Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)
2003-01-23 / 19. szám
2 2003. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Rogán Kapolyit támadja A Fidesz véleménye szerint az MSZP részt kér magának az orosz államadósság lebontásából. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese többek között arra vár választ Medgyessy Péter kormányfőtől, hogy Kapolyi László mennyit keres ezen az ügyön, és ebből mennyit fizet be a pártkasszába. Rogán szerint az orosz államadósságból 10 millió dollár áruszállítás formájában érkezik a System Consulting Kereskedelmi Rt. közreműködésével, amelynek elnök-vezérigazgatója Kapolyi László szocialista országgyűlési képviselő. Hétfőn folytatják Az álláspontok megmerevedése miatt hétfőig felfüggesztették a BKV-nál zajló bértárgyalásokat. A közlekedési cég vezérigazgatója szerdán bejelentette, nem tud a 7,2 százaléknál magasabb bérfejlesztést ajánlani. Az érdekképviseletek számára azonban ez elfogadhatatlan, mivel ők 9 százalékos béremelésre tartanak igényt. Egyeztetnek a romák Ma délutáni ülésén jelöli ki az Országos Választási Bizottság (OVB) a megismétlendő roma elektori gyűlés időpontját. Ezt megelőzően a Lungo Drom (LD), a Demokratikus Roma Koalíció (DRK) és az Országos Választási Iroda (OVI) képviselői egyeztetnek. Információnk szerint a megbeszélésen szóba kerül az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) közgyűlése megválasztásának időpontja és az ülés levezetésének módja is. Horváth Aladár, a DRK OCÖ- elnökjelöltje úgy nyilatkozott, hogy ajánlatot kívánnak a Lungo Dromnak tenni abban az esetben, ha a mai konzultáció eredménytelenül zárulna. Szentgyörgyvölgyi marad Lapunk hétfői számában tévesen közöltük, hogy Szentgyörgyvölgyi Péter, a Fidesz országgyűlési képviselője a Kisgazda Polgári Egyesületből (KPE) átigazolt volna az FKGP- be, és elvállalta a párt V. kerületi szervezetének elnöki tisztségét. (Egyébként mindezt Hegedűs Péter, az FKGP főtitkára közölte lapunkkal.) Ezzel szemben tény, hogy a képviselő továbbra is tagja a KPE-nek, amelynek egyik alapítója is volt. Szentgyörgyvölgyi csak korábban töltötte be az FKGP V. kerületi szervezetének elnöki tisztségét, jelenleg tagja a kerületi szervezetnek. Mádl Ferenc átköltözött Továbbra is a Béla király úti rezidencia lesz az államfő otthona A köztársasági elnök hivatala tegnap délután négy órakor kilencven százalékban átköltözött a Parlament épületéből a budavári Sándor-palotába - tájékoztatta a Népszavát Schillinger Erzsébet, a köztársasági elnöki sajtóiroda vezetője. A mától megüresedő parlamenti helyiségeket részben a kormányfő és kabinetje veszi birtokba. Arató Judit NÉPSZAVA Schillinger elmondta, úgy tudja, a Sándor-palotába már átkerült számítógépek, az internet és a telefonok működnek. Mint azt korábban megírtuk, az államfő hétfőn költözött volna át a Kossuth térről a budai Várba, ám az informatikai rendszer kiépítése az előzetes számításokhoz képest több időt vett igénybe, ez az oka, hogy csak ma délután költözhet be Mádl Ferenc a Sándor-palotába. Schillinger közölte, a köztársasági elnök ma még az Országházban találkozik Cyril Svoboda cseh miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel, és a találkozó után költözik át a Sándor-palotába. Hozzátette, Mádl várhatóan március elején fogad először külföldi államfőt a várban. Medgyessy Péter miniszterelnök és kabinetje a jelenlegi elhelyezésének megfelelő méretű irodákba, az államfői hivatal Sándor-palotába költözésével felszabaduló helyiségekbe költözik át a Parlamentben. Az erről szóló - a kormányfő kabinetfőnöke és az Országgyűlés Hivatala közötti megállapodásról Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerdán számolt be az MTI-nek. A kormányfő Mádl Ferenc köztársasági elnök helyére költözik, a miniszterelnök kabinetfőnöke pedig az államfő kabinetfőnökének irodáját kapja meg. A megüresedő szobákban, amelyeket eddig a miniszterelnök és munkatársai használtak, vélhetően bizottsági helyiségeket alakítanak ki - tájékoztatott a kormányszóvivő. Gál J. Zoltán azt is elmondta, hogy a köztársasági elnök által használt tárgyalóterem, a Munkácsy-terem a jövőben a kormány ülésterme lesz. Az átköltözés nem jár pluszköltséggel, mert a szobákban semmiféle átalakítás nem indokolt és senki nem vásárol új bútorokat - közölte a szóvivő. Gál J. úgy ítélte meg, az államfő költözéséhez hasonlóan a miniszterelnök és kabinetjének áthelyezése is több napot vesz igénybe, a folyamat a héten elkezdődik. Nem kell új lakásba költöznie Mádl Ferenc köztársasági elnöknek a Béla király úti állami rezidenciáról, mivel az erről szóló kormányhatározatot módosítani fogják. Ezt a kormányzati elhelyezési iroda és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság illetékese közölte szerdán az MTI érdeklődésére, annak kapcsán, hogy múlt év szeptemberéig kellett volna az egész ingatlanegyüttest kiürítve átadni az MFB Rt.-nek, amely 2,3 milliárd forintot adott a területért. Az ingatlanért kapott pénzből oldották volna meg a közjogi méltóságok új elhelyezését. Cserepes Tibor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy kezdeményezték a kormányzati elhelyezési irodánál a 2001-es erről szóló kormányhatározat hatályon kívül helyezését. Arról, hogy ezután mi lesz a rezidencia sorsa, a későbbiekben határoznak. Mádl Ferenc, bár már becsomagolt, ma még az Országházban dolgozik Szalmás Péter felvétele Az MDF elutasítja az Irak elleni háborút Patay Gábor NÉPSZAVA Az MDF parlamenti frakciója azt javasolja a házbizottság következő ülésén, hogy ezután ne hétfőn reggel, hanem csak a délutáni órákban kezdődjön az Országgyűlés plenáris ülése. Herényi Károly frakcióvezető elmondta, a kedd a plenáris üléseké, a szerda és a csütörtök délelőtt pedig a bizottsági üléseké lenne. A képviselőcsoport vezetője szerint, ha a csütörtököt és a pénteket otthon tölthetnék a képviselők, módjuk lenne helyi feladataik ellátására is. A párt elállt korábbi javaslatától, a kéthetenkénti ülésezés visszaállításától, ugyanis azt markánsan ellenzi a kisebbik koalíciós partner, az SZDSZ. Karsai Péter képviselő szerint az a gyanújuk, hogy nemcsak egészségügyi katonák utaznak majd Afganisztánba, hanem a csoportban hadműveleti beosztást ellátó tisztek is utaznak. A képviselő elmondta, számukra nemcsak a harcoló katona számít hadműveleti állományúnak, hanem azok is, akik a hadműveleteket irányítják. A képviselő által felolvasott nyilatkozat szerint egyetlen államnak sincs joga kellően nem bizonyított vádak alapján sok ezer ember halálával, ökológiai katasztrófa lehetőségével járó háborút indítani. A párt véleménye szerint ugyanis a magyar alkotmány 6. paragrafusába ütközik az Irak elleni háborús készülődésben való részvétel. Uniós kampányt indít az MSZP Jövő héten írhatják alá az együttműködési megállapodást Az MSZP saját kampányt indít, hogy az uniós népszavazásra mozgósítsa a választókat. A szocialisták várhatóan jövő héten Szatmárnémetiben írják alá együttműködési megállapodásukat a román szociáldemokratákkal. A pártban közben folyik a tisztújítás. Besenyei Zsolt NÉPSZAVA A megyei elnökök mintegy felének lesz kihívója az MSZP tisztújítása során. Kovács László elnök a párt elnökségének ülése után elmondta: ez az arány nagyjából megfelel a várakozásoknak, mivel a tavalyi két győztes választás után a vezetők cseréje nem követelmény, hanem csak lehetőség. A tisztújítás jelenleg a párt alapszervezeteinél tart, amelyekben a vezetők egyötödét cserélték le. A helyi tisztújításokkal párhuzamosan folyik a készülődés az MSZP március 29-30-i országos kongresszusára. A megyei küldöttcsoportoknak február végéig kell felállniuk. Kovács szívesen látna a párt szervezeteinek élén még több fiatal és női politikust, de az életkornál és a nemnél fontosabb kiválasztási szempontnak nevezte a teljesítményelvet. Az MSZP február 15-én, a budapesti SAP-csarnokban tartandórendezvénnyel indítja saját kampányát, amelynek célja szavazók mozgósítása az április 12-i uniós népszavazásra. A kampányhoz a tavaly kétszer is választásokat, nyerő szocialista stábokat használják fel, a korteshadjárat irányításával Tóbiás József pártigazgatót bízta meg az elnökség. A szocialisták szeretnék meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy menjenek el szavazni április 13-án, és támogassák Magyarország európai uniós csatlakozását. Kovács elmondta, a kampányban nem festenek majd „rózsaszínű” képet az uniós csatlakozásról, beszámolnak a várható átmeneti nehézségekről, valamint a kormány ezekre adandó válaszairól is. Az MSZP elnöksége támogatja a Román Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötendő megállapodást. Korábban szó volt arról, hogy az együttműködési megállapodást Rómában írja alá Adrian Nastase román kormányfő, a PSD elnöke és az MSZP vezetője, ám akkor nem volt meg a magyar szocialisták elnökségének hozzájárulása a románok által csak az elmúlt hét végén elküldött dokumentumhoz. Kovács szerint egyébként is szerencsésebb az olasz főváros helyett egy magyar vagy román helyszínt keríteni az együttműködés szentesítéséhez. Az aláírásra a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jövő heti, Szatmárnémetiben tartandó kongresszusán kerülhet sor, ha azon Nastase és Kovács is részt vesz. Szeretnék meggyőzni a választópolgárokat, hogy menjenek el szavazni április 12-én BELFÖLD Nem oszlik fel az elnökség Nagy B. György NÉPSZAVA Megszűnt a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének megbízatása december 6-án a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint, így az e dátumot követően hozott testületi döntések, többek között a január 31 -én közzéteendő tévéelnöki pályázat, érvénytelenek. A kurátorok holnap válságtanácskozásra ülnek össze. A testület SZDSZ-es delegáltja, Haraszti Miklós úgy véli, az LÜ álláspontja nem jelenti a kuratórium végét. Miután a december 5-i tévéelnök-választás kudarcba fulladt, ugyanis a kuratóriumi elnökség kétharmada képtelen volt megegyezni a jelölt személyében, a kuratórium egy nem párt által delegált tagja kezdeményezte az LÜ-n a kuratóriumi elnökség működésének törvényességi vizsgálatát. Az LÜ úgy találta: a kuratóriumi elnökség törvényt sértett, tagjainak megbízatása így december 6-án megszűnt. Az LÜ álláspontját a médiatörvény azon passzusára alapozta, amely kimondja: ha a kuratóriumi elnökség kétharmada képtelen javaslatot tenni a műsorszolgáltató elnökének személyére, akkor a pályázat beadását követő 30 napon belül a testületnek kétharmados többséggel „dönteni kell az új pályázat kiírásáról”, különben megbízatása megszűnik. Az ügyészség szerint mivel a tévéelnökjelöltek november 6-ig nyújthatták be pályaműveiket, a kuratóriumi elnökségnek - a törvény szellemében - december 6-án kellett volna az új pályázatot kiírni. „A törvény nem azt mondja, hogy a pályázatot 30 napon belül ki kell írni, hanem azt, hogy a kiírásról dönteni kell. A jogszabály ugyanis az elnökséget arra kötelezi, hogy 30 napon belül bírálja el a pályázatokat, tehát képtelenség úgy értelmezni a törvényt, hogy a pályázatokról való döntéssel egy időben vagy egy nappal később már új pályázatot kell közzétenni” - mondta Haraszti. Rámutatott: az ügyészség figyelmeztetést küldött a kuratóriumi elnökség vezetőjének arról, hogy törvénytelen a testület működése. Haraszti szerint a figyelmeztetésről maga a testület dönt majd. NÉPSZAVA Késik Doszpot és László találkozója Szalay Tamás Lajos NÉPSZAVA Több mint egy hete várakoztatja Doszpot Péter szocialista képviselőt László Csaba, a pénzügyi tárca vezetője. Neki kell ugyanis jóváhagynia Doszpot vám- és pénzügyőri állományba vételi kérelmét, melynek birtokában az egykori rendőr lemondana képviselői mandátumáról. Információink szerint László Csaba egyeztetési problémák miatt nem írta eddig alá Doszpot kérelmét, amellyel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának állományába vételét engedélyezné. Lapunk úgy tudja, a pénzügyminiszter a múlt héten zárt körű megbeszélésre hívta a VPOP vezetőit, ahol közölte - többek között - Arnold Mihállyal: meggondolatlan volt Doszpot kérelmének beadása. Szocialista körökből úgy értesültünk, Doszpot átigazolását többen ellenzik, ezért arra kérték a pénzügyminisztert, hogy ne írja alá a kérelmet. Ezt támasztja alá az is, hogy Lászlóhoz már egy hete megérkeztek a szükséges papírok, a miniszter pedig mind ez idáig nem foglalkozott velük. Lapunk úgy tudja, a tárcafő személyesen találkozna Doszpottal, ám máig nem egyeztetett a politikussal. Ezredszerre tárul ki az Ablak NÉPSZAVA-információ Ezredszerre látható az MTV képernyőjén az Ablak című műsor. Az 1981-ben elindult, a síkosság ügyes bajos dolgaival rögülsen, 22 évig péntek esténként sugárzott Ablak november elejéie Istiből napi műsorrá avanzsált. Igaz, az Ablak - ahogy a közszolgálati műsorok zöme - átkerült az MTV egyes csatornájáról a kettesre. Az Ablak egyszerűen szétfeszítette kereteit, az 50 perces pénteki műsorban szinte már csak jogi problémák boncolgatására, no meg Bálint Gyuri bácsi jóvoltából némi kertészkedésre jutott idő - mesél a változásról Dombóvári Gábor, az egyik műsorvezető. Az Ablak új struktúrájának lényege, hogy minden este egyetlen témakört jár alaposabban körül. A szerda például a nyugdíjasok napja: tegnap a nyugdíjemelésről, a lakosság öregedéséről, az idősek kiadásairól volt szó. Ma - minthogy a csütörtök az esztétikumé - Pataki Éva írónő lesz a műsor vendége. A naponta jelentkező, a nézők figyelmének mintegy 10 százalékára számot tartó, adásonként körülbelül negyedmillió forintból készülő műsort minden hónapban kiegészíti a harmincperces Ablak Publikus. Ez a társadalmat leginkább foglalkoztató ügyeket boncolgatja: a februári adás témája az adóbevallás. Számba veszik az EP-jelölteket Arató Judit, Besenyei Zsolt NÉPSZAVA Az MSZP továbbra is a zártlistás jelölési rendszert támogatja a 2004-es európai parlamenti választásokra -jelentette be Kovács László pártelnök. Az MSZP elnöksége tegnap döntött arról, hogy a magyar Országgyűlésbe egyéni körzetből bejutott képviselőket nem delegál a listára, területi vagy országos mandátumot szerzett képviselőknél azonban megfontolják ezt a lehetőséget. A pártelnök ezt azzal indokolta, hogy a nemzeti parlamenti státus összeegyeztethetetlen az európaival, emellett a képviselők időben sem tudnák ellátni a kétféle munkát. Az MSZP vezetői nem hivatalosan már megkezdték a lehetséges jelöltek összeírását, erről részleteket azonban nem közölt a pártelnök-külügyminiszter. Azt elmondta, a 24 fős lista összeállításához mintegy 100 jelöltet kell megvizsgálniuk. A három fő követelmény egyike a párthoz való kötődés, de a párttagság nem feltétel. A másik követelmény, hogy a lista tagjai minden politikai területet lefedjenek, így minden bizottságba tudjanak képviselőt delegálni. Kovács elengedhetetlennek tartja azt is, hogy a jelöltek a három EP-munkanyelv (angol, francia, német) legalább egyikéből rendelkezzenek igen erős, tárgyalóképes nyelvtudással. Kovács elmondta, az MSZP egyetért azzal, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a külképviseleteken szavazzanak. Hozzátette, hogy a választási bizottságok megszervezését - távoli országokra és kontinensekre figyelemmel - „az ésszerűség határain belül kell tartani”. Közölte, hogy a szavazatszámláló bizottságokba a kormánypártok esetleg nem delegálnának tagokat, de az ellenzék lehetőséget kapna az ellenőrzésre. Az SZDSZ szerint a választóknak kell eldönteniük, kiből válhat európai parlamenti képviselő. A párt a nyílt listás rendszert támogatja, és szerintük elfogadhatatlan a Fidesz azon javaslata, hogy a választójoggal rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó állampolgárok voksolásához a nagykövetségeken alakuljanak meg választási bizottságok. Az SZDSZ azt javasolja, hogy a távollévők az internet segítségével adhassák le szavazatukat, mivel a választó azonosításának és a többszöri szavazás kiszűrésének technikai feltételei már adottak.