Népszava, 2004. május (132. évfolyam, 102–125. sz.)

2004-05-28 / 124. szám

6 KULTÚRA 2004. MÁJUS 28., PÉNTEK NÉPSZAVA Aki dudás akar lenni Régi dudákat és dudásokat mutat be a Néprajzi Múzeum ma délután 15 órakor nyíló, Aki du­dás akar lenni... című kiállítása (Bp. V., Kos­suth Lajos tér 12.). Megnyitóbeszédet mond Hollós Máté, dudazenét játszik többek között Pál István, Gadányi Pál és a Magyar Dudaze­nekar. (Népszava) Éliás Tibor Kálmán Imre-díjas Éliás Tibor operaénekes kapja idén a siófokiak Kálmán Imre-díját. A Kálmán Imre-díjat szom­baton a siófokiak pünkösdi ünnepségsorozata keretében veheti át a kitüntetett énekes, aki egyben a lemezkiadó kisvállalkozás tulajdono­sa. A nagy zeneszerző szülővárosának önkor­mányzata és a siófoki Kálmán Imre Múzeum által alapított díjat évente egy, az operett mű­fajban kiemelkedőt alkotó személyiségnek ítéli oda a szakmai bizottság. Az eddigi díjazottak között szerepel Németh Marika, Latabár Kál­mán, Rátonyi Róbert, Szinetár Miklós vagy ép­pen az operettkirály, Kálmán Imre leánya, Kál­mán Yvon is. (MTI) Rákóczi-konferencia Vácon A váci Katona Lajos Városi Könyvtár, a Pest Megyei Levéltár váci osztálya, valamint a váci Tragor Ignác Múzeum május 28-án 10 órától egynapos Rákóczi-konferenciát rendez a mú­zeum épületében (Vác, Zrínyi u. 41/a.), ahová minden érdeklődőt szeretettel várnak. A hadtör­téneti és történelmi előadásokban többek között szó lesz a Rákóczi-szabadságharc katonaságáról, Pest megye lakosságának és birtokviszonyainak alakulásáról a törökkor utáni időkben, valamint a közelebbi helyszín, a Dunakanyar környékének szerepéről a szabadságharcban. (Népszava) Miért ölték meg Marie-Therese-t? A Thália Színház Új Stúdiójában a hét végén (május 30-án és 31-én) kerül színre a Miért öl­ték meg Marie-Therese-t? című előadás. A főbb szerepeket Kováts Adél, Lengyel Fe­renc és Molnár Erika játssza, rendező: Gal- góczy Judit. (Népszava) Hegyvidéki vendéglátás Ezzel a címmel jelentette meg legújabb köny­vét Müllner Jenő, a Hegyvidék nevű, XII. ke­rületi újság főszerkesztője, aki sokat barangolt az árnyas kerthelységek kockás abrosszal leta­kart vendégváró asztalai között, a kiskocsmák, kisvendéglők hangulatos labirintusában. Vá­rosmajor, Zugliget, Svábhegy, Normafa - év­századok Óta a természet lágy ölén a hangula­tos kertvendéglők sokaságának helyszíne. Két jó nevű szakács, Magyar Elek és Csáki Sándor legnépszerűbb ételreceptjeinek közreadásával tudhatja meg az olvasó: mi volt a jó, az ízletes falat régebben az asztalon. (Népszava) TÉVÉNÉZŐ ★ ★ ★ Sztár születhetett volna r 1 A csoda tudja, vajon miért nem lett ***** feljött sztár Matthew McCona- KKwfflil ughey a Ha ölni kell címűfilm után, amelyet most a Viasat3 tűzött főidőben műso­rára? A tapasztalt rókának számító hollywoodi nagymester, Joel Schumacher valódi sztárcsináló szerepet osztott a fiatal szőke színészre. A ma­gas, karcsú, jóvágású, kifejező tekintetű McCo- naughey végigjátszhatta egy váratlanul drámai kérdés elé került ügyvéd középosztálybeli figurá­jának minden jellegzetes helyzetét. A nekilendü­lést, a kételyt, az elbizonytalanodást, a félelmet, a dühöt, az önvádat, a gyengéd érzelmeket és bá­tor kiállást. Ráadásul Sandra Bullock, Sámuel L. Jackson, Kevin Spacey és Donald Sutherland társaságában. Pazar szereposztásban igen dere­kasan állta a szerep kihívásait. McConaughey-t mégsem kapták fel, nem lett belőle kalandok és akciók körülfényezett hőse. Egy gyilkos néger apát védő ügyvéd szerepe volt tán túl súlyos hoz­zá... A néző hálás emlékezete azonban őrzi em­berséges szerepformálását az elkötelezetten rasszizmusellenes 1996-os filmben. Az amerikai Délen játszódó történet a napjainkban is pusztító rasszista gyűlöletet erőteljes„ képekben idézi fel, középpontjában egy néger kislány megerőszako­lását követő elszabadult indulatokkal s egy izgal­mas perrel. B. É. Szenzációs kincsek is előkerülhetnek a Vár felújítása során Múzeum lesz Táncsics és Kossuth börtöne A budai Vár nyolc évre tervezett, há­rom ütemben megvalósuló, nagy­arányú rekonstrukciós tervéről nem­régiben lapunk is hírt adott. A re­konstrukció keretében végre meg­nyílhat a nagyközönség előtt Tán­csics és Kossuth egykori börtöne, ahol a tervek szerint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc törté­netét bemutató múzeum nyílik. Új, hatalmas múzeumi csarnok épül a Szent György tér beépítetlen részé­re is, mely a magyar államiság nem­zetközi kapcsolatait bemutató tárla­toknak ad majd helyet. Államiságunk egyik legfontosabb szimbóluma és hazánk legnagyobb kulturális központja, a budai Vár az elmúlt években gyakran vált politikai kampánytémává, ám a mostani tervet nem a politika kényszeríttette ki, el­lenkezőleg, a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatalban évek óta folyó tu­dományos tervek kaptak zöld utat Medgyessy Péter bejelentésével. Az első ütem 2004—2006-ig tartó sza­kaszban megkezdődik az egykori Honvéd Főparancsnokság máig ro­mos, Szent György téri épületének felújítása és továbbépítése. Szintén az első ütemben kerül sor a Mátyás­templom évek óta védőkerítéssel övezett, életveszélyessé vált homlok­zatának felújítására és az Országház utca 30. alatti - az MTA Történettu­dományi Intézetének helyt adó - régi országgyűlés, illetve a Táncsics Mi­hály utcai egykori börtönépületnek a felújítása. A 2006-2010-ig tartó má­sodik ütemben a rekonstrukció kiter­jedne a polgárvárosra is, ekkor újulna meg a Várkert. Az utolsó, 2012-ig tartó harmadik ütemben pedig a Vár- kert-bazár felújítása is befejeződne. A palotanegyed a középkor során az uralkodói reprezentációt és az ál­lamigazgatást szolgálta. A török ura­lom elmúltával a Habsburg uralko­dók nem költöztek Budára, így a helyreállítás lassan haladt, az épüle­tek pompája is jócskán elmaradt a Zsigmond- vagy Mátyás-koritól. A budai Vár a második világháború so­rán rendkívül súlyos károkat szenve­dett, hosszú évekig romhalmazzá lett, a hetvenes években befejeződött a palota, a nyolcvanas évek közepére pedig a polgárváros felújítása. Mára azonban - ahogyan Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal A volt Honvéd Főparancsnokság századfordulós épületét valószínűleg nem építik majd vissza elnöke fogalmazott - kissé megko­pott a budai Vár. Mint lapunk is beszámolt róla a Mátyás-templom felújítását a plébá­nia szeremé összekötni a templom bővítésével is. Ám Varga Kálmán szerint ez csak akkor válna lehetsé­gessé, ha a Magyar Kulturális Örök­ség Minisztériuma mellett a katolikus egyház is tudná anyagilag támogatni az építkezést. A Táncsics Mihály utcai épület egy része a hatvanas években került ame­rikai tulajdonba, háborús jóvátétel­ként. Az épületben található lőporrak­tárban raboskodott Táncsics Mihály és Kossuth Lajos is. Szekér György, a KÖH tudományos igazgatóságának kutatója a Népszavának elmondta: a történészek egy része úgy látja, hogy éppen itt állt az Árpád-kori vagy An- jou-kori királyi központ. A kívülről barokk, klasszicista jegyeket mutató épület falkutatásai során akár be is igazolódhat a történészek sejtése, de a felújítás során elvégzendő ásatások minden bizonnyal árnyalni fogják tör­ténelmi tudásunkat. Szekér György felhívta a figyelmet, hogy a munkála­tokkal egyidejűleg megkezdődő régé­szeti feltárásokkor a hetvenes évek Zsigmond-kori szoborleletéhez ha­sonló szenzációs kincsek is előkerül­hetnek, hiszen az akkori ásatások nem fejeződtek be, csupán abbamaradtak. Varga Kálmán elmondása szerint már 2001-ben megkezdődtek a tárgyalá­sok az Egyesült Államokkal, több csereingatlan felvetődött, ám a tár­gyalások a 2001. szeptember 11-i ter­rortámadás után megakadtak. A foko­zott terrorfenyegetéssel kapcsolatban megváltoztak az USA külföldi épü­leteinek biztonsági előírásai. A Tán­csics Mihály úti épület tehát a magyar államiság fontos szimbóluma lehetne, s Varga Kálmán elmondta, szó van ró­la, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékmúzeuma kapna helyet a falak között. Á munkálatok másik nagy hordere­jű állomása a Szent György tér beépí­tése. A téren jelenleg a Sándor-palo­tán kívül csak a romos Honvéd Fő­parancsnokság épülete áll. A történeti kutatás megállapította, hogy a terület egykor a polgárvároshoz tartozott, a mai Tóth Árpád sétány folytatása­ként. A XIX.-XX. század folyamán, amikor a bürokrácia és a protokoll Fotó: Népszava-archív egyre több teret igényelt, megindult a házak elbontása, ekkor épült a Teleki­palota, József főherceg palotája, az 1900-as években pedig két miniszté­rium, az emlegetett Honvédelmi, a Vízikapunál pedig a Külügyminiszté­rium. Ézek az épületek részben a há­borúban pusztultak el, részben nem újították őket fel - mint a Honvéd Fő­parancsnokságot, mely kisebb károk­kal úszta ugyan meg a háborút, de az azt követő évtizedekben folyamato­san visszabontották az épületet, a mai egyszintes állapotáig. A Honvéd Fő­parancsnokság századfordulós épüle­tét valószínűleg nem építik vissza. A bécsi Schatzkammer mintájára a ma­gyar államiság ezeréves múltját be­mutató kiállítást terveznek az új épü­let falai közé, melyben elsősorban az államiság jelképei kapnának helyet. A teljes rekonstrukció 1,5-2 milliárd fo­rintba kerülne. A Budai Várgondnok­ság Kht. korábban ötletpályázatot írt ki az épületre, néhány tervet meg is vásárolt. A Sándor-palotával szem­közti üres teleden épülne fel egy, a magyar államiság nemzetközi kap­csolatait reprezentáló kiállítócsamok. Hamvay Péter Könyvhét feketelevessel Beárnyékolhatja a 75. ünnepi könyv­hét eseményeit a Pénzügyminiszté­rium áfatörvény-értelmezése, mely súlyos likviditási gondokat okozhat a kiadóknak - mondta lapunknak Zentai Péter László, aki a könyvün­nep eseményeiről nyilatkozott. A 75. ünnepi könyvhét új központi budapesti helyszínén, a Bazilika előtti Szent István téren 124 pavi­lonban 191 kiadó ajánlja majd az ol­vasnivalókat június 3. és 7. között - mondta Zentai Péter László, a Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülésének (MKKE) igazga­tója. A hivatalos könyvheti kataló­gusban 351 újdonság kapott helyet. A Szép magyar könyv 2003. évi ver­senyének díjkiosztó ünnepségét az Aranytíz Művelődési Központban rendezik meg a nyitónapon. A jubi­leumi könyvhét rendezvényeihez ünnepi koncert is társul, amelynek június 4-én a Szent István-bazili­ka lesz a helyszíne. A gyermek- könyvnapok program ezúttal szerve­sen kapcsolódik a könyvhéthez, az eseményt a Vörösmarty téren tart­ják, ahol 20 pavilonban 29 cég köte­tei sorakoznak majd. Zentai szerint az idei könyvhét legörvendetesebb eseménye, hogy ismét megjelennek az ismertebb és a mostanában kicsit elfeledettebb magyar klasszikusok életműsorozatai. Nagy László, Kar­inthy Ferenc mellett tucatnyi szerző összegyűjtött munkái látnak ismét napvilágot. Zentai Péter László, a MKKE igaz­gatója a Népszava kérdésére elmond­ta, a Pénzügyminisztérium állásfog­lalása szerint a nyomdáknak 25 szá­Zental Péter László szerint a könyvhét egyik legörvendetesebb eseménye a nép­szerű szerzők életműsorozatalnak megje­lenése lesz Fotó: Isza Ferenc zalékos áfával kell kiszámlázni a ki­adók számára a könyveket, holott ja­nuár 1-je óta a könyv áfája 5 száza­lékra módosult. A különbözet ugyan visszaigényelhető, de egy ilyen tőke­hiányos ágazatban, mint a könyvki­adás, súlyos likviditási gondokat okoz — hangsúlyozta az igazgató. A minisztériumi állásfoglalás nem csak a könyvkiadást, hanem a nyomda­ipart is nehéz helyzetbe hozza, és semmivé teszi az utóbbi évek legna­gyobb eredményét, a könyvet terhelő áfa 12-ről 5 százalékra történt csök­kentését. A hazai nyomdaipar ugyan­is versenyképtelen lesz a külföldi bérmunkával szemben, hiszen azt nem terheli a magyar forgalmi adó. Népszava-információ A HÉT FILMJE ★ ★ ★ ★ Halál és szerelem játéka Tavaly a velencei fesztiválon megdi- csőült a 21 gramm című film főszerep- lőhármasá. Sean Penn-né lett a legjobb színész díja. Jellemző, hogy az Oscar- ra nem ezért jelölték, hanem a Titokza­tos folyóért, szerencséjére. Azért meg­kapta, ezért a szívátültetésre váró, hal­dokló professzorfiguráért nem biztos, hogy megkapta volna. Túl nyersen nyúl az érzelmek mélyére, nem hagy egérutat a halálközeli szenvedély szo­morúságától riadtan visszahőkölő né­zőnek. Naomi Watts és Benicio del To­ro a közönségtől kapta meg Velencé­ben a legjobb alakításért járó elisme­rést, ráadásul őket még Oscarra is je­lölték. Watts megfoghatatlan tüne­mény, a hús-vér realitás illuzionistája. Jótündér és végzetangyal egy szolid háztartásbeli családanya képében. Del Toro exfegyence a fény felé törő sötét­ség, ösztön és hit rabja, esendő és kétségbeesett bűnös. Mindhárman az őszinte átlényegülés iskolapéldái eb­ben a furcsa hatású filmben. A Korcs szerelmek című első film­jével rendkívül nagy sikerrel induló mexikói rendező, Alejandro González Inárritu ezt, a második filmjét, már Amerikában forgatta, bár a film szín­helyei valójában a világ bármely ré­szén lehetnének. Nem amerikai, nem mexikói, hanem emberi a történet. A címben jelzett 21 gramm, ha igaz, a lélek súlya; ennyivel lesz állítólag könnyebb a test a halál pillanatában. Ez a 21 grammnyi valami Inárritu hő­seinek végzetesen összefutó történe­tében valóságos atomreaktorként mű­ködik. Hihetetlen erejű, robbanásig feszült érzelmeket, indulati energiá­kat termel ki magából, és ez olyan in­tenzíven jelenik meg a színészi játék­ban, az előttünk sorjázó képeken, hogy ellenállhatatlanul magával so­dor. Szíven üt, mellbe vág, főbe kó- lint, megráz. Inárritu ehhez a hatáshoz első film­jének kirobbanó elismeréssel honorált elbeszélő módszerét és a Stephen Mir- rione nevű zseniális vágót használja. Az egymástól teljesen független, ám egy tragikus baleset következtében egymástól végzetes függőségbe kerülő három hősének történetét felszabdalja. Mondhatni érzelmi szilánkokra szedi szét, majd hol hátra, hol előre ugorva, az idősíkokon bármiféle fix viszonyí­tási pont nélkül szabadon átnyúlva rakja össze részleteiből a filmet. Nyug­talanító az élmény. A néző hol többet tud a hősökről, mint amennyit ők ma­guk tudnak, hol lemarad mögöttük, miközben a felfokozott érzelmi követ­kezményeknek szemtanúja. A 21 gramm az élet igenléséről szól. Inárritu filmje olyan közel megy a ha­lálhoz, olyan intenzíven hatja át hősei­nek napjait a halál közelsége, az elmú­lás kikerülhetetlensége, hogy attól a legapróbb belső rezdülés is a földren­gés erejével tör felszínre. A szerelem, a hűség, a szenvedély, a bűnbánat s ma­ga a bűn is ettől kap új, mély jelentést. A film utolsó harmada körül vala­hogy megtörik a varázslat. Kiürül talán az őszinteség a választott formából, rá­adásul érzelgős sajnálkozás tölti ki az űrt, épp akkor, amikor a halál miszté­riumába kívánna beavatni minket a zá­rójelenet. Mielőtt vége lett volna, ad­digra az a bizonyos 21 gramm elszállt a filmből is. Bársony Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék