Népszava, 2003. június (131. évfolyam, 127–150. sz.)
2003-06-25 / 146. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2003. JÚNIUS 25, SZERDA NÉPSZAVA Nem lesz gazdasági fellendülés hazánkban mindaddig, amíg a kormány, a jegybank, valamint a gazdasági élet szereplői nem állapodnak meg egy közös gazdaságpolitikában. Bár a makrogazdasági mutatók jóval gyengébbek a korábbi éveknél, ennek ellenére nincs krízishelyzetben a magyar gazdaság. Nemcsak az ellenzéki politikusok, de gazdasági szakértők sem látják, van-e a kormánynak előremozdító gazdaságpolitikája. Az ellenzéki képviselők Magyarország versenyképességének gyengülésére hívták fel a figyelmet a hét eleji parlamenti felszólalásaikban. Dávid Ibolya (MDF) szerint az elmúlt egy év alatt jelentősen visszaesett a vállalkozások ösztönzése, romlott a fizetési mérleg, az export-import aránya, visszaesett az idegenforgalom. Megítélése szerint hátráltatja a fellendülést, hogy fontos infrastrukturális beruházások maradtak el. Varga Mihály (Fidesz) hangsúlyozta, hogy drámaian visszaesett a működőtőke-behozatal, s az utóbbi hetek balszerencsés döntései miatt teljes bizonytalanság uralkodik a befektetők körében. A koalíciós pártok hozzászólói viszont támogatásukról biztosították a kormány gazdaságpolitikáját. Konkrét elképzeléseket azonban nem vázoltak fel. Ehelyett arra emlékeztettek, hogy az Orbán-kormány első két évében felélte, amit elődje megtakarított, második két évében pedig letérítette a gazdaságot a növekedési pályáról. Úgy vélte, hogy a jelenlegi vezetésnek sikerül rendeznie a helyzetet. Göndör István (MSZP) szerint a takarékosság a fellendülés legfőbb eszköze. Ezt a kormány meg is fogja valósítani. A kormánynak nincs kiforrott elképzelése Egyelőre nincs válsághelyzetben a magyar gazdaság, de most különösen fontos, hogy egy irányba haladjanak a gazdasági élet szereplői, valamint a jegybank és a kormányzat - nyilatkozta lapunknak Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor, egyetemi tanár. Az elmúlt év elejétől a tankönyvek által legrosszabbnak ítélt gazdaságpolitika jellemzi Magyarországot: a nagyvonalúan költekező államháztartást szigorú monetáris politika próbálja meg ellensúlyozni. Az elmúlt hetek döntései nem tűnnek túlzottan átgondoltnak. A kormány a legegyszerűbb megoldást választotta, amikor a költségvetési intézmények kiadási előirányzatainak lefaragása mellett döntött. A korrekció azonban elenyésző a 4000 milliárdos központi büdzséhez, s a 832 milliárdosra tervezett államháztartási hiányhoz képest is. A forráselvonás az eddig nyilatkozatok szerint nem rendíti meg a tárcák költségvetését. Minden forint hiányzik majd a későbbiekben azokhoz azt a magyar gazdaságot, hogy az elmúlt másfél évben jelentősen gyengült a tőkevonzó képessége. Emellett az is hátráltatja a fellendülést, hogy nincs olyan magyar középosztály, amely megtakarításaival hozzájárulna a gazdaság finanszírozásához. Az elmúlt években visszavonultak a kisbefektetők, túl sok pénzt veszítettek. Gondot jelent, hogy Magyarországon szinte egyáltalán nem működik a befektetővédelem, s a megtakarításokat egyelőre csak szavakkal ösztönzi a kormány. Bod Péter Ákos szerint továbbra sem látszik, hogy a kormánynak lenne kiforrott gazdaságpolitikája, s hozzáértő gazdaságpolitikusa. Az biztos, hogy a jelenlegihez hasonló bérpolitikával nem lehet jól működő gazdaságot létrehozni. Jelenleg ugyanis a lakosság feléli a megszerzett többletjövedelmet. Ehelyett a megtakarítások és a beruházások ösztönzésére kellene helyezni a hangsúlyt. A megtakarítások és a beruházások ösztönzésére kellene helyezni a hangsúlyt Politikai egyetértés nélkül nincs gazdasági növekedés GDP-növekedés üteme negyedévenként Belyó Pál (az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója): A kiadások emelkedése nyomán romlik az ország pénzügyi mérlege is, mő az eladósodás. Ennek a folyamatnak a központi beruházások visszafogásával lehetne elejét venni, miközben a bruttó hazai össztermék növekedésének motorját éppen ezek a központi beruházások adják. Jaksity György (a Budapesti Értéktőzsde Igazgatóságának elnöke): A magyar gazdaságnak most arra van szüksége, amit az Európai Unió is elvár országunktól: az alacsony infláció és alacsony költségvetési hiány, stabil forint, alacsonyabb és inkább a termelés és beruházás, mint a fogyasztás felfutása által kiváltott fizetésimérleg-hiány. Bod Péter Ákos (közgazdászprofesszor, egyetemi tanár): A forint euróhoz viszonyított árfolyamsávjának eltolása meglepte és összezavarta a piacot. A nemzeti valuta gyengítése érdekében inkább kamatcsökkentésre számítottak a befektetők is. Gazdaságpolitikai nonszensz, hogy a forint leértékelését követő két héten belül kétszer is kamatot emelt a jegybank. MSaImM *■■ illiYt »•*»,** L«11I miljsofi (jvfu neiy hm?n hz *m«q koii«w ♦ 7 alkalommalHúron válthat menettérti vonatjegyet • 3 alkalommal 33% kedvezménnyel válthat vonatjegyet egy útra • 5 alkalommal feláron utazhat a Volán Egyesülés autóbuszjáratain feláron, vagy ingyen várják Önt több száz múzeumban és rendezvényen • 4 alkalommal ingyen válthat napi bérletet Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs és Szeged helyi járataira • 3 alkalommal vásárolhat kedvezményesen az M1, M3 és M7 autópályákra érvényes tíznapos bérletet • korlátlan autóbérlés napi 6500 forinttól a FOX-Autorentnél • ingyenes balesetbiztosítás az QBE Atlasz biztosítónál • 4 alkalommal 500,- Ft kedvezmény a Főtaxinál • 10-20% kedvezmény számlája végösszegéből ön és társasága részére több mint ezer belföldi szálláshelyen és étteremben • 10% kedvezmény Flévízen a Hetes Ház kúraprogramjaiból és szolgáltatásaiból • 10% kedvezmény Gyopárosfürdőn, Agárdon, Kiskunmajsán és további gyógyfürdőkben, valamint a Velence-tavi strandokon • 20% kedvezmény a WellPress útikönyveiből Érvényes: 2003. április 1- től 2004. április 15-ig A Hungary Card megvásárolható: • a Hotelinfo Utazási Irodában • valamennyi Tourinform irodában • nagyobb vasútállomások pénztárainál • a www.hungarycard.hu weblapon Információ: Hotelinfo Kft., 1056 Budapest, Váci utca 78-80. Tel.: 266-3741,267-0896. http://www.hungarycard.hu. www.hotelinfo.hu szükséges reformintézkedésekhez - például a nyugdíj- és az egészségügyi reform -, amelyek nélkül nehézkes lesz az ország európai uniós integrációja. A forint euróhoz viszonyított árfolyamsávjának eltolása meglepte és teljesen összezavarta a piacot. A nemzeti valuta gyengítése érdekében inkább kamatcsökkentésre számítottak a gazdasági szakemberek és a befektetők is. Gazdaságpolitikai nonszensz, hogy a forint leértékelését követő két héten belül kétszer is kamatot emelt a jegybank. Ezáltal ugyanis még inkább megkérdőjelezhető az a szándék, hogy az intézkedéssorozat célja az export fellendítése, s ezáltal a gazdaság erősítése volt. A korábbinál is nagyobb kamatszint ugyanis nem kedvez a vállalatoknak, hiszen drágábban tudnak hitelhez jutni. A befektetőket pedig a kiszámíthatatlan döntésekkel sikerült elbizonytalanítani. Még nehezebb helyzetbe hoz Nincs válság, de káros az egyensúlytalanság A világgazdaság gyakorlatilag két éve stagnál, az ez év elejére jelzett élénkülés is elmaradt, várhatóan 2004-re tolódik - állítja Belyó Pál, az Ecostat Gazdaságelemző és Informatikai Intézet igazgatója. Idehaza a kormányzat jelentős felelősségvállalásai bontották meg a gazdaság kívánatos egyensúlyi állapotát. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a Magyarországon tapasztalható folyamatok nem kirívóak, hasonló tendenciák figyelhetőek meg Európa számos országában is. A tervezett 4 százalékos GDP- növekedés mértéke nagy valószínűséggel 3,3 százalékra mérséklődik az év végére, az első negyedévben csupán 2,7 százalékkal növekedett, amely érték hatéves mélypontot jelent a magyar gazdaságban. A májusban mért havi infláció azonban jelentősen a vártnál alacsonyabb szinten volt, 3,6 százalékos értéket havi szinten az elmúlt húsz esztendőben nem mértek. A kiadások emelkedése nyomán romlik az ország pénzügyi mérlege, nő az eladósodás. Ennek a folyamatnak a központi beruházások visszafogásával lehetne elejét venni, ám a probléma összetettebb, hiszen a bruttó hazai össztermék növekedésének motorját éppen ezek a központi beruházások adják. Mindeközben a gazdaság teljesítményének többszörösével emelkedett a bérkiáramlás mértéke, a lakossági fogyasztás is dinamikusan nő. A beruházási hajlandóság továbbra is alacsony. A júniusi vállalati bizalmi index ugyan nőtt, de ez is csak annyit jelent, hogy a vállalatok az év végére talán belevághatnak tervezett beruházásaik megvalósításába. Érdekes kérdés, hogy mit hoz majd a várható költségvetési megszorítás, főleg azért, mert a magyar GDP-t javarészt az állami fejlesztések generálják, de a takarékossági intézkedések a vállalati szféra felfutását is eredményezhetik. A lakosság negyedéves bizalmi indexe enyhén, de javuló tendenciát mutatott - a tavalyi választások idején volt a legmagasabb. A büdzsé tervezett szigorítása újabb nehézségeket jelenthet, habár veszteséges állami cégek privatizálásával jelentős terhektől szabadulna meg a központi költségvetés, sőt 1 százaléknyi növekedéssel még a GDP-re is mérhető hatással lenne. A magyar gazdaság számára egy középtávon fenntartható növekedési pálya lenne az üdvözítő. Ehhez a monetáris és fiskális ügyekért felelős intézmények között még jobb és hatékonyabb kommunikációra, „célharmonizációra” lenne szükség. Az export szerkezeti átalakítása is kívánatos lenne, a kivitel diverzifikációjával, a német gazdaságtól való túlzott függés megszüntetésével, új piacok után kellene nézni - és Veszélybe kerülhetnek a hosszú távú reformok Nincs válságban a magyar gazdaság - jelentette ki Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde igazgatóságának elnöke. De a világgazdaságot átfogóan, és ennek következtében a Magyarország számára oly jelentős német, illetve más EU-s gazdaságokat sújtó recesszió miatt gazdaságunk növekedése lelassult - fejtette ki a tőzsdei szakember. Ez a folyamat a bruttó hazai össztermék, az ipari termelés, valamint a beruházások és a kivitel ütemének mérséklődésében jól követhető. Ezt részben a költségvetési hiánnyal ellensúlyozzák, részben a gazdasági növekedésnél nagyobb mértékű magánszektorbeli bérkiáramlással finanszírozott fogyasztás növekedésével. Ez rövid távon sokkal inkább negatív hatással bírt a gazdaság egészére, ugyanis kritikus mértékű egyensúlyromlást eredményezett. A magyar gazdaságnak most arra van szüksége, amit az Európai Unió is elvár országunktól. Ezek: az alacsony infláció és alacsony költségvetési hiány, stabil forint, valamint alacsonyabb és inkább a termelés és beruházás, mint a fogyasztás felfutása által kiváltott fizetésimérleg-hiány. Viszont még ennél is fontosabb a mára nem teljesen jellemző kiszámíthatóság a gazdaságpolitika egészét tekintve, valamint a hoszszú távú reformok (nyugdíj, egészségügy és adó) rövid távú egyensúlyi szempontokat figyelembe vevő folytatása. Nem következetesek a gazdaságpolitikusok abban, hogy mikor vezethető be Magyarországon az európai közös pénz. Kezdetben a jegybankelnök lobbizott erőteljesen amellett, hogy legkésőbb 2007-ben be kellene lépni a Gazdasági Monetáris Unióba. A tavalyi évben elszaladt államháztartási hiány miatt (ami a GDP 9,8 százalékára rúgott) azonban az MNB és a kormány részéről is elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint reálisabb a 2008-2009-es időpont. A múlt heti kamatemelést követően viszont mind Járai Zsigmond jegybankelnök, mind László Csaba pénzügyminiszter azt hangoztatta, hogy Magyarország már az uniós csatlakozással egy időben beléphet az eurózóna előszobájába, az ERM-II árfolyamrendszerbe. Óvatosságot jelez, hogy arról nem beszéltek, azt követően mikor lehet bevezetni az eurót. Megrendült a külföldiek magyar gazdaságpolitikába vetett bizalma Magyarország alig néhány nap alatt elrontotta eddigi pénzügypolitikai stabilitási megítélését, amiért a kormányt és a jegybankot komoly felelősség terheli, de az EU-nak is erősen át kell gondolnia az euróövezeti tagjelölt országoktól követelt gazdaságpolitikát - áll a Financial Times elemzésében. A vezető londoni üzleti napilap szerint a forint kismértékű gyengítését célzó szerény kísérlet a túlzott árfolyamesés megakadályozására irányuló, pánikszerű kamatemelésekbe torkollott, és megbolondította a piacot. Az EU-tagság nyomában az euróövezeti tagságra is törekvő országok a legutóbbi időkig kiszámíthatónak tűnő irányt követtek: az infláció és a kamatok az euróövezeti szintekhez közelítettek, a valuták többnyire stabilak voltak, és a kormányok a maastrichti követelmények teljesítését ígérgették. Az elemzés szerint azonban a magyarországi felfordulás megmutatta, hogy a helyzet nem annyira kényelmes, amilyennek látszik. Különösen az állami eladósodásnak a maastrichti szintek alá csökkentése bizonyul igen nehéznek, mivel ugyanakkor valahonnan pénzt kell keríteni az EU-csatlakozással kapcsolatos, növekvő kiadásokra. Keddi számában szakértőkre hivatkozva a Financial Times Deutschland (FTD) című német lap is úgy vélte, hogy a múlt heti magyarországi monetáris viharok után megerősödött az aggodalom a jövendő EU-tagok gazdasági stabilitásával kapcsolatban. Bár a forint időközben stabilizálódott - miután a jegybank a spekulánsok elhárítására drámai módon megemelte a kamatokat -, a veszély még nem múlt el. A cikk szerint Magyarország problémái ellentmondanak a pénzpiacok eddigi bizalmának, annak a felfogásnak, hogy Kelet-Európa országait egy évvel a tervezett EU-belépés előtt nagy stabilitás és vonzerő jellemzi. A német lap felsorolta a pénzügyi viharok legfőbb okait - magas államháztartási deficit, a folyó fizetési mérleg hiánya, a bérek erőteljes növekedése, mint a versenyképességet visszaszorító tényező, a kormány és a jegybank vitája az árfolyam-politikáról. tékelt Belyó Pál, az Ecostat vezetője. Az oldalt írták: Dutka Noémi, Kenczler Márton, MTI