Népszava, 2003. augusztus (131. évfolyam, 178–202. sz.)

2003-08-09 / 185. szám

NÉPSZAVA 2003. AUGUSZTUS 9., SZOMBAT GAZDASÁG 5 Meghosszabítani készül hiteleit a privatizáció előtt álló kohászati óriás Dunaferr: ismét nyereséges a cég Értesüléseink szerint ismét fizetési haladékot kér a Dunaferr a társaság­nak hitelező bankoktól. A cégnek au­gusztus végéig kellett volna visszafi­zetnie az összesen mintegy 60 milli­árd forint tartozása nagy részét. A cégvezetés azonban már tárgyalni kezdett a pénzintézetekkel a fizetési határidő jövő májusig történő meg­hosszabbításáról. A Dunaferr cégcsoport az üzleti év vé­géig, jövő májusig szeretne újabb ha­ladékot kapni a pénzintézetektől. Ad­digra ugyanis befejeződik a 86 száza­lékban állami tulajdonban lévő vállalat privatizációja, így az új tulajdonosnak kell majd fizetnie a korábban felvett kölcsönöket. Az ÁPV Rt. a múlt hónap közepén PricewaterhouseCoopers Kft.-t választotta privatizációs tanács­adónak, a társaság egy hónapot kapott a privatizációs stratégia kidolgozására. Vagyis a tanácsadónak a napokban kell elkészülnie a tervezettel, így vár­hatóan néhány héten belül kiírják a magánosítási tendert, s tervek szerint december közepén a privatizációs szerződést is megköti a kormányzat a nyertes pályázóval. A vállalat állami tulajdonrészének a megszerzése iránt tudomásunk szerint eddig nyolc befektető - köztük az US Steel, az indiai-holland LNM-csoport és az orosz Mecses acélgyártó társaság - érdeklődött. A vevő számára azon­ban még akkor is jelentős kiadást je­lent majd a Dunaferr többségi tulaj­donrészének a megvásárlása, ha kor­mányzat egészen alacsony vételárat kér az üzletrészéért. A nyertesnek ugyanis a cég 60 milliárd forintos bankhitelei mellett ki kell egyenlítenie az acélmű beszállítókkal szembeni hozzávetőleg 35 milliárdos tartozását is. Ezenfelül a vásárlónak kötelezettsé­get kell vállalnia arra is, hogy hamaro­san elkezdi a üzem hosszú távú műkö­déséhez szükséges beruházásokat, fej­lesztéseket is. A létesítmény korszerű­sítése pedig a szakértői becslések sze­rint legalább 60-100 milliárd forint be­fektetést igényel. A Dunaferr gazdálkodása egyébként jelentős javulást mutatott az utóbbi egy évben. A vállalat hitelállománya tavaly a mostaninál 8 milliárd forinttal nagyobb, 68 milliárd forint volt. Az évente hozzávetőleg 160 milliárd fo­rint árbevételt elérő, 8500 dolgozót foglalkoztató társaság tavaly októberig éveken át milliárdos veszteségeket halmozott fel. Az elmúlt év őszén azonban sikerült megszüntetni a ráfi­zetéses termelést, ez év első felében pedig már egymilliárd forint ered­ményt ért el a vállalatcsoport. A cég ebben az üzleti évben várhatóan mint­egy 170 milliárd forint árbevétel mel­lett nullszaldó körüli eredményt tud majd produkálni, s a vállalat előrelát­hatólag még a jövő évben is képes lesz veszteség nélkül működni. Szakértők szerint azonban abban az esetben, ha nem kezdődik meg az üzem korszerű­sítése, 2005-től ismét veszteségessé válhat a vasmű. Illés József A banki moratórium végére már magánkézbe kerülhet a vasmű Fotó: Szalvks Péter Melegben gyorsabban romlanak a friss élelmiszerek A piacokat az utóbbi időben a szokottnál is sűrűbben járják a felügyelők, mi­vel a vásárlók a nagy meleg miatt fokozott védelemre szorulnak. Bár tény, hogy csak a szakmai felügyeletek engedélyével lehet élelmiszert, általában száraz tésztákat, füstölt húsokat, tojást szabad pulton árusítani a piacokon, de olykor megjelennek friss árukkal, főként háztáji szárnyasokkal is az ilyen el­árusítóhelyeken, pedig az kifejezetten tilos. Friss terméket kizárólag hűtőpult­ban szabad tárolni. A nagy hőségben azonban még a megszokottnál is na­gyobb figyelmet kell fordítani a vásárlásra, mert könnyebben indulnak meg a bomlási folyamatok - állítják szakemberek. A legfontosabb szempont, hogy csak engedéllyel rendelkező boltban, illetve árasnál ajánlatos élelmiszert vásárolni — nyilatkozta lapunknak Dömölki Lí­via, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülete agrárszakértői munkabi­zottságának szakembere, élelmiszer­vegyész. A szakember elmondta, a rendkívüli hőségben nem biztonságos a mégoly frissnek látszó vagy annak mondott húsféleségeket, csirkét sem megvásárolni, ha az árusítóhelyen nincs hűtőpult. A szalmonella meleg­ben különösen életképes, rendkívül gyorsan elszaporodik. Az őstermelők általában füstölt termékeket kínálnak, s ezek kevésbé romlandóak, mint a friss húsok. Ritkán, de előfordulhat ezekben az élelmiszerekben is kóroko­zó. Nagyon ritka, de annál veszélye­sebb a vaddisznóban és a nem kellően ellenőrzött házi sertésben is a trichi­­nella, amely trichinózist okozhat. Ez a betegség esetenként halálos kimenete­lű is lehet. Ezért csak megfelelő egész­ségügyi ellenőrzésen átesett kolbász- és szalámiféleségeket érdemes vásá­rolni. Ha mégis frissen vágott baromfit vásárol valaki, alaposan vegye szem­ügyre, és ne szégyellje megszagolgat­ni, mielőtt a szatyrába teszi. A konyhá­ban ajánlatos bő vízzel megmosni a szárnyast és jól átsütve tálalni. A szal­monella ugyanis a számára túlságosan nagy hőt nem sokáig viseli el - emlí­tette jó tanácsként Dömölki Lívia. A szakember elmondta, a helyszí­nen sajnos nehéz meggyőződni ar­ról, hogy a frissnek hirdetett tojás valóban az-e, aminek mondják. Ott­hon azonban egy tál vízbe helyezve az öreg vagy megtápult tojás a fel­színen marad. A tojást csak közvet­lenül a felhasználás előtt érdemes megmosni, hogy időnek előtte ne tá­volítsuk el a héjon található védőré­teget. Sokan a zöldséget, gyümölcsöt a hűtőszekrény polcára helyezik, ami nagyon helytelen, hiszen utána a sajt, felvágott fertőződhet - jegyezte meg Dömölki Lívia. Ezeket a termékeket vagy a hűtőszekrény erre kialakított fiókjaiban, vagy egy tárolódobozban helyezhetjük el. A tejtermékek esetében kánikulá­ban különösen fontos a lejárat idő­pontját elolvasni, hogy ne érje kelle­metlen meglepetés a vásárlót. A tejes ételeket, madártejet, de általában a leveseket rekkenőhőségben soha ne hűtsük a konyhában az asztalon, mert mire lehűl, meg is romolhat. A meg­oldás: hideg vizes tálba rakni a forró levest. A szakember megemlítette, az étel­­mérgezések 80 százaléka a háztartá­sokban következik be, pontosan azért, mert az emberek gyakran nem tartják be a legelemibb élelmiszer­biztonsági előírásokat, szabályokat sem. Bihari Tamás­ ­ A felügyelők a kánikulában tüzetesebben vizsgálják a piacokat Húsz hónapos a német euró A vártnál sokkal kisebb zökkenőkkel történt a tavaly január 1 -jei euróra való átállás az Európai Unió tizenkét tagállamában. A nemzeti valutáktól egyelőre el nem búcsúzott Dániában, Svédországban és Nagy-Britanniában, no meg a 2004-ben taggá váló országokban persze árgus szemekkel figyelik a 300 mil­lió európai szomszéd, a kísérleti nyulak, így a németek reakcióit is. A Német Szövetségi Köztársaságban az első, közel 600 napos euróteszt eredménye: zsebbe markoló drágulás. A köznyelv szellemesen „Teurd”-nak (teuer , drága) becézi a szeretett már­ka helyére lépett új fizetőeszközt. Hans Eichel (SPD) szövetségi pénz­ügyminiszter, Gerhard Schröder (SPD) kancellár jobbkeze m­ás véleményen van. A négy és fél éve­­ Oskar Lafon­taine-t felváltó­­ berlini kormánytag szerint az euró bevezetése óta eltelt húsz hónapban csak szerény, 3 száza­lék körüli volt az infláció Németor­szágban. A márkánál és pfennignél sú­lyosabb euró- és cenzérméket bukszá­jukban, hitelkártyájukon „cipelő” pol­gároknak más az érzésük, és mintha a bankrablók, pénzhamisítók is aktívab­bak lennének tavaly óta. 2002. február 28-án volt a bő fél évszázados „ke­mény márka” utolsó napja: múlt már­ciustól már szerte az NSZK-ban csak az euró a fizetőeszköz, igaz, néhány áruház és bordélyház ravasz reklám­fogásként még ma is elfogadja a régi érméket, bankókat. Akinek még maradt márkája (schil­­lingje, lírája, pesetája, egyebe), a láda­fiában azokat zárt kapul­cal várják a nemzeti központi bankok, ahol - elmé­letileg - korlátlan ideig meg lehet sza­badulni a régi valutá(k)tól. A terror­veszély és az iraki háború kapcsán visszaesett nemzetközi idegenforga­lom ellenére is javában tart 2003-ban a határokon átnyúló euróteszt. A turiz­musban világbajnok németeket aligha nyugtatja meg, hogy lám-lám az ár­emelkedés nem németországi speciali­tás. A közkedvelt spanyol szigetvilág, az olasz tengerpart és a francia Riviéra is megdrágult. A jutányosabb belföldi üdülésben reménykedő germánok, illetve az NSZK-ban megforduló üzletemberek, az itt vakációzó külföldiek igencsak ráncolják a homlokukat: ahol 2001 vé­gén 5 márka volt egy korsó sör, ott most 3-3,50 eurót is elkér a csapos, ami úgy 5,80-6,80 ex-DEM-nek felel meg. Drágább lett a benzin, a zsömle, a hús, a snapsz, a mozi- és színházjegy és seregnyi szolgáltatás is német föl­dön. Az nem csak a pénzügyi-gazdasá­gi szakértőknek tűnt fel, hogy az árak már tavalyelőtt az égbe szöktek: ez ke­reskedői trükké silányítja a „kedvez­ményes akciókat”, s az 1,2-es váltásban­­ valójában 1 euró­s 1,95583 DEM - szorzó-osztó átlagember örömét, hogy 2002-ben és 2003-ban minden csak fele annyiba kerül. Naná, de (!) euró­ban... Az éttermekben, szupermarke­tekben veszik észre a németek és a tu­risták leginkább, hogy megdrágult az élet. Még a jóléti NSZK-ban is mor­golódnak az adófizetők, hogy az euró megjelenésével varázsütésre átlag 22 százalékkal kerül többe a tej s 27 szá­zalékkal a csokoládé és a harisnyanad­rág. Összességében a statisztikusok Berlinben és Kölnben ezer árucikket nagyító alá véve azt tapasztalták, hogy 215-nek felment a tarifája s csupán 84 olcsóbb, mint a „márkás” korszakban. Ilyen jutányossá lett néhány létfontos­ságú portéka, példának okáért a gumi­kalapács. Kérdés, hogy ezzel a szer­számmal sikerül-e Eichel pénzügymi­niszter úrnak 2003-ban az adófizetők fejébe verni, hogy a jelenlegi gondok - úgymint a 4,3 milliós munkanélküli­ség, az alig 0,7 százalék körüli várható GDP-,növekedése, a nemzetközi ver­senyképesség csökkenése - megoldá­sára az ellenzéki keresztény-konzer­vatívoknak és liberálisoknak sincs iga­zán használható receptjük. Mogyorósi Géza (Berlin) Egyesült személyzeti adatbázisok Magyarország legnagyobb személy­zeti adatbázisú cége jött létre a Neu­mann Take it csoport megalakulásá­val. A személyzeti tanácsadással fog­lalkozó osztrák Neumann Holding tulajdonában lévő H. Neumann Inter­national Vezetői Tanácsadó Kft. és a Take it Személyzeti Tanácsadó Kft. a közelmúltban egyesült. Az új cég négy fő tevékenységi körben műkö­dik. Közvetlen kereséssel, adatban­kos és hirdetéses álláskereséssel, fel­ső vezetők adatbankból való kivá­lasztásával és fizetési, szervezetátala­kítási tanácsadással foglalkozik. Az álláskeresést jelentősen megkönnyíti majd, hogy hamarosan összekötőd­nek a Neumann-csoport nemzetközi adatbázisával, s honlapjukon a cso­port összes álláskínálata látható lesz. Az egyesítés az összes Neumann­­holding tulajdonában lévő vállalko­zást érintette. Az egyesült magyaror­szági cég alaptőkéje 32 millió forint, éves forgalma 400 millió forint. Népszava-információ Maradt a Mól és a Lukoil A szerb Beopetrolra a­­ Mól Rt. és az orosz Lu­koil adott be érvényes ajánlatot, ám a görög Hellenic Petroleum pá­­­á­lyázata nem volt teljes, így azt elutasították - jelentette be a szerb priva­tizációs ügynökség. A szlovéniai Petrol szerint a Beopetrol nem jó befektetés, így nem pályázott a szerb társaságra, s inkább töltőállomások vá­sárlásával, illetve újak építésével terjeszkedik. A Mal csütörtökön adta be kötelező ajánlatát a Beopetrol 79,53 százalékos részesedésének megvásárlására. A Beopetrol a kőolajtermékek kis- és nagykereskedelmében van jelen, főként a kőolajtermékek - benzin, gázolaj, fűtőolaj, PB és kenőolaj — forgalmazásában, Szerbiában mű­ködő, 179 töltőállomásból álló hálózatán keresz­tül. A Beopetrol Szerbia második legnagyobb kőolajtermék-kiskereskedője csaknem 400 ezer tonna éves értékesítéssel. (Képünkön Hernádi Zsolt, a Mal elnök-vezérigazgatója.) (MTI) Nőtt a külkereskedelmi hiány Az idén az első fél évben 17,8 milliárd euró ex­port és 20,2 milliárd euró import mellett 2,4 mil­liárd euró hiánnyal zárt a külkereskedelmi ter­mékforgalom az előzetes adatok szerint - közölte tegnap a KSH. Tavaly az első fél évben a külke­reskedelmi deficit 1,306 milliárd eurót tett ki. Az idén az első fél évben a bázishoz képest az export 3,5 százalékkal csökkent, míg az import 2,4 százalékkal nőtt. Forintban számolva 2003 első fél évében az export értéke 4376 milliárd forintot, míg az importé 4968 milliárd forintot tett ki, s így 591,1 milliárd forint hiány alakult ki. A forintban számolt forgalom értéke a kivi­telt tekintve 2,5 százalékkal csökkent, a behoza­talé viszont 3 százalékkal nőtt az előző év azo­nos időszakához képest. A külkereskedelmi mér­leg első féléves hiánya 274 milliárd forinttal ha­ladja meg a 2002 első felében regisztrált értéket. (Népszava) Két hónapos csúcson a forint A bankközi devizapiacon pénteken fél négykor 8,22 százalékon állt a forint a sáv erős oldalán, 83 bázisponttal erőseb­ben, mint csütörtökön, a hivatalos kereskedés vé­gén. Az eurót 259,00/30 forinton jegyezték, míg csütörtökön 261,40/60 forinton állt a közös va­lutaárfolyammal. A forint 7,74-8,56 százalék között ingadozott, a kereske­dők főleg a délelőtt első felében jelentős forga­lomról számoltak be. A nem kedvező külkeres­kedelmi mérlegadatok ellenére forintvásárlási hullám indult meg külföldi bankok részéről, s ennek hatására egészen 258,20 forint/euróig erő­södött a magyar valuta. Reggel még 260,75 fo­­rint/eurón indult a kereskedés. A piacon úgy vé­lik, hogy a jövő héten esedékes makrogazdasági adatok - fizetési mérleg és infláció - közzététele után válik egyértelművé, hogy a forint erősödé­sét spekulatív megfontolások okozták-e csupán vagy tartós tendenciáról lehet beszélni (Képün­kön Járai Zsigmond, az MNB elnöke.) (MTI/Eco) Nem került fel a mágnáslistára Kelet-Európa ötven leg­gazdagabb emberének listáján 31 orosz és szá­mos lengyel, ukrán, illet­ve cseh mágnás is szere­pel. A Wprost lengyel hetilap megjelent lista élén Mihail Hodorkovsz­­kij, a Jukosz olajipari vállalat elnöke áll, aki­nek a vagyonát 8,3 milli­árd dollárra becsülik, megelőzve két honfitársát, a szintén olajban utazó Roman Abramovicsot (7,5 milliárd dollárt) és Mihail Fridmant, aki 6,7 milliárd dolláros vagyonával a kőolajon kívül még banki és távközlési ügyletekben is érdekelt. A térség negyedik leggazdagabb embere a len­gyel Jan Kulczyk, aki a France Télécommal kö­zösen a legnagyobb lengyel távközlési vállalat, a TPSA 47,5 százalékának birtokosa. A leggazda­gabb ukrán, a hivatalosan csak a donyecki Sah­­tar futballklub tulajdonosaként szereplő Rinat Ahmetov, akinek a becsült vagyona 1,9 milliárd dollár. A listán szerepel még Szerbia és Monte­negró leggazdagabb embere, a gyógyszergyár­tásban érdekelt Milan Panic, aki 1,2 milliárd dollárjával a tizenhatodik. A leggazdagabb román Iosif Constantin Dragán, gáz- és ingatlanügyle­tek, 900 millió dolláros tőkével a lista 21. helyé­re, a leggazdagabb cseh Petr Kellner pénzmág­nás 550 millió dollárral a 43. helyre került. A leggazdagabb bolgár a 47. helyen álló Vaszil Bojkov, aki 500 millió dolláros vagyonát a sze­rencsejáték-üzletágban kereste. Magyar nevet nem találni a listán, ugyanis a leggazdagabb honfitársunknak tartott Várszegi Gábor (képün­kön) 0,28 milliárd dollárra becsült vagyonával már nem fért fel az ötvenes listára. (AFP)

Next