Népszava, 2004. április (132. évfolyam, 77–101. sz.)

2004-04-01 / 77. szám

4 Mától már dolgoznak a nép ügyvédei Eddig százan, elsősorban fiatalok és többségük Budapesten jelentkezett jogi segítőnek. Nekik is köszönhetően juthat mától joghoz, igazságszolgáltatáshoz és jogi segítséghez mindenki, pillanatnyi anyagi lehetőségeitől függetlenül. A csütörtöktől működő jogi segítségnyújtás intézménye ugyanis éppen azon felismerésen alapul, hogy az igazságszolgáltatáshoz jutás esélye ma valóban nem egyenlő. A nép ügyvédeinek „foglalkoztatása” mellett szóló érv az is, hogy munkájuk által az igazságszolgáltatás munkája is hatékonyabbá - talán olcsóbbá is - válhat. Emellett a szakszerűen szerkesztett okiratokkal és jogi tanácsokkal talán a perek jelentős hányada is elkerülhető lesz. Csütörtöktől a megyei jogi segítségnyújtó hivatalokhoz lehet és kell fordulni jogi segítségért. A jogosultságról ugyanis kizárólag a lakhely szerint illetékes, megyei jogi segítői hivatal dönthet. A rászorultságról és annak mértékéről az érintett anyagi helyzetét is figyelembe véve döntenek majd. Mindazok, akik egy határozattal jogosulttá válnak a jogi segítségnyújtásra, szabadon választhatnak a jogi segítői névjegyzékbe felvett szakemberek közül. Az ügyvédek, közjegyzők és a jogi segítő szervezetek nevét és elérhetőségét a megyei jogi segítségnyújtó hivatalok mellett az önkormányzatoknál és az interneten is közzéteszik majd. Akiknek havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimumát (22 ezer 300 forintot), ingyenesen kérhetnek az általuk kiválasztott segítőtől jogi tanácsot és kérhetik konkrét iratok, beadványok elkészítését is. Mindezen szolgáltatásokat azonban 2006. január elsejéig szigorúan csak peren kívüli ügyekben lehet igénybe venni. (Népszava) Mostohagyerek a vasútfejlesztés Négypontos programot hirdetett a vasúti dolgozók nemzetközi akciónapja alkalmából a Vasutas Szakszervezet. Az érdekképviselet szerint megálljt kell parancsolni a vasút hosszú távú koncepció nélküli liberalizációjának, feldarabolásának, ehelyett előtérbe kell helyezni a biztonságot, fokozni kell a szolidaritást a vasutasok között, valamint meg kell teremteni a feltételeit az Európai Vasúti Ügynökség megalakításának. Simon Dezső szakszervezeti elnök szerint a kormány nem látja a vasútban rejlő lehetőségeket, csak azt, hogy viszi a pénzt. Pedig, mint mondta, az autópálya-fejlesztések mellett áldozni kellene a vasút modernizálására is, hiszen hosszú távon - a környezetvédelmi és más szempontok miatt - jobban megtérül a vasútra szánt beruházás. (Népszava) Tízezer zarándok Több mint kétszáz zarándokcsoport, azaz csaknem tízezer magyar jelezte, hogy részt vesz a Népek zarándoklata elnevezésű, május 21-én kezdődő, háromnapos eseményen az ausztriai Mariazellben - tudatta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtófőnöke. Szerdahelyi Csongor közölte, hogy II. János Pál pápa egészségi okok miatt nem jelenik meg a zarándoklaton, ahol személyi delegátusaként Angelo Sodano bíboros államtitkár képviseli majd. Az ausztriai rendezvénnyel ér véget a térség országai által meghirdetett Közép-európai Katolikus Találkozó egyéves programsorozata. (MTI) Gyálig ingyenessé tennék az M5-öst Az MSZP azt kéri a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól, vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy az M5-ös autópálya Gyálig tartó, körülbelül 3-5 kilométeres szakaszát hogyan lehetne ingyenessé tenni - mondta a párt frakcióvezető-helyettese, Gy. Németh Erzsébet. A javaslat hátterében az áll, hogy a település az autópálya irányából nem közelíthető meg matrica vásárlása nélkül, így sokan a XVIII. kerület felől kerülnek. Az MDF ugyanakkor azt javasolja, hogy a kormány állítsa vissza az előző ciklusban megszüntetett útalapot - közölte Katona Kálmán. A volt közlekedési miniszter szerint ma nincs pénz az utak felújítására, amire az útalap megoldást nyújthatna. A kormányszóvivői irodán ezzel kapcsolatban lapunkat arról tájékoztatták: a kormány fontolóra veszi az útalap visszaállítását. (Népszava) Német bíróság előtt a magyar kém Az amerikai hadsereg elleni kémkedés vádjával rövidesen a németországi Koblenz bírósága elé áll az a magyar származású svéd állampolgár, aki korábban beismerte, hogy 1975-79 és 1982— 88 között segítséget nyújtott Clyde Lee Conrad amerikai kémnek ahhoz, hogy az amerikai hadseregre vonatkozó dokumentumokat juttasson el a Varsói Szerződés illetékeseinek. Az 1956-ban Svédországba távozott és 1965-ben állampolgársághoz jutó férfi ellen hivatalosan kémkedésben való bűnrészesség miatt emeltek vádat. (MTI) BELFÖLD 2004. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Direkt marketingkereskedelmi gyakorlatot követ a Fidesz az aláírás-gyűjtési akcióval Kosarat adott a kormány a petíciónak Nem írták alá a miniszterek és az államtitkárok a Fidesz nemzeti petícióját. A kikosarazás oka, hogy kormányzati számítások szerint az ellenzéki párt indítványa 400 milliárd forint kiadási többlet mellett közel 250 milliárd forint bevételkiesést is eredményezne. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos „aláírásgyűjtés és kapcsolattartás” megnevezésű adatkezelésnek minősítette a Fidesz petícióját. A kabinet egyetlen tagja sem írta alá a Fidesz által a múlt hét végén elindított, a költségvetés módosítását célzó nemzeti petíciót. A tegnapi kormányülés előtt Szijjártó Péter és Nyitrai Zsolt fideszes honatyák kísérletet tettek arra, hogy a megbeszélésre érkező politikusok támogatását megnyerjék a dokumentumhoz. Ugyanakkor a fideszes képviselők is kézhez kapták a párt petíciójával járó kiadások öszszesítését, amelynek értelmében a Fidesz indítványa 400 milliárd forint kiadási többlet mellett közel 250 milliárd forint bevételkiesést is eredményezne - közölte a kormányszóvivő helyettese. Gulyás Erika szerint így a Fidesz-frakció tagjainak módja lesz tanulmányozni e kimutatásokat, és ennek fényében újragondolni a költségvetés megváltoztatásának lehetőségeit. Szijjártó szerint a kormány szembehelyezkedett az emberekkel, szembehelyezkedett a biztonságos EU- csatlakozás lehetőségével és szembehelyezkedett a saját maga által meghirdetett politikai célokkal. Úgy vélte, a miniszterelnöknek nem volt bátorsága elmenni a kormányülésre úgy, hogy közben szembesült volna a petícióval. Szijjártó hangsúlyozta, a petícióban foglalt célok megvalósulása nem járna „sem az államháztartás hiányának, sem a költségvetés hiányának növekedésével, pusztán költségvetési preferenciák átalakítására van szükség”. Péterfalvi Attila keddi közleményében „aláírásgyűjtés és kapcsolattartás” megnevezésű adatkezelésnek minősítette a Fidesz petícióját, és felhívta a párt figyelmét arra, hogy „az aláírás előtt, illetve a szórólapok átadásakor fel kell hívni a figyelmet a választás lehetőségére, arra, hogy célját tekintve két adatkezelésről van szó”. Egyúttal az adatvédelmi biztos felhívta az adatkezelő párt figyelmét arra, hogy „azon személyek adatait, akik a kapcsolattartáshoz nem járultak hozzá, a bejelentésben feltüntetett időben törölni kell”. Péterfalvi azt is közölte, hogy „a nyilvántartási számot az aláírásgyűjtés helyszínén jól látható formában megtekinthetővé kell tenni”. Péterfalvi közleménye szerint „az aláírásgyűjtő ív és a szórólap a direkt marketingkereskedelemben kialakult gyakorlatot követő formában tartalmazza az információs önrendelkezési jog gyakorlásához szükséges nyilatkozatot”. S. Z. A fiatal demokraták hiába próbálkoztak a kormányülés előtt az aláírásgyűjtéssel Kényszer a választói névjegyzék Az MSZP szerint alkotmányos kényszer a kisebbségi választói névjegyzék létrehozása. Ez a kisebbségi törvény módosításának parlamenti vitájában hangzott el. A Fidesz bizonytalan a kérdésben, az SZDSZ pedig csak akkor egyezik bele a módosításba, ha a listát később megsemmisítik. A kisebbségekről szóló törvények módosítása után csak azok vehetnek részt a kisebbségi önkormányzati választáson, akik szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzékben. Erről Kiss Péter kancelláriaminiszter beszélt a parlamentben a törvénymódosítás tegnap megkezdődött vitájában. A változtatás szerint a névjegyzékeket létrehozó bizottságok alakulnak, megszűnik az elektori rendszer és a szószóló intézménye is. Kiss Péter bízik abban, hogy a kisebbségek körében nem teljes konszenzussal támogatott javaslat végül mindenki számára elfogadhatóvá válik. Az MSZP szerint a névjegyzék létrehozása alkotmányos kényszer, a javaslat újdonsága, hogy a választópolgár csak egy kisebbségi névjegyzékben szerepelhet. Mint arról beszámoltunk, a névjegyzékre kerülés önkéntes, nem automatikus, magának az érdekeltnek kell kezdeményeznie. A Fidesz-frakcióban nincs egyetértés a listáról, ezt Flargitai János mondta, aki úgy fogalmazott: „Kicsit félünk ettől a rendszertől.” Erről tanúskodik Németh Zsolt (Fidesz) korábbi bejelentése, mely szerint további egyeztetéseket szorgalmaznak a módosításról a kisebbségi önkormányzatok bevonásával. A parlamenti vitában elhangzott: az SZDSZ csak akkor fogadja el a módosítást, ha a listákat azok felhasználása után rövid időn belül megsemmisítik. Tegnap a parlamentben az uniós jogharmonizáció miatt több, választással összefüggő törvény vitája kezdődött el. A tegnap tárgyalt egyik módosítás lehetővé tenné uniós állampolgárok részvételét az önkormányzati választáson. Az ellenzék csak részben támogatja a javaslatot. P. A. AZ UNIÓS IRÁNYELVEK ALAPJÁN MÓDOSÍTJA a kis- és középvállalkozások kategóriáit a kormány törvényjavaslata, amely májustól a jelenleginél nagyobb nettó árbevételhez köti a mikro-, kis- és középvállalkozásokhoz való besorolást. Ezt Gaál Gyula, a gazdasági tárca államtitkára mondta. Az elő- terjesztés szerint kis- és középvállalkozásnak a 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató, maximum 40 millió eurós árbevételű vállalkozások minősülnek. Gyógyszerek olcsóbb árakon A hatósági árcsökkenés valamint egyes gyógyszergyártók „kivonulási fenyegetése” miatt nőhet bizonyos gyógyszerek patikai forgalma. Ma lépett életbe ugyanis a fél évre tervezett hatósági árbefagyasztás, melynek eredményeként átlagosan 10-15 százalékkal olcsóbban vásárolhatjuk meg a Magyarországon kapható gyógyszerek többségét. A parlament egészségügyi bizottsága ma újratárgyalja a három szaktárca által készített ártörvény-módosítás tervezetét. Az Országgyűlés egészségügyi bizottsága tegnapi ülésén nem fogadta el az igazságügyi, pénzügyi és az egészségügyi szaktárca közös előterjesztését az ártörvény gyógyszerpiacot célzó módosításáról. Eszerint a mától életbe lépő és fél éven át fenntartható árbefagyasztás „hatósági változatát” határozatlan időtartamúra módosítanák. A bizottsági kifogások miatt ma kora délelőtt a testület újra tárgyalja az éjszaka folyamán némiképp átdolgozott tervezetet. Az egészségpolitikusok egyebek mellett azt kifogásolták az ártörvény módosításával kapcsolatban, hogy nincs szinkronban az európai uniós joggyakorlattal, mely „kellő óvatossággal” igyekszik befolyásolni az egészségügyi készítmények piacát. Néhány gyógyszer esetében vélhetőleg felvásárlási „roham” veszi kezdetét a mától életbe lépő és átlagosan 10-15 százalékos patikai árcsökkenés miatt - értesült a Népszava. Ezt a gyógyszerészek által emlegetett lehetőséget már korábban is felvetettük lapunk hasábjain. Azonban pontos számokkal egyelőre senki nem tud szolgálni, mivel erre vonatkozóan sem készült részletes hatástanulmány. Egyes készítményeknél azért is lehet forgalomnövekedésre számítani, mert esetükben a gyógyszergyártó cégek kilátásba helyezték: ha a kormány nem enyhít a hatósági intézkedés szigorán, akkor kivonulnak a magyar gyógyszerpiacról. Mint arról korábban beszámoltunk, ezt egyebek mellett a cukorbetegek kezelésére szolgáló készítményeket gyártó cég jelezte, de más vállalatok is ilyen irányú jövőképet fogalmaztak meg. Az általuk elszenvedett bevétel-, illetve nyereségcsökkenés mértéke e pillanatban nem jósolható meg. A kormány viszont egyértelműen elszánta magát arra, hogy „letöri” azokat a magasnak nevezett gyógyszerárakat, amelyekről független elemzők azt mondják, még mindig pár százalékkal „alulmúlják” az európai uniós átlagot. Ismeretes, alig több mint egy hónapja derült ki, hogy az egészségbiztosító időarányos becslése szerint az állami gyógyszerkassza 40 milliárd forinttal lépheti túl a költségvetésben tervezett mértéket. Ez nagyjából azonos - pár milliárd forinttal kevesebb -, mint az a forrástöbblet, amelyet 2003-ban a kormány „pótolt bele” az említett kasszába. Az egészségügyi szaktárca és a gyártók véleménye több éve merőben eltér egymástól abban, hogy a cégek reklámtevékenysége vagy a „valós” lakossági igények miatt növekszik folyamatosan a hazai gyógyszerfogyasztás, vagyis bizonyul kevésnek a gyógyszerbüdzsében erre szánt állami forrás. Népszava Csillag Istvánt a közértben kevesebben szólítják meg Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter személyiségi jogi pert indított a Népszava ellen. Bár a kifogásolt cikket lapunk helyreigazította, mégis perel. Lapunk tavaly áprilisban cikket közölt egy Arc Air elnevezésű légitársaságról és az érdekében lobbizó vállalkozásról. Egyes lapinformációk alapján tévesen hírbe hoztuk az Arc Investment nevű lobbicéggel Csillag István Arc- Invest nevű tanácsadó társaságát. Az erről közölt cikket a miniszter kérésére helyreigazítottuk, és egyben megkövettük az Investment vezetőjét is. A tárcavezető ettől függetlenül személyiségi jogi pert indított lapunk ellen, és félmillió forint nem vagyoni kár megfizetését is kérte. Csillag a per első, e hét keddi tárgyalásán vallomást tett, amelyben többek között úgy nyilatkozott: több kellemetlenség érte a cikk megjelenése után, a korábbiaktól eltérően például már kevesebben szólították meg a helyi közértben, ahova rendszeresen jár. Csillag azt is kijelentette, hogy számos légügyi hatósági megbeszélést kellett elhalasztani a cikk megjelenését követően, mert a miniszternek magyarázkodnia kellett. A tárgyalóteremben megjelent Tóth Kamilla azonban Csillag kabinetfőnökeként ezt cáfolta, mondván, ilyen esetekről ő nem tud. A Népszabadság tegnapi összesítése alapján kiderült, hogy Csillag István az érvényes vagyonbevallása szerint részvényes a Mókus Őrs Rt.-ben és tulajdonában van a már említett Arc Invest Kft. hetvennyolc százaléka. Csillag István, mielőtt elfoglalta volna a miniszteri bársonyszéket, a Heti Válasz című lap kérdésére akkor „elkerülhetetlennek” nevezte, hogy feladja üzletrészét az Arc Investben. A miniszter a per során kijelentette, hogy a cég pont a hasonló kellemetlenségek elkerülése miatt szünetelteti tevékenységét, sem bevételei, sem kiadásai nincsenek. Azt azonban, hogy jelenleg is társtulajdonos, nem cáfolta. A tárgyalást október 19.-re elnapolták. Salay Tamás Lajos