Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)

2004-06-08 / 132. szám

NÉPSZAVA 2004. JÚNIUS 8., KEDD BELFÖLD A Fidesz bekiabálásaival zavarta meg Kovács László felszólalását Kampánycsata a rendkívüli ülésen Kampány, közbekiabálások, a szoká­sosnál is hangosabb tetszésnyilvání­tások - mindez az egyébként az uni­ós kampány miatt szünetet tartó, de rendkívüli tárgyalásra összehívott Or­szággyűlés ülésén történt. A zűrza­varban rendet tenni próbáló házel­nök, miután rendre utasította a han­­goskodókat, időkeret túllépése miatt kikapcsolta Kovács László külügymi­niszter mikrofonját. Az Országgyűlés az uniós választásig a kampány miatt tartott volna szüne­tet, a tegnapi rendkívüli ülésen azon­ban mindkét oldal kampányolt. Dávid Ibolya (MDF) pártja kam­pánytémájáról, a korrupció elleni küzdelemről beszélt. Szerinte súlyos visszaélések történtek például az út­építéseknél. Elmondta, hogy az MDF szeretné, ha büntethető lenne a tisz­tességtelen piacszerzés. Kuncze Gá­bor pedig az SZDSZ választási kulcs­szavát, az adócsökkentést hozta szó­ba. Répássy Róbert (Fidesz) interpel­lációjában ismét Medgyessy Péter fia cégének ügyéről beszélt igazmondás­ra szólítva fel a kormányfőt. Veress János politikai államtitkár erre ugyanazt válaszolta, mint korábban: nem ők, hanem a Fidesz hazudik. — Hány hazugság ér meg önöknek egy arcpírt? - kérdezte Répássytól. A kampánycsata csúcspontja a kül­ügyminiszter és a Fidesz frakcióveze­tőjének vitája volt. Áder János azt állí­totta, hogy a szocialisták fizetett hirde­téseikben sok millió forintot költöttek arra, hogy hazugságokkal vádolják a Fideszt. Az ellenzéki képviselő egyben a kormányt vádolta hazugsággal a gáz- és gyógyszerár, a tiszai árvízvédelem­mel kapcsolatos ígéretek, valamint a huszonhárommillió román munkavál­lalóval való „riogatás” kapcsán. Áder közölte: az MSZP elnöke a vá­­daskodók élére állt, az a Kovács Lász­ló, akinek nem is egy, hanem kettő papírja van arról, hogy hazudott. Áder Kuncze Gáborhoz is szólt, mondván: ha a szabad demokrata frakcióvezető kommunista programnak tartja a Fi­desz nemzeti petícióját, akkor vajon szintén kommunista programnak tart­­ja-e Medgyessy Péter kormányának programját is, amely jóval több ígére­tet tartalmaz? (Kuncze erre azt kiabál­ta Ádernek, hogy nagy a verseny.) Kovács László kérdéssel válaszolt: „Ki hazudik? Röviden: ön. A hosszabb válasz, hogy önök.” Az MSZP elnöke cáfolta, hogy huszonhárommillió ro­mán munkavállalóval riogattak volna. Mint mondta, „soha nem gondoltunk a csecsemőkre”. A külügyminiszter a gázárral kapcsolatban azt mondta: a Fidesz 2002-ben először negyven-, majd ötvenszázalékos emeléssel fe­nyegetett. Hangsúlyozta: ehhez képest jóval a kormányváltás után és nem az említett mértékben emelték az árakat, és akkor is kompenzáció mellett. Ko­vács a Fidesz frakcióvezetője által em­legetett „papájaival” kapcsolatban kö­zölte: a bíróság nem azt mondta, hogy hazudott, hanem azt, hogy megsértette Polt Péter legfőbb ügyész személyisé­gi jogait, és „a kettő nem ugyanaz”. Hozzátette: a Fidesznek van „saját gyártmányú papája” arról, hogy hazu­dik, és ez a nemzeti petíció. A külügyminiszter beszéde közben az ülésteremben a szokásosnál is fel­­fokozottabb volt a hangulat, a közbe­kiabálások, hangos vélemény-, tet­szés- és ellenszenv-nyilvánítások leg­alábbis erről tanúskodtak. Miközben a Fidesz a külügyminisztert akasztotta meg, a szocialista padsorokból a „Fi­­desz-kocsma” kifejezés hallatszott. A házelnök többször próbálta rend­re és csendre utasítani a képviselőket, („az üvöltözést fejezzék be”, „szé­gyelljék magukat”), ám nem járt si­kerrel. Szili Katalin végül kikapcsol­ta az időkeretét átlépő Kovács László mikrofonját, aki annak ellenére, hogy így mondandójából semmi nem hal­latszott, folytatta beszédét. A házel­nök közölte: „tragikus”, hogy a képvi­selők nem hallgatnak meg egy választ, és az Országgyűlés nevében elnézést kért Kovácstól, hogy nem tudta befe­jezni mondandóját. A. J.-P. A. Kovács László és Szájer József éles vitába keveredett tegnap, miközben kölcsönösen hazugnak minősítették egymást Befagyaszthatók a gyógyszerárak Elfogadta a parlament rendkívüli ülésén azt a módosító ja­ szavazást a tervek szerint a jövő­ hétfőn tartják, de a Fidesz jaslatot, melynek következtében a kormány legfeljebb ki­ kezdeményezte, hogy ezt még e héten egy újabb rendki­­lenc hónapra befagyaszthatja a gyógyszerek árát. A vég­­vári ülésen tegyék meg. Az MSZP ezt nem támogatja. Elfogadta az Országgyűlés tegnapi, rendkívüli ülésén azt az indítványt, amely szerint a kormány legfeljebb ki­lenc hónapra befagyaszthatja a gyógy­szerek árát, így a medicinákat a bete­gek az év végéig a márciusi árakhoz képest 85 százalékos, azaz a jelenlegi áron kaphatják meg. A költségvetési, a gazdasági és az egészségügyi bizottság közös, az ártörvény módosítását kez­deményező előterjesztéshez benyújtott módosító indítványa szerint a gyógy­szerpiac átmeneti zavarainak elhárítá­sa vagy a gyógyszerpiac egyensúlyá­nak fenntartása érdekében legfeljebb kilenc hónapra fagyaszthatja be a kor­mány egyes gyógyszerek árát. A mó­dosítás azt is meghatározza, hogy a ha­tályos szerződésekben szereplő árnál csak akkor lehet drágább a gyógyszer, ha ehhez az egészségügyi miniszter hozzájárul. Ehhez pedig az kell, hogy a gyógyszer az adott betegség kizáró­lagos kezelésére szolgáló készítmény legyen, illetve a gyártónak bizonyíta­nia kell, hogy a medicina előállításá­nak költsége magasabb a befagyasztás esetén érvényes legmagasabb árnál. Az előterjesztést a kormánypárti képviselők megszavazták, az ellenzék tartózkodott. A módosításra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság korábban alaptörvénybe ütközőnek minősítette azt a kormányrendeletet, amellyel a kabinet - a gyógyszer­­kassza védelmében - április elsejétől tizenöt százalékkal csökkentette és be­fagyasztotta a gyógyszerek termelői és fogyasztói árát. A testület június 30-ig adott haladékot arra, hogy a kormány megoldja a gyógyszerár-szabályozást. A Fidesz tegnap bejelentette: csütör­tökre újabb rendkívüli tanácskozást kezdeményeznek gyógyszerügyben, hogy akkor tartsák a végszavazást, mely a tervek szerint a jövő hétfői ren­des ülésen lenne. Rogán Antal, a Fi­desz frakcióvezető-helyettese szerint, ha a kormányoldal támogatja a Fidesz javaslatát, az azt jelenti, hogy a kabinet tényleg meg akarja oldani a gyógy­szerkérdést. Ha viszont nem - tette hozzá az ellenzéki politikus -, akkor föl kell tenni a kérdést: arra készül-e a kormány, hogy június 13. után vissza­vonja a gyógyszerárakra vonatkozó ja­vaslatot, aminek következtében ismét tizenöt százalékkal emelkednének a gyógyszerárak. Az MDF támogatja a Fidesz kezdeményezését, a szocialis­ták viszont komolytalannak tartják. Arató Judit TOVÁBBRA IS BIZONYTALAN A GYÓGYSZERÁRAK HELYZETE - mond­ta Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke annak kapcsán, hogy a parlament hétfőn tárgyalta az árak megállapításáról szóló tör­vény gyógyszerárakkal kapcsolatos módosítását. Hozzátette: ha újabb alkot­mánybírósági vizsgálatra kerül sor, nem lesz elég idő arra, hogy a Magyar Közlönyben kihirdetett hiteles árak alapján dolgozzanak a patikák július 1 -jé­­től. Szerinte a gyógyszerárak körüli bizonytalanság nagyobb mértékű gyógy­szerfelvásárlást eredményezhet. A parlament döntése után tegnap a tőzsdén gyengébben jegyezték a gyógyszergyártók papírjait. Szájer irányíthat Schmitt helyett Válaszra váró kérdések a Kulcsár-ügyben A Fidesz vezetői köreiben is megütkö­zéssel fogadták a párt európai listave­zetőjének közelmúltbeli nyilatkozatát, amely szerint Schmitt Pál nem kíván­ja irányítani az Európai Parlament (EP) fideszes képviselőit - írta a Va­sárnapi Hírek. A lap Schmitt HVG- nek adott interjújára hivatkozott, amelyben a Fidesz alelnöke arra a kér­désre válaszolt, hogy „Ki fogja irányí­tani a fideszes EP-képviselőket: ön, a néppárti frakcióvezetés vagy a buda­pesti pártközpont?”. Schmitt úgy nyi­latkozott: „Nagyon remélem, hogy nem én, mert talán az összes megvá­lasztásra esélyes jelölt között nekem van a legtöbb társadalmi tisztségem, és sokat akarok hazajárni. Meg fogjuk találni azt a személyt, aki a delegáció küldöttségvezetője lesz, s szükség lesz egy koordinátorra is, aki a belső ügye­inket egyezteti, valamint egy-két olyan emberre, akik folyamatos konzultációt folytatnak a többi magyar képviselő­vel a nemzeti optimum mentén.” A Vasárnapi Hírek szerint a Fidesz vezető köreiben sem tudnak a listave­zetőnek erről a szándékáról, s kifeje­zetten tartanak attól, hogy ha Schmitt hosszas távollétei esetén is felvenné a nem csekély európai honoráriumot, az politikai támadásokra adna alkalmat. Ez a megoldás egyébként ellentmond az Orbán Viktor által is jóváhagyott és Schmitt által is sokszor elmondott döntésnek, hogy a Fidesz csak olyano­kat küld az EP-be, akik ott érdemi munkát akarnak végezni. A Fidesz egyébként azt is erősen hangsúlyozza a kampányban, hogy a párt jelöltjei - szemben az MSZP és az MDF listave­zetőivel - ki is mennek az EP-be. Amennyiben Schmitt mint listavezető nem vállalja a fideszes EP-képviselők irányítását, az a Szájer József vezethe­ti a kinti képviselőcsoportot, aki ko­rábban tagja volt az Európai Konvent­­nek és egy éve vezeti az EP európai néppárti magyar csoportját. Lapunknak adott interjújában egyébként Schmitt Pál még arról be­szélt, hogy az EP-ben két bizottság­ban szeretne aktív lenni. Népszava-információ A mundér becsületét védő ügyészség - ahogy a rendőrség is - továbbra is ki­tartóan állítja, hogy kizárólag szakmai érvek indokolják, miszerint a bróker­­botrány két főszereplőjét, a volt K&H- vezér Rejtő E. Tibort és Kulcsár Attilát közvetlenül ez a szervezet hallgatja ki, e lépésnek az ügyészség szerint sem­milyen politikai üzenete, indítéka nincs. Ám politikai körökben több kér­dés is felmerül azzal kapcsolatban, mi­ért is vonta magához a kihallgatásokat az ügyészség. Többen értetlenül állnak az előtt a tény előtt, miként hallgathat­ta ki és köthetett alkut Rejtővel az ügyészség akkor, amikor még Kulcsár Bécsben raboskodott - így az ügy kulcsfigurájával semmit nem tisztáz­hatott az ügyészség. Szintén érdemes lenne fényt deríte­ni arra, vajon miért emelte ki az alig iskolázott Kulcsárt Rejtő, és miért ru­házta fel „oszthatatlan jogokkal” - aminek következtében az álbróker teljhatalmú ura lett számos üzletnek, hogyan alakult a munkamegosztás Kulcsár és Rejtő között. (Ennek fé­nyében különösen érdekes, hogy mi­ért rettegett - legalábbis P. Hajnalka tanúvallomása alapján - a bankvezér­től Kulcsár.) Ami a munkamegosztást illeti, szintén fontos kérdés az ügy­ben: milyen volt a viszonya Rejtőnek az ügyben érintett két szír pénzváltó­val (velük eddig csak Kulcsárt hozták közvetlen kapcsolatba). Persze nem ez az egyetlen felgön­gyölítésre, váró kapcsolati szál. Jó len­ne tisztán látni, mi kötötte egymáshoz Rejtőt és Schönthal Henriket. Aki a brókerügyben feltűnt - a K&H Equities milliárdjait kimentő - off­shore vállalkozás, a Montrade Estab­lishment Ltd. nevű cég budapesti kép­viseletét látta el, korábban a Fiduc Kft.-nek is ügyvezetője volt. Ez a tár­saság Kulcsár Attila kiemelt ügyfelei közé tartozott. Népszava-információ Újra népszavazásról dönt az Ab Ma kerül az Alkotmánybíróság teljes ülése elé a kórház-privatizációval kapcsolatos népszava­zás kiírásáról szóló országgyűlési határozat. A testület két állampolgár beadványa nyomán vizsgálja meg a jogszabály alkotmányosságát. A választási eljárásról szóló törvény alapján soron kívül kell elbírálnia az ügyet az Alkot­mánybíróságnak, ám ennek ellenére nem vár­ható gyors döntés. Mint ismert, az Országgyű­lés május 17-én vita nélkül, csaknem egyhan­gúlag döntött az egészségügyi privatizációról szóló népszavazás elrendeléséről. A népszava­zás kezdeményezői azt a kérdést tennék fel: „Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak marad­janak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel el­lentétes törvényt.” Mindeközben a sokak által vitatott kórháztörvényt már megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Vagyis egy nem létező jogszabályról kellene népszavazást tartani, ha a testület zöld utat adna a referendum kiírásának. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény szerint egyébként a népszavazás időpontját a köztársasági elnöknek a jogorvos­lati határidő elteltét - jogorvoslat esetén annak elbírálását - követő 15 napon belül ki kell tűz­nie. A népszavazást az azt elrendelő ország­­gyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén annak elbírálását­­ követő 90 napon be­lüli időpontra kell kitűzni. (Népszava) Kiss Tibor állandó EU-képviselő lett A hónap elejétől Kiss Tibor, hazánk eddigi hágai nagy­követe tölti be Ma­gyarország állandó brüsszeli EU-képvi­­seletének vezetői tisztségét - jelentet­ték be Brüsszelben. Kiss ezen a poszton Balázs Pétert váltja fel, aki május 1-jén az Európai Bizottság első magyar tagja lett. A 49 éves, hivatásos diplo­mata közgazdász pályafutása kezdettől fogva a Külügyminisztériumhoz kötődik. A brüsszeli állandó képviselet élén Kiss Tibor tagja lett a tagállamok állandó EU-képviselőiből álló bi­zottságnak, az unió egyik legfontosabb döntés­előkészítő testületének. (MTI) Lamperth: 37 ezer új lakás épül idén Az idén várhatóan meghaladja a 37 ezret, jövőre pedig megközelíti a szakma által is kívánatosnak tartott 40 ezret az újonnan átadott lakások száma - mondta a kormány lakásépítési programjáról szólva a belügyminiszter Székesfehérváron an­nak a 98 önkormányzati, szociális bérlakásnak az alapkő-letételi ünnepségén, amelyeket jövő tavaszig adnak át. A kormány lakásprogramja feladatként fogalmazta meg a minőségi lakásépí­tést és a lakásállomány korszerűsítését, felújítá­sát, valamint a 21. századi követelményeknek megfelelő lakhatási szabályok újrafogalmazását - mondta Lamperth. Hozzátette: 2002-ben 31 500, tavaly 35 500 lakást adtak át. (MTI) Horn most nem találkozna Orbánnal Megbeszélésre hívta péntekre az Irakkal kap­csolatos nemzetközi fejleményekről Magyaror­szág két korábbi miniszterelnökét a Fidesz el­nöke. A Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor között tervezett találkozó azonban e hé­ten nem jön létre. Horn ugyanis, hivatkozva ar­ra, hogy Orbán nem vállalta a vitát Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével a kampány idő­szakában, javasolta, hogy megbeszéléseikre az európai parlamenti választás után kerüljön sor. Boross Péter lapunknak annyit mondott, eleget tesz Orbán meghívásának. A Fidesz közlemé­nye szerint Irakban megszűnt az ideiglenes kormányzótanács és felállt az átmeneti kor­mányzat, amely június 30-án átveszi a szuvere­nitást az amerikai adminisztrációtól. Mivel Irak jelenlegi közigazgatási egységei átadásá­nak a keretei még kidolgozatlanok, indokolt az új helyzet értékelése és a magyar álláspont ki­alakítása. Orbán a felelősségteljes magyar köz­reműködés megtárgyalása érdekében kezdemé­nyezte a megbeszélést. (Népszava) Elhunyt Wolfart János Tragikus hirtelenséggel elhunyt vasárnap éj­szaka Németországban Wolfart János, a Nem­zeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) el­ső elnöke. Lapunk úgy tudja, hogy a magyar­német futballmérkőzés után gépkocsival Ber­linbe tartott, amikor balesetet szenvedett. Wol­fart legutóbbi tisztségében a berlini Collegium Hungaricum miniszteri biztosaként dolgozott. Az elmúlt években Berlinben és Bonnban tel­jesített diplomáciai szolgálatot, előtte 1995-ig öt éven át volt a NEKH elnöke. A német nem­zetiségű politikus pályáját újságíróként kezdte, többek között a pécsi körzeti stúdió német ki­sebbségi műsorait szerkesztette. 1995-ben megkapta a Német Szövetségi Köztársaság Ér­demrendjének Nagykeresztje kitüntetést. Wol­­fartot a NEKH saját halottjának tekinti. (Népszava) 3

Next