Népszava, 2004. május (132. évfolyam, 102–125. sz.)
2004-05-28 / 124. szám
6 Aki dudás akar lenni Régi dudákat és dudásokat mutat be a Néprajzi Múzeum ma délután 15 órakor nyíló, Aki dudás akar lenni... című kiállítása (Bp. V., Kossuth Lajos tér 12.). Megnyitóbeszédet mond Hollós Máté, dudazenét játszik többek között Pál István, Gadányi Pál és a Magyar Dudazenekar. (Népszava) Éliás Tibor Kálmán Imre-díjas Éliás Tibor operaénekes kapja idén a siófokiak Kálmán Imre-díját. A Kálmán Imre-díjat szombaton a siófokiak pünkösdi ünnepségsorozata keretében veheti át a kitüntetett énekes, aki egyben a lemezkiadó kisvállalkozás tulajdonosa. A nagy zeneszerző szülővárosának önkormányzata és a siófoki Kálmán Imre Múzeum által alapított díjat évente egy, az operett műfajban kiemelkedőt alkotó személyiségnek ítéli oda a szakmai bizottság. Az eddigi díjazottak között szerepel Németh Marika, Latabár Kálmán, Rátonyi Róbert, Szinetár Miklós vagy éppen az operettkirály, Kálmán Imre leánya, Kálmán Yvon is. (MTI) Rákóczi-konferencia Vácon A váci Katona Lajos Városi Könyvtár, a Pest Megyei Levéltár váci osztálya, valamint a váci Tragor Ignác Múzeum május 28-án 10 órától egynapos Rákóczi-konferenciát rendez a múzeum épületében (Vác, Zrínyi u. 41/a.), ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak. A hadtörténeti és történelmi előadásokban többek között szó lesz a Rákóczi-szabadságharc katonaságáról, Pest megye lakosságának és birtokviszonyainak alakulásáról a törökkor utáni időkben, valamint a közelebbi helyszín, a Dunakanyar környékének szerepéről a szabadságharcban. (Népszava) Miért ölték meg Marie-Therese-t? A Thália Színház Új Stúdiójában a hét végén (május 30-án és 31-én) kerül színre a Miért ölték meg Marie-Therese-t? című előadás. A főbb szerepeket Kováts Adél, Lengyel Ferenc és Molnár Erika játssza, rendező: Galgóczy Judit. (Népszava) Hegyvidéki vendéglátás Ezzel a címmel jelentette meg legújabb könyvét Müllner Jenő, a Hegyvidék nevű, XII. kerületi újság főszerkesztője, aki sokat barangolt az árnyas kerthelységek kockás abrosszal letakart vendégváró asztalai között, a kiskocsmák, kisvendéglők hangulatos labirintusában. Városmajor, Zugliget, Svábhegy, Normafa - évszázadok óta a természet lágy ölén a hangulatos kertvendéglők sokaságának helyszíne. Két jó nevű szakács, Magyar Elek és Csáki Sándor legnépszerűbb ételreceptjeinek közreadásával tudhatja meg az olvasó, mi volt a jó, az ízletes falat régebben az asztalon. (Népszava) TÉVÉNÉZŐ ★ ★ ★ Sztár születhetett volna ! 1 A csoda tudja, vajon miért nem lett ***** feljött sztár Matthew McCona- Klwffllughey a Ha ölni kell című film után, amelyet most a Viasat3 tűzött főidőben műsorára? A tapasztalt rókának számító hollywoodi nagymester, Joel Schumacher valódi sztárcsináló szerepet osztott a fiatal szőke színészre. A magas, karcsú, jóvágású, kifejező tekintetű McConaughey végigjátszhatta egy váratlanul drámai kérdés elé került ügyvéd középosztálybeli figurájának minden jellegzetes helyzetét. A nekilendülést, a kételyt, az elbizonytalanodást, a félelmet, a dühöt, az önvádat, a gyengéd érzelmeket és bátor kiállást. Ráadásul Sandra Bullock, Samuel L. Jackson, Kevin Spacey és Donald Sutherland társaságában. Pazar szereposztásban igen derekasan állta a szerep kihívásait. McConaughey-t mégsem kapták fel, nem lett belőle kalandok és akciók körülfényezett hőse. Egy gyilkos néger apát védő ügyvéd szerepe volt tán túl súlyos hozzá... A néző hálás emlékezete azonban őrzi emberséges szerepformálását az elkötelezetten rasszizmusellenes 1996-os filmben. Az amerikai Délen játszódó történet a napjainkban is pusztító rasszista gyűlöletet erőteljes képekben idézi fel, középpontjában egy néger kislány megerőszakolását követő elszabadult indulatokkal s egy izgalmas perrel. B. É. KULTÚRA 2004. MÁJUS 28., PÉNTEK NÉPSZAVA Szenzációs kincsek is előkerülhetnek a Vár felújítása során Múzeum lesz Táncsics és Kossuth börtöne A budai Vár nyolc évre tervezett, három ütemben megvalósuló, nagyarányú rekonstrukciós tervéről nemrégiben lapunk is hírt adott. A rekonstrukció keretében végre megnyílhat a nagyközönség előtt Táncsics és Kossuth egykori börtöne, ahol a tervek szerint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetét bemutató múzeum nyílik. Új, hatalmas múzeumi csarnok épül a Szent György tér beépítetlen részére is, mely a magyar államiság nemzetközi kapcsolatait bemutató tárlatoknak ad majd helyet. Államiságunk egyik legfontosabb szimbóluma és hazánk legnagyobb kulturális központja, a budai Vár az elmúlt években gyakran vált politikai kampánytémává, ám a mostani tervet nem a politika kényszeríttette ki, ellenkezőleg, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban évek óta folyó tudományos tervek kaptak zöld utat Medgyessy Péter bejelentésével. Az első ütem 2004—2006-ig tartó szakaszban megkezdődik az egykori Honvéd Főparancsnokság máig romos, Szent György téri épületének felújítása és továbbépítése. Szintén az első ütemben kerül sor a Mátyástemplom évek óta védőkerítéssel övezett, életveszélyessé vált homlokzatának felújítására és az Országház utca 30. alatti - az MTA Történettudományi Intézetének helyt adó - régi országgyűlés, illetve a Táncsics Mihály utcai egykori börtönépületnek a felújítása. A 2006-2010-ig tartó második ütemben a rekonstrukció kiterjedne a polgárvárosra is, ekkor újulna meg a Várkert. Az utolsó, 2012-ig tartó harmadik ütemben pedig a Várkert-bazár felújítása is befejeződne. A palotanegyed a középkor során az uralkodói reprezentációt és az államigazgatást szolgálta. A török uralom elmúltával a Habsburg uralkodók nem költöztek Budára, így a helyreállítás lassan haladt, az épületek pompája is jócskán elmaradt a Zsigmond- vagy Mátyás-koritól. A budai Vár a második világháború során rendkívül súlyos károkat szenvedett, hosszú évekig romhalmazzá lett, a hetvenes években befejeződött a palota, a nyolcvanas évek közepére pedig a polgárváros felújítása. Mára azonban - ahogyan Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke fogalmazott - kissé megkopott a budai Vár. Mint lapunk is beszámolt róla a Mátyás-templom felújítását a plébánia szeretné összekötni a templom bővítésével is. Ám Varga Kálmán szerint ez csak akkor válna lehetségessé, ha a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma mellett a katolikus egyház is tudná anyagilag támogatni az építkezést. A Táncsics Mihály utcai épület egy része a hatvanas években került amerikai tulajdonba, háborús jóvátételként. Az épületben található lőporraktárban raboskodott Táncsics Mihály és Kossuth Lajos is. Szekér György, a KÖH tudományos igazgatóságának kutatója a Népszavának elmondta: a történészek egy része úgy látja, hogy éppen itt állt az Árpád-kori vagy Anjou-kori királyi központ. A kívülről barokk, klasszicista jegyeket mutató épület falkutatásai során akár be is igazolódhat a történészek sejtése, de a felújítás során elvégzendő ásatások minden bizonnyal árnyalni fogják történelmi tudásunkat. Szekér György felhívta a figyelmet, hogy a munkálatokkal egyidejűleg megkezdődő régészeti feltárásokkor a hetvenes évek Zsigmond-kori szoborleletéhez hasonló szenzációs kincsek is előkerülhetnek, hiszen az akkori ásatások nem fejeződtek be, csupán abbamaradtak. Varga Kálmán elmondása szerint már 2001-ben megkezdődtek a tárgyalások az Egyesült Államokkal, több csereingatlan felvetődött, ám a tárgyalások a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után megakadtak. A fokozott terrorfenyegetéssel kapcsolatban megváltoztak az USA külföldi épületeinek biztonsági előírásai. A Táncsics Mihály úti épület tehát a magyar államiság fontos szimbóluma lehetne, s Varga Kálmán elmondta, szó van róla, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékmúzeuma kapna helyet a falak között. A munkálatok másik nagy horderejű állomása a Szent György tér beépítése. A téren jelenleg a Sándor-palotán kívül csak a romos Honvéd Főparancsnokság épülete áll. A történeti kutatás megállapította, hogy a terület egykor a polgárvároshoz tartozott, a mai Tóth Árpád sétány folytatásaként. A XIX.-XX. század folyamán, amikor a bürokrácia és a protokoll egyre több teret igényelt, megindult a házak elbontása, ekkor épült a Telekipalota, József főherceg palotája, az 1900-as években pedig két minisztérium, az emlegetett Honvédelmi, a Vízikapunál pedig a Külügyminisztérium. Ezek az épületek részben a háborúban pusztultak el, részben nem újították őket fel mint a Honvéd Főparancsnokságot, mely kisebb károkkal úszta ugyan meg a háborút, de az azt követő évtizedekben folyamatosan visszabontották az épületet, a mai egyszintes állapotáig. A Honvéd Főparancsnokság századfordulós épületét valószínűleg nem építik vissza. A bécsi Schatzkammer mintájára a magyar államiság ezeréves múltját bemutató kiállítást terveznek az új épület falai közé, melyben elsősorban az államiság jelképei kapnának helyet. A teljes rekonstrukció 1,5-2 milliárd forintba kerülne. A Budai Várgondnokság Kht. korábban ötletpályázatot írt ki az épületre, néhány tervet meg is vásárolt. A Sándor-palotával szemközti üres teleken épülne fel egy, a magyar államiság nemzetközi kapcsolatait reprezentáló kiállítócsarnok. Hamvay Péter A volt Honvéd Főparancsnokság századfordulós épületét valószínűleg nem építik majd vissza Fotó: Népszava-archív Könyvhét feketelevessel Beárnyékolhatja a 75. ünnepi könyvhét eseményeit a Pénzügyminisztérium áfatörvény-értelmezése, mely súlyos likviditási gondokat okozhat a kiadóknak - mondta lapunknak Zentai Péter László, aki a könyvünnep eseményeiről nyilatkozott. A 75. ünnepi könyvhét új központi budapesti helyszínén, a Bazilika előtti Szent István téren 124 pavilonban 191 kiadó ajánlja majd az olvasnivalókat június 3. és 7. között - mondta Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. A hivatalos könyvheti katalógusban 351 újdonság kapott helyet. A Szép magyar könyv 2003. évi versenyének díjkiosztó ünnepségét az Aranytíz Művelődési Központban rendezik meg a nyitónapon. A jubileumi könyvhét rendezvényeihez ünnepi koncert is társul, amelynek június 4-én a Szent István-bazilika lesz a helyszíne. A gyermekkönyvnapok program ezúttal szervesen kapcsolódik a könyvhéthez, az eseményt a Vörösmarty téren tartják, ahol 20 pavilonban 29 cég kötetei sorakoznak majd. Zentai szerint az idei könyvhét legörvendetesebb eseménye, hogy ismét megjelennek az ismertebb és a mostanában kicsit elfeledettebb magyar klasszikusok életműsorozatai. Nagy László, Karinthy Ferenc mellett tucatnyi szerző összegyűjtött munkái látnak ismét napvilágot. Zentai Péter László, a MKKE igazgatója a Népszava kérdésére elmondta, a Pénzügyminisztérium állásfoglalása szerint a nyomdáknak 25 százalékos áfával kell kiszámlázni a kiadók számára a könyveket, holott január 1-je óta a könyv áfája 5 százalékra módosult. A különbözet ugyan visszaigényelhető, de egy ilyen tőkehiányos ágazatban, mint a könyvkiadás, súlyos likviditási gondokat okoz — hangsúlyozta az igazgató. A minisztériumi állásfoglalás nem csak a könyvkiadást, hanem a nyomdaipart is nehéz helyzetbe hozza, és semmivé teszi az utóbbi évek legnagyobb eredményét, a könyvet terhelő áfa 12-ről 5 százalékra történt csökkentését. A hazai nyomdaipar ugyanis versenyképtelen lesz a külföldi bérmunkával szemben, hiszen azt nem terheli a magyar forgalmi adó. Népszava-információ Zentai Péter László szerint a könyvhét egyik legörvendetesebb eseménye a népszerű szerzők életműsorozatainak megjelenése lesz Fotó: Isza Ferenc A HÉT FILMJE ★ ★ ★ ★ Halál és szerelem játéka Tavaly a velencei fesztiválon megdicsőült a 21 gramm című film főszereplőhármasa. Sean Penn-né lett a legjobb színész díja. Jellemző, hogy az Oscarra nem ezért jelölték, hanem a Titokzatos folyóért, szerencséjére. Azért megkapta, ezért a szívátültetésre váró, haldokló professzorfiguráért nem biztos, hogy megkapta volna. Túl nyersen nyúl az érzelmek mélyére, nem hagy egérutat a halálközeli szenvedély szomorúságától riadtan visszahőkölő nézőnek. Naomi Watts és Benicio del Toro a közönségtől kapta meg Velencében a legjobb alakításért járó elismerést, ráadásul őket még Oscarra is jelölték. Watts megfoghatatlan tünemény, a hús-vér realitás illuzionistája. Jótündér és végzetangyal egy szolid háztartásbeli családanya képében. Del Toro exfegyence a fény felé törő sötétség, ösztön és hit rabja, esendő és kétségbeesett bűnös. Mindhárman az őszinte átlényegülés iskolapéldái ebben a furcsa hatású filmben. A Korcs szerelmek című első filmjével rendkívül nagy sikerrel induló mexikói rendező, Alejandro González Inárrituezt, a második filmjét, már Amerikában forgatta, bár a film színhelyei valójában a világ bármely részén lehetnének. Nem amerikai, nem mexikói, hanem emberi a történet. A címben jelzett 21 gramm, ha igaz, a lélek súlya; ennyivel lesz állítólag könnyebb a test a halál pillanatában. Ez a 21 grammnyi valami Inárritu hőseinek végzetesen összefutó történetében valóságos atomreaktorként működik. Hihetetlen erejű, robbanásig feszült érzelmeket, indulati energiákat termel ki magából, és ez olyan intenzíven jelenik meg a színészi játékban, az előttünk sorjázó képeken, hogy ellenállhatatlanul magával sodor. Szíven üt, mellbe vág, főbe kólint, megráz. Inárritu ehhez a hatáshoz első filmjének kirobbanó elismeréssel honorált elbeszélő módszerét és a Stephen Mirrione nevű zseniális vágót használja. Az egymástól teljesen független, ám egy tragikus baleset következtében egymástól végzetes függőségbe kerülő három hősének történetét felszabdalja. Mondhatni érzelmi szilánkokra szedi szét, majd hol hátra, hol előre ugorva, az idősíkokon bármiféle fix viszonyítási pont nélkül szabadon átnyúlva rakja össze részleteiből a filmet. Nyugtalanító az élmény. A néző hol többet tud a hősökről, mint amennyit ők maguk tudnak, hol lemarad mögöttük, miközben a felfokozott érzelmi következményeknek szemtanúja. A 21 gramm az élet igenléséről szól. Inárritu filmje olyan közel megy a halálhoz, olyan intenzíven hatja át hőseinek napjait a halál közelsége, az elmúlás kikerülhetetlensége, hogy attól a legapróbb belső rezdülés is a földrengés erejével tör felszínre. A szerelem, a hűség, a szenvedély, a bűnbánat s maga a bűn is ettől kap új, mély jelentést. A film utolsó harmada körül valahogy megtörik a varázslat. Kiürül talán az őszinteség a választott formából, ráadásul érzelgős sajnálkozás tölti ki az űrt, épp akkor, amikor a halál misztériumába kívánna beavatni minket a zárójelenet. Mielőtt vége lett volna, addigra az a bizonyos 21 gramm elszállt a filmből is. Bársony Éva