Népszava, 2003. április (131. évfolyam, 76-100. sz.)
2003-04-01 / 76. szám
NÉPSZAVA 2003. április 1., kedd HÁBORÚ - VILÁG 3 Majdnem mindennek ellenállnak a paloták mélyébe rejtett erődítmények Szaddám bunkeréből adja parancsait Miután a szövetségesek másfél héttel a második öbölháború kitörése után távolról sem közelegnek olyan szélvészgyorsasággal Bagdad felé, mint az első napokban, s az irakiak gerillaharccal állják az amerikai-brit csapatok útját, egyre több a tamáskodó hang. Mind többen kérdőjelezik meg például, hogy sikerül-e egyáltalán valaha is kézre keríteni Szaddám Huszeint. Az iraki diktátor ugyanis kiismerhetetlen bunkerhálózatot épített ki, amely még sok kellemetlen meglepetést tartogathat a szövetségeseknek. Mind többen teszik fel a kérdést, milyen fokú oltalomra képes ez a rejtelmes, Bagdad „alvilágát” behálózó bunkerrendszer? Elképzelhető ugyanis, hogy a háború utolsó felvonásaként hasonló hajsza kezdődik a bagdadi bunkerekben Szaddám ellen, mint az afganisztáni háborúban Oszama bin Ladennel szemben a Tora Bora-i barlangrendszerben. Egyes szakértők szerint a bagdadi bunker annyira biztonságos, hogy csak nagyobb robbanótöltettel rendelkező atombomba tehetne benne kárt. Ám a szövetségesek aligha vetnének be nukleáris bombát Bagdad kellős közepén... Abban szinte mindenki egyetért, hogy az amerikaiak által Afganisztánban is bevetett bunkerölő bombák lényegében mit sem érnek Szaddám föld alatti erődítményével szemben. Hasonlóképpen vélekedett az AP amerikai hírügynökségnek a napokban adott nyilatkozatában Karl Esser, aki a nyolcvanas években részt vett a bunkerhálózat kiépítésében. „Erősen kétlem, hogy az amerikaiak bombái kért tennének a létesítményben. Ne feledjük, hogy még egy Hirosima szintű atomtámadást is átvészelne.” Esser szerint a bunkert csak szárazföldi csapatok tárhatnák fel. Mint mondta, építésének költségei meghaladták a hatvanötmillió dollárt. Egy másik tervező szerint a föld alatti rendszer annyira biztonságos, hogy kétezer kilogramm TNT-t tartalmazó lövedék robbanását is nagyobb gond nélkül vészelné át. Szaddám bunkere a Jugoszláv Szocialista Köztársaság „örökös” elnöke, Joszip Broz Tito a mai Boszniában található föld alatti betonrengetege alapján készült. Szaddám 1976- ban, akkori iraki alelnökként csodálhatta meg a marsall Bugojno alatt rejtőző szeme fényét, amely ötszáz személy befogadására volt alkalmas, s az itt menedékre lelők egy nukleáris támadást is átvészeltek volna. Tito bunkerét azért volt egyszerűbb felépíteni, mert a földi erőd feletti 60- 250 méteres gránitréteg önmagában is komoly védelmet nyújtott. Szaddám annyira szinte le volt nyűgözve a látványtól, hogy egy évvel iraki elnökké megtétele után, 1980-ban jugoszláv szakembereket hívatott országába, hogy a boszniai bunkerrendszer kisebb változatát hívják életre Bagdadban, a Köztársasági Palota közvetlen közelében. A föld alatti erőd felépítésében azonban végül német szakemberek vitték a pálmát: a Boswan&Knauer szakemberei, akik még a Tito-féle erődnél is biztonságosabb rendszert akartak felépíteni. A munkálatok 1982-ben kezdődtek, s két évvel később adták át „kulcsra készen”. A bagdadi bunker egyes szakemberek szerint a mérnöki szakma csodája. A legnehezebb a tetőszerkezet kialakítása volt. Kiterjedése meghaladja egy focipályáét, vastagsága több méter. Súlya közel ötezer tonna. Szaddám szívén viselte bunkerének sorsát, kezdettől fogva maga felügyelte a munkát. „Nagyon elégedett volt, amikor látta az elkészült tetőszerkezetet, mert talán maga sem hitte volna, hogy képesek leszünk megszerkeszteni” - nyilatkozta az amerikai ABC-nek az egyik mérnök. Természetesen az oldalsó falak sem kevésbé ellenállóak. Vastagságuk három méter, s 300 Celsius-fokos külső hőnek is képesek ellenállni. A felépítéshez szükséges cement amúgy Kuvaitból származik. A földbe ásott erődítmény Bagdad megtámadása esetén harminc napon át nyújthat oltalmat az iraki elnöknek. Ám ha a fővárost nukleáris támadás érné, a diktátor „mindössze” öt napig időzhetne ott. Az itteni élethez rengeteg elektromos energiára van szükség: külön helyiségben halmozták fel a működéshez szükséges üzemanyagot, amely amolyan minierőművet üzemeltet. Ennek segítségével gondoskodnak a levegőcseréről is. A bunker mindenfajta vegyifegyver-támadástól is megvédi lakóját. A légkondicionáló rendszert egy amerikai cég tervezte meg és építette ki. Modern technikával látták el az úgynevezett parancsnoki központot, amely a francia Thomson vállalat műve. Itt egyebek mellett folyamatosan nyomon követhető az ellenséges csapatok mozgása. Az erődöt speciális ajtókkal látták el, amelyek mindenfajta, bomba becsapódása által okozott nyomásingadozásnak is ellenállnak. Mind Tito, mind Szaddám bunkerét előkelő bútorokkal rendezték be. A luxust enyhén szólva nem megvető marsall XIV. Lajos korát idéző lakberendezési cikkekkel vetette körbe magát. Az iraki diktátor igényei is különlegesek voltak, igaz, nem a bútorok miatt. Miután három felesége van, mindegyiküket saját hálószobával látták el. Ezenkívül azonban a bunker még egy negyedik hálószobával is rendelkezik, ahol Szaddám ágyasa fogadja a némi kikapcsolódásra vágyó diktátort. Az iraki elnök elődje két vészkijárattal rendelkezik. Szakértők szerint biztonsági szempontból ez a leggyengébb pontja. Tito bunkerének például öt vészkijárata volt. Ha Szadddám mégis a menekülést választaná, a Tigris partjához jutna el. Feltételezések szerint majdnem biztosra vehető, hogy az iraki elnök jelenleg is föld alatti erődítményében tartózkodik, s innen osztogatja parancsait. Rónay Tamás Szaddám Huszein egyik palotája „trónszékében” Hét napig a sivatagban két amerikai katona hét napot töltött a dél-iraki sivatagban, míg tengerészgyalogosok rájuk nem találtak és megmentették őket. A 3. gépesített gyalogsági hadosztály két karbantartó szerelőjét a tengerészgyalogság Chinook helikoptere vette észre. Jeffrey Klein és Matthew Koppi a The New York Times hétfői száma szerint elmondta: egy tiszt lerobbant Humvee terepjáróját kellett elvontatniuk, miközben a hadosztály északnak vonult. A saját járművük sebességváltója is felmondta a szolgálatot. Eltelt egy nap, két nap, és a segítség csak nem érkezett meg. A két katona lövészárkot ásott, felváltva tartott őrséget éjszaka és hatalmas S. O. S. jeleket rajzolt a homokba. Koppi őrmester Észak-Carolinából verseket írt feleségéhez. A szomjas, éhes és fáradt katonákat egy hét után egy tengerészgyalogos egység találta meg. Kuvaitba vitték őket orvosi ellenőrzésre. MTI Klubrádió 95.3 szerepben A Klubrádiót a Magyar Autóklubtól vette meg a jelenlegi tulajdonos pénzügyi befektetőcsoport másfél évvel ezelőtt. A cél továbbra is az, hogy ez a kereskedelmi hangcsatorna autósoknak szóló beszélgetős műsorokat sugározzon. A Klubrádió több munkatársa korábban a közszolgálati rádióban, illetve a köztévénél dolgozott. Ennek az egyik szakmai következménye az a különös jelenség, hogy egy kereskedelmi rádió szinte közszolgálati szerepet tölt be mint az egyetlen Irakba bejutott magyar haditudósító, Orosz József munkaadója. Orosz korábban a Magyar Rádió munkatársa volt. S noha biztonsági okokból még a mostani főnökei előtt sem fedi fel kapcsolatrendszerét, annak kiépítéséhez minden bizonnyal a „közszolgálati évek” során nyílott alkalma. A Klubrádió főszerkesztője, Bocs- közszolgálati Kay Zsolt számára is megszokott dolog, hogy országos érdeklődésre számot tartó riportokat szerkeszt adásba. Ő ugyanis a Magyar Televízió híradójának a főszerkesztője volt, mielőtt e kereskedelmi adóhoz került. Bocskay szakmai múltjának is köszönhető, hogy a 95,3-as hullámhosszon „csevegő rádió” helyett ma egy komoly híreket sugárzó, mértékadó orgánumot hallgathatnak az autósok. Most ráadásul az összes hazai médiumnál frissebb iraki tudósításokkal. A főszerkesztő megfogalmazása szerint tragikus dolog, hogy kitört a háború, és az lenne a legjobb, ha minél előbb befejeződne. Ebben a helyzetben azonban meg kell ragadni azt az óriási szakmai lehetőséget, hogy a Klubrádió tudósítója az egyetlen magyar riporter Irakban. Pálóczi Antal DIKTÁTOR MINT ADÓTANÁCSADÓ Az iraki bunker építői nem szívesen nyilatkoznak akkori munkájukról. Nem így Karl Esser, akit szinte mindennap megrohamoznak a német televíziók riporterei. A mérnök nem tagadja, büszke művére. Mintha nem is földbe rejtett palotáról, hanem édesgyermekéről beszélne. „Örülök annak, hogy túlélte az I. öbölháborút" - mondta, s hozzátette: „Bárkinek építenék bunkerrendszert, legyen az politikus, király vagy akár diktátor, mert a bunkerek nem tudnak lőni." Esser az iraki elnökkel is találkozott az építkezés idején. „Nem tűnt vérengző fenevadnak" - emlékezik viszsza. „Inkább olyan volt, mint egy arab adótanácsadó.” Nőtt a légi tankolás jelentősége a hosszú utánpótlási vonalakon Logisztikai problémákkal indokolja több nyugati szakértő azt a tényt, hogy a szövetséges erők szárazföldi előrenyomulása megtorpant, a gyors sivatagi előretöréshez ugyanis rengeteg üzemanyagra van szükségük a páncélosoknak. Ezen túlmenően a sivatagi körülmények között alkalmazott, igen fejlett és költséges technikai berendezések karbantartását sem lehet elhanyagolni, ami feltételezi a szárazföldi csapatok időnkénti leállítását vagy lassítását. Szentesi György haditechnikai szakértő kérdéseinkre elmondta, nem véletlen, hogy a háborúban a főszerepet a kivezényelt szárazföldi csapatok jelentős létszáma ellenére is a légierőnek szánták. Nem mintha logisztikai szempontból a repülőeszközök működtetése egyszerűbb feladat lenne, mint a szárazföldi haditechnikáé. A könynyebbséget talán csak az jelenti, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció ebben a háborúban szinte csak olyan repülőeszközöket használ, amelyek képesek a levegőben, repülés közben üzemanyagot átvenni egy tartályrepülőgéptől vagy helikoptertől. Ennek a manővernek igen nagy jelentősége van az iraki háborúban, mivel a szövetségesek a katonák és a fegyverzet zömét messziről, légi úton szállítják a hadszíntérre. A nehézbombázók bázisrepülőterei szintén nagy távolságra vannak az iraki célpontoktól. A vadászbombázók és a harci helikopterek hasznos idejét is a légi tankolás tudja megnövelni. Magától értetődő, hogy a tartálygép fedélzetén lévő töltőberendezéshez illeszkedő fogadószerkezetük van a feltöltendő repülőknek és helikoptereknek. Mint azt a szakértő elmondta, a tartálygépek fenntartása igen költséges, csak globális katonai képességekkel rendelkező országok tartanak ilyeneket szolgálatban. Szabó Iréné v ' v'r/'w, , Két-három harci gépet is kiszolgál egyszerre a KC 135-ös légi utántöltő NATO helyett EU-erők Macedóniában Lord Robertson tegnap Szkopjéban befejezettnek nyilvánította az észak-atlanti szervezet macedóniai békemisszióját, melynek folytatását az öreg kontinens saját gyorsreagálású katonai egysége biztosítja a jövőben. A NATO főtitkára teljes sikernek nevezte a két évvel ezelőtt indított akciót. A boszniai és koszovói tragédia után a balkáni állam a polgárháború szélére sodródott, ezért Macedónia kormánya nemzetközi segítséget kért. Akkor az Európai Unió képtelen volt megbirkózni a feladattal, így NATO-katonák teremtették meg a megbékélés feltételeit. Ez az unió első lehetősége békefenntartó képességének bizonyítására. (Népszava) Heves küzdelmek Afganisztánban Mintegy 80 tálib harcost - köztük több magas rendfokozatú katonai parancsnokot - vett őrizetbe a közép-ázsiai ország rendőrsége tegnap a délkeleti Ghasni tartományban. Eközben Afganisztán keleti részén lázadók több mint egy tucat rakétát és aknát lőttek ki amerikai katonai állásokra. Mint az amerikai hadsereg szóvivője hétfőn elmondta, a támadásban a lövedékek célt tévesztettek, és egyetlen amerikai katona sem sérült meg. Az amerikai haditengerészek nagy pontosságú bombázással válaszoltak, megölve legalább két támadót. (Népszava) Milosevics panaszkodik a médiára A volt jugoszláv elnök hallatlan médiakampánynak nevezte a felesége, Mira Markovics és családja ezen indított „hajszát”. Mindez a hágai törvényszék szakavatott irányítása mellett történik, jelentette ki hétfői tárgyalása elején Szlobodan Milosevics. A láthatóan fáradt, nyúzott arcú Milosevics kijelentette: be akarja bizonyítani, hogy összefüggés van a hágai Nemzetközi Törvényszék tevékenysége és a hét végén felesége ellen indított kampány között. A moszkvai szerb nagykövetség eközben megerősítette, hogy Mira Markovics az orosz fővárosban tartózkodik. (Népszava) Folytatódó összecsapások Izraelben Két palesztin fegyveres életét vesztette a vasárnap, késő este izraeli katonákkal vívott összecsapásban Bét Hanun térségében, egy pedig Necarim közelében. Az izraeli katonai rádió szerint egy csapat palesztin tüzet nyitott egy, a gázai övezettől északkeletre, a határ közelében létesített izraeli ellenőrző pontra, de az izraeli katonák visszaverték a támadást. A rádió nem adott hírt palesztin sebesültekről, sem az izraeliek esetleges veszteségeiről. Ugyancsak vasárnap, késő este izraeli és palesztin források egybehangzó tájékoztatása szerint egy palesztin fegyverest megöltek, hármat pedig foglyul ejtettek az izraeli erők a Gáza várostól délre fekvő Necarim zsidó település közelében. (MTI) Temetnek a tömeggyilkosság túlélői A Srebrenica melletti Potocsariban tegnap helyezték örök nyugalomra az 1995-ös srebrenicai vérengzés első hatszáz, már azonosított áldozatának földi maradványait. Hétfőn reggel több száz autóbusz indult Potocsari felé, melyek az áldozatok családtagjait, barátait szállították a végső kegyeletadás színhelyére. Nem hivatalos becslések szerint a temetésen több mint hétezren vettek részt, köztük Mladen Ivanics bosnyák külügyminiszter is. A balkáni állam miniszteri tanácsa hétfőt gyásznappá nyilvánította. További 250 azonosított áldozat temetését július 11-ére tervezik. (Népszava) Lemondott egy japán miniszter Osima Tadamorinak, az agrártárca irányítójának azért kellett megválnia posztjától, mert hatmillió jent (11 millió forintot) fogadott el adományként a 2000-ben tartott választásokon, és az összeget személyes céljaira költötte. A lemondás igen kellemetlen a népszerűségéből amúgy is rohamosan vesztő Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök és pártja számára. Az elmúlt hónapokban a Koidzumi vezette Liberális Demokrata Párt két törvényhozóját tartóztatták le korrupciós ügyek miatt. A miniszterelnök már amúgy is sokat vesztett népszerűségéből amiatt, hogy - a japán közvélemény többségének álláspontja ellenére - támogatja az Egyesült Államok vezette iraki háborút. (Népszava)