Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)

2003-01-02 / 1. szám

O 131. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 2003. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK ARA: 96 FORINT MŰSORMELLÉKLETTEL www.nepszava.hu 03001 Egyéves az euró Egy évvel ezelőtt, tavaly január 1-jén Európa 12 országában vált fizetőeszközzé az euró. Egy év­vel a közös valuta forgalomba hozatala után az Európai Köz­ponti Bank elnöke is elismerte, hogy az átállás hozzájárult az inf­láció növekedéséhez. 5. oldal bevételet 2. kft ZAVA ázni Műhelyteremtés a Nemzetiben Jordán Tamás, a Nemzeti Színház első számú vezetője e pillanatban a legmeghatározóbb feladatának azt érzi, hogy biztosítsa a jelenleg is zajló színházi szezon zavarta­lan lebonyolítását. Körvonalazó­dott az új direktor stábjának összetétele is. 13. Sportnaptár 2003-ra Talán minden korábbi évnél gaz­dagabb a 2003-as esztendő sport­kínálata. Az események közép­pontjában már azok a világ- és Európa-bajnokságok állnak, me­lyek részvételi lehetőséget, kvali­fikációt adhatnak a 2004-es athé­ni nyári olimpiára. 14. oldal Felemás a január eleji árampiaci nyitás Az árampiac megnyitása előtti órákban, szilveszter napján je­lent meg a Magyar Közlönyben az idén január elsejére meghir­detett liberalizációhoz szüksé­ges árrendeletcsomag. A ver­senyre vállalkozók csak ezután ülhetnek le kalkulálni, megéri-e nekik ez a lépés vagy sem. A tegnap részlegesen megnyílt hazai árampiacon ezért egyet­len arra feljogosított nagyfo­gyasztó sem jelentkezett. Regős Zsuzsa NÉPSZAVA A piacnyitás előtti órákban - azaz az utolsó pillanatban - jelent meg az a rendeletcsomag, amely tar­talmazza az árkalkulációval kap­csolatos legfontosabb informáci­ókat: a rendszerirányítói díjat, a határkeresztező kapacitáslekötési díjat, a tranzitdíjakat, az átviteli és elosztási díjakat, valamint az ezekhez kapcsolódó fizetési felté­teleket. A piacra lépésre feljogo­sított nagyfogyasztók csak ezek ismeretében képesek eldönteni, érdemes-e megtenniük ezt a lé­pést vagy sem. Folytatás a 4. oldalon ! Az államfő szerint az uniós csatlakozás lehetőségével jól kell gazdálkodni Már megtelt az idei év hazai politikai eseménynaptára Az idei év legfontosabb hazai eseménye az április 12-i uniós népszavazás lesz. Az igenek többsége esetén aláírható Athénban a csatlakozási szerződés. Nem zárható ki, hogy a kabinet egyéves működése után a miniszterelnök átalakítja kormányát. Az összes parlamenti párt tisztújítást tart még a nyár előtt, de idén kell elnököt választani az Alkotmánybíróság és az MTV élére is. Simon Zoltán NÉPSZAVA újraegyesülése nemzeti újraegyesülésünk esélyét is ígé­ri.” Egyebek között így fogalma­zott újévi köszöntőjében a köztár­sasági elnök. Mádl Ferenc ki­emelte, hogy még egy év, és a nemzet sorsa szorosan összekap­csolódik Európáéval. Magyaror­szág politikai és gazdasági érte­lemben is része lesz annak az Eu­..........­rópának, melyhez történelme, kultúrája Szent István óta és ma is ezer szállal köti. Az államfő szerint megnyílik a nyugat-euró­pai felemelkedés lehetősége, de „rajtunk is múlik, hogy az elő­nyök vagy a hátrányok érvénye­sülnek”. (Mádl Ferenc beszédét a 2. oldalon ismertetjük.) Amiről az államfő köszöntőjé­ben beszélt, az Magyarországnak kétségkívül az év legjelentősebb eseménye. A választópolgárok április 12-én, népszavazáson dönthetnek arról, belépjen-e Ma­gyarország az Európai Unióba (EU). A referendum időpontjáról a négy parlamenti párt frakcióve­zetője állapodott meg Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Mivel a szavazás ügydöntő, a kormány­nak kötelező lesz az ott hozott döntés szerint eljárnia. A válasz­tóknak arra a kérdésre kell majd válaszolniuk: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” A hazai szavazás után az EU tíz tagjelöltje várhatóan 2003. áp­rilis 16-án írja majd alá a csatla­kozási szerződést Athénban. Ez­után még mind a 15 EU-tagállam parlamentjének ratifikálnia kell a csatlakozási szerződést. Folytatás a 2. oldalon A szilveszteri tűzijáték még csak jelképesen tükrözi az európai csillagokhoz tartozást, ami nemsokára valóság lesz Isza Ferenc felvétele Elkészült az újabb kárpótlásitörvény-javaslat Pungor András NÉPSZAVA Információink szerint az Igazság­ügyi Minisztériumban elkészült a nemzetközi szerződésekkel oko­zott károk kárpótlásáról szóló tör­vényjavaslat. Lapunk úgy tudja, a törvény előkészítői két jogsza­bályt képzelnek el. Az egyik meghatározná az érintettek, az alanyi jogosultak körét, a jelentkezési, re­gisztrációs határ­időt s azt, hogy az igénylés jogosságá­nak bizonyításához milyen iratok szük­ségesek. A második a kárpótlási összegről s annak ki­fizetéséről rendelkezne. Lenkovics Barnabás, az ál­lampolgári jogok országgyűlési biztosa tavaly, elődje Gönczöl Katalin pedig már évekkel ez­előtt felhívta a figyelmet arra, a párizsi békeszerződésben Ma­gyarország vállalta, hogy kárta­lanítást fizet a Szövetséges és Társult Hatalmak által elvett va­gyonért. A kárpótlásra lehetősé­get nyújtó jogszabályra az 1946- os magyar-csehszlovák lakos­­ságcsere-egyezmény, valamint a két ország közötti 1964-es va­gyonjogi egyezmény által oko­zott károk miatt is szükség len­ne. A Csehszlovákiából áttele­pülteket ugyanis kint maradt, elkob­zott vagyonukért még nem kárpótol­ták. Az Alkotmánybí­róság hat éve fi­gyelmeztette az Or­­________o szággyűlést a mu­lasztásos alkot­mánysértésre. Az előző ciklusban Martonyi János külügyminiszter 1999-re ígérte a jogszabály meg­alkotását. Az ügyben mégsem történt semmi. Ezután Dávid Ibo­lya korábbi igazságügy-miniszter válaszolt az újabb ombudsmani sürgetésre. Folytatás a 2. oldalon A Csehszlovákiából áttelepülteket kint maradt, elkobzott vagyonukért még nem kárpótolták A Veszélyes üzemek kontroll nélkül kötelező a lakosság tájékoztatása környezetének állapotáról A január 1-jétől életbe lépett ipar­biztonsági szabvány (Seveso II elnevezésű egyezmény, amely a környezeti katasztrófák kockáza­tát hivatott mérsékelni) kötelező­vé teszi a lakosság pontos infor­málását környezetének állapotá­ról, másrészt megköveteli a jogi és gyakorlati feltételek megte­remtését, hogy az ember környe­zete megfeleljen a biztonságos élet követelményeinek. Az egyezmény ugyanis rendkívül szigorú feltételekhez köti a veszé­lyes üzemek működését. Azokat a létesítményeket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak vagy ha az engedélyezett tevékeny­ség közben a veszélyes anyagok mennyisége 25 százalékkal meg­haladja a legutolsó biztonsági je­lentésben meghatározott szintet, a szakhatóság bezárathatja vagy működését felfüggesztheti, míg a szükséges biztonsági fejlesztése­ket el nem végzik. Annak ellenére, hogy kor­mányrendelet kötelezi az ipari üzemeket a biztonsági jelentés el­készítésére, nem mindenki telje­sítette azt. Addig azonban, amíg nem lesz autentikus ismeretünk a veszélyes üzemek számáról és nem tudjuk pontosan a kockázat mértékét, azt is csak megbecsülni tudjuk, hogy milyen legyen a vé­dekezési rendszer. Az unió egyébként hamarosan hatályba lépteti a Seveso III sza­bályozást is, amely a tárolt, fel­használt, gyártott anyagfélesége­ket és ezen belül a mennyiségeket határozza meg. Összeállítás a 6. oldalon Veszélyes üzemek ágazatonkénti megoszlása Agrár- és élelmiszeripar Gyógyszeripar Műanyagipar Gáz- és olajipar Egyelőre nincs haladás az egészségügyi reformokban A magyar egészségügy tovább­ra is komoly átalakulásra, meg­újításra szorul, legalábbis ezt állapította meg az Európai Bizottság múlt évi jelentése, amely Magyarország felzár­kózási folyamatát vizsgálta. Ugyan a jelentés sikerként emelte ki, hogy a kórházak átalakulását és az orvosok jogi szabályozását a tavaly hatály­ba lépett törvénnyel megoldot­ták, azóta ezt a szabályozást már fel is függesztették. Kun J. Viktória NÉPSZAVA A beszámoló kitér az egészség­­biztosító informatikai fejlesztése­ire, jóllehet, épp ez volt az a terü­let, ahol a több százmillió forin­tos beruházások eredményét és törvényességét kétségbe vonta egy napokban készült ügyvédi vizsgálat. „A magyar egészségügyi ága­zat konszolidációja és korszerű­sítése fontos kihívás maradt. Ma­gyarország 160 kórháza jelenleg is önkormányzati vagy állami egyetemi tulajdonban van és szű­kös havi térítést kap az Állami Egészségbiztosítási Alaptól az el­látott esetek száma alapján, hogy ezzel fedezzék a működési költ­ségeket. Mivel a kérdés jelentő­sen ellentmondásos, számos re­formjavaslat született, amelyek azonban erős ellenállásba ütköz­tek és csak szerény sikerekhez vezettek” - állapította meg az Eu­rópai Bizottság 2002-es évi jelen­tése, amely Magyarország hely­zetét és csatlakozásért tett erőfe­szítéseit vizsgálta. Előrelépésként értékelte ugyan­akkor az Országos Egészségbiz­tosítási Alap igazgatásának szá­mítástechnikai infrastruktúra-fej­lesztését, illetve a kórházak és a családi orvosok jogi szabályozá­sát. Azt a tényt, hogy 2002. janu­ár 1-jén lépett hatályba az a tör­vény, amely lehetővé teszi, hogy a kórházak vállalkozássá, az or­vosok vállalkozókká alakuljanak. Folytatás a 3. oldalon

Next