Népszava, 2004. június (132. évfolyam, 126–151. sz.)

2004-06-17 / 140. szám

I­ ­ 10 RIPORT 2004. JÚNIUS 17., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Választottak a mészégetők, a munkanélküli vasgyári munkások, a fiatalok, a kereskedők, a szállásadók, a csodavárók Szűz Mária fejelje meg a bükkszentkereszti valóság A bükkszentkereszti erdőben hosszú évek óta csupán a baloldal bírt befolyással. Mert a többi pártnak valamit ígérnie kellett volna, valami nagyot és látványosat. És akadtak is, akik a hegytetőre hol benzinkutat, hol üzemcsarnokot akartak. A hét végén a legnagyobb elképedés nem az volt, hogy tábla került a csodatévő Boldog­asszony-kő elé, hanem az, hogy­­ bár a hegytetőn választási pla­kátok nem voltak, és csupán egyetlen párt, az MDF kampányolt - a mészégetők, a munkanélküli vasgyári munkások, a fiatalok, a ke­reskedők, a szállásadók s a csodavárók a magyar európai parla­menti képviselők közé ötven százaléknál is több fideszest akartak. A bükkszentkereszti sötét erdő­ben, ott, ahol a levegő olyan sűrű, akár az olaj, asszonyok állnak csöndes áhítattal, és hol fákat ölelnek, hol fehér sziklákon gub­basztanak, mert a legenda szerint Szűz Mária egyszer a kis Jézussal errefelé menekült. És csoda tör­tént: útjukat még a félelmetes bükki boszorkányok sem akadá­lyozták, akik vagy tüskén imád­kozó fekete ruhás papok alakjá­ban tűnnek föl, vagy nagy mellű, mezítelen voda babák - vízi asszonyok - képében fullasztják erdei mocsarakba az utazókat, éj­jelenként pedig az alvók mellét szopják. A kis Jézussal szamárhá­ton menekülő Szűz Máriát de­hogy bántotta a bükki ördögki­rály. Hagyta, hadd pihenjenek meg egy fehér sziklán, mely az idők során ugyan folyvást kiseb­beden, ám még ma is olyan, akár egy kőfotel. A hatszáz méter magasan élő bükki felföldiek egy kicsit mások. A polgármester szerint mindig is azok voltak, kemény, marcona, inas emberek. Mert 1755-ben - kezdi a hosszú történetet Halász Rezső - betelepítettek ide minket, és a német, lengyel, de leginkább tót ősök, akik üvegfúvók voltak, fölépítették a kolóniát, az ipartele­pet, ám mivel a környéken kevés volt a víz, az üveghutát negyven év után máshová költöztették. A hegytetőn élők egy része ekkor szétszéledt, a többieknek megél­hetésként maradt a mészégetés, a fuvarozás, a fakitermelés és Fazo­la Henrik bükki érckohója - száz évvel később. Az egykori üvegfúvók déd- és ükunokáiból így született meg az erdei vasgyári munkásság, s mire eljött a rendszerváltás ideje, Bükkszentkereszt lakóinak már egyharmada munkás volt, ahhoz meg mindössze tizenöt év kellett, hogy jelentős részük munkanél­külivé legyen, olyan, aki már át­­képeztetni sem tudja magát. A bükkszentkereszti csodaer­dőben Frida néni órák óta egy fát ölel, így meditál. Nézek bele a fa hasadékába - mondja -, a lábamba meg köz­ben, tessék megérinteni, fura, bi­­zsergető forróság kúszik, így szedjük csendben az energiát, amiről gyerekkorunkban dehogy tudtunk, mert akkoriban csak ki­lovagoltunk a Lófőtisztásra, az­tán játszásból beleültünk Szűz Mária kőfotelébe, és néztük meg nevettük, amikor az öregasszo­nyok egy-egy nagyobb követ föl­emeltek, berakták a batyujukba, elvitték Kácsra megszenteltetni, azután visszahozták és a helyükre rakták. A legendáról, hogy vala­mikor erre járt Szűz Mária, az­előtt az öreg pap, Köves Endre beszélt. Mert akkoriban a nép na­gyon vallásos volt, mi meg ugye hittünk. Hittünk és féltünk, mert fönt a Bagolyhegyen volt egy nagy tó, s mondták az öregek, a buhinkák minden éjfélkor ott tán­colnak. Nem is ment oda senki, s hogy ki a buhinka, azt úgy lehe­tett megtudni, hogy közvetlenül mögötte hirtelen keresztbe lép­tünk, mire a buhinka elámult és visszanézett. - A bükkszentkereszti erdőben - mondja Halász Rezső polgár­­mester - hosszú évek óta csupán a baloldal bírt befolyással, mivel­hogy a többi pártnak ígérnie kel­lett volna. Valami nagyot, látvá­nyosat. Régebben voltak, akik a hegytetőre benzinkutat meg gyár­tóüzemet álmodtak. A befektetők föl is jöttek a hegyre, körülnéz­tek, aztán a fejüket ingatták, mert a nyersanyagot előbb föl kellene hozni, a készterméket visszajut­tatni, és akkor hol van még a tél. Nehezen képzelhető el, hogy fent a tetőn újabb párt telepedjen meg. Kampányolni is csak az MDF jött el, választási plakátok nem vol­tak, ez kérem egy szubalpin klí­­májú forráshiányos település, ahol a megélhetés egy részét még mindig a hagyományos mészége­tés adja, amiből tucatnyi család él egyre nehezebben, mert egyre kevesebb mészre van szükség, s mert itt van a közelben a Hejő­­csabai Cement- és Mészművek. Mi van még? Vékonyka termőta­laj, mely alatt minden agyag és kőszikla. A legtöbb növény nem tud beérni, ahhoz a meleg és a napfény túl kevés, búza, kukori­ca, paprika és paradicsom nem terem meg, a gyümölcsök elsat­­nyulnak, elvadulnak, errefelé nincs mit megünnepelni, búza hí­ján se egy aratási ünnep, szőlő hí­ján se egy szüret, és a mészégetők sem egyszerre gyújtják be a kemencéiket... Tudja, amikor száz évvel a betelepítésünk után megszűnt az üveggyártás, az itte­nieknek akkor sem nagyon volt miből megélni. Előfordult, az 1830-as kolerajárvány után, hogy a kolóniát már csak harmincan al­kották. A logikus az lett volna, le­menni végre a hegytetőről oda, ahol legalább termőföld, egy kis háztáji van, mégsem mozdultak, itt akartak megmaradni, ez volt az összetartó erő. Nemrégiben meg­halt a falu legidősebb asszonya. Kilencvenegy éves volt és olyan jól beszélt szlovákul, hogy azt hittem, tősgyökeres bükkszentke­reszti. Erre mit mond? Hogy ak­kor most elmeséli, nekem elárul­ja, őt is a meszesek hozták a falu­ba. A mészégetők ugyanis az asszonyok nagy részét az Alföld­ről vagy Miskolc környékéről csábították ide. Mert örökké úton voltak, mert a meszet vagy a fát el kellett adni, be kellett cserélni valamilyen terményre. Sokan így haltak meg. Útközben. Útonállók által. Emlékszem, amikor nagy­apa útra kelt. Ez még az ötvenes években volt. Eltelt egy hét, mi­kor a nagymama megszólalt: „Holnap jönni fog!” Mi meg alig vártuk, hoz-e dinnyét, mert ne­künk, gyerekeknek, akkoriban ez volt a legnagyobb kincs.­­ A növények is olyanok — mondja Szabó György, a vér­­cukorszint-csökkentő teájáról messze földön híres bükki füves­ember -, hogy minél magasabban vannak, a létükért annál inkább meg kell küzdeniük. Van egy ér­dekes felmérés. Azt mutatja, hogy a 600 és 1000 méter magasságban élő gyógynövényekben a ható­anyag jóval nagyobb, a minősége kiváló. Itt van például a közönsé­ges palástfű. Védett növény és csakis tengerszint feletti 600 és 1200 méter magasságban él meg, én meg idefönt a hegytetőn sze­retném termeszteni, a hatvan nö­vényt bemutató gyógynövényker­temben, mert jó női bajokra, izomfájdalmakra. Ezt a fenyőt, itt a Boldogasszony kövénél - mu­tatja a füvesember - nem ám a vi­har csapta agyon!"Az alatta levő energia csavarta ki. Tegye csak a fa odvába a kezét. Mit érez? Csoda ez a falu. Tudja, van egy nyolcvanöt éves barátom, s ezt a helyet itt, a Lófőtisztáson s a Bol­dogasszony kövénél ő mutatta meg. Az idevalósiak arra is emlé­keznek, hogy 1937 táján előbb az angolok, azután az oroszok vizsgálták a földet, igaz, akkori­ban másféle energiát, uránt keres­tek. - Itt, Bükkszentkereszten­­— mondja a polgármester - a képvi­selő-testület valamennyi tagja független. Én is. A nagypolitika hozzánk ritkán ér el, talán mert a hegylakók átlátják, mi az, ami megvalósítható s mi nem... - Ó, a nagypolitika - engedi el Frida néni a fát, és egy keserveset emlékezik. Az iskolára, ahol ha tótul mertek beszélni, akkor a ta­nító, megszégyenítésként, az ál­lukra piros nyelvet ragasztott. 1946-ban meg agitátorok járták a falut, ígértek földet, házat, jó éle­tet, ha Magyarországról végleg elmennek, és átköltöznek Cseh­szlovákiába. Hatszázan indultak el, és csodálkozzon, aki tud, hogy 1960-ban, e szlovákok lakta tele­pülés 1375 lakójából mindössze huszonhatan vallották magukat szlovák anyanyelvűnek - 1980- ban már csak egy az állam a bükkszentkereszti iskolában mégis ekkor tette kötelezővé a szlovák nyelv tanítását, a telepü­lést pedig ekkor nyilvánították szlovák nemzetiségűnek. - Hát mit nevezünk - kérdezi Frida né­ni - boldogságnak? Azt, lelkem, amit magamnak csinálok. - Füvesember vagyok, ahogy az őseim is. Mert a nagymama, aki egy bükkaljai településnek, Sajókazincnak volt a javasasszo­nya, utódjául engem választott. Akkoriban két-három településre jutott egy körorvos, patika sehol, az emberek meg se tudták volna fizetni, így aztán minden falut egy-egy javasasszony látott el - ha férfi volt, füvesembernek hív­ták -, és természetben fizettek nekik, tojással, vajjal, egy darab szalonnával... A nagyanyám nem csak füvekkel gyógyított, állato­kon is segített, ha nehezen ment az ellés, vagy ha baromfivész tört ki. Olyankor a csirkék torkát pet­róleumba mártott tollal kentük meg, azért, hogy leégessük a bak­tériumot. .. A nagyanyám az idők során sok-sok receptet mondott el, fejbe kaptam és hál’ istennek a nővéremmel elég hamar leírtuk azokat. Aztán őriztük meg titkol­tuk. Mert volt a szomszéd köz­ségben egy híres gyógynövényes, Pole Károly Frigyes, akinek a gyógyfüvest pártbizottsági utasí­tásra, tisztiorvosi parancsra és rendőri segédlettel­ égették el, ne­ki meg azt mondták, vagy elmegy a megyéből, vagy lecsukják... Csoda egy hely a Boldogasszony köve s a környéke. Mert nő­ itt egy szigorúan védett növény, a kapcsos korpafű, melynek egyik létfeltétele az, hogy a talaj tar­talmazzon rádiumot. Azt gyűjti magába, s ha a növényt leszakít­ják, a rádiumot egy egész éven át tárolja, s lehet vele gyógyítani például vastagbéldaganatot... A gyógyturizmus föllendítésével csoda egy hely lehetne Bükk­szentkereszt. Elmondok egy tör­ténetet. Egy hasonló adottságú osztrák faluban, melyet ugyanígy a puszta erdő vett körül, hosszan gondolkodtak, mit is csinálhatná­nak, mígnem valakinek eszébe jutott, szervezzenek bababarát gyógynövénygyűjtést. Fiatalok­nak, akik mialatt a számukra szükséges gyógynövényeket be­gyűjtik, szárítják és feldolgozzák, addig a kisgyerekükre a hegyi fa­lu óvodájában ügyelnek. Öt év alatt meggazdagodott a falu. A bükkszentkereszti sötét erdő­ben, ahol a levegő olyan sűrű, akár az olaj, már egy éve, hogy a helyiek és az ország legkülönbö­zőbb részéből idezarándoklók csöndben szedik az energiát. Cso­dás gyógyulásokról mesélnek. A legutóbbi elképedés mégis erdőn túli volt: 36,8 százalékos részvé­tellel a mészégetők, a munkanél­küli vasgyári munkások, a keres­kedők, a szállásadók és a csoda­várók úgy szavaztak, hogy a ma­gyar európai parlamenti képvise­lők között inkább a fideszesek le­gyenek többen. Scipiades Erzsébet Frida néni energiát szed a bükkszentkereszti csodaerdőbenFotók: Isza Ferenc Halász Rezső, Bükkszentkereszt polgármestere: Kérem, ez egy szubalpin klí­­májú, forráshiányos település APRÓHIRDETÉS INGATLAN ELADÓ Bp. XVII., Újlak u.-ban IV. em. 51 nf-es, erkélyes, 1+2 félszobás déli fekvésű, körpanorámás összkomfortos lakás. Irányár: 11 millió Ft. Tel.: 256-5267, mobil: 06-30/950-8120. CEGLÉD KÖZPONTJÁBAN két szoba hal­los, gáz-központi fűtéses, összkomfortos, felújí­tásra váró családi ház száz négyzetméteres la­kóterülettel, melléképületekkel, garázzsal kb. 700 négyzetméteres telken eladó 12,5 millió fo­rintért. Tel.: 06-20-326-5440. RÁCKEVE külterületén eladó egy kis ma­gyar holdnyi tanya, romos épülettel, művelt szántóval. Ára: 1 millió Ft. Érdeklődni a 30/999- 1216-os számon. RÉGISÉG­GYŰJTŐ keres megvételre azonnali kész­­pénzfizetéssel antik bútorokat, régi festménye­ket, órákat, dísztárgyakat, ezüstöket. VI., Szondi u. 32.302-5637. SZOLGÁLTATÁS SZOBAFESTŐ, 06-70/505-5855. REDŐNYÖS MUNKÁK: 262-4724. LAKÁSFELÚJÍTÁS: 06-30/948-8909. PARKETTÁS MUNKÁK: 06-30/948-8909. ÁLLÁS OTTHON végezhető telefonos munka. Tele­fon: 06-30/242-1167,06-70/591-1667. XVII. KERÜLETI fodrászüzletünkbe fod­rászt, kozmetikust és műkörmöst keresünk. Érd: 06-20/330-8514, 06-20/984-3569. IPARMŰVÉSZEKNEK, AJÁNDÉKKÉSZÍ­TŐKNEK bedolgozást vállal grafikus. Kocsival hozom, viszem. 06-53/709-502. AZONNALI jövedelem részmunkaidőben is! 06-30/9844-268/26, kód: 0164. JÁRMŰ ASTRÁT, Vectrát, Corsát vennék saját ré­szemre készpénzért. 06-70/335-7467, 06- 70/310-0811. AUTÓJÁT megvásárolnám! Sérülten is. 06- 20/245-4898. SÉRÜLT, totálkáros autót vennék. 06- 20/978-8416. VEGYES A DIGÉP HUNGARY Kft. (3544 Miskolc, Kerpely A. u.) értesíti tisztelt hitelezőit, hogy a 2004. június 15-én megindított csődeljárásban a fizetési haladékkal kapcsolatos tárgyalást 2004. év június 29. napján 10.00 órai kezdettel tartja meg a székhelyén. 3544 Miskolc, Ker­pely A. úton, a Diósgyőri Ipari Park Kft. f. a. Új Hivatalház tanácstermében. A csődeljárás me­gindításához szükséges iratok társaságunk ügyvezetői titkárságán, 3544 Miskolc, Kerpely A. u. alatti székhelyén munkaidőben megte­kinthetők. 25 M3-ES gyári gázolajtartály és 380 literes betonkeverőgép eladó. Tel.: 06-27/3366­84 (nappal), 06-1/369-5921 (este). ÜDÜLÉS KÖRUTAZÁS Erdélyben, Bécs-Schönbrunn, Krakkó-Zakopane, Prága-Kalovy-Vary, Dinapark, Krasznahorka, Pozsony, Liechtenstein, Velence, Trieszt, Mariazell, Ópusztaszer. 370-0712. A Terézvárosi Vagyonkezelő Részvénytársaság pályázatot hirdet az alábbi munkakör betöltésére GAZDASÁGI IGAZGATÓ Feladatok: - a pénzügyi, számviteli és controlling terület teljes körű szakmai irányítása, felügyelete - költségek figyelése, pénzügyi tervezés - vezetői döntés-előkészítő elemzések készítése - kapcsolattartás a könyvvizsgálóval Elvárások: - felsőfokú szakirányú végzettség - legalább 5 éves szakmai gyakorlat -vezetői gyakorlat - számítógépes ismeretek .- stratégiai gondolkodás, jó analitikai készség - megbízható munkavégzés, precizitás Előny:­­ önkormányzat vagy vagyonkezelés terén szer­zett tapasztalat Fizetés és egyéb juttatások az rt. belső szabályzataiban foglaltak szerint. Pályázatát a hirdetés megjelenésétől számított 10 napig a következő címre várjuk: Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. 1064 Budapest, Rózsa u. 81-83. e-mail: titkarsag@terezvagyon.hu További felvilágosítás a munkaügyön: 301-6702 A Terézvárosi Vagyonkezelő Részvénytársaság pályázatot hirdet az alábbi munkakör betöltésére BELSŐ ELLENŐR Feladatok: - a cég pénzügyi, számviteli folyamatainak ellen­őrzése - a szervezeti működési szabályzatban és a belső szabályzatokban foglaltak betartásának felügye­lete - belső ellenőrzési program kialakítása Elvárások: - felsőfokú szakirányú végzettség - legalább 5 éves szakmai gyakorlat - folyamat- és rendszerorientált gondolkodás -jó konfliktuskezelési és kommunikációs készség Előny:­­ önkormányzat, vagy vagyonkezelés terén szer­zett tapasztalat Fizetés és egyéb juttatások az rt. belső szabályzataiban foglaltak szerint. Pályázatát a hirdetés megjelenésétől számított 10 napig a következő címre várjuk: Terézvárosi Vagyonkezelő Rt. 1064 Budapest, Rózsa u. 81-83. e-mail: titkarsag@terezvagyon.hu További felvilágosítás a munkaügyön: 301-6702 ELET ÉS IRODALOM | IRODALMI ÉS POLITIKAI HETILAP Kedvezményes előfizetési díj 1 évre 11 300 Ft Megrendelhető a sz­erkesztőségben (1089 Bp., Rezső tér 15.) Telefon: 210-5149, 210-5159 Fax: 303-9241 e-mail: es@es.hu A PÉNTEKI SZÁM TARTALMÁBÓL: Európa arcán is csattant a pofon - Paul Lendvai publicistával Rádai Eszter készített interjút * Majsai Tamás: A homoszexualitás kérdése az ausztriai protestáns egyházakban * Kunstár Csaba riportja: Diákmorzsoló -vizsgáztatás a Pázmányon * Az ÉS könyve júniusban­­ Borbély Szilárd: Halotti Pompa (Dérczy Péter) Megjelenik minden pénteken! Rendelje meg vagy keresse a hírlapárusoknál!

Next