Népszava, 2004. március (132. évfolyam, 51–76. sz.)

2004-03-01 / 51. szám

NÉPSZAVA 2004. MÁRCIUS 1., HÉTFŐ Vitáztak és kritizáltak is a választmány ülésén, de a szükséges egység jegyében összezárta sorait a szocialista párt Rendezték soraikat, lezárták belső vitáikat a szocialisták, hogy ered­ményesebben léphessenek fel az európai parlamenti választási kam­pányban. Addig is a választmány beszámoltatja ígéreteiről a kor­mányt, etikai kódexet készít a párt­tagoknak, összehangolja a szerve­zet kommunikációját és stratégiát dolgoz ki a Fidesz támadásai ellen. Az MSZP zárja sorait, befejezte belső vitáit, legalábbis azokat nem viszi a nyilvánosság elé és egységesen ké­szül az EP-választásokra. Erről Ko­vács László pártelnök és Jánosi György választmányi elnök is beszélt lapunknak a párt szombati választmá­nyi ülése után. A testület „határozott, következetes és kemény” stílust kért az ülésen részt vevő Medgyessy Péter kormányfőtől és a párt vezetőitől is. A kormányfő negyvenperces beszé­dében főleg a gazdaság helyzetéről beszélt: a reálgazdasági folyamatok pozitívan alakultak, az ipari termelés javult, nem romlottak a foglalkozta­tottsági adatok. A zárt ülésen sok kriti­kát kapott a kormányfő, amiért or­szágértékelő beszédében nem tért ki a mezőgazdaságra. Javasolták, hogy a kormány folytasson szélesebb szövet­ségi politikát, építsen ki szorosabb kapcsolatot a szakszervezetekkel. Volt, aki Medgyessy beszéde után úgy vélekedett, hogy a kormányfő keve­sebb önkritikát gyakorolt, mint a párt. A felszólalók közül többen nemcsak a pártot és a kormányt, hanem saját magukat is kritizálták, így Gyurcsány Ferenc is, aki azonban úgy vélte, hall­gatással nem lehet választást nyerni. Kovács erre úgy reagált, hogy a viták kiteregetése szétveri a pártot. Volt fel­szólaló, aki az MSZP-t egy olyan üzemhez hasonlította, ahol a munká­sok beletörődtek már a tétlenségbe, a vezetők hiányába, de abba nem, hogy nem tudják, tulajdonképpen mit is gyártanak. Kovács azt mondta, hogy fontos a párt stratégiájának újragondo­lása, de még nem jött el az ideje. Mint ismert, Gyurcsány és Jánosi is készített egy-egy tanulmányt a párt megújulásának lehetőségeiről. Kovács szerint elkerülhetetlen a tisztújítás, de nem most kell az egyéni pozíciókat erősíteni, mert az gyengíti a pártot. Jobb egy győztes párt ötödik emberé­nek lenni, mint egy vesztes szervezet első emberének. Nem érdemes baltá­val szétverni az autót - mondta a párt­elnök Hiller István hasonlatára reagál­va, miszerint az MSZP olyan autó, melyben minden műszer működik, de mégsem halad. A pártelnök felszólalá­sában arról beszélt, hogy az MSZP esetleges júniusi választási kudarca nem gátolná meg, de megnehezítené a 2006-os győzelmet. Az MSZP országos választmánya elfogadott egy 16 pontos javaslatot, mely egyfajta beszámolási kötelezett­séget ír elő a kormánynak. Felkérték a kabinetet, hogy készítsen leltárt a vá­lasztási ígéreteinek teljesítéséről. A választmány határozata szerint a párt kommunikációs segédanyagot készít, javítják a pártközpont szolgáltató te­vékenységét és etikai kódexet dolgoz­nak ki a párt tagjainak. A dokumen­tum úgy fogalmaz, a Fidesz politikai támadásai miatt szükségessé vált az MSZP-vel szemben alkalmazott poli­tikai technikák alaposabb elemzése, s egy ellenstratégia kidolgozása, vala­mint a nagyobbik ellenzéki párt által felvetett „személyi vádak” hátterének kivizsgálása. P. A. A párt „nagy öregjét”, Nyers Rezsőt üdvözölte Medgyessy Péter, Kovács László és Jánosi György is Fotó: Isza Ferenc Bayer Zsoltot nem engedték belépni Romániába Nem engedték belépni Romániába szombat hajnalban Bayer Zsolt új­ságírót, a Magyar Nemzet munkatár­sát a borsi határálomás román határ­őrei, mert neve szerepel az országból kitiltott személyek listáján - erősítet­te meg a Határőrség Országos Pa­rancsnokságának szóvivője az erről szóló korábbi információt. Orodán Sándor elmondta: érdeklődött a ro­mán határőrségnél, ahol azt válaszol­ták, Bayer Zsoltot nem engedhetik be Romániába. Hozzátette: minden or­szág belügye, hogy kit enged be a te­rületére, ezzel kapcsolatban csak Bayer Zsolt kérhet indoklást a román hatóságoktól. A hivatalos látogatáson Romániá­ban tartózkodó Lamperth Mónika belügyminiszter az esettel kapcsolat­ban azt mondta: nem tud érdemben nyilatkozni, előbb alaposan tájéko­zódnia kell. A belügyminiszterrel más témában közös sajtótájékoztatót tartó Markó Béla, a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke közölte: politikai megfontolásból sen­kinek sem lehet megtiltani, hogy Ro­mánia utazzon. Hozzátette: Bayer po­litikai nézeteivel nem ért egyet, de sze­rinte politikai álláspontokkal szem­ben csak politikai eszközökkel szabad fellépni. Közölte: tájékoztatást kért a kormányzó román Szociáldemokrata Pár vezetőitől, akik megígérték, hogy informálják. Tóth Tamás külügyi szóvivő azt mondta: a Külügyminisztérium ma tájékozódik, és ez után dönti el, hogy van-e teendője az ügyben. Bayer Zsolt közölte, az őt ért atrocitás miatt a román nagykövetségtől követel majd hivatalos magyarázatot. Népszava-összeállítás Fiatalok aktív együttműködése A Szocialista Ifjúsági Internacionálé (IUSY) budapesti kongresszusán el­fogadta a Fiatal Baloldal-Ifjú Szocia­listák (FIB-ISZ) azon javaslatát, hogy a gyakorlati együttműködést se­gítő munkacsoportot hozzanak létre. A FIB-ISZ elnöke - akit a IUSY egyik alelnökének választott - la­punknak elmondta: a munkacsoport a különböző országokban aktív politi­kusként dolgozó fiatalok olyan háló­zatát jelenti, melyen keresztül kicse­rélhetik szakmai, politikai informá­cióikat és tapasztalataikat. Újhelyi István kifejtette: ez komoly reformot jelent a mintegy százéves szervezet életében, így ugyanis az eddigi elvi állásfoglalások mellett gyakorlatia­sabb, konkrétabb, a napi munkában megnyilvánuló együttműködés való­sulhat meg a különböző országok fia­tal politikusai között. Újhelyi azt is közölte, hogy a jövő­ben a hazai politikában dolgozó poli­tikusoknak tisztában kell lenniük döntéseik külpolitikai vetületével. Hozzátette: a Magyarországon meg­mutatkozó hatalmas társadalmi kü­lönbségek globális szinten, országok között is megvannak. A FIB-ISZ el­nöke szerint a konferencia résztvevői ennek megoldásáról vitatkoztak. Úgy vélte, nagy kérdés az is, hogy a jövő politikusai hogyan lesznek képesek megoldani a nemzetközi konfliktu­sokat. Fikile Mbalula, most megválasz­tott IUSY-elnök, dél-afrikai elnöki szakértő nagyra értékelte, hogy a szervezet ezen a tanácskozáson fog­lalkozott először érdemben Afrika problémáival. Az olasz Enzo Amba­­dola, a IUSY főtitkára elmondta: nemcsak azért választották Budapes­tet a világkongresszus helyszínéül, mert a FIB-ISZ régóta erős és aktív tagszervezetként politizál a mozga­lomban, hartem Magyarország közel­gő EU-csatlakozása miatt is. Arató Judit Népszavazást akar a kormányfő (Folytatás az 1. oldalról) Az államfő megválasztását az alkot­mány szabályozza, ezt népszavazás nem írhatja felül. Az Alkotmánybíró­ság erről már kétszer is határozott, 1993-ban és 1997-ben, mindkétszer hasonló kezdeményezések kapcsán. A parlament létszámának megváltoztatá­sához viszont elég a kétharmados vá­lasztási törvényt módosítani, ráadásul ebben konszenzus van a pártok között. Az alkotmányjogászok szerint Med­gyessy javaslata nyilvánvalóan politi­kai elgondolás, mivel közjogilag vé­giggondolatlan. Kuncze Gábor szabad demokrata pártelnök rendkívül rossz,­felelőtlen, végiggondolatlan és a pillanatnyi nép­szerűséget szem előtt tartó ötletnek mi­nősítette a népszavazási kezdeménye­zést, Dávid Ibolya pedig „a perc hatá­sa alatt született meglepő dolognak” nevezte az újabb javaslatot. Az MDF elnöke szerint a kormányfőnek indok­lással, jogszabályi hivatkozással kelle­ne a parlament elé terjesztenie indítvá­nyát. Révész Máriusz, a Fidesz szóvi­vője szerint a kormányfő és tanácsadói azért próbálják az országértékelő be­szédben felvetett közjogi témákat na­pirenden tartani, hogy ne a kormány­zás kudarcairól és gondjairól kelljen beszélni. Török Gábor politológust viszont nem lepte meg az ötlet. Úgy véli, tuda­tos forgatókönyv alapján zajlanak az események, ez beleillik abba a popu­lista irányba, amerre a miniszterelnök február 16-án elindult. Mint mondta, a népszavazás, mint eszköz, nem feltét­lenül arra szolgál, hogy végül meg is valósuljon, hanem hogy mobilizáljon egy pártot és egy szavazóbázist, be­szédtémát adjon és lehetőséget egy pártnak, hogy kimozduljon az utcára. Török szerint várható volt, hogy Med­gyessy mindenképpen napirenden kí­vánják tartani a javaslatait. A miniszterelnök azonban kijelen­tette: javaslataival nem akarta semmi­ről sem elterelni a figyelmet. Szerinte a kisebb parlament és a köztársasági elnök megválasztásának kérdésében nem mennek vele szembe a parlamen­ti pártok, az MSZP-től teljes támoga­tást kapott, a közös listát pedig a nem­zeti egység megteremtése érdekében ajánlotta. Szili Katalin házelnök közben már összehívta - jövő keddre - azt a négy­párti egyeztetést, ahol a köztársasági elnök közvetlen választására és az Or­szággyűlés létszámának csökkentésére vonatkozó javaslatait vitatják meg a parlamenti frakciók képviselői. Az Igazságügyi Minisztérium egy több al­ternatívát vázoló szakmai anyagot ké­szít el. A politikai döntés után kezdőd­het csak el a konkrét jogszabályok ki­dolgozása - tudtuk meg Hankó Faragó Miklóstól, az igazságügyi tárca politi­kai államtitkárától. Szerinte a 250 fős parlament eléréséhez az egyik legke­vésbé bonyolult megoldás az lenne, hogy megszüntetnék a megyei listákat, melyekről a mai rendszer szerint 152 fő jut be a parlamentbe. Ezzel együtt 58-ról 74-re emelnék az országos lis­tán kiosztható mandátumokat, ami így egyfajta kompenzációs listaként mű­ködhetne. A kisebb parlament elérésé­hez módosítani kell a választási tör­vényt és az alkotmányt is. BELFÖLD A MINISZTERELNÖK ÖTLETEIT LEGJOBB VOLNA ELFELEJTENI - állí­totta Kis János az Élet és Irodalom e heti számának adott interjújában. Az is­mert filozófus, az SZDSZ egykori alapító elnöke, aki még 2002 nyarán kilépett a pártból, a köztársasági elnök közvetlen választásáról például úgy vélte, ki­alakulhat olyan helyzet, hogy Orbán Viktor belemegy az államfő nép általi vá­lasztásába, amit 2005-ben meg is nyerhet. Kis János szerint nyílt titok, hogy Orbánnak prezidenciális igényei vannak; „a Fidesz elnöke nem az ellenzékkel szembenálló kormányoldal feje akar lenni, hanem a pártok és a parlament fö­lött álló közjogi méltóság”. Miniszterelnökként is ezzel próbálkozott, mondta a filozófus, közvetlenül választott államfőként pedig még messzebbre juthat. Kis úgy gondolja, ha államfőnek olyan embert kellene választani, akiben a pártok meg tudnak egyezni. A megegyezés helye az Országgyűlés kell legyen. A köz­vetlenül választott elnökből politikai vezető lehet, az „egész nép vezetője az egymással csatázó pártpolitikusokkal szemben". Az így megszülető „nemzet atyjának” szerepére lehet jelölt Kis János szerint a volt kormányfő. Wisingert Eötvös váltja Eötvös Pált választották a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnökévé a szervezet hét végi rendkívüli és tisztújító kül­döttgyűlésén. A Népszabadság nemrég távozott főszerkesztőjének jelölése csütörtökön merült fel, péntekre pedig már egyetlen jelöltként vár­hatta a szombati szavazást. A küldöttek a tisztújí­tást megelőzően elfogadták az újságíró-szövet­ség módosított alapszabályát, ennek megfelelően az új elnök elődeivel szemben öt helyett már csak három éven át töltheti be tisztjét. Eötvös Pál - képünkön Hardy Mihály alelnökkel - meg­választása után kijelentette: a szélesen értelme­zett újságírói érdekképviseletre és a szervezet gazdasági ügyeinek rendbetételére kívánja he­lyezni a hangsúlyt új tisztségében. (MTI) Tájékoztatás az EP-választásról Ma kezdi meg az európai parlamenti választás­ról szóló lakossági tájékoztatást az Országos Választási Iroda (OVI) - közölte a szervezet vezetője. Rytkó Emília elmondta, hogy ennek keretében megjelenik a világhálón www.valasz­­tas.hu internetes oldal új változata is. Az OVI egy 11 tablóból álló választási kiállítást mutat be az ország 180 városában, a most először vá­lasztók pedig színes kiadványt kapnak az Euró­pai Parlamenttől. Erre a választásra 4,35 mil­liárd forintot hagyott jóvá a parlament - emlé­keztetett Rytkó Emília. (MTI) Regionális főszerepre készülnek Regionális központtá válhat Magyarország az Európai Unióban, elősegítve ezzel egy békés nemzeti újraegyesítő folyamatot, amelyhez a környező országok leendő uniós csatlakozása is hozzájárul majd - mondta Kis Péter az MSZP szegedi regionális parlamenti fórumán. A kancelláriaminiszter rámutatott, hogy a most meginduló fejlesztésekkel az ország megerősíti a tranzitjellegét, példaként említette az M5-ös autópálya továbbépítését. Közölte, hogy a kor­mány 25 milliárd forint decentralizációjáról döntött, megteremtve ezzel a régiós progra­mokhoz szükséges saját erőt. (MTI) Dönt a parlament a kuratóriumokról Várhatóan ma dönt az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítvány és a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének és el­lenőrző testületének új tagjairól és tisztségvise­lőiről. Szintén ma szavaznak a honatyák az elő­ző kormány közpénzfelhasználását érintő, az ügyészség által megszüntetett ügyeket vizsgáló bizottság létrehozásáról, valamint a kis- és kö­zépvállalkozások támogatásáról szóló törvény módosításáról. Holnap kezdi meg a parlament a többi között a haderőreformról szóló ország­­gyűlési határozati javaslatok vitáját. (Népszava) Az MDF a Teleki-szoborért Az MDF olyan történészi tanácskozást kezde­ményez, amelyen szakemberek tisztáznák Ma­gyarország XX. századi történetének vitatott szakaszait, „a történelem hamisítás áldozatául esett közéleti emberek valós szerepét” - fogal­mazta meg a párt Országos Választmánya szombati ülésén. A testület közleményében azt írja, hogy az MDF mindent megtesz azért, hogy Teleki Pálnak méltó emlékhelye legyen Budapesten. (Népszava) Leállt az ORTT Éjfél óta nem működik az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT), melynek mandátu­ma tegnap járt le. Ahhoz, hogy a médiahatóság működőképes legyen, öt főre van szükség. A testület négy tagját már kijelölték az ellenzéki és a kormánypártok, ám­ arról, hogy ki kerül az ORTT élére, csupán találgatni lehet. A média­hatóság vezetőjét ugyanis a miniszterelnöknek és az államfőnek közösen kell kijelölnie, ám a két közjogi méltóság egyelőre nem jutott közös nevezőre az ügyben. A tervek szerint Mádl Fe­renc és Medgyessy Péter a héten újra tárgyal a kérdésről. (Népszava) 3

Next