Népszava, 2003. június (131. évfolyam, 127–150. sz.)

2003-06-02 / 127. szám

Letartóztatták a legendás ellenzékit Őrizetbe vették Aung San Suk­ Kyi burmai ellenzéki vezetőt pártja, a Nemzeti Demokratikus Liga (NLD) 19 tagjával együtt. A burmai (mianmari) ka­tonai kormány egyik tag­ja azzal indokolta a letartóztatást, hogy összetűzé­sekre került sor NLD-tagok és falusiak között a Nobel-békedíjas politikusnő északi országrészben tett körútja során. Az összecsapások következté­ben négy ember meghalt és ötven megsebesült. Az NLD 1990-ben nagy többséggel megnyerte a választásokat, de győzelmét a kormányzó katonák sohasem ismerték el. A hatóságok határozatlan időre bezárták az ország összes felsőoktatási in­tézményét is, jóllehet, ma kezdődne az új sze­meszter. (Népszava) Újabb összecsapások a Fülöp-szigeteken Hét kormánykatona és 16 muzulmán fegyveres vesztette életét a hét végén kirobbant harcokban a Fülöp-szigetek déli részén. Az összecsapás néhány nappal azelőtt történt, hogy életbe lépett volna a Moro Iszlám Felszabadítási Front, a legnagyobb szakadár fegyveres muzulmán csoport által meg­hirdetett tíznapos tűzszünet. Maguindanao tarto­mány Upi településénél 70 felkelő támadt rá a kormányhadsereg egyik egységére. (MTI) . Olasz újságírók tiltakozása Iconb­eat Bilik SIMA a Corriere della Sera nem jelent meg tegnap Olaszországban, mivel a legtekintélyesebb függet­len olasz napilap újságírói sztrájkkal tiltakoztak Ferruccio De Bortoli lapigazgató távozásának állí­tólagos politikai indíttatása miatt. Az olasz sajtó­ban nyílt titokként kezelik: az esemény hátterében az áll, hogy az utóbbi időben feszültté vált a vi­szony Silvio Berlusconi miniszterelnök és a lap között. A jobbközép kormánykoalíció médiamág­nás feje, aki ellen korrupciós per folyik, kifejezet­ten rossz néven vette, hogy a Corriere hasábjain bíráló cikkek jelentek róla. (MTI) Japán gyorsítja fegyverkezését Isiga Sigeru japán védelmi miniszter elfogadhatat­lannak nevezte, hogy Észak-Korea újra feldolgoz­za a nukleáris anyagokat. Az ázsiai országok Szin­gapúrban ülésező biztonsági értekezletén a minisz­ter kijelentette: országa gyorsítani kívánja balliszti­kus rakétaprogramját. Ezt nemcsak önvédelmi, ha­nem elrettentő céllal is teszi. A fórumon felszólaló George Fernandes indiai védelmi miniszter hang­súlyozta: India reméli, hogy a békét célzó legújabb lépések - a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása és a közvetlen utazási lehetőség - a nukleáris ve­­télytárs Pakisztán irányába lassan elvezetnek a két ország vezetőinek csúcstalálkozójához. (MTI) Blairt vádolja a volt miniszter Clare Short brit exminisz­­ter asszony azzal vádolta meg Tony Blair minisz­terelnököt, hogy becsapta a közvéleményt, amikor a kormányfő az iraki tö­megpusztító fegyverek okozta fenyegetésre hi­vatkozott. A tiltott eszkö­zökről szóló titkosszolgá­lati jelentéseket „politikai döntés” eredményeképp nagyították föl - nyilatkozta Short. „Félrevezettek bennünket” - fűzte hozzá Blair kormányának egy­kori segélyügyi miniszter asszonya. Friss közvéle­mény-kutatások alapján a brit lakosság 63 százalé­ka érzi becsapva magát mondván: azért csatlako­zott országuk az amerikai támadáshoz, hogy meg­fossza az iraki rezsimet tömegpusztító fegyverei­től. (­Népszava) Elfogták az atlantai merénylőt Rendőrkézre került az 1996-os atlantai nyári olim­piai játékok idején elkövetett robbantásos merény­let feltételezett tettese. A hatóságok hét végén az Észak-Karolina állambeli Murphyben őrizetbe vettek egy férfit, akit a nyomozók a keresett Eric Rudolphnak tartanak. A férfit azzal vádolják, hogy 1996 júliusában az atlantai olimpiai parkban po­kolgépet robbantott, amely egy nőt megölt, több mint száz embert pedig megsebesített. Rudolph szerepelt az amerikai FBI tíz legkeresettebb bűnö­zőt tartalmazó jegyzékén is. (MTI) ­ Megkezdődtek a világ vezető hatalmainak franciaországi tárgyalásai Kimért barátságosság Evianban Informális munkaebéddel kezdődött meg vasárnap délután Evianban a vi­lág nyolc vezető hatalma (G8) és a csúcsértekezletükre vendégként meg­hívott tucatnyi harmadik világbeli or­szág, valamint nemzetközi szerveze­tek képviselőinek konzultációja a gaz­dasági növekedés és nemzetközi együttműködés kérdésköréről. A ren­dezvényen szó lesz továbbá a közel­­keleti rendezésről is. A Genfi-tó déli partján 15 ezer fős biztonsági gyűrűvel és légtérzárlattal védett francia üdülő­városba pár perces különbséggel utol­sóként George Bush amerikai és Vla­gyimir Putyin orosz elnök érkeztek. Jacques Chirac francia elnök, a csúcsértekezlet házigazdája a Hotel Royal előtt fogadta az amerikai elnö­köt. A két államfő az iraki válság miatt kialakult nézeteltérésük kezdete óta el­ső ízben találkozott személyesen és rá­zott kezet a sajtó nyilvánossága előtt. A régóta esedékes találkozót kimért barátságosság övezte. Az Élysée fran­cia elnöki palota közleménye szerint a hétfő délelőtti négyszemközti megbe­szélésen a két elnök Irakkal összefüg­gésben a jövőről s nem a háború kér­désében kettőjük között kialakult véle­ménykülönbségről fog tárgyalni. A Hotel Royalban délután közös ebéden vette kezdetét a Nyolcak és a harmadik világ országainak eszmecseréje, a „ki­bővített párbeszéd”, amelyet az ebéd után az esti órákig tartó vita követett. Colin Powell amerikai külügymi­niszter a csúcstalálkozót olyan alka­lomnak nevezte, ahol sikerülhet elsi­mítani az iraki háború támogatói és el­lenzői között kialakult vitákat. Az amerikai külügyek irányítója a La Stampa olasz napilapnak adott nyilat­kozatában kifejtette: Evian ebben a te­kintetben „mindenki számára lehető­séget nyújt”. A francia elnöki szóvivő a sajtónak nyilatkozva nem zárta ki, hogy a Nyol­cak hétfői és keddi tárgyalásain szóba kerül az euróval szemben erősen meg­gyengült dollár kérdése. Catherine Colonna a vasárnapi találkozó kap­csán kiemelte, hogy a megbeszélése­ken kötetlen formában vitatják meg a résztvevők, milyen közös válaszok le­hetségesek a globalizáció által terem­tett nemzetközi kihívásokra. Hozzátet­te, az Irakkal kapcsolatos ügyek szóba kerülhetnek, immár „a jövőt is figye­lembe véve”. A csúcstalálkozót tüntetések vezet­ték be. Globalizációellenes csoportok vasárnap reggel lezárták a genfi Montblanc hidat. Egyúttal hangos fú­vóskoncertet is rögtönöztek, „ébresz­tőül” a genfi ötcsillagos hotelekben megszállt delegációk tagjainak, akik - egy röplap szavai szerint - „nyugodtan horkolnak Genfben, miközben a világ népei a túlélésükért küzdenek”. A szombat éjjeli kilengések után va­sárnap reggelre visszatért a nyugalom Genfbe. Az éjjeli órákban mintegy 300 radikális személy kirakatokat tört be a belvárosban. A városháza épületére benzinespalackokat dobtak ismeretlen tettesek. Népszava-összeállítás Erélyes biztonságiak ragadják meg az antiglobalizációs tüntetőt Fotó: Reuters VILÁG 2003. JÚNIUS 2., HÉTFŐ NÉPSZAVA Békülékeny izraeli gesztus a csúcsértekezlet előtt A hadsereg részlegesen feloldotta a palesztin területek zárlatát tegnapra vir­radóan a közelgő izraeli-palesztin-amerikai csúcsértekezlet előtt tett gesz­tusként. Ariel Saron izraeli, Mahmúd Abbász palesztin kormányfő és George Bush amerikai elnök szerdán találkozik a jordániai Akabában, hogy közösen segítsék elő a palesztin-izraeli megbékélést célzó nemzetközi útitervet. Az intifáda előtt 250 ezer palesztin dolgozott Izraelben, ezért átjárásuk korlátozása súlyos csapást jelent a pa­lesztin gazdaságra. Tegnap a Hamász fegyveres palesztin ellenálló szervezet elfogadta Mahmúd Abbász palesztin kormányfőnek az izraeli biztonsági szervekkel kötendő időszakos tűzszü­netre vonatkozó javaslatát. Hasonlóan nyilatkozott a palesztin szervezet szel­lemi atyjának, Ahmed Jaszin sejknek a szóvivője is. A vasárnapi tel-avivi saj­tó a békülés jelei ellenére megszellőz­tette: a zsidó állam nem vet véget Ciszjordánia és a Gázai-övezet meg­szállásának. A kormány közeli forrásokra hivat­kozó médiumok szerint az akabai ta­lálkozón Izrael visszautasítja az enge­dély nélkül létesített telepek felszámo­lását célzó amerikai javaslatokat. Népszava-összeállítás Igen a német reformcsomagra A vártnál jóval nagyobb, kilencven­százalékos támogatottságot kapott a Gerhard Schröder kancellár által a né­met szociáldemokraták (SPD) kong­resszusán előterjesztett, „Agenda 2010” elnevezésű reformcsomag. Elő­zőleg a német kancellár avval fenye­getőzött, amennyiben a kongresszus nem adja áldását a számos szociális megszorító intézkedést tartalmazó ter­vezetre, lemond hivataláról. A grémium tagjai előtt mondott be­szédében az SPD elnöke arra készítet­te fel pártját és a német társadalmat, hogy a szociális állam megőrzése ér­dekében búcsút kell vennie bizonyos vívmányoktól. A tervezett intézkedések keretében a társadalombiztosítás bizonyos terheit át akarják hárítani a munkavállalókra, emellett megszigorítanák a munkanél­küli-járandóság, illetve segély folyósí­tásának feltételeit, ellenben lazítaná­nak a felmondásvédelmi szabályo­kon. A kancellár a tervezet elfogadásával csak csatát nyert, háborút nem. Az el­képzeléseket ugyanis törvényterveze­tekbe kell majd önteni s a törvényho­zással elfogadtatni, várhatóan július 8-án. Schröder vasárnapi beszédében azt kívánta, hogy Európát a szociálde­mokrácia értékei formálják. „Egy szo­ciáldemokraták formáita Európára manapság minden eddiginél nagyobb szükség van.” • Népszava-összeállítás Megegyezés a leszerelésről (Folytatás az 1. oldalról) Irak kapcsán Bush megerősítette: a bagdadi rezsimnek igenis voltak tö­megpusztító fegyverei és biofegyver­­laboratóriumai, amelyeknek létét ko­rábban Irak tagadta s amelyek az ENSZ-határozatok tiltó hatálya alá es­tek. A sajtótájékoztatón Putyin és Bush nagy jelentőséget tulajdonított az Irak elleni szankciók feloldásáról az ENSZ Biztonsági Tanácsában egyhan­gúan elfogadott határozatnak. Az orosz és az amerikai elnök szavaiból kitűnt, hogy a múlt vitáinak lezárásá­val az együttműködésre kívánnak összpontosítani Irak kérdésében. Bush köszönetet mondott Putyinnak az amerikai-brit-spanyol határozatterve­zet támogatásáért. Egyúttal cáfolta, hogy az Egyesült Államok a világszer­vezet megkerülésével és nem a 1441. számú BT-határozat szellemében indí­totta volna meg az iraki háborút. Pu­tyin már Bush érkezése előtt békülé­keny hangot ütött meg Irak ügyében. Egyúttal nem zárta ki, hogy orosz cé­gek részt vehetnek Irak újjáépítésében. Bush fölvetette az Egyesült Államo­kat nyugtalanító orosz-iráni nukleáris együttműködés kérdését. Mint mond­ta, „aggódunk Irán előrehaladott nuk­leáris programja miatt, és felszólítjuk Iránt, hogy maradéktalanul tegyen ele­get az atomsorompó-szerződés értel­mében vállalt kötelezettségeinek”. Pu­tyin szavai szerint ezen a területen ki­sebb a nézetkülönbség, mint kívülről látszik, Moszkva elkötelezett az ato­m­­sorompó-szerződés mellett. Bush arról beszélt, hogy Washington, Moszkva és a Nemzetközi Atomenergia-ügynök­ség szorosan együttműködik annak ér­dekében, hogy Irán ne jusson nukleá­ris fegyverekhez. A csatlakozási szerződés aláírása óta először szombaton Szentpétervá­­rott került sor nagyszabású európai uniós rendezvényre a jövő májusban taggá váló országok részvételével: az unió Oroszországgal tartott csúcstalál­kozót a 300 éves jubileumát ünneplő Néva-parti városban. Az évfordulóra felújított Konsztantin-palotában meg­rendezett tanácskozás fő témája az EU és Moszkva kapcsolatai mellett a kü­szöbönálló bővítés volt. Putyin kilátásba helyezte az orosz- EU csúcson, hogy a jövőben Orosz­ország valutatartalékai egy részét eu­róban fogja tartani. A jelenleg egyol­dalúan dollárfüggő gazdaságú Oroszország elnöke úgy vélte, a kö­zös európai valuta egyre fontosabb szerepet fog játszani a világgazda­ságban, és az euró szerepe a bővítés­sel csak növekedni fog.­­ Az észak-atlanti szövetség egységé­nek fontosságát hangsúlyozta és a megosztottságok, vetélkedés elkerü­lésére hívott fel a krakkói Wawel ud­varán elhangzott nagy ívű beszédében George W. Bush amerikai elnök. Bush hitvesével, Laurával együtt péntek éjjel érkezett Krakkóba, ahonnan szombaton kora délután utaztak tovább Szentpétervárra, a vá­ros alapításának 300. évfordulójával­­ kapcsolatos ünnepségekre. Kíséreté­ben van mások mellett Colin Powell külügyminiszter és Condoleezza Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó. Az elnöki pár az auschwitz-birke­­naui egykori koncentrációs tábor meglátogatásával kezdte programját, megtekintették az ottani múzeumot, és koszorút, virágot helyeztek el az áldozatok emlékére. Bush a krakkói királyi vár udvarán elhangzott beszé­dében párhuzamot vont a második világháború, a hitlerizmus és a mai nemzetközi terrorizmus között. PUTYIN MEGKÖSZÖNTE A TOKAJI BOROKAT Az EU-orosz csúcson részt vevő Medgyessy Péter miniszterelnök hozzá­szólásában arról beszélt, hogy az EU-nak új eszmeiségre, a nagy Európa ideáljára van szüksége. A magyar miniszterelnök úgy értékelte emellett, hogy az új világrend stabilitásához elengedhetetlen Oroszország és az unió jó kapcsolata. A csúcs magyar vonatkozású érdekessége volt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a plenáris ülésen mondott köszönetet azokért a tokaji borokért, amelyek Budapest évfordulós ajándékaként érkeztek a Konsztantin-palota pincéjébe. v­ezess.hu Az autóvásárlók weboldala GYORSÍTUNK

Next