Népszava, 2003. november (131. évfolyam, 255–278. sz.)
2003-11-20 / 270. szám
NÉPSZAVA 2003. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Szakértők szerint a kormány ezúttal megtalálta a leghatékonyabb kompenzálási formát Januárban várható az áramár-támogatás Támogatásban részesülnek januártól a kispénzű áramfelhasználók. Információink szerint az alacsony jövedelműek az önkormányzatoktól igényelhetik majd a támogatást. A pénzügyi segítséget várhatóan minden fogyasztó megkapja, aki a jövedelmi viszonya, illetve a szociális helyzete alapján támogatandónak minősül. E célra jövőre hárommilliárd forint többletforrást biztosít a kormány a polgármesteri hivataloknak. Januártól kormányzati támogatásban részesülnek az alacsony jövedelmű áramfelhasználók. Abban az esetben, ha a kompenzáció bevezetéséről szóló MSZP-s javaslatot a három hét múlva esedékes szavazáskor a jelenlegi formájában fogadja el a parlament, a jövő év elejétől minden kispénzű fogyasztó alanyi jogon juthat majd hozzá a pénzügyi segítséghez. Információink szerint a támogatást az önkormányzatoknál igényelhetik majd a felhasználók. Az árkiegészítés folyósítását az úgynevezett szociális törvény módosítása teszi lehetővé. A lakhatási támogatások — például a fűtés-, illetve vízdíj-kompenzáció - kiadását szabályozó rendelkezés ugyanis bővül egy jogcímmel, így az áramszámla kifizetéséhez is igénybe vehető lesz a „szociális keret”. A pénzügyi segítséget minden, jövedelmi viszonya, illetve szociális helyzete alapján támogatandónak minősülő fogyasztó megkaphatja. A hozzájárulás folyósításához jövőre hárommilliárd forint többletforrást biztosít a költségvetés a polgármesteri hivataloknak. Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetőjének a számításai szerint a hazánkban lévő mintegy 3,5 millió háztartásnak - jövedelme alapján - hozzávetőleg a 20-25 százaléka szorul áramdíj-kompenzációra. Ez a fogyasztói csoport azonban az összes lakossági villamosenergia-felhasználásnak csak a tíz százalékát használja el, így a kormányzat által jövőre biztosított hárommilliárd forint feltehetően elegendő lesz a rászorulók megsegítésére. A kutató úgy véli: ezúttal a kormányzat megtalálta a legcélszerűbb, illetve a leghatékonyabb támogatási formát, hiszen a jelenlegi tervekben szereplő segélyezési rendszer bevezetése esetén csak a ténylegesen rászorulók juthatnak pénzügyi segítséghez. Míg a földgáz esetében alkalmazott tarifatömbös támogatás - amelynek bevezetése korábban az áram esetében is felmerült - valamilyen mértékben az összes felhasználót segíti, így azokat a fogyasztókat is, akik nem szorulnak kompenzációra. Ennél rosszabb megoldás volt - emlékeztetett a szakember-, amikor az előző parlamenti ciklus idején a kormány mesterségesen alacsonyan tartotta az áram- és a gáztarifákat, s ezzel több százmilliárd forint veszteséget okozva a Mólnak és több tízmilliárd veszteséget a Magyar Villamos Műveknek. Miközben az ezeknél az energetikai társaságoknál veszteségként jelentkező összegből éppen az alacsony jövedelműeknek jutott a legkevesebb támogatás. A legmagasabb jövedelmű fogyasztói réteg ugyanis legalább kétszer annyi energiát használ el, mint a kispénzű felhasználók. Emiatt az „árkorlátozásos rendszer” alkalmazásakor a jómódúak kétszer akkora támogatáshoz jutottak, mint a szegények. Az áramár-kompenzáció bevezetése azért vált szükségessé, mert januárban jelentős mértékű - mintegy 13 százalékos - áramdíjemelés várható amiatt, hogy az elektromos energia forgalmi adója a mostani 12 százalékról 25 százalékra emelkedik. Szakértők számításai szerint az áfaemelés miatt a lakosság jövőre hozzávetőleg 30 milliárd forint többletforgalmi adót fizet be. Az újonnan bevezetett energiaadó 11 milliárd bevételt biztosít majd az államnak, az erőművektől beszedett környezetterhelési díj pedig mintegy hétmilliárd forinttal növeli a költségvetés bevételeit, így 2004-ben a kormányzat csaknem 50 milliárd forint többletforráshoz jut az energiafelhasználás adóterheinek az emelése révén. Illés József A magasabb jövedelmű fogyasztók kétszer annyi energiát használnak el, mint a kispénzűek Fotó: Népszava-archív Lengyel-magyar olajfúzió a láthatáron Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója tegnap nem cáfolta, hogy a napokban akár egyesüléshez vezető megállapodás születhet a Mol és a legnagyobb lengyel olajcég között. A Mol első embere erről azon a rendezvényen beszélt, ahol bejelentették, hogy az ÁPV Rt. november 27. és december 5. között értékesíti a Mol részvényeinek legalább 13, legfeljebb 17,6 százalékát. A Mol vezetése nem titkolja, hogy Lengyelország a legmarkánsabb része annak a régiónak, ahol vezető szerepet kíván játszani - ismerte el Hernádi Zsolt. Az egyesülést firtató kérdések a lengyel kormányszóvivő keddi bejelentésén alapultak, amely szerint ma írják alá a Mal és a PKN egyesüléséről szóló szándéknyilatkozatot. A PKN által javasolt és a lengyel kormány által is támogatott terv értelmében a Mal 25 százalékos részesedést szerezhet a PKN-ben, majd a PKN is részesedéshez juthat a Molban. Ezzel párhuzamosan bejelentették, hogy az ÁPV Rt. november 27. és december 5. között értékesíti a Mol-részvények legalább 13, legfeljebb 17,6 százalékát. A vagyonkezelő a pénzügyi befektetőknek nemzetközi zártkörű, a magyar magánszemélyek és intézmények számára pedig nyilvános értékesítést rendez. Utóbbi fő szervezője a Raiffeisen Értékpapír és Befektetési Rt. A részvényeket a Raiffeisen Bank, a HVB Bank, a CIB Bank, az Inter-Európa Bank és a takarékszövetkezetek egyes fiókjaiban, valamint a Raiffeisen Értékpapír Rt. és a CA IB Értékpapír Rt. irodáiban lehet jegyezni. A maximumárat november 26-án, a végleges árat várhatóan december 9-én jelentik be. A részvények új tulajdonosai jogosultak az idei osztalékra. Belföldi magánszemélyek legfeljebb 200 darab részvényt kedvezményesen igényelhetnek. Számukra az ÁPV Rt. részvényenként 500 forint árengedményt nyújt, és lehetőség nyílik a részvények árát két részletben kifizetni. Igényléskor részvényenként 2500 forintot kell kifizetni, a vételár fennmaradó részét pedig 2004. március 29. és szeptember 1. között kell leróni. A részvények csak a teljes vételár kifizetése után értékesíthetők. Belföldi magánszemélyek így kétféle igénylést adhatnak le: egyet legfeljebb 200 darab részvényre a halasztott fizetés igénybevételével, és egyet legfeljebb 1500 darab részvényre a maximumár teljes befizetésével. Belföldi gazdálkodó szervezetek legfeljebb 1500 darab részvényre, a maximumár teljes befizetésével nyújthatnak be igénylést. Aki a részvény értékesítését végző bankok vagy brókercégek egyikénél még a jegyzés előtt értékpapírszámlát nyit, az november 27. és december 2. között gyorsított eljárással is igényelhet Mol-részvényeket. Az ÁPV Rt. a részvényelosztás során először eldönti, megemeli-e a belföldi magánszemélyeknek elkülönített 492 ezer darabos részvénycsomagot. Majd 492 ezer darab részvényt a kártyaleosztás szabályai szerint juttat azoknak a belföldi magánszemélyeknek, akik halasztott fizetéssel igényeltek részvényeket. Eztán a megmaradt papírokat ugyanígy szétosztja a maximumár teljes kifizetésével igénylők között. Végül, az utolsó részvények szintén kártyaleosztás módszerével találnak gazdára. Giczi József A FORRÁS VAGYONKEZELÉSI ÉS BEFEKTETÉSI Rt.az alábbi ingatlanokat kínálja ELADÁSRA: — 1121 Budapest, Csíz utca 15. szám alatt található, 8896 m2-es, összközműves építési telek, — Siófok, Ady Endre u. 89 szám alatt található, 408 m2 alapterületű FORRÁS PIHENŐHÁZ, a hozzá tartozó 2867 m2 alapterületű telekkel. BÉRBEADÁSRA VAGY ELADÁSRA: — 1045 Budapest, Ipari Park 5. szám alatt található, 800 m2-es csarnoképület a hozzá tartozó 911 m2-es, kétszintes irodaépülettel, — Szolnok, József Attila utca 6-8. szám alatti, 437 m2 teljes alapterületű ingatlan. Érdeklődni: FORRÁS Rt. 1037 Budapest, Montevideo u. 3/a, HELLA FERENC portfoliómenedzsernél Telefon: 36-1/430-3625 Fax: 36-1/430-3629 Németország az alternatív energiaforrásokat népszerűsíti Jóllehet, az atomenergia kritikáját zászlajukra tűző környezetvédők ma ott ülnek a berlini kormányban, a Bundestagban, az Európa Parlamentben és a regionális parlamentekben. Ám az EU legnépesebb államának legfőbb energiaszolgáltatói továbbra is az atomerőművek. Németországban már döntöttek arról, hogy maximum 32 évig üzemelnek az elektromosáram-termelés közel egyharmadát nyújtó „Atomkraftwerk”-ek. Papírforma szerint, legközelebb jövő májusban a stadei erőművet, majd 2007 februárjában a bibitsi A-reaktort vonják ki a forgalomból. Napjainkban a német lakások 45 százalékát földgázzal, egyharmadát olajjal, 12 százalékát távfűtéssel tartják melegen a hűvös hónapokban. Az elektromos áramot csupán az otthonok 6 százalékában alkalmazzák, míg a szennyező szénfűtés már csak a kistelepüléseken van jelen. Németországban az energiafogyasztás mintegy 40 százalékát az ásványi olajok teszik ki. A második legfontosabb energiahordozó a földgáz, amely fokozatosan háttérbe szorítja a kőszénszármazékokat. A Zöldek fő célja azonban az atomenergia szerepének korlátozása, s a jelenleg csupán 2 százalékot kitevő, újrahasznosítható anyagok népszerűsítése. A nap-, a szél- és a vízi energia jelentősége a prognózisok szerint 2010-ig megduplázódhat, 2050-ig akár megtízszereződhet Németországban. Mogyorósi Géza (Berlin) Autópályadíj-emelések jövő év elején Az autópályadíjak január elsején a személygépkocsik esetében 5,2 százalékkal, a D2-es kategóriában 14 százalékkal, míg a nehéz-tehergépjármű kategóriában 20 százalék feletti mértékben emelkednek - mondta Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter tegnap. Hozzátette: a közlekedési tárca szeretné a négynapos matricát már ez év december elsejétől újra kibocsátani változatlan áron. A miniszter megerősítette, az M5-ös autópályát a remények szerint már a jövő év első hónapjaiban bevonják a matricás rendszerbe és várhatóan itt megtartják az egyutas fizetési módot, mivel erre a fizetőkapuk rendszere alkalmassá teszi. (MTI) Bányabezárás Borsodban Bezárja december végén a borsodi szénmedence utolsó mélyművelésű barnaszenes bányáját, a lyukói aknát a tulajdonos, az amerikai AES konszern. Hétszáz bányászt, illetve alkalmazottat bocsátanak el megemelt végkielégítéssel - jelentette be az AES Borsodi Energetikai Kft. ügyvezetése tegnap. Az egyre szigorodó környezetvédelmi előírások, valamint a villamosenergia-piac liberalizációjának együttes hatása lehetetlenné teszi a bánya további üzemeltetését - közölte Derek Paton ügyvezető igazgató. Elmondta: a cég vezetése tegnap tájékoztatta a dolgozókat, az üzemi tanács és a szakszervezet vezetését szándékáról, és miután a döntés már régóta érlelődött, nem érte váratlanul a bányászokat. A bányabezáráshoz a mélyművelésű szénbányászat gazdaságtalansága és az ipari szén nehéz értékesíthetősége egyaránt hozzájárult. (MTI) Kedvező lesz az új vámrendszer Az európai uniós csatlakozást követően a magyarországi vámrendszer átalakulása összességében kedvező lesz az árszínvonalra, várhatóan mérsékli majd a fogyasztói árakat - mondta az OTP Bank elemzési központjának igazgatója tegnap. Az OTP Bank által szervezett konferencián Vojnits Tamás elmondta: azzal, hogy Magyarország jövőre a vámunión belülre kerül, az idei évhez képest csaknem 100 milliárd forinttal csökken a magyar költségvetés vámbevétele. A csökkenés oka, hogy a csatlakozás után a vámbevételek 75 százalékát az uniós költségvetésbe kell befizetni, és csupán 25 százalék növeli a tagállami büdzsé bevételeit. A becslések szerint a vámokból befolyó bevétel az idén 145 milliárd forint körül alakul, míg a 2004-es költségvetésbe 43 milliárdot terveztek be. (MTI) Tovább bővül a vállalatok hitelezése A Budapest Bank vállalati hitelállománya az elmúlt egy év folyamán a piac átlagos növekedését messze meghaladva, 21 százalékkal bővült és a teljes hitelállomány október végére elérte a 150 milliárd forintot - mondta el a pénzintézet vezérigazgató-helyettese tegnap. A fórumon Bihari Péter gazdasági elemző kifejtette: a 2003-as évet jellemző hatalmas lakossági hitelezési dinamika után 2004-ben a kormány gazdaságpolitikája következtében várhatóan lassuló ütemben bővül a bankok lakossági hitelállománya, míg a vállalati hitelezés lendületesen, 15-20 százalékot is meghaladóan emelkedhet. (MTI) Almaexport Oroszországba Háromezer tonna magyar étkezési alma Oroszországba szállításáról írt alá kereskedelmi megállapodást a Kuzminszkoje Rt., valamint az Alma Terméktanács megbízásából az Eurofrukt Kft. tegnap. A szerződést azt követően kötötték, hogy Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára és Alekszandr Baburin, Moszkva élelmiszer-tartalékokat felügyelő minisztere tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Az aláírás után Szanyi Tibor elmondta: dinamikusan nő az Oroszországba irányuló magyar agrártermékek exportja, ezen belül jelentős hányad Moszkvába megy. Az FVM adatai szerint az Oroszországba irányuló magyar agrártermékek 2001-ben 159,1 millió dollárt, 2002-ben 166,6 millió dollárt tettek ki. Az idén az első nyolc hónapban 105,5 millió dollár magyar agrárterméket exportáltak Oroszországba, ami 15 százalékos növekedés. (MTI) Nálunk az üzlet a sláger!Gazdasági Rádió © MA 105.9 5