Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)
2003-01-02 / 1. szám
2 2003. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK___________________ _________________________________BELFÖLD RÖVIDEN___ Harrach szerint ki lehet javítani a hibát A volt szociális miniszter szerint utódai súlyos hibát követtek el, amikor módosító javaslataikkal korlátozták az intézményfenntartó egyházak szabadságát. Harrach Péter - aki most a Fidesz szociális és családügyi kabinetjének elnöke úgy véli, az államfő megteremtette a hiba kijavításának lehetőségét, miután a törvénycsomagot visszaküldte a parlamentnek. Harrach Péter érvelése szerint a korrekcióra azért van szükség, hogy elvegye „a módosítás pártállami ízét”, ugyanakkor gyorsan végrehajthatóvá tegye a törvény szociális intézkedéseit, amelyeket egyébként az ellenzék is támogat. Verseny a cigány önkormányzat elnökségéért Többen szállnak versenybe az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöki tisztségéért. Az új vezető személyéről a január 11-i elektori gyűlésen megválasztott új összetételű önkormányzat dönt. A most lejáró mandátumú OCÖ-t irányító Lungo Drom és együttműködő partnerei Farkas Flórián jelenlegi elnököt indítják. A hétfőn létrejött Demokratikus Roma Koalíció két jelöltje Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke és Kövesi Vilmos, a Cigány Szervezetek Országos Szövetségének elnökségi tagja. Biztatónak látja a helyzetet a Malév vezérigazgatója A Malév Rt. vezérigazgatója szerint az utóbbi években tetemes veszteséget felhalmozó cégének az új év jelentős fordulatot hozhat. Váradi József bízik , benne, hogy megindulhat a privatizáció, megújul a flotta és szerény nyereség is lehetséges. Az összesen 18 új Boeing lízingje és a 10 Bombardier gép tervezett vásárlása lehetővé teszi, hogy a vállalat 21 régi repülőgépet kivonjon a forgalomból. Úgy vélte, a KLM és a Malév között kialakult érdekszövetség közös fellépést tesz lehetővé a szövetségi csatlakozás kérdésében. Lehetséges szövetségesnek nevezte a Sky Teamet és a One Worldöt. Mádl: jövőre eljön a lehetőségek időszaka Medgyessy szerint van mérföldkő, amikor meg kell nézni, van-e bizalom a munkához NÉPSZAVA-összefoglaló A nemzeti és az európai sors egységét hangsúlyozta újévi köszöntőjében Mádl Ferenc köztársasági elnök, kiemelve: „Európa újraegyesülése nemzeti újraegyesülésünk esélyét is ígéri”. Úgy fogalmazott, még egy év, és Magyarország politikai és gazdasági értelemben is része lesz annak az Európának, melyhez történelme, kultúrája Szent István óta és ma is ezer szállal köti. „Még egy év és nemzeti sorsunk európai sors is lesz” - mondta az államfő, utalva az EU-csatlakozás 2004. május 1-jei időpontjára. Mádl Ferenc szerint Magyarország előtt a nyugat-európai felemelkedés lehetősége nyílik meg, de „rajtunk is múlik, hogy az előnyök vagy a hátrányok fognak jobban érvényesülni”. Az államfő figyelmeztetett: az uniós tagsággal nem a Kánaán jön el, hanem a lehetőségek kora. Felhívta a figyelmet arra, hogy bízni kell benne és főleg tenni érte, hogy az „európai álom” és a nemzeti célkitűzések az egész magyarság javára „többet hozzanak jogban, otthonban, békében és biztonságban, kenyérben, hitben, erkölcsi és kulturális felemelkedésben, a gyengébbek szolidáris támogatásában, önbecsülésben és egymásnak a szeretetében, életünk jobb minőségében". Az esztendő fordulója kapcsán a köztársasági elnök, a kisebb és nagyobb közösségek, a család összetartó erejéről szólva az együttlét, illetve a számvetés fontosságát hangsúlyozta. Mádl Ferenc mindenkinek békés és sikeres új esztendőt kívánt. „Isten éltesse mindnyájukat. Isten áldja Magyarországot” - zárta köszöntőjét a köztársasági elnök. * Medgyessy Péter szerint a magyar társadalomnak nem okoz majd nagy gondot az uniós csatlakozás. A miniszterelnök erről a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában beszélt. Kifejtette: az ország összes képességét arra kell majd használni, hogy minden lehetséges uniós forrást megszerezzenek, ehhez pedig meg kell tanulni pályázni, alkalmazkodni a világhoz. Emellett a magyaroknak rugalmasnak és leleményesnek kell lenniük. A miniszterelnök szerint ez utóbbi egyébként is jellemző a magyarokra, ezért nem gondolja, hogy a csatlakozás nagy gondot okozna. Az uniós csatlakozás kapcsán az esetleges előrehozott választásokat firtató kérdésre válaszolva Medgyessy Péter közölte: ezt nem most kell eldönteni, de van egyfajta mérföldkő, amikor meg kell nézni, hogy a következő évek munkájához megvan-e a szükséges bizalom vagy azt meg kell újítani. Az államfő és a miniszterelnök is az uniós csatlakozást tartja az év nagy kihívásának Nem lesz neonáci találkozó Patay Gábor NÉPSZAVA Tóth András titokügyi államtitkár minden jogszabályban meghatározott eszközt fel kíván használni, hogy februárban ne lehessen neonáci rendezvényt tartani Magyarországon. Ezért a politikai szezon beindultával kezdeményezni fogja az antidiszkriminációs törvény módosítását annak érdekében, hogy az ilyen jellegű szervezetek ne jelenhessenek meg az országban. Meggyőződése, hogy a Magyar Köztársaságban nincs helyük ilyen rendezvényeknek. Az államtitkár annak kapcsán nyilatkozott, hogy neonáci ifjúsági találkozót tartottak december 21-én Pest megyében. Tóth szerint az ilyen jellegű ügyekkel a Nemzetbiztonsági Hivatal foglalkozik. Elmondta: a sződligeti művelődési házban tartott rendezvényt a Szervezők „fedetten”, „teljes illegalitásban” készítették elő. A művelődési ház illetékesei a szervezőktől nem a valóságnak megfelelő információkat kapták azzal kapcsolatban, kik és milyen célból bérelik ki a helyiségeket. Tóth szerint az érvényben lévő párizsi békeszerződés tiltja az ilyen szervezetek működését, az EU szabályai szerint az ilyen szervezetek nem törvényesek. A Népszabadság szerint a Németországban betiltott, de kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező Blood and Honour nevű fasiszta szervezet magyarországi szekciója tartott rendezvényt „Fehér karácsony” címmel. Tóth András kijelentette, azt is ki kell vizsgálni, hogy ezt a szervezetet törvényesen jegyezték-e be Magyarországon. Ismét kárpótlásitörvény-javaslat Folytatás az 1. oldalról Dávid Ibolya azt közölte, hogy még nem sikerült a jogszabály hatályát a várakozásoknak és a korábbiakban kialakult kárpótlási elveknek megfelelően meghatározni. A Medgyessy-kormánynak a tavaszi ülésszakra beterjesztett törvényalkotási programjában nem szerepel az új kárpótlási jogszabály. Ennek egyik oka az lehet, hogy a törvény egyes becslések szerint legalább tízmilliárd forinttal terhelné meg a költségvetést. Gondot jelent, hogy a törvény-előkészítők nem tudják, mennyi embert érinthet az új kárpótlási törvény. Pedig a jogszabályra nagy szükség lenne. Jelzi ezt az is, hogy a törvény hiánya miatt 1996 óta érkeznek beadványok a jogőrökhöz. Az ombudsman szerint a jogszabály megalkotása a nemzetközi jogi kötelezettségek és a belső jog összhangja, valamint a tulajdonhoz és az örökléshez való jogok biztosítása miatt lenne fontos. Újra nyilatkozni kell a vagyonról Pungor András NÉPSZAVA Az Országgyűlés mentelmi bizottsága a napokban postázza a parlament 386 tagjának a képviselői vagyonnyilatkozat-nyomtaványokat. A törvényhozóknak az országgyűlési testületnél január 6-a és 31 -e között kell leadniuk kitöltött dokumentumaikat. Aki nem tesz eleget kötelezettségének, az a mulasztás pótlásáig nem gyakorolhatja képviselői jogait, nem szólalhat fel, nem szavazhat a parlamentben, valamint nem kapja meg a fizetését. A képviselők jogállásáról szóló törvény tavaly márciusi módosítása után a képviselőknek és családtagjaiknak a ciklus elején és végén, valamint minden év januárjában vagyonnyilatkozatot kell tenniük. Saját bevallásaikon kívül a velük egy háztartásban élő családtagjaiknak is nyilatkozniuk kell vagyoni helyzetükről. A képviselők bevallása nyilvános, minden érdeklődő beletekinthet, a családtagoké azonban titkos. Ha valaki úgy érzi, egy képviselő bevallása nem felel meg a valóságnak, kezdeményezheti a vagyonbevallás vizsgálatát az Országgyűlés elnökénél. Ebben a ciklusban a mentelmi bizottság elnökének két ilyen kezdeményezésről kellett döntenie. Egyik ügyben sem indult eljárás. Egy esetleges eljárásnál egyébként a mentelmi bizottság iratokat kérhet be, a testület tagjai betekinthetnek a képviselők hozzátartozóinak bevallásába is. Ha valakiről megállapítják, hogy vagyongyarapodása nem áll arányban a jövedelmével, a nyilvánossággal kell számolnia: a bizottság jelentést készít az ügyről, és a parlament elé terjeszti. Tavaly nyáron Orbán Viktorral szemben két szocialista képviselő, Arató Gergely és Török Zsolt kezdeményezett vagyonnyilatkozati eljárást, mert szerintük a volt kormányfő januári és júniusi vagyonnyilatkozatai között ellentmondások voltak. Úgy vélték, az eltelt időszakban jelentősen gyarapodott a fideszes politikus vagyona. Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke úgy döntött, nem indít vagyonnyilatkozati eljárást az ügyben. Orbán Viktor ugyanis pontosította vagyonnyilatkozatát. Ugyancsak elutasította Répássy Róbert fideszes frakcióvezető-helyettes indítványát a testület elnöke. Répássy úgy vélte: Medgyessy Péter kormányfő vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel két nagy értékű budai ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jogát, illetve cégeladásaiból származó milliós jövedelmét. Géczi szerint Medgyessy tisztázta vagyonnyilatkozatának vitatott pontjait: a haszonélvezeti jog közlését nem írja elő a törvény, a cégeladásokból származó jövedelmet pedig a vagyonnyilatkozat megtakarításokra, illetve készpénzre vonatkozó részében feltüntette. népszava Már megtelt az idei év hazai politikai eseménynaptára Folytatás az 1. oldalról A népszavazás kérdésében az ellenzéki pártok engedtek; korábban ahhoz ragaszkodtak, hogy a referendumot csak a csatlakozási szerződés aláírása után tartsák meg. A kormány azonban garanciát vállalt arra, hogy a népszavazás nyomán nem módosul a szerződés szövege. Az Európai Parlament előreláthatólag április 9-én szavaz a bővítésről, aztán már nem várható a szöveg változása. A négy parlamenti párt még decemberben megállapodott a csatlakozásához szükséges alkotmánymódosításról is. Az ellenzék és a kormánypártok megegyeztek abban, hogy az alkotmányban szerepel majd, Magyarország bizonyos jogokat együtt gyakorol az unióval, az EU egyes intézményei pedig önállóan is gyakorolhatnak bizonyos hatásköröket Magyarországon. A kormánypártok és az ellenzék azonban az alkotmánymódosítás három pontjában - a nemzetközi szerződésekről szóló részben, a menekültek jogainak szabályozásában és a miniszteri rendeletek kérdéskörében - nem egyezett meg; a Fidesz követelésének megfelelően ezek a pontok kimaradtak az alkotmánymódosításból. E három kérdésről várhatóan januárban dönt a kormány, és javaslatok formájában be is nyújtja a parlamentnek. Hogy újrakezdődik-e 2003-ban a módosítási procedúra, még nem tudható, de vélemények szerint a létrejött kompromisszum szakmailag kifogásolható, így a parlamentnek még számos kétharmados törvényt kell majd elfogadnia. Magyarországnak az idén meg kell kezdeni a külső szerződéses kapcsolatrendszer átállítását is az uniósra. Több kétoldalú egyezményt fel kell majd mondania, elsősorban az EU-n kívüli harmadik országokkal, de azokkal is, amelyek az EU társult tagjai, ám a csatlakozás első körébe nem fértek bele. Románia, Bulgária és Törökország esetében Magyarország a velük kötött Európa-megállapodást veszi át. A hazánkkal korábban szabadkereskedelmi megállapodást kötött államok esetében - Horvátország, Szerbia - az egyezményeket az EU és az illető országok közötti egyezmény váltja fel. A következő csoportba tartoznak az EU-val szabadkereskedelmi megállapodást kötött államok: Svájc, Mexikó, a Dél-afrikai Köztársaság és Chile. Magyar szempontból - Svájc kivételével - ez új szabadkereskedelmi viszonyt jelent. A miniszterelnök - ígérete szerint - egy év elteltével, tehát május táján értékeli majd miniszterei tevékenységét. Már 2002-ben is többször felröppent egy lehetséges kormányátalakítás híre, ám Medgyessy Péter rendre cáfolt. Mindenesetre nem kizárt, hogy a kabinet összetételében jövőre személyi változások lesznek. Többször szóba került az előrehozott parlamenti választások kiírása is; ezt elsősorban szocialista politikusok vetették fel, bízva abban, hogy egy sikeres népszavazás után tovább nő a párt népszerűsége. Úgy vélik, ezzel a mai kormánypártoknak az eddiginél nagyobb parlamenti többsége lehetne. Megéri miniszternek lenni, hiszen az idén és jövőre a közjogi méltóságok bérét csaknem megkétszerezik. Jelentősen nő a képviselők fizetése és költségtérítése is. A miniszterelnöki illetmény most 693 ezer forint, a miniszteri fizetés pedig 461 200 forint. A kormányfő havi illetménye az emelés után havi 1 millió 287 ezer forint lenne. Hasonló emelést kap a köztársasági elnök, az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnöke is. Az emelésnek csak 50 százalékát kapják meg januártól, a többi 2004-től jár nekik. Január 1-jétől, 52 évi szünet után, újra létrejöttek az ítélőtáblák Magyarországon. A fővárosban, Szegeden és Pécsett székelő, de működését csak júliusban megkezdő három ítélőtábla új bírósági szintet alkot majd a megyei bíróságok és a Legfelsőbb Bíróság között. Az EU-népszavazás mellett az Alkotmánybíróság új elnökének megválasztása ígérkezik az idei esztendő egyik legfontosabb közjogi eseményének. Németh János, a testület jelenlegi vezetője július 31-én betölti 70. életévét, így a törvény értelmében megszűnik alkotmánybírósági mandátuma, ezért jövő tavasszal a parlamentnek új alkotmánybírót kell választania, a bíróságnak pedig saját soraiból három évre új elnököt. A parlamenti pártoknak egy személyt kell megnevezniük, akit kétharmados többséggel választanak meg. ... 2003 január végén ír ki új elnöki pályázatot a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöksége, miután a grémium december eleji ülésén egyetlen induló sem kapta meg a szükséges számú szavazatot. Szeptemberben a kuratóriumi elnökség Baló Györgyöt jelölte az elnöki posztra, ám a társadalmi kurátorokkal kibővített, úgynevezett nagykuratórium leszavazta őt. Az összes parlamenti párt tisztújítást, elnökválasztást tart az év első felében. Az MSZP március végén tartja országos kongresszusát, ahol megválasztják a párt elnökét, az elnökség tagjait és az országos választmány elnökét. Az elnökségre továbbra is Kovács László, a jelenlegi elnök a legesélyesebb. Ezen a kongresszuson a szocialista párt még biztosan nem vált nevet, bár ez már éppúgy szóba került, mint a szervezet logójának megújítása. Az SZDSZ március elején tartja tisztújító küldöttgyűlését. Az elnöki poszt várományosa az eddigi pártelnök, Kuncze Gábor. A küldöttgyűlés választja majd meg a szabad demokraták ügyvivői testületének tagjait, valamint az országos tanács több tagját is. A Fidesz várhatóan májusban tartja kongresszusát. Az ellenzéki párt jövőjének legnagyobb kérdése Orbán Viktor belpolitikai szerepvállalása. A volt kormányfőt minden bizonnyal megválasztják a párt élére, ha ő maga is úgy akarja. Kérdés azonban, hogy mi történik az általa életre hívott polgári körök mozgalmával és az is, hogyan alakul a tervezett jobboldali pártunió vagy uniópárt sorsa. Ha a tavaszra ígért új szervezet létrejön, Orbán nyilván ott vállal vezető szerepet. Az MDF februárban tartja országos nagygyűlését, ahol kiderül, Dávid Ibolya marad-e a párt elnöke. Az ország legnépszerűbb pártpolitikusának egy időben riválisa támadt Lezsák Sándor, a korábbi elnök személyében. Az MDF-frakció egy része is - Balsai István vezetésével - inkább a Fidesszel való szorosabb együttműködés híve, míg Dávid Ibolya és Balsai utódja, az új frakcióvezető Herényi Károly az önálló MDF-et támogatja. Mind a négy párt kongresszust tart az év első felében, de nem várható lényeges változás a vezetésben IS&MSSMSIimiSSSSSSSeSt^^