Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)
2003-01-13 / 10. szám
NÉPSZAVA Még egy hónapig lehet jelentkezni középiskolába MTI-információ Még egy hónapig gondolkodhatnak a diákok, melyik középiskolába nyújtják be felvételi kérelmüket. A február 14-i határidőig a tanulók 1157 középfokú intézmény 4611 tagozata közül választhatnak. Négyosztályos középiskolákba várhatóan 108-110 ezren jelentkeznek, míg hat vagy nyolc évfolyamos intézménybe 10-12 ezren felvételiznek előreláthatólag. A négy évfolyamos gimnáziumokban 1372, a hat évfolyamos középiskolákban 209, míg a nyolcosztályos intézményekben 114 tagozat indul. A jelentkezőket a felvételről vagy az elutasításról május 7-ig értesítik. Ezután május 20-ig rendkívüli felvételi eljárást tartanak azokban az iskolákban, ahol a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb tanulót vettek fel. A középiskolákba a beiratkozásokat június 23-25. között tartják. Amerikai katonák érkeztek Taszárra MTI-információ Mintegy 150 amerikai katonai rendész érkezett Taszárra a hét végén. Ezt Gyenesei István, a Somogy Megyei Védelmi Bizottság elnöke közölte vasárnap. Jelenleg több mint 300-an tartózkodnak a bázison, ahol a hamarosan megkezdődik a kiképzés. A védelmi bizottság elnöke megerősítette a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője, Tóth András azon nyilatkozatát, amely szerint nem tolmácsokat képezneteptajd Taszáron. Gyenesei szerint a kiképzés résztvevői összekötő feladatokat látnak majd el az amerikai katonai vezetés és az iraki civil lakosság között. A taszári bázison két - egyenként három hónapos - turnusban, összesen legfeljebb 3000, az amerikai hadsereg kötelékébe tartozó arab származású személyt készítenek fel az összekötői feladatok ellátására. BELFÖLD Erdő Péter február 2-án a budapesti Szent István-bazilikában mutat be szentmisét Beiktatták a 82. esztergomi érseket Ünnepélyesen iktatták be tisztségébe szombaton az új esztergomi érseket, a magyarországi katolikus egyház tavaly decemberben kinevezett prímását. Erdő Péter beszédében utalt arra, hogy az ökumenizmus szellemében kívánja végezni főpapi szolgálatát. II. János Pál pápa kinevezési okmánya szerint Erdő Péter püspöksége két esztendeje alatt megérdemelt tekintélyre és kiemelkedő elismertségre tett szert. NÉPSZAVA-MTI-információ Az Esztergomi Bazilikában rendezett ünnepségen Karl-Josef Räuber apostoli nuncius olvasta fel II. János Pál pápa Erdő Péternek szóló, latin nyelvű kinevezési okmányát, majd utolsó mondatában magyar nyelven köszöntötte a 82. esztergomi érseket. A katolikus egyházfő az okmányban kiemelte: Erdő Péter püspöksége két esztendeje alatt megérdemelt tekintélyre és kiemelkedő elismertségre tett szert. Mint ismert, a korábbi érsek, Paskai László bíboros, betöltve 75. életévét, tavaly nyáron felajánlotta lemondását a pápának. Az 51 éves új érsek beiktatásán részt vett Mádl Ferenc államfő, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Medgyessy Péter miniszterelnök és a három volt kormányfő: Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor is. A bazilikában jelen voltak a magyar katolikus püspöki kar tagjai, az Apostoli Szentszék és a szomszédos országok püspöki karának képviselői, a történelmi egyházak elöljárói, valamint a parlamenti pártok képviselői, a kisebbségek vezetői és a magyarországi egyetemek rektorai is. Az esztergom-budapesti főegyházmegye új érseke szerint a pápa „visszavonhatatlanul elkötelezte magát az ökumenizmus mellett”, és maga is e szellemben kívánja végezni főpásztori szolgálatát. Az érsek szólt arról is, hogy az Európai Unió bővítésének és az európai öntudat erősödésének folyamata egyben az egyes népek és régiók önbecsülését és egymás iránti tiszteletét is képes erősíteni. Egyre jobban átérezzük, hogy nem egymás ellenében, hanem egymást kiegészítve kell közös hazánkat építenünk - tette hozzá. Megfogalmazása szerint a keresztény örökség nélkül „Európa szíve” hiányozna. Mádl Ferenc köszöntőjében rámutatott arra, Erdő Péter elődeinek életműve egyszerre jelent mércét, elvárást és támogatást. Az államfő úgy fogalmazott, azt kívánja, hogy az európai örökség értékrendje jegyében létrejött demokratikus államrendben a vallásszabadság biztosítása, valamint az állam és az egyház szétválasztása mellett bölcsen és szeretettel szolgálja az állam és az egyház kölcsönösen felelős együttműködését. Az államfő köszönetet mondott Paskai László bíborosnak, aki elköszönt a papságtól és a hívektől. Az új érseket köszöntötte Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a protestáns egyházak nevében pedig Bölcskei Gusztáv református püspök. Az ünnepség az esztergomi érseki palotában folytatódott, ahol Szili Katalin és Spányi Antal püspök mondott köszöntőt. A házelnök úgy fogalmazott: „Kétkedők és reménykedők, sértettek és sikeresek, dühösek és szelídek, megbékélni vágyók és harcra készek egyaránt várják a szavakat, amelyeket ön mond, és amelyeket önnek kell kimondania.”„Ígérhetem, mi igyekszünk majd úgy válaszolni, hogy a perbeszédek világából a párbeszédek világába jussunk” - tette hozzá. Az ünnepségen bejelentették: Erdő Péter február 2-án a budapesti Szent István-bazilikában mutat be szentmisét. Az érsek -nyilatkozata szerint - nagy örömöt és megilletődöttséget érzett az ünnepségen. „Bár olyan együtt örvendezés, bár olyan együtt ünneplés lehetne mindig a közös dolgainkban, mint ahogyan ez ma délelőtt volt” - fogalmazott az új esztergom-budapesti érsek. Paskai László, az előző esztergom-budapesti érsek üdvözli utódját Isza Ferenc felvétele Megfordult a Nyugati-főcsatorna Megfordították a Nyugati-főcsatorna folyását - adta hírül az RTL Klub. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság emberei azért szánták el erre a lépésre magukat, mert csak így tudták elérni, hogy ne lépjen fel vízhiány a Keleti-főcsatorna közelében fekvő településeken. A vízkorlátozás 10-12 ezer embert érintett volna. A Keleti-főcsatornába ugyanis a tiszalöki jégzajlás miatt nem jut víz. A szakemberek ezért torkolatelzárással és esésnövelő szivattyúk bevetésével viszszaduzzasztották a vizet a nyugatiból a Keleti-főcsatornába. Az egyedülálló eljárás bevezetése 10 millió forintba került, az üzemeltetés pedig 1,5 millióba naponta, de még mindig ez volt a legolcsóbb megoldás. Nő a támogatásra fordítható pénz Eredeti formájában megszűnt az iskolatej program Idén, január elsejétől nem az eredeti formájában folytatódik az iskolatejprogram. Az iskolatej-akció keretében eddig több mint 300 ezer gyerek kapott reggelente térítésmentesen tejet az iskolákban, ám tavaly év végén ez a szerződés lejárt. A 2003-as évre - a költségvetési törvényben - a kormány 26 milliárd forintot különített el gyermekétkeztetésre, ám az új rendszer már az iskolafenntartókra bízza, hogy milyen élelmiszereket vásárolnak ebből a keretből. Ugyanakkor a módosítással a korábbinál több pénz jut a gyermekek étkeztetésének támogatására. Lengyel Tibor NÉPSZAVA A Tej Terméktanács és a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium közötti szerződés, amelynek keretében eddig több mint 300 ezer gyerek kapott tejet, tavaly december 31-vel lejárt. A tavaly év végén elfogadott költségvetési törvény a korábbi gyakorlattól eltérően rendelkezik a gyermekétkeztetés finanszírozásáról, és ez érzékenyen érinti az iskolatejprogramot, mely az eddigi formájában nem működik tovább. A változások között pozitívum, hogy összességében nő a támogatásra fordítható normatíva összege. Ugyanakkor a Tej Terméktanács sérelmezi, hogy ezentúl nem csak tejre fordítható a támogatások egy része. A központilag szervezett tejszállítás hiányában csak nagyon kevés iskola vesz majd tejet a tanulóknak - aggódik a Tej Terméktanács igazgatója. Eddig ugyanis az iskolák egy bizonyos összeget csak az iskolatejprogram finanszírozására fordíthattak, így a tej mint termék kivételezett helyzetbe került. Ezért az iskolatejprogram hathatós segítséget jelentett a túltermelési válsággal küszködő tejágazatnak, merthogy jól jártak az iskolás gyerekek és a tejtermelők is. Szó volt tavaly - Demszky Gábor főpolgármester úr kezdeményezésére - az iskolatejprogram országossá bővítéséről is. Ez nemcsak egészségügyi, hanem piaci okok miatt is célszerű lett volna, mert évente 50 millió liter tej elhelyezését biztosítaná, s rászoktatná a tej és tejtennék fogyasztására a fiatalságot. Ez azért is fontos, mert a tavalyi évben 400 millió liter tejet termeltek feleslegesen a tehenészetek, s a többlet elhelyezése a piacon igen nehézkes. Az új szabályozás - amely szakít az iskolatejprogram központosított elképzelésével - szerencsésebb, mert az intézmények helyben dönthetnek arról, hogy pontosan mire költik el a normatív támogatást - mondta el lapunknak Luczai István, az Oktatási Minisztérium főtanácsosa. Hozzátette: természetesen vásárolhatnak az iskolák továbbra is iskolatejet, de ha úgy ítélik meg, költhetik másféle támogatásra, lényeg az, hogy gyermekétkeztetésre fordítsák. A Tej Terméktanács igazgatója, Sirman Ferenc már korábban aggályait fejezte ki az új szabályozás bevezetésével kapcsolatban, ugyanis a tejágazat vitathatatlanul profitált a központilag koordinált programból. A korábbi gyakorlat szerint - 2002. december 31-ig - a ISM célzottan iskolatejre adott pénzt. _ A jelenlegi rendszer pedig nem teszi központilag kötelezővé, hogy a gyerekek ezután is ingyen iskolatejet kapjanak. Ugyanakkor a minisztérium álláspontja szerint az iskolafenntartók ezután saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy az intézményi étkeztetésre rendelkezésre álló, összességében megemelt keretösszegből milyen jellegű és minőségű étkeztetést biztosítanak. A minisztérium tapasztalatai szerint hatékonyabban szolgálja a gyermekek érdekeit, ha helyi szinten döntenek az intézményi étkeztetési támogatás felhasználásának módjáról. A Medgyessy-kormány első száznapos programja megteremtette a feltételeit annak, hogy a közoktatásban gyermekétkeztetést igénybe vevők a korábbi normatív kedvezményeken túl rászorultság alapján kiegészítő támogatásban részesüljenek. Ennek végrehajtásához az Országimázs Központ megszüntetésével felszabaduló, mintegy 4,5 milliárd forintot biztosította, amely összeg a 2003. évi tanév végéig nyújt fedezetet a fentiek támogatására. Az idei évi költségvetési törvény növelte az intézményi étkeztetés támogatását és kibővítette az érintettek körét. Új kiegészítő támogatásként megjelent a rászorultsági alapon járó óvodai ingyenes intézményi étkeztetés finanszírozása. A költségvetési törvény értelmében másfélszeresére, azaz 30 ezer forintra nőtt az óvodában, általános iskolában tanuló, illetve kollégiumban lakó gyermekek után igényelhető kiegészítő hozzájárulás, amennyiben részükre a fenntartó szervezet intézményi étkeztetést biztosít. Ebbe a körbe ma mintegy félmillió gyermek tartozik. Új elem, hogy a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családokban élő, óvodás gyermekek ingyenes étkeztetéséhez harminckétezer forintos kiegészítő támogatás vehető igénybe. A húszezer forintos gyermekenkénti alapnormatíva az óvodai, kollégiumi ellátásban, továbbá az iskolában tanuló azon gyermekek után igényelhető, akik nem jogosultak a fenti normatív térítésidíj-kedvezményre. A normatíván kívül rászorultság alapján is kapnak kiegészítő támogatást 2003. JANUÁR 13., HÉTFŐ 3 Oktatási tárca: mérleget vont a miniszter Az oktatási miniszter az elmúlt év legfontosabb intézkedései közé sorolta a diplomás-minimálbér bevezetését, a pedagógusalapbér emelését. A közoktatási törvény módosításáról elmondta, hogy ennek célja a használható tudás biztosítása. A felsőoktatási törvény módosító javaslata őszre várható. MTI-információ Az elkövetkező évek feladatának a lexikális ismeretek túlsúlyával szemben a problémamegoldó kétség, az olvasás-szövegértési kompetencia növelését tartja Magyar Bálint oktatási miniszter. A közoktatási törvény módosító javaslatában is szereplő cél a használható tudás biztosítása a diákoknak oly módon, hogy közben csökkenjen a terhelésük. Magyar Bálint szerint a javaslat nem eredményezne pedagóguselbocsátásokat, mivel a bevezetés felmenő rendszerben történne, és a középiskolai oktatás expanziója „felszívná” a tanárokat. A pedagógusbérekről szólva rámutatott: problémát okozhat az önkormányzatoknak az átlagosan ötvenszázalékos béremelés kötelezettségeinek teljesítése. A kormány ezért mintegy hárommilliárd forintos keretösszeggel „pufferalapot” hoz létre a nehéz pénzügyi helyzetbe kerülő önkormányzatok számára. A miniszter leszögezte: a kormány nem hagyja, hogy a megemelt bérüket ne kapják meg az érintettek. Magyar Bálint kitért arra is, hogy a közoktatási ráfordítások az önkormányzatoknál a tavalyi 350,1 milliárd forintról 456 milliárd forintra nőnek, a tárca költségvetésében pedig 8,4 milliárdról 14,8 milliárdra bővülnek. A miniszter beszámolója szerint a közoktatáson belül is kiemelkedő mértékű növekedést tervez a tárca az informatikai fejlesztéseknél. A miniszter közölte: a büdzsében új tételként jelenik meg a roma és hátrányos helyzetű gyermekek integrációjával kapcsolatos intézményhálózat kialakítása, melyre 750 millió forintot különítenek el. Szólt arról is, hogy jelentősen, 2,6 milliárd forintról 6 milliárd forintra nő a nemzetközi kapcsolatokra fordítható források összege. Több mint háromszorosára bővül a határon túli oktatás támogatása, és a 2 milliárd forintot meghaladó összeggel szerepel a költségvetésben a PHARE- programok társfinanszírozása. A felsőoktatásban a költségvetés teljes egészében finanszírozza az átlagosan 50 százalékos béremelést. A miniszter közölte: várhatóan még idén elkezdődhet minimális költségvetési szerepvállalással, 25-30 milliárd forintos magántőke bevonásával 10 ezer új kollégiumi férőhely kialakítása. A miniszter jelezte: a felsőoktatási beruházások idén tovább folytatódnak, s e célra 11,3 milliárd forint jut. A tárca várhatóan benyújtja az Országgyűlésnek az innovációs törvényt, amelynek célja a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó források, adókedvezmények, állami támogatások rendszerének összegzése. Az elképzelések között szerepel 2004- től a nemzeti kutatás-fejlesztési alap létrehozása és egy nemzeti K+F iroda felállítása, amely az Európai Unió 6. kutatási keretprogramjával kapcsolatos projektekben a magyar részvételt segítené elő. A miniszter szorgalmazza az államilag finanszírozott doktorandusz hallgatók számának jelentős, akár többszörösére történő növelését is. A tárca vezetője az elmúlt év legfontosabb intézkedései közé sorolta a diplomás-minimálbér bevezetését, a pedagógus-alapbér emelését. Jelezte: 2004-től várható a szakmai és a különböző egyéb pótlékok emelése.