Népszava, 2003. április (131. évfolyam, 76-100. sz.)
2003-04-19 / 92. szám
NÉPSZAVA 2003. ÁPRILIS 19., SZOMBAT HÍR és hátter Nem növekedett a sugárszint a múlt heti műszaki hiba miatt sem a paksi atomerőmű közelében, sem az ország más pontján - derült ki több egymástól független szervezet méréseiből. A rendellenesség nem befolyásolja az atomerőmű élettartamának a meghosszabbításával, illetve a blokkok teljesítménynövelésével kapcsolatos döntést, a hiba ugyanis az ideiglenesen telepített tisztítóberendezésben keletkezett. A paksi erőmű II-es blokkjában elhelyezett tisztító berendezésben, feltehetően hűtési hiba miatt, egy hete bekövetkezett rendellenességet csütörtökön sorolták át a kettes fokozatból a súlyosabb hármas fokozatba. Az osztrák Global 2000 környezetvédelmi szervezet tegnap helyszíni méréseket végzett Pakson. A környezetvédők az Ausztriából magukkal hozott saját műszereiket használták, amelyekkel nyilatkozatuk szerint óránként 90-130 nanosievertes sugárszintet mértek, ami megfelel a természetes háttérsugárzási értéknek. A szervezet talajmintákat is vett, amelyeket Bécsben vetnek majd vizsgálat alá. A paksi atomerőmű vezetése korrektnek minősítette az osztrák környezetvédők méréseit. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) kezdeményezésére egyébként még az elmúlt héten összehangolt sugárszintmérési program indult. A méréseket a földművelésügyi, illetve az egészségügyi tárca mérőhálózatai, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a KFKI Atomenergia Kutató Intézet szakemberei, illetve mozgó laboratóriumai végzik. Az erőmű térségében, valamint az attól távolabbi helyszíneken elvégzett mérések szerint a környezetbe csak alig mérhető mértékű radioaktív anyag jutott ki. Észrevehető - hozzávetőleg tízszázalékos - terhelésnövekedés csak közvetlenül a rendellenesség bekövetkezése után, egy héttel ezelőtt volt érzékelhető, akkor néhány óra leforgása alatt összesen mintegy 100 nanosievertnyi dózis jutott a szabadba. Ez a mennyiség ezredrésze a csernobili nukleáris baleset idején hazánkat érő sugárterhelésnek. Azóta azonban az OAH szerint nincs mérhető terhelésnövekedés. A háttérsugárzást az ország húsz pontján az Országos Meteorológiai Szolgálat is méri. Tájékoztatásuk szerint eddig egyetlen mérőhelyen sem tapasztalták az értékek növekedését a paksi erőműben bekövetkezett üzemzavar miatt. A Greenpeace ennek ellenére azt állítja, hogy az atomerőmű területén veszélyes lehet a radioaktív sugárzás mértéke, így a zöldszervezet szerint az elmúlt napokban az alkalmazottakat sugárterhelés érhette. Kalovits Judit, a környezetvédő szervezet magyarországi egyesületének szóvivője lapunknak úgy nyilatkozott: feltételezésüket alátámasztja, hogy az erőmű belsejében mért sugárzásról nincsen pontos információ, s ők is csak légmintát vehettek az erőmű közvetlen közelében, talajmintavételt nem engedélyeztek számukra. Emellett a zöldszervezet tagjai Pakson dolgozó munkásoktól is olyan híreket kaptak, amelyek szerint az erőmű belsejében a szokottnál magasabb a sugárszint. Feltételezésüket azok az információk támasztják alá, miszerint a reaktorban dolgozók közül több embert az erőmű vezetői hazaküldtek azzal a kéréssel, hogy mosakodjanak meg és vágják le a hajukat. Azt azonban Kalovits Judit is elismerte, hogy méréseik szerint az erőművön kívül nem mérhető a megszokottnál magasabb szint. Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris biztonsági főosztályának vezetője úgy véli: a mostani üzemzavar nem befolyásolja majd az atomerőmű élettartamának meghosszabbításával és a blokkok teljesítményének növelésével kapcsolatos döntéseket. A rendellenesség ugyanis nem az erőműblokkban, hanem egy francia-német cég, a Framatome ANP által ideiglenesen telepített tisztítóberendezésében történt. Az Európai Unió (EU) atomenergiával kapcsolatos irányelveiben az szerepel, hogy két évtizeden belül minden tagországnak gondoskodnia kell az adott országban keletkező radioaktív hulladékok elhelyezéséről. Az EU által szabott határidők szerint 2008-ig valamennyi tagállam területén ki kell jelölni a kis és közepes aktivitású sugárzó hulladékok elhelyezésére szolgáló tárolók telephelyét. 2013-ig az adott ország szükségletének megfelelő méretben fel kell építeni az ilyen létesítményeket. 2018-ra pedig valamennyi tagországnak gondoskodnia kell a nagy aktivitású anyagok, illetve a kiégett fűtőelemek biztonságos, végleges elhelyezéséről. Az egyelőre még nem dőlt el, hogy mi lesz a II-es blokkba ideiglenesen telepített tisztítóberendezésben lévő sérült fűtőelemek sorsa. A kazetták elhelyezésére magyar, orosz és német szakemberek igyekeznek alternatív megoldásokat kidolgozni. Abban az esetben, ha szükségessé válik, az erőműtársaság más országok szakembereit is bevonja majd a probléma megoldásába - tudtuk meg Kováts Balázstól, a Paksi Atomerőmű Rt. tájékoztatási vezetőjétől. Kováts Balázs elmondta: az erőműben összesen 2722 szakember dolgozik, s közülük több száz karbantartó vett részt a II-es blokkban végzett munkálatokban. A dolgozókat a sajtóban megjelent híresztelések ellenére nem érte egészségügyi határértéket meghaladó terhelés. Csupán egyetlen dolgozó hajzatának egy részét kellett eltávolítani emiatt, hogy helytelenül használta a védőmaszkot, ám ez a darukezelő is csak a megengedett tizedét kitevő sugárterhelést kapott. Nincs sugárveszély Pakson - jelentette ki a kormányszóvivő is. Gál J. Zoltán az illetékes miniszterek beszámolóira hivatkozva elmondta: a korábbi napokhoz képest nincs változás a háttérsugárzásban. Közölte: hazai és külföldi szakértők dolgoznak az üzemzavar elhárításán. A sérült fűtőelemeket tartalmazó tisztítótartály több száz köbméter térfogatú medence alján áll, vagyis ez komoly kihívás a szakemberek számára - jegyezte meg. Felkészült-e a kormány a paksi atomerőmű üzemzavarának során felmerülő bármely esemény kezelésére? címmel intézett írásbeli választ igénylő kérdést a miniszterelnökhöz Áder János, a Fidesz parlamenti frakciójának vezetője. Azt kérdezi, megtörtént-e a helyzet teljes körű felmérése, az okok elemzése, ennek alapján biztosított-e a kialakult rendellenesség felszámolásának módszertana, személyi és technikai háttere. Biztosította-e a vállalat vezetése a helyszínen dolgozók egészségkárosodásának megelőzését, illetve a havi megengedhető sugárterhelés figyelembevételével van-e kellő számú képzett munkatárs az elhárítás lebonyolítására? Rendelkezik-e kellő felkészültséggel az erőmű vezetése a helyzet megoldására, és megfelelő döntést hozott-e a tisztítási technológia megválasztásakor és beszerzésekor? Végül azt kérdezi, hogy megnyugtató-e az ország villamosenergia-ellátása. Az 1982-től 1987-ig folyamatosan üzembe állított, négy WER 440/213-as típusú, szovjet gyártmányú blokkal üzemelő atomerőmű élettartamát eredetileg 30 évre tervezték, vagyis az első blokkot 2012-ben kellene leállítani. Az erőmű vezetése azonban szeretné elérni, hogy a tervezettnél 20 évvel tovább működhessen az erőmű, s az első blokk végleges leállítása csak 2032-ben történjen meg, a többi egységet pedig az üzembeállítás sorrendjében, egy-egy évvel később állítsák le. Az erőmű kapacitása jelenleg 1870 megawatt, ezt az erőmű vezetői összesen mintegy 150 megawattal szeretnék növelni. A paksi erőmű az ország áramszükségletének hozzávetőleg a 40 százalékát elégíti ki, így amíg nem fejeződik be 11-es blokk tervszerű karbantartása, az országos hálózatba mintegy tízszázalékos teljesítményt kell más erőműből pótolni. A II-es blokkot március 28-án állították le, és az eredeti tervek szerint május 6-án indítanák újra. Készülnek a tervek a sérült fűtőelemek eltávolítására és biztonságos tárolására Nem nőtt a háttérsugárzás a paksi üzemzavar miatt Az oldalt írta: Illés József, MTI A Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) a nukleáris eseményeket veszélyességük szerint osztályozza. A fokozatokat rögzítő skálát az angol elnevezés - International Nuclear Event Scale, azaz Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála alapján INES-skálának nevezik. A 7 fokú skála - amelyet az IAEA a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD) együtt dolgozott ki - 1990 áprilisában lépett életbe, azóta ezzel minősítik a nukleáris eseményeket. Magyarország 1991. június 1-jén vezette be. A 0-S FOKOZAT olyan eseményekre vonatkozik, amelyek egyáltalán nem veszélyeztetik a biztonságot. 1- ES FOKOZAT: rendellenesség Szokatlan esemény az üzemelés vagy üzem területén, amely nem veszélyezteti a biztonságot, de a biztonsági rendszabályok vagy berendezések hibájára enged következtetni, például valamilyen anyaghibára vagy emberi mulasztásra. 2- ES FOKOZAT: üzemzavar Műszaki gond vagy anomália, mely a biztonsági rendszabályok és berendezések újbóli felülvizsgálatát indokolja - nem feltétlenül súlyos hiba okozza. 3. FOKOZAT: súlyos üzemzavar A hatóságok által engedélyezettnél nagyobb radioaktivitás kerül ki az üzemből. A reaktoron kívül nem kell intézkedéseket tenni, de a biztonsági rendszer további hibái balesethez vezethetnek. 4- ES FOKOZAT: elsősorban létesítményen belüli hatású baleset Nagyobb mennyiségű radioaktivitás kijutása. A közvetlen környezetben termelt vagy raktározott élelmiszereket meg kell vizsgálni, a reaktormag megsérült, az erőműben dolgozókat az egészséget károsító mértékű sugárzás érheti. 5- ÖS FOKOZAT: telephelyen kívüli kockázattal járó baleset Hasadó anyag kilépése. A reaktormag nagy részének súlyos sérülése. Valamely biztonsági terv részleges életbe lépése (például védőhelyiségek felkeresése, evakuálás). 6- OS FOKOZAT: súlyos baleset . Nagy mennyiségű hasadó anyag kilépése. A biztonsági terv egészének életbe léptetése szükséges az egészségkárosodás csökkentése érdekében. 7- ES FOKOZAT: nagyon súlyos baleset A reaktormag nagy részének a védelme megszűnik, hosszú és rövid felezési idejű hasadóanyag kerül ki. Fennáll az akut egészségkárosodás veszélye. Későbbi hatások nagy területen, esetleg több államban is. Hosszú távú következmények a környezetre. KONCERT AZ ERKEL SZÍNHÁZBAN MÁJUS 4-5. ESTE FÉL 8-KOR, VENDÉG LERCH ISTVÁN Jegyek kaphatók a Ticket Express irodáiban (1061.Andrássy út 18.) telefonon:063030999,valamint az összes ismert jegyárusító helyen.