Népszava, 2003. január (131. évfolyam, 1-26. sz.)

2003-01-23 / 19. szám

2 2003. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Rogán Kapolyit támadja A Fidesz véleménye szerint az MSZP részt kér magának az orosz államadósság lebontásá­ból. Rogán Antal, a Fidesz frak­cióvezető-helyettese többek kö­zött arra vár választ Medgyessy Péter korm­ányfőtől, hogy Kapo­­lyi László mennyit keres ezen az ügyön, és ebből mennyit fizet be a pártkasszába. Rogán szerint az orosz államadósságból 10 millió dollár áruszállítás formájában érkezik a System Consulting Kereskedelmi Rt. közreműkö­désével, amelynek elnök-vezér­igazgatója Kapolyi László szo­cialista országgyűlési képviselő. Hétfőn folytatják Az álláspontok megmerevedése miatt hétfőig felfüggesztették a BKV-nál zajló bértárgyalásokat. A közlekedési cég vezérigazga­tója szerdán bejelentette, nem tud a 7,2 százaléknál magasabb bérfejlesztést ajánlani. Az ér­dekképviseletek számára azon­ban ez elfogadhatatlan, mivel ők 9 százalékos béremelésre tarta­nak igényt. Egyeztetnek a romák Ma délutáni ülésén jelöli ki az Országos Választási Bizottság (OVB) a megismétlendő roma elektori gyűlés időpontját. Ezt megelőzően a Lungo Drom (LD), a Demokratikus Roma Koalíció (DRK) és az Országos Választási Iroda (OVI) képvise­lői egyeztetnek. Információnk szerint a megbeszélésen szóba kerül az Országos Cigány Ön­­kormányzat (OCÖ) közgyűlése megválasztásának időpontja és az ülés levezetésének módja is. Horváth Aladár, a DRK OCÖ- elnökjelöltje úgy nyilatkozott, hogy ajánlatot kívánnak a Lun­go Dromnak tenni abban az esetben, ha a mai konzultáció eredménytelenül zárulna. Szentgyörgyvölgyi marad Lapunk hétfői számában téve­sen közöltük, hogy Szent­györgyvölgyi Péter, a Fidesz or­szággyűlési képviselője a Kis­gazda Polgári Egyesületből (KPE) átigazolt volna az FKGP- be, és elvállalta a párt V. kerüle­ti szervezetének elnöki tisztsé­gét. (Egyébként mindezt Hege­dűs Péter, az FKGP főtitkára kö­zölte lapunkkal.) Ezzel szemben tény, hogy a képviselő továbbra is tagja a KPE-nek, amelynek egyik alapítója is volt. Szent­györgyvölgyi csak korábban töl­tötte be az FKGP V. kerületi szervezetének elnöki tisztségét, jelenleg tagja a kerületi szerve­zetnek. Mádl Ferenc átköltözött Továbbra is a Béla király úti rezidencia lesz az államfő otthona A köztársasági elnök hivatala tegnap délután négy órakor kilenc­ven százalékban átköltözött a Parlament épületéből a budavári Sándor-palotába - tájékoztatta a Népszavát Schillinger Erzsébet, a köztársasági elnöki sajtóiroda vezetője. A mától megüresedő parlamenti helyiségeket részben a kormányfő és kabinetje veszi birtokba. Arató Judit NÉPSZAVA Schillinger elmondta, úgy tudja, a Sándor-palotába már átkerült számítógépek, az internet és a te­lefonok működnek. Mint azt ko­rábban megírtuk, az államfő hét­főn költözött volna át a Kossuth térről a budai Várba, ám az infor­matikai rendszer kiépítése az elő­zetes számításokhoz képest több időt vett igénybe, ez az oka, hogy csak ma délután költözhet be Mádl Ferenc a Sándor-palotába. Schillinger közölte, a köztár­sasági elnök ma még az Ország­házban találkozik Cyril Svoboda cseh miniszterelnök-helyettessel, külügyminiszterrel, és a találkozó után költözik át a Sándor-palotá­ba. Hozzátette, Mádl várhatóan március elején fogad először kül­földi államfőt a várban. Medgyessy Péter miniszterel­nök és kabinetje a jelenlegi elhe­lyezésének megfelelő méretű iro­dákba, az államfői hivatal Sán­dor-palotába költözésével felsza­baduló helyiségekbe költözik át a Parlamentben. Az erről szóló - a kormányfő kabinetfőnöke és az Országgyűlés Hivatala közötti­­ megállapodásról Gál J. Zoltán kormányszóvivő szerdán számolt be az MTI-nek. A kormányfő Mádl Ferenc köztársasági elnök helyére költözik, a miniszterel­nök kabinetfőnöke pedig az ál­lamfő kabinetfőnökének irodáját kapja meg. A megüresedő szo­bákban, amelyeket eddig a mi­niszterelnök és munkatársai hasz­náltak, vélhetően bizottsági helyi­ségeket alakítanak ki - tájékozta­tott a kormányszóvivő. Gál J. Zoltán azt is elmondta, hogy a köztársasági elnök által használt tárgyalóterem, a Munkácsy-te­­rem a jövőben a kormány üléster­me lesz. Az átköltözés nem jár plusz­­költséggel, mert a szobákban semmiféle átalakítás nem indo­kolt és senki nem vásárol új búto­rokat - közölte a szóvivő. Gál J. úgy ítélte meg, az államfő költö­zéséhez hasonlóan a miniszterel­nök és kabinetjének áthelyezése is több napot vesz igénybe, a fo­lyamat a héten elkezdődik. Nem kell új lakásba költöznie Mádl Ferenc köztársasági elnök­nek a Béla király úti állami rezi­denciáról, mivel az erről szóló kormányhatározatot módosítani fogják. Ezt a kormányzati elhe­lyezési iroda és a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság illetékese kö­zölte szerdán az MTI érdeklődé­sére, annak kapcsán, hogy múlt év szeptemberéig kellett volna az egész ingatlanegyüttest kiürítve átadni az MFB Rt.-nek, amely 2,3 milliárd forintot adott a terü­letért. Az ingatlanért kapott pénz­ből oldották volna meg a közjogi méltóságok új elhelyezését. Cse­repes Tibor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság vezérigazgató-he­lyettese elmondta, hogy kezde­ményezték a kormányzati elhe­lyezési irodánál a 2001-es erről szóló kormányhatározat hatályon kívül helyezését. Arról, hogy ez­után mi lesz a rezidencia sorsa, a későbbiekben határoznak. Mádl Ferenc, bár már becsomagolt, ma még az Országházban dolgozik Szalmás Péter felvétele Az MDF elutasítja az Irak elleni háborút Patay Gábor NÉPSZAVA Az MDF parlamenti frakciója azt javasolja a házbizottság követke­ző ülésén, hogy ezután ne hétfőn reggel, hanem csak a délutáni órákban kezdődjön az Ország­­gyűlés plenáris ülése. Herényi Károly frakcióvezető elmondta, a kedd a plenáris üléseké, a szerda és a csütörtök délelőtt pedig a bi­zottsági üléseké lenne. A képvise­lőcsoport vezetője szerint, ha a csütörtököt és a pénteket otthon tölthetnék a képviselők, módjuk lenne helyi feladataik ellátására is. A párt elállt korábbi javaslatá­tól, a kéthetenkénti ülésezés visszaállításától, ugyanis azt mar­kánsan ellenzi a kisebbik koalíci­ós partner, az SZDSZ. Karsai Péter képviselő szerint az a gyanújuk, hogy nemcsak egészségügyi katonák utaznak majd Afganisztánba, hanem a csoportban hadműveleti beosz­tást ellátó tisztek is utaznak. A képviselő elmondta, számukra nemcsak a harcoló katona számít hadműveleti állományúnak, ha­nem azok is, akik a hadművelete­ket irányítják. A képviselő által felolvasott nyilatkozat szerint egyetlen államnak sincs joga kel­lően nem bizonyított vádak alap­ján sok ezer ember halálával, ökológiai katasztrófa lehetőségé­vel járó háborút indítani. A párt véleménye szerint ugyanis a ma­gyar alkotmány 6. paragrafusába ütközik az Irak elleni háborús ké­szülődésben való részvétel. Uniós kampányt indít az MSZP Jövő héten írhatják alá az együttműködési megállapodást Az MSZP saját kampányt indít, hogy az uniós népszavazásra moz­gósítsa a választókat. A szocialisták várhatóan jövő héten Szatmár­németiben írják alá együttműködési megállapodásukat a román szociáldemokratákkal. A pártban közben folyik a tisztújítás. Besenyei Zsolt NÉPSZAVA A megyei elnökök mintegy felé­nek lesz kihívója az MSZP tiszt­újítása során. Kovács László el­nök a párt elnökségének ülése után elmondta: ez az arány nagy­jából megfelel a vá­rakozásoknak, mi­vel a tavalyi két győztes választás után a vezetők cse­réje nem követel­mény, hanem csak lehetőség. A tisztújí­tás jelenleg a párt alapszerveze­teinél tart, amelyekben a vezetők egyötödét cserélték le. A helyi tisztújításokkal párhuzamosan folyik a készülődés az MSZP március 29-30-i országos kong­resszusára. A megyei küldöttcso­portoknak február végéig kell fel­­állniuk. Kovács szívesen látna a párt szervezeteinek élén még több fiatal és női politikust, de az életkornál és a nemnél fontosabb kiválasztási szempontnak nevez­te a teljesítményelvet. Az MSZP február 15-én, a bu­dapesti SAP-csarnokban tartandó­­rendezvénnyel in­dítja saját kampá­nyát, amelynek cél­ja szavazók mozgó­sítása az április 12-i uniós népszavazás­ra. A kampányhoz a tavaly kétszer is vá­lasztásokat, nyerő szocialista stá­bokat használják fel, a korteshad­járat irányításával Tóbiás József pártigazgatót bízta meg az elnök­ség. A szocialisták szeretnék meggyőzni a választópolgárokat arról, hogy menjenek el szavazni április 13-án, és támogassák Ma­gyarország európai uniós csatla­kozását. Kovács elmondta, a kampányban nem festenek majd „rózsaszínű” képet az uniós csat­lakozásról, beszámolnak a várha­tó átmeneti nehézségekről, vala­mint a kormány ezekre adandó válaszairól is. Az MSZP elnöksége támogatja a Román Szociáldemokrata Párt­tal (PSD) kötendő megállapodást. Korábban szó volt arról, hogy az együttműködési megállapodást Rómában írja alá Adrian Nastase román kormányfő, a PSD elnöke és az MSZP vezetője, ám akkor nem volt meg a magyar szocialis­ták elnökségének hozzájárulása a románok által csak az elmúlt hét végén elküldött dokumentumhoz. Kovács szerint egyébként is sze­rencsésebb az olasz főváros he­lyett egy magyar vagy román helyszínt keríteni az együttműkö­dés szentesítéséhez. Az aláírásra a Romániai Magyar Demokrata Szövetség jövő heti, Szatmárné­metiben tartandó kongresszusán kerülhet sor, ha azon Nastase és Kovács is részt vesz. Szeretnék meggyőzni a választópolgárokat, hogy menjenek el szavazni április 12-én BELFÖLD Nem oszlik fel az elnökség Nagy B. György NÉPSZAVA Megszűnt a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi el­nökségének megbízatása decem­ber 6-án a Legfőbb Ügyészség ál­láspontja szerint, így az e dátu­mot követően hozott testületi döntések, többek között a január 31 -én közzéteendő tévéelnöki pá­lyázat, érvénytelenek. A kuráto­rok holnap válságtanácskozásra ülnek össze. A testület SZDSZ-es delegáltja, Haraszti Miklós úgy véli, az LÜ álláspontja nem jelen­ti a kuratórium végét. Miután a december 5-i tévéel­nök-választás kudarcba fulladt, ugyanis a kuratóriumi elnökség kétharmada képtelen volt meg­egyezni a jelölt személyében, a kuratórium egy nem párt által de­legált tagja kezdeményezte az LÜ-n a kuratóriumi elnökség mű­ködésének törvényességi vizsgá­latát. Az LÜ úgy találta: a kurató­riumi elnökség törvényt sértett, tagjainak megbízatása így de­cember 6-án megszűnt. Az LÜ ál­láspontját a médiatörvény azon passzusára alapozta, amely ki­mondja: ha a kuratóriumi elnök­ség kétharmada képtelen javasla­tot tenni a műsorszolgáltató elnö­kének személyére, akkor a pályá­zat beadását követő 30 napon be­lül a testületnek kétharmados többséggel „dönteni kell az új pá­lyázat kiírásáról”, különben meg­bízatása megszűnik. Az ügyész­ség szerint mivel a tévéelnökje­löltek november 6-ig nyújthatták be pályaműveiket, a kuratóriumi elnökségnek - a törvény szelle­mében - december 6-án kellett volna az új pályázatot kiírni. „A törvény nem azt mondja, hogy a pályázatot 30 napon belül ki kell írni, hanem azt, hogy a ki­írásról dönteni kell. A jogszabály ugyanis az elnökséget arra köte­lezi, hogy 30 napon belül bírálja el a pályázatokat, tehát képtelen­ség úgy értelmezni a törvényt, hogy a pályázatokról való döntés­sel egy időben vagy egy nappal később már új pályázatot kell közzétenni” - mondta Haraszti. Rámutatott: az ügyészség figyel­meztetést küldött a kuratóriumi elnökség vezetőjének arról, hogy törvénytelen a testület működése. Haraszti szerint a figyelmeztetés­ről maga a testület dönt majd. NÉPSZAVA Késik Doszpot és László találkozója Szalay Tamás Lajos NÉPSZAVA Több mint egy hete várakoztatja Doszpot Péter szocialista képvi­selőt László Csaba, a pénzügyi tárca vezetője. Neki kell ugyan­is jóvá­hagynia Doszpot vám- és pénzügyőri állományba vételi kérelmét, melynek birtokában az egykori rendőr lemondana képviselői mandátumáról. Információink szerint László Csaba egyeztetési problémák miatt nem írta eddig alá Doszpot kérelmét, amellyel a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának állományába vételét engedélyezné. Lapunk úgy tudja, a pénzügyminiszter a múlt héten zárt körű megbeszé­lésre hívta a VPOP vezetőit, ahol közölte - többek között - Arnold Mihállyal: meggondo­latlan volt Doszpot kérelmének beadása. Szocialista körökből úgy értesültünk, Doszpot átiga­zolását többen ellenzik, ezért ar­ra kérték a pénzügyminisztert, hogy ne írja alá a kérelmet. Ezt támasztja alá az is, hogy László­hoz már egy hete megérkeztek a szükséges papírok, a miniszter pedig mind ez idáig nem foglal­kozott velük. Lapunk úgy tudja, a tárcafő személyesen talál­kozna Doszpottal, ám máig nem egyeztetett a politikussal. Ezredszerre tárul ki az Ablak NÉPSZAVA-információ Ezredszerre látható az MTV kép­ernyőjén az Ablak című műsor. Az 1981-ben elindult, a síkosság ügyes bajos dolgaival rögülsen, 22 évig péntek esténként sugár­zott Ablak november elejéie Isti­ből napi műsorrá avanzsált. Igaz, az Ablak - ahogy a közszolgálati műsorok zöme - átkerült az MTV egyes csatornájáról a kettesre. Az Ablak egyszerűen szétfeszí­tette kereteit, az 50 perces pénteki műsorban szinte már csak jogi problémák boncolgatására, no meg Bálint Gyuri bácsi jóvoltából némi kertészkedésre jutott idő - mesél a változásról Dombóvári Gábor, az egyik műsorvezető. Az Ablak új struktúrájának lényege, hogy minden este egyetlen téma­kört jár alaposabban körül. A szerda például a nyugdíjasok nap­ja: tegnap a nyugdíjemelésről, a lakosság öregedéséről, az idősek kiadásairól volt szó. Ma - mint­hogy a csütörtök az esztétikumé - Pataki Éva írónő lesz a műsor vendége. A naponta jelentkező, a nézők figyelmének mintegy 10 százalékára számot tartó, adáson­ként körülbelül negyedmillió fo­rintból készülő műsort minden hónapban kiegészíti a harminc­­perces Ablak Publikus. Ez a társa­dalmat leginkább foglalkoztató ügyeket boncolgatja: a februári adás témája az adóbevallás. Számba veszik az EP-jelölteket Arató Judit, Besenyei Zsolt NÉPSZAVA Az MSZP továbbra is a zártlistás jelölési rendszert támogatja a 2004-es európai parlamenti vá­lasztásokra -jelentette be Kovács László pártelnök. Az MSZP el­nöksége tegnap döntött arról, hogy a magyar Országgyűlésbe egyéni körzetből bejutott képvi­selőket nem delegál a listára, te­rületi vagy országos mandátumot szerzett képviselőknél azonban megfontolják ezt a lehetőséget. A pártelnök ezt azzal indokolta, hogy a nemzeti parlamenti státus összeegyeztethetetlen az európai­val, emellett a képviselők időben sem tudnák ellátni a kétféle mun­kát. Az MSZP vezetői nem hivata­losan már megkezdték a lehetsé­ges jelöltek összeírását, erről részleteket azonban nem közölt a pártelnök-külügyminiszter. Azt elmondta, a 24 fős lista összeállí­tásához mintegy 100 jelöltet kell megvizsgálniuk. A három fő kö­vetelmény egyike a párthoz való kötődés, de a párttagság nem fel­tétel. A másik követelmény, hogy a lista tagjai minden politikai te­rületet lefedjenek, így minden bi­zottságba tudjanak képviselőt de­legálni. Kovács elengedhetetlen­nek tartja azt is, hogy a jelöltek a három EP-munkanyelv (angol, francia, német) legalább egyiké­ből rendelkezzenek igen erős, tár­gyalóképes nyelvtudással. Kovács elmondta, az MSZP egyetért azzal, hogy a külföldön tartózkodó magyar állampolgá­rok a külképviseleteken szavaz­zanak. Hozzátette, hogy a válasz­tási bizottságok megszervezését - távoli országokra és kontinensek­re figyelemmel - „az ésszerűség határain belül kell tartani”. Kö­zölte, hogy a szavazatszámláló bizottságokba a kormánypártok esetleg nem delegálnának tago­kat, de az ellenzék lehetőséget kapna az ellenőrzésre. Az SZDSZ szerint a választók­nak kell eldönteniük, kiből válhat európai parlamenti képviselő. A párt a nyílt listás rendszert támo­gatja, és szerintük elfogadhatat­lan a Fidesz azon javaslata, hogy a választójoggal rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartóz­kodó állampolgárok voksolásá­hoz a nagykövetségeken alakul­janak meg választási bizottságok. Az SZDSZ azt javasolja, hogy a távollévők az internet segítségé­vel adhassák le szavazatukat, mi­vel a választó azonosításának és a többszöri szavazás kiszűrésének technikai feltételei már adottak.

Next