Népszava, 2003. augusztus (131. évfolyam, 178–202. sz.)
2003-08-22 / 195. szám
14 ATOMENERGIA 2003. AUGUSZTUS 22., PÉNTEK NÉPSZAVA Az áprilisi paksi üzemzavar lefolyása A rajz a paksi erőmű I1-es blokkjának a működését mutatja be. A magyar nukleáris üzemben nyomottvizes rendszerű, VVER-440/213-as típusú, szovjet tervezésű reaktorblokkok állítják elő az áramot. Egy-egy energiatermelő egység működésekor az ország áramigényének csaknem a 10 százalékát elégíti ki. A paksi üzemben négy reaktor üzemel, amelyek együttesen az ország áramszükségletének hozzávetőleg a 40 százalékát biztosítják. Minden blokk 42 tonna alacsony dúsítású uránnal működik. Az erőműblokkok évente esedékes karbantartása során a szakemberek leemelik a reaktorok fedelét, majd az átrakógép segítségével átemelik a blokkból a fűtőelemeket az úgynevezett pihentetőmedencébe. A rakodás több méter magas, folyamatosan keringetett vízréteg alatt történik, hogy a művelet során semmiképpen se juthassanak a szabadba radioaktív szennyező anyagok. Emellett az állandó vízcsere a kazetták hűtését is szolgálja. Április 10-én, a hatodik fűtőelemadag tisztításakor a szokásosnál hosszabb ideig kellett várni a folyamat végére. Eközben - mivel a tartály be- és kiömlőnyílásait rossz helyre tervezték, a kelleténél lassabban áramlott a hűtőfolyadék. Emiatt rövidesen felhevültek a fűtőpálcák, felforrt a víz, s a távozó gőzzel kis mennyiségű radioaktív szennyező anyag jutott a levegőbe. A szabadba jutó károsanyag-mennyiség azonban nem veszélyeztette sem a dolgozókat, sem az erőmű közelében élőket. A reaktor belsejében 349 hatszögletű kazetta helyezkedik el, egy-egy kazetta pedig 126 fűtőelempálcából áll, amelyek 120 kilogramm uránt tartalmaznak. A reaktorok feltöltéséhez, az úgynevezett zóna összeállításához különböző típusú fűtőelemeket használnak. A kazetták „energiája” az áramtermelési periódus során folyamatosan csökken, vagyis fokozatosan „kiégnek” a kazetták. A kiégett fűtőelemeket a paksi üzem átmeneti tárolójában helyezik el. KI I mosótartály Mint pihentető szerelő medence medence Az üzemelés közben erősen elszennyeződtek a kazetták, ezért a karbantartás során gondoskodni kellett a megtisztításukról, így a fűtőelemeket 30 kazettás adagokban átemelték a reaktor melletti pihentetőmedencéből az úgynevezett szerelőmedencébe, amelyben a tisztítóberendezés helyezkedett el. A mosótartályt a francianémet Framatome társaság tervezte és üzemeltette. A felhevült fűtőanyagot tartalmazó tisztítótartály fedelének az eltávolítása után hirtelen nagy mennyiségű hűtővíz ömlött a berendezésbe. A jelentős hőmérsékletkülönbség hatására pedig elroncsolódott az edényben lévő fűtőrudak zöme. Némelyik rúd eltört, volt, amelyik elhajlott, illetve megrepedt, és olyan is akadt, amelyikből kihullottak az uránpasztillák. Emiatt ezek az elemek alkalmatlanná váltak arra, hogy visszakerüljenek a reaktorokba, így radioaktív hulladékká váltak, amelyek eltávolításáról és elhelyezéséről különleges óvatossággal kell gondoskodni. A reaktorokhoz kapcsolódó, nagyméretű hőcserélőkben a '90-es évek közepén különleges vegyszeres kezelést alkalmaztak, aminek az lett a következménye, hogy az erőmű keringési rendszerében korróziókiválás történt. A csőrendszerben sodródó magnetit nevű anyag egy idő elteltével rárakódott a fűtőpálcákra. Emiatt az l-es, a ll-es és a llt-as blokk teljesítménye jelentősen csökkent, s ezek a reaktorok működés közben a szokottnál jobban melegedtek. A IV-es blokkban azért nem jelentkeztek ilyen gondok, mert ott nem volt a korábbitól eltérő vegyi kezelés. A jelenleg használatos tisztítóberendezés ugyanolyan technológiával működik, mint a korábbi években használt, ugyancsak a Framatome által készített eszköz. Ám a tisztítóedény mérete nagyobb, mint a régebben használt mosótartályé. Az új berendezésben a korábbi hét helyett 30 kazetta fér el. Az eszköz belsejében zajló tisztítási folyamat során a fűtőanyagrudakról vegyszerrel távolították el a magnetitlerakódást, s eközben folyamatosan áramoltatták a hűtővizet. Az üzemzavart követően a megrongálódott kazetták hűtése helyreállt, így a sérült fűtőrudak állapota stabilizálódott, a bórtartalmú víz jelenléte miatt a tartály belsejében veszélyes nukleáris folyamatok nem indulhatnak el. A tisztítóberendezést befogadó szerelőmedencét pedig hermetikusan lezárták a szakemberek, hogy semmilyen körülmények között ne juthasson káros anyag a környezetbe. A mellékletet írta és szerkesztette: Illés József Grafika: a PA Rt. folyamatábrái alapján Tolnai Mária NÉPSZAVA