Népszava, 2003. április (131. évfolyam, 76-100. sz.)

2003-04-25 / 96. szám

Hatékonyan kell működni Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gye 15 ezer kis- és középvállal­kozása közül csupán minden harmadik vár felkészülten a csatlakozásra, többségük a lé­téért küzd - mondta lapunknak Urbán Lajos, a Szabolcs-Szat­­már-Bereg Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara alelnöke. Sikeresnek mondható a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kistérségi felkészítő sorozat, hiszen a tíz helyszínen összesen 900-an vet­tek részt. Ez a szám azonban megsokszorozódik a valóságban, hiszen több cég jelezte: az infor­mációkat nem csupán saját belső használatára gyűjti, hanem továb­bítja azokat partnereinek is. Az azonos érdekeltségi körben tevé­kenykedő vállalkozások tehát jel­lemzően összefogtak, s egy-két emberüket küldték el a progra­mokra. A hallgatók a kereskedel­mi és iparkamara illetékessége alá tartozó részterületek teljes spektrumát képviselték, a kis- és középvállalkozók mellett a nagy­­vállalatok is kíváncsiak voltak az ismeretanyagra. Bár Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szívesen vallaná magát ipari térségnek, valójában még mindig az élelmiszer-gazdálko­dás, azon belül is a feldolgozó­­ipar a húzóágazat. E téren foko­zott volt az érdeklődés azért is, mert lényegesen szigorúbb előadások vannak érvényben az unió­­ban, mint Magyarországon - fo­galmazott Urbán Lajos. A megyé­ben 24 ezer vállalkozást regiszt­ráltak, közülük 15 ezer a kis- és középvállalkozás (kkv), s minden harmadik jól halad a felkészülés­sel. Ennek a csoportnak azonban legalább a felét nehéz helyzet elé állítja az integráció. Urbán Lajos szerint a többség­ben még nem tudatosult, milyen nagyságrendű változásokra kell számítani a csatlakozást követő­en. - Ez olyan nagy lélegzetű ügy, mint a rendszerváltás, s rettentő­en sok munkát és kötelezettséget ró azokra a vállalkozásokra, ame­lyek versenyben kívánnak ma­radni. Egy év múlva számos dol­got már evidenciaként kell kezel­niük, s mindezekre most kell fel­készülniük - magyarázta az alel­­nök. Nagy a tét, hiszen aki be­szállítóvá akar válni az uniós pia­con, pályázatokon akar részt ven­ni a közösségi források megszer­zése érdekében, annak minden té­ren ugyanolyan elvárásoknak kell megfelelnie, mint a mostani tag­országok érintett cégeinek. Helyt kell tehát állniuk a nemzetközi versenyben. Az uniós csatlako­zást követően más minőségű és más mennyiségű munka vár a hazai cégekre - hívta fel a figyel­met Urbán Lajos. A minőség mel­lett a hatékonyságra is nagy hangsúlyt kell helyezni, s meg kell tanulni a közösségi bürokrá­cia működését. A kis- és középvállalkozások­nak sok tennivalójuk van még a technikai és az informatikai fej­lesztések terén is. A saját gyártá­sukhoz nélkülözhetetlen berende­zéseknek birtokában vannak ugyan, de az internetelérés nem megoldott számukra. A gyors tá­jékozódás s reagálási képesség elengedhetetlen a létükhöz. Vilá­gossá vált, hogy az informatikai cégek versenye nem hatott a piac­ra s nem vitte le az árakat. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kis- és középvállalkozá­sok helyzetét meghatározta az el­múlt időszak árfolyam-politikája. Az emiatt jelentkező bevételki­esés hátrányos helyzetbe hozta a kkv-kat, s a nem kiszámítható mértékű minimálbér-emelés is többletterhet rótt rájuk - fogal­mazott az alelnök. Sok cégnek a létéért kellett vagy kell küzdenie, s a fennmaradásért vívott harcban képtelenek erőiket a csatlakozás­sal bővülő piaci versenyre, illetve a felkészülésre fordítani. A fej­lesztésekhez tőketartalék kellene. Éppen ezért Urbán Lajos szerint meg kellene nézni, ki jó adós és ki nem. Aki ugyanis az elmúlt két évben elmaradt a köztartozásai­val, korábban azonban rendesen fizette őket, az saját hibáján kívül vált fizetésképtelenné. Számukra 3-5 éves, kamatmentes részletfi­zetés biztosítását javasolja a ka­marai vezető. Holubár Zita : „Fontos az információszerzés” 2003. ÁPRILIS 25., PÉNTEK ­ A népszavazással és tagságunkkal nem befejeződött, éppenség­gel elkezdődött a felkészülés a versenyképesség megőrzésére, elérésére. A kormányzat támogatja a kis- és középvállalkozókat, akik a hazai gazdaság derékhadát jelentik. Erről is beszélgettünk Gérnyi Gáborral, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kis- és középvállalkozások integrációs felkészítését koordináló főosz­tályvezetőjével. - A népszavazás után de facto az Európai Unió tagjai lettünk. Mi­re számíthatnak a hazai vállal­kozók a hátralévő egy évben, amíg de jure is tagok leszünk? - A népszavazás után is folyta­tódik a felkészítési program. Már a sorozat elején is világossá tettük, ez nem egy kampány, ha­nem szakmai felkészítő ország­járás. A 150 kistérség felkészíté­se valamikor 2004 májusában fejeződik be. Az első ütemben 30 kistérségben fordultunk meg, Fejér, Bács-Kiskun, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében, vala­mint Sopron, Lövő, Fertő kistér­ségben. - Milyen tapasztalatokat szűr­tek le a tájékoztató előadások során? - Kedvező tapasztalatokat szereztünk, még akkor is, ha a részvétel megyénként eltérő volt. A kezdet a Fejér megyei Sárbogárdon biztató volt, hiszen ott az első rendezvényen 200 ér­deklődő vállalkozó jelent meg. Fejér megyében a februári zord időjárás ellenére is sokan vettek részt a tájékoztató előadásokon. Holott Fejér megye sem csak az országos átlagnál fejlettebb régi­ókból áll. A bicskei, enyingi vagy a már említett sárbogárdi kistérség jelentős gondokkal küszködik. Szék­esfehérvár, Mór és Dunaújváros is válságos idő­szakot él át, mert a befektetők egy része tőlünk keletebbre he­lyezte át termelését, és meg kell várni, amíg az új befektetők megérkeznek. Meggyőződésem azonban, hogy ezek a városi kis­térségek a jelenlegi nehézsége­ket átvészelik. A vidéki kistérsé­gek gondjait viszont csak hosz­­szabb távon lehet megoldani. Bács-Kiskun megyében várako­zásainkat meghaladó volt az ér­deklődés. Ellenkező tapasztala­tokat szereztünk Szabolcs-Szat­már-Bereg megyében, ahol ke­vesebben jöttek el a találkozók­ra, mint ahogyan mi gondoltuk. Ez még akkor is elemzésre kész­tet minket, ha a programsorozat egybeesett a tavaszi munkák kezdetével, ami egy - jelentős részben - mezőgazdasági tevé­kenységből élő térségben fontos szempont. Azt hiszem, ebbe a megyébe egy későbbi időpont­ban vissza kell térnünk. - Milyen tartalommal töltötték meg a tájékoztató-, felkészítő­programot? - Az általános európai uniós tudnivalók mellett nagy hang­súlyt fektettünk a szakmaspecifi­kus információk átadására. Az általános tudnivalókat és ismere­teket összefoglaló tájékoztatókat igyekeztünk rövidre fogni. Na­gyon fontos, hogy egy-egy kis­térség vállalkozóit a kistérség gazdasági struktúrájának megfe­lelően készítjük fel. Ahol az em­berek elsősorban állattenyésztés­ből élnek, ott nyilván az azzal összefüggő kérdésekkel foglal­kozunk, máshol az ipari vállal­kozások vagy adott esetben a szőlő- és borágazat feladataira összpontosítunk. Az előadók te­rületük elismert szakemberei voltak és továbbra is számítunk rájuk. Őket a kamarák, az érdek­­képviseleti, valamint szakmai szervezetek, köztestületek java­solták. Természetesen arra is szükség van, hogy a vállalkozók megismerhessék egyebek mel­lett a Nemzeti Fejlesztési Terv fogalmát. Azzal szembesültünk, hogy a kis- és középvállalkozók nem elhanyagolható hányada nem is ismerte ezt a tervezetet. Arra is választ kívánunk adni, hogy a hivatalos csatlakozásig, amíg az uniós pénzforrásokat is igénybe lehet majd venni, mi­lyen nemzeti támogatási lehető­ségeket vehetnek igénybe.­­ Milyen konkrét támogatási formák segítik a kis- és közép­­vállalkozókat? - Egyebek mellett pályázatok, vissza nem térítendő kamattá­mogatások és kedvező hitelek között válogathatnak. - A program melyik része iránt volt a legnagyobb érdeklődés? -Az előadások után megindult a kérdezz-felelek fejezet, s ez va­lósággal felvillanyozta a résztve­vőket. Kérdéseket tettek fel vagy elmondták a véleményüket egy adott témában. Az is gyakran előfordult, hogy valamelyik vál­lalkozó valóságos kiselőadást tartott bizonyos kérdésekről, és az előadó azt egészítette ki. A tá­jékoztatók során ilyenkor sok tévhit is felszínre került, s ezek a beszélgetések jó alkalmat terem­tettek arra, hogy ezeket a fél­vagy teljesen hamis információ­kat a helyükre tegyük. - Mennyire felkészültek a kis- és középvállalkozók? - Nyilván vannak kevésbé és jobban felkészült vállalkozók. Az eddigi 30 kistérségben meg­tartott programsorozat bebizo­nyította, hogy a kérdések zöme igen célirányos volt, tehát az ér­deklődő azért már tisztában volt az uniós követelmények alapjai­val. Az alapismeretek mellett jó néhányan a szakmai szabályozás rájuk érvényes előírásait is töb­­bé-kevésbé ismerik. Az tehát sommás és igazságtalan megál­lapítás, hogy a hazai kis- és kö­zépvállalkozók teljesen tájéko­zatlanok és felkészületlenek az unióra. Elsődlegesnek tartottuk és tartjuk a szakmai hitelességet. Az embereknek nem arra van szükségük, hogy valaki a min­­denttudás látszatát keltse, hanem arra, hogy használható ismere­tekhez jussanak. Különösen az unió mezőgazdasági jogrendsze­re olyan sokrétű és bonyolult, hogy a még oly felkészült előadó sem tudhat fejből és kapásból mindent. Ki kell hangsúlyoz­nom, hogy nem ez volt a jellem­ző, a programban részt vevő elő­adók a legfrissebb információkat adhatták át a hallgatóságnak. - Összességében hányan vet­tek részt a felkészítő programso­rozaton? - Összesen 3547 vállalkozó látogatott el a tájékoztatókra 2003. február 4. és április 10. kö­zött. Helyszínenként általában 80-120 vállalkozó jött el. Az eu­rópai uniós csatlakozási szerző­dés aláírását követően az érdek­lődés további növekedésére szá­mítok. Azt gondolom, hogy a tá­jékoztatóprogramnak most jött el az ideje. Korábban az embe­rek még nem érezték igazán szükségét. Most már tudják, hogy a csatlakozás megtörténik. - Mikor indul a következő programsorozat? - Jelenleg Nógrád megyében folytatódik a programsorozat. Májusban Heves, május végén, június elején Borsod-Abaúj- Zemplén megyében találkozunk a vállalkozókkal. Június-július­ban Zala és Baranya megye kö­vetkezik. Nyáron két hónap szü­net következik, hiszen a szabad­ság, nyaralás, illetve a mezőgaz­dasági vidékeken az aratás miatt kevesen jönnének el a felkészítő előadásokra. Partnereink, a ka­marák és az önkormányzatok is azt jelezték, erre az időszakra ne szervezzünk találkozókat. Szep­tember 8-tól december 5-ig is­mét beindul a sorozat Pest,­ Vas, Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Komárom-Esztergom megyé­ben. Jász-Nagykun-Szolnok, Békés és Hajdú-Bihar, valamint Veszprém megye 2004-ben ke­rül sorra. Úgy vélem, feladatunk a csatlakozás ünnepi pillanatival sem érnek véget, hiszen az iga­zán konkrét kérdésekre akkor kell majd választ adnunk. Nem szabad hagyni, hogy az emberek a kétségeikkel és kérdéseikkel magukra maradjanak. Bihari Tamás A kistérségi felkészítés esélyt jelent a kis- és középvállalkozóknak az egységes piacon való talpon maradásra „Nem szabad az embereket magukra hagyni” / „A térség gazdasági struktúrájának megfelelően készítjük fel a cégeket" Kis- és középvállalkozások EU-felkészítő programja KISTÉRSÉG MEGNEVEZÉSE FELKÉSZÍTÉS IDŐPONTJA Nagykáta Szeptember 9. kedd 13 óra Monor Szeptember 10. szerda 13 óra Nógrád megye (6 kistérség) Április 23-30. Dabas Szeptember 11. csütörtök 13 óra Balassagyarmat Április 23. szerda 13 óra Gyál Szeptember 12. péntek 11 óra Rétság Április 24. csütörtök 13 óra Ráckeve Szeptember 15. hétfő 13 óra Bátonyterenye Április 25. péntek 10 óra Budaörs Szeptember 16. kedd 13 óra Zala megye, Nagykanizsa Április 26. szombat 11 óra Pilisvörösvár Szeptember 17. szerda 13 óra Pásztó Április 28. hétfő 13 óra Szentendre Szeptember 18. csütörtök 13 óra Szécsény Április 29. kedd 13 óra Dunakeszi Szeptember 19. péntek 11 óra Salgótarján Április 30. szerda 10 óra Szob Szeptember 21. hétfő 13 óra Vác Szeptember 23. kedd 13 óra Heves megye (6 kistérség) Május 12-16. Aszód Szeptember 24. szerda 13 óra Heves Május 12. hétfő 13 óra Gödöllő Szeptember 25. csütörtök 13 óra Füzesabony Május 13. kedd 13 óra Hatvan Május 14. szerda 11 óra Vas megye (9 kistérség) Október 6-16. Gyöngyös Május 14. szerda 13 óra Szentgotthárd Október 6. hétfő 13 óra Pétervására Május 15. csütörtök 13 óra Őriszentpéter Október 7. kedd 13 óra Eger Május 16. péntek 11 óra Körmend Október 8. szerda 13 óra Vasvár Október 9. csütörtök 13 óra Borsod-A.-Z. m. (11 kistérség) Május 26.—június 6. Sárvár Október 10. péntek 11 óra Mezőkövesd Május 26. hétfő 13 óra Celldömölk Október 13. hétfő 13 óra Tiszaújváros Május 27. kedd 13 óra Csepreg Október 14. kedd 13 óra Szerencs Május 28. szerda 13 óra Kőszeg Október 15. szerda 13 óra Sárospatak Május 29. csütörtök 13 óra Szombathely Október 16. csütörtök 13 óra Sátoraljaújhely Május 30. péntek 10 óra Encs Június 2. hétfő 13 óra Győr-Moson-Sopron m. (6 kistérség) Október 27-31. Szikszó Június 3. kedd 13 óra Mosonmagyaróvár Október 27. hétfő 13 óra Kazincbarcika Június 4. szerda 11 óra Csorna Október 28. kedd 13 óra Edelény­­ Június 4. szerda 13 óra Kapuvár Október 19. szerda 13 óra Ózd Június 5. csütörtök 13 óra Tét Október 30. csütörtök 13 óra Miskolc Június 11. péntek 10 óra Győr Október 31. péntek 10 óra Lövő, Fertőd, Sopron Korábban megtartva Zala megye (6 kistérség) Június 16-20. Keszthely Június 16. hétfő 13 óra Csongrád megye (7 kistérség) November 10-18. Zalaszentgrót Június 17. kedd 13 óra Csongrád November 10. hétfő 13 óra Lenti Június 18. szerda 13 óra Szentes November 11. kedd 13 óra Letenye Június 19. csütörtök 13 óra Hódmezővásárhely November 12. szerda 13 óra Zalaegerszeg Június 20. péntek 11 óra Kistelek November 13. csütörtök 13 óra Nagykanizsa Megtartva: április 26. Mórahalom November 14. péntek 10 óra Makó November 17. hétfő 13 óra Baranya megye (8 kistérség) Június 30.—július 9. Szeged November 18. kedd 13 óra Sásd Június 30. hétfő 13 óra Komló Július 1. kedd 13 óra Komárom-Esztergom m. (7 kistérség)November 27.­dec. 5. Pécsvárad Július 2. szerda 13 óra Esztergom November 27. csütörtök 13 óra Siklós Július 3. csütörtök 13 óra Dorog November 28. péntek 11 óra Mohács Július 4. péntek 11 óra Oroszlány December 1. hétfő 13 óra Sellye Július 7. hétfő 13 óra Tata December 2. kedd 13 óra Szigetvár Július 8. kedd 13 óra Kisbér December 3. szerda 13 óra Pécs Július 9. szerda 13 óra Komárom December 4. csütörtök 13 óra Tatabánya December 5. péntek 11 óra Pest megye (14 kistérség) Szeptember 8-25. Cegléd Szeptember 8. hétfő 13 óra Az egyes helyszínek és kezdési időpontok változhatnak! Az EU házhoz jön megjelenését a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium támogatja AZ EJ HÁZHOZ JÖV­Ő NÉPSZAVAI .

Next