Népszava, 2003. szeptember (131. évfolyam, 203–228. sz.)

2003-09-24 / 223. szám

Nem készülnek radikális változtatásra az új polgári kódex családjogi fejezetében Több joguk lehet a külön élő szülőknek .•­­ // Az egyneműek házasságára a jelek szerint még sokáig várni kell, ám jelentősen bővülnek az élettársi kapcsolatokból eredő jogok. Legalábbis az új Polgári törvénykönyv formálódó kon­cepciója szerint. Igaz, mire a jogalkotói folyamat a végére ér, nem zárható ki, hogy az egyre erősödő nemzetközi tendenci­ákra is figyelemmel Magyaror­szágon is elismerik az egyne­műek házasságát. Addig azon­ban még eldöntendő kérdés az is, hogy mikortól eredeztethe­tők az élettársi kapcsolatokból fakadó többletjogok. A házasság és a család védelme, a házastársak egyenjogúsága, a gyermekek védelme és érdekeik elsődlegessége. Ezek azok az alapelvek, amelyeket a formáló­dó Polgári törvénykönyv kon­cepciója szerint azok súlyát jel­­zendő a családjogi fejezet (vagy­is könyv) elején megfogalmaz­nak. Az új Polgári törvényköny­vet (Ptk.) már évek óta „írják”, és még közel sem járnak a célegye­neshez. Az illetékesek szerint ugyanis legalább egy évtized kell ahhoz, hogy elkészüljön az új polgári kódex. Ez pedig nem is sok idő - mondják szemben például Hollandiával, ahol mind­ez 46 évig tartott. A kormány döntése értelmében 2005. szep­tember végére kell elkészülnie az új Polgári törvénykönyv egyezte­tésre kerülő tervezetének. Igaz, a tárcaközi egyeztetések további egy, másfél évig is eltarthatnak. A még hangsúlyosan csak kör­vonalazódó koncepció igazán je­lentős, ám nem radikális változta­tásokat ígér, így egyelőre kevés az esélye annak, hogy­ házasodja­nak az egyneműek is. Mert bár az Alkotmánybíróság egy korábbi döntése nyomán a magyar jog is elismeri az egyneműek élettársi kapcsolatát és az annak révén szerzett jogokat, ugyanakkor a házasság, a család intézménye kapcsán határozottan leszögezte az Ab, hogy az férfi és nő kap­csolatára alapul. Ennek megfele­lően nem készülnek arra a Ptk. kodifikációja során sem, hogy el­ismerjék az egyneműek házassá­gát. Igaz, ezzel kapcsolatban olyan gyorsan változnak a nem­zetközi tendenciák, hogy azt sem zárják ki az illetékesek, talán mi­re a jogalkotási folyamat végére érnek, megváltozhat ez az állás­pont. Persze ez csak akkor történ­het meg, ha erről politikai döntés születik. Bővül az élettársi jogok köre. Kizárólag házastársakat illetné meg a jövőben is a gyermek kö­zös örökbefogadása, az egymás utáni törvényes öröklési jog vagy a névviselési jog. Jelentősen bő­vülnek azért az elképzelések sze­rint az élettársi kapcsolatokból származó jogok, így bizonyos feltételek mellett ebből származ­na a jövőben például a tartáshoz és lakáshasználathoz való jog is. Az azonban a számos, még el­döntendő kérdés egyike, hogy mikortól is keletkeznek ezek a jo­gok. Az egyik elképzelés szerint a kérdést a bírói gyakorlatnak kel­lene eldöntenie, egy másik lehe­tőség szerint amennyiben van kö­zös gyermek, akkor 5 év, ha nincs gyermek, akkor 10 év után álla­pítható meg az élettársi kapcso­lattal összefüggő, tervezett több­letjogok fennállása. Azt nem ja­vasolják, hogy az élettársi kap­csolatokat is regisztrálják. Az azonban meggondolandó a terve­zet szerint, hogy az igen rövid ideig - például egy évnél rövi­­debb ideig - fennállt, különösen gyermektelen házasság esetén vagy a csak ugyanilyen rövid ide­ig fennállt házassági életközösség esetén a törvényes előfeltételek megléte esetén se illesse meg a házastársat házastársi tartás vagy csak olyan, amelyet mértékében vagy időben korlátoztak. Kötelező marad a polgári házasság Hiába merült fel - legutóbb az Orbán-kormány idején - a gondo­lat, hogy a házasulandók válasz­tásuk szerint köthessenek polgári vagy egyházi házasságot, vagyis az állam ismerje el az egyházi es­küvőt, a javaslat az új Ptk.-ban is fenntartatná a kötelező polgári házasságot. Azt is leginkább csak két lábbal a földön és hivatalos helyiségben. A hatályos törvény szerint ugyanis rendkívüli körül­mény esetén házasodni az anya­könyvvezető hivatalos helyisé­gén kívül is lehet. Csakhogy ez a szabály az életben ma már azt je­lenti, hogy a házasulók kedve, akár hóbortja szerint bárhol ki le­het mondani a boldogító igent. Csakhogy az illetékesek szerint ennek véget kell vetni. Szerintük ugyanis nyilvánvaló: az anya­könyvvezetők sem kötelezhetők arra, hogy égen, földön vagy akár vízen is kötelezően eljárjanak. A pillanatnyi elképzelések sze­rint továbbra is csak al6­ életévét betöltött kiskorú házasodhat en­gedéllyel, fiatalabbak semmi­képp. Az viszont még vita tárgya lehet, hogy biztosan kik nem há­zasodnak össze. Míg most még az egyenes ági sógorság általános akadálya a házasságnak, addig a jövőben ezt felváltaná az a kikö­tés, amely szerint elegendő volna a mostohaszülő és mostohagyer­meke közötti házasság­­tehet­sé­­gét kizárni. A nemüket megvál­toztatók házassága megszűntnek tekintendő lesz majd. Válni továbbra is csak bírói en­gedéllyel lehet. Alapvető átalakí­tásra szorul a házassági vagyon­jog, miután alapjaiban változott meg a gazdasági-társadalmi hely­zet, így a szabályokat a mainál pontosabban és életszerűbben kell megfogalmazni. Az még nem eldöntött, hogy mi és mikor­tól számít közös és külön vagyon­nak. Az azonban már konkrét ja­vaslat, hogy a házassági vagyon­jogi szerződésre a törvény a jövő­ben a közokirati formát írja elő. Az élethez igazodna az apaság­gal összefüggő szabályozás is. Abban nem várható változás, hogy továbbra is vélelmekkel rendezzék az apaságot. Vagyis alapesetben apa az, aki az anya házastársa. Ha ilyen nincs, akkor apa az, aki teljes hatállyal elisme­ri apaságát és aki az anyával való utólagos házasságkötése során is­merte el a gyermeket. Még egy eset lehetséges, ha bíróság mond­ja ki az apaságot. Kiegészítésre szorulnak azonban azok az ese­tek, amikor mesterséges megter­mékenyítéssel született gyermek­ről van szó. Emellett azon szabá­lyozás is változtatásra szorul, amely azt rendezi, miként lehet megtámadni a vélelmezett apasá­got. A koncepció szerint például indokolatlan, hogy ma egy anya nem indíthat pert az apaság meg­állapítása iránt és nem képvisel­heti gyermekét törvényes képvi­selőként ebben a perben. Korhatárhoz kötött az örökbefogadás A megváltozott világban már az anya kiléte sem olyan egyértelmű, mint volt korábban. Korábban nem képezte vita tárgyát, hogy az anya az, aki szülte a gyermeket. Mivel ma már ez nem ilyen egy­értelmű, ezért ezt törvény monda­ná ki a jövőben. Bár az Igazság­ügyi Minisztérium felvetette a nagykorúak örökbefogadhatósá­gának lehetőségét, de feltehetően nem változik az az 1952 óta léte­ző szabályozás, amely csak a kis­korúak örökbefogadását ismeri el. Az örökbe fogadó szülők és az örökbe fogadott gyermek közötti eddig 45 évben megállapított ma­ximális korkülönbséget viszont megszüntetnék. Legalábbis azok­ban az esetekben, amikor házas­társak közösen fogadnak örökbe, így elegendő lehet csak egyikük tekintetében az életkori követel­mény. A javaslat növelné a külön élő szülőnek a gyermekei irányá­ban fennálló jogait, s­­ ugyanígy - védeni kívánja a gyermek kap­csolatát külön élő szülőjével. Az Európai Emberi Jogi Egyez­ményre is figyelemmel szűkül majd a jogszabályi vagy hatósági beavatkozás köre is. Azt is ki­mondják továbbá, hogy a külön élő szülő legalapvetőbb joga, hogy rendszeresen tarthassa a kapcsolatot a gyermekével. A szülői felügyeleti jogot pedig csak súlyosan felróható szülői magatartás miatt lehet majd bírói úton megszüntetni. Pálmai Erika A javaslat védi a gyermek kapcsolatát külön élő szülőjével Fotó: Demecs Zsolt Mohácsi lottózó Ismét korszerű lottózóval gazda­godott a Szerencsejáték Rt. pécsi régiója. Egy teljes felújítást kö­vetően új arculattal nyitott pultos lottózót a társaság Mohácson, a Szabadság u. 32. szám alatt. A két pénztáros, légkondicionált, világos üzlethelyiség üde szín­foltként jelent meg Mohács bel­városában. A betekintő kirakat­ból is jól látható tágas üzlettér játékra csábítja a patinás, Duna­­parti város lakosságát és az ide­látogató turistákat. Őszi vásárok A Szerencsejáték Rt. Pécsi Területi Igazgatósága a régió őszi vá­sárain standokkal lesz jelen, amelyeknél gépi játékokat és sorsje­gyeket értékesít. A Marcali Vásár szeptember 25-27. között, a Mohácsi Vásár október 3-5. között lesz. A Szombathelyi Őszi Vá­sárt október 9-12. között rendezik, a Zalaegerszegi Őszi Vásárt pe­dig október 23-26. között. A társaság standjain felvilágosítást ad az internetes, telefonos és az újonnan bevezetett SMS-es játék- és fogadási módokról. A játékosok ott helyben megköthetik az ehhez szükséges szerződést, illetve vásárolhatnak Szerencsekártyát is. Álláshirdetések A Szerencsejáték Rt. középfokú iskolai végzettséggel, kereskedel­mi gyakorlattal rendelkező mun­katársat keres a társaság pápai lottózójába, részmunkaidős el­adói munkakörbe, egyenlőtlen munkaidő beosztással. Pályázni a mai nappal, szep­tember 24-ével bezárólag lehet kézzel írott, fényképpel ellátott szakmai önéletrajzzal a Szeren­csejáték Rt. Területi Igazgatósága 7621 Pécs, Irgalmasok u. 10. cí­men. A pályázathoz mellékelni kell az iskolai végzettséget iga­zoló okmányok másolatát is. A társaság ugyancsak közép­fokú iskolai végzettséggel, keres­kedelmi gyakorlattal rendelkező munkatársat keres barcsi lottózó­jába is, szintén részmunkaidős eladói munkakörbe, egyenlőtlen munkaidő-beosztással. Pályázni itt szeptember 26-ig lehet kézzel írott, fényképpel el­látott szakmai önéletrajzzal, a Szerencsejáték Rt. Területi Igaz­gatósága 7621 Pécs, Irgalmasok u. 10. címen. Ehhez a pályázat­hoz is csatolni kell az iskolai vég­zettséget igazoló okmányok má­solatát. Népszava-információ NÉPSZAVA 2003. SZEPTEMBER 24., SZERDA HÁTTÉR A Szerencsejáték Rt. „nagy menetelése” 2002-ben Az álom ötös mostani jackpotja átlépte a hárommilliárd forintot, ezzel megelőzte­ a tavalyit, minden idők addigi legnagyobb hal­mozódását megért főnyereményét, amely csak alulról közelítette meg a háromezer milliót. Elképzelhető tehát, hogy az idei évet is igen eredményesen zárja a Szerencsejáték Rt. Most azonban még a tavalyi árbevétel növekedés okait kell elemeznünk, hiszen a társaság tavaly először lépte át a százmilliárdos forgalmat. “ A Szerencsejáték Rt. 2001-ben még történelmi áttörésként könyvelte el az akkori, 75 milli­árd forintos forgalmat, minden idők legnagyobb árbevételét. Egy évvel később, tavaly meg­történt a második szerencsejáték­­történet-formáló árbevétel-növe­kedés, a százmilliárd forintos forgalom átlépése. Előző száma­inkban megkezdtük e fejlődés okainak taglalását. Szóltunk a tavalyi, kiugróan magas álom­ötös utáni szerencsevadászat kedvező hatásairól. Az újfajta szerencsejáték fogyasztói maga­tartásról, illetve a legnagyobb népsűrűségű területi régió, a fő­városi igazgatóság munkájáról, illetve az ottani fejlesztésekről. Most egy másik régió, a Szeren­csejáték Rt. Észak-dunántúli Területi Igazgatóság teljesítmé­nyét vizsgáljuk. Ez az igazgatóság négy me­gye: Fejér, Győr-Moson-Sop­­ron, Komárom-Esztergom és Pest területén szervezi és mű­ködteti a szerencsejáték-háló­zatot. A működési terület az or­szág területének 18,4 százaléka, ahol a teljes lakosság 21,9 szá­zaléka él. A gazdasági fejlettség az egy főre eső GDP alapján Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében a legnagyobb, míg Komárom- Esztergom és Pest megye a kö­zépmezőnybe tartozik - állapítja meg a Szerencsejáték Rt. tavalyi üzleti jelentése. A működési te­rület az átlagnál jóval sűrűbben lakott, magas a közepes és a la­kott falvak aránya, viszont a vá­rosban lakóké alacsony. Az igazgatóságon a 42 lottózó mel­lett 845 bizományosi értékesítő ponton fogadták a játékosokat tavaly. A területen összesen 931 terminál működött, az átvevő­helyek száma év végéig har­minccal bővült, s ezekben 31 gépi átvevőhelyet létesítettek. Az igazgatóság árbevételi ter­ve tavaly 17,4 milliárd forint volt, amit végül 22,3 milliárd teljesített. Ez , 128 százalékos eredménynek felel meg. A gépi fogadások árbevétele 21,4 milli­árd forint, a sorsjegyárbevétel 910,2 millió forint volt. A több­letárbevétel majdnem elérte az ötmilliárd forintot, ami egy szo­kásos negyedév árbevételét is felülmúlná. Az egy lakosra jutó szerencsejáték értékesítése egy esztendő alatt 2921 forinttal nö­vekedett, s így elérte a 9835 fo­rintot. A legmagasabb, 163 százalé­kos növekedést az ötös lottónál érte el a régió, e mögött a sorban másodikként következő joker 162 százalékkal, a hatos lottó 131 százalékkal, végül a Luxor 113 százalékkal vette ki a részét az eredménynövekedés elérésé­ből. Az igen jó eredményt a külső és belső körülmények együttes kedvező alakulása hozta létre. A köz- és versenyszférában a nagymérvű jövedelemkiáramlás megnövelte a vásárlóerőt. A for­galmat emelő belső tényezők között említhetők az egész év­ben egymást követő, folyamatos nyereményhalmozódások, ame­lyek közül persze leginkább az ötös lottó rekordnyereménye magasodott ki, aztán a labdarú­gó-világbajnokság tippmixet élénkítő hatása. Emellett a sors­jegykínálat frissítése, az egyéni érdekeltségrendszer bevezetése, az intenzív reklámtevékenység és a korábbinál hatékonyabb ér­tékesítő munka hozta meg az eredménynövekedést. Az értékesítés támogatására és a vásárlók játékkedvének fo­kozására az igazgatóság három ajándéksorsolási, valamint két különsorsolásos akciót szerve­zett. Ezek keretében bruttó 35 millió forint értékű nyereményt adtak át összesen 93 nyertesnek. A tavalyi év kiemelkedő rendez­vénye volt a Székesfehérvárott megtartott kétórás gálaműsor, amelynek keretében a szeren­csés nyertesek nyilvánosan ve­hették át „A tavaszi álmok a ha­tos lottóval” akció nyeremény­autóit. Az akciókon túlmenően lakókocsis mozgó lottózó kitele­pítésével 36 helyi rendezvényen sikerült a játékosokat, fogadókat magas szinten kiszolgálni.­­Az igazgatóság szoros együttműkö­désre törekedett a legjelentő­sebb partnerekkel. Az eladás ösztönzésére a Budapest-vidéki Postaigazgatósággal és a Sopro­ni Postaigazgatósággal a közös intézkedési tervben foglaltak szerint értékesítési versenyre került sor a postai értékesítők között. A sorsjegyforgalmat a Rábahír Rt.-vel közös értékesí­tési verseny is növelte. Az online alapoktatás kereté­ben harminc alkalommal 611 fő képzését szervezte meg az igaz­gatóság. A megújult Tippmix továbbképzésben pedig 1927 fő vett részt, illetve vizsgázott le. Az év során 58 alkalommal ke­rült sor az igazgatóság központ­jában nagy összegű nyeremé­nyek kifizetésére, összesen 328 millió forintot vehettek át a nyertesek. 2002-ben 85 millió forint jutott a régióbeli lottózók felújítására, korszerűsítésére. Négy lottózó teljes korszerűsíté­se, három esetében pedig az új homlokzati fényreklámok felújí­tása valósult meg. Az igazgató­ság az év közben a kiváló árbe­vételi eredmény mellett a ren­delkezésre álló költségkeretnek csak 88,5 százalékát használta fel. Népszava-információ A tavalyi év a halmozódások eszten­­deje volt Fotó: Népszava-archív 9

Next