Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)
2003-01-23 / 19. szám
NÉPSZAVA Tovább folynak a tárgyalások a sztrádadíjak ügyében Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter Siófokon tájékozódott a helyszíni tapasztalatokról, hogy az M7- es autópályán milyen hatást gyakorol a forgalomra az autópálya-matrica bevezetése. Eközben január utolsó napjára összehívták az érintett feleket, ismertessék álláspontjaikat a sztrádamatricákat illetően. Laskay Péter NÉPSZAVA Az M7-es autósztráda díjkötelessé tételét követően Csillag István miniszter a helyszínen tájékozódott, milyen hatást gyakorol a forgalomra az autópálya-matrica bevezetése. Siófok még tavaly decemberben írásban kérte a tárcát, hogy a siófoki szakasz ne legyen fizetős. Dr. Balázs Árpád polgármester hangsúlyozta, a mentesítést azért kérték, mert a matricás rendszer a gyakorlatban azt fogja eredményezni, hogy lényegesen megnövekszik Siófok város négysávos főközlekedési útjának a forgalma. Ezzel egyidejűleg pedig nemcsak a közlekedési káosz okoz majd problémát, hanem a zaj és légszennyezettség is, amely már most is a határérték felett van. Csillag az indoklásokat elfogadva kijelentette: rövidesen szigorúan ellenőrizni fogják a matricahasználatot. Ezzel egyidőben körülbelül két hónapig közös forgalomszámlálást végeznek a helyi önkormányzattal. A kapott adatok birtokában térnek majd vissza a rendelet mó■dosítására. A miniszter kitért az állami autópályák - beleértve a díjmentes szakaszok - karbantartására és felújítására is, melynek költségeit idén mintegy 23 milliárd forintban állapították meg. A matricákból előreláthatólag 15 milliárd forintos bevétel származik, a különbözetet pedig a kormány a költségvetésből pótolja. A hónap utolsó napján Székesfehérvárott többek közt a kereskedelmi és iparkamara, a fuvarozók egyesülete, a Magyar Autóklub és az érintett települések mondják el álláspontjaikat a minisztérium képviselőjének. BELFÖLD A területfejlesztésre a korábban megfogalmazott kormányzati célnál kevesebbet fordítanak Lassul a keleti régiók felzárkóztatása Lényegesen kevesebb pénz jut a regionális operatív programra annak ellenére, hogy a területfejlesztés kiemelt szempont volt a nemzeti fejlesztési terv megfogalmazásakor. Míg korábban a dokumentum készítői olyannyira fontosnak tartották a felzárkóztatást, hogy régiók szerint határozták volna meg a célokat és a feladatokat, most úgy tűnik, a finanszírozás tekintetében is háttérbe számít a regionalitás az operatív programok sorában. Végül csak a források alig 18 százaléka, 314 millió euró jut erre. Holubár Zita NÉPSZAVA A nemzeti fejlesztési terv készítésekor a hazai szakemberek szándéka az volt, hogy a területfejlesztés előtérbe helyezésével a felzárkóztatás, a területi kiegyenlítés minél hatékonyabb szolgálatába állítsa az uniós forrásokat. Ez később az Európai Unió ellenállása miatt hiúsult meg. A csatlakozási tárgyalásokon ugyanis nem sikerült elérni, hogy a régiókat külön tárgyalják a regionális operatív programban. Nem csak e tekintetben számít azonban háttérbe a regionalizmus szempontrendszere, kevesebb jut a vártnál erre a források közül is. A finanszírozás kidolgozásakor a regionális operatív programért felelős Miniszterelnöki Hivatal azt szerette volna elérni, hogy a rendelkezésre álló pénz egynegyedét fordítsák e célra. Nagy Sándor, a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár több ízben úgy fogalmazott: a nemzeti fejlesztési terv forrásainak 25 százalékát kellene a regionalizmusra költeni. Hasonló célkitűzéseket fogalmaztak meg a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal szakértői is. Hajdú Attila, a hi ..................vatal azóta távozni kényszerült elnöke lapunknak adott interjújában úgy kalkulált: a regionális operatív programokra régiónként 12-15 milliárd forintot szánnak. Ekkora összeg számítása szerint a forráskoordináció révén több százmilliárd egyéb forrásból jövő forrás motorjává tudna válni. Óva intett azonban attól, hogy a projekteket egymástól függetlenül, megfelelő összhang nélkül használják föl. Ez esetben ugyanis nem erősítik egymást a különböző projektek és az arra elköltött milliárdok. Ennek ellenére végül a 25 százalék helyett csak 17,9 százalékot szántak a területfejlesztésre. Három év alatt összesen 314 millió eurót költhet hazánk el e célra. A tervek szerint a források legnagyobb részét, 65 millió eurót az --------------- észak-alföldi régió felzárkóztatására költik, 56,33 milliót szánnak Közép-Magyarország, 53 milliót pedig Észak-Magyarország regionális fejlesztésére. A 314 millió eurós uniós forrás a társfinanszírozással együtt 466 millió eurót tesz ki. A hazai forrásokkal együtt tehát összesen 117,8 milliárd forint jut a területfejlesztésre három év alatt a nemzeti területfejlesztési terv révén. Szakértők sora áll értetlenül azelőtt, miért tolódott el az ágazati programok felé a források elosztása. A regionális politika háttérbe szorítása ellentmond annak a kormányzati célnak, hogy a területfejlesztés minél hatékonyabbá tételével igyekszik felzárkóztatni az ország elmaradottabb régióit. Persze érthető - mondják sokan -, hogy az ágazati programokban megvalósuló beruházások révén is javul a keleti országrész, illetve az eldugott Somogy vagy Tolna megyei falvak helyzete. Vitathatatlan, hogy a környezetvédelem és infrastruktúra operatív programja keretében fejlesztett autópályák vagy főutak javítják a vidék elérhetőségét, s ezáltal versenyképességét is. Mégis érthetetlen, hogy e célra több mint 26 százalék jut, s ennél majdnem 10 százalékkal kevesebb a területfejlesztésre. A területfejlesztésre szánt pénzekből egyebek mellett turisztikai fejlesztésekre, közterületek rehabilitációjára, települési zöldfelületek kialakítására szeretnének pénzt költeni. Ebből finanszíroznának olyan nagy jelentőségű projekteket is, mint a lakótelepek felújítása, ipari zónák fejlesztése, laktanyák kármentesítése. A pénzek elosztásakor a népességszámot és a térség GDP-jét veszik figyelembe. Ez azt jelenti, hogy minél kevésbé fejlett egy térség, annál nagyobb összeget költhet beruházásokra. Értelemszerűen minél többen élnek egy régióban, annál több forrást költhetnek el ott. Nemcsak a régiók közötti különbségeket, hanem az azokon belüli eltéréseket is számításba kell venni - fogalmazott Szaló Péter. A Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta: a megyéken, régiókon belüli aránytalanságokat is mérsékelni kell, így csökkenteni például Debrecen és a nyírségi kistelepülések közötti fejlődésbeli szakadékot. A pénzek elosztásakor a népességszámot és a térség GDP-jét veszik figyelembe Híridaiak láttassák a kék bolygót Horváth Ildikó NÉPSZAVA A környezetvédelmi minisztérium történetében először kitüntetett helyet kapott a környezetegészségügy. Kóródi Mária miniszter asszony az idei évtől Misz Irén Írisz dr. személyében miniszteri biztost nevezett ki. Az új poszt tulajdonosa kérdésünkre elmondta: a magyar lakosság közismerten aggasztó egészségi állapotáról és halálozási mutatóiról szinte kizárólag az egészségügyi ellátáshoz kötötten esik szó, bár a probléma megoldása messze szélesebb körű. Új kórházak építésével, magasabb szintű betegellátással a kialakult helyzet már nem rendezhető, a problémát csak önismereti, össztársadalmi, szakmai, gazdasági és tudati szinten lehet kezelni - vélte a miniszteri biztos. Hozzátette: arról van szó, hogy az embert az önkényesen megépített piedesztálról vissza kell helyezni a természetes környezetbe, hiszen ő maga is a természet része, a többi élőlénnyel együtt rá is vonatkoznak az ökoszisztéma törvényei. Mindebből nem vonhatja ki magát következmények nélkül. „Meggyőződésem, hogy a jövő egészségügye a környezet-egészségügy” - mondta Misz Irén Írisz, aki a környezet-egészségügyet egyben prevenciónak és rehabilitációnak tartja. Nem az aktív betegellátás jelenti ugyanis a jövőt, ez szükséges, de önmagában nem elegendő a lakosság egészségi állapotának megőrzésére, a megfelelő életforma kialakítására, az életminőség javítására - mondta. A környezetvédelem központja az ember - jelentette ki a miniszteri biztos. Meg kell őket tanítani arra, hogy harmonikusan éljenek együtt a természettel, s amit elrontottak, állítsák vissza, jó lenne ugyanis, ha utódaink is láthatnák még a kék bolygót. Az orvosnak is úttörő feladat e szemlélet kialakítása. A miniszteri biztos feladata részben stratégiai, részben mindennapi. A nyolri johannesburgi III. Sildcsúcs konferencia minden résztvevő országnak kötelezővé tette, hogy elkészítse a fenntartható fejlődésről szóló stratégiáját. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium most létrehozott környezet-egészségügyi főosztálya az összes érdekelt minisztériummal együtt munkálkodik e stratégia kialakításán, elsősorban a koordináló, szervező munkát vállalva magára. A zöld tárca szeretne bekapcsolódni az Egészségügyi és Szociális Minisztérium 10 éves népegészségügyi programjába, erről már megkezdődtek a tárgyalások. A mindennapi munkában három évtized elmaradásait kell feltárni, s összegezni mindazokat a környezeti tényezőket, amelyek az ember egészségével kapcsolatosak. A feladat hosszú, több évtizedet vesz igénybe. A minisztérium szeretné felkelteni a lakosság érdeklődését és érdekeltségét a környezetvédelem új alapokra helyezésében, a tudatformálás érdekében. A környezetvédelem nemzeti üggyé tétele ugyanis csak a lakosság támogatásával lehetséges - mondta Misz Irén Írisz. Lehet buktatni, házi feladatot adni Leopold Erika NÉPSZAVA Az iskola filozófiájától függ majd, hogy kapnak-e a gyerekek hét végére házi feladatot. Nem tiltja majd a közoktatási törvény módosítása a buktatást sem, de erről a tanárok és a szülők közösen döntenek. A közoktatási törvény módosításában, ami a parlament elé kerül, már nem lesz szigorúan meghatározva, hogy az ötödik és hatodik osztályban az idő ötven százalékában a tanítónak kell oktatni a diákokat, nyilatkozta lapunknak Magyar Bálint oktatási miniszter. Amint arról többször beszámoltunk, az eredeti elképzelések szerint az 5-6 osztályban az órák felét szaktárgyi képzéssel töltenék, a másik felét a képességek, készségek fejlesztésére, javítására fordítanák, amit a tanító felügyelne. Ezt kívánják rugalmasabbá tenni, a benyújtott javaslatban már az szerepel majd, hogy az idő 30 és 50 közötti százalékát lehet képességfejlesztésre felhasználni. Ezt az iskola döntheti el, a szükségletek szerint, hiszen iskolán belül, az osztályok között is lehetnek különbségek, mondta a tárca vezetője. Nem tiltja majd a törvény az írásos házi feladat feladását sem, csupán megteremti annak a lehetőségét, hogy a szülők kérésére, és az iskola filozófiája szerint meg lehessen valósítani. A szaktárca vezetője szerint ez megkönnyíti a szülők választását is az iskolák között. Magyar Bálint közölte: az évismétlés sem lesz tiltott, de a tíz év alatti gyermekek esetében ezt meg kell beszélni a szülőkkel is. Mint mondta, abszurd az a helyzet, hogy az elsős diákok öt, a másodikosok három, a harmadik és negyedik osztályos diákok 1,5- 1,5 százalékát megbuktatják. Hozzátette: sokkal hatékonyabb lenne, ha a lemaradt gyerekeknek kiscsoportos foglalkozások keretében lehetőséget biztosítanának a felzárkózásra. A szaktárca vezetője szerint nem lehet teljes évismétlésre ítélni valakit azért, mert egy-két tárgyból lemaradt, ráadásul más területeken minden bizonnyal nagyon jó teljesítményt mutatnak fel ezek a gyerekek is. A gyermek életében a buktatás megbélyegző tényező, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha évismétlő lesz, azokból a tárgyakból is gyengébb lesz, amelyekből addig jól teljesített. Ezért kell megteremteni annak a lehetőségét, hogy a tanító és a szülő együtt döntse el, hogy a gyermek védelmében vállalni kell ezt vagy sem. A módosításokra azt követően került sor, hogy a javaslatról szóló egyeztetések során több szakmai és érdekvédelmi szervezet kifogásolta a javaslatnak néhány pontját. A gyermekek védelmében rugalmasabb lesz a törvény Cseke Csilla felvétele 2003. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK 3 Vállalkozások csatája már csak a diagnosztika ügye? Közbeszerzési bíróság dönt a klinikáról A közbeszerzési bíróság döntésétől függ, érvényesnek tekintik-e a debreceni egyetem teljes radiológiai klinikájára kiírt pályázat eredményét, illetve magát a pályázatot. A tendert ugyanis már többször megtámadta az a szolgáltatói csoport, amely eddig működtette, végezte ezeket a vizsgálatokat. Szerintük a pályázat jogsértő, ráadásul az oktatási és az egészségügyi miniszter is kérte az ilyen jellegű közbeszerzések felfüggesztését. Igaz, ezeket a nagy értékű vizsgálatokat már eddig is éppen a felperes végezte vállalkozásban. Kun J. Viktória NÉPSZAVA Már csupán a közbeszerzési bíróság megítélésén és végső döntésén múlik, érvényes-e az a szerződés, amelyet közbeszerzési pályázat után a debreceni egyetem valamennyi radiológiai feladatának ellátására kötöttek. A megállapodást január 20-án aláírta az egyetem vezetése a pályázaton nyertesnek hirdetett céggel, annak érvényességét pedig néhány feltétel teljesítéséhez, engedélyek beszerzéséhez kötötték. Mint ismert, teljes radiológiai és diagnosztikai klinikájának működtetésére írt ki pályázatot a debreceni egyetem. A szigorú feltételekkel és nyílt eljárással meghirdetett pályázat elsősorban a klinikán szükséges beruházások biztosításáért készült. A kiírás egy egész sor műszer beszerzését, a mostani vizsgálati számok minimális teljesítését, legalább hároméves referenciát, legalább évi 250 millió forintos forgalmat és egymilliárd forintnyi likvid tőkét kért. Cserébe 15 évre szóló működtetési szerződést ígért. Mindezt teljesítette és el is nyerte az a befektető, aki egyébként már 4-5 megye radiológiai vizsgálatait végzi. A szakma egy része furcsállta az egyetem döntését. Meglepőnek tartották, hogy a vezetés éppen azt a részlegét adja át egy szolgáltatónak, amelyik működtetése nem veszteséges, sőt bevételt termel. A döntés ráadásul egyértelműen a korábbi egészségpolitikai szándékokkal szemben történt. Az egészségügy működtetésének átadását szabályozó jogszabályt, amely többek között a tőkebevonást, a szolgáltatások, ellátások kimazsolázását akarta korlátozni, most felfüggesztették ugyan, moratóriumot viszont nem hirdettek a köztes időszakban. Igaz, tudván, hogy Szegeden és Pécsett is hasonló kezdeményezések indultak, az egészségügyi miniszter és az oktatási tárca helyettes államtitkára is levélben kérte az egyetemeket, állítsák le ilyen jellegű közbeszerzéseiket, s várják meg a készülő jogszabályt. A másik két orvosegyetem megfogadta a tanácsot, itt azonban már egy folyamatban lévő közbeszerzésről volt szó. Ennek az ügynek az érdekessége azonban, hogy „kimazsolázásról” valójában nem most van szó: ezeket a diagnosztikai vizsgálatokat ugyanis az egyetemen immár tíz éve működteti egy vállalkozói csoport. Az, amely most már többszörösen is megtámadta a közbeszerzési tendert, s amely nem is indult a pályázaton. Az egyetem vezetése szerint viszont a részleg forgalma már meghaladta azt az értékhatárt, amely fölött kötelező közbeszerzési pályázatot kiírni. Kényszermegoldásnak is tekinthető a döntés: a gyorsan elavuló műszerparkot is meg kell újítania a nyertesnek, ennek pótlása, javítása ugyanis az egyetem számára kilátástalan. Néhány szakember véleménye szerint most csupán arról van szó: a nagyhal megeszi-e a kishalat. Hiszen ha az eljárást esetleg megsemmisíti a bíróság, abban az esetben sem lenne szó arról, hogy az egyetem veszi majd át a működtetést, legfeljebb arról: marad minden a régiben. Az ugyanis tény: az egyetemeknek egyelőre nincs annyi pénzük, hogy a többmilliárdos beruházásokat kifizessék, s így jelentősen javítsák a vizsgálatok korszerűségét. Igaz, többen azt nem értik, az egészségügynek ezt a rendkívül jól finanszírozott részét miért nem próbálja meg maga az egyetem működtetni. Szerintük ugyanis ezeknek a vizsgálatoknak a finanszírozása annyira magas, hogy egy-egy új készülék árát az átlagosnál gyorsabban behozza, azután pedig egyértelműen nyereséget termel. A kórháztörvény iránya viszont már szintén a szakmai befektetők felé mutat: a jogszabály eredetileg ugyan kizárta volna őket, tehát a fent említett tervekre nem adott volna lehetőséget. A most készülő módosítás szerint viszont már beengednék, sőt várják is a befektetői csoportokat.