Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)
2004-06-15 / 138. szám
8 Harry Potter megint az élen került az észak-amerikai filmek látogatottsági vetélkedőjében június első hetének rekordstartját követően. Nem végleges vasárnapi adatok szerint a Harry Potter-sorozat harmadik része - mintegy 29 millió eurónak megfelelő - 35, 1 millió dollár pénztári bevételt hozott a moziknak. Ezzel szemben a premierhez képest csaknem kétharmadával csökkent a nézők száma. A második helyre - 24,6 millió dolláros összbevétellel - a „Riddick - Egy hadfi története” című sci-fi került. Szorosan a nyomában harmadik lett a Shrek II. Négy héttel az amerikai bemutató után a Shrek II. bevétele elérte a 354 millió dollárt, és ezzel a 9. helyre került a minden idők legsikeresebb filmjeinek észak-amerikai listáján. (MTI) Gitárszerzemények Szőnyei György kollázsaiból és reliefjeiből nyílik kiállítás ma 18 órakor az Ernst Múzeum Dorottya Galériájában (Bp. V. Dorottya utca 8.). A tárlatot megnyitja Németh Gábor író. (Népszava) A Zene Ünnepe a Millenárison Ingyenes koncerttel ünnepük a zene világnapját június 21-én a Millenáris Parkban. Este 19 órakor a magyar Hiperkarma, 21 órakor pedig a francia Tetes Raides lép színpadra. A rendezvény mottója a találkozások és a testvériség, s alapelvei a zenei műfajok sokszínűsége, az ingyenesség és a rendezvények nonprofit jellege. (Népszava) Bahget Iskander képei Bahget Iskander fotóiból nyílik kiállítás csütörtökön 17 órakor az Erdei Ferenc Művelődési Központban (Kecskemét, Deák Ferenc tér 1.). A tárlatot megnyitja Buda Ferenc költő. (Népszava) Bahget S K A N D E R Csipkeremekek, ezüstkeretben A halasi csipke, az egyik legismertebb iparművészeti hungaricum, június 17-én ismét felvonultatja legszebb darabjait, méghozzá ezüstbe foglalva. A budapesti Csók István Galériában nyílik egy hónapon keresztül nyitva tartó kiállítás a legszebb textíliákból Fürjes Dóra ötvös iparművésszel közösen. A hagyományos, jól ismert halasi motívumok mellett bemutatják a 102. éves születésnapját ünneplő csipkeverés legújabb megjelenési formáit is. A 102 éves halasi csipke újabb kiállítása nyílik a szentendrei Szamos Marcipán kávéházban július 9-én. A hangulatos kávéházban megrendezett bemutató augusztus közepéig látogatható. A hagyományos csipkéken kívül az ezüstkeretbe foglalt képeket és ékszereket itt is megtekinthetik az érdeklődők. (MTI) TOPLISTA (Film) Nézettségi adatok BUDAPEST 2004. június 3-9. Cím Nézőszám 1. Holnapután 49 926 2. Trója 22 293 3. A titkos ablak 12 077 4. Az 50 első randi 6 608 5. Maradok 6 422 6. 21 gramm 4 245 7. Van Helsing 3 983 8. Kill Bill 2. 2 612 9. Scooby Doo 2. Szörnyek póráz nélkül 2 217 10. Barbárok a kapuk előtt 1 737 Top 10 összesen Budapest összesen 112 120 132 336 KULTÚRA 2004. JÚNIUS 15., KEDD NÉPSZAVA Női lapok készítésének műhelytitkait is tanítják a Bálint György Akadémián Sok a kommunikátor, kevés az újságíró A legrégebbi magyar újságíró-iskola, a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának igazgatója Földes Anna szerint a magyar sajtóban a növekedő bulvárosodás ellenére ma sem lehet megélni alapvető irodalmi és történelmi ismeretek nélkül. Legújabb könyvében, az Újságírás és irodalom címűben - melyet több helyütt tankönyvként is használnak - arról ír, hogyan termékenyítette meg egymást nemcsak élettapasztalatok dolgában, de még műfaji szempontból is az irodalom és az újságírás. - Valaha a Magyar Újságírók Országos Szövetségének iskolája volt az egyetlen helyszíne az újságírásképzésnek. Ma, amikor szinte minden egyetemnek van kommunikációs képzése, milyen szerepet tölt be az iskola az utánpótlás biztosításában? Megalakulásakor, 1958-ban az egyetlen újságíró-iskola célja az akkori követelményeknek megfelelően, főként az ideológiai-politikai képzés volt. A Bálint György Újságíró Akadémia fokozatosan professzionalizálódott, és a rendszerváltás után, a képző intézmények versenyének erősödésével pedig bevallottan elitképzésre vállalkozott. Bár ma is vannak középfokú kurzusaink, de egyre inkább a posztgraduális jellegű képzés kerül túlsúlyba. Ebben a kérdésben talán eretnek nézeteket vallok, de szerintem nem feltétlenül fontos négy-öt évig kommunikációt tanulni. Ha valaki már rendelkezik valamilyen értelmiségi szakmával - legyen tanár, orvos, mérnök vagy akár balerina és van közlendője, meg persze némi tehetsége -, bőségesen elegendő egy színvonalas, kétszemeszteres szaktanfolyam keretében megismerkedni az újságírás alapvető fogásaival és normáival. Egyre népszerűbbek iskolánkban a 12-16 hetes speciális stúdiók is, ahol az érdeklődők például a tudományos és környezetvédelmi, egészségügyi vagy épp a nagyon népszerű női újságírással ismerkedhetnek meg. Sokat várunk az induló online tanfolyamtól és a magazinújságírás tervezett műhelyétől is. Az ide jelentkezők számára is csak érettségit szabunk meg előképzettségként. - Említette, hogy középfokú tanfolyamaik is vannak. Lehet ma egy érettségivel boldogulni a pályán? - El lehet indulni. Természetesen az újságírói stúdiummal töltött két félév után is meg lehet, sőt célszerű is megszerezni a diplomát. Különösen jól jön az újságíró számára a jogi, szociológiai vagy akár a pszichológiai végzettség. Egyfelől Dunát lehet rekeszteni a sok kommunikációs végzettségű álláskeresővel, másfelől viszont bizonyos területeken hiány mutatkozik képzett újságírókból, ilyen például a közgazdasági szakújságíró. Egyik tekintélyes gazdasági hetilap például csak közgazdasági egyetemi végzettségű diákot fogad gyakorlatra tőlünk, s bizony nem mindig tudunk ilyent küldeni. Nemcsak az újságíró-hallgatóknak, de a tévéseknek, a fotóriporter-jelölteknek is biztosítjuk a négy-hat hetes szerkesztőségi gyakorlatot, s nem kevesen későbbi munkahelyüket találják meg az őket fogadó szerkesztőségekben. - Amikor az igényes lapoknak csökken az olvasottságuk, szükség van-e magas szintű újságírói tudásra? - A képzésben arra kell törekedni, hogy az újságíró mindenhol meg tudjon felelni. A magyar sajtóban - bár kétségtelen, hogy növekszik a bulvárlapok példányszáma - hál’ Istennek ma sem lehet megélni alapvető irodalmi és történelmi ismeretek nélkül. Ezért az újságíró-iskolák közül egyetlenként XX. századi magyar irodalmat és történelmet is oktatunk, mert a gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy ki lehet kerülni elit gimnáziumból is úgy, hogy valaki nem hallotta Déry Tibor nevét. - Bizonyára nem véletlenül választotta könyvének az Irodalom és újságírás címet. Hogyan találkozik a kettő? - Személyes életemben nagyon egyszerűen. Újságíróként elsősorban kritikusnak vallom magam és az Irodalmi Újság szerkesztőségében váltam igazán újságíróvá. Erről a lapról írtam előző kötetemet. Utóbb pedig az foglalkoztatott, hogy irodalomtörténetünkben mennyire kevéssé kutatott jeles íróink, költőink újságírói működése. Inkább csak a tehetség apró pénzre váltásáról írnak, és gyakran megfeledkeznek arról, hogy a hajdani napilapok a nagyok publicisztikáinak, regényeinek, novelláinak közlésével nemcsak biztos anyagiakhoz, hanem széles olvasói körhöz is juttatták a lapok íróinkat. Könyvemben arról beszélek,, hogyan termékenyítette meg egymást nemcsak élettapasztalatok dolgában, de még műfaji szempontból is az irodalom és az újságírás. - Mit tesznek ma az újságok az olvasóvá nevelés terén? - Véleményem szerint a kelleténél sokkal kevesebbet, de azért szerencsére nem tűnt el teljesen az irodalom a lapokból, gondoljunk Konrád György vagy Nádas Péter esszéire, Esterházy Péter, Görgey Gábor vagy Eörsi István publicisztikájára, Bächer Iván tárcáira. Hamvay Péter Sok hallgatónk a szakmai gyakorlaton találja meg későbbi munkahelyét Fotó: Isza Ferenc TÁVKAPCSOLÓ ★ ★ Kedvetlen megemlékezés a választásokról A magyar média is éppoly felemásan állt az EP-voksoláshoz, mint a politikai pártok. A kampányban ugyanis a legkevesebb szó arról esett, hogy kik ülhetnek be az Európai Parlament széksoraiba és valójában mit is fognak ott csinálni. S nekünk, egyszerű magyar állampolgároknak miért is fontos, hogy egyik vagy másik párt jelöltjei képviseljenek bennünket Brüsszelben és Strasbourgban. Belpolitikai és a pártok uniós politikája közül az előző dominált nemcsak a kampányban, hanem a választási műsorokban is. Már amelyik csatornának volt ilyen. Az RTL Klub - legalábbis kiadott műsorában - nem szentelt önálló műsort az eseménynek, s a TV2 is csupán késő este, a Tények különkiadásában foglalkozott a témával. Eszébe sem jutott, hogy műsorstruktúráját felborítsa holmi európai parlamenti voksolás miatt. Az MTV-nek talán jót is tett a labdarúgó Eb Franciaország-Anglia mérkőzés közvetítése, nem kényszerült bele egy urnazárástól éjfélig tartó monstre műsorba, mely minden bizonnyal menthetetlenül unalomba süllyedt volna. Nem kockáztatott túl sokat a csatorna akkor, amikor Baló Györgyre és Friderikusz Sándorra bízta a műsor vezetését. Még akkor sem, ha tudjuk, e médiaszemélyiségek korántsem örvendenek ma már osztatlan népszerűségnek. Friderikusz - néha átvéve a szót a kiküldött riportertől - provokatív kérdéseivel nem engedte, hogy a győztes vagy vesztes politikusok megmaradjanak saját, jól kitalált magyarázataiknál. A Duna Televízió és a Magyar ATV a maguk szerényebb eszközeivel is jól helytálltak, megbízható, objektív adást produkáltak. Voltak szakértői háttérbeszélgetések, külső helyszínek, mindkét adó hozta szokott formáját. Ha már a formánál tartunk, a magyar hírcsatorna sem hazudtolta meg önmagát. Derék szerkesztői azt hitték, nem kell megbontani a jól kitalált műsorstruktúrát és a választási műsor előtt lemehet még Kerényi Imre hőzöngése, amire a hosszú kampánycsend alatt nyilván ki volt éhezve a közönség. Ám sajnos egy hírcsatorna szerkesztése némileg eltér a matyó hímzésre specializálódott tematikus adójáétól, így adódhatnak bizonyos aktuális, előre nem látható események, mint az EP-választások. Gulyás Istvánnak fájó szívvel kellett bejelenteni, hogy félidőben kiveszik Kerényi műsorának kazettáját, s végre a hírekkel foglalkoznak. A Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese és az Info Rádió - nagy utat megjárt - szerkesztője kommentálta az eseményeket, ami nem épp a kiegyensúlyozott tájékoztatást mutatta. Gulyás István teljességgel alkalmatlannak bizonyult a műsor levezénylésére, igaz, szerkesztői sem könnyítették meg a dolgát. Állandóak voltak a technikai malőrök, pedig azért ■ma már nem túl bonyolult néhány helyszínt zökkenőmentesen összekötni. H. A. TOM HANKS BETÖRŐ AIBÉRIUm JOEL COEN ÉS ETHAN COEN ÚJ VÍGJÁTÉKA •wmmE mmm* m.......!*■»«■ SaiEimSiMt&aae Irtrtyilmj AZ ÉVSZÁZAD BŰNÖZŐJE. AZ ÉVSZÁZAD BŰNÜGYE. JÚNIUS 17-DE VAN, AKIVEL MÉG Ő SEM BÍR. MOZIKBAN www.mixmagazin.hu