Népszava, 2004. február (132. évfolyam, 27–50. sz.)
2004-02-12 / 36. szám
8 HÍR ÉS HÁTTÉR 2004. FEBRUÁR 12., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Tovább tüntetnek a mecseki lokátorállomás ellen a zöldek. Szerdai megmozdulásukkal megakadályozták a fakivágás megkezdését. A természetvédők a NATO főtitkárához intézett levelükben azt kérik: ne Zengőn épüljön fel a katonai objektum, amely szerintük jóvátehetetlen károkat okozna a természeti környezetben. A honvédség illetékesei állítják: évek óta egyeztetnek az önkormányzatokkal, tájékoztatják a lakosságot. Mintegy 50 környezetvédő aktivista - a Civilek a Zengőért Mozgalom, a Pécsi Zöld Kör és a Védegylet képviselői - élő láncot alkotva tegnap reggel elzárta a mecseki Zengőre vezető földutat, hogy megakadályozza a katonai lokátorállomás kivitelezésének előkészítő munkáit. A természetvédők transzparensein a következő feliratok álltak: „Honvédelem a hegyeink ellen?”, ,A Zengőn zengjenek a madarak!”, ,Mázsát, ne lokátort!” Kitartó fellépésük következtében, a rendőri jelenlét ellenére, a munkások elálltak a fakivágásoktól, de ez korántsem nyugtatja meg a természetvédőket. Az Erdészeti Rt. képviselője a terület elhagyására hívta fel a tüntetőket, arra hivatkozva, hogy érvényes fakivágási engedélyük van. Herbert Tamás, a Civilek a Zengőért Mozgalom képviselője szerint azért olyan sürgős a favágás, mert a tervezett helyen csak február 15-ig van erre engedély, legközelebb csak októberben folytatódhat a munka. A Védegylet az útelzárásra invitáló felhívásában alternatív javaslattal állt elő: Románia és Szlovénia nyilvánvalóan jobb adottságokkal rendelkezik, mint Magyarország, már ami a lokátorok telepítését illeti. A zöld szervezet úgy tudja, hogy a NATO - a tiltakozások hatására - vizsgálja annak lehetőségét, miként lehet a szlovén hegyekben a lokátorállomást elhelyezni, a Honvédelmi Minisztérium ezzel szemben mégis meg akarja kezdeni a terület fáktól való megtisztítását. Mint ismert, a magyarországi három NATO-telepítésű lokátorállomás egyikét a Mecsek legmagasabb, 682 méter magas csúcsára tervezték. A zöld szervezeteknek kezdettől ellenére volt az elhatározás, ám folyvást abban bíztak, hogy az illetékesek a döntést mégis megváltoztatják, hiszen a két másik helyszínnel - Bánkúttal és Békéscsabával - ellentétben a mecseki érintetlen tájvédelmi körzet, amely a beavatkozással felmérhetetlen károsodást szenvedne. Levél a NATO főtitkárának Szerdán a Magyar Természetvédők Szövetsége 31 hazai zöld szervezet aláírásával levelet küldött a NATO főtitkárának, hogy felemelje szavát a szerintük természetromboló beruházás ellen. A dokumentumban arra kérik a főtitkárt, hogy vizsgálja felül a Magyarország egyik utolsó és érintetlen területére tervezett beruházást, s azt másik helyszínen valósítsák meg. A zöldek emlékeztetik a NATO főtitkárát, hogy a Magyarországra tervezett három, nagy hatótávolágú stratégiai radar közül kettő a jelenleg is üzemelő, korszerűtlen lokátorok helyére kerül, a harmadik azonban a Mecsek azon csúcsára épülne, amely 1977 óta védelem alatt áll, a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, számos növényritkaság élőhelye. A zöldek arról is tájékoztatták a NATO főemberét, hogy a beruházás néhány kilométeres körzetén belül több mint 10 ezer ember lakik és természeti adottságokra - turizmus, ökoturizmus, gyógyturizmus - alapozza meg-élhetését. Az aláírók szerint a lokátor telepítése helyrehozhatatlan és jóvátehetetlen károkat okozna a környezetben és hosszú távon veszélyeztetné a környéken élő emberek megélhetését. Megemlítik, hogy e körülmények ellenére a tervezett beruházás előkészítési és engedélyezési eljárása a civil szervezetek és a helyi lakosság teljes kizárásával történt. Az érintettek a sajtóból értesülhettek a tervezett beruházásról. Ennek hatására óriási felháborodás alakult ki a lakosság és a természeti értékekért aggódó civil szervezetek körében. A levélírók meggyőződése, hogy a NATO-nak is iránymutatóak a johannesburgi, fenntartható fejlődés érdekében tartott konferencia és az Európai Unió célkitűzései a biológiai sokféleség megőrzéséért. Az aláírók így fejezik be a levelet: „Sajnálatosnak tartanánk, ha az egykori szovjet megszállás során rossz tapasztalatokat szerzett magyar lakosságnak most a NATO-val szemben alakulnának ki a történelemben már korábban megélt ellenérzései.” A Honvédelmi Minisztérium cáfol A honvédelmi tárca illetékese határozottan cáfolta és minden alapot nélkülöző állításnak nevezte azt, amit érthetetlen módon még a mértékadó tévécsatornák is hírül adtak: a NATO fontolgatja, hogy a zöldek kérésének hatására Szlovéniába vagy Romániába telepítik azt a nagy hatásfokú katonai radart, amelyet eredetileg a Mecsekbe terveztek. Bocskai István leszögezte, Magyarország három alapgerincradar beszerzését a NATO saját infrastrukturális alapjából finanszírozza. A radartelepítés NATO-vonatkozása: hazánk szövetségesként tesz eleget légtérvédelmünk minimális katonai követelményének. A telepítés helyéről annyit mondott a kommunikációs főigazgató-helyettes, hogy 8 évvel ezelőtt NATO és amerikai szakemberek számítógépes analízissel választották ki Békéscsabát, Bánkutat és Zengőt. Az volt a szempontjuk, hogy minimális legyen a radarok árnyékolása és a berendezések az ország teljes légterét befogják. Bocskai elmondta, való igaz, hogy már 1996-ban felvetődött az az igény, hogy a Zengőn más helyre építsék a radartornyot. De mint kiderült, a NATO csak bizonyos magasságig finanszírozza a beruházás költségeit, vagyis jelentős plusz hazai pénzekért készült volna el a torony a szükségessé váló bonyolult statikai megoldások miatt. Az önkormányzatnak nincs beleszólása Megkérdeztük a térségben lévő Hosszúhetény polgármesterét, igaz-e, hogy a beruházásról sem a lakossággal, sem az önkormányzattal, sem a zöldekkel nem tárgyaltak az illetékesek. A polgármester asszony röviden válaszolt: nem is kellett tárgyalnia. Létezik ugyanis egy 2002-es kormányrendelet, amely a Honvédelmi Minisztérium (HM) hatáskörébe sorolja az ilyen jellegű speciális építési fajták engedélyeztetését, így az önkormányzatnak nincs hatásköre a beleszólásra, a HM pedig nem köteles tájékoztatást adni. A kérdésre, kap-e valamit településük cserébe a beruházás eltűréséért, a polgármesternő kitérő választ adott, amiben tud, segít a tárca. Nagy Ágnes Olga, a Magyarországi Természetvédők Szövetségének munkatársa úgy véli, hogyha mégoly környezetbarát és biztonságos a majdani lokátor, az erdőirtás akkor is elkerülhetetlen. Ha utat vágnak az erdőn, mondta a természetvédő szakember, a széljárás megváltozik és lepusztul a hegytető. Nagy Ágnes Olga megerősíti, hogy a civileket teljes mértékben kizárták az előkészítésből. A zöldek 1997-ben felemelték szavukat a lokátor telepítése ellet, utána hosszú évekig csend volt, s az érintett lakossággal együtt csupán a sajtóból értesültek, hogy a beruházás mégis megindul. A települések lakói évek óta tiltakoznak a lokátorbázis ellen, beadványokkal fordultak a Legfőbb Ügyészséghez, a HM-hez, az Alkotmánybírósághoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és a házelnökhöz. Tapasztalatcsere és lakossági fórum Igaztalanul vádaskodnak a zöldek, amikor állítják, nem egyeztettek velük - nyilatkozta Bocskai István. - Hosszan sorolhatnám azokat a publikációkat, köztük a Dunántúli Naplót, a Demokratát, a Világgazdaságot, a Pécsváradi Hírmondót és szinte valamennyi országos napilapot, amelyek 1996-tól beszámoltak a radarügyről és ismertették azokat a fórumokat, amelyek hírül adták: polgármestereket, képviselőket vittünk el hazai és külföldi radarlátogatásra. Személyesen voltam jelen egy olyan ausztriai tapasztalatcserén, amikor az igen magas Korallé hegyre telepített lokátornál tájékoztatták a helyi egészségügyisek és a katonák a magyar delegáció tagjait a berendezés ártalmatlan mivoltáról. Jómagam napi kapcsolatban vagyok a pécsváradi és a hosszúhetényi polgármesterrel, nem egy lakossági fórumot rendeztem, amelyen professzorokat lehetett faggatni az aggályokról. Bocskai megjegyezte, az nem a jelenlegi honvédelmi vezetés sara, hogy 1999-től 2002 elejéig a radarberuházásról semmiféle információt nem adott a szakminisztérium, holott ez idő tájt pályáztatta meg a NATO a radarbeszerzést. Mint megtudtuk, az olasz-brit Alenia Marconi cég nyerte el a berendezés legyártási jogát. Ugyancsak a szövetség tendereztette az építmény kivitelezését, ezeket a pályázatokat sem a magyarok bírálták el, hanem a szövetségesek. Információnk szerint a Bayer nevet viselő pécsi cég kapta meg a munkát, akivel a Honvédelmi Minisztérium Biztonsági Beruházási Hivatala már meg is kötötte a szerződést. A NATO-beruházásként létesülő légvédelmi rendszert 2006-ig kellene befejezni Újabb tüntetés a Zengőre telepített katonai radar miatt A tüntetők kitartó fellépése következtében a munkások elálltak a fakivágásoktólFotó: MTI NATO-követelmény a légvédelem illeszkedése Az észak-atlanti szövetség kiemelten fontosnak tartja, hogy egységes légvédelmi rendszerébe a három új tagország mihamarabb teljes értékűen illeszkedjen. Ezért a NATO a radarterv értelmében saját infrastrukturális alapjából Magyarországnak három, Csehországnak kettő, Lengyelországnak pedig öt, úgynevezett alapgerincradar beszerzését finanszírozza. (Szakemberek állítják, ha az USA- nak lett volna ilyen háromdimenziós alapgerincradarja, nem következett volna be a szeptember 11 -i tragédia, mert ez a rendszer azonosító nélkül is észleli a repülőgépet.) A tervek szerint a hazai rész 23 milliárdos beruházás lesz. A radarok 500-500 kilométer átmérőjű körökben, 1000-től 30 ezer méter magasságig „látnak” majd el, területigényük a jelenleg működtetett orosz típusoknak a századrésze. A statisztikák szerint a haderő nagy átalakítását megelőző időkben a Magyar Honvédségnek 22 radarszázada volt, ebben hatezer katona szolgált. Az ország területén 140 darab radarállomás működött, az általuk igénybevett földterület meghaladta a 460 hektárt. A honvédség adatai szerint az új radarok 2500 katona munkáját teszik fölöslegessé, hiszen az elavult szovjet rádiólokációs állomások szinte mindegyike fölöslegessé válik a három új radar telepítésével. Katonai szakértőktől tudjuk, hogy bár az alapgerincradarok Magyarország légterének döntő többségét 2006-tól ki tudják szűrni, továbbra is szükség lesz az úgynevezett réskitöltő radarokra. Ezekre azonban nem ad pénzt a NATO. Szakemberek állítják, a honvédségnek tíz éven belül szembe kell néznie azzal, hogy a réskitöltő nemzeti radarokat le kell cserélni. Jelenleg ezek megfelelnek a NATO-elvárásoknak. A radarügyhöz hozzátartozik: a magyar parlament 1994-ben országgyűlési határozatban szögezte le: sürgősen be kell szerezni új, korszerű radarokat. A pályázatot anyagi okok miatt soha nem írták ki. Egy mai követelményeknek megfelelő radar piaci ára egyébként 20-22 millió dollár. A NATO-beruházásként létesülő légvédelmi rendszer teljes hazai kiépítését 2006-ban kellene befejezni. Első ütemét Békéscsabán már megkezdték, amihez értesüléseink szerint pozitív módon viszonyul a lakosság, munkalehetőséget remélve a telepítéstől. A második ütem kezdődött Zengőn, ahol a már ismertetett aggodalmakat fogalmazták meg a zöldek. A bánkúti és a csabai beruházást honvédségi területen végzik, ez a helyzet feltételezhetően kiszűri a problémákat. A Zengő az egyetlen civil hely, de úgy tudjuk, hogy épp a környezet és embervédelem miatt külön pénztadott a NATO arra, hogy az építmény biztonságos legyen, beilleszkedjen a tájba és harmonizáljon a természeti adottságokkal. Magyarországra telepítendő NATO-radarok hatósugarai Bánkút Budapest és Békéscsaba Zengővárkony Forrás: Honvédelmi Minisztérium Megmentik a bánáti bazsarózsát Zengő a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet része, számos növényritkaság élőhelye. Többek között a bánáti bazsarózsáé, mely a földkerekség teljes bánáti bazsarózsa állományának 90 százaléka. A pécsi egyetem két tanulmányt is készített a védett növény megmentésére, így a radartoronyhoz vivő, négy méter széles útról a bazsarózsa egy részét áttelepítették, más részét botanikus kertbe viszik. Egyébként az út két oldalán burjánzik és virul a növény, sőt, még ott is újra kinőtt, ahonnan eltelepítették. Évelő, lágyszárú, 30-60 cm magas. Gyökérzete hosszúkás koloncosan vagy gumószerűen megvastagodott gyökérrostokkal. Szára felálló, kopasz, el nem ágazó, egyvirágú. Levelei szórt állásúak, összetettek, többnyire háromszorosan hármasak, a végső levélkék aljukon összefolynak és lefutnak, keskeny hosszúkásak vagy lándzsásak, épszélűek, fonákjuk világoszöld, gyéren szőrös vagy kopasz. Virágai nagyok. 5 csészelevele maradó, rendszerint egyenlőtlen nagyságú, zöld vagy sziromszerűen színeződő. 5-8 sziromlevele 4-5 cm hosszú, széles-tojásdad, épszélű vagy szabálytalanul karéjos, rendszerint sötétvörös. Porzója számos, portokja sárga, 2-3 tüszőtermése meglehetősen felálló, sűrűn nemezszerűen szolyhos szőrű vagy kopaszodó. Magja számos, tojásdad, egészen 8 mm hosszú, fekete színű. Az oldalt írták: Horváth Ildikó, Szabó Iréné