Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)
2004-06-08 / 132. szám
NÉPSZAVA 2004. JÚNIUS 8., KEDD BELFÖLD A Fidesz bekiabálásaival zavarta meg Kovács László felszólalását Kampánycsata a rendkívüli ülésen Kampány, közbekiabálások, a szokásosnál is hangosabb tetszésnyilvánítások - mindez az egyébként az uniós kampány miatt szünetet tartó, de rendkívüli tárgyalásra összehívott Országgyűlés ülésén történt. A zűrzavarban rendet tenni próbáló házelnök, miután rendre utasította a hangoskodókat, időkeret túllépése miatt kikapcsolta Kovács László külügyminiszter mikrofonját. Az Országgyűlés az uniós választásig a kampány miatt tartott volna szünetet, a tegnapi rendkívüli ülésen azonban mindkét oldal kampányolt. Dávid Ibolya (MDF) pártja kampánytémájáról, a korrupció elleni küzdelemről beszélt. Szerinte súlyos visszaélések történtek például az útépítéseknél. Elmondta, hogy az MDF szeretné, ha büntethető lenne a tisztességtelen piacszerzés. Kuncze Gábor pedig az SZDSZ választási kulcsszavát, az adócsökkentést hozta szóba. Répássy Róbert (Fidesz) interpellációjában ismét Medgyessy Péter fia cégének ügyéről beszélt igazmondásra szólítva fel a kormányfőt. Veress János politikai államtitkár erre ugyanazt válaszolta, mint korábban: nem ők, hanem a Fidesz hazudik. — Hány hazugság ér meg önöknek egy arcpírt? - kérdezte Répássytól. A kampánycsata csúcspontja a külügyminiszter és a Fidesz frakcióvezetőjének vitája volt. Áder János azt állította, hogy a szocialisták fizetett hirdetéseikben sok millió forintot költöttek arra, hogy hazugságokkal vádolják a Fideszt. Az ellenzéki képviselő egyben a kormányt vádolta hazugsággal a gáz- és gyógyszerár, a tiszai árvízvédelemmel kapcsolatos ígéretek, valamint a huszonhárommillió román munkavállalóval való „riogatás” kapcsán. Áder közölte: az MSZP elnöke a vádaskodók élére állt, az a Kovács László, akinek nem is egy, hanem kettő papírja van arról, hogy hazudott. Áder Kuncze Gáborhoz is szólt, mondván: ha a szabad demokrata frakcióvezető kommunista programnak tartja a Fidesz nemzeti petícióját, akkor vajon szintén kommunista programnak tartja-e Medgyessy Péter kormányának programját is, amely jóval több ígéretet tartalmaz? (Kuncze erre azt kiabálta Ádernek, hogy nagy a verseny.) Kovács László kérdéssel válaszolt: „Ki hazudik? Röviden: ön. A hosszabb válasz, hogy önök.” Az MSZP elnöke cáfolta, hogy huszonhárommillió román munkavállalóval riogattak volna. Mint mondta, „soha nem gondoltunk a csecsemőkre”. A külügyminiszter a gázárral kapcsolatban azt mondta: a Fidesz 2002-ben először negyven-, majd ötvenszázalékos emeléssel fenyegetett. Hangsúlyozta: ehhez képest jóval a kormányváltás után és nem az említett mértékben emelték az árakat, és akkor is kompenzáció mellett. Kovács a Fidesz frakcióvezetője által emlegetett „papájaival” kapcsolatban közölte: a bíróság nem azt mondta, hogy hazudott, hanem azt, hogy megsértette Polt Péter legfőbb ügyész személyiségi jogait, és „a kettő nem ugyanaz”. Hozzátette: a Fidesznek van „saját gyártmányú papája” arról, hogy hazudik, és ez a nemzeti petíció. A külügyminiszter beszéde közben az ülésteremben a szokásosnál is felfokozottabb volt a hangulat, a közbekiabálások, hangos vélemény-, tetszés- és ellenszenv-nyilvánítások legalábbis erről tanúskodtak. Miközben a Fidesz a külügyminisztert akasztotta meg, a szocialista padsorokból a „Fidesz-kocsma” kifejezés hallatszott. A házelnök többször próbálta rendre és csendre utasítani a képviselőket, („az üvöltözést fejezzék be”, „szégyelljék magukat”), ám nem járt sikerrel. Szili Katalin végül kikapcsolta az időkeretét átlépő Kovács László mikrofonját, aki annak ellenére, hogy így mondandójából semmi nem hallatszott, folytatta beszédét. A házelnök közölte: „tragikus”, hogy a képviselők nem hallgatnak meg egy választ, és az Országgyűlés nevében elnézést kért Kovácstól, hogy nem tudta befejezni mondandóját. A. J.-P. A. Kovács László és Szájer József éles vitába keveredett tegnap, miközben kölcsönösen hazugnak minősítették egymást Befagyaszthatók a gyógyszerárak Elfogadta a parlament rendkívüli ülésén azt a módosító ja szavazást a tervek szerint a jövő hétfőn tartják, de a Fidesz jaslatot, melynek következtében a kormány legfeljebb ki kezdeményezte, hogy ezt még e héten egy újabb rendkilenc hónapra befagyaszthatja a gyógyszerek árát. A végvári ülésen tegyék meg. Az MSZP ezt nem támogatja. Elfogadta az Országgyűlés tegnapi, rendkívüli ülésén azt az indítványt, amely szerint a kormány legfeljebb kilenc hónapra befagyaszthatja a gyógyszerek árát, így a medicinákat a betegek az év végéig a márciusi árakhoz képest 85 százalékos, azaz a jelenlegi áron kaphatják meg. A költségvetési, a gazdasági és az egészségügyi bizottság közös, az ártörvény módosítását kezdeményező előterjesztéshez benyújtott módosító indítványa szerint a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása vagy a gyógyszerpiac egyensúlyának fenntartása érdekében legfeljebb kilenc hónapra fagyaszthatja be a kormány egyes gyógyszerek árát. A módosítás azt is meghatározza, hogy a hatályos szerződésekben szereplő árnál csak akkor lehet drágább a gyógyszer, ha ehhez az egészségügyi miniszter hozzájárul. Ehhez pedig az kell, hogy a gyógyszer az adott betegség kizárólagos kezelésére szolgáló készítmény legyen, illetve a gyártónak bizonyítania kell, hogy a medicina előállításának költsége magasabb a befagyasztás esetén érvényes legmagasabb árnál. Az előterjesztést a kormánypárti képviselők megszavazták, az ellenzék tartózkodott. A módosításra azért volt szükség, mert az Alkotmánybíróság korábban alaptörvénybe ütközőnek minősítette azt a kormányrendeletet, amellyel a kabinet - a gyógyszerkassza védelmében - április elsejétől tizenöt százalékkal csökkentette és befagyasztotta a gyógyszerek termelői és fogyasztói árát. A testület június 30-ig adott haladékot arra, hogy a kormány megoldja a gyógyszerár-szabályozást. A Fidesz tegnap bejelentette: csütörtökre újabb rendkívüli tanácskozást kezdeményeznek gyógyszerügyben, hogy akkor tartsák a végszavazást, mely a tervek szerint a jövő hétfői rendes ülésen lenne. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint, ha a kormányoldal támogatja a Fidesz javaslatát, az azt jelenti, hogy a kabinet tényleg meg akarja oldani a gyógyszerkérdést. Ha viszont nem - tette hozzá az ellenzéki politikus -, akkor föl kell tenni a kérdést: arra készül-e a kormány, hogy június 13. után visszavonja a gyógyszerárakra vonatkozó javaslatot, aminek következtében ismét tizenöt százalékkal emelkednének a gyógyszerárak. Az MDF támogatja a Fidesz kezdeményezését, a szocialisták viszont komolytalannak tartják. Arató Judit TOVÁBBRA IS BIZONYTALAN A GYÓGYSZERÁRAK HELYZETE - mondta Hávelné Szatmári Katalin, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke annak kapcsán, hogy a parlament hétfőn tárgyalta az árak megállapításáról szóló törvény gyógyszerárakkal kapcsolatos módosítását. Hozzátette: ha újabb alkotmánybírósági vizsgálatra kerül sor, nem lesz elég idő arra, hogy a Magyar Közlönyben kihirdetett hiteles árak alapján dolgozzanak a patikák július 1 -jétől. Szerinte a gyógyszerárak körüli bizonytalanság nagyobb mértékű gyógyszerfelvásárlást eredményezhet. A parlament döntése után tegnap a tőzsdén gyengébben jegyezték a gyógyszergyártók papírjait. Szájer irányíthat Schmitt helyett Válaszra váró kérdések a Kulcsár-ügyben A Fidesz vezetői köreiben is megütközéssel fogadták a párt európai listavezetőjének közelmúltbeli nyilatkozatát, amely szerint Schmitt Pál nem kívánja irányítani az Európai Parlament (EP) fideszes képviselőit - írta a Vasárnapi Hírek. A lap Schmitt HVG- nek adott interjújára hivatkozott, amelyben a Fidesz alelnöke arra a kérdésre válaszolt, hogy „Ki fogja irányítani a fideszes EP-képviselőket: ön, a néppárti frakcióvezetés vagy a budapesti pártközpont?”. Schmitt úgy nyilatkozott: „Nagyon remélem, hogy nem én, mert talán az összes megválasztásra esélyes jelölt között nekem van a legtöbb társadalmi tisztségem, és sokat akarok hazajárni. Meg fogjuk találni azt a személyt, aki a delegáció küldöttségvezetője lesz, s szükség lesz egy koordinátorra is, aki a belső ügyeinket egyezteti, valamint egy-két olyan emberre, akik folyamatos konzultációt folytatnak a többi magyar képviselővel a nemzeti optimum mentén.” A Vasárnapi Hírek szerint a Fidesz vezető köreiben sem tudnak a listavezetőnek erről a szándékáról, s kifejezetten tartanak attól, hogy ha Schmitt hosszas távollétei esetén is felvenné a nem csekély európai honoráriumot, az politikai támadásokra adna alkalmat. Ez a megoldás egyébként ellentmond az Orbán Viktor által is jóváhagyott és Schmitt által is sokszor elmondott döntésnek, hogy a Fidesz csak olyanokat küld az EP-be, akik ott érdemi munkát akarnak végezni. A Fidesz egyébként azt is erősen hangsúlyozza a kampányban, hogy a párt jelöltjei - szemben az MSZP és az MDF listavezetőivel - ki is mennek az EP-be. Amennyiben Schmitt mint listavezető nem vállalja a fideszes EP-képviselők irányítását, az a Szájer József vezetheti a kinti képviselőcsoportot, aki korábban tagja volt az Európai Konventnek és egy éve vezeti az EP európai néppárti magyar csoportját. Lapunknak adott interjújában egyébként Schmitt Pál még arról beszélt, hogy az EP-ben két bizottságban szeretne aktív lenni. Népszava-információ A mundér becsületét védő ügyészség - ahogy a rendőrség is - továbbra is kitartóan állítja, hogy kizárólag szakmai érvek indokolják, miszerint a brókerbotrány két főszereplőjét, a volt K&H- vezér Rejtő E. Tibort és Kulcsár Attilát közvetlenül ez a szervezet hallgatja ki, e lépésnek az ügyészség szerint semmilyen politikai üzenete, indítéka nincs. Ám politikai körökben több kérdés is felmerül azzal kapcsolatban, miért is vonta magához a kihallgatásokat az ügyészség. Többen értetlenül állnak az előtt a tény előtt, miként hallgathatta ki és köthetett alkut Rejtővel az ügyészség akkor, amikor még Kulcsár Bécsben raboskodott - így az ügy kulcsfigurájával semmit nem tisztázhatott az ügyészség. Szintén érdemes lenne fényt deríteni arra, vajon miért emelte ki az alig iskolázott Kulcsárt Rejtő, és miért ruházta fel „oszthatatlan jogokkal” - aminek következtében az álbróker teljhatalmú ura lett számos üzletnek, hogyan alakult a munkamegosztás Kulcsár és Rejtő között. (Ennek fényében különösen érdekes, hogy miért rettegett - legalábbis P. Hajnalka tanúvallomása alapján - a bankvezértől Kulcsár.) Ami a munkamegosztást illeti, szintén fontos kérdés az ügyben: milyen volt a viszonya Rejtőnek az ügyben érintett két szír pénzváltóval (velük eddig csak Kulcsárt hozták közvetlen kapcsolatba). Persze nem ez az egyetlen felgöngyölítésre, váró kapcsolati szál. Jó lenne tisztán látni, mi kötötte egymáshoz Rejtőt és Schönthal Henriket. Aki a brókerügyben feltűnt - a K&H Equities milliárdjait kimentő - offshore vállalkozás, a Montrade Establishment Ltd. nevű cég budapesti képviseletét látta el, korábban a Fiduc Kft.-nek is ügyvezetője volt. Ez a társaság Kulcsár Attila kiemelt ügyfelei közé tartozott. Népszava-információ Újra népszavazásról dönt az Ab Ma kerül az Alkotmánybíróság teljes ülése elé a kórház-privatizációval kapcsolatos népszavazás kiírásáról szóló országgyűlési határozat. A testület két állampolgár beadványa nyomán vizsgálja meg a jogszabály alkotmányosságát. A választási eljárásról szóló törvény alapján soron kívül kell elbírálnia az ügyet az Alkotmánybíróságnak, ám ennek ellenére nem várható gyors döntés. Mint ismert, az Országgyűlés május 17-én vita nélkül, csaknem egyhangúlag döntött az egészségügyi privatizációról szóló népszavazás elrendeléséről. A népszavazás kezdeményezői azt a kérdést tennék fel: „Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt.” Mindeközben a sokak által vitatott kórháztörvényt már megsemmisítette az Alkotmánybíróság. Vagyis egy nem létező jogszabályról kellene népszavazást tartani, ha a testület zöld utat adna a referendum kiírásának. A népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény szerint egyébként a népszavazás időpontját a köztársasági elnöknek a jogorvoslati határidő elteltét - jogorvoslat esetén annak elbírálását - követő 15 napon belül ki kell tűznie. A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét - jogorvoslat esetén annak elbírálását követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni. (Népszava) Kiss Tibor állandó EU-képviselő lett A hónap elejétől Kiss Tibor, hazánk eddigi hágai nagykövete tölti be Magyarország állandó brüsszeli EU-képviseletének vezetői tisztségét - jelentették be Brüsszelben. Kiss ezen a poszton Balázs Pétert váltja fel, aki május 1-jén az Európai Bizottság első magyar tagja lett. A 49 éves, hivatásos diplomata közgazdász pályafutása kezdettől fogva a Külügyminisztériumhoz kötődik. A brüsszeli állandó képviselet élén Kiss Tibor tagja lett a tagállamok állandó EU-képviselőiből álló bizottságnak, az unió egyik legfontosabb döntéselőkészítő testületének. (MTI) Lamperth: 37 ezer új lakás épül idén Az idén várhatóan meghaladja a 37 ezret, jövőre pedig megközelíti a szakma által is kívánatosnak tartott 40 ezret az újonnan átadott lakások száma - mondta a kormány lakásépítési programjáról szólva a belügyminiszter Székesfehérváron annak a 98 önkormányzati, szociális bérlakásnak az alapkő-letételi ünnepségén, amelyeket jövő tavaszig adnak át. A kormány lakásprogramja feladatként fogalmazta meg a minőségi lakásépítést és a lakásállomány korszerűsítését, felújítását, valamint a 21. századi követelményeknek megfelelő lakhatási szabályok újrafogalmazását - mondta Lamperth. Hozzátette: 2002-ben 31 500, tavaly 35 500 lakást adtak át. (MTI) Horn most nem találkozna Orbánnal Megbeszélésre hívta péntekre az Irakkal kapcsolatos nemzetközi fejleményekről Magyarország két korábbi miniszterelnökét a Fidesz elnöke. A Boross Péter, Horn Gyula és Orbán Viktor között tervezett találkozó azonban e héten nem jön létre. Horn ugyanis, hivatkozva arra, hogy Orbán nem vállalta a vitát Kovács Lászlóval, az MSZP elnökével a kampány időszakában, javasolta, hogy megbeszéléseikre az európai parlamenti választás után kerüljön sor. Boross Péter lapunknak annyit mondott, eleget tesz Orbán meghívásának. A Fidesz közleménye szerint Irakban megszűnt az ideiglenes kormányzótanács és felállt az átmeneti kormányzat, amely június 30-án átveszi a szuverenitást az amerikai adminisztrációtól. Mivel Irak jelenlegi közigazgatási egységei átadásának a keretei még kidolgozatlanok, indokolt az új helyzet értékelése és a magyar álláspont kialakítása. Orbán a felelősségteljes magyar közreműködés megtárgyalása érdekében kezdeményezte a megbeszélést. (Népszava) Elhunyt Wolfart János Tragikus hirtelenséggel elhunyt vasárnap éjszaka Németországban Wolfart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) első elnöke. Lapunk úgy tudja, hogy a magyarnémet futballmérkőzés után gépkocsival Berlinbe tartott, amikor balesetet szenvedett. Wolfart legutóbbi tisztségében a berlini Collegium Hungaricum miniszteri biztosaként dolgozott. Az elmúlt években Berlinben és Bonnban teljesített diplomáciai szolgálatot, előtte 1995-ig öt éven át volt a NEKH elnöke. A német nemzetiségű politikus pályáját újságíróként kezdte, többek között a pécsi körzeti stúdió német kisebbségi műsorait szerkesztette. 1995-ben megkapta a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztje kitüntetést. Wolfartot a NEKH saját halottjának tekinti. (Népszava) 3