Népszava, 2004. július (132. évfolyam, 152–178. sz.)
2004-07-19 / 167. szám
6 Fáklyás koncertek Fehérvárcsurgón Hétről hétre koncerteknek, kulturális rendezvényeknek ad otthont a nemrégiben megújult fehérvárcsurgói Károlyi-kastély. Pénteken fáklyás koncertet rendeznek a kastély díszudvarán. Fellép Krasimira Csurtova dudaművész, aki népdalokat és melódiákat ad elő a hangulatos esten. (Népszava) Színházi sátor az EFOTT-on Az idei EFOTT fesztiválon az IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola Hallgatói Önkormányzata gondoskodik a színházi programokról. Július 21-től 25-ig a színház legsikeresebb darabjaiból válogattak a szervezők a fonyódi diákrendezvényre, az érdeklődök nem egy közönségkedvenccel találkozhatnak ismét. A Páratlan páros, Ray Cooney nagy sikerű vígjátéka ígér kellemes szórakozást szerdán este, csütörtökön az IBS egyik sikerdarabját, a Svejk vagyok című vígjátékot láthatja a közönség és Hajós András várja egy kis beszélgetésre az érdeklődőket. Szombaton az És Rómeó és Júlia című darabot mutatják be, az összes szerepben Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter látható majd. (Népszava) Spielberg-film a Moszadról Spielberg új filmjének főszereplője egy Moszad-ügynök, akit Eric Bana, a Trója sztárja személyesít meg. A produkció címe Vengeance, azaz Bosszú. Arról szól, hogy az izraeli titkosszolgálat, a Moszad miként torolta meg a palesztin terroristákon az 1972-es müncheni olimpián elkövetett mészárlást. (MTI) Színhelyek • Együtt a banda! címmel este nyolctól mutatkozik be a keszthelyi Balaton Színházban a székesfehérvári társulat. • A Budaörsi Játékszín vendégszerepel nyolc órától a miskolci Nyári Színházban. Heltai Jenő darabja, a Bernát (...aki szalma) tekinthető meg. Vidnyánszky Attila rendezte a Karnyónét, mely a debreceni Régi Városházán fél nyolckor kezdődik. • Az Operaház fantomja szintén fél nyolctól látható a budapesti Madách Színházban. TÉVÉNÉZŐ ★★★★★ Szomorú komédiák mtv Az uborkaszezon nagy próbatétele minden televíziónak. Átveszi a hatalmat Mr. Archívum, jönnek a ronggyá játszott tekercsek, a filmvásárok leértékelt slágerei, a B kategória ünnepednek éppen nem mondható sztárocskái. Oázis ebben a médiasivatagban az mtv filmszerkesztőségének válogatása, amelynek jóvoltából olyan filmritkaságokat láthatunk, mint a szombat este vetített Milos Forman-komédia, az Ember a Holdon. Keserű vígjáték ez Andy Kaufmanról, a komikusról, aki életéből, szenvedéseiből, beilleszkedni képtelen személyiségéből, hajmeresztő ötleteiből csinált viccet. Míg színpadra állva a családjáról, szégyeneiről vagy épp cisztájáról mesélt, a hallgatóság térdét csapkodva nevetett. Min röhögnek — kérdezte dühösen, hiszen az életéről beszélt. Merész rendezői húzás volt Milos Forman részéről, hogy a főszerepet Jim Carreyre osztotta, akit jobbára óvodás szintű vígjátékok kényszeres idétlenkedéseiből ismerünk. Kiváló, érzékeny színésznek bizonyult, akárcsak Courtney Love, a Nirvana öngyilkos énekesének özvegye, aki egy másik filmjének, a pornókirály életéről készített, Lány Flint, a provokátor című alkotásának legemlékezetesebb alakítását is nyújtotta. Rokon filmek, rokon szerepek ezek, Forman nem egy filmet szentelt már az öntörvényű, sikeres és eltékozolt életeknek. Carrey és Courtney Love alakításában egy kicsit az életük vált filmmé. Hírlik, hogy egyik Forman-alkotás sem döntött nézői csúcsokat. A tisztelt publikum nem szívesen néz szembe saját életével - hisz Kaufman szégyenein hahotázva valójában önmagán nevet. Podhorányi Zsolt KULTÚRA 2004. JÚLIUS 19., HÉTFŐ NÉPSZAVA Nyolcvan évig lappangott az eredeti, cenzúrázatlan kézirat Hannibál tanár úr igaz története Móra Ferenc dédunokája, Vészits Andrea az íróról szóló Anziksz a búzamezőkről című dokumentumfilm anyaggyűjtése során bukkant rá a sokat hányódott, máig cenzúrázott formában megjelenő Hannibál feltámasztása című regény kéziratára. Az Argumentum Kiadó jóvoltából az író születésének 125. évfordulóján, ma kezünkbe vehetjük az eredeti művet. Móra Ferenc 1924-ben írta a Hannibál feltámasztása című regényt Supka Géza felkérésére a Világ című lapnak. Móra épp Supkának köszönhette országos ismertségét, az Aranykoporsó írója nemegyszer úgy fogalmazott, hogy Supka Géza ásta ki őt a szegedi körtöltés mögül. Miután elkészült a regény, Móra elküldte a kéziratot a Világ főszerkesztőjének, Feleky Gézának, ám ő elveszítette azt. Vészits Andrea, az író dédunokája elmondta, nagyon valószínű, hogy Feleky nem véletlenül „veszítette el” a Horthyrendszert kipellengérező, vitriolos szatírát. Nemcsak saját lapját, a Világot féltette a következményektől, hanem Mórát is meg akarta védeni a kézirat elsüllyesztésével. Miután Móra soha nem készített másolatot műveiről, tíz évvel később, 1934 februárjában abban a tudatban halt meg, hogy műve végképp eltűnt. A szegedi író jegyzeteket, piszkozatokat sem készített, fejben szőtte a történetet, s mikor összeállt a mű, néhány nap alatt leírta. Móra fájlalta a Hannibál feltámasztásának eltűntét, egy ízben azt írta Supkának, hogy a „legszívfájdítóbb és legnevettetőbb magyar szatírát vasalta ki belőle” a szerkesztő, akit „drága terroristámnak” nevezett. Nem lehet véletlen, hogy az író halála után néhány hónappal Feleky költözködés közben „megtalálta” a kisregény kéziratát - véli Vészits Andrea. De hiába került meg a regény, 1934- ben sem sikerült kiadót találni rá, a tekintélyes Révai Kiadó is elzárkózott a megjelentetés elől. A család ezután döntött úgy, hogy Móra barátjának, Roóz Rezsőnek adják át a kéziratot. Az egyre borúsabbá váló légkörben már nem volt remény a kiadásra. Megrendítő fordulat a regény regényében, hogy 1944-ben, a nyilasok elől menekülő Roóz Rezső sem hagyta sorsára Móra művének rábízott példányát. Szerencsére az író barátja és alkotása is átvészelte a háborút - mondja Vészits Andrea. Nem tudni, milyen úton-módon, végül 1949-ben a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez került a kézirat, mely húsz folytatásban meg is jelentette azt. Csakhogy a változó politikai széljárás következtében a regény más részei lettek kényelmetlenek a kibontakozó diktatúra számára. Több mint kétszázötven helyen hamisították, változtatták meg a szerkesztők Móra eredeti szövegét. A húszas évek szovjet viszonyaira tett csípős megjegyzéseket az ügyeletes cenzor kihúzta, viszont „kárpótolta” olvasóit a Tanácsköztársaságot méltató passzusokkal - természetesen saját tollából. Miután a kézirat ismét eltűnt, a következő 6-7 kiadás is ezt a szövegváltozatot követte. Vészits Andrea a dédapjáról készülő film anyaggyűjtése közben talált rá édesapja hagyatékában az eredeti műre, mely egy 1953-as évszámot viselő borítékban pihent mind ez idáig. Vészits Andrea számos kiadónak felajánlotta a regényt, de a legtöbben elzárkóztak tőle. Az író nevét viselő könyvkiadó igazgatója egyenesen azt nyilatkozta az egyik napilapnak, hogy nem hisz a könyv sikerében, mert manapság az emberek számára kevésbé érthető. Szerencsére az Argumentum Kiadó vezetői másként vélekedtek - mondja Vészits Andrea és az író születésének 125. évfordulójára, július 19-re megjelentetik a Hannibál feltámasztásának eredeti szövegét. Vészits Andrea fájlalja, hogy a kettős évforduló - 125 éve született és 70 éve újjalt meg az író - elkerülte a kulturális kormányzat figyelmét. Jóformán csak Móra szűkebb pátriája, Szeged és Kiskunfélegyháza emlékezik a Kincskereső kisködmön máig népszerű szerzőjére, az újságíróra, régészre, muzeológusra. Az Anziksz a búzamezőkről című, Vészits Andrea által rendezett, az Objektív Filmstúdióban készülő dokumentumfilmet is csupán a Történelmi Filmalapítvány és a Szegedi Önkormányzat támogatta, s egyelőre még a közszolgálati és a Duna Televízió nem érdeklődött az alkotás iránt. Hamvay Péter Móra Ferenc százhuszonöt éve született és hetven esztendeje halt meg, a kettős évfordulót mégis kevesen ünnepüik. Jobbra az író, balra a dédunoka, Vészits Andrea Fotók: Népszava-archív MÓRA EREDETILEG EGY MÁSIK REGÉNYT AKART ÍRNI a Hannibál feltámasztása helyett, a Szerelmi levelező című mű egy B listára került görög-latin szakos tanárról szólt volna, aki felismerve, hogy „napjainkban sok a szerelem, de kevés az intelligencia és a helyesírás”, szerelmi levelezőirodát nyit. Az üzlet ugyan szédületesen beindul, de az egykori tanerő annyira megutálja a szerelmet, hogy elválik feleségétől, aki ezután hozzámegy egy analfabéta férfihoz. Végül a regény más fordulatot vett, s a szerző szinte teljesen elhagyta az eredeti verziót. Annak is lehet ajánlani a művet, aki csak Fábry Zoltán feldolgozásából ismeri azt. Egészen más történettel fog ugyanis találkozni, mert a rendező csak kiindulópontként használta Móra művét. Elég csak annyit elárulni, hogy a regénybeli főszereplő nem az idős Nyúl Béla, hanem egy fiatal, orosz hadifogságból hazatért tanár. Vészits Andrea szerint a regény tán még aktuálisabb, mint saját korában, hiszen a történet lényege az, hogy valójában senki sem olvasta a fiatal tanár értekezését Hannibálról. A kisregény bemutatja, hogy a hazugságokat, félremagyarázásokat végül hogyan használja fel saját védelmében a tanár, s milyen lelkiismereti konfliktust okoz számára ez. Egon Schiele tájképei Bécsben Nem sokkal azután, hogy néhány hete a nagyközönség számára is ismertté vált, hogy az osztrák főváros idén őszszel az október 26-ig nyitva tartó Michelangelo-kiállítás mellé szeptember közepétől egy Tamara de Lempicka-tárlatnak is otthont ad majd, a Leopold Múzeum bejelentette az ősz harmadik nagy bécsi képzőművészeti szenzációját: a Museum Quartier-ben lévő épületben szeptember 17-én Schiele tájképeiből nyílik tárlat. Mint a múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora, Rudolf Leopold - aki feleségével együtt az egyik legnagyobb Schiele-gyűjtemény tulajdonosa is elmondta: mivel a közönség nagy része inkább erotikus portréiról és merész aktjairól ismeri az osztrák művészt, ők most munkásságának másik jelentős vonulatát, tájképeinek és városábrázolásainak legjavát állítják a figyelem középpontjába. Az így, együtt a világon most először látható nyolcvan alkotás Leopold úr szerint „a művész legjobb éveiben”, 1911 és 1915 között született, s azokat tizenöt múzeumból, illetve magángyűjtőktől válogatták össze a szeptemberben nyíló tárlatra. A jövő év januárjának végéig látogatható kiállításhoz természetesen egy katalógus is készül, amelynek kétszáz oldalán a kiállított képeken kívül számos egyéb illusztráció is segít majd a közönségnek alaposan megismerkedni Schiele tájképfestészetével. És hogy ezek az értékek pénzben kifejezve mekkorák, arra nézve idézzük fel, hogy 2003 júniusában a festő Krumaut megörökítő, 1916-ban festett városképe a Sotheby’s londoni aukcióján nem kevesebb, mint 12,66 millió fontot (nagyjából 4,78 milliárd forintot) ért meg valakinek, így aztán nyolcvan Schiele-tájkép nekünk is megérhet majd egy bécsi utat. Martos Gábor Négy fa 1917-ből Dalmát vígjáték bemutatója Pécsett és Szolnokon A Pécsi Szabadtéri Játékok és a Szolnoki Szigligeti Színház közös produkciójaként mutatják be szerdán Pécsett, majd július 31 -én Szolnokon a reneszánsz dalmát szerző, Marin Drzic komédiáját. A Dundo Maroje címszerepét Vallai Péter játssza, a rendező Szikora János. A kalandos életű reneszánsz költő és drámaíró, Marin Drzic korában igen népszerű volt a dubrovniki karnevál. A maszkos, táncos játékokat köztereken és magánházakban adták elő. Életkedv, öröm, nemes szórakozás, ármány, szerelem, vaskos és kifinomult humor lengi be tehát a Dundo Maroje világát. A reneszánsz környezetben játszódó komédia rendezője, Szikora János is ehhez az életörömöt sugárzó, délszlávosan forgatagos, karneváli hangulathoz nyúl vissza, ezt idézik a zenék, a táncok is. A klasszikus dalmát drámairodalom gyöngyszeme a plautusi hagyományokat követő vígjáték, melynek alapvetése az apák és fiúk ellentéte. Dundo Maroje, a gazdag és zsugori dubrovniki kereskedő 5000 dukátot ad fiának, hogy jó kalmárként forgassa meg. Maró azonban Rómába utazik és nagy lábon élve szórja a pénzt. Apja nyomban Rómába indul, hogy fiát kérdőre vonja, s a pénzből mentse, ami még menthető. Fiúnak öltözve Maró menyasszonya, Pera is Rómába siet. Maró ugyanis a hírek szerint nemcsak a hozományt tékozolja el, hanem egy római szépasszonynak is csapja a szelet — írja az ajánló. ígéretes nyáresti történet ígéretes szereposztásban - az apát alakító Vallai Péter mellett a szolnoki és a pécsi társulat számos remek művésze is színre lép, így többek között Vidákovics Szláven, Stenczer Béla, Harsányi Attila, Melkvi Bea és Császár Gyöngyi, valamint a szolnoki közönség kedvence, Vida Péter is, aki jelenleg a Nemzeti Színház tagja. A szerző legjobb darabja elsőként Pécsett, a tettyei romok között kerül színre, itt szerdától kilenc estén át játsszák az előadást. Július 31 -én tartják a szolnoki bemutatót a Damjanich János Múzeum udvarán még ötször játsszák a művet. Koren Zsolt SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK JEGYIRODA 6720 SZEGED, KELEMEN U. 7. 62/554 - 710,554 - 714, 554 - 717 SZBgGf ticket@szinhaz.szeged.hu Szab P / KIEMELT FŐTAMOGATÓ népszava! KlfMIlT MIDIAPARTHER I | _ Ju . 31. augusztus 1