Népszava, 2003. november (131. évfolyam, 255–278. sz.)

2003-11-20 / 270. szám

NÉPSZAVA 2003. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Szakértők szerint a kormány ezúttal megtalálta a leghatékonyabb kompenzálási formát Januárban várható az áramár-támogatás Támogatásban részesülnek januártól a kispénzű áramfelhasználók. Infor­mációink szerint az alacsony jövedelműek az önkormányzatoktól igényel­hetik majd a támogatást. A pénzügyi segítséget várhatóan minden fogyasz­tó megkapja, aki a jövedelmi viszonya, illetve a szociális helyzete alapján támogatandónak minősül. E célra jövőre hárommilliárd forint többletforrást biztosít a kormány a polgármesteri hivataloknak. Januártól kormányzati támogatásban részesülnek az alacsony jövedelmű áramfelhasználók. Abban az esetben, ha a kompenzáció bevezetéséről szóló MSZP-s javaslatot a három hét múlva esedékes szavazáskor a jelenlegi for­májában fogadja el a parlament, a jö­vő év elejétől minden kispénzű fo­gyasztó alanyi jogon juthat majd hoz­zá a pénzügyi segítséghez. Információink szerint a támogatást az­ önkormányzatoknál igényelhetik majd a felhasználók. Az árkiegészítés folyósítását az úgynevezett szociális törvény módosítása teszi lehetővé. A lakhatási támogatások — például a fű­tés-, illetve vízdíj-kompenzáció - ki­adását szabályozó rendelkezés ugyan­is bővül egy jogcímmel, így az áram­számla kifizetéséhez is igénybe vehe­tő lesz a „szociális keret”. A pénzügyi segítséget minden, jövedelmi viszo­nya, illetve szociális helyzete alapján támogatandónak minősülő fogyasztó megkaphatja. A hozzájárulás folyósí­tásához jövőre hárommilliárd forint többletforrást biztosít a költségvetés a polgármesteri hivataloknak. Hegedűs Miklós, a GKI Energiaku­tató Kft. ügyvezetőjének a számításai szerint a hazánkban lévő mintegy 3,5 millió háztartásnak - jövedelme alap­ján - hozzávetőleg a 20-25 százaléka szorul áramdíj-kompenzációra. Ez a fogyasztói csoport azonban az összes lakossági villamosenergia-felhaszná­­lásnak csak a tíz százalékát használja el, így a kormányzat által jövőre biz­tosított hárommilliárd forint feltehető­en elegendő lesz a rászorulók megse­gítésére. A kutató úgy véli: ezúttal a kormányzat megtalálta a legcélsze­rűbb, illetve a leghatékonyabb támo­gatási formát, hiszen a jelenlegi ter­vekben szereplő segélyezési rendszer bevezetése esetén csak a ténylegesen rászorulók juthatnak pénzügyi segít­séghez. Míg a földgáz esetében alkal­mazott tarifatömbös támogatás - amelynek bevezetése korábban az áram esetében is felmerült - valami­lyen mértékben az összes felhasználót segíti, így azokat a fogyasztókat is, akik nem szorulnak kompenzációra. Ennél rosszabb megoldás volt - emlé­keztetett a szakember-, amikor az elő­ző parlamenti ciklus idején a kormány mesterségesen alacsonyan tartotta az áram- és a gáztarifákat, s ezzel több százmilliárd forint veszteséget okozva a Mólnak és több tízmilliárd vesztesé­get a Magyar Villamos Műveknek. Miközben az ezeknél az energetikai társaságoknál veszteségként jelentke­ző összegből éppen az alacsony jöve­delműeknek jutott a legkevesebb tá­mogatás. A legmagasabb jövedelmű fogyasztói réteg ugyanis legalább két­szer annyi energiát használ el, mint a kispénzű felhasználók. Emiatt az „ár­­korlátozásos rendszer” alkalmazása­kor a jómódúak kétszer akkora támo­gatáshoz jutottak, mint a szegények. Az áramár-kompenzáció bevezetése azért vált szükségessé, mert januárban jelentős mértékű - mintegy 13 százalé­kos - áramdíjemelés várható amiatt, hogy az elektromos energia forgalmi adója a mostani 12 százalékról 25 szá­zalékra emelkedik. Szakértők számítá­sai szerint az áfaemelés miatt a­ lakos­ság jövőre hozzávetőleg 30 milliárd forint többlet­forgalmi adót fizet be. Az újonnan bevezetett energiaadó 11 mil­liárd bevételt biztosít majd az állam­nak, az erőművektől beszedett környe­zetterhelési díj pedig mintegy hétmilli­­árd forinttal növeli a költségvetés be­vételeit, így 2004-ben a kormányzat csaknem 50 milliárd forint többletfor­ráshoz jut az energiafelhasználás adó­terheinek az emelése révén. Illés József A magasabb jövedelmű fogyasztók kétszer annyi energiát használnak el, mint a kis­pénzűek Fotó: Népszava-archív Lengyel-magyar olajfúzió a láthatáron Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigaz­gatója tegnap nem cáfolta, hogy a napokban akár egyesüléshez vezető­ megállapodás születhet a Mol és a legnagyobb lengyel olajcég között. A Mol első embere erről azon a rendez­vényen beszélt, ahol bejelentették, hogy az ÁPV Rt. november 27. és de­cember 5. között értékesíti a Mol részvényeinek legalább 13, legfeljebb 17,6 százalékát. A Mol vezetése nem titkolja, hogy Lengyelország a legmarkánsabb része annak a régiónak, ahol vezető szerepet kíván játszani - ismerte el Hernádi Zsolt. Az egyesülést firtató kérdések a lengyel kormányszóvivő keddi beje­lentésén alapultak, amely szerint ma írják alá a Mal és a PKN egyesüléséről szóló szándéknyilatkozatot. A PKN ál­tal javasolt és a lengyel kormány által is támogatott terv értelmében a Mal 25 százalékos részesedést szerezhet a PKN-ben, majd a PKN is részesedés­hez juthat a Molban. Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy az ÁPV Rt. november 27. és de­cember 5. között értékesíti a Mol-rész­­vények legalább 13, legfeljebb 17,6 százalékát. A vagyonkezelő a pénz­ügyi befektetőknek nemzetközi zárt­körű, a magyar magánszemélyek és in­tézmények számára pedig nyilvános értékesítést rendez. Utóbbi fő szerve­zője a Raiffeisen Értékpapír és Befek­tetési Rt. A részvényeket a Raiffeisen Bank, a HVB Bank, a CIB Bank, az Inter-Európa Bank és a takarékszövet­kezetek egyes fiókjaiban, valamint a Raiffeisen Értékpapír Rt. és a CA IB Értékpapír Rt. irodáiban lehet jegyez­ni. A maximumárat november 26-án, a végleges árat várhatóan december 9-én jelentik be. A részvények új tulajdono­sai jogosultak az idei osztalékra. Belföldi magánszemélyek legfel­jebb 200 darab részvényt kedvezmé­nyesen igényelhetnek. Számukra az ÁPV Rt. részvényenként 500 forint ár­engedményt nyújt, és lehetőség nyílik a részvények árát két részletben kifi­zetni. Igényléskor részvényenként 2500 forintot kell kifizetni, a vételár fennmaradó részét pedig 2004. márci­us 29. és szeptember 1. között kell le­róni. A részvények csak a teljes vételár kifizetése után értékesíthetők. Belföldi magánszemélyek így kétféle igénylést adhatnak le: egyet legfeljebb 200 da­rab részvényre a halasztott fizetés igénybevételével, és egyet legfeljebb 1500 darab részvényre a maximumár teljes befizetésével. Belföldi gazdálko­dó szervezetek legfeljebb 1500 darab részvényre, a maximumár teljes befi­zetésével nyújthatnak be igénylést. Aki a részvény értékesítését végző bankok vagy brókercégek egyikénél még a jegyzés előtt értékpapírszámlát nyit, az november 27. és december 2. között gyorsított eljárással is igényel­het Mol-részvényeket. Az ÁPV Rt. a részvényelosztás so­rán először eldönti, megemeli-e a bel­földi magánszemélyeknek elkülönített 492 ezer darabos részvénycsomagot. Majd 492 ezer darab részvényt a kár­tyaleosztás szabályai szerint juttat azoknak a belföldi magánszemélyek­nek, akik halasztott fizetéssel igényel­tek részvényeket. Eztán a megmaradt papírokat ugyanígy szétosztja a maxi­mumár teljes kifizetésével igénylők között. Végül, az utolsó részvények szintén kártyaleosztás módszerével ta­lálnak gazdára. Giczi József A FORRÁS VAGYONKEZELÉSI ÉS BEFEKTETÉSI Rt.­­az alábbi ingatlanokat kínálja ELADÁSRA: — 1121 Budapest, Csíz utca 15. szám alatt található, 8896 m2-es, összközműves építési telek, — Siófok, Ady Endre u. 89­ szám alatt található, 408 m2 alap­­területű FORRÁS PIHENŐHÁZ, a hozzá tartozó 2867 m2 alapterületű telekkel. BÉRBEADÁSRA VAGY ELADÁSRA: — 1045 Budapest, Ipari Park 5. szám alatt található, 800 m2-es csarnoképület a hozzá tartozó 911 m2-es, kétszintes iro­daépülettel, — Szolnok, József Attila utca 6-8. szám alatti, 437 m2 teljes alapterü­letű ingatlan. Érdeklődni: FORRÁS Rt. 1037 Budapest, Montevideo u. 3/a, HELLA FERENC portfoliómenedzsernél Telefon: 36-1/430-3625 Fax: 36-1/430-3629 Németország az alternatív energiaforrásokat népszerűsíti Jóllehet, az atomenergia kritikáját zászlajukra tűző környezetvédők ma ott ülnek a berlini kormányban, a Bundestagban, az Európa Parla­mentben és a regionális parlamen­tekben. Ám az EU legnépesebb álla­mának legfőbb energiaszolgáltatói továbbra is az atomerőművek. Németországban már döntöttek arról, hogy maximum 32 évig üzemelnek az elektromosáram-termelés közel egy­­harmadát nyújtó „Atomkraftwerk”-ek. Papírforma szerint, legközelebb jövő májusban a stadei erőművet, majd 2007 februárjában a bibitsi A-reaktort vonják ki a forgalomból. Napjainkban a német lakások 45 százalékát földgáz­zal, egyharmadát olajjal, 12 százalékát távfűtéssel tartják melegen a hűvös hó­napokban. Az elektromos áramot csu­pán az otthonok 6 százalékában alkal­mazzák, míg a szennyező szénfűtés már csak a kistelepüléseken van jelen. Németországban az energiafogyasz­tás mintegy 40 százalékát az ásványi olajok teszik ki. A második legfonto­sabb energiahordozó a földgáz, amely fokozatosan háttérbe szorítja a kőszén­származékokat. A Zöldek fő célja azonban az atomenergia szerepének korlátozása, s a jelenleg csupán 2 szá­zalékot kitevő, újrahasznosítható anyagok népszerűsítése. A nap-, a szél- és a vízi energia jelentősége a prognó­zisok szerint 2010-ig megduplázódhat, 2050-ig akár megtízszereződhet Né­metországban. Mogyorósi Géza (Berlin) Autópályad­íj-emelések jövő év elején Az autópályadíjak ja­nuár elsején a sze­mélygépkocsik eseté­ben 5,2 százalékkal, a D2-es kategóriában 14 százalékkal, míg a nehéz-tehergépjármű kategóriában 20 szá­zalék feletti mérték­ben emelkednek - mondta Csillag Ist­ván gazdasági és közlekedési miniszter tegnap. Hozzátette: a közlekedési tárca szeretné a négy­napos matricát már ez év december elsejétől új­ra kibocsátani változatlan áron. A miniszter megerősítette, az M5-ös autópályát a remények szerint már a jövő év első hónapjaiban bevon­ják a matricás rendszerbe és várhatóan itt meg­tartják az egyutas fizetési módot, mivel erre a fizetőkapuk rendszere alkalmassá teszi. (MTI) Bányabezárás Borsodban Bezárja december végén a borsodi szénmedence utolsó mélyművelésű barnaszenes bányáját, a lyukói aknát a tulajdonos, az amerikai AES kon­szern. Hétszáz bányászt, illetve alkalmazottat bocsátanak el megemelt végkielégítéssel - jelen­tette be az AES Borsodi Energetikai Kft. ügyve­zetése tegnap. Az egyre szigorodó környezetvé­delmi előírások, valamint a villamosenergia-piac liberalizációjának együttes hatása lehetetlenné teszi a bánya további üzemeltetését - közölte Derek Paton ügyvezető igazgató. Elmondta: a cég vezetése tegnap tájékoztatta a dolgozókat, az üzemi tanács és a szakszervezet vezetését szán­dékáról, és miután a döntés már régóta érlelő­dött, nem érte váratlanul a bányászokat. A bá­nyabezáráshoz a mélyművelésű szénbányászat gazdaságtalansága és az ipari szén nehéz értéke­síthetősége egyaránt hozzájárult. (MTI) Kedvező lesz az új vámrendszer Az európai uniós csatlakozást követően a ma­gyarországi vámrendszer átalakulása összessé­gében kedvező lesz az árszínvonalra, várhatóan mérsékli majd a fogyasztói árakat - mondta az OTP Bank elemzési központjának igazgatója tegnap. Az OTP Bank által szervezett konferen­cián Vojnits Tamás elmondta: azzal, hogy Ma­gyarország jövőre a vámunión belülre kerül, az idei évhez képest csaknem 100 milliárd forint­tal csökken a magyar költségvetés vámbevéte­le. A csökkenés oka, hogy a csatlakozás után a vámbevételek 75 százalékát az uniós költségve­tésbe kell befizetni, és csupán 25 százalék nö­veli a tagállami büdzsé bevételeit. A becslések szerint a vámokból befolyó bevétel az idén 145 milliárd forint körül alakul, míg a 2004-es költ­ségvetésbe 43 milliárdot terveztek be. (MTI) Tovább bővül a vállalatok hitelezése A Budapest Bank vállalati hitelállománya az el­múlt egy év folyamán a piac átlagos növekedé­sét messze meghaladva, 21 százalékkal bővült és a teljes hitelállomány október végére elérte a 150 milliárd forintot - mondta el a pénzintézet vezérigazgató-helyettese tegnap. A fórumon Bi­hari Péter gazdasági elemző kifejtette: a 2003-as évet jellemző hatalmas lakossági hitelezési di­namika után 2004-ben a kormány gazdaságpoli­tikája következtében várhatóan lassuló ütemben bővül a bankok lakossági hitelállománya, míg a vállalati hitelezés lendületesen, 15-20 százalékot is meghaladóan emelkedhet. (MTI) Almaexport Oroszországba Háromezer tonna magyar étkezési alma Oroszor­szágba szállításáról írt alá kereskedelmi megálla­podást a Kuzminszkoje Rt., valamint az Alma Terméktanács megbízásából az Eurofrukt Kft. tegnap. A szerződést azt követően kötötték, hogy Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium politikai államtitkára és Alekszandr Baburin, Moszkva élelmiszer-tartalé­kokat felügyelő minisztere tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Az aláírás után Sza­nyi Tibor elmondta: dinamikusan nő az Oroszor­szágba irányuló magyar agrártermékek exportja, ezen belül jelentős hányad Moszkvába megy. Az FVM adatai szerint az Oroszországba irányuló magyar agrártermékek 2001-ben 159,1 millió dollárt, 2002-ben 166,6 millió dollárt tettek ki. Az idén az első nyolc hónapban 105,5 millió dollár magyar agrárterméket exportáltak Orosz­országba, ami 15 százalékos növekedés. (MTI) Nálunk az üzlet a sláger!Gazdasági Rádió © MA 105.9 5

Next