Népszava, 2003. június (131. évfolyam, 127–150. sz.)

2003-06-25 / 146. szám

8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2003. JÚNIUS 25­, SZERDA NÉPSZAVA Nem lesz gazdasági fellendülés hazánkban mindaddig, amíg a kormány, a jegybank, valamint a gazdasági élet szereplői nem állapodnak meg egy közös gazdaságpolitikában. Bár a makro­gazdasági mutatók jóval gyengébbek a korábbi éveknél, en­nek ellenére nincs krízishelyzetben a magyar gazdaság. Nem­csak az ellenzéki politikusok, de gazdasági szakértők sem lát­ják, van-e a kormánynak előremozdító gazdaságpolitikája. Az ellenzéki képviselők Magyar­­ország versenyképességének gyengülésére hívták fel a figyel­met a hét eleji parlamenti felszó­lalásaikban. Dávid Ibolya (MDF) szerint az elmúlt egy év alatt je­lentősen visszaesett a vállalkozá­sok ösztönzése, romlott a fizetési mérleg, az export-import aránya, visszaesett az idegenforgalom. Megítélése szerint hátráltatja a fellendülést, hogy fontos infrast­rukturális beruházások maradtak el. Varga Mihály (Fidesz) hang­súlyozta, hogy drámaian vissza­esett a működőtőke-behozatal, s az utóbbi hetek balszerencsés dönté­sei miatt teljes bizonytalanság uralkodik a befektetők körében. A koalíciós pártok hozzászólói viszont támogatásukról biztosí­tották a kormány gazdaságpoliti­káját. Konkrét elképzeléseket azonban nem vázoltak fel. Ehe­lyett arra emlékeztettek, hogy az Orbán-kormány első két évében felélte, amit elődje megtakarított, második két évében pedig letérí­tette a gazdaságot a növekedési pályáról. Úgy vélte, hogy a jelen­legi vezetésnek sikerül rendeznie a helyzetet. Göndör István (MSZP) szerint a takarékosság a fellendü­lés legfőbb eszköze. Ezt a kor­mány meg is fogja valósítani. A kormánynak nincs kiforrott elképzelése Egyelőre nincs válsághelyzetben a magyar gazdaság, de most kü­lönösen fontos, hogy egy irányba haladjanak a gazdasági élet sze­replői, valamint a jegybank és a kormányzat - nyilatkozta lapunk­nak Bod Péter Ákos közgazdász­­professzor, egyetemi tanár. Az el­múlt év elejétől a tankönyvek ál­tal legrosszabbnak ítélt gazdaság­­politika jellemzi Magyarorszá­got: a nagyvonalúan költekező ál­lamháztartást szigorú monetáris politika próbálja meg ellensú­lyozni. Az elmúlt hetek döntései nem tűnnek túlzottan átgondolt­nak. A kormány a legegyszerűbb megoldást választotta, amikor a költségvetési intézmények ki­adási előirányzatainak lefaragása mellett döntött. A korrekció azon­ban elenyésző a 4000 milliárdos központi büdzséhez, s a 832 mil­liárdosra tervezett államháztartási hiányhoz képest is. A forráselvo­nás az eddig nyilatkozatok szerint nem rendíti meg a tárcák költség­­vetését. Minden forint hiányzik majd a későbbiekben azokhoz a­zt a magyar gazdaságot, hogy az elmúlt másfél évben jelentősen gyengült a tőkevonzó képessége. Emellett az is hátráltatja a fellen­dülést, hogy nincs olyan magyar középosztály, amely megtakarí­tásaival hozzájárulna a gazdaság finanszírozásához. Az elmúlt években visszavonultak a kisbe­fektetők, túl sok pénzt veszítet­tek. Gondot jelent, hogy­ Ma­gyarországon szinte egyáltalán nem működik a befektetővéde­lem, s a megtakarításokat egy­előre csak szavakkal ösztönzi a kormány. Bod Péter Ákos sze­rint továbbra sem látszik, hogy a kormánynak lenne kiforrott gaz­daságpolitikája, s hozzáértő gaz­daságpolitikusa. Az biztos, hogy a jelenlegihez hasonló bérpoliti­kával nem lehet jól működő gaz­daságot létrehozni. Jelenleg ugyanis a lakosság feléli a meg­szerzett többletjövedelmet. Ehe­lyett a megtakarítások és a be­ruházások ösztönzésére kellene helyezni a hangsúlyt. A megtakarítások és a beruházások ösztönzésére kellene helyezni a hangsúlyt Politikai egyetértés nélkül nincs gazdasági növekedés GDP-növekedés üteme negyedévenként Belyó Pál (az Ecostat Gazda­ságelemző és Informatikai Intézet igazgatója): A kiadások emelkedése nyo­mán romlik az ország pénzügyi mérlege is, m­ő az eladósodás. Ennek a folyamatnak a közpon­ti beruházások visszafogásával lehetne elejét venni, miközben a bruttó hazai össztermék növe­kedésének motorját éppen ezek a központi beruházások adják. Jaksity György (a Budapesti Értéktőzsde Igazgatóságá­nak elnöke): A magyar gazdaságnak most arra van szüksége, amit az Eu­rópai Unió is elvár országunk­tól: az alacsony infláció és ala­csony költségvetési hiány, sta­bil forint, alacsonyabb és in­kább a termelés és beruházás, mint a fogyasztás felfutása által kiváltott fizetésimérleg-hiány. Bod Péter Ákos (közgazdász­­professzor, egyetemi tanár): A forint euróhoz viszonyított ár­folyamsávjának eltolása meg­lepte és összezavarta a piacot. A nemzeti valuta gyengítése érde­kében inkább kamatcsökkentés­re számítottak a befektetők is. Gazdaságpolitikai nonszensz, hogy a forint leértékelését köve­tő két héten belül kétszer is ka­matot emelt a jegybank. MSaImM *■■ illiY­t »•*»,** L«11I miljsofi (jvfu neiy hm?n hz *m«q koii«w ♦ 7 alkalommal­­Húron válthat menettérti vonatjegyet • 3 alkalommal 33% kedvezménnyel válthat vonatjegyet egy útra • 5 alkalommal feláron utazhat a Volán Egyesülés autóbuszjáratain feláron, vagy ingyen várják Önt több száz múzeumban és rendezvényen • 4 alkalommal ingyen válthat napi bérletet Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Pécs és Szeged helyi járataira • 3 alkalommal vásárolhat kedvezményesen az M1, M3 és M7 autópályákra érvényes tíznapos bérletet • korlátlan autóbérlés napi 6500 forinttól a FOX-Autorentnél • ingyenes balesetbiztosítás az QBE Atlasz biztosítónál • 4 alkalommal 500,- Ft kedvezmény a Főtaxinál • 10-20% kedvezmény számlája végösszegéből ön és társasága részére több mint ezer belföldi szálláshelyen és étteremben • 10% kedvezmény Flévízen a Hetes Ház kúraprogramjaiból és szolgáltatásaiból • 10% kedvezmény Gyopárosfürdőn, Agárdon, Kiskunmajsán és további gyógyfürdőkben, valamint a Velence-tavi strandokon • 20% kedvezmény a WellPress útikönyveiből Érvényes: 2003. április 1- től 2004. április 15-ig A Hungary Card megvásárolható: • a Hotelinfo Utazási Irodában • valamennyi Tourinform irodában • nagyobb vasútállomások pénztárainál • a www.hungarycard.hu weblapon Információ: Hotelinfo Kft., 1056 Budapest, Váci utca 78-80. Tel.: 266-3741,267-0896. http://www.hungarycard.hu. www.hotelinfo.hu szükséges reformintézkedések­hez - például a nyugdíj- és az egészségügyi reform -, amelyek nélkül nehézkes lesz az ország európai uniós integrációja. A forint euróhoz viszonyított árfolyamsávjának eltolása meg­lepte és teljesen összezavarta a piacot. A nemzeti valuta gyengí­tése érdekében inkább kamat­­csökkentésre számítottak a gaz­dasági szakemberek és a befek­tetők is. Gazdaságpolitikai non­szensz, hogy a forint leértékelését követő két héten belül kétszer is kamatot emelt a jegybank. Ezál­tal ugyanis még inkább megkér­dőjelezhető az a szándék, hogy az intézkedéssorozat célja az export fellendítése, s ezáltal a gazdaság erősítése volt. A korábbinál is na­gyobb kamatszint ugyanis nem kedvez a vállalatoknak, hiszen drágábban tudnak hitelhez jutni. A befektetőket pedig a kiszámít­hatatlan döntésekkel sikerült el­­bizonytalanítani. Még nehezebb helyzetbe hoz­ Nincs válság, de káros az egyensúlytalanság A világgazdaság gyakorlatilag két éve stagnál, az ez év elejére jelzett élénkülés is elmaradt, vár­hatóan 2004-re tolódik - állítja Belyó Pál, az Ecostat Gazdaság­­elemző és Informatikai Intézet igazgatója. Idehaza a kormány­zat jelentős felelősségvállalásai bontották meg a gazdaság kívá­natos egyensúlyi állapotát. Azt azonban meg kell jegyezni, hogy a Magyarországon tapasztalható folyamatok nem kirívóak, hason­ló tendenciák figyelhetőek meg Európa számos országában is. A tervezett 4 százalékos GDP- növekedés mértéke nagy való­színűséggel 3,3 százalékra mér­séklődik az év végére, az első negyedévben csupán 2,7 száza­lékkal növekedett, amely érték hatéves mélypontot jelent a ma­gyar gazdaságban. A májusban mért havi infláció azonban jelen­tősen a vártnál alacsonyabb szin­ten volt, 3,6 százalékos értéket havi szinten az elmúlt húsz esz­tendőben nem mértek. A kiadások emelkedése nyo­mán romlik az ország pénz­ügyi mérlege, nő az eladóso­dás. Ennek a folyamatnak a központi beruházások vissza­fogásával lehetne elejét venni, ám a probléma összetettebb, hiszen a bruttó hazai összter­mék növekedésének motorját éppen ezek a központi beruhá­zások adják. Mindeközben a gazdaság teljesítményének többszörösével emelkedett a bérkiáramlás mértéke, a lakos­sági fogyasztás is dinamiku­san nő. A beruházási hajlandóság to­vábbra is alacsony. A júniusi vállalati bizalmi index ugyan nőtt, de ez is csak annyit jelent, hogy a vállalatok az év végére talán belevághatnak tervezett beruházásaik megvalósításába. Érdekes kérdés, hogy mit hoz majd a várható költségvetési megszorítás, főleg azért, mert a magyar GDP-t javarészt az ál­lami fejlesztések generálják, de a takarékossági intézkedések a vállalati szféra felfutását is eredményezhetik. A lakosság negyedéves bizal­mi indexe enyhén, de javuló tendenciát mutatott - a tavalyi választások idején volt a leg­magasabb. A büdzsé tervezett szigorítása újabb nehézségeket jelenthet, habár veszteséges ál­lami cégek privatizálásával je­lentős terhektől szabadulna meg a központi költségvetés, sőt 1 százaléknyi növekedéssel még a GDP-re is mérhető ha­tással lenne. A magyar gazdaság számára egy középtávon fenntartható növekedési pálya lenne az üd­vözítő. Ehhez a monetáris és fiskális ügyekért felelős intéz­mények között még jobb és ha­tékonyabb kommunikációra, „célharmonizációra” lenne szükség. Az export szerkezeti átalakítása is kívánatos lenne, a kivitel diverzifikációjával, a német gazdaságtól való túlzott függés megszüntetésével, új piacok után kellene nézni - és­ Veszélybe kerülhetnek a hosszú távú reformok Nincs válságban a magyar gazda­ság - jelentette ki Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde igazga­tóságának elnöke. De a világgaz­daságot átfogóan, és ennek követ­keztében a Magyarország számára oly jelentős német, illetve más EU-s gazdaságokat sújtó recesszió miatt gazdaságunk növekedése le­lassult - fejtette ki a tőzsdei szak­ember. Ez a folyamat a bruttó ha­zai össztermék, az ipari termelés, valamint a beruházások és a kivi­tel ütemének mérséklődésében jól követhető. Ezt részben a költség­­vetési hiánnyal ellensúlyozzák, részben a gazdasági növekedésnél nagyobb mértékű magánszektor­beli bérkiáramlással finanszírozott fogyasztás növekedésével. Ez rö­vid távon sokkal inkább negatív hatással bírt a gazdaság egészére, ugyanis kritikus mértékű egyen­súlyromlást eredményezett. A magyar gazdaságnak most arra van szüksége, amit az Euró­pai Unió is elvár országunktól. Ezek: az alacsony infláció és ala­csony költségvetési hiány, stabil forint, valamint alacsonyabb és inkább a termelés és beruházás, mint a fogyasztás felfutása által kiváltott fizetésimérleg-hiány. Vi­szont még ennél is fontosabb a mára nem teljesen jellemző ki­számíthatóság a gazdaságpolitika egészét tekintve, valamint a hosz­­szú távú reformok (nyugdíj, egészségügy és adó) rövid távú egyensúlyi szempontokat figye­lembe vevő folytatása. Nem következetesek a gazdaságpolitikusok abban, hogy mi­kor vezethető be Magyarországon az európai közös pénz. Kez­detben a jegybankelnök lobbizott erőteljesen amellett, hogy legkésőbb 2007-ben be kellene lépni a Gazdasági Monetáris Unióba. A tavalyi évben elszaladt államháztartási hiány miatt (ami a GDP 9,8 százalékára rúgott) azonban az MNB és a kor­mány részéről is elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyek szerint reálisabb a 2008-2009-es időpont. A múlt heti kamat­emelést követően viszont mind Járai Zsigmond jegybank­­elnök, mind László Csaba pénzügyminiszter azt hangoztatta, hogy Magyarország már az uniós csatlakozással egy időben beléphet az eurózóna előszobájába, az ERM-II árfolyamrend­szerbe. Óvatosságot jelez, hogy arról nem beszéltek, azt köve­tően mikor lehet bevezetni az eurót. Megrendült a külföldiek magyar gazdaságpolitikába vetett bizalma Magyarország alig néhány nap alatt elrontotta eddigi pénzügy­politikai stabilitási megítélését, amiért a kormányt és a jegyban­kot komoly felelősség terheli, de az EU-nak is erősen át kell gon­dolnia az euróövezeti tagjelölt országoktól követelt gazdaságpo­litikát - áll a Financial Times elemzésében. A vezető londoni üz­leti napilap szerint a forint kismértékű gyengítését célzó szerény kísérlet a túlzott árfolyamesés megakadályozására irányuló, pá­nikszerű kamatemelésekbe torkollott, és megbolondította a piacot. Az EU-tagság nyomában az euróövezeti tagságra is törekvő országok a legutóbbi időkig kiszámíthatónak tűnő irányt követ­tek: az infláció és a kamatok az euróövezeti szintekhez közelítet­tek, a valuták többnyire stabilak voltak, és a kormányok a maast­­richti követelmények teljesítését ígérgették. Az elemzés szerint azonban a magyarországi felfordulás megmutatta, hogy a hely­zet nem annyira kényelmes, amilyennek látszik. Különösen az állami eladósodásnak a maastrichti szintek alá csökkentése bizo­nyul igen nehéznek, mivel ugyanakkor valahonnan pénzt kell ke­ríteni az EU-csatlakozással kapcsolatos, növekvő kiadásokra. Keddi számában szakértőkre hivatkozva a Financial Times Deutschland (FTD) című német lap is úgy vélte, hogy a múlt heti magyarországi monetáris viharok után megerősödött az aggoda­lom a jövendő EU-tagok gazdasági stabilitásával kapcsolatban. Bár a forint időközben stabilizálódott - miután a jegybank a spe­kulánsok elhárítására drámai módon megemelte a kamatokat -, a veszély még nem múlt el. A cikk szerint Magyarország problé­mái ellentmondanak a pénzpiacok eddigi bizalmának, annak a felfogásnak, hogy Kelet-Európa országait egy évvel a tervezett EU-belépés előtt nagy stabilitás és vonzerő jellemzi. A német lap felsorolta a pénzügyi viharok legfőbb okait - magas államháztar­­tási deficit, a folyó fizetési mérleg hiánya, a bérek erőteljes nö­vekedése, mint a versenyképességet visszaszorító tényező, a kor­mány és a jegybank vitája az árfolyam-politikáról. tékelt Belyó Pál, az Ecostat ve­zetője. Az oldalt írták: Dutka Noémi, Kenczler Márton, MTI

Next