Népszava, 2003. április (131. évfolyam, 76-100. sz.)
2003-04-25 / 96. szám
Hatékonyan kell működni Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 15 ezer kis- és középvállalkozása közül csupán minden harmadik vár felkészülten a csatlakozásra, többségük a létéért küzd - mondta lapunknak Urbán Lajos, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke. Sikeresnek mondható a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kistérségi felkészítő sorozat, hiszen a tíz helyszínen összesen 900-an vettek részt. Ez a szám azonban megsokszorozódik a valóságban, hiszen több cég jelezte: az információkat nem csupán saját belső használatára gyűjti, hanem továbbítja azokat partnereinek is. Az azonos érdekeltségi körben tevékenykedő vállalkozások tehát jellemzően összefogtak, s egy-két emberüket küldték el a programokra. A hallgatók a kereskedelmi és iparkamara illetékessége alá tartozó részterületek teljes spektrumát képviselték, a kis- és középvállalkozók mellett a nagyvállalatok is kíváncsiak voltak az ismeretanyagra. Bár Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szívesen vallaná magát ipari térségnek, valójában még mindig az élelmiszer-gazdálkodás, azon belül is a feldolgozóipar a húzóágazat. E téren fokozott volt az érdeklődés azért is, mert lényegesen szigorúbb előadások vannak érvényben az unióban, mint Magyarországon - fogalmazott Urbán Lajos. A megyében 24 ezer vállalkozást regisztráltak, közülük 15 ezer a kis- és középvállalkozás (kkv), s minden harmadik jól halad a felkészüléssel. Ennek a csoportnak azonban legalább a felét nehéz helyzet elé állítja az integráció. Urbán Lajos szerint a többségben még nem tudatosult, milyen nagyságrendű változásokra kell számítani a csatlakozást követően. - Ez olyan nagy lélegzetű ügy, mint a rendszerváltás, s rettentően sok munkát és kötelezettséget ró azokra a vállalkozásokra, amelyek versenyben kívánnak maradni. Egy év múlva számos dolgot már evidenciaként kell kezelniük, s mindezekre most kell felkészülniük - magyarázta az alelnök. Nagy a tét, hiszen aki beszállítóvá akar válni az uniós piacon, pályázatokon akar részt venni a közösségi források megszerzése érdekében, annak minden téren ugyanolyan elvárásoknak kell megfelelnie, mint a mostani tagországok érintett cégeinek. Helyt kell tehát állniuk a nemzetközi versenyben. Az uniós csatlakozást követően más minőségű és más mennyiségű munka vár a hazai cégekre - hívta fel a figyelmet Urbán Lajos. A minőség mellett a hatékonyságra is nagy hangsúlyt kell helyezni, s meg kell tanulni a közösségi bürokrácia működését. A kis- és középvállalkozásoknak sok tennivalójuk van még a technikai és az informatikai fejlesztések terén is. A saját gyártásukhoz nélkülözhetetlen berendezéseknek birtokában vannak ugyan, de az internetelérés nem megoldott számukra. A gyors tájékozódás s reagálási képesség elengedhetetlen a létükhöz. Világossá vált, hogy az informatikai cégek versenye nem hatott a piacra s nem vitte le az árakat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis- és középvállalkozások helyzetét meghatározta az elmúlt időszak árfolyam-politikája. Az emiatt jelentkező bevételkiesés hátrányos helyzetbe hozta a kkv-kat, s a nem kiszámítható mértékű minimálbér-emelés is többletterhet rótt rájuk - fogalmazott az alelnök. Sok cégnek a létéért kellett vagy kell küzdenie, s a fennmaradásért vívott harcban képtelenek erőiket a csatlakozással bővülő piaci versenyre, illetve a felkészülésre fordítani. A fejlesztésekhez tőketartalék kellene. Éppen ezért Urbán Lajos szerint meg kellene nézni, ki jó adós és ki nem. Aki ugyanis az elmúlt két évben elmaradt a köztartozásaival, korábban azonban rendesen fizette őket, az saját hibáján kívül vált fizetésképtelenné. Számukra 3-5 éves, kamatmentes részletfizetés biztosítását javasolja a kamarai vezető. Holubár Zita : „Fontos az információszerzés” 2003. ÁPRILIS 25., PÉNTEK A népszavazással és tagságunkkal nem befejeződött, éppenséggel elkezdődött a felkészülés a versenyképesség megőrzésére, elérésére. A kormányzat támogatja a kis- és középvállalkozókat, akik a hazai gazdaság derékhadát jelentik. Erről is beszélgettünk Gérnyi Gáborral, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kis- és középvállalkozások integrációs felkészítését koordináló főosztályvezetőjével. - A népszavazás után de facto az Európai Unió tagjai lettünk. Mire számíthatnak a hazai vállalkozók a hátralévő egy évben, amíg de jure is tagok leszünk? - A népszavazás után is folytatódik a felkészítési program. Már a sorozat elején is világossá tettük, ez nem egy kampány, hanem szakmai felkészítő országjárás. A 150 kistérség felkészítése valamikor 2004 májusában fejeződik be. Az első ütemben 30 kistérségben fordultunk meg, Fejér, Bács-Kiskun, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, valamint Sopron, Lövő, Fertő kistérségben. - Milyen tapasztalatokat szűrtek le a tájékoztató előadások során? - Kedvező tapasztalatokat szereztünk, még akkor is, ha a részvétel megyénként eltérő volt. A kezdet a Fejér megyei Sárbogárdon biztató volt, hiszen ott az első rendezvényen 200 érdeklődő vállalkozó jelent meg. Fejér megyében a februári zord időjárás ellenére is sokan vettek részt a tájékoztató előadásokon. Holott Fejér megye sem csak az országos átlagnál fejlettebb régiókból áll. A bicskei, enyingi vagy a már említett sárbogárdi kistérség jelentős gondokkal küszködik. Székesfehérvár, Mór és Dunaújváros is válságos időszakot él át, mert a befektetők egy része tőlünk keletebbre helyezte át termelését, és meg kell várni, amíg az új befektetők megérkeznek. Meggyőződésem azonban, hogy ezek a városi kistérségek a jelenlegi nehézségeket átvészelik. A vidéki kistérségek gondjait viszont csak hoszszabb távon lehet megoldani. Bács-Kiskun megyében várakozásainkat meghaladó volt az érdeklődés. Ellenkező tapasztalatokat szereztünk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol kevesebben jöttek el a találkozókra, mint ahogyan mi gondoltuk. Ez még akkor is elemzésre késztet minket, ha a programsorozat egybeesett a tavaszi munkák kezdetével, ami egy - jelentős részben - mezőgazdasági tevékenységből élő térségben fontos szempont. Azt hiszem, ebbe a megyébe egy későbbi időpontban vissza kell térnünk. - Milyen tartalommal töltötték meg a tájékoztató-, felkészítőprogramot? - Az általános európai uniós tudnivalók mellett nagy hangsúlyt fektettünk a szakmaspecifikus információk átadására. Az általános tudnivalókat és ismereteket összefoglaló tájékoztatókat igyekeztünk rövidre fogni. Nagyon fontos, hogy egy-egy kistérség vállalkozóit a kistérség gazdasági struktúrájának megfelelően készítjük fel. Ahol az emberek elsősorban állattenyésztésből élnek, ott nyilván az azzal összefüggő kérdésekkel foglalkozunk, máshol az ipari vállalkozások vagy adott esetben a szőlő- és borágazat feladataira összpontosítunk. Az előadók területük elismert szakemberei voltak és továbbra is számítunk rájuk. Őket a kamarák, az érdekképviseleti, valamint szakmai szervezetek, köztestületek javasolták. Természetesen arra is szükség van, hogy a vállalkozók megismerhessék egyebek mellett a Nemzeti Fejlesztési Terv fogalmát. Azzal szembesültünk, hogy a kis- és középvállalkozók nem elhanyagolható hányada nem is ismerte ezt a tervezetet. Arra is választ kívánunk adni, hogy a hivatalos csatlakozásig, amíg az uniós pénzforrásokat is igénybe lehet majd venni, milyen nemzeti támogatási lehetőségeket vehetnek igénybe. Milyen konkrét támogatási formák segítik a kis- és középvállalkozókat? - Egyebek mellett pályázatok, vissza nem térítendő kamattámogatások és kedvező hitelek között válogathatnak. - A program melyik része iránt volt a legnagyobb érdeklődés? -Az előadások után megindult a kérdezz-felelek fejezet, s ez valósággal felvillanyozta a résztvevőket. Kérdéseket tettek fel vagy elmondták a véleményüket egy adott témában. Az is gyakran előfordult, hogy valamelyik vállalkozó valóságos kiselőadást tartott bizonyos kérdésekről, és az előadó azt egészítette ki. A tájékoztatók során ilyenkor sok tévhit is felszínre került, s ezek a beszélgetések jó alkalmat teremtettek arra, hogy ezeket a félvagy teljesen hamis információkat a helyükre tegyük. - Mennyire felkészültek a kis- és középvállalkozók? - Nyilván vannak kevésbé és jobban felkészült vállalkozók. Az eddigi 30 kistérségben megtartott programsorozat bebizonyította, hogy a kérdések zöme igen célirányos volt, tehát az érdeklődő azért már tisztában volt az uniós követelmények alapjaival. Az alapismeretek mellett jó néhányan a szakmai szabályozás rájuk érvényes előírásait is többé-kevésbé ismerik. Az tehát sommás és igazságtalan megállapítás, hogy a hazai kis- és középvállalkozók teljesen tájékozatlanok és felkészületlenek az unióra. Elsődlegesnek tartottuk és tartjuk a szakmai hitelességet. Az embereknek nem arra van szükségük, hogy valaki a mindenttudás látszatát keltse, hanem arra, hogy használható ismeretekhez jussanak. Különösen az unió mezőgazdasági jogrendszere olyan sokrétű és bonyolult, hogy a még oly felkészült előadó sem tudhat fejből és kapásból mindent. Ki kell hangsúlyoznom, hogy nem ez volt a jellemző, a programban részt vevő előadók a legfrissebb információkat adhatták át a hallgatóságnak. - Összességében hányan vettek részt a felkészítő programsorozaton? - Összesen 3547 vállalkozó látogatott el a tájékoztatókra 2003. február 4. és április 10. között. Helyszínenként általában 80-120 vállalkozó jött el. Az európai uniós csatlakozási szerződés aláírását követően az érdeklődés további növekedésére számítok. Azt gondolom, hogy a tájékoztatóprogramnak most jött el az ideje. Korábban az emberek még nem érezték igazán szükségét. Most már tudják, hogy a csatlakozás megtörténik. - Mikor indul a következő programsorozat? - Jelenleg Nógrád megyében folytatódik a programsorozat. Májusban Heves, május végén, június elején Borsod-Abaúj- Zemplén megyében találkozunk a vállalkozókkal. Június-júliusban Zala és Baranya megye következik. Nyáron két hónap szünet következik, hiszen a szabadság, nyaralás, illetve a mezőgazdasági vidékeken az aratás miatt kevesen jönnének el a felkészítő előadásokra. Partnereink, a kamarák és az önkormányzatok is azt jelezték, erre az időszakra ne szervezzünk találkozókat. Szeptember 8-tól december 5-ig ismét beindul a sorozat Pest, Vas, Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Komárom-Esztergom megyében. Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Hajdú-Bihar, valamint Veszprém megye 2004-ben kerül sorra. Úgy vélem, feladatunk a csatlakozás ünnepi pillanatival sem érnek véget, hiszen az igazán konkrét kérdésekre akkor kell majd választ adnunk. Nem szabad hagyni, hogy az emberek a kétségeikkel és kérdéseikkel magukra maradjanak. Bihari Tamás A kistérségi felkészítés esélyt jelent a kis- és középvállalkozóknak az egységes piacon való talpon maradásra „Nem szabad az embereket magukra hagyni” / „A térség gazdasági struktúrájának megfelelően készítjük fel a cégeket" Kis- és középvállalkozások EU-felkészítő programja KISTÉRSÉG MEGNEVEZÉSE FELKÉSZÍTÉS IDŐPONTJA Nagykáta Szeptember 9. kedd 13 óra Monor Szeptember 10. szerda 13 óra Nógrád megye (6 kistérség) Április 23-30. Dabas Szeptember 11. csütörtök 13 óra Balassagyarmat Április 23. szerda 13 óra Gyál Szeptember 12. péntek 11 óra Rétság Április 24. csütörtök 13 óra Ráckeve Szeptember 15. hétfő 13 óra Bátonyterenye Április 25. péntek 10 óra Budaörs Szeptember 16. kedd 13 óra Zala megye, Nagykanizsa Április 26. szombat 11 óra Pilisvörösvár Szeptember 17. szerda 13 óra Pásztó Április 28. hétfő 13 óra Szentendre Szeptember 18. csütörtök 13 óra Szécsény Április 29. kedd 13 óra Dunakeszi Szeptember 19. péntek 11 óra Salgótarján Április 30. szerda 10 óra Szob Szeptember 21. hétfő 13 óra Vác Szeptember 23. kedd 13 óra Heves megye (6 kistérség) Május 12-16. Aszód Szeptember 24. szerda 13 óra Heves Május 12. hétfő 13 óra Gödöllő Szeptember 25. csütörtök 13 óra Füzesabony Május 13. kedd 13 óra Hatvan Május 14. szerda 11 óra Vas megye (9 kistérség) Október 6-16. Gyöngyös Május 14. szerda 13 óra Szentgotthárd Október 6. hétfő 13 óra Pétervására Május 15. csütörtök 13 óra Őriszentpéter Október 7. kedd 13 óra Eger Május 16. péntek 11 óra Körmend Október 8. szerda 13 óra Vasvár Október 9. csütörtök 13 óra Borsod-A.-Z. m. (11 kistérség) Május 26.—június 6. Sárvár Október 10. péntek 11 óra Mezőkövesd Május 26. hétfő 13 óra Celldömölk Október 13. hétfő 13 óra Tiszaújváros Május 27. kedd 13 óra Csepreg Október 14. kedd 13 óra Szerencs Május 28. szerda 13 óra Kőszeg Október 15. szerda 13 óra Sárospatak Május 29. csütörtök 13 óra Szombathely Október 16. csütörtök 13 óra Sátoraljaújhely Május 30. péntek 10 óra Encs Június 2. hétfő 13 óra Győr-Moson-Sopron m. (6 kistérség) Október 27-31. Szikszó Június 3. kedd 13 óra Mosonmagyaróvár Október 27. hétfő 13 óra Kazincbarcika Június 4. szerda 11 óra Csorna Október 28. kedd 13 óra Edelény Június 4. szerda 13 óra Kapuvár Október 19. szerda 13 óra Ózd Június 5. csütörtök 13 óra Tét Október 30. csütörtök 13 óra Miskolc Június 11. péntek 10 óra Győr Október 31. péntek 10 óra Lövő, Fertőd, Sopron Korábban megtartva Zala megye (6 kistérség) Június 16-20. Keszthely Június 16. hétfő 13 óra Csongrád megye (7 kistérség) November 10-18. Zalaszentgrót Június 17. kedd 13 óra Csongrád November 10. hétfő 13 óra Lenti Június 18. szerda 13 óra Szentes November 11. kedd 13 óra Letenye Június 19. csütörtök 13 óra Hódmezővásárhely November 12. szerda 13 óra Zalaegerszeg Június 20. péntek 11 óra Kistelek November 13. csütörtök 13 óra Nagykanizsa Megtartva: április 26. Mórahalom November 14. péntek 10 óra Makó November 17. hétfő 13 óra Baranya megye (8 kistérség) Június 30.—július 9. Szeged November 18. kedd 13 óra Sásd Június 30. hétfő 13 óra Komló Július 1. kedd 13 óra Komárom-Esztergom m. (7 kistérség)November 27.dec. 5. Pécsvárad Július 2. szerda 13 óra Esztergom November 27. csütörtök 13 óra Siklós Július 3. csütörtök 13 óra Dorog November 28. péntek 11 óra Mohács Július 4. péntek 11 óra Oroszlány December 1. hétfő 13 óra Sellye Július 7. hétfő 13 óra Tata December 2. kedd 13 óra Szigetvár Július 8. kedd 13 óra Kisbér December 3. szerda 13 óra Pécs Július 9. szerda 13 óra Komárom December 4. csütörtök 13 óra Tatabánya December 5. péntek 11 óra Pest megye (14 kistérség) Szeptember 8-25. Cegléd Szeptember 8. hétfő 13 óra Az egyes helyszínek és kezdési időpontok változhatnak! Az EU házhoz jön megjelenését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatja AZ EJ HÁZHOZ JÖVŐ NÉPSZAVAI .