásárlásokként jelentkezzenek az orosz pénzek Medgyessy Péter az orosz befektetésekről is tárgyalt Mihail Kaszjanovval (középen) MTI-fotó Bush téves jelzést ad a világnak Bill Clinton elhatárolja magát utóda politikájától MTI-információ Bill Clinton volt amerikai elnök a világ problémáinak együttműkö­dés, nem pedig háborúk útján va­ló megoldásáért szállt síkra a Fo­cus című német hetilapban közölt írásában. Az Egyesült Államok történelmileg egyedülálló hely­zetben van, tekintettel hatalmi fö­lényére politikai, gazdasági és ka­tonai téren egyaránt. „Az utókor aszerint fog megítélni bennünket, hogy miképpen használtuk ki ezt a rendkívüli pillanatot” - írta Clinton. „Vajon arra akartunk-e kényszeríteni más népeket, hogy a mi elképzeléseink szerint élje­nek? Vagy inkább azon fáradoz­tunk, hogy vezetés, példa és meggyőzés útján olyan világot te­remtsünk, amelyben más nemze­tek úgy bánnak velünk, ahogyan szeretnénk, mert hatalmi fölé­nyünk órájában ugyanilyen ren­desen viselkedtünk?” - idézett a dpa hírügynökség a hétfőn utcára kerülő hírmagazinból. A népek jövőbeni együttélésére vonatkozó víziójával Clinton el­határolta magát George W. Bush kormányától. Az exelnök nem említette Irakot. Konkrétan bírál­ta viszont Bushnak a nukleáris kí­sérletek, a kiotói jegyzőkönyv, a nemzetközi büntetőbíróság és a vegyi fegyvereket tiltó egyez­mény témájában hozott döntéseit. Hangsúlyozta, mennyire lesújtja, hogy az amerikai kormány mind­ezekről a területekről kivonult. Ezzel téves jelzést adott a világ­nak éppen akkor, amikor az Egyesült Államoknak égető szüksége van szövetségesekre ahhoz, hogy megfékezze a terro­ristákat és megvédje magát - fej­tegette Clinton a Focusban. Amerikai katonák mennek az Öbölbe folytatás az 1. oldalról Bagdad csapást mér bármely or­vágra, amely az Egyesült Álla­mok rendelkezésére bocsátja te­rületét, hogy onnan indítson had­műveletet Irak ellen - jelentette ki Muhammad Szaleh iraki ke­reskedelmi miniszter. „Irak ha­talmas tömegsír lesz az ameri­kaiak számára” - fenyegetőzött pénteken a kairói látogatáson tar­tózkodó politikus, s azzal vádol­ta az Egyesült Államokat és Iz­raelt, hogy biológiai fegyvereket vetnek be, így próbálnak külön­böző betegségeket elterjeszteni az arabok között. Ugyanakkor az arab országoknak tilos génmani­pulációval foglalkozniuk még a mezőgazdaság fejlesztése céljá­ból is, s egyetlen arab sem tanul­hat atomfizikát külföldön - állí­totta Muhammad Szaleh. Az izraeli hadsereget január 15-től teljes riadókészültségbe helyezik, nehogy váratlanul élje az esetleges iraki háború. A Je­­diót Ahronót című izraeli lap pén­teki száma szerint a legmagasabb készültségi fokozat kódneve „Vö­rös zápor”. A lap szerint szomba­ton ezer amerikai katona érkezik Izraelbe, Patriot elhárítórakéták­ból álló szállítmánnyal. Ezek a katonák január elejétől izraeli csapatokkal együtt gyakorolni fogják a rakétatámadások elhárí­tását. Az öbölháború idején Irak 41 rakétát lőtt ki Izraelre. A Pat­riot elhárítórakéták akkor nem bizonyultak hatékonynak, az iz­raeli Hec rakétavédelmi rendszer pedig még fejlesztés alatt állt. Hiányosságok az iraki jelentésben Az Egyesült Államok külügyminisztériuma pén­tekre virradóra közzétett egy listát, amely az iraki fegyverkezési programokról szóló jelentés Wa­shington szerinti hiányosságait tartalmazza. A do­kumentum azután került nyilvánosságra, hogy Colin Powell amerikai külügyminiszter csalódásá­nak adott hangot a bagdadi jelentés tartalmát ille­tően. Az amerikaiak szerint az iraki listáról hiány­zik az a legalább 2160 kilogrammnyi, biológiai fegyver gyártásához szükséges táptalaj, amelynek létét már az 1998-ig Irakban tevékenykedő ENSZ- fegyverzetellenőr csoport is megállapította. Ebből a táptalajból 26 ezer liter lépfene-baktériumot, 1200 botulinustoxint (romlott hús mérgező anya­gát) és 5500 liter Clostridium perfringens bakté­riumot lehet előállítani. Irak tagadta, hogy új üzemanyagot állít elő, amely csak egyfajta ballisztikus rakétához szüksé­ges. Bagdad azt állítja, hogy ilyen rakétával nem rendelkezik. Az Egyesült Államok nem hiszi el, hogy az a rakéta, amellyel Irak próbarepüléseket végzett, nem nagyobb hatótávolságú az ENSZ ál­tal megállapított 150 kilométernél. A nyilatkozat­ban nincs szó arról, hogy Irak megpróbált urániu­mot vásárolni Nigertől, s a dokumentum nem osz­latta el a VX iraki ideggáz gyártásával kapcsolatos aggodalmakat sem. Washington azt sem fogadja el, hogy 550, mustárgázzal töltött tüzérségi löve­dék és 400, biológiai fegyverek szétszórására képes légi bomba megsemmisült. Nem számoltak be az irakiak több száz, de lehet, hogy több ezer vegyi fegyverhez szükséges elővegyületről. NÉPSZAVA Elég mozgásteret hagy az EK­ közös külpolitikája MTI-információ Az európai konvent kül- és biz­tonságpolitikai vitájában a ma­gyar kormányt képviselő Balázs Péter integrációs államtitkár (MSZP) pénteken hangoztatta, hogy az EU jogi és pénzügyi szerkezetét összhangba kell hozni nemzetközi súlyával és szerepével. A magyar államtitkár felszóla­lásában kifejtette, hogy az EU, miközben gazdasági óriás, a vi­lágpolitika porondján sem törpe, a válságkezelés feladata fontos, nehéz munka. A közös külpoliti­kát ki lehetne terjeszteni a bűnül­dözési és határvédelmi együttmű­ködésre. Magyarország támoga­tásáról biztosította a jelentésben szereplő, EU-n belüli szolidaritás javaslatát, mert ez az újítás a vál­ságkezelés új, célszerű eszközét jelentené. Balázs szorgalmazta összefüggő szomszédságpolitika kidolgozását a földközi-tengeri medence országai, a volt szovjet köztársaságok és a balkáni orszá­gok viszonylatában, ebben sze­rinte Magyarország is fontos sze­repet vállalhat. A magyar országgyűlés két konventbeli képviselője, Szent- Iványi István (SZDSZ) és Szájer József (Fidesz) úgy ítélte meg, hogy magyar szempontból vállal­ható minden olyan elhangzott ja­vaslat, amely továbblépést jelent az EU közös kül- és biztonság­politikájának eddigi rendszeréhez képest. Szent-Iványi úgy látja, hogy a külpolitika kemény része távlatilag is a tagállamok, a véde­lem pedig a NATO hatáskörében marad. Szájer vélekedése szerint a változtatások nem korlátozzák Magyarország külpolitikai moz­gásterét, nem nehezítenék meg nemzeti érdekeinek képviseletét. Kukán várakozó állásponton MTI-információ Eduard Kukán szlovák külügy­miniszter egyelőre nem kom­mentálja a magyar kedvezmény­törvény módosításának elveit megszabó kormányhatározatot, mert mint mondta: „Az elv egy dolog, a törvény szövege pedig egy másik dolog.” A Kukant idéző TASR szlovák közszolgá­lati hírügynökség jelentése szerint a külügyminiszter hozzá­tette: a szlovák fél érdemi állás­­foglalása majd csak az egyes törvénycikkek megfogalmazá­sának ismeretében várható. Ismét hangsúlyozta: a kedvez­ménytörvény „nem szlovák-ma­gyar, hanem magyar probléma”. Mint mondta: „A magyar parla­ment egy olyan törvényt szente­sített, amely nincs összhangban az európai normákkal, ezért a megoldást is a magyar parla­mentnek kell megtalálnia”. Megjegyezte: gyakorlatilag azo­nos a szlovák fél kifogásaival az, ami az EU csatlakozási főbizto­sa, Günter Verheugen idevágó levelében áll. „Ezzel együtt nem szabad elfelejteni, hogy a ked­vezménytörvény nyomán kiala­kult »légköri zavarok« ellenére a magyar-szlovák viszony soha nem volt olyan kedvező, mint most” - tette hozzá a szlovák diplomácia vezetője.

Next