Népszava, 2004. január (132. évfolyam, 1–26. sz.)

2004-01-02 / 1. szám

4 Önfoglalkoztatási pályázat A Fővárosi­ Munkaügyi Központ 2004-re is pá­lyázatot hirdet a fővárosi munkanélküliek önfog­lalkoztatóvá válásának támogatására. A fővárosi regisztrált munkanélküliek sikeres pályázat ese­tén legfeljebb 2 millió forint kamatmentes, visszatérítendő tőkejuttatást és a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához szükséges maxi­mum 35 ezer forint szaktanácsadási költségtérí­tést kaphatnak. A pályázatot 2004. január 1-jétől lehet benyújtani, elbírálása 2004. december 31-ig háromhavonta történik. A pályázati feltételeket, a szükséges űrlapot és bővebb felvilágosítást a Fő­városi Munkaügyi Központ kirendeltségein kap­hatják meg, illetve a http://www.fmk.hu honla­pokról lehet letölteni. (MTI) Időközi választás Dadon Dadon polgármester- és képviselő-testületi vá­lasztással kezdődik az új év. A Komárom-Eszter­­gom megyei település 849 választásra jogosult szavazópolgára két jelölt közül választhat polgár­­mestert és 19 jelölt közül 8 képviselőt - mondta Mánomicsné Takács Erzsébet jegyző. Hozzátette: a választást azért kellett kiírni, mert a polgármes­ter és a képviselő-testület között megromlott kap­csolat miatt még október 21 -én feloszlatta magát a testület. A jelöltek között van az eddigi polgár­­mester, valamint elődje, aki két cikluson keresz­tül irányította a község életét. A jegyző elmondta: a polgármester-jelöltséghez 25 ajánlócédulát kel­lett összegyűjteni. (MTI) Idén új kollektív szerződés a MÁV-nál Az óév utolsó napján írta alá a MÁV Rt. vezetése valamennyi reprezentatív szakszervezettel a 2004. évre vonatkozó kollektív szerződést, amely tartalmazza a 11 százalékos béremelést biztosító megállapodást. A MÁV szerint ezzel megvalósí­totta a munkáltatás és a vasúti közlekedés műkö­désének zavartalan fenntartására irányuló törek­véseit. A béremelés tartalmazza a 7,5 százalékos, alanyi jogú alapbéremelést, továbbá a vasutasát­­lagbér nemzetgazdasági összehasonlításban mér­hető elmaradásának megszüntetésére fizetett 3,5 százalékos, úgynevezett reformprémiumot. A szerződéssel egyidejűleg a munkáltató a három reprezentatív szakszervezettel megállapodást írt alá korszerű bér- és juttatási rendszer bevezetésé­ről. A MÁV Rt. a választható béren kívüli juttatá­sok rendszerét 2004. január 1-jével bevezeti 1,2 milliárd forintnyi többletforrást biztosítva e célra. (MTI) Fegyelmi a kistarcsai polgármesternek Január végétől egy éven át megvonhatják a kis­tarcsai polgármester fizetésének 20 százalékát, hogy ezzel kényszerítsék a demokrácia szabályai­nak betartására, így döntött a település képviselő­testülete rendkívüli ülésén. A függetlenként a Pest megyei település élére választott Tóth Sza­bolcs a fegyelmi bizottság megállapításai szerint döntéseinél gyakran megkerülte a képviselő-tes­tületet, önhatalmúan intézkedett, s előfordult, hogy jogi kérdésben a település érdekeit figyel­men kívül hagyta. A döntés ellen a polgármester 30 napon belül fellebbezhet. (MTI) Januártól környezetterhelési díj Környezetterhelési díjat kell fizetni 2004. január 1-jétől a levegő, a víz és július 1-jétől a talaj ter­helése után, a díj a terhelés csökkentésére ösztö­nöz. A levegőbe bocsátott szennyezők után kilo­grammonként 120 forintot kell majd fizetni 2008-tól. Addig viszont csökkentett a díjtétel, az idén például 40 százalékos díjat kell fizetni, majd ez fokozatosan emelkedik 2008-ig 100 százalék­ra. Nem kell fizetni a lakossági, közintézményi tüzelőberendezések használata során kibocsátott szennyezés után. A vízterhelési díjat ugyancsak fokozatosan emelt mértékben kell majd megfizet­ni: az idei, 30 százalékos tétel 2008-ra éri el a 100 százalékot. Mint arról a Népszava is beszá­molt, a vízterhelési díj bevezetésére hivatkozva emelték a legtöbb városban az inflációt jelentő­sen meghaladó mértékben a víz- és csatornadíja­kat. Budapesten például a csatornadíj 36 száza­lékkal emelkedett január elsejétől, mert a Főváro­si Csatornázási Művek az új adó jelentette terhe­ket a fogyasztókra hárította. (Népszava-MTI) BELFÖLD 2004. JANUÁR 2., PÉNTEK NÉPSZAVA Demszky Gábor Párizs és Varsó vezetőjével karöltve küzd a fejlesztési pénzekért Budapest uniós fővárosokért lobbizik Magyarország 2004. májustól lesz az Európai Unió tagállama, azonban Budapest már január elsejétől be­tölti az Európai Uniós Fővárosok Uniójának elnöki tisztét egy éven keresztül. Demszky­­Gábor azt a célt jelölte meg a feladat elvállalásakor, hogy a szervezet hatékonyan tudjon közreműködni és javaslatokat meg­fogalmazni a közösség egészét érintő kérdésekben. Az unió főváro­sai szervezetének elnökeként Buda­pest sokat tehet azért, hogy több EU-s forrás jusson majd a nagyvá­rosi feladatok ellátására - véli a fő­polgármester. A fővárosi ellenzék örülne a sikernek, de hozzáteszi: ígéretekben eddig sem volt hiány, csak az eredményekben. Budapest lesz az elnöke az Európai Uniós Fővárosok Uniójának (UCUE) 2004. január elsejétől. Az EU 2004 májusától tíz új taggal bővül, és már januártól tagjai lesznek a szövetségnek az új tagállamok fővárosai. Budapest 2004-ben nemcsak az unió egyik fővá­rosa lesz, hanem az unió fővárosai szervezetének elnöke is, és nem titkol­juk, hogy ezt az évet arra kívánjuk fel­használni: azért lobbizzunk, hogy a következő, 2007 és 2013 közötti idő­szakban több pénz, több forrás jusson a jellegzetesen városi, nagyvárosi fel­adatok megoldására az unióban - mondta Demszky Gábor. A főpolgármester úgy vélte, hogy ez a megtisztelő választás egy politikai folyamatnak az elismerése. Tavaly ta­vasszal néhány európai városvezetővel együtt Demszky Gábor Budapesten ta­nácskozott az unió jövőjéről. Ennek nyomán született az a budapesti nyilat­kozat, amit az elmúlt hónapokban Pá­rizs és Varsó vezetője is aláírt. A pol­gármesterek közül egyre többen gon­dolják úgy, hogy az uniónak a jelenle­ginél többet kéne törődnie a városok és a városban élők problémáinak megol­dásával. Az uniós csatlakozásra való fel­készülést emelte ki a főpolgármester december végi évértékelőjében is, amikor is kifejtette, hogy 2003 az eu­rópai felkészülés éve volt Budapesten. A fővárosi Fidesz-frakció - a főpol­gármester uniós lobbitevékenységére reagálva - viszont arra hívta fel a fi­gyelmet: ígéretekkel már tele van a padlás, annál kevesebb viszont az, ami ténylegesen megvalósult azokból. Ezért is szkeptikus a fővárosi Fidesz a Demszky által ígért uniós lobbitevé­kenység eredményeit illetően, bár ter­mészetesen ők is örülnének az ilyen jellegű sikereknek. Kupper András, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője a Népszavának elmondta: Demszky az önkormányzati választások idején is azt ígérte, hogy a szocialista-szabad demokrata kormánykoalíciónál ered­ményesen tud majd lobbizni a főváros érdekében, ám ebből nem sok valósult meg. A Fidesz szerint sokkal drágább lett az élet a fővárosban, jelentősen növekedtek a közműdíjak és számos beígért beruházás elmaradt. Lengyel Tibor Budapest arra használná fel elnökségét, hogy elérje, több pénzt kapjanak a nagyvárosok Fotó: népszava-archív Magas a legjobb munkavállalási korban lévők foglalkoztatási aránya Kevés nyugdíjas dolgozhat Magyarországon több férfi dolgozik, mint nő, bár a népességben a nők aránya évek óta tartósan magasabb. A fiatalok viszont egyre később kezdenek dol­gozni, a pénzkereseti lehetőség helyett inkább a tanulást választják. A nyugdí­jasok szívesen elhelyezkednének, de már kevésbé tudják vállalni a hagyomá­nyos, nyolcórás munkát, a részmunkaidős foglalkoztatástól viszont a legtöbb munkáltató még idegenkedik. A másfél millió idős ember közül így mindössze 71 ezer dolgozhat - olvasható a 2003-as munkaerő-piaci jelentésben. Nem változik a foglalkoztatottak ará­nya, pedig a népesség évről évre csök­ken - többek között ez is olvasható a Foglalkoztatási Hivatalnak a munka­erőpiacról szóló jelentésében. A felmé­rések szerint már 2001-ben is érezhető volt a népességfogyás, a "nemek szerin­ti 48-52 százalékos férfi-női arány azonban állandó. Bár a nők aránya tar­tósan magasabb a férfiakénál, mégis a férfiak közül dolgoznak többen. Az életkori határoktól függetlenül a 14 évesnél idősebb férfiak 55, míg a nők kevesebb mint 40 százaléka foglalkoz­tatott. A 15-64 évesek esetében már szűkülnek a határok: a férfiak 63, a nők 50 százaléka dolgozott az elmúlt időszakban. A korcsoportonkénti munkaerő-fel­mérésből is jól nyomon követhető a népességcsökkenés. A vizsgálatból kiderül, hogy a 15-19 évesek aránya évről évre zsugorodik: míg 1990-ben 767 ezren voltak, a 2001-es népszám­láláskor százezerrel, mintegy 668 ezer főre csökkent arányuk. A jelentés szerint azért dolgoznak egyre keve­sebben ebből a korosztályból, mert az általános iskolából kikerülve inkább továbbtanulnak. A felmérés tartal­mazza azt is, hogy míg 1992-ben 136 ezer 15-19 éves fiatal dolgozott, ad­dig 2002-ben már alig 31 ezer. Ez azt jelenti, hogy 10 éve még 23, tavaly­előtt viszont alig 7 százalékuk válasz­totta tanulás helyett a pénzkeresés le­hetőségét. Változatlanul jellemző viszont az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, vagyis a 25-54 évesek magas arányú foglalkoztatása. Míg az unió­ban a férfiak 86,8 százaléka, a nők 66 százaléka, addig Magyarországon a férfiak 80,7, a nők 83,7 százaléka dol­gozik ebből a korosztályból. Az összes foglalkoztatott 82 százaléka ebből a korcsoportból kerül ki. A vizsgálat rá­mutat, hogy a foglalkoztatás növelésé­hez nem ennek a korosztálynak kell új lehetőségeket felkínálni, hanem in­kább a fiataloknak és az időseknek kell a hagyományostól eltérő megoldáso­kat keresni. Rendkívül alacsony a 60 éven felü­liek foglalkoztatási aránya: tíz éve a 60-74 évesek közül 59 ezret - 35 ezer férfit és 24 ezer nőt - foglalkoztattak, 2002-ben viszont a nyugdíjkorhatár emelésének hatására ez az arány 71 ezerre nőtt (45 ezer férfi és 26 ezer nő). Létszámuk azonban töredéke a csak­nem másfél milliós, 60-74 éves népes­ségnek, de még a több mint félmilliós 60-64 közöttieknek is. Muhari Judit Változnak a kórházi kasszák Az év végi ünnepek idején csökken a kórházak betegforgalma, teljesítmé­nye, így bevételük is kevesebb lesz más hónapokhoz képest. A „veszte­ség” majd márciusban jelentkezik, s akkor készteti az intézményigazga­tókat pénzügyi halasztásra, bizonyos kifizetések visszatartására. Ezen a gazdálkodási nehézségen segíthet a kormány két új intézkedése. Három hónaptól, pontosabban azok fi­nanszírozási következményeitől ret­tegnek a kórházigazgatók. Január kö­zepéig még az óév pangása érvénye­sül, míg augusztusban a szabadságolás és a nyaralás „tizedeli” az egészség­­ügyi intézmények betegforgalmát. Csökken a teljesítmény, vagyis a beteg után járó, az egészségbiztosítótól ka­pott bevétel. Értesülésünk szerint a de­cember a legnehezebb - 10-15 száza­lékos veszteséget előidéző - hónap a kórházak működése szempontjából. Mindez a finanszírozási átfutási idő miatt három hónap múlva érezteti ha­tását a kórházi kasszában. Nem volt ez másként 2003 végén sem, orvos és be­teg egyaránt inkább otthon töltötte a karácsonyt, mintsem a kórház falai kö­zött. Viszont most a kormányzat két intézkedéssel segít a kórházaknak az ünnepek pénzügyi mellékhatásának orvoslásában. - Karácsony előestéjén kapták meg az intézmények a havi költségvetésük 60-62 százalékát kitevő működési elő­leget a kormánytól, ami tervezhetőbbé teszi az intézmények év eleji gazdál­kodását - tudtuk meg Fülöp Rudolftól, az említett „költségvetési injekció” szakmai előkészítésében részt vevő Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének szakértőjétől. A hathavi törlesztőrészlettel visszafizetendő mű­ködési előleg mellett más kormányzati beavatkozás is kedvezően alakíthatja, elsősorban az önkormányzati kórhá­zak pénzügyeit. A mintegy 120 intéz­mény eddig minden hónap második felében kapta meg bevételét az egész­ségbiztosítótól, és ez legkevésbé sem szolgálta az esetleg felhalmozott adós­ság törlesztését. Januártól az önkor­mányzati kórházaknak - a többi intéz­ményhez hasonlóan - kétszer, hó ele­jén és végén utalják át az állami támo­gatást. Fülöp szerint a gazdasági igaz­gatók az eddiginél pontosabban ter­vezhetik a kifizetéseket, a kórházak mozgástere pénzügyi értelemben na­gyobb lesz. A finanszírozási stabilitást szolgáló intézkedések jól jönnek most az ön­­kormányzati kórházaknak. Mint arról korábban beszámoltunk, 2004-ben a­­tavalyihoz képest két százalékkal „le­értékelt” viszonyszámokkal kell szá­molniuk az intézményeknek, viszont januártól nőnek az üzemeltetési és szakmai költségek. Ezen - például az 5 százalékos gyógyszeráfa bevezetésé­ből adódó­­ költségnövekedés „ki­­egyenlítésére” az egészségügyi szak­tárca várhatóan pénzügyi alapot hoz létre, de ennek részletei még nem is­mertek. Nagy P. Zoltán Magyar „csodaszertől” hangos Vietnam Nem várt sikerre tett szert a világban egy gyógyhatású magyar készítmény, a rákbetegek által már jól ismert Fla­­vina. Az ízében a vörösboréhoz hason­lító gyümölcskoncentrátumot egy bi­zonyos Szabó László fejlesztette egy egri ház pincéjében. A tanári végzett­ségű férfi akkor még beteg édesapján akart segíteni. Tíz év elteltével az esszenciát egy szakemberekből álló csoporttal továbbfejlesztette. A Fla­vine-et azóta óriási sikerrel használják külföldön is. Itthon több bulvárlap is beszámolt már a készítmény hatásai­ról, meggyógyult rákbetegekről. A Fla­­vin7-et azóta egy konkurens cég is el­kezdte gyártani, igaz, más, de nagyon hasonló néven. A duplázásról a Nép­szava számolt be először. Az egri szer 2003 októberében komoly elismerésre tett szert a kanadai élelmiszer-kiállítá­son is. Lapunk információi szerint az­óta a készítményért üzleti vállalkozá­sok jelentkeztek több skandináv or­szágból, Németországból, de még Li­banonból is. A készítmény híre Viet­namba is eljutott. Információink sze­rint a vietnami kormány védelmi mi­nisztere feleségének állapotán is a már említett ital enyhített.­­ Pham Van Tra miniszter neje utol­só stádiumban lévő rákbeteg, akin már feltehetően nem lehet segíteni. Rossz állapotán azonban a magyar készít­mény sokban javított. Fájdalmai el­múltak, a kezelések mellékhatásai nem mutatkoznak - nyilatkozta lapunknak a magyar származású Peuc Puonj be­fektetési vállalkozó és tolmács, akit a Népszava épp Szingapúrban ért utol. Puonj munkatársunknak telefonon el­mondta, hogy a magyar szert az egyik helyi kórház osztályvezetője ajánlotta a miniszternek, mert személyesen is­meri a politikust. Úgy tudjuk, hogy a vietnamiak jelenleg azon dolgoznak: nyilvánítsák gyógyszernek a Flavint az ázsiai országban, így elérhetővé válna a koncentrátum mindenki számára. Szabó László, a Flavin kutatásáért és fejlesztéséért felelős intézet vezető­je lapunk kérdésére úgy fogalmazott: sajnálatos dolog, hogy számos magyar gyógyászati találmány és fejlesztés külföldön nagyobb megbecsülésnek és sikernek örvend, mint Magyarorszá­gon. A gyógyszerré minősítéshez itt­hon is folytatják a kutatásokat. Szalay Tamás Lajos

Next