Népszava, 2003. augusztus (131. évfolyam, 178–202. sz.)
2003-08-09 / 185. szám
Kulcsár Attila nyilvántartása lett a brókerügy kulcsa (Folytatás az 1. oldalról) Az is lehetséges, hogy a titkárnői gépen egyszerre futott a korábbi (Kulcsár által használt) és a bank hivatalos - 2000-ben bevezetett - rendszere. Kulcsár Attila brókerigazolványával kapcsolatban Szász megkövetett mindenkit, mert a pénzügyminiszternek küldött levelében dátumelírás történt. Az ezzel kapcsolatos iratokat, így a Közép-európai Brókerképző Alapítvány igazolását, mint mondta, megküldik László Csabának. A PSZÁF-elnök egyébként azzal kezdte tájékoztatóját, hogy visszautasította Gál J. Zoltán szavait, amelyek az ő, illetve a felügyelet felelősségét feszegették a K&H-ügyben. Mint mondta, ő nem kért politikai védelmet a Fidesztől, sőt a leghatározottabban visszautasította ezt, mondván, sokkal inkább a PSZÁF van kitéve politikai támadásnak. Szász megfogalmazása szerint a PSZÁF-ot abszolút nem érdeklik a kormány és a miniszterelnök kijelentései, a szervezet nem politizál, csak szakmai dolgokkal foglalkozik. Szász szerint nem a PSZÁF, hanem a brókercég, illetve a bank vezetőinek a felelősségét kellene vizsgálni, köztük László Csabáét, a cég egykori vezérigazgató-helyetteséét, bár Szász szerint vélhetően a mai pénzügyminisztert is félrevezetették. Az ügyben nem informatikai rendszer problémáról van szó, mondta lapunknak Veres János. A pénzügyi tárca politikai államtitkára szerint a PSZÁF által László Csabának küldött levél egyértelműen arra utal, hogy már 1998-ban tudott a felügyelet jogelődje arról, hogy Kulcsárnál létezett egy „magánnyilvántartás”, de azonkívül, hogy kifogásolták ennek meglétét, nem tett semmit. Pedig, mint Veres elmondta, az állam nevében a PSZÁF köteles eljárni, a felügyeletet nem helyettesítheti sem a könyvvizsgáló, sem egyéb informatikai ellenőrző szervezet. Kérdésünkre hozzátette, a tárcánál most azt vizsgálják, kiknek és milyen felelőssége van az ügyben, de egyelőre korainak tartotta a PSZÁF felelősségét felvetni. Ugyanakkor László Csaba továbbra is választ vár két kérdéskörben a PSZÁF-tól: ha dátumelírás történt, mikori az igazi dátum és mikor tett a felügyelet ez ügyben feljelentést. A másik kérdéskör Veres szerint Kulcsár „magánnyilvántartását” érinti, s továbbra is feleletet várnak arra, mit tett a PSZÁF ennek megszüntetéséért. Írásbeli kérdést intézett a legfőbb ügyészhez a K&H brókercége ügyében Dávid Ibolya. Az MDF elnöke azt kérdezte Polt Pétertől, nem tartja-e szükségesnek, hogy a K&H, illetve az annak brókercége elleni nyomozást ügyészségi hatáskörbe vonja. Az előző kabinet igazságügy-minisztere az összeg nagysága, az érintett személyi kör miatt tartaná indokoltnak, hogy kiemelt ügynek tekintsék a nyomozást. Dávid azt is megkérdezte, hogy milyen konkrét lépéseket tesz az ügyészség a nyomozás törvényessége feletti felügyelet keretében. A legfőbb ügyész a jogszabályban előírt 15 napon belül ad választ az MDF elnökének - tudtuk meg a Legfőbb Ügyészségen. Arra a kérdésre, hogy a levéltől függetlenül gondoltak-e arra, hogy ügyészségi hatáskörbe vonják a nyomozást, nem kívántak válaszolni. Tóth András, a titkosszolgálatokat irányító politikai államtitkár szerint téves információkon alapul Dávid Ibolya megállapítása, miszerint Kulcsárral „személyes volt a kapcsolata”. „Kulcsárt egy közvetítő kérésére hallgattam meg. Meghallgatása során, amely nem egészen negyedóráig tartott, általánosságban utalt visszaélésekre és saját felelősségére” - közölte az államtitkár. Hozzátette, kérte, hogy az üggyel kapcsolatos ismereteit Kulcsár mielőbb írja le, ennek nem tett eleget. „Az általa elmondottak feljelentés megtételére még nem adtak alapot” - szögezte le nyilatkozatában Tóth András. Szász Károly, a PSZÁF elnöke változatlanul politikai támadásról beszél és szervezete függetlenségét hangoztatja Fotó: Szarvás Péter Lamperth Mónika visszautasította Répássy Róbert fideszes képviselő kérdéseit, amelyek az ő, illetve családtagjainak a K&H-csoporttal fennálló kapcsolatát firtatták. A belügyminiszter szerint a Fidesz képviselői kísérletet tesznek arra, hogy a brókerbotrány ürügyén politikai kampányt folytassanak. Ugyanakkor kijelentette, férje, dr. Jegesy András ügyvéd több céggel és magánszeméllyel áll kapcsolatban, így a K&H (anyabank) is ügyfelei közé tartozik, munkaügyi, munkajogi kérdésekben képviseli a bankot. Sem más ügyekhez, sem más a cégcsoporthoz tartozó vállalkozáshoz nincs és nem is volt köze, írta. Férjének sem a brókercéggel, sem a Britton Kft.-vel nincs ügyvédi szerződése, tette hozzá. NÉPSZAVA 2003. AUGUSZTUS 9, SZOMBAT BELFÖLD Első fokon jogszerűnek ítélte a követelést a bíróság Több mint százmillióra perlli Tatabánya önkormányzatát Biztatási kár jogcímén mintegy 138 millió forint megfizetését követeli Tatabánya város önkormányzatától a hulladékfeldolgozással és környezetvédelemmel foglalkozó Ereco Rt. A részvénytársaság hét évvel ezelőtt jelezte a tatabányai önkormányzatnak, hogy egy cementgyári ipari területen akkumulátorbontó üzemet kíván építeni. A város közgyűlése 1996. január 25-én határozatot is hozott a témában, melyben a céget támogatásáról biztosította a terv megvalósításával kapcsolatban. Feltételként pusztán a biztonságos üzemeltetést, részletes környezeti hatásvizsgálat elkészítését, az építés engedélyezését és lakossági egyeztetés lefolytatását jelölte meg az önkormányzat. Az Ereco ennek saját állítása szerint eleget is tett: hatástanulmányt készített és megszerezte a környezetvédelmi engedélyt is. A cég álláspontja szerint az önkormányzat 1996-os határozata a feltételek teljesülése esetén kötelezően előírja az ingatlan értékesítését. Az adásvételi szerződést azonban a cég többszöri kérése ellenére sem kötötték meg, sőt az önkormányzat végül le is szavazta a tervezetet, így az Ereco elesett az ingatlantól. Lapunk úgy értesült, hogy a cég saját összesítése szerint mintegy 138 millió forintot költöttek el így feleslegesen a beruházás előkészítésére, amelyet most az önkormányzaton kérnek számon. Hárshegyi Frigyestől, az Ereco Rt. jelenlegi igazgatójától úgy értesültünk, hogy az ügyben már megszületett az elsőfokú ítélet, amely - bár az összegszerűséget nem vizsgálta - kimondja: az Ereco jogszerűen követel kártérítést Tatabánya önkormányzatától. Az ítélet ellen tavaly márciusban Tatabánya jogi képviselője fellebbezést nyújtott be, a következő tárgyalást várhatóan még ez év végére kitűzik. Az Ereco vezetőjétől azt is megtudtuk, bár az önkormányzat megfellebbezte az ítéletet, a város alpolgármestere mégis peren kívüli egyezség megkötését kezdeményezte a részvénytársaság igazgatóságánál. Kakuk Tamás, az önkormányzat irodavezetője időközben bejelentette, hogy a tatabányai képviselő-testület tagjai - munkájuk megkönnyítésére - hordozható számítógépeket kapnak, elsőként a testület legfiatalabb és legidősebb tagja. A számítógépek átadása az első lépés volt az idén júniusban a közgyűlés által elfogadott hosszú távú informatikai stratégiai elképzelések valóra váltásából. A beruházás megvalósítására 35 millió forintot biztosított a képviselő-testület. Szalay Tamás Lajos Részlet a PSZÁF elnökének a pénzügyminiszterhez intézett július végi jelentéséből: „1998-ban a felügyelet jogelődje azonos időpontban átfogó helyszíni vizsgálatot tartott mind a Kvantum Banknál, mind a K&H Brókerház Rt.-nél. A felügyeleti vizsgálat kifogásolta a K&H Brókerház Rt.-nél használt MS-Money rendszert, ami tulajdonképpen Kulcsár Attila „magánnyilvántartása” volt. A K&H bankcsoporttal kapcsolatosan 99-ben lefolytatott átfogó vizsgálat keretében a felügyelet utóvizsgálatot tartott a K&H Brókerház Rt.-nél. A korábban feltárt és megállapított hiányosságokat az utóvizsgálat ismételten megállapította. Ezen megállapításokat a vizsgálati jelentés is tartalmazza. A 2000. év folyamán a K&H Bank Rt. a vizsgálatot lezáró vezetői levélre válaszul jelezte a felügyeletnek, hogy új rendszert állítanak üzembe, mellyel kiváltják a korábban alkalmazott broker-int rendszert." Visszakérik Liszkay Gábortól az állami ajándékot A Fővárosi Bírósághoz fordult a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Kft. (MHK), hogy visszaigényelje annak a több mint 150 millió forint összegű állami pénznek egy részét - 69 millió forintot, illetve kamatait -, melyen a kiadó korábbi, a Fidesz-kormány idején kinevezett vezetősége rendelt meg nagy értékű hirdetéseket a Magyar Nemzet, a Sportfogadás és a Szabad Föld című lapokban. A Népszava információi szerint az MHK jelenlegi vezetősége ez év május 20-án keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz, miután peren kívül nem sikerült megegyeznie a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft. (NLK) képviselőivel arról, hogy az MHK korábbi vezetősége által az említett lapokban meg nem jelent, de előzetesen kifizetett hirdetések ellenértékét visszaigényelje. Az MHK, mint ismert, a Miniszterelnöki Hivatal 100 százalékos tulajdonában áll, korábban e cég lajosmizsei nyomdájában állították elő a Magyar Nemzetet. Az MHK vezetése először 2001. január 31-én kötött szerződést a Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.-vel. Ekkor az MHK vezetője az a Korda Judit volt, aki korábban Liszkay Gábor munkatársaként dolgozott annak ügyvédi irodájában. Sőt lapunk úgy tudja, Liszkay protezsálta be Kordát az MHK élére. Liszkay, mint ismert, az NLK vezetője, a Magyar Nemzet című lap főszerkesztője. Tulajdonosa is a lapnak, korábban osztozott ugyan az NLK-n egy delaware-i off-shore céggel, tavasztól azonban egyedüli birtokosa a jobboldali napilapnak. A szerződéseket tehát egyik részről Korda, másik részről pedig Liszkay írta alá. További érdekesség, hogy Liszkay, még mielőtt a Magyar Nemzet tulajdonos-főszerkesztője lett volna, 1999-ben az MHK alkalmazásában állt havi 400 ezer forintos fizetéssel. Az első szerződés értelmében az MHK akkori vezetősége a 2001-es év teljes időszakára adott hirdetési megrendelést az NLK részére. Ez a megbízás mintegy 62 millió forint (+áfa) közpénzt juttatott a Magyar Nemzet kiadójának. A Fidesz-kormány választási veresége előtt, 2002. január 9-én újabb hirdetési szerződést kötött egymással a két fél. Az MHK átutalta azt a közel 98 milliós (+áfa) összeget, amely fejében Liszkay cége újabb egy éven át reklámozta volna lapjai oldalain a közlönykiadót. Miután a kormányváltást követően az MHK új vezetése nem tartott igényt további hirdetésekre, 2002. június 28-án levélben kezdeményezte ez utóbbi szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését. Válasz híján azonban az MHK idén májusban a Fővárosi Bírósághoz fordult, hogy visszakapja azt a mintegy 69 millió forintot - azon hirdetések ellenértékét -, melyeket már nem igényelt és amelyek így nem is lettek teljesítve. Népszava-információ 3 Megszorítások a köztévénél Takarékosabban kíván gazdálkodni a Magyar Televízió, így az intézmény elnöke, Ragáts Imre csökkentette az egyes szervezeti egységek által műsorkészítésre fordítható összegeket. A költségek lefaragását az MTV úgy szeretné végrehajtani, hogy a megszorítások ne veszélyeztessék a köztévé nézettségét, mely az elmúlt egy évben kitartóan nőtt. Ragáts mindenesetre bízik benne, hogy a megszorító intézkedések csak átmenetiek lesznek s mihamarabb rendeződik a súlyosan eladósodott televízió anyagi helyzete. Az a hatmilliárd forint, melyet az Országgyűlés tőkepótlásként szavazott meg a közszolgálati televíziónak, három hete megérkezett az intézmény számlájára. Ezt az összeget is felgyűlt hátralékai kiegyenlítésére fordítja az MTV, amely vélhetően elsősorban a munkatársak (időnként elmaradó) bérét fizeti majd ki. Igaz, a hatmilliárd forint csupán októberig elég. (MTI) Mária-szobrot állít Rúzsa Minden eddiginél nagyobb búcsút tartanak vasárnap a Csongrád megyei Rúzsán: főpapi szentmise keretében szabadtéri Mária-szobrot állítanak és áldanak meg, a templomban pedig elhelyezik a magyar királyi korona másolatát - közölte a főszervező. A felállítandó Mária-szobor a millenniumi évben, 2000-ben Németországból, Essen püspöki székhelyről érkezett Rúzsára - mondta el Kuris László. A hívek adományaiból szenteket ábrázoló üvegképekkel cserélhetik ki a templom 16 ablakát. Az első nyolc elkészült, ezeket is a szentmise keretében adják át. (MTI) Cserkészemléktúra A Vágtól a Sugovicáig elnevezéssel péntektől augusztus 17-ig tartó dunai emléktúrát rendez a Magyar Cserkészszövetség (MCS) - jelentette be a komáromi Monostori erődben Bóna Zoltán cserkésztiszt. A túravezető emlékeztetett: az 1912 decemberében megalakult szövetség első nagy rendezvénye is egy vízi út volt 1913-ban a Vágón. A 300 kilométeres túrán mintegy 90-en vesznek részt, hazai és határon túli magyarok, valamint szerb, horvát és amerikai vendégek. (MTI) Osztrák oldalról szennyezik a Rábát Osztrák oldalról érkezik a Rába folyóra az a fehér habot képező szennyezés, amelyet a Szentgotthárd környékiek hoszszabb ideje tapasztalnak - állapították meg a vizsgálatok. Persányi Miklós az MTI-nek írt levelében ismertette: a vizsgálatok nyomán megállapították: a habzásért nem csupán a korábban feltételezett algaelszaporodás okolható, hanem az ipari eredetű naftalin-szulfonát. Az anyag a mosószerek alapanyagát is képező tenzidek közé tartozik. A magyar kormánymegbízott útján levélben kérték az osztrák féltől a közös vízvizsgálatok kiterjesztését és az osztrák vízügyi szabályoknak megfelelő eljárás lefolytatását is a szennyvízkibocsátóval szemben. Az osztrák meghatalmazott egyetértett a közös vizsgálatok lefolytatásával és kijelölte az illetékes személyt. A további tárgyalások előkészítése folyamatban van - ismertette levelében Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. (MTI) Eltemették Csatár Imrét Szűk családi körben eltemették Csatár Imre újságírót pénteken Budapesten, a Farkasréti temetőben. A Joseph Pulitzer-emlékdíjas zsurnaliszta július 18-án, életének 85. évében hunyt el. Csatár Imre 1918. szeptember 19-én született Budapesten. Első cikke még munkáslevelezőként jelent meg 1938-ban a Népszavában. Hét évvel később az első budapesti napilaphoz, a Szabadsághoz került, márciustól pedig a Szabad Nép munkatársa lett. Később a Győri Újság című megyei napilap, illetve a Győr megyei Hírlap szerkesztője volt, majd a Szabad Ifjúság főszerkesztő-helyettese, később főszerkesztője. Nyugdíjba vonulásáig a Magyar Nemzet olvasószerkesztőjeként tevékenykedett, s publicistaként Útközben című, 1974-ben indult rovatával szerzett rangot magának. (MTI)