Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)
2003-01-02 / 1. szám
O 131. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 2003. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK ARA: 96 FORINT MŰSORMELLÉKLETTEL www.nepszava.hu 03001 Egyéves az euró Egy évvel ezelőtt, tavaly január 1-jén Európa 12 országában vált fizetőeszközzé az euró. Egy évvel a közös valuta forgalomba hozatala után az Európai Központi Bank elnöke is elismerte, hogy az átállás hozzájárult az infláció növekedéséhez. 5. oldal bevételet 2. kft ZAVA ázni Műhelyteremtés a Nemzetiben Jordán Tamás, a Nemzeti Színház első számú vezetője e pillanatban a legmeghatározóbb feladatának azt érzi, hogy biztosítsa a jelenleg is zajló színházi szezon zavartalan lebonyolítását. Körvonalazódott az új direktor stábjának összetétele is. 13. Sportnaptár 2003-ra Talán minden korábbi évnél gazdagabb a 2003-as esztendő sportkínálata. Az események középpontjában már azok a világ- és Európa-bajnokságok állnak, melyek részvételi lehetőséget, kvalifikációt adhatnak a 2004-es athéni nyári olimpiára. 14. oldal Felemás a január eleji árampiaci nyitás Az árampiac megnyitása előtti órákban, szilveszter napján jelent meg a Magyar Közlönyben az idén január elsejére meghirdetett liberalizációhoz szükséges árrendeletcsomag. A versenyre vállalkozók csak ezután ülhetnek le kalkulálni, megéri-e nekik ez a lépés vagy sem. A tegnap részlegesen megnyílt hazai árampiacon ezért egyetlen arra feljogosított nagyfogyasztó sem jelentkezett. Regős Zsuzsa NÉPSZAVA A piacnyitás előtti órákban - azaz az utolsó pillanatban - jelent meg az a rendeletcsomag, amely tartalmazza az árkalkulációval kapcsolatos legfontosabb információkat: a rendszerirányítói díjat, a határkeresztező kapacitáslekötési díjat, a tranzitdíjakat, az átviteli és elosztási díjakat, valamint az ezekhez kapcsolódó fizetési feltételeket. A piacra lépésre feljogosított nagyfogyasztók csak ezek ismeretében képesek eldönteni, érdemes-e megtenniük ezt a lépést vagy sem. Folytatás a 4. oldalon ! Az államfő szerint az uniós csatlakozás lehetőségével jól kell gazdálkodni Már megtelt az idei év hazai politikai eseménynaptára Az idei év legfontosabb hazai eseménye az április 12-i uniós népszavazás lesz. Az igenek többsége esetén aláírható Athénban a csatlakozási szerződés. Nem zárható ki, hogy a kabinet egyéves működése után a miniszterelnök átalakítja kormányát. Az összes parlamenti párt tisztújítást tart még a nyár előtt, de idén kell elnököt választani az Alkotmánybíróság és az MTV élére is. Simon Zoltán NÉPSZAVA újraegyesülése nemzeti újraegyesülésünk esélyét is ígéri.” Egyebek között így fogalmazott újévi köszöntőjében a köztársasági elnök. Mádl Ferenc kiemelte, hogy még egy év, és a nemzet sorsa szorosan összekapcsolódik Európáéval. Magyarország politikai és gazdasági értelemben is része lesz annak az Eu..........rópának, melyhez történelme, kultúrája Szent István óta és ma is ezer szállal köti. Az államfő szerint megnyílik a nyugat-európai felemelkedés lehetősége, de „rajtunk is múlik, hogy az előnyök vagy a hátrányok érvényesülnek”. (Mádl Ferenc beszédét a 2. oldalon ismertetjük.) Amiről az államfő köszöntőjében beszélt, az Magyarországnak kétségkívül az év legjelentősebb eseménye. A választópolgárok április 12-én, népszavazáson dönthetnek arról, belépjen-e Magyarország az Európai Unióba (EU). A referendum időpontjáról a négy parlamenti párt frakcióvezetője állapodott meg Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Mivel a szavazás ügydöntő, a kormánynak kötelező lesz az ott hozott döntés szerint eljárnia. A választóknak arra a kérdésre kell majd válaszolniuk: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” A hazai szavazás után az EU tíz tagjelöltje várhatóan 2003. április 16-án írja majd alá a csatlakozási szerződést Athénban. Ezután még mind a 15 EU-tagállam parlamentjének ratifikálnia kell a csatlakozási szerződést. Folytatás a 2. oldalon A szilveszteri tűzijáték még csak jelképesen tükrözi az európai csillagokhoz tartozást, ami nemsokára valóság lesz Isza Ferenc felvétele Elkészült az újabb kárpótlásitörvény-javaslat Pungor András NÉPSZAVA Információink szerint az Igazságügyi Minisztériumban elkészült a nemzetközi szerződésekkel okozott károk kárpótlásáról szóló törvényjavaslat. Lapunk úgy tudja, a törvény előkészítői két jogszabályt képzelnek el. Az egyik meghatározná az érintettek, az alanyi jogosultak körét, a jelentkezési, regisztrációs határidőt s azt, hogy az igénylés jogosságának bizonyításához milyen iratok szükségesek. A második a kárpótlási összegről s annak kifizetéséről rendelkezne. Lenkovics Barnabás, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa tavaly, elődje Gönczöl Katalin pedig már évekkel ezelőtt felhívta a figyelmet arra, a párizsi békeszerződésben Magyarország vállalta, hogy kártalanítást fizet a Szövetséges és Társult Hatalmak által elvett vagyonért. A kárpótlásra lehetőséget nyújtó jogszabályra az 1946- os magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény, valamint a két ország közötti 1964-es vagyonjogi egyezmény által okozott károk miatt is szükség lenne. A Csehszlovákiából áttelepülteket ugyanis kint maradt, elkobzott vagyonukért még nem kárpótolták. Az Alkotmánybíróság hat éve figyelmeztette az Or________o szággyűlést a mulasztásos alkotmánysértésre. Az előző ciklusban Martonyi János külügyminiszter 1999-re ígérte a jogszabály megalkotását. Az ügyben mégsem történt semmi. Ezután Dávid Ibolya korábbi igazságügy-miniszter válaszolt az újabb ombudsmani sürgetésre. Folytatás a 2. oldalon A Csehszlovákiából áttelepülteket kint maradt, elkobzott vagyonukért még nem kárpótolták A Veszélyes üzemek kontroll nélkül kötelező a lakosság tájékoztatása környezetének állapotáról A január 1-jétől életbe lépett iparbiztonsági szabvány (Seveso II elnevezésű egyezmény, amely a környezeti katasztrófák kockázatát hivatott mérsékelni) kötelezővé teszi a lakosság pontos informálását környezetének állapotáról, másrészt megköveteli a jogi és gyakorlati feltételek megteremtését, hogy az ember környezete megfeleljen a biztonságos élet követelményeinek. Az egyezmény ugyanis rendkívül szigorú feltételekhez köti a veszélyes üzemek működését. Azokat a létesítményeket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak vagy ha az engedélyezett tevékenység közben a veszélyes anyagok mennyisége 25 százalékkal meghaladja a legutolsó biztonsági jelentésben meghatározott szintet, a szakhatóság bezárathatja vagy működését felfüggesztheti, míg a szükséges biztonsági fejlesztéseket el nem végzik. Annak ellenére, hogy kormányrendelet kötelezi az ipari üzemeket a biztonsági jelentés elkészítésére, nem mindenki teljesítette azt. Addig azonban, amíg nem lesz autentikus ismeretünk a veszélyes üzemek számáról és nem tudjuk pontosan a kockázat mértékét, azt is csak megbecsülni tudjuk, hogy milyen legyen a védekezési rendszer. Az unió egyébként hamarosan hatályba lépteti a Seveso III szabályozást is, amely a tárolt, felhasznált, gyártott anyagféleségeket és ezen belül a mennyiségeket határozza meg. Összeállítás a 6. oldalon Veszélyes üzemek ágazatonkénti megoszlása Agrár- és élelmiszeripar Gyógyszeripar Műanyagipar Gáz- és olajipar Egyelőre nincs haladás az egészségügyi reformokban A magyar egészségügy továbbra is komoly átalakulásra, megújításra szorul, legalábbis ezt állapította meg az Európai Bizottság múlt évi jelentése, amely Magyarország felzárkózási folyamatát vizsgálta. Ugyan a jelentés sikerként emelte ki, hogy a kórházak átalakulását és az orvosok jogi szabályozását a tavaly hatályba lépett törvénnyel megoldották, azóta ezt a szabályozást már fel is függesztették. Kun J. Viktória NÉPSZAVA A beszámoló kitér az egészségbiztosító informatikai fejlesztéseire, jóllehet, épp ez volt az a terület, ahol a több százmillió forintos beruházások eredményét és törvényességét kétségbe vonta egy napokban készült ügyvédi vizsgálat. „A magyar egészségügyi ágazat konszolidációja és korszerűsítése fontos kihívás maradt. Magyarország 160 kórháza jelenleg is önkormányzati vagy állami egyetemi tulajdonban van és szűkös havi térítést kap az Állami Egészségbiztosítási Alaptól az ellátott esetek száma alapján, hogy ezzel fedezzék a működési költségeket. Mivel a kérdés jelentősen ellentmondásos, számos reformjavaslat született, amelyek azonban erős ellenállásba ütköztek és csak szerény sikerekhez vezettek” - állapította meg az Európai Bizottság 2002-es évi jelentése, amely Magyarország helyzetét és csatlakozásért tett erőfeszítéseit vizsgálta. Előrelépésként értékelte ugyanakkor az Országos Egészségbiztosítási Alap igazgatásának számítástechnikai infrastruktúra-fejlesztését, illetve a kórházak és a családi orvosok jogi szabályozását. Azt a tényt, hogy 2002. január 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy a kórházak vállalkozássá, az orvosok vállalkozókká alakuljanak. Folytatás a 3. oldalon