Népszava, 2004. január (132. évfolyam, 1–26. sz.)
2004-01-02 / 1. szám
4 Önfoglalkoztatási pályázat A Fővárosi Munkaügyi Központ 2004-re is pályázatot hirdet a fővárosi munkanélküliek önfoglalkoztatóvá válásának támogatására. A fővárosi regisztrált munkanélküliek sikeres pályázat esetén legfeljebb 2 millió forint kamatmentes, visszatérítendő tőkejuttatást és a tevékenység megkezdéséhez, folytatásához szükséges maximum 35 ezer forint szaktanácsadási költségtérítést kaphatnak. A pályázatot 2004. január 1-jétől lehet benyújtani, elbírálása 2004. december 31-ig háromhavonta történik. A pályázati feltételeket, a szükséges űrlapot és bővebb felvilágosítást a Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltségein kaphatják meg, illetve a http://www.fmk.hu honlapokról lehet letölteni. (MTI) Időközi választás Dadon Dadon polgármester- és képviselő-testületi választással kezdődik az új év. A Komárom-Esztergom megyei település 849 választásra jogosult szavazópolgára két jelölt közül választhat polgármestert és 19 jelölt közül 8 képviselőt - mondta Mánomicsné Takács Erzsébet jegyző. Hozzátette: a választást azért kellett kiírni, mert a polgármester és a képviselő-testület között megromlott kapcsolat miatt még október 21 -én feloszlatta magát a testület. A jelöltek között van az eddigi polgármester, valamint elődje, aki két cikluson keresztül irányította a község életét. A jegyző elmondta: a polgármester-jelöltséghez 25 ajánlócédulát kellett összegyűjteni. (MTI) Idén új kollektív szerződés a MÁV-nál Az óév utolsó napján írta alá a MÁV Rt. vezetése valamennyi reprezentatív szakszervezettel a 2004. évre vonatkozó kollektív szerződést, amely tartalmazza a 11 százalékos béremelést biztosító megállapodást. A MÁV szerint ezzel megvalósította a munkáltatás és a vasúti közlekedés működésének zavartalan fenntartására irányuló törekvéseit. A béremelés tartalmazza a 7,5 százalékos, alanyi jogú alapbéremelést, továbbá a vasutasátlagbér nemzetgazdasági összehasonlításban mérhető elmaradásának megszüntetésére fizetett 3,5 százalékos, úgynevezett reformprémiumot. A szerződéssel egyidejűleg a munkáltató a három reprezentatív szakszervezettel megállapodást írt alá korszerű bér- és juttatási rendszer bevezetéséről. A MÁV Rt. a választható béren kívüli juttatások rendszerét 2004. január 1-jével bevezeti 1,2 milliárd forintnyi többletforrást biztosítva e célra. (MTI) Fegyelmi a kistarcsai polgármesternek Január végétől egy éven át megvonhatják a kistarcsai polgármester fizetésének 20 százalékát, hogy ezzel kényszerítsék a demokrácia szabályainak betartására, így döntött a település képviselőtestülete rendkívüli ülésén. A függetlenként a Pest megyei település élére választott Tóth Szabolcs a fegyelmi bizottság megállapításai szerint döntéseinél gyakran megkerülte a képviselő-testületet, önhatalmúan intézkedett, s előfordult, hogy jogi kérdésben a település érdekeit figyelmen kívül hagyta. A döntés ellen a polgármester 30 napon belül fellebbezhet. (MTI) Januártól környezetterhelési díj Környezetterhelési díjat kell fizetni 2004. január 1-jétől a levegő, a víz és július 1-jétől a talaj terhelése után, a díj a terhelés csökkentésére ösztönöz. A levegőbe bocsátott szennyezők után kilogrammonként 120 forintot kell majd fizetni 2008-tól. Addig viszont csökkentett a díjtétel, az idén például 40 százalékos díjat kell fizetni, majd ez fokozatosan emelkedik 2008-ig 100 százalékra. Nem kell fizetni a lakossági, közintézményi tüzelőberendezések használata során kibocsátott szennyezés után. A vízterhelési díjat ugyancsak fokozatosan emelt mértékben kell majd megfizetni: az idei, 30 százalékos tétel 2008-ra éri el a 100 százalékot. Mint arról a Népszava is beszámolt, a vízterhelési díj bevezetésére hivatkozva emelték a legtöbb városban az inflációt jelentősen meghaladó mértékben a víz- és csatornadíjakat. Budapesten például a csatornadíj 36 százalékkal emelkedett január elsejétől, mert a Fővárosi Csatornázási Művek az új adó jelentette terheket a fogyasztókra hárította. (Népszava-MTI) BELFÖLD 2004. JANUÁR 2., PÉNTEK NÉPSZAVA Demszky Gábor Párizs és Varsó vezetőjével karöltve küzd a fejlesztési pénzekért Budapest uniós fővárosokért lobbizik Magyarország 2004. májustól lesz az Európai Unió tagállama, azonban Budapest már január elsejétől betölti az Európai Uniós Fővárosok Uniójának elnöki tisztét egy éven keresztül. DemszkyGábor azt a célt jelölte meg a feladat elvállalásakor, hogy a szervezet hatékonyan tudjon közreműködni és javaslatokat megfogalmazni a közösség egészét érintő kérdésekben. Az unió fővárosai szervezetének elnökeként Budapest sokat tehet azért, hogy több EU-s forrás jusson majd a nagyvárosi feladatok ellátására - véli a főpolgármester. A fővárosi ellenzék örülne a sikernek, de hozzáteszi: ígéretekben eddig sem volt hiány, csak az eredményekben. Budapest lesz az elnöke az Európai Uniós Fővárosok Uniójának (UCUE) 2004. január elsejétől. Az EU 2004 májusától tíz új taggal bővül, és már januártól tagjai lesznek a szövetségnek az új tagállamok fővárosai. Budapest 2004-ben nemcsak az unió egyik fővárosa lesz, hanem az unió fővárosai szervezetének elnöke is, és nem titkoljuk, hogy ezt az évet arra kívánjuk felhasználni: azért lobbizzunk, hogy a következő, 2007 és 2013 közötti időszakban több pénz, több forrás jusson a jellegzetesen városi, nagyvárosi feladatok megoldására az unióban - mondta Demszky Gábor. A főpolgármester úgy vélte, hogy ez a megtisztelő választás egy politikai folyamatnak az elismerése. Tavaly tavasszal néhány európai városvezetővel együtt Demszky Gábor Budapesten tanácskozott az unió jövőjéről. Ennek nyomán született az a budapesti nyilatkozat, amit az elmúlt hónapokban Párizs és Varsó vezetője is aláírt. A polgármesterek közül egyre többen gondolják úgy, hogy az uniónak a jelenleginél többet kéne törődnie a városok és a városban élők problémáinak megoldásával. Az uniós csatlakozásra való felkészülést emelte ki a főpolgármester december végi évértékelőjében is, amikor is kifejtette, hogy 2003 az európai felkészülés éve volt Budapesten. A fővárosi Fidesz-frakció - a főpolgármester uniós lobbitevékenységére reagálva - viszont arra hívta fel a figyelmet: ígéretekkel már tele van a padlás, annál kevesebb viszont az, ami ténylegesen megvalósult azokból. Ezért is szkeptikus a fővárosi Fidesz a Demszky által ígért uniós lobbitevékenység eredményeit illetően, bár természetesen ők is örülnének az ilyen jellegű sikereknek. Kupper András, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője a Népszavának elmondta: Demszky az önkormányzati választások idején is azt ígérte, hogy a szocialista-szabad demokrata kormánykoalíciónál eredményesen tud majd lobbizni a főváros érdekében, ám ebből nem sok valósult meg. A Fidesz szerint sokkal drágább lett az élet a fővárosban, jelentősen növekedtek a közműdíjak és számos beígért beruházás elmaradt. Lengyel Tibor Budapest arra használná fel elnökségét, hogy elérje, több pénzt kapjanak a nagyvárosok Fotó: népszava-archív Magas a legjobb munkavállalási korban lévők foglalkoztatási aránya Kevés nyugdíjas dolgozhat Magyarországon több férfi dolgozik, mint nő, bár a népességben a nők aránya évek óta tartósan magasabb. A fiatalok viszont egyre később kezdenek dolgozni, a pénzkereseti lehetőség helyett inkább a tanulást választják. A nyugdíjasok szívesen elhelyezkednének, de már kevésbé tudják vállalni a hagyományos, nyolcórás munkát, a részmunkaidős foglalkoztatástól viszont a legtöbb munkáltató még idegenkedik. A másfél millió idős ember közül így mindössze 71 ezer dolgozhat - olvasható a 2003-as munkaerő-piaci jelentésben. Nem változik a foglalkoztatottak aránya, pedig a népesség évről évre csökken - többek között ez is olvasható a Foglalkoztatási Hivatalnak a munkaerőpiacról szóló jelentésében. A felmérések szerint már 2001-ben is érezhető volt a népességfogyás, a "nemek szerinti 48-52 százalékos férfi-női arány azonban állandó. Bár a nők aránya tartósan magasabb a férfiakénál, mégis a férfiak közül dolgoznak többen. Az életkori határoktól függetlenül a 14 évesnél idősebb férfiak 55, míg a nők kevesebb mint 40 százaléka foglalkoztatott. A 15-64 évesek esetében már szűkülnek a határok: a férfiak 63, a nők 50 százaléka dolgozott az elmúlt időszakban. A korcsoportonkénti munkaerő-felmérésből is jól nyomon követhető a népességcsökkenés. A vizsgálatból kiderül, hogy a 15-19 évesek aránya évről évre zsugorodik: míg 1990-ben 767 ezren voltak, a 2001-es népszámláláskor százezerrel, mintegy 668 ezer főre csökkent arányuk. A jelentés szerint azért dolgoznak egyre kevesebben ebből a korosztályból, mert az általános iskolából kikerülve inkább továbbtanulnak. A felmérés tartalmazza azt is, hogy míg 1992-ben 136 ezer 15-19 éves fiatal dolgozott, addig 2002-ben már alig 31 ezer. Ez azt jelenti, hogy 10 éve még 23, tavalyelőtt viszont alig 7 százalékuk választotta tanulás helyett a pénzkeresés lehetőségét. Változatlanul jellemző viszont az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, vagyis a 25-54 évesek magas arányú foglalkoztatása. Míg az unióban a férfiak 86,8 százaléka, a nők 66 százaléka, addig Magyarországon a férfiak 80,7, a nők 83,7 százaléka dolgozik ebből a korosztályból. Az összes foglalkoztatott 82 százaléka ebből a korcsoportból kerül ki. A vizsgálat rámutat, hogy a foglalkoztatás növeléséhez nem ennek a korosztálynak kell új lehetőségeket felkínálni, hanem inkább a fiataloknak és az időseknek kell a hagyományostól eltérő megoldásokat keresni. Rendkívül alacsony a 60 éven felüliek foglalkoztatási aránya: tíz éve a 60-74 évesek közül 59 ezret - 35 ezer férfit és 24 ezer nőt - foglalkoztattak, 2002-ben viszont a nyugdíjkorhatár emelésének hatására ez az arány 71 ezerre nőtt (45 ezer férfi és 26 ezer nő). Létszámuk azonban töredéke a csaknem másfél milliós, 60-74 éves népességnek, de még a több mint félmilliós 60-64 közöttieknek is. Muhari Judit Változnak a kórházi kasszák Az év végi ünnepek idején csökken a kórházak betegforgalma, teljesítménye, így bevételük is kevesebb lesz más hónapokhoz képest. A „veszteség” majd márciusban jelentkezik, s akkor készteti az intézményigazgatókat pénzügyi halasztásra, bizonyos kifizetések visszatartására. Ezen a gazdálkodási nehézségen segíthet a kormány két új intézkedése. Három hónaptól, pontosabban azok finanszírozási következményeitől rettegnek a kórházigazgatók. Január közepéig még az óév pangása érvényesül, míg augusztusban a szabadságolás és a nyaralás „tizedeli” az egészségügyi intézmények betegforgalmát. Csökken a teljesítmény, vagyis a beteg után járó, az egészségbiztosítótól kapott bevétel. Értesülésünk szerint a december a legnehezebb - 10-15 százalékos veszteséget előidéző - hónap a kórházak működése szempontjából. Mindez a finanszírozási átfutási idő miatt három hónap múlva érezteti hatását a kórházi kasszában. Nem volt ez másként 2003 végén sem, orvos és beteg egyaránt inkább otthon töltötte a karácsonyt, mintsem a kórház falai között. Viszont most a kormányzat két intézkedéssel segít a kórházaknak az ünnepek pénzügyi mellékhatásának orvoslásában. - Karácsony előestéjén kapták meg az intézmények a havi költségvetésük 60-62 százalékát kitevő működési előleget a kormánytól, ami tervezhetőbbé teszi az intézmények év eleji gazdálkodását - tudtuk meg Fülöp Rudolftól, az említett „költségvetési injekció” szakmai előkészítésében részt vevő Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének szakértőjétől. A hathavi törlesztőrészlettel visszafizetendő működési előleg mellett más kormányzati beavatkozás is kedvezően alakíthatja, elsősorban az önkormányzati kórházak pénzügyeit. A mintegy 120 intézmény eddig minden hónap második felében kapta meg bevételét az egészségbiztosítótól, és ez legkevésbé sem szolgálta az esetleg felhalmozott adósság törlesztését. Januártól az önkormányzati kórházaknak - a többi intézményhez hasonlóan - kétszer, hó elején és végén utalják át az állami támogatást. Fülöp szerint a gazdasági igazgatók az eddiginél pontosabban tervezhetik a kifizetéseket, a kórházak mozgástere pénzügyi értelemben nagyobb lesz. A finanszírozási stabilitást szolgáló intézkedések jól jönnek most az önkormányzati kórházaknak. Mint arról korábban beszámoltunk, 2004-ben atavalyihoz képest két százalékkal „leértékelt” viszonyszámokkal kell számolniuk az intézményeknek, viszont januártól nőnek az üzemeltetési és szakmai költségek. Ezen - például az 5 százalékos gyógyszeráfa bevezetéséből adódó költségnövekedés „kiegyenlítésére” az egészségügyi szaktárca várhatóan pénzügyi alapot hoz létre, de ennek részletei még nem ismertek. Nagy P. Zoltán Magyar „csodaszertől” hangos Vietnam Nem várt sikerre tett szert a világban egy gyógyhatású magyar készítmény, a rákbetegek által már jól ismert Flavina. Az ízében a vörösboréhoz hasonlító gyümölcskoncentrátumot egy bizonyos Szabó László fejlesztette egy egri ház pincéjében. A tanári végzettségű férfi akkor még beteg édesapján akart segíteni. Tíz év elteltével az esszenciát egy szakemberekből álló csoporttal továbbfejlesztette. A Flavine-et azóta óriási sikerrel használják külföldön is. Itthon több bulvárlap is beszámolt már a készítmény hatásairól, meggyógyult rákbetegekről. A Flavin7-et azóta egy konkurens cég is elkezdte gyártani, igaz, más, de nagyon hasonló néven. A duplázásról a Népszava számolt be először. Az egri szer 2003 októberében komoly elismerésre tett szert a kanadai élelmiszer-kiállításon is. Lapunk információi szerint azóta a készítményért üzleti vállalkozások jelentkeztek több skandináv országból, Németországból, de még Libanonból is. A készítmény híre Vietnamba is eljutott. Információink szerint a vietnami kormány védelmi minisztere feleségének állapotán is a már említett ital enyhített. Pham Van Tra miniszter neje utolsó stádiumban lévő rákbeteg, akin már feltehetően nem lehet segíteni. Rossz állapotán azonban a magyar készítmény sokban javított. Fájdalmai elmúltak, a kezelések mellékhatásai nem mutatkoznak - nyilatkozta lapunknak a magyar származású Peuc Puonj befektetési vállalkozó és tolmács, akit a Népszava épp Szingapúrban ért utol. Puonj munkatársunknak telefonon elmondta, hogy a magyar szert az egyik helyi kórház osztályvezetője ajánlotta a miniszternek, mert személyesen ismeri a politikust. Úgy tudjuk, hogy a vietnamiak jelenleg azon dolgoznak: nyilvánítsák gyógyszernek a Flavint az ázsiai országban, így elérhetővé válna a koncentrátum mindenki számára. Szabó László, a Flavin kutatásáért és fejlesztéséért felelős intézet vezetője lapunk kérdésére úgy fogalmazott: sajnálatos dolog, hogy számos magyar gyógyászati találmány és fejlesztés külföldön nagyobb megbecsülésnek és sikernek örvend, mint Magyarországon. A gyógyszerré minősítéshez itthon is folytatják a kutatásokat. Szalay Tamás Lajos