Népszava, 2003. május (131. évfolyam, 101-126. sz.)

2003-05-14 / 111. szám

NÉPSZAVA 2003. MÁJUS 14., SZERDA BELFÖLD 3 Parlamenti vita az egészségügyről: maradt az ellentétes álláspont Nem sérülhetnek a betegek jogai Vitanapot tartottak a magyar egész­ségügyről tegnap a parlamentben. A kormányoldal és az ellenzék is nagy­részt a kórháztörvény kapcsán már elhangzott nézeteit ismételte, a véle­mények továbbra sem közeledtek. Magyar egészségügy: a betegek vagy a profit védelme címmel politikai vitát tartottak a Fidesz kezdeményezésére tegnap a parlamentben. A vitanap cí­mét a kormánypárti képviselők kriti­zálták, Csehák Judit egészségügyi szo­ciális és családügyi miniszter a betegek érdekének és a profitnak a szembeállí­tását áldillemának nevezte. Az ellenzék pedig az intézményi törvényt kifogá­solta, és annak a véleménynek adott hangot, hogy a kormány az elmúlt egy évben az egészségügy területén csak rombolt és bizonytalanságot keltett. A vitában a kórháztörvény tárgyalá­sa során már fölvetett témákat járták körül. A mintegy négyórás eszmecse­rén ismét nem közeledett a parlamenti patkó két­­oldalán ülők álláspontja. Egyetértés csak abban volt, hogy a be­tegek érdekeit kell szem előtt tartani és az egészségügyi ellátás színvonalát ja­vítani kell. Csehák Judit azt mondta, nem árusítják ki az egészségügyi va­gyont, nem sérül az egészségügyi ellá­táshoz való alkotmányos jog, a beteg­­ellátás színvonala pedig javulni fog. Hangsúlyozta, minden ellenkező állí­tás ellenére nem kell fizetniük a bete­geknek az ellátásért. Csehák közölte, a kórháztörvény célja nem a tulajdonos­­váltás, hanem a hatékony gazdálkodá­si fomnák bevezetése, és az állam nem vonul ki az egészségügy finanszírozá­sából, csak a szolgáltatások fejleszté­sének idejét akarja lerövidíteni egy tíz­éves programra. A fideszes Selmeczi Gabriella sze­rint a következő évben az esélyegyen­lőség érdekében ki kell egyenlíteni a gyógyszerköltségeket, csökkenteni kell a várakozási időt, az áremelkedés megállításáért több évre szóló megálla­podást kell kötni a gyógyszergyártók­kal. Úgy vélte, a kormánynak garanci­át kell vállalnia arra, hogy a betegek­nek ne kelljen fizetniük az egészség­­ügyi ellátásért, és szorgalmazta, hogy állítsanak fel egy, az egészségügyi szolgáltatások minőségét ellenőrző in­tézményt. Beszéde végén egy ötpon­tos intézkedési tervet adott át Csehák Juditnak. Az SZDSZ-es Mézes Éva azt mond­ta, frakciója támogatja az irányított be­tegellátás kiszélesítését. Szerinte az egészségügyi privatizáció bevételt ugyan nem jelent a költségvetésnek, de az állami kiadásokat csökkenti és a betegellátás színvonalát növeli. Az MSZP-s Schwarcz Tibor az elkövetke­zendő lépések közül az intézményi működési formák átalakítását, a jogál­lással kapcsolatos módosításokat Tegnap lefolytatták a Béki Gab­riella (SZDSZ) és Kósáné Ko­vács Magda (MSZP) által elő­terjesztett, a nyugdíjasok hely­zetének az európai uniós csat­lakozás folyamatában történő javításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vi­táját. Az előterjesztést a kor­mány kisebb módosításokkal támogatja és beépíti program­jába. A javaslat szerint átfogó reform nem szükséges, de a nyugdíjrendszer átgondolása igen. A javaslat felkéri a kor­mányt többek között a rugal­mas nyugdíjba vonulás lehető­ségeinek, az időskori ellátás­nak a kibővítésére, valamint ar­ra, érje el, hogy az újonnan nyugdíjazottaknál ne keletkez­zenek a minimálbérhez képest is túl alacsony nyugdíjak. Az előterjesztők szorgalmazzák az Idősügyi Tanáccsal való fo­lyamatos párbeszédet, emelte ki. Az MDF-es Csáky András közölte, a hírek szerint politikai alapon váltanak le kórházi vezetőket. Szerinte a járóbeteg-szolgálat kiszámíthatatlan­ná vált, a gyógyszerkassza túllépi a ke­reteket, az 50 százalékos bérfejlesztés­ből számos szakszolgálat nem része­sült. Arató Judit Csehák Judit szerint nem árusítják ki az egészségügyi vagyont Fotó: Nemecs Zsolt A képviselők fele is elég lenne a békefenntartáshoz Elvben mind a négy parlamenti párt támogatja a honvédelmi bizottság szoci­alista elnökének alkotmánymódosítási javaslatát, amely megkönnyítené és meggyorsítaná a nemzetközi kötelezettségekből eredő, katonai jellegű fel­adatok végrehajtását. A tervezetről ma kezdődik pártközi egyeztetés. Eddig nem is a szövetségeinkből adó­dó kötelezettségek ellátása volt vita tárgya, hanem azok részletkérdései és végrehajtása miatt csúsztak a parla­menti döntések - indokolta lapunknak Keleti György (MSZP) az általa be­nyújtott alkotmánymódosítás szüksé­gességét. Keleti úgy véli, a hadi viszo­nyok megváltoztak, ezáltal a kormá­nyoknak adott esetben sokkal gyor­sabban kell reagálniuk katonai ügyek­re. A honvédelmi bizottság elnökének alkotmánymódosítási javaslata szerint a NATO-felkéréseket az Országgyű­lésnek kötelezően a soron következő ülés napirendjére kellene venni, illetve a képviselők felének támogató szava­zata is elegendő lenne nemzetközi fel­kérés esetén a magyar katonák békés célú külföldre küldéséhez. Az alkotmánymódosításról a Hon­védelmi Minisztérium mára hívott össze négypárti egyeztetést. A pártok biztonságpolitikusai lapunknak úgy nyilatkoztak, elvben támogatják a kez­deményezést, ám az egyeztetéseknek kell választ adniuk arra, szükségesek-e finomítások a tervezeten. Mécs Imre (SZDSZ) úgy látja, kon­szolidálódott Magyarország helyzete, ezért enyhíteni lehet a rendszerváltás­kor az alkotmányba beépített katonai jellegű biztosítékokon. A szabad de­mokraták hozzájárulnának, hogy a ko­rábbi kötelezettségekből eredő felada­tokról a kormány saját hatáskörben döntsön, a békefenntartó vagy a gya­korlaton való csapatmozgásban való részvételről pedig feles törvényben döntsön a parlament. Mécs közölte, a magyar katonák háborús részvételét továbbra is az Országgyűlés kéthar­madának támogatásához kötnék. De­meter Ervin (Fidesz) elmondta, pártja négy éve szorgalmazza, hogy a kor­mány és a parlament ossza meg a szö­­vetségesi kötelezettségekből adódó feladatokat. A biztonságpolitikus sze­rint eredményre vezethetnek a tárgya­lások, ha Keleti tervezetét a kormány és az MSZP-frakció is támogatja. Kar­sai Péter (MDF) úgy véli, katonai kér­désekben a kormány rendelkezik a legtöbb információval, így logikus, hogy a döntésekért ne a képviselők, hanem a kabinet viselje a felelősséget. Az ellenzéki politikusok mindazon­által emlékeztetnek arra, 1998-ban már kezdeményeztek hatpárti egyezte­tést hasonló témában, két évvel ké­sőbb Dávid Ibolya, akkori igazságügy­miniszter alkotmánymódosítást is kez­deményezett a békefenntartás meg­könnyítése végett, de éppen Juhász Ferenc, a jelenlegi honvédelmi mi­niszter nyújtott be egy képviselőtársá­val módosító indítványt a tervezet el­len, ami miatt továbbra is kétharmados támogatás kell a békés célú katonai ki­küldetéshez is. B. Zs. Keleti: Gyorsabban kell reagálni Juhász: Nem készül lista az elbocsátandókról Megszűnhet a védelmi kutató Saját hatáskörben döntenek a honvé­delmi tárcához tartozó szervezetek ve­zetői arról, hogy kiket érint majd a kormány által jóváhagyott, 20 százalé­kos létszámcsökkentés. Erről Juhász Ferenc, a szaktárca vezetője beszélt a honvédelmi bizottság tegnapi ülésén. Simon Miklós (Fidesz) ugyanis úgy vélekedett, hogy többeknek politikai okokból kell távozniuk a testületből a - mint fogalmazott -, Juhász-csomag” miatt. Juhász Ferenc hangsúlyozta, ez nem fordulhat elő, mivel a szaktárca vezetése nem szól bele a szervezetek irányítóinak döntésébe. Hozzátette, míg az előző ciklusban lista készült ar­ról, hogy ki hova tartozik, most nem történik ilyen. Beszámoltunk róla: év végéig 800- 900 státust szüntetnek meg a Honvé­delmi Minisztérium szervezeteinél. Gál J. Zoltán kormányszóvivő koráb­ban mindezt azzal indokolta, hogy a szervezeti és létszámstruktúra a hon­védségnél már nem működőképes, kevés katonára sok vezető jut, csök­kenni fog a honvédség képzési igé­nye. A létszámcsökkentéssel a tárca 8-12 milliárd forintot takarít meg. Ju­hász tegnap közölte azt is, hogy a ka­tonai titkosszolgálatokat nem érinti jelentősen ez az intézkedés. A minisz­ter elképzelhetőnek tartja, hogy a Stratégiai és Védelmi Kutató Hivatal megszűnik majd. De létszámcsök­kentést terveznek Juhász közvetlen környezetében is, a miniszteri irodán, illetve a kommunikációs főigazgató­ságon. Pungor András Sürgős segítségre várnak az intenzív osztályok (Folytatás az 1. oldalról) Az Aneszteziológiai és Intenzív Terá­piás Szakmai Kollégium elnöke szerint ennél azonban még nagyobb problé­­­mát okoz a gépek, műszerek állapota. A legutolsó felmérések szerint pél­dául a lélegeztetőgépek, monitorok amortizációja, illetve több más készü­lék alapvető hiánya helyenként már a betegellátást veszélyeztette. Egy leg­utóbb, az intenzív terápiás osztályok alapfeltételeinek teljesítéséről készült, átfogó felmérés szerint jelentős mű­szerhiány van lélegeztetőgépekből fő­ként Budapesten, Miskolcon és Szé­kesfehérváron, a betegőrző monitor­­ellátottság elsősorban Szekszárdon, Nyíregyházán, Zalaegerszegen, Esz­tergomban, Székesfehérváron és Sátor­aljaújhelyen marad messze el a mini­málisan előírttól. Az altatógépek és a velük együtt használatos anesztezioló­giai őrzőmonitorok jelentős része or­szágszerte elöregedett, használati ide­jük meghaladja a 15 évet. Az intenzív osztályok nem selejtez­hetnek, mert az elöregedett, rendkívül gyakran meghibásodó lélegeztetőgé­peket használatban kell tartani. Ugyanakkor a műszerek hiánya miatt átlagosan a tervezhető nagyműtétek 5- 10 százalékát kell elhalasztani. A veszélyesen amortizálódott ké­szülékek 40 százaléka Budapesten ta­lálható, de jelentős az elöregedett gé­pek száma Bács-Kiskun, Borsod-Aba­­új-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Somogy megyében is. A géppark fenntartása pillanatnyilag egyébként ötször annyi karbantartási munkát, fel­adatot és természetesen költséget je­lent, mintha a megújítás már megtör­tént volna. Határon túli albizottság alakulhat Az Ukrajnai Magyar De­mokrata Szövetség (UMDSZ) szeretné, ha a Magyar Országgyűlésben alakulna egy, a határon tú­li magyarság helyzetével, problémáival foglalkozó bizottság. Gajdos Ist­ván, az UMDSZ elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője a ké­rést tartalmazó levelet Szili Katalin házelnök­nek adta át. Szili a tegnapi találkozó után el­mondta: valószínű, hogy erre a feladatra albi­zottságot hoznak létre. A házelnök jövő héten négypárti delegáció élén látogatást tesz Ukraj­nában, ahol nemcsak a fővárosban, hanem Kár­pátalján is folytat megbeszéléseket. (MTI) Még nincsenek ÁSZ-alelnökjelöltek Továbbra sem tudtak a pártok jelöltet állítani az Állami Számvevőszék (ÁSZ) két alelnöki poszt­jára. Az Országgyűlés eseti bizottságának tegnapi zárt ülésén ugyanis a Fidesz nem nevezte meg je­löltjeit. Az ellenzéki párt viszont azt ígérte, hogy ezt még a nyári szünet előtt megteszi. Kovács Ti­bor (MSZP), a testület elnöke lapunknak elmond­ta: a szakmai szervezetek eddig 8-10 személyt neveztek meg, többségük elfogadható lenne a szocialisták számára. Kovács szerint az MSZP szakmai és nem politikai kérdésnek tartja a jelö­lést. A szocialisták érthetetlennek tartják, hogy a Fidesz miért nem nyilatkozik az ügyben. Kovács szerint a testület ülésén a Fidesz képviselője nem indokolta a jelölés elmaradását. A tavaly június­ban alakult, az ÁSZ alelnökeit jelölő bizottság mandátumát már többször meghosszabbította a Ház, mivel a testület képtelen volt jelöltet állítani. Az ÁSZ-nek 2001 ősze óta nincsenek alelnökei. Korábban a házbizottság ülésén már felvetődött, hogy legalább egy konszenzusos jelöltről szavaz­zon az Országgyűlés, és majd később állítsanak a másik alelnöki posztra jelöltet. De ezzel a javas­lattal a Fidesz nem értett egyet. (Népszava) Gusztos Péter megbukott Nógrádban A Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) Nógrád megyei elnökévé Gusztos Péter helyett Smitnya Sándort válasz­tották meg. Ercsényi Fe­renc alelnök közölte: az új elnök 1993-ban és 1994- ben már vezette a nógrádi SZDSZ-t, akkor megyei közgyűlési elnökké vá­lasztása miatt mondott le a tisztségről. Hozzá­tette: Gusztos Péter országgyűlési képviselő a megyei választmányba sem került be. Szerinte a helyi politikusoknak többet kell foglalkozniuk a helyi ügyekkel. Smitnya Sándor elmondta: a párt támogatottsága folyamatosan csökkent az elmúlt években, jelenleg nincs képviselőjük a megyei közgyűlésben. (MTI) Kiss Elemért is meghallgatnák Elsőként Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter­nek és Szász Károlynak, a Pénzügyi Szerveze­tek Állami Felügyelete elnökének meghallgatá­sát kezdeményezi a kormányzati szerveknél el­rendelt adatmásolás körülményeit vizsgáló par­lamenti bizottság. A testület ülésén komoly vita alakult ki arról, hogy az adatmásolásról döntő tavalyi kormányülés hanganyagát kikérheti-e a bizottság elnöke. (MTI) Téma a ratifikáció Bárándy Péter igazság­ügy-miniszter megbe­széléseket folytatott olasz kollégájával, a Bu­dapestre érkezett Rober­to Castellivel. Az Igaz­ságügyi Minisztérium közleménye szerint na­pirenden szerepelt töb­bek között az EU-csatla­­kozási szerződés olasz­­országi ratifikációja, a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság előtti kép­viselet, az uniós feladatokra való felkészülés, a munkamegosztás kérdése. A megbeszélésen szó esett még a peres eljárások ésszerű időn belüli befejezésének problémájáról, a strasbourgi Embe­ri Jogok Európai Bíróságának ezzel kapcsolatos ítéleteiről, illetve az olasz tapasztalatokról. (MTI) VÁRHATÓ FŐNYEREMÉNY EZEN A HÉTEN: 717 millió Ft

Next