Népszava, 2003. augusztus (131. évfolyam, 178–202. sz.)

2003-08-09 / 185. szám

Kulcsár Attila nyilvántartása lett a brókerügy kulcsa (Folytatás az 1. oldalról) Az is lehetséges, hogy a titkárnői gé­pen egyszerre futott a korábbi (Kul­csár által használt) és a bank hivatalos - 2000-ben bevezetett - rendszere. Kulcsár Attila brókerigazolványá­val kapcsolatban Szász megkövetett mindenkit, mert a pénzügyminiszter­nek küldött levelében dátumelírás tör­tént. Az ezzel kapcsolatos iratokat, így a Közép-európai Brókerképző Alapít­vány igazolását, mint mondta, meg­küldik László Csabának. A PSZÁF-elnök egyébként azzal kezdte tájékoztatóját, hogy visszauta­sította Gál J. Zoltán szavait, amelyek az ő, illetve a felügyelet felelősségét feszegették a K&H-ügyben. Mint mondta, ő nem kért politikai védelmet a Fidesztől, sőt a leghatározottabban visszautasította ezt, mondván, sokkal inkább a PSZÁF van kitéve politikai támadásnak. Szász megfogalmazása szerint a PSZÁF-ot abszolút nem ér­deklik a kormány és a miniszterelnök kijelentései, a szervezet nem politizál, csak szakmai dolgokkal foglalkozik. Szász szerint nem a PSZÁF, hanem a brókercég, illetve a bank vezetőinek a felelősségét kellene vizsgálni, köz­tük László Csabáét, a cég egykori ve­­zérigazgató-helyetteséét, bár Szász szerint vélhetően a mai pénzügymi­nisztert is félrevezetették. Az ügyben nem informatikai­ rend­szer problémáról van szó, mondta la­punknak Veres János. A pénzügyi tárca politikai államtit­kára szerint a PSZÁF által László Csabának küldött levél egyértelműen arra utal, hogy már 1998-ban tudott a felügyelet jogelődje arról, hogy Kul­csárnál létezett egy „magánnyilván­tartás”, de azonkívül, hogy kifogásol­ták ennek meglétét, nem tett semmit. Pedig, mint Veres elmondta, az állam nevében a PSZÁF köteles eljárni, a felügyeletet nem helyettesítheti sem a könyvvizsgáló, sem egyéb informa­tikai ellenőrző szervezet. Kérdésünkre hozzátette, a tárcánál most azt vizs­gálják, kiknek és milyen felelőssége van az ügyben, de egyelőre korainak tartotta a PSZÁF felelősségét felvetni. Ugyanakkor László Csaba továbbra is választ vár két kérdéskörben a PSZÁF-tól: ha dátumelírás történt, mikori az igazi dátum és mikor tett a felügyelet ez ügyben feljelentést. A másik kérdéskör Veres szerint Kulcsár „magánnyilvántartását” érinti, s tovább­ra is feleletet várnak arra, mit tett a PSZÁF ennek megszüntetéséért. Írásbeli kérdést intézett a legfőbb ügyészhez a K&H brókercége ügyé­ben Dávid Ibolya. Az MDF elnöke azt kérdezte Polt Pétertől, nem tartja-e szükségesnek, hogy a K&H, illetve az annak brókercége elleni nyomozást ügyészségi hatáskörbe vonja. Az elő­ző kabinet igazságügy-minisztere az összeg nagysága, az érintett személyi kör miatt tartaná indokoltnak, hogy kiemelt ügynek tekintsék a nyomo­zást. Dávid azt is megkérdezte, hogy milyen konkrét lépéseket tesz az ügyészség a nyomozás törvényessége feletti felügyelet keretében. A legfőbb ügyész a jogszabályban előírt 15 na­pon belül ad választ az MDF elnöké­nek - tudtuk meg a Legfőbb Ügyész­ségen. Arra a kérdésre, hogy a levéltől függetlenül gondoltak-e arra, hogy ügyészségi hatáskörbe vonják a nyo­mozást, nem kívántak válaszolni. Tóth András, a titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkár szerint téves információkon alapul Dávid Ibolya megállapítása, miszerint Kul­csárral „személyes volt a kapcsolata”. „Kulcsárt egy közvetítő kérésére hallgattam meg. Meghallgatása során, amely nem egészen negyedóráig tar­tott, általánosságban utalt visszaélé­sekre és saját felelősségére” - közölte az államtitkár. Hozzátette, kérte, hogy az üggyel kapcsolatos ismereteit Kul­csár mielőbb írja le, ennek nem tett eleget. „Az általa elmondottak felje­lentés megtételére még nem adtak ala­pot” - szögezte le nyilatkozatában Tóth András. Szász Károly, a PSZÁF elnöke változatlanul politikai támadásról beszél és szervezete függetlenségét hangoztatja Fotó: Szarvás Péter Lamperth Mónika visszautasí­totta Répássy Róbert fideszes képviselő kérdéseit, amelyek az ő, illetve családtagjainak a K&H-csoporttal fennálló kap­csolatát firtatták. A belügymi­niszter szerint a Fidesz képvi­selői kísérletet tesznek arra, hogy a brókerbotrány ürügyén politikai kampányt folytassa­nak. Ugyanakkor kijelentette, férje, dr. Jegesy András ügy­véd több céggel és magán­­személlyel áll kapcsolatban, így a K&H (anyabank) is ügy­felei közé tartozik, munkaügyi, munkajogi kérdésekben kép­viseli a bankot. Sem más ügyekhez, sem más a cég­csoporthoz tartozó vállalko­záshoz nincs és nem is volt köze, írta. Férjének sem a brókercéggel, sem a Britton Kft.-vel nincs ügyvédi szerző­dése, tette hozzá. NÉPSZAVA 2003. AUGUSZTUS 9­, SZOMBAT BELFÖLD Első fokon jogszerűnek ítélte a követelést a bíróság Több mint százmillióra perlli Tatabánya önkormányzatát Biztatási kár jogcímén mintegy 138 millió forint megfizetését követeli Tatabánya város önkormányzatától a hulladékfeldolgozással és környezet­védelemmel foglalkozó Ereco Rt. A részvénytársaság hét évvel ezelőtt jelezte a tatabányai önkormányzat­nak, hogy egy cementgyári ipari te­rületen akkumulátorbontó üzemet kíván építeni. A város közgyűlése 1996. január 25-én határozatot is hozott a témá­ban, melyben a céget támogatásáról biztosította a terv megvalósításával kapcsolatban. Feltételként pusztán a biztonságos üzemeltetést, részletes környezeti hatásvizsgálat elkészíté­sét, az építés engedélyezését és la­kossági egyeztetés lefolytatását jelöl­te meg az önkormányzat. Az Ereco ennek saját állítása szerint eleget is tett: hatástanulmányt készített és megszerezte a környezetvédelmi en­gedélyt is. A cég álláspontja szerint az önkor­mányzat 1996-os határozata a feltéte­lek teljesülése esetén kötelezően elő­írja az ingatlan értékesítését. Az adásvételi szerződést azonban a cég többszöri kérése ellenére sem kötöt­ték meg, sőt az önkormányzat végül le is szavazta a tervezetet, így az Ereco elesett az ingatlantól. Lapunk úgy értesült, hogy a cég saját összesítése szerint mintegy 138 millió forintot költöttek el így feles­legesen a beruházás előkészítésére, amelyet most az önkormányzaton kérnek számon. Hárshegyi Frigyestől, az Ereco Rt. jelenlegi igazgatójától úgy értesül­tünk, hogy az ügyben már megszüle­tett az elsőfokú ítélet, amely - bár az összegszerűséget nem vizsgálta - ki­mondja: az Ereco jogszerűen követel kártérítést Tatabánya önkormányza­tától. Az ítélet ellen tavaly március­ban Tatabánya jogi képviselője fel­lebbezést nyújtott be, a következő tárgyalást várhatóan még ez év végé­re kitűzik. Az Ereco vezetőjétől azt is megtudtuk, bár az önkormányzat meg­fellebbezte az ítéletet, a város alpol­gármestere mégis peren kívüli egyez­ség megkötését kezdeményezte a részvénytársaság igazgatóságánál. Kakuk Tamás, az önkormányzat irodavezetője időközben bejelentette, hogy a tatabányai képviselő-testület tagjai - munkájuk megkönnyítésére - hordozható számítógépeket kapnak, elsőként a testület legfiatalabb és leg­idősebb tagja. A számítógépek átadá­sa az első lépés volt az idén júniusban a közgyűlés által elfogadott hosszú távú informatikai stratégiai elképze­lések valóra váltásából. A beruházás megvalósítására 35 millió forintot biztosított a képviselő-testület. Szalay Tamás Lajos Részlet a PSZÁF elnökének a pénzügyminiszterhez intézett július végi jelentéséből: „1998-ban a felügyelet jogelődje azonos időpontban átfogó helyszíni vizsgálatot tartott mind a Kvantum Banknál, mind a K&H Bró­kerház Rt.-nél. A felügyeleti vizsgálat kifogásolta a K&H Brókerház Rt.-nél használt MS-Money rendszert, ami tulajdonképpen Kulcsár Attila „ma­gánnyilvántartása” volt. A K&H­ bankcsoporttal kapcsolatosan 99-ben le­folytatott átfogó vizsgálat keretében a felügyelet utóvizsgálatot tartott a K&H Brókerház Rt.-nél. A korábban feltárt és megállapított hiányosságo­kat az utóvizsgálat ismételten megállapította. Ezen megállapításokat a vizsgálati jelentés is tartalmazza. A 2000. év folyamán a K&H Bank Rt. a vizsgálatot lezáró vezetői levélre válaszul jelezte a felügyeletnek, hogy új rendszert állítanak üzembe, mellyel kiváltják a korábban alkalmazott broker-int rendszert." Visszakérik Liszkay Gábortól az állami ajándékot A Fővárosi Bírósághoz fordult a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. (MHK), hogy visszaigényelje annak a több mint 150 millió forint összegű állami pénz­nek egy részét - 69 millió forintot, illetve kamatait -, melyen a kiadó korábbi, a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetősége rendelt meg nagy értékű hirde­téseket a Magyar Nemzet, a Sportfogadás és a Szabad Föld című lapokban. A Népszava információi szerint az MHK jelenlegi vezetősége ez év má­jus 20-án keresetet nyújtott be a Fővá­rosi Bírósághoz, miután peren kívül nem sikerült megegyeznie a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. (NLK) kép­viselőivel arról, hogy az MHK koráb­bi vezetősége által az említett lapok­ban meg nem jelent, de előzetesen ki­fizetett hirdetések ellenértékét vissza­igényelje. Az MHK, mint ismert, a Miniszterelnöki Hivatal 100 százalé­kos tulajdonában áll, korábban e cég lajosmizsei nyomdájában állították elő a Magyar Nemzetet. Az MHK vezetése először 2001. ja­nuár 31-én kötött szerződést a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-vel. Ekkor az MHK vezetője az a Korda Judit volt, aki korábban Liszkay Gábor munkatársaként dolgozott annak ügy­védi irodájában. Sőt lapunk úgy tudja, Liszkay protezsálta be Kordát az MHK élére. Liszkay, mint ismert, az NLK vezetője, a Magyar Nemzet cí­mű lap főszerkesztője. Tulajdonosa is a lapnak, korábban osztozott ugyan az NLK-n egy delaware-i off-shore cég­gel, tavasztól azonban egyedüli birto­kosa a jobboldali napilapnak. A szerződéseket tehát egyik részről Korda, másik részről pedig Liszkay ír­ta alá. További érdekesség, hogy Lisz­kay, még mielőtt a Magyar Nemzet tu­lajdonos-főszerkesztője lett volna, 1999-ben az MHK alkalmazásában állt havi 400 ezer forintos fizetéssel. Az első szerződés értelmében az MHK akkori vezetősége a 2001-es év teljes időszakára adott hirdetési megrendelést az NLK részére. Ez a megbízás mintegy 62 millió forint (+áfa) közpénzt juttatott a Magyar Nemzet kiadójának. A Fidesz-kormány választási vere­sége előtt, 2002. január 9-én újabb hirdetési szerződést kötött egymással a két fél. Az MHK átutalta azt a közel 98 milliós (+áfa) összeget, amely fe­jében Liszkay cége újabb egy éven át reklámozta volna lapjai oldalain a közlönykiadót. Miután a kormányvál­tást követően az MHK új vezetése nem tartott igényt további hirdetések­re, 2002. június 28-án levélben kezde­ményezte ez utóbbi szerződés közös megegyezéssel történő megszünteté­sét. Válasz híján azonban az MHK idén májusban a Fővárosi Bírósághoz fordult, hogy visszakapja azt a mint­egy 69 millió forintot - azon hirdeté­sek ellenértékét -, melyeket már nem igényelt és amelyek így nem is lettek teljesítve. Népszava-információ 3 Megszorítások a köztévénél Takarékosabban kíván gazdálkodni a Magyar Televízió, így az in­tézmény elnöke, Ra­­gáts Imre csökkentette az egyes szervezeti egységek által műsor­­készítésre fordítható összegeket. A költségek lefaragását az MTV úgy szeretné végrehajtani, hogy a megszorítások ne veszélyeztessék a köztévé nézettségét, mely az elmúlt egy évben kitartóan nőtt. Ragáts minden­esetre bízik benne, hogy a megszorító intézkedé­sek csak átmenetiek lesznek s mihamarabb ren­deződik a súlyosan eladósodott televízió anyagi helyzete. Az a hatmilliárd forint, melyet az Or­szággyűlés tőkepótlásként szavazott meg a köz­­szolgálati televíziónak, három hete megérkezett az intézmény számlájára. Ezt az összeget is fel­gyűlt hátralékai kiegyenlítésére fordítja az MTV, amely vélhetően elsősorban a munkatársak (időnként elmaradó) bérét fizeti majd ki. Igaz, a hatmilliárd forint csupán októberig elég. (MTI) Mária-szobrot állít Rúzsa Minden eddiginél nagyobb búcsút tartanak va­sárnap a Csongrád megyei Rúzsán: főpapi szent­mise keretében szabadtéri Mária-szobrot állíta­nak és áldanak meg, a templomban pedig elhe­lyezik a magyar királyi korona másolatát - közöl­te a főszervező. A felállítandó Mária-szobor a millenniumi évben, 2000-ben Németországból, Essen püspöki székhelyről érkezett Rúzsára - mondta el Kuris László. A hívek adományaiból szenteket ábrázoló üvegképekkel cserélhetik ki a templom 16 ablakát. Az első nyolc elkészült, ezeket is a szentmise keretében adják át. (MTI) Cserkészemléktúra A Vágtól a Sugovicáig elnevezéssel péntektől augusztus 17-ig tartó dunai emléktúrát rendez a Magyar Cserkészszövetség (MCS) - jelentette be a komáromi Monostori erődben Bóna Zoltán cserkésztiszt. A túravezető emlékeztetett: az 1912 decemberében megalakult szövetség első nagy rendezvénye is egy vízi út volt 1913-ban a Vágón. A 300 kilométeres túrán mintegy 90-en vesznek részt, hazai és határon túli magyarok, valamint szerb, horvát és amerikai vendégek. (MTI) Osztrák oldalról szennyezik a Rábát Osztrák oldalról érkezik a Rába folyóra az a fehér habot képező szennye­zés, amelyet a Szentgott­­hárd környékiek hosz­­szabb ideje tapasztalnak - állapították meg a vizs­gálatok. Persányi Miklós az MTI-nek írt levelében ismertette: a vizsgálatok nyomán megállapították: a habzásért nem csupán a korábban feltételezett algaelszaporodás okolha­tó, hanem az ipari eredetű naftalin-szulfonát. Az anyag a mosószerek alapanyagát is képező tenzi­­dek közé tartozik. A magyar kormánymegbízott útján levélben kérték az osztrák féltől a közös vízvizsgálatok kiterjesztését és az osztrák víz­ügyi szabályoknak megfelelő eljárás lefolytatását is a szennyvízkibocsátóval szemben. Az osztrák meghatalmazott egyetértett a közös vizsgálatok lefolytatásával és kijelölte az illetékes személyt. A további tárgyalások előkészítése folyamatban van - ismertette levelében Persányi Miklós kör­nyezetvédelmi és vízügyi miniszter. (MTI) Eltemették Csatár Imrét Szűk családi körben eltemették Csatár Imre új­ságírót pénteken Budapesten, a Farkasréti teme­tőben. A Joseph Pulitzer-emlékdíjas zsurnaliszta július 18-án, életének 85. évében hunyt el. Csatár Imre 1918. szeptember 19-én született Budapes­ten. Első cikke még munkáslevelezőként jelent meg 1938-ban a Népszavában. Hét évvel később az első budapesti napilaphoz, a Szabadsághoz került, márciustól pedig a Szabad Nép munka­társa lett. Később a Győri Újság című megyei napilap, illetve a Győr megyei Hírlap szerkesz­tője volt, majd a Szabad Ifjúság főszerkesztő-he­lyettese, később főszerkesztője. Nyugdíjba vo­nulásáig a Magyar Nemzet olvasószerkesztője­­ként tevékenykedett, s publicistaként Útközben című, 1974-ben indult rovatával szerzett rangot magának. (MTI)

Next