Népszava, 2004. július (132. évfolyam, 152–178. sz.)

2004-07-19 / 167. szám

6 Fáklyás koncertek Fehérvárcsurgón Hétről hétre kon­certeknek, kultu­rális rendezvé­nyeknek ad ott­hont a nemrégi­ben megújult fe­hérvárcsurgói Károlyi-kastély. Pénteken fáklyás koncertet rendeznek a kastély díszudvarán. Fellép Krasimira Csurtova duda­művész, aki népdalokat és melódiákat ad elő a hangulatos esten. (Népszava) Színházi sátor az EFOTT-on Az idei EFOTT fesztiválon az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola Hallgatói Önkormányzata gon­doskodik a színházi programokról. Július 21-től 25-ig a színház legsikeresebb darabjaiból válo­gattak a szervezők a fonyódi diákrendezvényre, az érdeklődök nem egy közönségkedvenccel ta­lálkozhatnak ismét. A Páratlan páros, Ray Coo­ney nagy sikerű vígjátéka ígér kellemes szórako­zást szerdán este, csütörtökön az IBS egyik siker­darabját, a Svejk vagyok című vígjátékot láthatja a közönség és Hajós András várja egy kis beszél­getésre az érdeklődőket. Szombaton az És Ró­meó és Júlia című darabot mutatják be, az összes szerepben Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter látható majd. (Népszava) Spielberg-film a Moszadról Spielberg új filmjének főszereplője egy Mo­­szad-ügynök, akit Eric Bana, a Trója sztárja személyesít meg. A produkció címe Vengeance, azaz Bosszú. Arról szól, hogy az izraeli tit­kosszolgálat, a Moszad miként torolta meg a palesztin terroristákon az 1972-es müncheni olimpián elkövetett mészárlást. (MTI) Szín­helyek • Együtt a banda! címmel este nyolctól mutatkozik be a keszthelyi Balaton Színházban a székesfehérvári társulat. • A Budaörsi Játékszín vendégszerepel nyolc órától a miskolci Nyári Színház­ban. Heltai Jenő darabja, a Bernát (...aki szalma) tekinthető meg. Vidnyánszky Attila rendezte a Kar­­nyónét, mely a debreceni Régi Város­házán fél nyolckor kezdődik. • Az Operaház fantomja szintén fél nyolctól látható a budapesti Madách Színházban. TÉVÉNÉZŐ ★★★★★ Szomorú komédiák mtv Az uborkaszezon nagy próbatétele minden televíziónak. Átveszi a ha­talmat Mr. Archívum, jönnek a ronggyá játszott tekercsek, a filmvásárok leérté­kelt slágerei, a B kategória ünnepednek éppen nem mondható sztárocskái. Oázis ebben a média­sivatagban az mtv filmszerkesztőségének váloga­tása, amelynek jóvoltából olyan filmritkaságokat láthatunk, mint a szombat este vetített Milos For­­man-komédia, az Ember a Holdon. Keserű vígjáték ez Andy Kaufmanról, a komikusról, aki életéből, szenvedéseiből, beilleszkedni képtelen személyiségéből, hajmeresztő ötleteiből csinált viccet. Míg színpadra állva a családjáról, szégye­neiről vagy épp cisztájáról mesélt, a hallgatóság térdét csapkodva nevetett. Min röhögnek — kér­dezte dühösen, hiszen az életéről beszélt. Merész rendezői húzás volt Milos Forman részéről, hogy a főszerepet Jim Carreyre osztotta, akit jobbára óvodás szintű vígjátékok kényszeres idétlenkedé­seiből ismerünk. Kiváló, érzékeny színésznek bi­zonyult, akárcsak Courtney Love, a Nirvana ön­gyilkos énekesének özvegye, aki egy másik filmjé­nek, a pornókirály életéről készített, Lány Flint, a provokátor című alkotásának legemlékezete­sebb alakítását is nyújtotta. Rokon filmek, rokon szerepek ezek, Forman nem egy filmet szentelt már az öntörvényű, sikeres és eltékozolt életek­nek. Carrey és Courtney Love alakításában egy kicsit az életük vált filmmé. Hírlik, hogy egyik Forman-alkotás sem döntött nézői csúcsokat. A tisztelt publikum nem szívesen néz szembe saját életével - hisz Kaufman szégyenein hahotázva va­lójában önmagán nevet. Podhorányi Zsolt KULTÚRA 2004. JÚLIUS 19., HÉTFŐ NÉPSZAVA Nyolcvan évig lappangott az eredeti, cenzúrázatlan kézirat Hannibál tanár úr igaz története Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea az íróról szóló Anziksz a bú­zamezőkről című dokumentumfilm anyaggyűjtése során bukkant rá a sokat hányódott, máig cenzúrázott formában megjelenő Hannibál feltá­masztása című regény kéziratára. Az Argumentum Kiadó jóvoltából az író születésének 125. évfordulóján, ma kezünkbe vehetjük az eredeti művet. Móra Ferenc 1924-ben írta a Hannibál feltámasztása című regényt Supka Gé­za felkérésére a Világ című lapnak. Móra épp Supkának köszönhette or­szágos ismertségét, az Aranykoporsó írója nemegyszer úgy fogalmazott, hogy Supka Géza ásta ki őt a szegedi körtöltés mögül. Miután elkészült a regény, Móra elküldte a kéziratot a Vi­lág főszerkesztőjének, Feleky Gézá­nak, ám ő elveszítette azt. Vészits Andrea, az író dédunokája elmondta, nagyon valószínű, hogy Feleky nem véletlenül „veszítette el” a Horthy­­rendszert kipellengérező, vitriolos szatírát. Nemcsak saját lapját, a Vilá­got féltette a következményektől, ha­nem Mórát is meg akarta védeni a kézirat elsüllyesztésével. Miután Mó­ra soha nem készített másolatot műve­iről, tíz évvel később, 1934 februárjá­ban abban a tudatban halt meg, hogy műve végképp eltűnt. A szegedi író jegyzeteket, piszkozatokat sem készí­tett, fejben szőtte a történetet, s mikor összeállt a mű, néhány nap alatt leírta. Móra fájlalta a Hannibál feltámasztá­sának eltűntét, egy ízben azt írta Sup­kának, hogy a „legszívfájdítóbb és legnevettetőbb magyar szatírát vasalta ki belőle” a szerkesztő, akit „drága terroristámnak” nevezett. Nem lehet véletlen, hogy az író ha­lála után néhány hónappal Feleky köl­tözködés közben „megtalálta” a kisre­gény kéziratát - véli Vészits Andrea. De hiába került meg a regény, 1934- ben sem sikerült kiadót találni rá, a te­kintélyes Révai Kiadó is elzárkózott a megjelentetés elől. A család ezután döntött úgy, hogy Móra barátjának, Roóz Rezsőnek adják át a kéziratot. Az egyre borúsabbá váló légkörben már nem volt remény a kiadásra. Megrendítő fordulat a regény regé­nyében, hogy 1944-ben, a nyilasok elől menekülő Roóz Rezső sem hagy­ta sorsára Móra művének rábízott pél­dányát. Szerencsére az író barátja és alkotása is átvészelte a háborút - mondja Vészits Andrea. Nem tudni, milyen úton-módon, vé­gül 1949-ben a Magyar Nemzet szer­kesztőségéhez került a kézirat, mely húsz folytatásban meg is jelentette azt. Csakhogy a változó politikai széljárás következtében a regény más részei let­tek kényelmetlenek a kibontakozó diktatúra számára. Több mint kétszáz­ötven helyen hamisították, változtat­ták meg a szerkesztők Móra eredeti szövegét. A húszas évek szovjet viszo­nyaira tett csípős megjegyzéseket az ügyeletes cenzor kihúzta, viszont „kárpótolta” olvasóit a Tanácsköztár­saságot méltató passzusokkal - termé­szetesen saját tollából. Miután a kéz­irat ismét eltűnt, a következő 6-7 ki­adás is ezt a szövegváltozatot követte. Vészits Andrea a dédapjáról készülő film anyaggyűjtése közben talált rá édesapja hagyatékában az eredeti mű­re, mely egy 1953-as évszámot viselő borítékban pihent mind ez idáig. Vé­szits Andrea számos kiadónak felaján­lotta a regényt, de a legtöbben elzár­kóztak tőle. Az író nevét viselő könyv­kiadó igazgatója egyenesen azt nyilat­kozta az egyik napilapnak, hogy nem hisz a könyv sikerében, mert manap­ság az emberek számára kevésbé ért­hető. Szerencsére az Argumentum Ki­adó vezetői másként vélekedtek - mondja Vészits Andrea és az író születésének 125. évfordulójára, július 19-re megjelentetik a Hannibál feltá­masztásának eredeti szövegét. Vészits Andrea fájlalja, hogy a ket­tős évforduló - 125 éve született és 70 éve ú­jjalt meg az író - elkerülte a kultu­rális kormányzat figyelmét. Jóformán csak Móra szűkebb pátriája, Szeged és Kiskunfélegyháza emlékezik a Kincs­kereső kisködmön máig népszerű szerzőjére, az újságíróra, régészre, muzeológusra. Az Anziksz a búzame­zőkről című, Vészits Andrea által ren­dezett, az Objektív Filmstúdióban ké­szülő dokumentumfilmet is csupán a Történelmi Filmalapítvány és a Sze­gedi Önkormányzat támogatta, s egyelőre még a közszolgálati és a Du­na Televízió nem érdeklődött az alko­tás iránt. Hamvay Péter Móra Ferenc százhuszonöt éve született és hetven esztendeje halt meg, a kettős évfordulót mégis kevesen ünnepüik. Jobbra az író, bal­ra a dédunoka, Vészits Andrea Fotók: Népszava-archív MÓRA EREDETILEG EGY MÁSIK REGÉNYT AKART ÍRNI a Hannibál feltá­masztása helyett, a Szerelmi levelező című mű egy B listára került görög-latin szakos tanárról szólt volna, aki felismerve, hogy „napjainkban sok a szerelem, de kevés az intelligencia és a helyesírás”, szerelmi levelezőirodát nyit. Az üzlet ugyan szédületesen beindul, de az egykori tanerő annyira megutálja a szerel­met, hogy elválik feleségétől, aki ezután hozzámegy egy analfabéta férfihoz. Végül a regény más fordulatot vett, s a szerző szinte teljesen elhagyta az ere­deti verziót. Annak is lehet ajánlani a művet, aki csak Fábry Zoltán feldolgozá­sából ismeri azt. Egészen más történettel fog ugyanis találkozni, mert a rende­ző csak kiindulópontként használta Móra művét. Elég csak annyit elárulni, hogy a regénybeli főszereplő nem az idős Nyúl Béla, hanem egy fiatal, orosz hadi­fogságból hazatért tanár. Vészits Andrea szerint a regény tán még aktuálisabb, mint saját korában, hiszen a történet lényege az, hogy valójában senki sem ol­vasta a fiatal tanár értekezését Hannibálról. A kisregény bemutatja, hogy a ha­zugságokat, félremagyarázásokat végül hogyan használja fel saját védelmében a tanár, s milyen lelkiismereti konfliktust okoz számára ez. Egon Schiele tájképei Bécsben Nem sokkal azután, hogy néhány hete a nagyközönség számára is ismertté vált, hogy az osztrák főváros idén ősz­szel az október 26-ig nyitva tartó Mi­­chelangelo-kiál­­lítás mellé szep­tember közepétől egy Tamara de Lempicka-tárlat­­nak is otthont ad majd, a Leopold Múzeum beje­lentette az ősz harmadik nagy bécsi képzőmű­vészeti szenzá­cióját: a Museum Quartier-ben lé­vő épületben szeptember 17-én Schiele tájképeiből nyílik tárlat. Mint a múzeum igazgatója és a kiál­lítás kurátora, Rudolf Leopold - aki fe­leségével együtt az egyik legnagyobb Schiele-gyűjtemény tulajdonosa is­­ elmondta: mivel a közönség nagy ré­sze inkább erotikus portréiról és me­rész aktjairól ismeri az osztrák mű­vészt, ők most munkásságának másik jelentős vonulatát, tájképeinek és vá­rosábrázolásainak legjavát állítják a fi­gyelem középpontjába. Az így, együtt a világon most először látható nyolc­van alkotás Leopold úr szerint „a mű­vész legjobb éveiben”, 1911 és 1915 között született, s azokat tizenöt múze­umból, illetve magángyűjtőktől válogatták össze a szeptemberben nyíló tárlatra. A jövő év ja­nuárjának végéig látogatható kiál­lításhoz termé­szetesen egy ka­talógus is készül, amelynek két­száz oldalán a ki­állított képeken kívül számos egyéb illusztráció is segít majd a kö­zönségnek alaposan megismerkedni Schiele tájképfestészetével. És hogy ezek az értékek pénzben ki­fejezve mekkorák, arra nézve idézzük fel, hogy 2003 júniusában a festő Kru­­maut megörökítő, 1916-ban festett vá­rosképe a Sotheby’s londoni aukcióján nem kevesebb, mint 12,66 millió fon­tot (nagyjából 4,78 milliárd forintot) ért meg valakinek, így aztán nyolcvan Schiele-tájkép nekünk is megérhet majd egy bécsi utat. Martos Gábor Négy fa 1917-ből Dalmát vígjáték bemutatója Pécsett és Szolnokon A Pécsi Szabadtéri Játékok és a Szolnoki Szigligeti Színház közös produkciójaként mutatják be szer­dán Pécsett, majd július 31 -én Szol­nokon a reneszánsz dalmát szerző, Marin Drzic komédiáját. A Dundo Maroje címszerepét Vallai Péter játssza, a rendező Szikora János. A kalandos életű reneszánsz költő és drámaíró, Marin Drzic korában igen népszerű volt a dubrovniki karnevál. A maszkos, táncos játékokat köztere­ken és magánházakban adták elő. Életkedv, öröm, nemes szórakozás, ármány, szerelem, vaskos és kifino­mult humor lengi be tehát a Dundo Maroje világát. A reneszánsz környe­zetben játszódó komédia rendezője, Szikora János is ehhez az életörömöt sugárzó, délszlávosan forgatagos, karneváli hangulathoz nyúl vissza, ezt idézik a zenék, a táncok is. A klasszi­kus dalmát drámairodalom gyöngy­szeme a plautusi hagyományokat kö­vető vígjáték, melynek alapvetése az apák és fiúk ellentéte. Dundo Maroje, a gazdag és zsugori dubrovniki keres­kedő 5000 dukátot ad fiának, hogy jó kalmárként forgassa meg. Maró azon­ban Rómába utazik és nagy lábon él­ve szórja a pénzt. Apja nyomban Ró­mába indul, hogy fiát kérdőre vonja, s a pénzből mentse, ami még menthető. Fiúnak öltözve Maró menyasszonya, Pera is Rómába siet. Maró ugyanis a hírek szerint nemcsak a hozományt tékozolja el, hanem egy római szép­asszonynak is csapja a szelet — írja az ajánló. ígéretes nyáresti történet ígé­retes szereposztásban - az apát alakí­tó Vallai Péter mellett a szolnoki és a pécsi társulat számos remek művésze is színre lép, így többek között Vidá­­kovics Szláven, Stenczer Béla, Harsá­­nyi Attila, Melkvi Bea és Császár Gyöngyi, valamint a szolnoki közön­ség kedvence, Vida Péter is, aki jelen­leg a Nemzeti Színház tagja. A szerző legjobb darabja elsőként Pécsett, a tettyei romok között kerül színre, itt szerdától kilenc estén át játsszák az előadást. Július 31 -én tart­ják a szolnoki bemutatót­­ a Damja­nich János Múzeum udvarán még öt­ször játsszák a művet. Koren Zsolt SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK JEGYIRODA 6720 SZEGED, KELEMEN U. 7. 62/554 - 710,554 - 714, 554 - 717 SZBgGf ticket@szinhaz.szeged.hu S­zab P / KIEMELT FŐTAMOGATÓ népszava! KlfMIlT MIDIAPARTHER I | _ Ju . 31. augusztus 1

Next