Népszava, 2003. július (131. évfolyam, 151–177. sz.)

2003-07-01 / 151. szám

Roma vita A bíróságon keresheti az igazát az Országos Ci­gány Önkormányzat (OCÖ) volt vezetője, Hor­váth Aladár, ha nem tetszik neki, hogy a szervezet közgyűlése leváltotta a helyéről. Ezt közölte Ko­lompár Orbán, az OCÖ új irányítója, a szervezet volt alelnöke. Horváth szerint ugyanis semmis Kolompár megválasztása, mivel az szabálytalanul hívta össze az OCÖ múlt szerdai közgyűlését. Ko­lompár állítja: eljárása jogszerű volt. Az új elnök szerint amíg a bíróság ennek az ellenkezőjét nem mondja ki, az OCÖ közgyűlésének határozatai Horváthra nézve is kötelezőek. (MTI) Az oktatás nem politikai kérdés­ ­e az épp hatalmon lévő kormánytól függjön: hogyan alakul a kisegyházak által fenntartott 14 oktatási intéz­mény állami finanszírozása, illetve az intézmé­nyek és az Oktatási Minisztérium (OM) kapcsola­ta. Ezt kérték az iskolafenntartó kisegyházak kép­viselői az OM politikai államtitkárától. Szabados Tamás azt ígérte: a jövőben sem lesz politikai kér­dés az egyházi iskolák ügye, az egyetlen mérce az oktatás minősége lesz. A megbeszélésen Szabados átadta az egyházi vezetőknek a Nemzeti Alaptan­terv felülvizsgálatának vitaanyagát, valamint a tár­ca középtávú közoktatás-fejlesztési stratégiájának tervezetét. (Népszava) Egyetemi kinevezések Rendkívül nagy az egyetemi tanárok felelőssége, többek között azért, mert az egyetemi oktató a tu­dása mellett személyiségével is hozzájárul a diá­kok képzéséhez - mondta Mádl Ferenc. A köztár­sasági elnök erről azon a Néprajzi Múzeumban tartott ünnepségen beszélt, ahol Magyar Bálint ok­tatási miniszterrel és Gaál Zoltánnal, a Magyar Rektori Konferencia elnökével közösen rektori és egyetemi tanári kinevezéseket adott át. (Népszava) Honvédelmi vizsgálat Lezárult az a vizsgálat, mely azt kutatta: mi az oka a hadsereg lassú fejlődésének, a technikai kor­szerűsítés elmaradásának, illetve hogyan zárkóz­hat fel Magyarország a leggyorsabban a NATO- hoz, hogyan újíthatja meg védelmi rendszerét. A Honvédelmi Minisztérium által tavaly nyáron el­rendelt vizsgálat megállapításait a jövő héten tár­gyalja a kormány. A várható végeredmény: több helyőrség és két katonai repülőtér bezárása, a hon­védségi ingatlanok számának csökkentése, a Ma­gyar Honvédség külföldi szerepvállalásainak átér­tékelése. (MTI) A Fidesz az agráriumról A mezőgazdaságnak legkevesebb 30 milliárd fo­rintnyi azonnali támogatásra lenne szüksége, így a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség gazdatagozata azt javasolja a kormánynak: sürgősen hozzon létre egy segélyalapot a gazdáknak. A tagozat szerint hitelekkel nem lehet a földművelők bajait orvosol­ni, mivel a kölcsönnyújtás túlságosan hosszadal­mas procedúra. A Fidesz szerint a kormány egye­lőre nem tett mást, csupán aszály sújtotta területté nyilvánított országrészeket. (MTI) Polgári központ Megkezdődhet a polgári kö­rök budapesti székházának mintegy 100 millió forintot felemésztő felújítása - jelen­tette be a Szövetség a Nem­zetért Alapítvány szóvivője. Szemkeő Judit szerint a re­konstrukcióra jelenleg csu­pán mintegy 30 millió forint­ja van a polgári körnek. Az alapítvány tavaly december­ben egy külföldi társaságtól több mint 100 mil­lió forintért vásárolta meg az ingatlant, s a vé­telárat három részletben fizeti ki. A több mint 1200 négyzetméter alapterületű épületben a pol­gári kör szolgáltató, kulturális és képzési köz­pontot szeretne kialakítani. (MTI) Pontosítás Lapunk 2003. június 27-i számában „Sztrájkkal fenyegetőznek a Malév forgalmi dolgozói” című cikk miatt a Malév Rt. az alábbi helyreigazító nyi­latkozat közlésére kérte szerkesztőségünket: A cikk azon része, mely szerint a Malév Rt. csőd kö­zeli helyzetben van, valótlan tényállításnak minő­sül, a társaság pénzügyi helyzete ugyanis stabil, minden ezzel ellentétes állítás megalapozatlan, és nem a Malév Rt. vezetőségétől származik. (Nép­szava) ­ Mádl Ferenc alkotmányértelmezésért fordult a taláros testülethez a kórháztörvény elfogadása miatt Nyereség az egészségnek a jogszabály Aláírta a kórháztörvényt Mádl Fe­renc. Ugyanakkor az államfő alkot­mányértelmezési beadványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a jog­szabály elfogadásának körülményei miatt. Az egészségügyi miniszter közben arról beszélt, hogy az önkor­mányzatok józan belátóképességére van bízva, élnek-e a kórháztörvény­ben foglalt lehetőségekkel, bár a be­fektetők nem tolonganak a magyar gyógyintézetek megvásárlásáért. Az államfő három kérdésben vár értel­mezést az Alkotmánybíróságtól, mi­után egy hete megfontolásra vissza­küldte a kórháztörvényt az Ország­­gyűlésnek, amely azonban még aznap változatlan formában fogadta el a jog­szabályt. Mádl Ferenc választ vár arra, hogy az Országgyűlés mikor, milyen feltételek mellett tesz eleget újratár­gyalási kötelezettségének. Kérdés, hogy kimeríti-e ezt, hogy a visszakül­dést követő néhány órán belül, vi­szonylag rövid vita után a parlament változtatás nélkül elfogadja a törvényt. Az államfő azt is tudni szeretné, hogy a házszabály megfelel-e az alkotmány vonatkozó szakaszának. Mádl Ferenc az Alkotmánybíróság­tól vár választ továbbá arra is, hogy köteles-e a parlamentnek újratárgya­lásra visszaküldött törvényt elfogadás után minden esetben aláírni. Kérdezi továbbá, mi történik akkor, ha az újra­tárgyaláskor alkotmányellenes passzu­sok kerülnek a törvénybe, vagy ha az Országgyűlés a megismételt vitában, a szavazáskor jogszabályokat sért. Becker Pál, a Köztársasági Elnöki Hi­vatal vezetője kijelentette: értelmezé­sük szerint az alkotmány vonatkozó bekezdése minden esetben biztosítja a köztársasági elnöknek az alkotmá­nyossági vétót. A szocialista párt budapesti fórumán közben a párt fővárosi elnöke arról be­szélt, hogy a kormánypártoknak lesz erejük változtatni a törvényen, ha szükségessé válik. Mandur László egyúttal kételyeinek adott hangot a köztársasági elnök értelmezési bead­ványa kapcsán. Az egészségügyi miniszter úgy vél­te, nem 13 évvel a magántőke megje­lenése után kell meglepődni azon, hogy a vállalkozói szféra, mint koráb­ban is, nyereségre törekszik. Csehák Judit szerint a többségében önkor­mányzati gyógyintézetek gazdálkodá­sának törvényben szavatolt liberalizá­lásával „egészségnyereségre” tehetnek szert a betegek, s az egészségügyben dolgozók. Kifejtette: elsősorban a be­tegellátás minőségének fejlesztése volt a kórháztörvény célja. Ennek elődjét, melyet Csehák Judit szakminiszter elődje, Mikola István jegyzett, min­denképpen fel kellett váltaniuk egy olyan jogszabállyal, mely elejét veszi az extraprofit lehetőségét rejtő intéz­ményrészek „kimazsolázásának”. Le­szögezte: minden olyan garanciával felvértezték a kórháztörvényt, ami ki­­zárja az intézmény életét esetleg ked­vezőtlenül befolyásoló magántulajdon túlsúlyba kerülését. Népszava-információ A miniszter szerint az új törvénnyel javulhat a betegek ellátása BELFÖLD 2003. JÚLIUS 1., KEDD NÉPSZAVA Mennyibe kerülhet az István? Az elmúlt napokban elfogadott, új kórháztörvény nem zárja ki a teleki kuláció lehetőségét, írtuk lapunkban. Sorozatunkban annak próbálunk najárni, hogy adott esetben milyen feltételek között hogyan valósulhatna meg egy kórház eladása. A fővárosi önkormányzat István kór­háza egy összesen négy intézmény­­rendszert egyesítő komplexum legna­gyobb tagja. A lapunkhoz került ada­tok szerint a Nagyvárad téri gyógy­in­tézmény könyv szerinti bruttó értéke 6 milliárd 347 millió 763 ezer forint. Ez az összeg kizárólag papíron állja meg a helyét, mivel a korábbi évek felújításait, beruházásait és az épüle­tekben található állóeszköz nem piaci értékét foglalja magába. Igaz, a tulaj­donos fővárosi önkormányzat két éve „piacképes” ingatlanként is felértékel­tette a vagyontárgyait képező kórhá­zakat, de az akkori számok mára ak­tualitásukat vesztették. Független ingatlanszakértők szerint a VIII. és IX. kerület határán fekvő 82 ezer 826 négyzetméter telekterületű, több pavilonból álló kórház közvetlen közelében található ingatlanok piaci árai eltérnek egymástól, így például egy felújított bérházban található la­kások a 240 ezer forint négyzetméte­renkénti árat is meghaladhatják, plusz-mínusz 30 százalékos minőségi különbséggel. Ezzel szemben a közeli panellakások piaci ára a 200 ezer fo­rintot sem éri el. A kórház feltételezett telekárának becsléséhez figyelembe kell venni jelenlegi közművesítettsé­­gét és azt, hogy milyen típusú beruhá­zást kívánnak azon megvalósítani. Ha a tulajdonos a gyógyintézményt - közgyűlési döntéssel - kiemeli az egészségügyi célvagyon köréből, s feloldja piaci értékesítését korlátozó besorolását, akkor legfeljebb 75 ezer forint négyzetméterenkénti áron érté­kesíthető a több mint 82 ezer négy­zetméter területű telek. Ha a beruhá­zó nem kórházat akar emelni a terüle­ten, hanem például irodaházat vagy üzletközpontot, akkor a négyzetméte­renkénti ár 120-150 ezer forintra is nőhet. A Szent István kórház piaci forgalomban tehát mintegy 6 milliárd 211 millió 950 ezer forintért adható, s vehető. N. P. Z. Az egész intézményt sok milliárdért lehetne eladniFotó: Kovács Petra Újabb támogatást kaphatnak a munkanélküliek Álláskeresést ösztönző juttatással támo­gatja a munkaügyi tárca mától a munka világába visszatérni szándékozókat. En­nek feltételeit miniszteri rendelet szabá­lyozza. A regisztrált munkanélküli­nek a hagyományosnál szorosabban kell együttműködnie a munkaügyi hi­vatallal, személyre szabott együttműkö­dési terv alapján. Míg a munkanélküli­járadékhoz háromhavonta kell jelent­kezni, addig az új juttatáshoz havonta szükséges felkeresni a hivatalt. A 9 hónapos, de minimum 180 na­pig folyósított munkanélküli-járadék utolsó 30 napján belül kell igényelni a kerületi kirendeltségnél - tájékoztatta a Népszavát Székely Judit, a munka­ügyi tárca helyettes államtitkára. Az idén 35-40 ezer igénylőre számítanak - mondta -, az új támogatást 3 milliárd forintos alapból finanszírozza a tárca. Az álláskeresést ösztönző juttatás ösz­­szege az öregségi nyugdíjminimum, azaz a 21 800 forint 85 százaléka, te­hát 18 530 forint. Emellett még hely­zetüket könnyítő pozitív diszkriminá­cióra számíthatnak a munka világában hátrányosabb helyzetűek. Míg a 45 éven aluliak 180, addig a 45 éven felü­liek 270 napig jogosultak az összegre. Ha a juttatásra jogosult a határidő le­járta előtt határozatlan idejű részmun­kaidős vagy teljesítménybéres munkát talál, az álláskeresést ösztönző juttatás hátralévő összegének felét egy összeg­ben megkapja. A tárca azért döntött így, mert az így foglalkoztatottak a munkába állás első időszakában alig keresnek többet, mint a támogatás. Székely Judit elmondta: a tárca cél­ja az volt, hogy a szociális támogatást különválassza a munkát keresők jutta­tásától. Akik a kilenc hónapos munka­nélküli-járadékra már nem jogosultak, elhelyezkedni még nem tudtak, de nem is vállalják az új juttatás feltéte­leit, szociális segélyt kaphatnak. A he­lyi önkormányzattól ez esetben szo­ciális segélyt lehet igényelni, összege 15 260 forint. Muhari Judit Kész a vecsési számlagyár vádirata A vecsési számlagyár ügyében 53 vád­lott ellen adócsalás, csalás, magánok­irat-hamisítás miatt nyújtott be kilenc­­venoldalas vádiratot a Fővárosi Fő­ügyészség a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Az ügy iratait tegnap te­herautóval szállították a bíróságra. Ihász Sándor, a Fővárosi Főügyészség Kiemelt Ügyek Osztálya vezetője la­punknak elmondta: további húsz cég ügyében még tart a nyomozás. Várha­tóan a közeljövőben mintegy hatvan gyanúsított elleni nyomozást megro­vással szüntetik meg. A tegnap elküldött vádirat szerint a vádlottak Horánszki Péter és Tokics Péter irányításával 1997-től valótlan adatokkal cégeket alapítottak. Az egész országra kiterjedő céghálózatot arra használták, hogy jutalékért hamis számlákat bocsássanak ki. A fiktív számlák mögött nem volt teljesítés, munkavégzés, azokat költségszámlák­kal ellentételezték - állítja az ügyész­ség. A befogadó cégek általános for­galmi adót és társasági adót igényel­hettek vissza, és ezzel adófizetési kö­telezettségüket csökkenthették. A vád­irat szerint a vádlottak hajléktalanokat kerestek, akik pénzért vállalták, hogy a nevüket adják a fiktív cégek alapítá­sához, működtetéséhez. A számlakibo­csátó cégekben a tényleges ellenőrzést Horánszki Péter, Tokics Péter és társa­ik gyakorolták. A rendőrség korábban azt jelentette be, hogy a bűncselek­mény-sorozat mintegy kétmilliárd fo­rint kárt okozott. P. A. Fizetni kell az elhúzódó eljárásokért Hamarosan kártérítés jár az indokolatlanul elhúzódó bírósági eljárások miatt, miután hatályba lép a Polgári perrendtartás (Pp) errő­l szóló módosí­tása. A tavalyi adatok még nem nyilvánosak, ám 2001 -ben valamivel több mint ötszáz perben 5,2 milliárd forintot kértek a bíróságoktól, amelyeknek mindössze négy elvesztett per miatt 11 millió forintot kellett megfizetniük. Perek tömegével azért jövőre sem számolnak az illetékesek. Alapvetően megváltoznak a bíróságok kártérítési felelősségére vonatkozó je­lenlegi szabályok, miután mától hatály­ba lép a Polgári perrendtartás módosítá­sa. Ennek nyomán például alappal kér­hetnek majd méltányos elégtételt bizto­sító kártérítést azok, akiknek bírósági ügye indokolatlanul elhúzódott. A pe­rek tisztességes lefolytatásához, vala­mint ésszerű időn belüli befejezéséhez való jog megsértése miatt kártérítés jár akkor is, ha a késedelmes elbírálás nem a bíró hibája. Igaz, az indokolatlan el­húzódás megállapításához nem elég ok az, hogy évek óta tart egy per. Még a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság is el­fogadhatónak tart adott esetben akár egy ötéves eljárást is, bár kizárólag ak­kor, ha a bíróság mindent megtesz azért, hogy befejezhesse az ügyet. - Ez a módosítás egy lépés afelé, hogy az egyes eljárások mérhetetlen elhúzódásai kezelhetőek legyenek - indokolta Bárándy Péter igazságügy­miniszter a változásokat. Hozzátette azt, hogy ez egyébként nem általános, inkább elszigetelt jelenség. Miután az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács (OIT) elnökének tavalyi évről szóló beszámolója még nem nyil­vános, most csak azt lehet tudni, hogy 2001-ben 543 olyan ügy került bíróság elé, amelyben a bíróságokat perelték vagy éppen a bíróságok pereltek. A bí­róságokat 2001-ben is, csakúgy mint a korábbi években, döntően kártérítési perben kellett képviselnie az OIT hiva­talának. Ezekben összességében 5,2 milliárd forintot követeltek, nem sok sikerrel. Tavaly ugyanis a 245, jogerő­sen befejezett kártérítési perből mind­össze négyet vesztettek a bíróságok. Ezekben pedig összesen 11 millió fo­rint kártérítést fizettek ki az összesen követelt több milliárd forintból. Mint minden évben, az idei költség­­vetés megállapításánál is számolt az OIT az esetleg kártérítésre kifizetendő összeggel, az erre félretett tartalékok eddig mindig elegendőnek bizonyul­tak. Arról nem készült felmérés, hogy a júliustól hatályba lépő jogszabály­­változásnak milyen hatása lesz majd, mivel ilyen címen eddig még nem le­hetett pereskedni. A bíróságok ellen indított kártérítési perek számának ra­dikális növekedésére ugyanakkor sen­ki sem számít. P. E.

Next