Népszava, 2004. február (132. évfolyam, 27–50. sz.)
2004-02-02 / 27. szám
2 Terrorveszély Afganisztánban Újabb terrorakciók veszélyére figyelmeztetett Peter Struck német védelmi miniszter az északafganisztáni Kunduz városban állomásozó német csapatoknál tett egynapos látogatása során. „Támadásokkal kell számolni” - jelentette ki Struck, aki szerint a Hindukus hegység vidékén nem stabil a helyzet, és Kunduz körül is megtelepedtek elvakult muzulmán tálibok, akik korábban uralták az országot. A német miniszter a kábítószertermesztés elleni harcra szólította fel Mohammad Daud tábornokot, a helyi milíciák vezérét. Struck a hadúrral Kunduzban folytatott tárgyalásain ugyanakkor visszautasította Daud azon kérését, hogy a német hadsereg is vegyen részt a kábítószer-ellenes harcban. A Welt am Sonntag című német hét végi lap titkosszolgálati adatokra hivatkozó beszámolója szerint Daud szeme előtt naponta mintegy három tonna mákterméket szállítanak át a határon Tádzsikisztánba. (MTI) Nem ad kegyelmet a terminátor Arnold Schwarzenegger kaliforniai kormányzó a jelek szerint George W. Bush nyomába kíván lépni: ahogy a jelenlegi elnök texasi kormányzó korában kíméletlenül elutasította a halálra ítélt bűnözők kegyelmi kérvényeit, ugyanúgy nem ismer irgalmat az egykori terminátor sem. Most annak a Kevin Cooper nevű férfinak az ügyvédei nyújtottak be hozzá kegyelmi kérelmet, aki még a nyolcvanas évek első felében kiirtott szinte egy egész családot - férjet, feleséget és két gyereket. Csupán egy kisfiú élte túl a mészárlást, de ő is maradandó sérüléseket szenvedett. Cooper, akit 1985-ben halálra ítéltek, azóta börtönben vár kivégzésére. A hírek szerint a hosszú idő alatt egyénisége teljesen megváltozott, mindenki dicsérőleg beszél róla. Ez azonban Schwarzeneggert nem hatotta meg. „Nem érdemli meg a kegyelmet” - mondta. Coopert várhatóan február 10-én végzik ki. (Népszava) Tömeghalál a mekkai zarándoklaton Halálra taposott a tömeg 244 zarándokot vasárnap a mekkai zarándoklatnak azon a szertartásán, amelynek során a muzulmán hívők a Mínavölgyben megkövezik a sátánt jelképező kőoszlopokat. A Mohamed próféta által elrendelt szertartásnak megfelelően a háddzs végén minden hívő Allah nevét kiabálva hét követ dob a Mínavölgyben álló oszlopokra, amelyek a sátánt jelképezik. A kegyes cselekedet veszélyessége abból adódik, hogy a zarándokok hatalmas tömege a 15 méter széles Dzsamarat hídon keresztül közelíti meg a sziklák között elhelyezkedő kis térséget, s ilyenkor az elbotlók az embertömeg lábai alá kerülhetnek. A szertartás szinte minden évben emberéletet követel: tavaly 14 zarándok vesztette életét, 2001-ben 35, míg 1998-ban 180 ember halt meg a tumultusban. (MTI) Ragaszkodnak a turbánhoz a szikhek Több mint ezer ember tüntetett szombaton Párizsban a vallási jelképek iskolai viselésének tervezett franciaországi tilalma ellen. A tiltakozó megmozdulást a szikhek kis létszámú vallási közössége szervezte, amelynek tagjai is feltehetően kénytelenek lesznek lemondani a hagyományos turbán viseléséről. A rendőrség 1400 tüntetőről beszélt, a rendezők tízezres létszámot emlegettek. A vitatott törvénytervezet szerint nyilvános iskolákban betiltanák a feltűnően látható vallási jelképek és vallási hagyományokhoz kötődő ruhadarabok viselését. A betiltandó jelképek közt szerepelne a muzulmán nők fejkendője, a nagyobb méretű keresztény kereszt és a zsidó fejfedő. A Franciaországban élő mintegy öt-hétezer szikh attól tart, hogy a tervezett intézkedés az általuk viselt turbánt is érinteni fogja. (MTI) Intézkedés az atomtudós ellen Megfosztották kormányfői főtanácsadói tisztségétől Abdul Kádír Hánt, akit a pakisztáni atombomba atyjának tekintenek. Hánnak - a vádak szerint - jelentős része volt abban, hogy pakisztáni atomtechnológia jutott el Iránba és Líbiába, továbbá abban, hogy Észak-Korea hordozóeszközöket adhatott el több nem demokratikus kormányzású iszlám országnak. Hán fiatalkorában Európában tanult, majd egy, a nukleáris technikával foglalkozó hollandiai üzemben dolgozott. Ennek során olyan dokumentációt gyűjtött öszsze, amely nélkülözhetetlen az atombomba gyártásához. Egy nap a dokumentációval együtt nyoma veszett: visszament Pakisztánba, ahol átvette a nukleáris fegyvergyártás műszaki irányítását. Hánt a feltételezések szerint nem csupán az anyagi érdek vezette, amikor atomtitkokat adott tovább iszlám országoknak, hanem a Nyugat- és India-ellenes érzület is. (Népszava) VILÁG 2004. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ A vasárnapi öngyilkos akciók az amerikaiakkal együttműködő kurdok ellen irányultak A merényletek hétvégéje volt Irakban Ötvenhat halottja és több mint 235 sebesültje volt vasárnap az északiraki Erbílben végrehajtott öngyilkos merényleteknek. A merénylők két kurd párt székházában robbantották fel magukat. A nap folyamán sokféle adatot közöltek különböző források a halottak és sebesültek lehetséges számáról. Egyes jelentések száznál több, mások kétszáznál is több halálos áldozatról adtak hírt. Mark Kimmitt amerikai dandártábornok vasárnap délutáni sajtóértekezletén ismertette a legújabb adatokat. Megerősítette, hogy a merényletekben több kurd tisztségviselő vesztette életét. Paul Bremer, az iraki amerikai adminisztráció vezetője felháborodásának adott hangot az ártatlan emberek halála miatt és együttérzését nyilvánította az elhunytak hozzátartozóinak. Egy kurd miniszter ugyanakkor továbbra is kitartott amellett, hogy a halottak száma meghaladhatja a százat. A Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) és a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) helyi székházában öt perc eltéréssel történtek a robbanások. A két iraki kurd párt vezetői éppen látogatókat fogadtak az íd al-adha négynapos muzulmán ünnep kezdete alkalmából, amikor a merényletek bekövetkeztek. Szemtanúk korábban már beszámoltak arról, hogy a halálos áldozatok között van Erbíl tartomány kormányzójának helyettese is, továbbá Szaad Abdálláh, a KDP politikai bizottságának tagja és Sahvan Abbász, a PUK vezetőségi tagja. E két rivális kurd párt uralja Irak északi tartományait. Noha hatalmi ellentétek feszülnek közöttük, fegyvereseik szorosan együttműködtek az amerikai és a velük szövetséges haderőkkel Szaddám Huszein iraki elnök hatalmának megdöntésében. Ezért a megszálló hatóságok és a velük együttműködő irakiak ellen harcoló fegyveresek célpontnak tekintik a két párt intézményeit, vezetőit és tagjait. A vasárnapi merénylet volt a legsúlyosabb augusztus 29. óta, amikor egy autóban elrejtett pokolgép megölte Mohammed Bakír al-Hakím ajatollahot, síita vallási vezetőt és további csaknem száz embert. Öt embert megölt, hét másikat megsebesített szombaton egy lövedék becsapódása egy zsúfolt bagdadi lakónegyedben. Szemtanúk és orvosi források közlése szerint a palesztin menekültek lakta kelet-bagdadi lakónegyed érintett körzetét a lövedék becsapódása után azonnal megszállták az iraki rendőrök és az amerikai katonák, majd tűzharc volt hallható a térségből. A dél-iraki Bászrában távirányítós pokolgéppel felrobbantották egy dán segélyszervezet gépkocsiját. Két segélymunkás és számos iraki megsebesült a robbanásban - közölték a segélyszervezet illetékesei és katonai források. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant egy iraki rendőrkapitányság előtt szombaton Moszulban; a merényletben kilenc ember vesztette életét, a sebesültek száma 45 - közölték szemtanúk és kórházi források. Kirkuk közelében három amerikai katona halt meg egy támadásban. A moszuli Köztársasági Kórház személyzete azt közölte, hogy a kilenc halott között civilek és rendőrök is vannak, s a robbanás további 45 embert megsebesített az ország harmadik legnagyobb városában, amely 360 kilométerre északnyugatra fekszik Bagdadtól. Fizetésnap volt szombaton a rendőrségen, ezért a kapitányság épülete tele volt rendőrökkel, amikor a délelőtt közepén a detonáció bekövetkezett. Név nélkül nyilatkozó szemtanúk úgy látták, hogy egy autó tört át a rendőrségi épület előtt felállított útakadályon, s a robbanás ezután történt. Bagdadban pokolgép robbant egy magas rangú rendőrtisztnek a háza előtt álló gépkocsija alatt. A robbanás öt gyermeket megsebesített az utcán. Szaddám Huszein bukott iraki elnök az országban marad és egy különleges iraki bizottság ítélkezik felette - közölte szombaton egy interjúban Paul Bremer, Irak amerikai polgári kormányzója. " MTI A merényletek után kórházba szállítják az egyik sebesült kurd politikust Fotó: Reuters Kongresszus az (Folytatás az I. oldalról) A magyar kormányhoz címezve szavait hangoztatta: nincs többé „határon túli magyar ügy”, csak magyar ügy. Az RMDSZ-re utalva szembehelyezte egymással a szervezeti egységet a „magyar közösségi akarat” egységével. A küldöttek három dokumentumot fogadtak el. Az egyik a „választás szabadságáról” szól, a második az MPSZ programjának alapelveit rögzíti, különös tekintettel az autonómia megvalósításának konkrét feladataira. A harmadik határozat értelmében a kongresszus Tőkés László javaslata alapján felkéri a Fideszt, hogy az Európai Néppárt közelgő kongresszusán képviselje a romániai magyarság érdekeit és vesse fel, hogy Románia európai integrációját az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa. Hiába való erőlködés, kudarcra ítélt kísérlet az erdélyi magyar közösség megosztására - így értékelte Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a magát Magyar Polgári Szövetségnek nevező alternatív politikai szervezet szombati székelyudvarhelyi kongresszusát. Az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: ezúttal is nagyjából ugyanazok az emberek, ugyanaz a baráti társaság gyűlt össze, amely az utóbbi hó- RMDSZ ellen napokban hol Székely Nemzeti Tanács, hol Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, hol meg ilyen-olyan polgári szerveződés címén találkozgatott. Eddig csak civil szerveződésekről beszéltek, most meg már arról szónokolnak-nyilatkozgatnak, hogy részt akarnak venni a választásokon, amelyeken számukra nem tét például az erdélyi magyarság megfelelő arányú képviselete az önkormányzatokban. A román parlament nemzeti kisebbségi csoportja semmibe vette a demokrácia értékeit, amikor a választási törvény kisebbségi szervezeteket sújtó módosítását indítványozta - véli a román Helsinki Bizottság társelnöke. Gabriel Andreescu politológus, a magyarországi Pro Minoritate-díj kitüntetettje a Ziua című román ellenzéki napilap hét végi számában beható bírálatnak vetette alá a román választási törvény kisebbségeket érintő módosítására irányuló indítványt. Ennek tárgya a nemzeti és etnikai kisebbségek szervezetei választási részvételének korlátozása. Az indítványt egyébként a román parlament illetékes szakbizottsága - az RMDSZ egyetértésével - elfogadta és a képviselőház elé terjeszti. Törvénnyé válása esetén a romániai magyarság szervezetei közül (egyelőre) csak az RMDSZ jogosult részt venni az idei romániai választásokon. Lázadnak a BBC alkalmazottai Ellentámadásra szánták el magukat a BBC brit rádiótársaság alkalmazottai, miután egy független vizsgálóbizottság jelentése a céget hibáztatta azért, mert tavaly, az iraki tömegpusztító fegyverek meglétéről folytatott vita során öngyilkos lett egy állami alkalmazásban álló fegyverzetszakértő. A jelentés hatására lemondott Greg Dyke, a BBC vezérigazgatója. Az alkalmazottak egészoldalas hirdetésben fejtették ki ellenvéleményüket a The Daily Telegraph című londoni lap hasábjain. Ugyancsak tagadta a cég felelősségét Greg Dyke. A volt vezérigazgató nyilvánosságra hozott egy levelet, amelyet Tony Blair brit miniszterelnökhöz írt, és amelyben azzal vádolta a kormányt: súlyos nyomást fejtett ki a BBC-re annak érdekében, hogy az az ő szájíze szerint foglalkozzon az iraki tömegpusztító fegyverek témájával. A BBC korábban is azt állította, hogy a kormány „feltupírozta” az e fegyverekről szóló titkosszolgálati jelentéseket, így támasztva alá háborús politikáját. Mindennek ellenére sok britet meggyőzött a kormányt felmentő és a BBC-t elmarasztaló Hutton-jelentés: míg korábban száz ember közül csak 27 hitte el, hogy nem Blair hagyta jóvá David Kelly fegyverzetszakértő nevének közhírré tételét - Kelly emiatt lett öngyilkos -, ma már mintegy negyven százalékuk vélekedik így. Népszava-információ NÉPSZAVA Lemondásokkal tiltakoznak az iráni reformer képviselők Csupán Mohamed Hatami iráni elnök egészségügyi problémái akadályozták meg a közép-keleti országot sújtó belpolitikai válság végsőkig történő kiéleződését. Amelyet az okozott, hogy az Őrök Tanácsa elnevezésű iszlamista szervezet eltiltott a február 20-ra tervezett parlamenti választásokon való indulástól több ezer jelöltet, köztük olyanokat, akik jelenleg is tagjai a törvényhozásnak. Tiltakozásul a már hetek óta ülősztrájkot folytató reformpárti képviselők elhatározták, hogy lemondanak mandátumukról és már el is kezdték ezt bejelentő leveleik megírását. Hatami szombaton Teheránban tartott sajtóértekezletén közölte: nem lehet törvényesen megtartani a február 20-ra tervezett iráni parlamenti választásokat, miután a konzervatív Őrök Tanácsa továbbra is jelöltek százait tiltja el a választásokon való indulástól. Bejelentette, hogy a kialakult válság miatt rendkívüli kormányülést hív össze. Erre azonban nem került sor, mert Hatamit régi keletű házproblémákkal kórházba szállították, és bár később hazaengedték, hogy gyógykezelését otthon folytassák, valamennyi programját az elkövetkező napokra törölték. Közben a január eleje óta ülősztrájkot folytató reformpárti képviselők megkezdték a mandátumukról lemondó leveleik aláírását az ellen tiltakozva, hogy jelölésüket a február közepére tervezett parlamenti választásra törölte az Őrök Tanácsa. Tiltakozásukhoz diákok, értelmiségiek és más aktivisták is csatlakoztak. Az aláírók között van Mohammed Reza Hatami, a legnagyobb reformpárt vezetője, az elnök testvére, Ilahi Kulai, a női jogok harcosa, olyan baloldali képviselők, mint Mohszen Armin és Berzad Nabavi, valamint Mohszen Mirdamadi, a külügyi bizottság elnöke is. Az Őrök Tanácsa egy pénteki döntésével újraérvényesítette ugyan 1160 reformpárti képviselő jelölését, ám 83- ról 87-re növelte a leköszönő, a következő voksolásból kizárt képviselők számát. Egyben elutasította Abdulvahid Muszavi-Sari belügyminiszter kérését, hogy halasszák el a választásokat. A képviselők lemondásait követik az ország 28 tartományának reformpárti kormányzói is, akik döntésük múlt heti meghozatalakor péntekig szabtak határidőt az Őrök Tanácsának. Népszava-összeállítás Hatami elnök, a reformerek habozó vezére Fotó: Reuters