Népszava, 2003. július (131. évfolyam, 151–177. sz.)
2003-07-01 / 151. szám
Roma vita A bíróságon keresheti az igazát az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) volt vezetője, Horváth Aladár, ha nem tetszik neki, hogy a szervezet közgyűlése leváltotta a helyéről. Ezt közölte Kolompár Orbán, az OCÖ új irányítója, a szervezet volt alelnöke. Horváth szerint ugyanis semmis Kolompár megválasztása, mivel az szabálytalanul hívta össze az OCÖ múlt szerdai közgyűlését. Kolompár állítja: eljárása jogszerű volt. Az új elnök szerint amíg a bíróság ennek az ellenkezőjét nem mondja ki, az OCÖ közgyűlésének határozatai Horváthra nézve is kötelezőek. (MTI) Az oktatás nem politikai kérdés e az épp hatalmon lévő kormánytól függjön: hogyan alakul a kisegyházak által fenntartott 14 oktatási intézmény állami finanszírozása, illetve az intézmények és az Oktatási Minisztérium (OM) kapcsolata. Ezt kérték az iskolafenntartó kisegyházak képviselői az OM politikai államtitkárától. Szabados Tamás azt ígérte: a jövőben sem lesz politikai kérdés az egyházi iskolák ügye, az egyetlen mérce az oktatás minősége lesz. A megbeszélésen Szabados átadta az egyházi vezetőknek a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatának vitaanyagát, valamint a tárca középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájának tervezetét. (Népszava) Egyetemi kinevezések Rendkívül nagy az egyetemi tanárok felelőssége, többek között azért, mert az egyetemi oktató a tudása mellett személyiségével is hozzájárul a diákok képzéséhez - mondta Mádl Ferenc. A köztársasági elnök erről azon a Néprajzi Múzeumban tartott ünnepségen beszélt, ahol Magyar Bálint oktatási miniszterrel és Gaál Zoltánnal, a Magyar Rektori Konferencia elnökével közösen rektori és egyetemi tanári kinevezéseket adott át. (Népszava) Honvédelmi vizsgálat Lezárult az a vizsgálat, mely azt kutatta: mi az oka a hadsereg lassú fejlődésének, a technikai korszerűsítés elmaradásának, illetve hogyan zárkózhat fel Magyarország a leggyorsabban a NATO- hoz, hogyan újíthatja meg védelmi rendszerét. A Honvédelmi Minisztérium által tavaly nyáron elrendelt vizsgálat megállapításait a jövő héten tárgyalja a kormány. A várható végeredmény: több helyőrség és két katonai repülőtér bezárása, a honvédségi ingatlanok számának csökkentése, a Magyar Honvédség külföldi szerepvállalásainak átértékelése. (MTI) A Fidesz az agráriumról A mezőgazdaságnak legkevesebb 30 milliárd forintnyi azonnali támogatásra lenne szüksége, így a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség gazdatagozata azt javasolja a kormánynak: sürgősen hozzon létre egy segélyalapot a gazdáknak. A tagozat szerint hitelekkel nem lehet a földművelők bajait orvosolni, mivel a kölcsönnyújtás túlságosan hosszadalmas procedúra. A Fidesz szerint a kormány egyelőre nem tett mást, csupán aszály sújtotta területté nyilvánított országrészeket. (MTI) Polgári központ Megkezdődhet a polgári körök budapesti székházának mintegy 100 millió forintot felemésztő felújítása - jelentette be a Szövetség a Nemzetért Alapítvány szóvivője. Szemkeő Judit szerint a rekonstrukcióra jelenleg csupán mintegy 30 millió forintja van a polgári körnek. Az alapítvány tavaly decemberben egy külföldi társaságtól több mint 100 millió forintért vásárolta meg az ingatlant, s a vételárat három részletben fizeti ki. A több mint 1200 négyzetméter alapterületű épületben a polgári kör szolgáltató, kulturális és képzési központot szeretne kialakítani. (MTI) Pontosítás Lapunk 2003. június 27-i számában „Sztrájkkal fenyegetőznek a Malév forgalmi dolgozói” című cikk miatt a Malév Rt. az alábbi helyreigazító nyilatkozat közlésére kérte szerkesztőségünket: A cikk azon része, mely szerint a Malév Rt. csőd közeli helyzetben van, valótlan tényállításnak minősül, a társaság pénzügyi helyzete ugyanis stabil, minden ezzel ellentétes állítás megalapozatlan, és nem a Malév Rt. vezetőségétől származik. (Népszava) Mádl Ferenc alkotmányértelmezésért fordult a taláros testülethez a kórháztörvény elfogadása miatt Nyereség az egészségnek a jogszabály Aláírta a kórháztörvényt Mádl Ferenc. Ugyanakkor az államfő alkotmányértelmezési beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a jogszabály elfogadásának körülményei miatt. Az egészségügyi miniszter közben arról beszélt, hogy az önkormányzatok józan belátóképességére van bízva, élnek-e a kórháztörvényben foglalt lehetőségekkel, bár a befektetők nem tolonganak a magyar gyógyintézetek megvásárlásáért. Az államfő három kérdésben vár értelmezést az Alkotmánybíróságtól, miután egy hete megfontolásra visszaküldte a kórháztörvényt az Országgyűlésnek, amely azonban még aznap változatlan formában fogadta el a jogszabályt. Mádl Ferenc választ vár arra, hogy az Országgyűlés mikor, milyen feltételek mellett tesz eleget újratárgyalási kötelezettségének. Kérdés, hogy kimeríti-e ezt, hogy a visszaküldést követő néhány órán belül, viszonylag rövid vita után a parlament változtatás nélkül elfogadja a törvényt. Az államfő azt is tudni szeretné, hogy a házszabály megfelel-e az alkotmány vonatkozó szakaszának. Mádl Ferenc az Alkotmánybíróságtól vár választ továbbá arra is, hogy köteles-e a parlamentnek újratárgyalásra visszaküldött törvényt elfogadás után minden esetben aláírni. Kérdezi továbbá, mi történik akkor, ha az újratárgyaláskor alkotmányellenes passzusok kerülnek a törvénybe, vagy ha az Országgyűlés a megismételt vitában, a szavazáskor jogszabályokat sért. Becker Pál, a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetője kijelentette: értelmezésük szerint az alkotmány vonatkozó bekezdése minden esetben biztosítja a köztársasági elnöknek az alkotmányossági vétót. A szocialista párt budapesti fórumán közben a párt fővárosi elnöke arról beszélt, hogy a kormánypártoknak lesz erejük változtatni a törvényen, ha szükségessé válik. Mandur László egyúttal kételyeinek adott hangot a köztársasági elnök értelmezési beadványa kapcsán. Az egészségügyi miniszter úgy vélte, nem 13 évvel a magántőke megjelenése után kell meglepődni azon, hogy a vállalkozói szféra, mint korábban is, nyereségre törekszik. Csehák Judit szerint a többségében önkormányzati gyógyintézetek gazdálkodásának törvényben szavatolt liberalizálásával „egészségnyereségre” tehetnek szert a betegek, s az egészségügyben dolgozók. Kifejtette: elsősorban a betegellátás minőségének fejlesztése volt a kórháztörvény célja. Ennek elődjét, melyet Csehák Judit szakminiszter elődje, Mikola István jegyzett, mindenképpen fel kellett váltaniuk egy olyan jogszabállyal, mely elejét veszi az extraprofit lehetőségét rejtő intézményrészek „kimazsolázásának”. Leszögezte: minden olyan garanciával felvértezték a kórháztörvényt, ami kizárja az intézmény életét esetleg kedvezőtlenül befolyásoló magántulajdon túlsúlyba kerülését. Népszava-információ A miniszter szerint az új törvénnyel javulhat a betegek ellátása BELFÖLD 2003. JÚLIUS 1., KEDD NÉPSZAVA Mennyibe kerülhet az István? Az elmúlt napokban elfogadott, új kórháztörvény nem zárja ki a teleki kuláció lehetőségét, írtuk lapunkban. Sorozatunkban annak próbálunk najárni, hogy adott esetben milyen feltételek között hogyan valósulhatna meg egy kórház eladása. A fővárosi önkormányzat István kórháza egy összesen négy intézményrendszert egyesítő komplexum legnagyobb tagja. A lapunkhoz került adatok szerint a Nagyvárad téri gyógyintézmény könyv szerinti bruttó értéke 6 milliárd 347 millió 763 ezer forint. Ez az összeg kizárólag papíron állja meg a helyét, mivel a korábbi évek felújításait, beruházásait és az épületekben található állóeszköz nem piaci értékét foglalja magába. Igaz, a tulajdonos fővárosi önkormányzat két éve „piacképes” ingatlanként is felértékeltette a vagyontárgyait képező kórházakat, de az akkori számok mára aktualitásukat vesztették. Független ingatlanszakértők szerint a VIII. és IX. kerület határán fekvő 82 ezer 826 négyzetméter telekterületű, több pavilonból álló kórház közvetlen közelében található ingatlanok piaci árai eltérnek egymástól, így például egy felújított bérházban található lakások a 240 ezer forint négyzetméterenkénti árat is meghaladhatják, plusz-mínusz 30 százalékos minőségi különbséggel. Ezzel szemben a közeli panellakások piaci ára a 200 ezer forintot sem éri el. A kórház feltételezett telekárának becsléséhez figyelembe kell venni jelenlegi közművesítettségét és azt, hogy milyen típusú beruházást kívánnak azon megvalósítani. Ha a tulajdonos a gyógyintézményt - közgyűlési döntéssel - kiemeli az egészségügyi célvagyon köréből, s feloldja piaci értékesítését korlátozó besorolását, akkor legfeljebb 75 ezer forint négyzetméterenkénti áron értékesíthető a több mint 82 ezer négyzetméter területű telek. Ha a beruházó nem kórházat akar emelni a területen, hanem például irodaházat vagy üzletközpontot, akkor a négyzetméterenkénti ár 120-150 ezer forintra is nőhet. A Szent István kórház piaci forgalomban tehát mintegy 6 milliárd 211 millió 950 ezer forintért adható, s vehető. N. P. Z. Az egész intézményt sok milliárdért lehetne eladniFotó: Kovács Petra Újabb támogatást kaphatnak a munkanélküliek Álláskeresést ösztönző juttatással támogatja a munkaügyi tárca mától a munka világába visszatérni szándékozókat. Ennek feltételeit miniszteri rendelet szabályozza. A regisztrált munkanélkülinek a hagyományosnál szorosabban kell együttműködnie a munkaügyi hivatallal, személyre szabott együttműködési terv alapján. Míg a munkanélkülijáradékhoz háromhavonta kell jelentkezni, addig az új juttatáshoz havonta szükséges felkeresni a hivatalt. A 9 hónapos, de minimum 180 napig folyósított munkanélküli-járadék utolsó 30 napján belül kell igényelni a kerületi kirendeltségnél - tájékoztatta a Népszavát Székely Judit, a munkaügyi tárca helyettes államtitkára. Az idén 35-40 ezer igénylőre számítanak - mondta -, az új támogatást 3 milliárd forintos alapból finanszírozza a tárca. Az álláskeresést ösztönző juttatás öszszege az öregségi nyugdíjminimum, azaz a 21 800 forint 85 százaléka, tehát 18 530 forint. Emellett még helyzetüket könnyítő pozitív diszkriminációra számíthatnak a munka világában hátrányosabb helyzetűek. Míg a 45 éven aluliak 180, addig a 45 éven felüliek 270 napig jogosultak az összegre. Ha a juttatásra jogosult a határidő lejárta előtt határozatlan idejű részmunkaidős vagy teljesítménybéres munkát talál, az álláskeresést ösztönző juttatás hátralévő összegének felét egy összegben megkapja. A tárca azért döntött így, mert az így foglalkoztatottak a munkába állás első időszakában alig keresnek többet, mint a támogatás. Székely Judit elmondta: a tárca célja az volt, hogy a szociális támogatást különválassza a munkát keresők juttatásától. Akik a kilenc hónapos munkanélküli-járadékra már nem jogosultak, elhelyezkedni még nem tudtak, de nem is vállalják az új juttatás feltételeit, szociális segélyt kaphatnak. A helyi önkormányzattól ez esetben szociális segélyt lehet igényelni, összege 15 260 forint. Muhari Judit Kész a vecsési számlagyár vádirata A vecsési számlagyár ügyében 53 vádlott ellen adócsalás, csalás, magánokirat-hamisítás miatt nyújtott be kilencvenoldalas vádiratot a Fővárosi Főügyészség a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Az ügy iratait tegnap teherautóval szállították a bíróságra. Ihász Sándor, a Fővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztálya vezetője lapunknak elmondta: további húsz cég ügyében még tart a nyomozás. Várhatóan a közeljövőben mintegy hatvan gyanúsított elleni nyomozást megrovással szüntetik meg. A tegnap elküldött vádirat szerint a vádlottak Horánszki Péter és Tokics Péter irányításával 1997-től valótlan adatokkal cégeket alapítottak. Az egész országra kiterjedő céghálózatot arra használták, hogy jutalékért hamis számlákat bocsássanak ki. A fiktív számlák mögött nem volt teljesítés, munkavégzés, azokat költségszámlákkal ellentételezték - állítja az ügyészség. A befogadó cégek általános forgalmi adót és társasági adót igényelhettek vissza, és ezzel adófizetési kötelezettségüket csökkenthették. A vádirat szerint a vádlottak hajléktalanokat kerestek, akik pénzért vállalták, hogy a nevüket adják a fiktív cégek alapításához, működtetéséhez. A számlakibocsátó cégekben a tényleges ellenőrzést Horánszki Péter, Tokics Péter és társaik gyakorolták. A rendőrség korábban azt jelentette be, hogy a bűncselekmény-sorozat mintegy kétmilliárd forint kárt okozott. P. A. Fizetni kell az elhúzódó eljárásokért Hamarosan kártérítés jár az indokolatlanul elhúzódó bírósági eljárások miatt, miután hatályba lép a Polgári perrendtartás (Pp) erről szóló módosítása. A tavalyi adatok még nem nyilvánosak, ám 2001 -ben valamivel több mint ötszáz perben 5,2 milliárd forintot kértek a bíróságoktól, amelyeknek mindössze négy elvesztett per miatt 11 millió forintot kellett megfizetniük. Perek tömegével azért jövőre sem számolnak az illetékesek. Alapvetően megváltoznak a bíróságok kártérítési felelősségére vonatkozó jelenlegi szabályok, miután mától hatályba lép a Polgári perrendtartás módosítása. Ennek nyomán például alappal kérhetnek majd méltányos elégtételt biztosító kártérítést azok, akiknek bírósági ügye indokolatlanul elhúzódott. A perek tisztességes lefolytatásához, valamint ésszerű időn belüli befejezéséhez való jog megsértése miatt kártérítés jár akkor is, ha a késedelmes elbírálás nem a bíró hibája. Igaz, az indokolatlan elhúzódás megállapításához nem elég ok az, hogy évek óta tart egy per. Még a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is elfogadhatónak tart adott esetben akár egy ötéves eljárást is, bár kizárólag akkor, ha a bíróság mindent megtesz azért, hogy befejezhesse az ügyet. - Ez a módosítás egy lépés afelé, hogy az egyes eljárások mérhetetlen elhúzódásai kezelhetőek legyenek - indokolta Bárándy Péter igazságügyminiszter a változásokat. Hozzátette azt, hogy ez egyébként nem általános, inkább elszigetelt jelenség. Miután az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnökének tavalyi évről szóló beszámolója még nem nyilvános, most csak azt lehet tudni, hogy 2001-ben 543 olyan ügy került bíróság elé, amelyben a bíróságokat perelték vagy éppen a bíróságok pereltek. A bíróságokat 2001-ben is, csakúgy mint a korábbi években, döntően kártérítési perben kellett képviselnie az OIT hivatalának. Ezekben összességében 5,2 milliárd forintot követeltek, nem sok sikerrel. Tavaly ugyanis a 245, jogerősen befejezett kártérítési perből mindössze négyet vesztettek a bíróságok. Ezekben pedig összesen 11 millió forint kártérítést fizettek ki az összesen követelt több milliárd forintból. Mint minden évben, az idei költségvetés megállapításánál is számolt az OIT az esetleg kártérítésre kifizetendő összeggel, az erre félretett tartalékok eddig mindig elegendőnek bizonyultak. Arról nem készült felmérés, hogy a júliustól hatályba lépő jogszabályváltozásnak milyen hatása lesz majd, mivel ilyen címen eddig még nem lehetett pereskedni. A bíróságok ellen indított kártérítési perek számának radikális növekedésére ugyanakkor senki sem számít. P. E.