Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)

2003-01-02 / 1. szám

2 2003. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK___________________ _________________________________BELFÖLD RÖVIDEN___ Harrach szerint ki lehet javítani a hibát A volt szociális miniszter szerint utódai súlyos hibát követtek el, amikor módosító javaslataikkal korlátozták az intézményfenn­tartó egyházak szabadságát. Harrach Péter - aki most a Fi­desz szociális és családügyi ka­binetjének elnöke­­ úgy véli, az államfő megteremtette a hiba ki­javításának lehetőségét, miután a törvénycsomagot visszaküldte a parlamentnek. Harrach Péter érvelése szerint a korrekcióra azért van szükség, hogy elvegye „a módosítás pártállami ízét”, ugyanakkor gyorsan végrehajt­hatóvá tegye a törvény szociális intézkedéseit, amelyeket egyéb­ként az ellenzék is támogat. Verseny a cigány önkormányzat elnökségéért Többen szállnak versenybe az Országos­ Cigány Önkormány­zat (OCÖ) elnöki tisztségéért. Az új vezető személyéről a ja­nuár 11-i elektori gyűlésen meg­választott új összetételű önkor­mányzat dönt. A most lejáró mandátumú OCÖ-t irányító Lungo Drom és együttműködő partnerei Farkas Flórián jelenle­gi elnököt indítják. A hétfőn lét­rejött Demokratikus Roma Koa­líció két jelöltje Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke és Kövesi Vilmos, a Ci­gány Szervezetek Országos Szövetségének elnökségi tagja. Biztatónak látja a helyzetet a Malév vezérigazgatója­ A Malév Rt. vezérigazgatója sze­rint az utóbbi években tetemes veszteséget felhalmozó cégének az új év jelentős fordulatot hoz­hat. Váradi József bízik , benne, hogy megindulhat a privatizáció, megújul a flotta és szerény nye­reség is lehetséges. Az összesen 18 új Boeing lízingje és a 10 Bombardier gép tervezett vásár­lása lehetővé teszi, hogy a válla­lat 21 régi repülőgépet kivonjon a forgalomból. Úgy vélte, a KLM és a Malév között kialakult érdekszövetség közös fellépést tesz lehetővé a szövetségi csatla­kozás kérdésében. Lehetséges szövetségesnek nevezte a Sky Teamet és a One Worldöt. Mádl: jövőre eljön a lehetőségek időszaka Medgyessy szerint van mérföldkő, amikor meg kell nézni, van-e bizalom a munkához NÉPSZAVA-összefoglaló A nemzeti és az európai sors egy­ségét hangsúlyozta újévi köszön­tőjében Mádl Ferenc köztársasá­gi elnök, kiemelve: „Európa új­raegyesülése nemzeti újraegye­sülésünk esélyét is ígéri”. Úgy fogalmazott, még egy év, és Ma­gyarország politikai és gazdasági értelemben is része lesz annak az Európának, melyhez történelme, kultúrája Szent István óta és ma is ezer szállal köti. „Még egy év és nemzeti sorsunk európai sors is lesz” - mondta az államfő, utalva az EU-csatlakozás 2004. május 1-jei időpontjára. Mádl Ferenc szerint Magyar­­ország előtt a nyugat-európai felemelkedés lehetősége nyílik meg, de „rajtunk is múlik, hogy az előnyök vagy a hátrányok fognak jobban érvényesülni”. Az államfő figyelmeztetett: az uniós tagsággal nem a Kánaán jön el, hanem a lehetőségek kora. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy bíz­ni kell benne és főleg tenni érte, hogy az „európai álom” és a nemzeti célkitűzések az egész magyarság javára „többet hozza­nak jogban, otthonban, békében és biztonságban, kenyérben, hit­ben, erkölcsi és kulturális fel­­emelkedésben, a gyengébbek szolidáris támogatásában, önbe­csülésben és egymásnak a szere­tetében, életünk jobb minősé­gében". Az esztendő fordulója kap­csán a köztársasági elnök, a ki­sebb és nagyobb közösségek, a család összetartó erejéről szólva az együttlét, illetve a számvetés fontosságát hangsúlyozta. Mádl Ferenc mindenkinek békés és si­keres új esztendőt kívánt. „Isten éltesse mindnyájukat. Isten áld­ja Magyarországot” - zárta kö­szöntőjét a köztársasági elnök. * Medgyessy Péter szerint a ma­gyar társadalomnak nem okoz majd nagy gondot az uniós csat­lakozás. A miniszterelnök erről a Magyar Televízió Nap-kelte cí­mű műsorában beszélt. Kifejtet­te: az ország összes képességét arra kell majd használni, hogy minden lehetséges uniós forrást megszerezzenek, ehhez pedig meg kell tanulni pályázni, alkal­mazkodni a világhoz. Emellett a magyaroknak rugalmasnak és le­leményesnek kell lenniük. A mi­niszterelnök szerint ez utóbbi egyébként is jellemző a magya­rokra, ezért nem gondolja, hogy a csatlakozás nagy gondot okoz­na. Az uniós csatlakozás kapcsán az esetleges előrehozott választá­sokat firtató kérdésre válaszolva Medgyessy Péter közölte: ezt nem most kell eldönteni, de van egyfajta mérföldkő, amikor meg kell nézni, hogy a következő évek munkájához megvan-e a szükséges bizalom vagy azt meg kell újítani. Az államfő és a miniszterelnök is az uniós csatlakozást tartja az év nagy kihívásának Nem lesz neonáci találkozó Patay Gábor NÉPSZAVA Tóth András titokügyi államtit­kár minden jogszabályban meg­határozott eszközt fel kíván használni, hogy februárban ne lehessen neonáci rendezvényt tartani Magyarországon. Ezért a politikai szezon beindultával kezdeményezni fogja az anti­­diszkriminációs törvény módo­sítását annak érdekében, hogy az ilyen jellegű szervezetek ne jelenhessenek meg az ország­ban. Meggyőződése, hogy a Magyar Köztársaságban nincs helyük ilyen rendezvényeknek. Az államtitkár annak kapcsán nyilatkozott, hogy neonáci ifjú­sági találkozót tartottak decem­ber 21-én Pest megyében. Tóth szerint az ilyen jellegű ügyekkel a Nemzetbiztonsági Hivatal fog­lalkozik. Elmondta: a sződligeti művelődési házban tartott ren­dezvényt a Szervezők „fedetten”, „teljes illegalitásban” készítették elő. A művelődési ház illetékesei a szervezőktől nem a valóságnak megfelelő információkat kapták azzal kapcsolatban, kik és mi­lyen célból bérelik ki a helyisé­geket. Tóth szerint az érvényben lévő párizsi békeszerződés tiltja az ilyen szervezetek működését, az EU szabályai szerint az ilyen szervezetek nem törvényesek. A Népszabadság szerint a Német­országban betiltott, de kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal ren­delkező Blood and Honour nevű fasiszta szervezet magyarországi szekciója tartott rendezvényt „Fehér karácsony” címmel. Tóth András kijelentette, azt is ki kell vizsgálni, hogy ezt a szervezetet törvényesen jegyezték-e be Ma­gyarországon. Ismét kárpótlásitörvény-javaslat Folytatás az 1. oldalról Dávid Ibolya azt közölte, hogy még nem sikerült a jogszabály hatályát a várakozásoknak és a korábbiakban kialakult kárpótlá­si elveknek megfelelően megha­tározni. A Medgyessy-kormánynak a tavaszi ülésszakra beterjesztett törvényalkotási programjában nem szerepel az új kárpótlási jogszabály. Ennek egyik oka az lehet, hogy a törvény egyes becslések szerint legalább tíz­­milliárd forinttal terhelné meg a költségvetést. Gondot jelent, hogy a törvény-előkészítők nem tudják, mennyi embert érinthet az új kárpótlási törvény. Pedig a jogszabályra nagy szükség len­ne. Jelzi ezt az is, hogy a törvény hiánya miatt 1996 óta érkeznek beadványok a jogőrökhöz. Az ombudsman szerint a jogszabály megalkotása a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangja, valamint a tulajdon­hoz és az örökléshez való jogok biztosítása miatt lenne fontos. Újra nyilatkozni kell a vagyonról Pungor András NÉPSZAVA Az Országgyűlés mentelmi bi­zottsága a napokban postázza a parlament 386 tagjának a képvi­selői vagyonnyilatkozat-nyomta­­ványokat. A törvényhozóknak az országgyűlési testületnél január 6-a és 31 -e között kell leadniuk kitöltött dokumentumaikat. Aki nem tesz eleget kötelezettségének, az a mulasztás pótlásáig nem gyakorolhatja képviselői jogait, nem szólalhat fel, nem szavazhat a parlamentben, valamint nem kapja meg a fizetését. A képviselők jogállásáról szó­ló törvény tavaly márciusi mó­dosítása után a képviselőknek és családtagjaiknak a ciklus elején és végén, valamint minden év ja­nuárjában vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Saját bevallásaikon kívül a velük egy háztartásban élő családtagjaiknak is nyilat­kozniuk kell vagyoni helyzetük­ről. A képviselők bevallása nyil­vános, minden érdeklődő belete­kinthet, a családtagoké azonban titkos. Ha valaki úgy érzi, egy képviselő bevallása nem felel meg a valóságnak, kezdemé­nyezheti a vagyonbevallás vizs­gálatát az Országgyűlés elnöké­nél. Ebben a ciklusban a mentel­mi bizottság elnökének két ilyen kezdeményezésről kellett dönte­nie. Egyik ügyben sem indult el­járás. Egy esetleges eljárásnál egyébként a mentelmi bizottság iratokat kérhet be, a testület tag­jai betekinthetnek a képviselők hozzátartozóinak bevallásába is. Ha valakiről megállapítják, hogy vagyongyarapodása nem áll arányban a jövedelmével, a nyil­vánossággal kell számolnia: a bizottság jelentést készít az ügy­ről, és a parlament elé terjeszti. Tavaly nyáron Orbán Viktorral szemben két szocialista képvise­lő, Arató Gergely és Török Zsolt kezdeményezett vagyonnyilatko­­zati eljárást, mert szerintük a volt kormányfő januári és júniusi va­gyonnyilatkozatai között ellent­mondások voltak. Úgy vélték, az eltelt időszakban jelentősen gya­rapodott a fideszes politikus va­gyona. Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista el­nöke úgy döntött, nem indít va­gy­onnyilatkozati eljárást az ügy­ben. Orbán Viktor ugyanis ponto­sította vagyonnyilatkozatát. Ugyancsak elutasította Ré­­pássy Róbert fideszes frakcióve­zető-helyettes indítványát a testü­let elnöke. Répássy úgy vélte: Medgyessy Péter kormányfő va­gyonnyilatkozatában nem tüntet­te fel két nagy értékű budai ingat­lanra vonatkozó haszonélvezeti jogát, illetve cégeladásaiból szár­mazó milliós jövedelmét. Géczi szerint Medgyessy tisztázta va­gyonnyilatkozatának vitatott pontjait: a haszonélvezeti jog közlését nem írja elő a törvény, a cégeladásokból származó jöve­delmet pedig a vagyonnyilatko­zat megtakarításokra, illetve készpénzre vonatkozó részében feltüntette. népszava Már megtelt az idei év hazai politikai eseménynaptára Folytatás az 1. oldalról A népszavazás kérdésében az el­lenzéki pártok engedtek; koráb­ban ahhoz ragaszkodtak, hogy a referendumot csak a csatlakozási szerződés­ aláírása után tartsák meg. A kormány azonban garan­ciát vállalt arra, hogy a népszava­zás nyomán nem módosul a szer­ződés szövege. Az Európai Parla­ment előreláthatólag április 9-én szavaz a bővítésről, aztán már nem várható a szöveg változása. A négy parlamenti párt még decemberben megállapodott a csatlakozásához szükséges alkot­mánymódosításról is. Az ellenzék és a kormánypártok megegyeztek abban, hogy az al­kotmányban szere­pel majd, Magyaror­szág bizonyos jogo­kat együtt gyakorol az unióval, az EU egyes intézményei pedig önállóan is gyakorolhatnak bi­zonyos hatásköröket Magyarországon. A kormánypár­tok és az ellenzék azonban az al­kotmánymódosítás három pont­jában - a nemzetközi szerződé­sekről szóló részben, a menekül­tek jogainak szabályozásában és a miniszteri rendeletek kérdés­körében - nem egyezett meg; a Fidesz követelésének megfele­lően ezek a pontok kimaradtak az alkotmánymódosításból. E há­rom kérdésről várhatóan január­ban dönt a kormány, és javaslatok formájában be is nyújtja a parla­mentnek. Hogy újrakezdődik-e 2003-ban a módosítási procedú­ra, még nem tudható, de vélemé­nyek szerint a létrejött kompro­misszum szakmailag kifogásol­ható, így a parlamentnek még számos kétharmados törvényt kell majd elfogadnia. Magyarországnak az idén meg kell kezdeni a külső szerződéses kapcsolatrendszer átállítását is az uniósra. Több kétoldalú egyez­ményt fel kell majd mondania, el­sősorban az EU-n kívüli harma­dik országokkal, de azokkal is, amelyek az EU társult tagjai, ám a csatlakozás első körébe nem fértek bele. Románia, Bulgária és Törökország esetében Magyaror­szág a velük kötött Európa-meg­­állapodást veszi át. A hazánkkal korábban szabadkereskedelmi megállapodást kötött államok esetében - Horvátország, Szerbia - az egyezményeket az EU és az illető országok közötti egyez­mény váltja fel. A következő cso­portba tartoznak az EU-val sza­badkereskedelmi megállapodást kötött államok: Svájc, Mexikó, a Dél-afrikai Köztársaság és Chile. Magyar szempontból - Svájc ki­vételével - ez új szabadkereske­delmi viszonyt jelent. A miniszterelnök - ígérete sze­rint - egy év elteltével, tehát má­jus táján értékeli majd miniszterei tevékenységét. Már 2002-ben is többször felröppent egy lehetsé­ges kormányátalakítás híre, ám Medgyessy Péter rendre cáfolt. Mindenesetre nem kizárt, hogy a kabinet összetételében jövőre személyi változások lesznek. Többször szóba került az előre­hozott parlamenti választások kiírása is; ezt elsősorban szocialista politiku­sok vetették fel, bízva abban, hogy egy sikeres népsza­vazás után tovább nő a párt népszerű­sége. Úgy vélik, ez­zel a mai kormánypártoknak az eddiginél nagyobb parlamenti többsége lehetne. Megéri miniszternek lenni, hi­szen az idén és jövőre a közjogi méltóságok bérét csaknem meg­kétszerezik. Jelentősen nő a kép­viselők fizetése és költségtérítése is. A miniszterelnöki illetmény most 693 ezer forint, a miniszteri fizetés pedig 461 200 forint. A kormányfő havi illetménye az emelés után havi 1 millió 287 ezer forint lenne. Hasonló eme­lést kap a köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybí­róság és a Legfelsőbb Bíróság el­nöke is. Az emelésnek csak 50 százalékát kapják meg januártól, a többi 2004-től jár nekik. Január 1-jétől, 52 évi szünet után, újra létrejöttek az ítélőtáb­lák Magyarországon. A főváros­ban, Szegeden és Pécsett székelő, de működését csak júliusban megkezdő három ítélőtábla új bí­rósági szintet alkot majd a me­gyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság között. Az EU-népszavazás mellett az Alkotmánybíróság új elnökének megválasztása ígérkezik az idei esztendő egyik legfontosabb köz­jogi eseményének. Németh János, a testület jelenlegi vezetője július 31-én betölti 70. életévét, így a törvény értelmében megszűnik alkotmánybírósági mandátuma, ezért jövő tavasszal a parlament­nek új alkotmánybírót kell vá­lasztania, a bíróságnak pedig sa­ját soraiból három évre új elnö­köt. A parlamenti pártoknak egy személyt kell megnevezniük, akit kétharmados többséggel válasz­tanak meg. ... 2003 január végén ír ki új elnö­ki pályázatot a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége, miután a grémium de­cember eleji ülésén egyetlen in­duló sem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Szeptember­ben a kuratóriumi elnökség Baló Györgyöt jelölte az elnöki poszt­ra, ám a társadalmi kurátorokkal kibővített, úgynevezett nagykura­tórium leszavazta őt. Az összes parlamenti párt tiszt­újítást, elnökválasztást tart az év első felében. Az MSZP március végén tartja országos kongresszu­sát, ahol megválasztják a párt el­nökét, az elnökség tagjait és az országos választmány elnökét. Az elnökségre továbbra is Kovács László, a jelenlegi elnök a leg­esélyesebb. Ezen a kongresszu­son a szocialista párt még bizto­san nem vált nevet, bár ez már éppúgy szóba került, mint a szer­vezet logójának megújítása. Az SZDSZ március elején tart­ja tisztújító küldöttgyűlését. Az elnöki poszt várományosa az ed­digi pártelnök, Kuncze Gábor. A küldöttgyűlés választja majd meg a szabad demokraták ügyvi­vői testületének tagjait, valamint az országos tanács több tagját is. A Fidesz várhatóan májusban tartja kongresszusát. Az ellenzéki párt jövőjének legnagyobb kérdé­se Orbán Viktor belpolitikai sze­repvállalása. A volt kormányfőt minden bizonnyal megválasztják a párt élére, ha ő maga is úgy akarja. Kérdés azonban, hogy mi történik az általa életre hívott pol­gári körök mozgalmával és az is, hogyan alakul a tervezett jobbol­dali pártunió vagy uniópárt sorsa. Ha a tavaszra ígért új szervezet létrejön,­ Orbán nyilván ott vállal vezető szerepet. Az MDF februárban tartja or­szágos nagygyűlését, ahol kide­rül, Dávid Ibolya marad-e a párt elnöke. Az ország legnépszerűbb pártpolitikusának egy időben ri­válisa támadt Lezsák Sándor, a korábbi elnök személyében. Az MDF-frakció egy része is - Balsai István vezetésével - in­kább a Fidesszel való szorosabb együttműködés híve, míg Dávid Ibolya és Balsai utódja, az új frakcióvezető Herényi Károly az önálló MDF-et támogatja. Mind a négy párt kongresszust tart az év első felében, de nem várható lényeges változás a vezetésben IS&MSSMSIimiSSSSSSSeSt^^

Next