Népszava, 2003. szeptember (131. évfolyam, 203–228. sz.)
2003-09-01 / 203. szám
Tiltakozás a toronyi lignitkitermelés ellen Az Alpokalján nincs helye lignitbányászatnak -jelentette ki szombaton a Vas megyei Nardán Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Ezen a vidéken a táj, a természet és az emberek egészségének veszélyeztetése nélkül nem lehet külszíni bányászatot folytatni, így annak nincs realitása - hangoztatta a szaktárca vezetője azon a civil egyesületek által szervezett demonstráción, amelyen több ezren a Toronyhoz közeli lignitmező tervezett kitermelése ellen tiltakoztak. A demonstrációra a határ osztrák oldaláról is tiltakozó táblákkal érkeztek a környezetet védő emberek. Persányi Miklós elmondta, a szakhatóságok eddig sem engedélyezték a kutatófúrásokat, az Országos Bányászati Hivatal és a Vas Megyei Közigazgatási Hivatal döntése ellen azonban a Nógrádszén Kft. bírósághoz fordult, a per folyamatban van. (MTI Fotó: Népszava-archív) Aggódik a Fidesz a Szigetközért A Fidesz zöld tagozatának elnöke szerint a Medgyessy-kormány működése óta megrekedtek a magyar-szlovák tárgyalások a Szigetközről, a Duna sorsáról. Medgyesy Balázs a helyzetet aggasztónak ítélte, mondván, a Szigetköz területén folyamatosan csökken a talajvíz szintje, szegényednek az élőhelyek, apad a halbőség. Felszólította a kormányt, hogy szüntesse meg azt a törvénysértő gyakorlatot, amely szerint egyoldalúan felfüggeszti a tárgyalásokat. (MTI) Támogatás a templom felújításához A kormányzat szándéka szerint az állami költségvetés hosszú távon, több éven keresztül támogatást nyújtana a budavári Mátyás-templom felújításához - közölte a Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatokért felelős címzetes államtitkára. A templom első lépésként akkora összeghez jutna, amely fedezné a tervezés költségeit, s ezzel jövőre megindulhatna a rekonstrukció előkészítésének folyamata - tette hozzá Gulyás Kálmán. Elmondta, hogy összességében több milliárd forintra lenne szükség a felújításhoz. Gulyás Kálmán úgy vélte: megfelelő költségvetési feltételek mellett 5-6 év alatt valósulhatna meg a több mint 750 éve emelt Mátyás-templom felújítása. (MTI) 4 BELFÖLD 2003. szeptember 1., hétfő NÉPSZAVA Ingatlanspekulációra ad lehetőséget a katasztrófavédelmi tervek hiánya? Sok pénzt veszíthetnek a veszélyes üzemek közelében Az önkormányzatok egyelőre nem tudták tájékoztatni a lakosságot a környezetükben lehetséges veszélyekről, minthogy nem készültek el a külső védelmi tervek, noha a katasztrófavédelmi törvény és a hozzá kapcsolódó kormányrendelet előirányozza ezt a veszélyes üzemek kapcsán. Egyes szakértők úgy vélik, telekspekulációkra is lehetőséget adhat az, hogy nem jelölték ki a veszélyes zónákat. Különböző értelmezések láttak napvilágot a katasztrófavédelmi törvényben és az ahhoz csatlakozó kormányrendeletben előírt határidőkkel kapcsolatban. A szabályozás szerint az EU- kompenzáció jegyében 2003. július elsejéig kellett volna elkészíteni a veszélyesnek minősített üzemek régióiban azokat a külső védelmi terveket, amelyek egy esetleges baleset kapcsán meghatározzák a lakosság, az anyagi javak és a környezet védelmével kapcsolatos feladatokat. Ezekből azonban egy sem készült el, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szerint azért, mert az érintett üzemek által benyújtott biztonsági jelentések jelentős többségét átdolgozásra vissza kellett küldeni. Az OKF illetékese hozzátette: időzavar ennek ellenére nincsen, hiszen az előírások szerint csak a biztonsági jelentések elfogadásától számított hat hónapon belül kell kiadni a védelmi terveket. Vass Gyula, az OKF megelőzési hatósági főosztályvezetője azt is leszögezte, hogy egyetlen érintett település sincs védelem nélkül, hiszen a polgári védelmi szabályok előírásai továbbra is ismertek és érvényben vannak. A külső védelmi terv elkészítésének csúszásával azonban elmaradt az érintett települések lakosainak tájékoztatása is, nem beszélve arról, hogy a települések rendezési tervébe sem lehetett bevezetni a veszélyességi zónákat. A leginkább veszélyes üzemek által érintett települések polgármestereinek ráadásul - az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyi szervének közreműködésével - kiadványt kellene készíteniük, amelyben tájékoztatják a lakosságot a veszélyes üzemről, a lehetséges súlyos balesetekről és a védekezés lehetőségeiről. Ezzel megismerhetőek lennének azok a területrendezési elvek is, amelyek különböző veszélyességi zónákat jelölnének meg az adott üzem környezetében. Hiányukban viszont több érintett lakóház tulajdonosa feltehetően nem is tudja, hogy telke esetleg veszélyes zónában fekszik. Ez pedig - további feltételezések szerint - akár telekspekulációra is lehetőséget adhat. Amennyiben ugyanis valaki épp most vásárol telket, a védelmi terv megjelenése után pedig kiderül, hogy az valamennyire érintett helyen van, a telek ára akár súlyos százezrekkel is lecsökkenhet. Ezt ingatlanszakértők is megerősítették. A kiemelten veszélyes üzemnek helyt adó Pincehely polgármestere, Herdics Béla lapunknak úgy nyilatkozott: miután a külső védelmi tervek nem készültek el, így nem tudták az abban foglaltakról sem tájékoztatni a lakosságot. Herdics hozzátette, a helyiek ettől függetlenül tisztában vannak azzal, hogy veszélyes üzem környezetében élnek, és valószínűtlen, hogy egy újabb védelmi terv kifüggesztése jelentősen változtatna addigi szokásaikon. Az üzemnek van saját védelmi terve, és az önkormányzat is tudja, hogy adott esetben mi a teendő - mondta a polgármester, aki azt azonban elismerte, hogy a külső védelmi terv hiányában nem tudják kijelölni azokat a veszélyességi zónákat, amelyek érinthetnének egyes lakókat. Szalay Tamás Lajos Nem tanácsos telket venni a veszélyes üzemek közelében Fotó: Népszav-archív Cáfolja a kormány az ingatlanadó emelésének tervét „Az ingatlanadó jövőre sem emelkedik, a jelenlegi adórendszerben semmi nem módosul” - szögezte le Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő azért kényszerült ennek közlésére, mivel az ellenzéki pártok azt állították: a személyi jövedelemadó (szja) csökkentésével járó mintegy 140-150 milliárd forintnyi költségvetésibevétel-kiesést a kormány megszorító intézkedésekkel, az önkormányzatokra rótt pluszterhekkel, illetve új adózási formákkal - többek között az ingatlanadó átszabásával - próbálja meg pótolni. (Az ellenzék szerint így a büdzsé több mint 500 milliárd forint többlethez jut.) A Pénzügyminisztérium (PM) ugyan nem tervezi új ingatlanadó bevezetését, ám a tárca szívesen venné, ha a jövőben az ingatlanokat a piaci értékük alapján adóztatnák az önkormányzatok. Szita Károly, a Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke szerint erre azért valt szükség, mivel a Medgyessy-komány, többek között az szja csökkentése miatt, nem tudja megfelelő mértékben támogatni a településeket, így a kabinet azt akarja, hogy az önkormányzatok új adók kivetésével, illetve a helyi adók emelésével éljék túl a jövő évet. Ezt az elképzelést azonban a kormányszóvivő szerint sem Medgyessy Péter miniszterelnök, sem a koalíciós pártok nem támogatják. Szabó Lajos, a parlament költségvetési bizottságának MSZP-s alelnöke azt mondta: az adóelképzelésekről szóló egyeztetéseken fel sem merült az ingatlanadó megváltoztatásának kérdése. Szabó szerint az ingatlanadóval kapcsolatos hasonló ötletekkel még az Orbán-kormány alatt rukkolt elő a Fidesz, Szita most ezeket az elképzeléseket melegítette fel. 2004- ben a helyi adók nem változnak, új adót nem vezetnek be, egyedül - a korábbi bejelentéseknek megfelelően — a gépjárműadó növekszik, ez teljes egészében a helyi önkormányzatokhoz kerül. Népszava-információ Üzlet és etika, avagy a pénznek is van szaga Nagy jelentőségű konferenciát szervezett a European Business Ethics Network és a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Gazdaságetikai Központja. Az augusztus 29-31. közötti rendezvény - amelyre a világ minden pontjáról érkeztek résztvevők - az üzleti élet mostában kialakuló etikai intézményrendszerével foglalkozott. Közel 200 vendég, három világhírű meghívott előadó, 70 előadás és több szakmai vita tette tartalmassá a budapesti konferenciát, amelyet az egyetem központi épületében tartottak. Az üzleti élet etikája meglehetősen fiatal tudomány, amely az 1970-es, 80-as években kezdett el fejlődni - elsősorban az Egyesült Államokban. A hét végi tanácskozást ugyan a kérdéskörrel az öreg kontinensen foglalkozó European Business Ethics Network kezdeményezésére hívták össze, de éppen a két földrészen tapasztalható különböző megítélés miatt a tanácskozók között egyharmad részben tengerentúli résztvevők is voltak, a másik egyegyharmadot a tudományterület kelet- és közép-európai, illetve EU-országokból érkezett képviselői tették ki. A European Business Ethics Network a szakmában nagy tekintélyű európai szervezet, amely 16 éve alakult. Tagjai között nagy egyetemek, business schoolok és jelentős - úgynevezett - nem kormányzati szervezetek képviselői, továbbá üzletemberek vannak. Az EBEN megalakulásának egyik legfontosabb motívuma az volt, hogy bevezessék a felsőoktatásba az üzleti etikát és megtámogassák azoknak az intézményeknek a létrehozását az egyes országokban és a nemzetközi szervezetekben, amelyek az üzleti élet etikusságát kívánják előmozdítani. Ennek nyomán indultak be a gazdaságetikai szemináriumok, kurzusok, elsősorban közgazdászhallgatók számára, és innen kibontakozott az a tudományos és gyakorlatias kör, amely ma meghatározója ennek a területnek. A három nagynevű meghívott előadó közül elsőként szólalhatott fel Kornai János, aki nemcsak a Harvard Egyetem professzora, hanem a Collegium Budapesté is. Kornai, két tudóstársához hasonlóan, a teljes plénum előtt mondta el beszédét. A magyar professzor munkásságában az utóbbi időben erőteljesen megjelentek a gazdasági folyamatoknak etikai vonatkozásainak vizsgálata. Pénteki előadásában az üzleti tisztességről, a bizalomról beszélt, és arról, hogyan hatnak a gazdasági folyamatok a mi posztszocialista, átmeneti társadalmunkban. A neves közgazdász, aki a nemzetközi közgazdaság-tudományi társaság elnöke, készíti elő a tudományterület következő világkongresszusát is. A budapesti tanácskozás jól példázta, hogy mekkora is a szemléletbeli különbség Európa és Amerika között. Részben erről szólt George Brenkert, a washingtoni Georgetown Egyetem professzorának előadása. Brenkert, aki az egyik legtekintélyesebb etikai filozófiai folyóiratnak volt a szerkesztője és az Államokon belül egyik legmeghatározóbb tekintélye ennek a tudományterületnek, különösen erős kapcsolatot tart az EBEN- nel. A két földrész szakembereinek gyakorlati és elméleti különbségi eredője az, hogy a liberális berendezkedésű Amerikai ódzkodik mindenféle kormányzati túlhatalomtól, beavatkozástól, és abban bízik, hogy a piaci viszonyok elégséges feltételei az üzleti élet etikus kapcsolatok létrejöttének. Az európai szakemberek szerint viszont a kormányzatoknak sokkal nagyobb szerepet kell játszaniuk; nagy többségük meglátása szerint szükséges, hogy az állami, a politikai szervezetek az üzleti tevékenységből eredő társadalmi feszültségeket feloldják, negatív társadalmi következményeit elhárítsák. Vasárnap délelőtt tartotta meg beszédét a harmadik meghívott előadó, Olivier Giscard d’Estaing (az EU-konvent elnökének, Valéry Giscard d’Estaing-nek a testvére), aki a Párizs melletti INSEAD-nak, az egyik legtekintélyesebb európai üzleti egyetemnek volt az alapító elnöke. Ez a típusú intézmény, amely fiatal üzletembereknek nyújt magas szintű képzést, Európában korábban ismeretlen volt. Olivier Giscard d'Estaing előadásában, majd utána a nyilvános vitában az új, a bővülő Európáról, beszélt. Az általa felvetett egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy a most csatlakozó országokban formailag működő üzleti etikai intézményeit hogyan lehet összehangolni a tizenötök már kialakult rendszerével. A kérdés már csak azért is fontos, mert május 1 -je közel van, nincs sok idő az egyeztetésre. A három, egyenként másfél órás beszédet tartó meghívott előadók szereplése előtt és utána párhuzamosan futó szekciókban zajlott a munka. Összesen 70 előadást hallgathattak meg a konferencián résztvevők, akik általában egyetemi oktatók, az üzleti élet és a nem kormányzati szervek képviselői voltak. Bár tulajdonképpen európai szerveződésű volt az esemény, mégis a világ minden tája képviseltette magát, így az Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Brazília, Izrael, és természetesen az európai országok, mint Anglia, Írország, Hollandia, Norvégia, Németország, Franciaország, Svájc, Finnország, Lengyelország, Csehország és Magyarország. Az egyes szekcióüléseken a legaktuálisabb gazdaságetikai kérdések kerültek terítékre. Az egyik témakör a gazdasági élet érintettjeinek köre volt. Ez a téma különösen a 70-es, 80-as években került az előtérbe. Itt is két nagy irányzat állt szemben egymással, hiszen a hagyományos közgazdaságtan elmélete és gyakorlata szerint a vállalatvezetők felelősségét szinte kizárólag annak függvényében vizsgálta, hogy azok megfelelnek-e a részvényesek, tehát a tulajdonosok érdekeinek. Mára azonban - mivel jelentősen kitágult az üzleti élet érintettjeinek a köre - világossá vált, hogy egy vállalkozásnak nem csak a tulajdonost kell kiszolgálniuk, hanem mindazok érdekeit is figyelembe kell venni, akikre a cég tevékenysége hatással van. Korábban Milton Friedman, a laissez faire-doktrína híve fogalmazta meg, a menedzserek a tulajdonosoknak tartoznak felelőséggel. A Nobeldíjas tudós szerint a társadalom gazdasági ügyeit a kollektív hatalomgyakorlás kizárásával az egyéni döntésekre kell bízni; az üzleti ciklus elsősorban a pénzkínálattól és a kamatlábaktól függ - nem pedig a kormány pénzpolitikájától. A nézetével szembeálló, elsősorban európai kollégái azt hangsúlyozzák, hogy a környezetvédelmi kérdések és más hasonló aktuális problémák előtérbe kerülése miatt a gazdasági tevékenységnek nemcsak kedvezményezettjeit és kárvallottjait kell felelősen kiszolgálni, hanem más jellegű érintettjeit is. A tulajdonosi körön túli érintettség kérdését az egyik legeklatánsabb hazai példával, az M5-ös autópálya építésével és annak működésével lehetne szemléltetni. Az út magántársaság tulajdonába került, annak kedvezményezettjei elvileg az autósok és mindazoknak a településeknek a lakói lettek volna, amelyek az út mentén fekszenek. Valójában azonban a drága pályahasználati díj a polgárok érdeke ellen való, mint ahogy az is, hogy az alacsonyabb rendű út sokkal nagyobb terhelésnek van kitéve, mint korábban. A beruházás csak bizonyos tekintetben érte el a célját, és társadalmi feszültséget generált. Jelentős helyet foglaltak el a konferencia témái között a világgazdaság globalizálódásából adódó gondok, a helyi jogrend és az üzleti etikai normák összeegyeztetése. Ebben a kérdéskörben lehet vizsgálni a vállalati felelősség kérdését, vagyis azt, hogy a cég éppen ugyanolyan felelős része a társadalomnak, mint egy-egy polgár, így szem előtt kell, hogy tartsa például a gyermekmunka negatív megítélést, a női munkaerővel szembeni diszkriminációt, tevékenykedjen bármelyik országban. A vállalatvezetés kontrolljának témája különösen az Enron-botrány után lett aktuális. Az amerikai óriáscég pénzügyi csődje, részvényeinek lenullgzása iskolapéldája annak, hová vezet, ha a tulajdonosi érdek összekeveredik a cég tevékenységét vizsgáló független szakembercsoport érdekeivel. Itt az elvileg a független könyvvizsgáló és a befektetési tanácsadó szerepét együttesen ellátó társaság tevékenysége vezette tévútra a kisrészvényeseket. Az Enron ugyanis részvényekben fizette ki a könyvvizsgálókat, akiket így gyakorlatilag megvett. A nagytömegű pakett tulajdonosai, miközben könyvvizsgálóként beleláttak a cég mérlegadataiba, befektetési tanácsadóként a kisbefektetőknek jó érzékkel ajánlhatták, hogy ezt a részvényt vásárolják, ami mesterségesen felhajtotta az árat. Az ezzel a folyamattal pontosan tisztában levő és a tűz közelében ülő tanácsadók a csúcson jó haszonnal és „utánam a vízözön” jelszóval tudtak túladni a papíron, amelyeknek értéke innen zuhanásszerűen csökkent. A szekcióüléseken hasonlóan érdekes témakör volt az etikus befektetés kérdése, amely elsősorban azt vizsgálja, hogy a rövidtávú célok elérése érdekében nem tesz-e olyasmit az illető vállalat, amivel negatív hatást gyakorol a környezetre, a társadalomra. Például azt, hogy egy bank támogathat-e egy olyan vállalkozást, amely várhatóan környezetkárosító folyamatokat indít el a térségben. A vendégek foglalkoztak a vállalati etikai kódexek kidolgozásával is, amelyek szintén az elmúlt 10 évben hódítottak nagy tért. Ezek a kódexek azért nagy jelentőségűek, mert tartalmazzák mindazokat a szempontokat, amelyeket megkövetelhetőek a munkatársak és a fogyasztók közötti kapcsolatban. A konferenciát támogatta a Mal Rt., az ING Group, a Levi Strauss, az Antenna Hungária, a Richter Gedeon Rt. és a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem. Mól