Népszava, 2003. december (131. évfolyam, 279–303. sz.)
2003-12-30 / 302. szám
NÉPSZAVA 2003. DECEMBER 30., KEDD TERÜLETFEJLESZTÉS 11 Új elem: az általános felzárkóztatás mellett kiemelten is támogatnak rehabilitációs projekteket - mondja Kovács Flórián László Négyszeres uniós támogatás a területfejlesztésre A szükségszerűen takarékos költségvetés ellenére a régióépítésre a korábbinál nagyobb összeg, összességében 115 milliárd forint jut 2004-ben. A jövő évi költségvetés vívmánya, hogy nemcsak a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal fejezetében szereplő források némelyikéről, hanem az egyes tárcák büdzséjének egy kisebb részéről is a régiók rendelkeznek - hangsúlyozta lapunknak adott interjújában Kovács Flórián László, a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elnöke. Folytatódik a hét hátrányos helyzetű megye felzárkóztató programja is. Szemléletváltás eredménye, hogy külön költségvetési fejezetként kezelik az országos jelentőségű programokat, például Záhony térségének vállalkozási övezetté alakítását és a Szigetköz rehabilitációját. Nehéz helyzetben lehet: miközben az egész ország a megtakarításokról beszél, s a 2004-es költségvetés is a takarékosságot tartja szem előtt, önöknek éppen egyúj területfejlesztési intézményrendszer kialakításán, a hazai térségek felzárkóztatásán kellene dolgozniuk. Hogy sikerülhet ez egy ilyen szűkös költségvetésben? A szükségszerűen takarékos költségvetés ellenére a régióépítésre a korábbinál nagyobb öszszeg áll rendelkezésre, összességében 115 milliárd forint. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy jelentős összeg jut erre. Nem sok ez, de a korábbihoz képest jóval több, s ez a tény jelzi a kormányzat eltökéltségét a regionalizmus erősítését illetően. Ami tehát a területfejlesztést illeti, 2004. a régióépítés éve lesz. Pontosabban a regionalizmus építéséé, hiszen egy olyan rendszert kell kialakítanunk, amelynek a fő intézménye a régió.A régiók azonban csak abban az esetben tudják betölteni a nekik szánt szerepet, ha a jelenleginél több forrásról gondoskodhatnak. Ezt mindenki elismeri ugyan, eddig azonban nem sikerült áttörést elérni a források alacsonyabb szintre csoportosításában. A 2004-es költségvetés egyik fő érdeme, hogy végre konkrét lépéseket teszünk a decentralizáció érdekében. Nyilvánvaló, hogy a régióknak nagyobb szerepet kell kapniuk a forráselosztásban, hiszen ezek osztják majd szét a pályázati forrásokat a vállalkozók, az önkormányzatok, a kistérségek között. Maguk a kistérségek nem dönthetnek pénzosztásról, ez egy forrásszerző szint lesz. Ez azt jelenti, hogy programokat készítenek, fejlesztési elképzeléseket állítanak öszsze és fejlesztéseket dolgoznak ki. Közülük kerülnek tehát ki a pályázók, pályaműveik közül választják ki a régiók illetékesei a megvalósításra érdemeseket. A jövő évi költségvetés vívmánya, hogy nemcsak a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal fejezetében szereplő források közül csoportosítunk a régiók hatáskörébe pénzeket, hanem az egyes tárcák is lemondanak a döntés jogáról büdzséjük egy kisebb része esetében, így a regionális fejlesztési tanácsok rendelkezésére bocsátott 20-22 milliárd forint felett további 4-7 milliárd forint ágazati forrás odaítéléséről határozhatnak a hét régióban. - Hogyan oszlik meg ez a pénz a tárcák között? Mely tárcák előirányzatainak egy részéről rendelkezhetnek a régiók? - Ezt még nem tudom. Nagyon friss a döntés, s egyelőre csak az bizonyos, hogy erről a 4-7 milliárd forintról helyben, tehát a régiók maguk rendelkezhetnek. Erről külön megállapodást kötnek a tárcák és a régiók. Az egyelőre nem tisztázott, hogy ezeket a forrásokat külön-külön kapják-e a régiók vagy az „egy kalap elve” alapján. Azaz előbb a régióknak szánt forrásokat egy kalapba, azaz egy közös alapba helyezik, s aztán kerül a pénz a régiókhoz. Ez utóbbi a gyakorlat például Nagy-Britanniában. A támogatás elveiről egy országgyűlési határozattervezet rendelkezik majd. Könnyen sikerült meggyőzni a korábban hevesen tiltakozó tárcákat ennek szükségességéről? - Biztos vagyok benne, hogy ha sikerül megállapodnunk, miként tudják szándékaik szerint maradéktalanul érvényesíteni szakmai szempontjaikat a pénzelosztásban, akkor támogatnak bennünket. Ez egy nagy lépés, s példaértékű, hogy nemcsak a területfejlesztés intézményrendszerében valósítható meg, hanem a tárcák is partnerek ebben. - Címzetten kapják meg ezt a pénzt a régiók? Mi alapján dől el, melyik térség mekkora összegre számíthat? - A szétosztás mikéntjéről a tárcák rendelkeznek. Elképzelhető, hogy a szükségleteknek megfelelően saját hatáskörben eldöntik, melyik régió mekkora öszszegből hívhat életre projekteket, de járható út az is, hogy a fejlettségi mutatókat veszik figyelembe. Azaz a más uniós forrásoknál, például a PHARE-nál alkalmazott módszerrel élve az egy főre jutó GDP arányában határozzák meg, hová mennyi jut. Nem szabad azonban megfeledkezni a 2004-es esztendő sajátosságáról, nevezetesen arról, hogy idén először a hazai forrásokkal csaknem azonos nagyságrendben jelennek meg az uniós források is. Jövőre négyszeresére emelkedik a területfejlesztésre fordítható uniós támogatások összege. A PHARE, az INTERREG és a nemzeti fejlesztési terv regionális operatív programjának megvalósítása révén összesen 51,2 milliárd forint értékű beruházás kezdődhet meg. Ebből a forrásból utak építésén kívül megújulhatnak az egyes települések leromlott központjai, s finanszírozzák a helyi közigazgatás korszerűsítését, új munkahelyek létesítését is. Kiemelt cél az egyes térségek és települések turisztikai vonzerejének és kínálatának növelése. E célra 16,9 milliárd uniós támogatás jut, amit 5,6 milliárd forint hazai társfinanszírozás egészít ki. A régiók humánerőforrásának fejlesztésére 3,2 milliárd uniós és 1,1 milliárd hazai támogatást fordítanak. Természetesen jelentős összeget kell fordítani az uniós alapok segítségével létrejövő fejlesztések hazai támogatására is. Lesznek azonban olyan feladatok is, amiket csak magyar pénzből kell finanszírozni. A kizárólag hazai források között 64,4 milliárd forint sorsáról rendelkezhetnek jövő évben. Ennyi tehát a vállalás, ekkora értékben jelölhetjük meg sikeres projektek költségeinek kifizetését. Ebből azonban 15,4 milliárd forintot csak a 2004 utáni években folyósítunk majd. A korábbi évek tapasztalataiból tanulva egy egységes területfejlesztési előirányzatot alakítottunk ki. A terület- és régiófejlesztési előirányzat abból a megfontolásból született, hogy átlátható legyen a rendszer. Gyakorta előfordult, hogy az igények nem azon a költségvetési soron jelentkeztek, ahonnan az adott beruházást finanszírozni kellett volna, így erre az összevont előirányzatra 20,5 milliárd forintot szántak a törvényalkotók. - Mire költhetik ezt a régiók? - Arra törekszünk, hogy ne ismételjük, hanem kiegészítsük az uniós pályázatok célrendszerét. Ezzel együtt nem mondunk le arról, hogy az eddigi felzárkóztatási céloknak megfelelően használjuk fel a keretet. Alapvetően tehát az infrastruktúrafejlesztés lesz előtérben, s emellett díjazzuk a munkahelyteremtő jelleget is a projektek elbírálásánál. Olyan támogatásokat szeretnénk nyújtani, amelyek a térség jövedelemtermelő képességét növelni tudják. Akadt arra példa, hogy támogatás segítségével építettek egy nagyméretű kulturális központot, aminek fenntartása aztán a helyiek nyakába szakadt. Mi sokkal inkább olyan beruházásokat szorgalmazunk, amelyek jövedelem termelésére alkalmasak. Folytatódik egyébként a hét hátrányos helyzetű megye felzárkóztató programja is, az ennek finanszírozásához szükséges források kezelése azonban a minisztériumoknál marad. Emellett külön előirányzatot alakítottunk ki az országos jelentőségű területfejlesztési programokra. Ebből a keretből szánunk a Balaton, illetve a Szigetköz rehabilitációjára, a Tisza-tavi turizmusfejlesztésre. A területfejlesztés iránt fokozódik az igény, aktívan is avatkozzon be a folyamatokba. Míg néhány évvel ezelőtt az alapfilozófia az volt, hogy a már kialakult egyenlőtlenségek egyensúlyozására kell törekedni, addig mára ez bővült. Hangsúlyozom, nem mondtunk le a területek közti aránytalanságok mérsékléséről, fontosnak tartjuk azonban azt, hogy országos jelentőségűnek ítélt, de szűkebb területeken jelentkező strukturális problémák kezelésében aktívan szerepet vállaljunk. Ide tartozik az előbbieken túlmenően Záhony és térsége vállalkozási övezetté alakítása, ami jó példa arra, hogy egy kisebb területet érintő fejlesztés nemcsak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számára fontos, hanem a város akár Európa keleti kapujává is válhat. Bár való igaz, az erre az előirányzatra szánt 4,5 milliárd forint nem túl nagy összeg, kezdetnek azonban megfelel. Nem ismételni, kiegészíteni szeretnénk az uniós pályázatok célrendszerét a hazai támogatásokkal Fotó: Demecs Zsolt Korszerű szennyvíztisztító Szombathelyen ISPA-támogatással valósíthatja meg szennyvíztisztítójának rekonstrukcióját és a hálózat fejlesztését Szombathely és környéke. Az ötmilliárd forintos projekt 90 százalékát uniós és ahhoz kapcsolódó hazai költségvetési támogatás révén finanszírozzák. Ezzel hozzávetőlegesen 30 település és 120-140 ezer ember szennyvizének elvezetése és tisztítása válik korszerűvé. Évek óta tervezik a szennyvíztisztító rekonstrukcióját Szombathelyen. Hosszas előkészítő munkát követően siker koronázta erőfeszítéseiket: a kedvező brüsszeli döntés eredményeképp ISPA-támogatással valósulhat meg a beruházás. A projekt nettóértéke hozzávetőlegesen ötmilliárd forint. Ennek 90 százalékát fedezi a részben uniós, részben ahhoz kapcsolódó hazai költségvetési támogatás. A maradékot a városnak kell kigazdálkodnia. A szennyvíztisztító beruházásra égető szükség volt Szombathelyen, hiszen a jelenlegi tisztító közelében, a város déli részén elviselhetetlen a bűzhatás - magyarázta Szombathely polgármestere. Itkovich György hozzátette: bár a projekt fő része a tisztító rekonstrukciója, a város szennyvízhálózatának fejlesztésére, helyenként továbbépítésére is sort kerítenek. A szennyvíziszap kezelésére szolgáló készülék üzembe helyezésével forradalmi változás következik be, s az eddig meglévő mechanikai tisztítóberendezések mellé továbbiakat alakítanak ki. Ezáltal gyorsabb, egészségesebb és szaghatásmentes szennyvízkezelés válik lehetővé. - A pályázat előkészítésén, a szigorú uniós előírásoknak megfelelő dokumentáció elkészítésén külön szakértői stáb tevékenykedett - tette hozzá a polgármester. A fejlesztés révén a vasi megyeszékhely szennyvízelvezetésének gondja is megoldódik. A beruházás Szombathelyen kívül Kőszeg, továbbá a két város között fekvő helyiségek válláról is leveszi az eddig megoldatlan terhet, így 30 település és hozzávetőlegesen 120-140 ezer ember életét könnyíti meg a projekt. Amennyiben rövidesen sikerül lebonyolítani a közbeszerzési eljárásokat, tavasszal hozzákezdhetnek a régóta várt rekonstrukcióhoz, így 2005-2006-ban átadják az új létesítményt. Az ötmilliárdos projekt kilencven százalékát uniós és központi támogatásból fedezik Fotó: Szalmás Péter Tudásközpontok a régiókban Legkevesebb öt, de maximum 15 szellemi, üzleti és innovációs központra van szükség hazánkban. A városok közti versenyben kell eldőlnie, hol alakulhatnak ki ezek a gócpontok - fogalmazott a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal referense a Regionális Innovációs Stratégiáról tartott nemzetközi konferencián. Tas Máté rámutatott: a jövőben mindemellett innovációs alcentrumok is szolgálhatják a minőségi fejlődést. Területfejlesztési szempontból az a kívánatos, ha tudományos technológiai parkok szerveződnek. Bár hazánkban nemzetközileg is elismert tudományos és szellemi élettel rendelkező központok alakultak ki, ez azonban sajnálatos úódon csekély hatást gyakorol a versenyképességre - tette hozzá. E téren is rendkívül erős a centralizáció, amit példásan tükröz, hogy a 2001-ben kutatásfejlesztésre fordított források 65 százalékát Budapesten használhatták fel. Tas Máté kiemelte: a kis- és középvállalkozások versenyképességét csak az garantálhatja, ha inkubátorházakat hívnak életre, technológiai transzferközpontok és regionális bankok alakulnak ki. Magyarország arra készül, hogy keresletorientált innovációs tevékenységet alakítson ki. A siker záloga ugyanis a megújulási képesség terjedése - fogalmazott Szekeres Imre, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. Hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy a gazdaság és a kutatásfejlesztés szereplői egymásra találjanak. Jelentős tudásbázis van ugyanis a régiókban, Pécs, Miskolc, Szeged, Debrecen vagy Veszprém önmagukban is hordozzák az előrelépés lehetőségét. A probléma az, hogy gyenge, szórványos a kapcsolat az üzleti szféra és a kutatásfejlesztés között. A régiók ez irányú fejlesztése érdekében EU-konform szerkezeti rendszert s teljesen új finanszírozási szisztémát kell kialakítani. Ennek első lépése volt az innovációs alap életre hívása, és a tervek szerint tavasszal elfogadja az Országgyűlés az innovációs törvényt is. Többszörös a PHARE-igény Csaknem négyszeres a túljelentkezés az integrált helyi fejlesztéseket segítő PHARE-pályázatokra. A csatlakozó országból tagállammá váló Magyarországon a 2002-2003-as az utolsó PHARE- program, jövő év májusától a strukturális és a kohéziós alapok váltják fel az előcsatlakozási programokat. Élénk érdeklődést tükröz, hogy csaknem négyszeres túljelentkezést regisztráltak az utolsó PHARE-pályázaton. A 97,4 millió eurós keretre hozzávetőlegesen 400 millió euró értékben érkeztek beadványok. A szigorú eljárási rend miatt azonban nem tehetik közzé a részleteket a bírálók. A november 7-ig beérkezett pályaműveket a hét régió szakmai értékelőcsoportja véglegesíti, azt országosan összesítik, s a végeredményt eljuttatják az Európai Unió budapesti delegációjához - tudtuk meg Takács Laurától, a VÁTI Kht. irodavezetőjétől. Az utolsó PHARE-pályázatra három címen lehetett beadni pályázatokat. A városi, települési, ipari és katonai területek rehabilitációja témájában megvalósítandó beruházások révén olyan, használaton kívüli területeket szeretnének újra bevonni egy falu vagy város életébe, amelyek egyrészről befektetési lehetőséget, másrészről új munkahelyeket teremthetnek. A régión belüli elérhetőséget javító infrastruktúrafejlesztés címén azokat a pályázókat támogatnák, amelyek egy kisebb vagy nagyobb térség elérhetőségét és így fejlesztését segítenék elő. A harmadik cél olyan projektek megvalósítása, amelyek sikerrel javíthatják egy társadalmi csoport foglalkoztathatóságát. Új hivatal januártól Január 1-jétől megalakul a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal. Feladata az ország regionális fejlődésének irányítása lesz. Így tehát Magyarország, hangsúlyosan az elmaradott térségek felzárkóztatása áll az új hivatal ténykedésének középpontjában. Ide kerül néhány országos jelentőségű rehabilitációs projekt irányítása. A hivatal hatáskörébe tartozik majd az is, hogy az ország hosszú távra készített, átfogó fejlesztési tervének készítésekor a régiók és a kistérségek munkáját összehangolja. Az új intézményben véleményezik az EU-ban készülő területfejlesztéssel kapcsolatos előterjesztéseket is. Az oldalt írta és szerkesztette: Holubár Zita