Népszava, 2003. április (131. évfolyam, 76-100. sz.)

2003-04-19 / 92. szám

NÉPSZAVA 2003. ÁPRILIS 19., SZOMBAT HÍR és hátter Nem növekedett a sugárszint a múlt heti műszaki hiba miatt sem a paksi atomerőmű közelében, sem az ország más pont­ján - derült ki több egymástól független szervezet mérései­ből. A rendellenesség nem befolyásolja az atomerőmű élet­tartamának a meghosszabbításával, illetve a blokkok telje­sítménynövelésével kapcsolatos döntést, a hiba ugyanis az ideiglenesen telepített tisztítóberendezésben keletkezett. A paksi erőmű II-es blokkjában elhelyezett tisztító berendezés­ben, feltehetően hűtési hiba miatt, egy hete bekövetkezett rendelle­nességet csütörtökön sorolták át a kettes fokozatból a súlyosabb hármas fokozatba. Az osztrák Global 2000 kör­nyezetvédelmi szervezet tegnap helyszíni méréseket végzett Pak­son. A környezetvédők az Auszt­riából magukkal hozott saját mű­szereiket használták, amelyekkel nyilatkozatuk szerint óránként 90-130 nanosievertes sugárszin­tet mértek, ami megfelel a termé­szetes háttérsugárzási értéknek. A szervezet talajmintákat is vett, amelyeket Bécsben vetnek majd vizsgálat alá. A paksi atomerőmű vezetése korrektnek minősítette az osztrák környezetvédők méré­seit. Az Országos Atomenergia Hi­vatal (OAH) kezdeményezésére egyébként még az elmúlt héten összehangolt sugárszintmérési program indult. A méréseket a földművelésügyi, illetve az egészségügyi tárca mérőhálóza­tai, valamint az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazgatóság és a KFKI Atomenergia Kutató Intézet szakemberei, illetve moz­gó laboratóriumai végzik. Az erő­mű térségében, valamint az attól távolabbi helyszíneken elvégzett mérések szerint a környezetbe csak alig mérhető mértékű radio­aktív anyag jutott ki. Észrevehető - hozzávetőleg tízszázalékos - terhelésnövekedés csak közvetle­nül a rendellenesség bekövetke­zése után, egy héttel ezelőtt volt érzékelhető, akkor néhány óra le­forgása alatt összesen mintegy 100 nanosievertnyi dózis jutott a szabadba. Ez a mennyiség ezred­része a csernobili nukleáris bal­eset idején hazánkat érő sugárter­helésnek. Azóta azonban az OAH szerint nincs mérhető terhelésnö­vekedés. A háttérsugárzást az or­szág húsz pontján az Országos Meteorológiai Szolgálat is méri. Tájékoztatásuk szerint eddig egyetlen mérőhelyen sem tapasz­talták az értékek növekedését a paksi erőműben bekövetkezett üzemzavar miatt. A Greenpeace ennek ellenére azt állítja, hogy az atomerőmű te­rületén veszélyes lehet a radio­aktív sugárzás mértéke, így a zöldszervezet szerint az elmúlt napokban az alkalmazottakat su­gárterhelés érhette. Kalovits Ju­dit, a környezetvédő szervezet magyarországi egyesületének szóvivője lapunknak úgy nyilat­kozott: feltételezésüket alátá­masztja, hogy az erőmű belsejé­ben mért sugárzásról nincsen pontos információ, s ők is csak légmintát vehettek az erőmű köz­vetlen közelében, talajmintavételt nem engedélyeztek számukra. Emellett a zöldszervezet tagjai Pakson dolgozó munkásoktól is olyan híreket kaptak, amelyek szerint az erőmű belsejében a szokottnál magasabb a sugár­szint. Feltételezésüket azok az in­formációk támasztják alá, misze­rint a reaktorban dolgozók közül több embert az erőmű vezetői ha­zaküldtek azzal a kéréssel, hogy mosakodjanak meg és vágják le a hajukat. Azt azonban Kalovits Judit is elismerte, hogy méréseik szerint az erőművön kívül nem mérhető a megszokottnál maga­sabb szint. Lux Iván, az Országos Atom­energia Hivatal nukleáris bizton­sági főosztályának vezetője úgy véli: a mostani üzemzavar nem befolyásolja majd az atomerőmű élettartamának meghosszabbítá­sával és a blokkok teljesítményé­nek növelésével kapcsolatos dön­téseket. A rendellenesség ugyanis nem az erőműblokkban, hanem egy francia-német cég, a Frama­­tome ANP által ideiglenesen tele­pített tisztítóberendezésében tör­tént. Az Európai Unió (EU) atom­energiával kapcsolatos irányelvei­ben az szerepel, hogy két évtize­den belül minden tagországnak gondoskodnia kell az adott or­szágban keletkező radioaktív hul­ladékok elhelyezéséről. Az EU által szabott határidők szerint 2008-ig valamennyi tagállam te­rületén ki kell jelölni a kis és kö­zepes aktivitású sugárzó hulladé­kok elhelyezésére szolgáló táro­lók telephelyét. 2013-ig az adott ország szükségletének megfelelő méretben fel kell építeni az ilyen létesítményeket. 2018-ra pedig valamennyi tagországnak gon­doskodnia kell a nagy aktivitású anyagok, illetve a kiégett fűtőele­mek biztonságos, végleges elhe­lyezéséről. Az egyelőre még nem dőlt el, hogy mi lesz a II-es blokkba ide­iglenesen telepített tisztítóberen­dezésben lévő sérült fűtőelemek sorsa. A kazetták elhelyezésére magyar, orosz és német szakem­berek igyekeznek alternatív meg­oldásokat kidolgozni. Abban az esetben, ha szükségessé válik, az erőműtársaság más országok szakembereit is bevonja majd a probléma megoldásába - tudtuk meg Kováts Balázstól, a Paksi Atomerőmű Rt. tájékoztatási ve­zetőjétől. Kováts Balázs elmondta: az erőműben összesen 2722 szak­ember dolgozik, s közülük több száz karbantartó vett részt a II-es blokkban végzett munkálatok­ban. A dolgozókat a sajtóban megjelent híresztelések ellenére nem érte egészségügyi határérté­ket meghaladó terhelés. Csupán egyetlen dolgozó hajzatának egy részét kellett eltávolítani emiatt, hogy helytelenül használta a védő­maszkot, ám ez a darukezelő is csak a megengedett tizedét kitevő sugárterhelést kapott. Nincs sugárveszély Pakson - jelentette ki a kormányszóvivő is. Gál J. Zoltán az illetékes minisz­terek beszámolóira hivatkozva elmondta: a korábbi napokhoz képest nincs változás a háttérsu­gárzásban. Közölte: hazai és kül­földi szakértők dolgoznak az üzemzavar elhárításán. A sérült fűtőelemeket tartalmazó tisztító­tartály több száz köbméter térfo­gatú medence alján áll, vagyis ez komoly kihívás a szakemberek számára - jegyezte meg. Felkészült-e a kormány a paksi atomerőmű üzemzavarának so­rán felmerülő bármely esemény kezelésére? címmel intézett írás­beli választ igénylő kérdést a mi­niszterelnökhöz Áder János, a Fi­desz parlamenti frakciójának ve­zetője. Azt kérdezi, megtörtént-e a helyzet teljes körű felmérése, az okok elemzése, ennek alapján biztosított-e a kialakult rendellen­esség felszámolásának módszer­tana, személyi és technikai hátte­re. Biztosította-e a vállalat veze­tése a helyszínen dolgozók egész­ségkárosodásának megelőzését, illetve a havi megengedhető su­gárterhelés figyelembevételével van-e kellő számú képzett mun­katárs az elhárítás lebonyolításá­ra? Rendelkezik-e kellő felké­szültséggel az erőmű vezetése a helyzet megoldására, és megfele­lő döntést hozott-e a tisztítási technológia megválasztásakor és beszerzésekor? Végül azt kérde­zi, hogy megnyugtató-e az ország villamosenergia-ellátása. Az 1982-től 1987-ig folyamatosan üzembe állított, négy WER 440/213-as típusú, szovjet gyártmányú blokkal üzemelő atomerőmű élettartamát eredetileg 30 évre ter­vezték, vagyis az első blokkot 2012-ben kellene leállíta­ni. Az erőmű vezetése azonban szeretné elérni, hogy a tervezettnél 20 évvel tovább működhessen az erőmű, s az első blokk végleges leállítása csak 2032-ben történjen meg, a többi egységet pedig az üzembeállítás sorrendjé­ben, egy-egy évvel később állítsák le. Az erőmű kapaci­tása jelenleg 1870 megawatt, ezt az erőmű vezetői összesen mintegy 150 megawattal szeretnék növelni. A paksi erőmű az ország áramszükségletének hozzávető­leg a 40 százalékát elégíti ki, így amíg nem fejeződik be 11-es blokk tervszerű karbantartása, az országos hálózat­ba mintegy tízszázalékos teljesítményt kell más erőmű­ből pótolni. A II-es blokkot március 28-án állították le, és az eredeti tervek szerint május 6-án indítanák újra. Készülnek a tervek a sérült fűtőelemek eltávolítására és biztonságos tárolására Nem nőtt a háttérsugárzás a paksi üzemzavar miatt Az oldalt írta: Illés József, MTI A Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) a nukleáris eseményeket veszélyes­ségük szerint osztályozza. A fokozatokat rögzítő skálát az angol elnevezés - International Nuclear Event Scale, azaz Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála­­ alapján INES-skálának nevezik. A 7 fokú­­ skála - amelyet az IAEA a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) együtt dol­gozott ki - 1990 áprilisában lépett életbe, azóta ezzel minősítik a nukleáris eseményeket. Magyaror­szág 1991. június 1-jén vezette be. A 0-S FOKOZAT olyan eseményekre vonatkozik, amelyek egyáltalán nem veszélyeztetik a bizton­ságot. 1- ES FOKOZAT: rendellenesség Szokatlan esemény az üzemelés vagy üzem területén, amely nem veszélyezteti a biztonságot, de a biztonsági rendszabályok vagy berendezések hibájára enged következtetni, például valamilyen anyaghibára vagy emberi mulasztásra. 2- ES FOKOZAT: üzemzavar Műszaki gond vagy anomália, mely a biztonsági rendszabályok és berendezések újbóli felülvizsgá­latát indokolja - nem feltétlenül súlyos hiba okozza. 3. FOKOZAT: súlyos üzemzavar A hatóságok által engedélyezettnél nagyobb radioaktivitás kerül ki az üzemből. A reaktoron kívül nem kell intézkedéseket tenni, de a biztonsági rendszer további hibái balesethez vezethetnek. 4- ES FOKOZAT: elsősorban létesítményen belüli hatású baleset Nagyobb mennyiségű radioaktivitás kijutása. A közvetlen környezetben termelt vagy raktározott élelmiszereket meg kell vizsgálni, a reaktormag megsérült, az erőműben dolgozókat az egészséget károsító mértékű sugárzás érheti. 5- ÖS FOKOZAT: telephelyen kívüli kockázattal járó baleset Hasadó anyag kilépése. A reaktormag nagy részének súlyos sérülése. Valamely biztonsági terv részleges életbe lépése (például védőhelyiségek felkeresése, evakuálás). 6- OS FOKOZAT: súlyos baleset . Nagy mennyiségű hasadó anyag kilépése. A biztonsági terv egészének életbe léptetése szükséges az egészségkárosodás csökkentése érdekében. 7- ES FOKOZAT: nagyon súlyos baleset A reaktormag nagy részének a védelme megszűnik, hosszú és rövid felezési idejű hasadó­anyag ke­rül ki. Fennáll az akut egészségkárosodás veszélye. Későbbi hatások nagy területen, esetleg több ál­lamban is. Hosszú távú következmények a környezetre. KONCERT AZ ERKEL SZÍNHÁZBAN MÁJUS 4-5. ESTE FÉL 8-KOR, VENDÉG LERCH ISTVÁN Jegyek kaphatók a Ticket Express irodáiban (1061.Andrássy út 18.) telefonon:063030999,valamint az összes i­smert jegyárusító helyen.

Next